Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-15 / 29-30. szám
időben futkostak ezen legények, vagy is a’ haza’ védelmére szánt ujonczok, mint a porban játszó kis fiuk az utczán, hajhászván, ülvén döngetvén, ránczigálván egymást vadul, majd ismét öszszeölelkezvén. E’ mellett senkinek sem volt nyugta sem a’ házban sem az udvarban, sőt felzavartak mindent még az ólban és padlásokon is. Hangos vala ezenfelül még a’káromkodás, az Istent embert bántó szitok és tisztátalan beszéd. Pirulok leírni, a’ mit nyilványos utczán, fényes nappal számos kisdedek’ szemei elött elkövetni láttam, ’s midőn dorgáló szókra fakadtam, olly választ hallék, a’ mellynek nyilványitását a’ szemérem tiltja. Utolsó botrányomat reggel láttunk a’kivándorlásnál, mert nagy pénteken csak mégis más viseletet vártunk az Ausztriába menőktől, hogy a’ német szomszédoknál ne támasszák azon gondolatot, hogy a’ magyarok még többen vannak halva mint mindenben. Szerencsés utadóla tatár vitte el vad vendéginket, úgy sirhatunk mint Trézsi asszony’férje Kisfaludy Károlynál: szegény tatár! J.F.& Magyar-szerb határszél, apr. 5. Orosz udvari biztos Lieven báró, mart. 25én conferentiát tartott Kragujeváczban Szerbország’ külső-ügyi ministerével Frolics Györggyel, és az igazságg’ ’s cultus’ ministerével, Radicsevics Istvánnyal. mellynek° tárgya volt a’ számüzöttek’ sorsa. 2zén adott a’ herczeg a’ császári biztosnak tiszteletére fényes lakomát. Másnap elhagyá a’ biztos Kragujeváczot, Obrenovics Jephrem, Milosnak testvére és országos tanácsnak elnöke társaságban, és 30-án Belgrádba érkeztek, fényesen fogadva, a’ hol két órával későbben a’ herczeg is, és utána anyja, másnap (31-én) pedig a’ két minister, Erotics és Radicsevics, beérkeztek. Az napon orosz császári biztos meglátogatta a’ belgrádi pasát a’ várban; másnap pedig (ápr. 1-én) szinte azt tévé a’ herczeg ministerei’ kíséretében. E napokban áljövend báró Lieven a’ zimonyi veszteglőbe, innen Rácsnek veendő álját Pétervárba. Határozat a’ számüzöttek’ dolgában az, hogy hármukat, a’ kik főnökök, kivéve, úgymint Vucsics, Szimics és Garasanin, a’ többiek visszajöhetnek hazájukba. Azon háromnak sorsa pedig mint jön elhatározva, nem tudni még. A’ herczegi proclamatiót várjuk ez iránt. Hivatalos közlemény a’ budapesti lánczhidrészvényekről. A’ folyó évi jan. 23 kán közhírré tett jelentés szerint kinevezve volt választmány a’ budapesti lánczhid-részvények’ azon öszvegére, melly az országos szerződéshez képest Magyarország ’s különösen Buda’ és Pest’ lakosai’ számára vala rendelve, beérkezett aláírási leveleket felbontván, megvizsgálván és az eloszlást véghez vivén, ezennel jelenti, hogy a’ beérkezett aláírási levelek’ száma 2325 — az azokban feljegyzett részvények’ összes száma pedig 17798 darabot tesz, mellyekre az említett országos szerződéseik szakaszához képest Magyarország ’s különösen Buda’ és Pest’ lakosai’ számára rendelt 3334 darab részvény osztatott el. Az e’ tárgyat illető irományok ’s jegyzőkönyvek az alulirt választmány által hitelesen elkészíttetvén ’s aláíratván, minden t. ez. részesített, külön levél által fog a’ történt elosztás közelebbi módjáról értesíttetni. Pest április’ 3-dik napján 1841. A’ budapesti lánczhid-részvények’ elosztására kinevezett választmány’ részéről gróf Keglevich Gábor s. k. m. kir. udv. kamarai elölülő mint a’ választmány’ elnöke. A’ magyar tudós társaság’ játékszmi választmánya munkálatiról XIVd. értesítés. F. év’ első negyedében a’ választmány nyolcz színművet szerzett: u. m. 1) két Filibert vigj. 3 felvonásban, Picard után francziából Csepreghy Lajos. 