Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-31 / 43. szám
szám. „ Hirnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’ pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ; — a’ Smánadunk terjedelmesb political ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti é s kiadja Balitsfalvi Orosz József. Islajus 31. 18 11. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben, kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Nemességre emeltetés; kinevezések ; Abauj, Ugocsa, Borsod és Torna megyei gyűlések ; Bihar megye uj tiszti karának teljes névjegyzéke; az 1647-i 14. törvényczikknek Groszek Gáspár temesvári esperesek Temes megye által rendelt végrehajtása; czáfolat Tolna megye ügyeire nézve; ismét személy kifigurázás a’ pesti nemz. színpadon; korponai tűz; nyitrai czáfolat a’ magyarosodás ügyében; a’ soproni evang. lyc. ifjúság örömünnepe ; belső-szolnoki közgyűlés. Ausztria. Brixeni természettünemény a’ nap körül. Nagybritannia. A’ ministerium életkérdéses kudarcza az alsóházban. Francziaország. A’National gáncsoló nézetei a’ tömérdek uj kölcsön iránt; miliannai fényes gyözedelme a’ franczia seregeknek. Oroszország. A’ mákony Chinábai kivitelének megtiltása. Kis futár. Szó a’ közös népoktatás ügyében. Hirdetések: magyarországi, ésErdély. Ő cs. ’s apost. kir. Felsége méltóztatott Kräutner Dávidot, Don Miguel 39. sz. gyalog-ezredebeli alezredest, erdélyi nemességgel taksa-elengedés mellett legkegyelmesebben megajándékozni. (V. Zsg. A’ rm. magyar kir. udv. Kamara a’ selmeczi fökamaraerósi hivatalnál megürült utolsó irnokságra Prean Károly helybeli járulnokot, szinte megürült két járulnokságra pedig Járcsics Lajos középponti fogalmazó-gyakornokot és Várady Péter középponti lajstromzó-gyakornokot alkalmazd. — Schmidt Ferencz temesi kam. igazgatósági jegyző máj. 5-kén meghatározott. Kassán, május 10. és következő napjain tartatott Abaujmegye évnegyedes közgyűlésén i felolvastatott Pest megyének februári határozata a’ vegyes házassági tárgyban; a’ BRek köz akarattal elhatározák Pestmegye szerint . Felségét felírásban megkérni, hogy még ez évben Pesten rendkívüli országgyűlést tartani méltóztassék. 2) Zalamegye azon levelére, mellyben két főpapi beneficium egy általi leírása tárgy áltatik, Abauj részéről is felírás határoztatott. 3 )Szatmár megyének azon körlevelét, mellyben ez Abaujt is tudósítja, hogy országgyűlési utasítást előre dolgozó választmányt nevezett ki, ’s e’ választmánynak már 12 pontot tárgyalás végett ki is tűzött ’s hason intézkedésre szólítja fel Abauj Reit, nehányan pártolták ’s nyomban egy választmányt kértek kineveztetni, de mások Szalmár- határozatában, az alkotmányjavításra kitűzött 12 pontot még időelöttinek állíttatták. K. pedig azokban zendülési elveket állított lenni ’s említé e’ végett az 1741. 8. tczikket, hol úgymond azokra, kik a’ nemesi szabadságokat másokra is ki akarják terjeszteni, átok mondatik ; ott azonban ez átokra nem akadhatni. Ugocsából, május 13-án.Folyó helykén megkezdett ’s mai napon befejezett évnegyedi közgyűlésünk nevezetesebb eredményei következők: 1) Zala megyének a’két egyházi haszonvételek birtoka megszűntetését tárgyazó határozata olly módosítással pártoltatott, hogy ne csak az egyházi de világi hivatalokra nézve is (a’ puszta czimeket kivéve) kiterjesztessenek az 1548: 6 ’s 1723: 55 czikkelyek rendeletei; ’s e’ részben a’ jövő országgyűlésére küldendő követink utasitlalai rendeltetvén, a’ felírást jelenleg mellőzni kívántuk. ( 2) Szathmár megyének polgári alkotmányunk rendszeres és gyökeres javítását tárgyazó haza szerte ismeretes