Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-23 / 68. szám
09. Mam. A’ Hirnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ;_a’ Sz á*adunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti é s kiadja Balásfalvi Orosz József. Augustus 93. I8 41. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fz. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnel a' Tudakozóintézetben , kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezés: a’ magyar nemzeti muzeum igazgatói, régiség-, pénz- és kincsgyüjtemény-őrzői üresen álló hivatala betöltésére csődület hirdettetik; pesti hírek; Kliegl ügye; Mezei naptár 1842 ; unió és magyarosítás Trencsin megyében; ungszabolcsi gőzmalomtársaság; Zala és Bihar megyék közgyűlései; gazdasági hírek Bácskából és Szolnok mellékéről; kolozsvári iskolai vizsgálatok. Francziaország. Lafarge asszony pere. Törökország. A’ smyrnni tűz körülményes leírása. Kis futár. Világos felvilágosítás. Hirdetések. Magyarország és Erdély. A’ tck. váltófeltörvényszék Schwartner Sámuel urat, törvénytanárt, királyi pesti egyetemi törvénykor tagját, kir. táblai ’s váltóbiles ügyvédet — folyamodása következtében a’ tek. kir. elsőbiróságu váltótörvényszék ajánlatára az 1840ik XV. törv. czik. I. rész 221. §sa szerint pesti váltójegyzőnek legfelsőbb rendelkezés folytában f. évi jul. 26 áv ideiglenesen kinevezni méltóztatott. (N. u.j . cs. kir. Főherczegsége, az ország Nádora, mint a’ magyar nemzeti muzeum pártfogója, a’ fent említett intézetnél az igazgatói és a’ régiség, pénz, ’s kincsek gyűjteménye őrzői eddig üresen állott hivataloknak, mellyekkel alkalmas fizetésen kivil szabad lakás és tűzifa is van egybeköttetve, betöltetésüket kegyelmesen elhatározni méltóztatott. Minélfogva mind azok, kik e’ hivatalok valamellyikét elnyerni óhajtanák , erkölcsiségük, tudományos miveltségük, és a’ hazában divatozó nyelvekben szilárd járatosságuk felől megkivántató bizonyítványokkal ellátott folyamodásukat jövő 1842 febr. utólsó napjáig fent emlitett cs. kir. Főherczegségének benyújthatják. Al-Csuth 1841 aug. okán.Pest, augustus 18. A’ színháznál (ez nálunk a’ nélkül is, tudja ön, mindenben divatozik) számos pártok vannak és épen ezen pártok a’ mirigy, melly a’ zsönge intézetet alá ássák. E’ bajhoz még az is járul, hogy az antidrama-osztályban többnyire ujonczok lépnek fel, kik egy két szerepre behúzzák ugyan a’ kandi nézőséget, de lebilincselni nem képesek, mivel még magok sem képesek olly tulajdonokat kifejteni, melylyek képesek lennének képezni. — A’ drámának a’ nélkül is jó éjszakát; az leáldozott, hacsak az isten valami ritka talentummal szabadító gyanánt, mint a’ zsidókat Mosessel, meg nem áld. — Még a’ vígjátékok, azok csak állnának, mert Gaal eredeti darabjai fentartják a’ nemzet becsületét — jaj de ezután az eredetiség után sírni lehetne. — A’ legeredetibb ezen szerzőnél az, hogy maga magát szokta meglepni, mint ezt a’ minap a’ két Júliában tapasztalok. De ha ezt sem tenné is , kisegítik a’ németek, vagy a’ franczia Vaudevillek, e szerint ő eredetiségével mindig egy lábon áll mint a’ gólya. Megfejthetetlennek látszik kegyed előtt, hogy midőn drámabiróság, melly az adatandó darabokat előadatásuk előtt vizsgálja, létezik, mikép