2) Angyal és démon vigj. 3 felv., Courcy és Deperty után Zsivora J. 3) Az egyenetlen házasság’ következései, vigj. 4 felv. franczia után Castelli ford. Zsivora József. 4) Tudtán kívül kém, vigj. 2 felvonásban Mellesville és Duveyrier után francziából Csepreghy Lajos. 5) Házasság pénzért, szinj. 5 felv. Seribe után francziából ugyanaz. 6) Hermann vagy a’ castiliai becsület, dráma 5 felv. irta Hugo Y. francziából ford. Finta Ferencz. 7) Lázár a’ pásztor, dráma 4 felv. előjátékkal Bouchardy M. J. után francziából Sarlay Ferencz. 8) Egy pohár viz. vigj. 5 felv. Seribe után francziából Nagy Ignácz. Ezek valamint a’ régebben szerzett 115 színmű is leiratás végett bármelly szinésztársasággal közöltétnek az akad. titoknoki hivatala által. Pesten, a’ kisgyülésből, apr. 5-én 1841. Dr. Schedel Ferencz titoknok. A’ m. gazd. egyesület f. e. mart. 13 kán egyesületi elnök Károlyi György gr. elölülése alatt számos r. tag jelenlétében tartott nagy gyűlésének eredményei köv.: Örömmel értesült az egyesület, mikép annek örökítéséül szánt alaptőkéjét legközelebb, következő r. hazait vala buzgógyarapítania, jelesen: Csekonics János ur 500 p. sz. Festetics Ágoston ur 300 p. ft. Grosser János ur az ájtatos iskolák szerzetének kormányzója 200 p. ft. Kossuth Lajos ur 200 p. ft. Nákó János ur 600 p. ft. Rigyicsky Pál ur 200 p. ft. Szaniszló Ferencz csoki apát ur 200 p. ft. alapítványnyal, mellyekért ezennel az egyesület szives köszönete nyilván villatik. II. Bejelentettek az egyesületi, tagjai, névszerint: Farkas Ferencz, Havas József, Heinrich N. János, Légrády László, Neppel Antal, Orosz József, Sibrik Bálint és Székely Károly urak. III. A’ korm. választottság előterjesztő a’ szakosztályok ez idei munkálatinak eredményeit, mellyek folytában a) Czélszerűnek ismervén az egyesület, hogy azon gazdasági veteménymagokkal, mellyek részint egyesületi előadó Török János ur által gyűjtettek, részint külföldi társaságok ’s egyesektől érkeztek, próbatermés eszközöltessék; miután ennek foganatosítása elrendeltetett, hálás örömmel értesült az egyesület, hogy e’ végre föbg nádor ő cs. kir. fensége a’ budai sorompón alul fekvő kertjéből ’s annak szomszéd földeiből egy tetemes részt kegyeskedék ajánlani, valamint Zichy Ödön gr. Pesten a’ városligeti fasor mellett fekvő kertjét egy pár évre az egyesület használatául vala szives átengedni, melly kegyességéért ő cs. kir. Fenségének az egyesület halas mély alázata, ’s a’ tisztelt grófnak hazanyi ajánlatáért, szives köszönetét nyilványítja. b) Tapasztalván az egyesület, hogy a’ Mezei Naptárt valamint tavaly úgy az idén is több könyvkötő és árus a’ vidékeken szabott árán felül árurá, miután ez által az egyesület áldozatival párosított közczélnak elérése, hogy t. i. a’ szegényebb sorsú földmivelő nép minél könyebben juthasson a’ szükséges és hasznos ismeretekhez, tetemesül gátoltatik, határozattalan, hogy annak jövő évi folyamatából, könyvárusoknak és könyvkötőknek csak olly feltét alatt adassanak el példányok, ha magukat irásban kötelezendik, hogy ezeket sem magok nem fogják szabott áron felül árulni, sem mások által drágábban