élénk figyelmet gerjesztett javaslatai szőnyegre kerülvén, hogy azok fontosságukhoz képest minden oldalról kellőleg kifejtessenek, az országgyűlési utasításokat készítő választmánynak olly meghagyással adattak ki, hogy irántok a’ jövő közgyűlés eleibe véleményes jelentést legyen. — 3) Nyitra megyének együtt munkálásra felszólító levele . Felségét meg kérni, hogy a’ középponti könyvvizsgáló collegiumot mint szabad alkotmányunkkal, de törvényünkkel is ellenkezőt minden egyéb mellék ágazataival megszüntetni kegyeskednék: „minekutána megyénk a’ nem rég életbe léptetett colegium ellen Borsod megkereső levele következésében a’ kellő óvást már megtette“ — tudomásul vétetett. — 4) Fehér megyének a’ stenográphiát pártolása tekintetében hozzánk érkezett ’s bennünket hason részvétre buzdító levele a’ szokott módon illető szolgabiráink által közhírré tétetni rendeltetett. Egy lassú szó emelkedik az iránt, hogy a’ tanácsteremben rögtöni aláírás nyittassák meg; ez azonban elhangzott, mert mi a’ rögtöni aláírást és adakozást nem szeretjük, először azért, mert — mint egykor egy különben érdemteljes táblabiránk megjegyzés— az illy rögtöni eljárásban bizonyos morális kényszerítés lévén, némi zsarolás színét viseli; másodszor, mert jelenkorunkban, midőn a’közjóra adakozásnak alkalma igen sűrűn jelenkezik, szűk és pénzetlen állapotunkban érdekünk sérelme nélkül mindenben részt nem vehetünk! ügy van!! ’s igy lesz örökké ürügy, melly alatt a’köz jó elősegélése iránti hanyagság vádját nyakunkról lerázhassuk, ’s hazafiúi kötelességünk alól kibújhassunk. — 5) Nádor Ő Fensége ismétlett az iránti figyelmeztetésére: „hogy az 1832/61. czikkely által országosan megalapított magyar nemzet Muzeum építési költségek fejében ránk esett, ’s mind ez ideig fizetetlenül maradt 1200 ezüst forint tartozásunkat igyekeznénk minél előbb olly municipalis buzgósággal befizetni mint a’ minő országos zelussal az érintett intézet létesitendését a’ maga idejében pártoltuk, végzéssé jön, „hogy a’ legelső alkalommal, mihelyest t. i. pénzünk lesz, tartozásunknak azonnal eleget teendőnk. — 6) Kedves meglepetéssel vettük sz. k. B.-Bánya városa’ tanácsa levelét, mellyben jelendi, hogy a’ kebelében eddigelé divatban volt hal-, csikós rák limitatióját jövendőre nézve megszüntette; a’ keresetmódnak hasonnemű korlátolását a’múltra nézve is alig helyeselhetjük, annyival kevesbbé pedig, minthogy az a’ néposztály legszegényebb részét terhelte, Miskolcz, tavaszutó 16. F. hólökén kezdé Borsod vármegye évnegyedes közgyűlését, mellynek érdekesb eredményi következők. Legelsöbb is szőnyegre jött az edelényi lelk. Edvi Illés ur ellen kiküldött nyomozó küldöttség tudósítása. Vita keletkezett , mellyben kétfelé oszlott a’ BR. véleménye; egyik az 1647iki 14dik tczben megszabott eljárást nem látá alkalmazhatnak, mert a’ kérdéses vegyesházasság már megköttetve ’s érvényes lévén, minden akadály elhárult,’s igy az 1647ki 14 tczben lényeges alispáni meginntés sem történhetvén meg, az abbul folyó eljárásnak sincs helye. — A’ másik az alispáni megintést a’ megnem tartott szertartások ’s áldás megadására még megtörténhetnek álliták ’s az 1647: 14et ez esetre alkalmazhatnak. A’ többség ez utóbbit azon nézetből nem pártolá, mert az áldás nélkül kötött házasságokat megyénk is kebelében érvényeseknek hirdettetvén — ha most ez érvényesnek kimondott ’s már öszvekötött házasságra áldást adni kényszerítők a’ lelkészt, a’ népben a’ kihirdetett elvvel épen ellenkező balvéleményt ’s agályt gerjesztenénk. Határoztatok: Az 1647i 14dik tézbeni eljárást ez esetre nem járják alkalmazhatnak a védek, hanem t. ügyvédüknek meghagyják, hogy edelényi lelkész urat az 1790-ki 26 és 1723-ki 12-dik tézben megszabott büntetésre rendes törvényszék elé idézze; azon tettiért pedig — hogy magát az egyházi szószékből a’ cath. hit. védelmeért szorongatott szomorodott szivü mártírnak állítá, most még jegyzőkönyvileg megdorgáltad, ismétlés esetére törvényszabla szoros rendszabályokhoz nyúlni határozák. A’ tanácskozást azon csappantság bélyegzé, melly már minden kimerített és sokszor vitatott tárgynál napirenden van: a’ közönség olly figyelmetlen vala, hogy egy idős táblabiránk a’ vegyesházasságokról még az apostoloktól ’s szent Gerváz pápától kezdődő ’s mai korig felvitt tudományos beszédét nevekedő figyelmetlenség és zaj miatt félbenhagyni volt kénytelen. Tiszti főügyvédünk jelentvén, hogy Edvi Illés uz edelényi lelkész feljebbvitt széksértési perében a’ k. táblára megidéztetélt, az illető törv. lépések megtételére utasíttatott. Második napon Zala levele jött tárgyalás alá, mellyben arra szólítja fel a’ őket, kérnék meg ők is ő felségét, hogy — két egyházi beneficiumnak egy személyrei ruházása törvényelleni lévén — az esztergomi hgprimástól a’ veszprémi püspökség jövedelmit elválasztani méltóztassék. Omiiosus csudálkozásokat jelenték némellyek, mint bíbelődhetik Zala „illy csekélységekkel“, és semmi törvénybeütközőt nem láttak abban, hogy Felsége a’ megürült veszprémi püspöki jószágok szabad rendelkezése alá tartozó jövedelmit a’ legprimásnak ajándékozza. Zala levele nem pártoltatott. — Gyakori égiháboruk látogatják vidékünket, ’s f. hónkén városunkban a’ mindszenti r. kath. szentegyházba sújtott a’ mennyke, ’s a’ roppant épűlet kevés perez alatt lángok áldozatja len; borzasztó látvány volt az omló tüzes gerendákat, a’ tompa morajjal zuhanó harangokat nézni. — A’ templomnak csak falai állnak ’s itt is sokat éktelenített a’ villám, sok érczezett ékességet, ’s ezek közt a’ portál felett díszelgő, dúsan aranyzott kardinál-süveget, nyomát is alig hagyva, elsepré. — Egy nyugalmazott káplárt is egy fejére szakadt gerenda agyonsujta. Torna, május 15ikén, Tornamegyének 1. tavaszátó 13ikán kezdett évnegyedes közgyűlésében, miután az eperjesi kerületi táblához közbirónak kineveztetett főjegyző Gedeon Lajos ekkor hivataláról lemondott, a’ helytartó-tanácsnak több intézvénye felolvastatok — Szatmármegyének e’ gyűlésre érkezett levelében érdeklett nagy fontosságú, és a’ hon jobblétére ’s a’ nagyság felé haladhatására mulhatlanul szükséges intézkedései, — minek az ősiség eltörlése, nemzeti bank, nemtelenek jószágbirhatása ’s hivatalokra alkalmazása, — egyedáruság ’s ezédek eltörlése, útvámok mindenki általi fizetése, iskoláknak a’ polgárosítandó egyházi jószágokbali fentartása, több hivatalnak egy személyre nem ruházása, bírák ’s itélőszékek rendezése, bírói önkény elleni biztosítás, esküdszékek felállítása, büntető törvénykönyv kidolgozása ’sat., nálunk is rokon keblekre találván, — tárgyalás és véleményadás végett szinte választmányhoz utasíth tatlak. — Zalamegye felírása két egyházi hivatalnak egy személyre ruházása ellen, nemcsak elfogadtatott, hanem, minthogy némelly egyházi személyek főispáni hivatalokat is viselnek, a’ nélkül, hogy annak a’ törvényben valahol nyoma lenne, ezen polgári hivataltól leendő elmozdiltatásuk iránti indítványtétel a’ jövő országgyűlésre följegyeztetett. Bihar vármegye utonválasztott tiszti karának teljes névjegyzéke. Alispányok: 1. Beöthy Ödön, 2. Bernáth József. Főjegyző: Toperczer Ödön. Aljegyzők: 1. Miskolczy Laj. 2. Komlósy Imre, 3. Taar Károly. Váradi járás: főszbíró: Thurzó János; alszolgabirák: Csanády Sándor, Jakabffy Joachim, Beliczay Fer; középponti: Hankovics György; esküitek: Szervánszky Sándor, Gedeon Ferencz, Szacsvay Imre, Miskolczy István és Drágossy János. Sárréti járás: főszbiró. Miskolczy Károly; alszb. Szilágyi Lajos, Csapó Laj.; esk. Szentgyörgyi Elek, Slachó Károly, Olasz Dienes. Érmelléki járás: főszbiró. Okolicsányi Károly; alszb. Kazinczy Victor, ifj. Fényes József, Baranyi Menyhért; esk. Végh György, Ercsey László, Dráveczky Sándor, Szakáll László. Szalontai járás: főszb. Ambrus János; alszb. Thurzó Ignácz, Sughó Józs, Sisáry Lajos; esk. Lestyán Károly, Szilágyi László, Thurzó Miklós, Lakatos János. Berényi járás: föszb. Gázsy László; alszb. Szerdahelyi Imre, Ónody Lajos; esk. Mag Manó, Sughó László, Hónapy Ferencz. Főügyvéd: Dobozy Mihály; aljgyvédek: 1. Fráter Pál, 2. Nagy Samu. Számvevő: Budaházy Ferencz. Házi főpénztárnok: Firabovszky Albert; hadi: Werner László. Alpénztárnokok: Szilágyi Imre, váradi; Budaházi Zsigmond, sárréti; Fényes Dienes, érmelléki; Stepán István, szalontai; Nadányi Ferenc, belényesi. Fizetéses táblabirák: Porubszky István, Lakatos Benedek, Medve Márton, Bagossy Lajos. — Tiszteletbeliek: Aljegyzők: Báró Gerliczy István, Noszlopy Antal, Besenyei Boldizsár, Baranyi Ágoston, Fráter Bertalan, báró Gerliczy Félix. Szolgabirák: Szlávy Victor, Csolka Lajos. Ügyészek: Molnár Ferencz, Lázár Ferencz, Szarukán Gergely, Dancsházi Nagy József Holczman Sándor, Hrabovszky János, Selmeczy Ignácz, Millye Lajos, Zilahy Lajos, Gozman János, Török Antal, Kovács János, Torday Ferencz, Tornay Ferencz, Beregszászi Nagy Antal. Esküitek: Jedlicska Károly, Péchy György; központi eskütt: Drágos János. — A’ levéltárnál alkamazott egyedek, továbbá a’ mérnökök, orvosok és sebészek, raktári és csendöri biztosok, elöbbeni hivatalaikban megerösittettek, kivéve a’ sárréti raktárbiztost, kinek helyébe Melczer Ignácz sárréti volt csendöri biztos; e’ biztosi állomásra pedig Lörinczy János neveztetetett; valamint az élesdi megürült seborvosi állomásra Losonczy József orvostanár, és a’ belényesi szintúgy megürült csendőr biztosi helyre Boer Antal. — A választásra sereglett néptömeg magaviselete, némelly kicsapongások mellöztével, mik tömegek együttléténél szinte elkerülhessenek, kielégítő volt. Annak tudhatása végett, hogy nemeseink körülbelül minő arányban véttenek a’ tisztújitásban részt, nem tartom feleslegesnek említeni, miszerint a’ részvettek száma mintegy 4150re megy, a’ szavazásra jogosított nemeseké pedig, az utolsó összeíráshoz képest, 10,327-re ide nem számítva sem a’ népészeket, sem a’ nemellen ügyvédeket, kik az említett öszszeirás után kapjanak szavazati jogot. — Tavaszutó 17k én az uj tisztikar hivatali esküt jön, minek végeztével táblabiró Péchy László azon indítványa került szőnyegre, hogy a’ falusi föbirák, tekintélyük fentartása végett, a’ kor szelíd kívánatéhoz képest, belüllegek alól fölmentessenek. Örömmel írhatom, hogy e’ szép indítvány elfogadtatván érette Dobozy Mihály főügyvéd a’ nép nevében köszönetet szavazott. Nehogy azonban a’ tisztviselő büntetési körének illy módoni korlátozása a’ bírákat nyakasságra ’s kötelességmulasztásra ösztönözze, határozattá jön egyszersmind az is, hogy a’ megyei tiszt, iránt több ízben engedetlen vagy kötelességét nem teljesítő főbíró a’ törvényszéknek jelentessék föl, ’s a’ törvényszék által a’ vétség súlyához képest büntettessék. — Ezután gróf Haller Sándor az anyagi ’s közvetve a’ szellemi jólét előmozdítása tekintetéből, megyénken keresztülmenő útvonalak jókarbani tartását indítványozá; mivel azonban e’ szép czélt az adózó nép