árultatni nem engedendik, minélfogva ezen írott kötelezések másolatban meg fognak küldetni az illető törvényhatóságoknak olly nyilatkozással, hogy az elkobzandó példányok árát ezen egyesület a közadó alapjának javára szánja. Egyúttal tapasztalván azt is az egyesület, mikép a’ Mezei Naptár eddigi kiadásinak legnagyobb része tehetős, földbirtokosok, gazdatisztek ’s földmivelők által szereztetvén meg, az alsóbb osztály annak aránylag igen csekély maradványában részesült, miután a’jövő évre kiadandó folyam 40 ezer példányban rendeltetett kinyomatni, az iránt is meg fognak kéretni a’ törvényhatóságok, hogy ezen gazdasági ’s egyéb hasznos ismereteket terjesztő kalendariomot az illető tisztviselők, földesurak és lelkészek által legyenek szívesek a’ köznéppel megismertetni, ’s ezt annak megszerzésében tett—leg is elősegíteni. c) Miután a’ Schams alapította szőlőiskola, örök bevallás következtében az egyesület birtokába jutott, ennek szives köszönete nyilványittaték sz. kir. Buda városa Tanácsának azon hazafi értelmű határozatáért, melly szerint az érintett szőlőiskolától, mindaddig, míg ezt az egyesület kitűzött czéljára használandja, fiscalitás-váltságul holt kezektől koronkint követelni szokott díjfizetést ismételni soha sem leend köteles. Köszönetet szavaza továbbá Guggenberger Leopold pesti n. kereskedő urnák hazanyi szívességéért, melly szerint felszóliltatása következtében oda nyilatkozott, hogy a’ boldogult Schams Ferencznek az érintett szőlőiskola felsegitéseül ajánlott évenkinti adományát folytatni szives leszen. d) A’ többször érintett országos szőlőiskola minél czélszerűbb elrendezéséül ’s növeléséül egyesületi előadó Török János ur mellé, miután dr. Öffner József ur, ki annak igazgatását, másfél év óta ideiglene s ingyen viselé, leköszönt, intézőtársnak Légrády László ur kéretett meg, ki előadó ur segélyével a’ pomologia és oenologia mezején hosszú évsoron át csüggedetlen buzgalommal és szilárdsággal szerzett ismereteinél ’s tapasztalásinál fogva e’ vállalatnak kora diszlést fog szerezhetni. Ennek folytában dr. Öffner József urnak eddigi szives közremunkáltáért köszönetét jelenté ki az egyesület; egyszersmind megállapittaték azon irány, mellyet az igazgatóság a’ szőlőiskola ezentúli intézésében, követni ajánlott, jelesen határozatta lön, miszerint a’ szőlőiskolában egy czélszerű épület állíttassák fel, mellyre a’ hold. Schams Ferencz által megnyitott önkéntes adományi aláírások folytatásul mindenkit hazafiu bizodalommal szólít fel az egyesület, szives köszönetét nyilványitván Zichy Miklós grófnak követésre méltó hazafi buzgalmáért, ki az érintett épületre szükséges anyagszereket szives volt a’ gyűlés színe előtt megajánlani. e) Elismertetvén annak valósága, mikép az egyesület munkálatinak sikerére leginkább hatnának a’ szakosztályok, ha t. tagjai körülményeikhez képest minél gyakrabban összegyűlvén tapasztalásikat kölcsönösen kicserélve, a’ homályban rellö felfedezéseket, újdonságokat, ’s hasznos ismereteket világra hoznák, ’s a’ magyar gazda közönség tudomására juttatni segitnék, határozatta jön, hogy ezentúl a’ szakosztályok minden nagy gyűlés előtt tartsanak üléseket, ezek eredményeiröl a’ korm. választottságot koronkint értesitendők; minthogy pedig a’ szakosztályi elnök urak magány-viszonyaiknál fogva mindenkor Pesten nem lehetnek jelen, az illető jegyzők felhatalmaztattak, hogy azok távollétében a’ szakosztályok tagjait magok hivatván egybe, azok egy áltatok választandó, helyettes elnök elölülése alatt is tanácskozhassanak. IV. Olvastatott a’ vasmegyei fiókegyesület levele, mellyben ezen anyaegyesületet szerkezetéről közelebb értesítvén ennek tanácsát kéri, miszerint munkálkodási iránya határzottabban jelöltetnék ki. Ennek folytában olvastatott a’ pécsi selyemtenyésztő részvényes társaság levele is, mellyben előrebocsátván három évi munkássága, törekvési ’s áldozatinak leírását ’s ezeknek a’ selyem olcsó keretéből eredő aránylag csekély sikerét, az egyesületet arra szólítja fel, hogy ezen társaságot mint fiókot keblébe fogadván tanácscsal segítené, ’s a’ selyemnek kellő áromi eladhatásául utasitást adna. Az egyesület örömrészvéttel értesült ugyan, mikép hazánkban naponkint újabb gazdasági egyesületek keletkeznek, nagyra becsülvén egyszersmind az iménti levelekben kifejezett szives bizodalmát. Azonban nem titkolhatja el az iránti aggodalmát, hogy ha ez továbbad is a’ nélkül történendik, hogy az ujszülöttek ezen anyaegyesülettel mint fiókok szoros kapcsolatba ’s kölcsönös érintkezésbe jőnének, elvégre ennek kívánt gyarapodása ’s díszlése lehetlenné válnék, mert sajnosan tapasztalhatni, miként hazánkfiai közül mindenki csak azon körben szeret részt venni, mellyhez legközelebb áll, ’s igy az elszigetelt munkásságu vidéki egyesületek is csak szakadozott erővel ’s meddőn vesztegetendik szebb gyümölcsöket érdemlő jó akaralyokat. E’ baj elhárításául tehát, melly országos érdekű vállalatunkat naponkint mindinkább közeledő veszéllyel fenyegeti, a’ hazában létező minden gazdasági fiókegyesület szívesen felszólittatni rendeltetett, hogy ezen anyaegyesületnek legközelebb tartandó nagygyűlésére követeket küldeni szíveskednének, kikkel kölcsönösen tanácskozhatnék azon viszonyok’s eszközökrül, mellyek segélyivel az anya- és fiók- egyesületek kezet fogva a’ külföldi egyesületek példája— kint minél gyorsabban haladhatnának közös czéljok felé. V. A’ stájerországi gazdasági egyesületnek, melly szabályit ’s eddigi munkálatinak hosszú és gyümölcsteljes sorát több kötetre terjedt folyóiratában közleni szíveskedett, köszönet szavaztatott, olly kinyilatkoztatással, mikép a’ tisztelt egyesület követeit kívánságához képest e’ honi egyesület nagygyűlésein annyival készebb örömmel fogadandja, minél üdvösb tanácsot reméli zsenge korához képest ama’ testülettől, melly a’ rokon czélu pályán két évtized óta olly gazdag tapasztalásokat vala szerencsés fenséges főnökének kegyes pártfogása ’s bölcs kormánya alatt kifejthetni ’s gyűjthetni, egyszersmind a’ nagy gyűlések határnapjai felöl koronkint értesíttetni rendeltetett. II. Köszönetét határozd kijelentetni a’ morvaországi gazdasági egyesületnek figyelméért, hogy szabályit és szerkezetét ez egyesülettel közleni szives volt, valamint brünni gazdaság-intézeti oktató Diehl Ferencz urnak szívességéért, ki az egyesületnek többféle gazdasági veteménymagvakkal kedveskedett. III. Hálás köszönetét nyilványítja am. Pyrker László patriarcha-érsek ő excjának "kegyességéért is, miszerint az egyesület folyó költségeire évenkint 40 p. ftot méltóztatott ajánlani. VIII. Ghyczy Ignácz tb. ’s egyesületi r. tag urnák előbbi alapítványa öregbítéséül ujdonan kötelezett 100 p. ffját, úgy szinte Dr. Mocsy István urnak