erejével kivihetőnek nem tartotta, jogérzetéből keletkező azon javaslatot téve indítványához, hogy a’ megyei nemesség segélyadásra szólittassék föl, e’ felszólítás történte előtt pedig választmány neveztessék ki, melly az útvonalak czélszerű elkészítéséről ’s jó karbani tartásáról tervet készítsen. — Ezen indítvány közpártolásra talált, ’s a’ választmány üléseiben megjelenni akaróknak első alispányunk általi szives fölkérése örömmel fogadtatott. Engem biztat a’ remény, hogy az annak idejében történendő felszólítás viszhangra talál, ’s nem marad követellenül a’ szép példa, mit az indítványozó gróf úr adott az által, hogy a’ fen irt czélra 400 vsrtot szánt olly hozzátétellel, miszerint ez öszveg addig maradjon nála, mig kívánja, ’s ezen idő alatt csak a’ kamatot — t. i. l.ótól 6ot — tartozzék évenkint lefizetni. — Volt még egy tárgy tanácskozási szőnyegen, ’s e’ tárgy felett a’ szokottnál kissé ingerültebb vita keletkezett. Főispányi helyettes ur ugyanis megyei főorvosnak Zs. J. orvostanárt nevezvén ki, a’rendek e’ kinevezés ellen szót emeltek ’s azt elfogadni nem akarák. Cselekvésök indítóoka az volt, mivel levéltári adatok után mélyen meggyőződtek, hogy a’ főorvosi választás mind jogilag, mind százados gyakorlat után a’ megye közönségét illeti. Hogy pedig ebbeli joguk felett közelebbről is híven őrködének, mutatja a’ jegyzőkönyv, mellyböl világosságra jó, miszerint volt főispányihelyettes urnak azon kinevezése ellen, minélfogva a’ fentisztelt orvostanárt megyei főorvossá tette, óvással feleltek, ’s világosan kimondák, hogy az érdeklett orvos urat csak ideigleni főorvosnak tekintik egyébiránt választási jogukat annak idejében gyakorolni akarják. Erre a’ közgyűlés semmi feleletet sem von, ’s csak midőn jelenlegi főispányi helyettesünk a’ többször érdeklett kinevezést saját kinevezése által is erősíteni akará, vevék észre a’ megye rendet, hogy jelen az elhatározási peret, mikor I. i. nemcsak óvást tenni, hanem tetileg is intézkedni kell. Főispányi helyettes úr ugyan ajánlá készségét arra, hogy ha főorvos Zs. I. ur kinevezése elfogadtatik, jövendőben a’ megye által felterjesztendők közül fogja választani a’ főorvost, de a’ közönség illyetén jogengedélyre magát felhatalmazottnak nem tekinthetvén, az ajánlást el nem fogadta, ’s végzésileg kimondá, hogy az érdeklett hivatalra önmaga akar választani. Temes vármegye tiszti ügyészének mint fölperesnek nagytisztelendö Groszek Gáspár temesvári esperes ur ellen 1841 évi tavaszelőt 16-ik napján indított tisztügyészi perében, 1841-ik évi april. hónap 26 án sz. k. Temesvár városában a’ tisztelt megyének közgyülésileg alispánynak helyettesített főjegyző Várkonyi Ádám ur elnöksége alatt tartatott törvényszéke által itéltetett. Az alpörösnek egyházi hivatala ’s lelki dolgok körében világi hatóság alá tartozása ellen lett általányos kifogása, mivel azt a’ kérdés alatti esetre sehogy sem alkalmazható törvények*) felhordásával támogatja, ’s a' házassági kötések, mind főleg polgári eredményeket szülő testek iránt, rendelkezését a’ világi hajó— *) Az alpörös által felhívott, törvények : Sz. István II. 3. Kálmán I: 65 — 1650: 10—13, mellyel tartalmakint a’ püspököknek hatalmuk van • „res eclesiasticas providere, regere, gubernare atque dispensare secundum canonum auctoritatem; — ad justitias laciendes juxta praecepta legis divinae.“—A’ vallást ’s isteni tiszteletet terjeszteni „secundum pristinam Ecclesiae catholicae normam“ köteleztelek ’s ezekre nézve engedelmeskedni nekik és segíteni őket tartoznak a’ világiak In vis quae ad Deum ejusque cultum spectant.“ Dolly általányos szó-