hazanyi részvétét, ki az egyesületnek 20 p. ft. adományt vala szives küldeni, szinte köszönettel fogadá. Miután Szekrényessy József h. ügyvéd ur, ki az egyesület pénztárát három év óta dicséretes pontossággal és hűséggel viselte, ezen hivatalról szaporodott ügyvédi foglalatosságinál fogva , ’s ez idén szándékba vett külföldre utazása miatt leköszönt, egyesületi pénztárnokká Kosalkó János h. ügyvéd ur választatott; a’ t. alapítók ’sz. tagok szives tisztelettel kéretnek, hogy innentül részvény- és kamatfizetéseiket, az imént nevezett pénztárnok az állandó lakára (nagypiacz Almásy ház lsó emeletében) méltóztassanak küldeni. (Vége következik ) A gazdasági Tudósítások és Rohonczi közlemények ezidei (5dik évi) folyamatának 1-ső. sor szerint XIV-ik füzete megjelent. Tartalma köv. Gazd. Tudósit. Értekező rész I. Tagosztály (töredék a’ m. gazd. egyesület’ 1839/40-diki pályakérdésére érkezett YIH-dik számú feleletből). II. A’ méhtenyésztés’ uj módja (Farkas Ferencztől). III. Gzukorrépa-mivelés, különös tekintettel a’ magültetés’ sajátlagos uj módjára (Kegyes Imre). IV. A’ kölestermesztésröl T. Y. A’ szent-balázsi gyümölcsfák* rendszeres leírása (Skublics Károly). YI. Egy juh rendkívüli életereje (Bujanovics Eduard). YII. Gyümölcsfa-tenyésztés (Török János). YIII. Zöld trágya alkalmazásáról a’ szőlömivelésnél (Staliner F.) IX. Néhány szó a’ szőlőtőkék’ szakálgyökereinek elmetszéséről (Ramszauer). X. Tapasztalás a’ Madia termesztésben (Ploesz Adolf). XI. A’ festő-csikszár (Polygonum tinctorium). XII. Hazanyi szózat az eperjia-tenyésztés’ ügyében (Székel Károly). •— Értesítő I. A’ m. gazd. egyesület m. e. novemberben tartott nagygyűlésének és 2) a’ i. e. januariusban tartott nagygyűlésének eredményei. 3) A’ m. gazd. egyesület' összes személyzete. 4) A’ magyar gazd. egyesület örökítéséül kötelezett alapítványok. 5) Jószágállapot’ summás kimutatása. Rohonczi közlemények. Értekez. I. A’ szarvas-marha és lótenyésztés Vasmegyének Stájerország és Ausztriával határos járásában (Czilbhert Robert) II. Saját jószágkezelés, haszonbér (Klauzál Imre.) III. Mi módon kell kívánt tulajdonságokkal ellátott merino-nyájat elért magas pontján fentartani, hogy hátrataszító vagy előrevágó hibába ne essünk? (Egan Eduard). Az egész füzet vad rétben összesen 208 lapra terjed és két kőrajzzal van ellátva. Az illető t. ez. előfizetők tehát legyenek szívesek példányaikért minél előbb alkalmat küldeni az egyesület’ titoknoki hivatalába, melly i. e. Sz.-György napjáig a’ zöldfa utczában 305 sz. a., azontúl pedig úri utczában 454ik számú Pyrker-ház’ iső emeletében leszen. Ugyanott megszerezhetni már a’ m. gazd. egyesület által kiadott „Alcsuth gazdasági tekintetben“ czimír munkát, mellynek bolti ára 1 fz. 30 kr. p. p.; az egyesület’ tagjai azonban a’ titoknoki hivatalban személyesen vagy sajátkezű utalványaik mellett ugyanazt 1 p.fton kapják. Jelentetik egyszersmind a’ t. közönségnek, mikép a’ Gazd. Tudósítások ezidei 2-dik füzete szinte sajtó alatt van ’s a’ legközelebb pesti vásárig mulhatlanul megjelenendő. Pesten tavaszhetjén 1841. Kacskovics Lajos m. k. titoknok. Nagybritannnia. Az alsóházban mart. 31kén folytatólagosan a’ zsidóbill mellett Macaulay ur hadminister szólalt fel. Azon állítást nem helyeselte, miszerint a’ zsidók’ kivánata most csak azért mellőztessék el, mivel később többet kívánhatnak. A’ zsidóknak a’ községi hivatalokbani résztvevője által még nem nyittalik nekik át a’ parlamentbe; ez egészen más kérdés. De feltévén, hogy parlamentbe jönének, abban semmi statusveszélyest nem lát. „Amik, úgy mond Macaulay úr, a’ zsidók ellen felhozottak, hasonló joggal volnának állithatandók e’ ház’ minden tagjairól. Itt katholicusok, protestánsok, anglicanusok és dissentesek ülnek, még unitáriusok ’s trinitariusok is. Mindegyik a’ legjobb vallás’ hiedelmében van, de mindegyiknek nem lehet igaza; világos, hogy a’ zsidók nélkül is elég hamis vallás van a’ házban. (A’ szellemdús Macaulay’ e’ kissé erőtetett mondása a’ szabadelmüek’ részéről nagy tetszést nyert.) Goulburn a’ bili ellen szólt, ’s ezután az 108 szónyi erős többséggel 31 ellen harmadszor olvastatott fel ’s meglátjuk, mi leend most már sorsa a’ felsőházban. Spanyolország. Madrid, mart. 28. A’ cortes e’ napon alakult ’s Arguelles urat 118 szóval 6 ellen elnökének választá meg. Paris, april 5. Mgyt. 29-én sem voltak még elegendő senatusbeli tagok a’ fővárosban, szabály szerint valamelly érvényes határozat’ hozatalára. A’ mérsékelti párthoz tartozó senatorok kevés kedvet mutattak a’ kamra’ munkálataibani részvevőihez, ’s a’ többiek közül is sokan még nem jelentek meg. A’ követkamra’ hivatala’ alkotásában kitetszett a’ háromtagú kormányzóság’ párthiveinek többsége, a’ négy alelnök és titoknok közül csak az egyetlen San Miguel van az egy kormányzósági elv mellett, a’ többi mind a’ háromság mellett küzd. Esparlero’ társaiul határozottan Arguelles és Becerra mostani jogminister neveztetnek , Lujan venné át Cortina helyett a’ belügyi tárczát. Az Eco del Comercio mart. 28-án ez írja: „Következő levelet kaptunk Linage úrtól, Espartero general’ titoknokától: mDe la Victoria herczeg a’ tegnapi kormányzóság kérdés felől szerkesztett czikkelyt figyelemmel olvasta, ’s miután önök azt állítják , hogy a’ herczegnek e’ kérdést illető véleménye és akaratja felöl, mellyet barátjai’ körében nyilványit, jól értesülvék, jónak látta önöknek kijelölni azon pontokat, mellyek elveivel megegyeznek, valamint azon pontokat is, mellyekben nézetei az önökéitől eltávoznak. Ezt országa’ érdeke’, szabadsága’ és függetlensége’ tekintetéből, mellyekért mindent feláldoza, szükségesnek látja tenni. A’ herczeg felhatalmaz bizonyítanom, hogy csakugyan kívánsága a’ nyilványos ügyektől visszavonulni ’s házi körben nyugodni ki fáradalmait. De mindig kész leend kardot húzni, ha a’ haza szabadsága’ és függetlensége’ védelmezésére hivandja. De visszavonulási akaratja mellett kész a’ cortes’ határozatát, a’ kormányzósági férfiak’ száma iránt, végrehajtani vagy végrehajtatni. Egyébiránt azon szerepet, mellyet a’cortes reáruház, nem játszaná, ha ezen szerep az ország’ jelen körülményei közt szükséges módok iránti véleményével ellenkezésben állna. Ez utolsó esetben tisztes alkalmat látand visszavonulni, mikint óhajtja hazája iránti kötelességek’ megsértése nélkűl. Nincs forróbb kívánsága mint véleményében csalatkozni, ’s a’ békét, legdrágább reményeinek e’ tárgyát, valamint a’ rendet, melly e’ nagylelkű nemzet’ szerencséjét, szabadságát és függetlenségét biztosítandja megerősítve látni. Ki egyébiránt ’stb. Madrid mart. 27. (Aláírva) Linage F.““ Felette örvendünk — írja az Eco del Comercio — ezen levél’ vételén, ezáltal megmentetünk az ezen kérdés feletti