kerülhetnek illy lelkellenségek nemzeti színpadunkra; ezt megfejtem kegyed előtt. A’ szinműtörvényszék athenaeisták és színészekből áll, és a’ jeles szerző ezekkel komaságra lépett. Most a’ nyári napokban a’ színház Saharáját népesítő hat előadásban Carl Henriette k. a. háromszor alvajáró nőben, kétszer Borgia Lucretiában és egyszer Belizárban lépvén fel. Műutazásából haza térvén, azt hittük, a’ könyör angyala szállta meg keblét, midőn hallók , hogy magyar daljátékok tanulására szánta magát. Három ízben volt szerencsém hallani a’ művésznőt, ki külföldi koszorúkkal letézve Europa első osztályú énekesnői közé számítandó, ’s háromszor nem tudtam, a’ magyar szavaknak olly rövid idő alatti sajátjává lett szabatos kifejezését e vagy előadását csudáljam e ? Ha mi akarnánk tehetségeiről, most miután a’ külföldi Ítélt, Ítéletet hozni, csak saidonicus mosolyra késztetnék az olvasót. Carl Henriettét külsője, hangtehetsége, pontos intonatiója, előadási könnyűsége, mimikai stúdiuma tragicus énekesnővé alkottak, valahányszor fellépett, annyiszor a’ színház tömve volt. Idegen ajkuakat, kik különben nem igen szokták a’ nemzetet pártolni, be tudott Carl Herréne varázsolni, ’s a’ mi varázsnői mesterségének legszebb mutatványa, a’ pénztárba pénzt tudott büvezni, ez pedig ezen irtóztató szárazságban enyhítő forrás. — I): nem tekintve az anyagi érdeket, ujoncz énekesnőinknek és énekeseinknek Carl Henriette tanulmányul szolgálandó!!, minták hasznát az idő fejtette volna ki; tele illy szép reményekkel, mindig örültünk midőn a’ tisztelt vendégnő nevét olvastuk, és mi történik ? Carl Henriette fondorlások miatt színpadunkon többé fel nem lépend, némellyek jónak tartották érdemeit irigyelve, személye ellen törekedni, azonban az illy szándékosok jókor értésére esvén, az igazgatóság ügyszeretetétől elégtételt remélt, mellyet ez jónak látott nem adni. De igy van az, vannak nálunk ügyek, mellyek minden ügy alatt maradnak. Most tehát sem Schedelnét sem Colka, nem bírjuk. Ennyi elég a’ színészetről. — A’ műkiállításnak vége; on. is, halljuk, némelly fogások történtek, mellyek a’ szent czélt elő nem mozdítják. Némelly urak t.i., isten tudja mikor, olcsó áron nehány képet megvásároltak, most drága pénzen eladni óhajtván, azokat a’ műkiállításban eladni akarták.— Literatúrai világunk mind egyre mozog. Széchenyi „Kelet népe“ sok tol, tinta ’s papiros pusztításáraszolgáltatott alkalmat.; ellene ’s mellette keletkeznek írók, a’ legtarikább nézetekkel fellépők. Mi majd bevárjuk a’ végét. A’ „Világot“ új szerkesztő fogja illumínálni. Hírlik, Garay megkapta a’ Megélőt. Kuthy 1.. is divatlapon folyamodott. Azt hiszem, egésztudományosságunk hírlapokba olvadt fel és nemzeti culturánk igen ephemeri alakot ölt. Másszor, ha e’ soraim kegyelmet találtak kegyed előtt, másról bővebben.*) Apropos! itt az acadedemia nagygyűlése. — Némellyek Vörösmarty összes munkájának, mások Horváth Mihály ipar és kereskedés történetének, meg mások Szemere Bertalan utazásának szánták a’ 200 aranyat. De bízzuk ezt az Athenaeum igazságszeretetére. Békeség velünk! Sulphuroelectricophosphoromagnetisatus. Kliegl ügye. Pozsony, aug. 18. Ha mindjárt ismeretes találmányom a’ szükséges kiviteli eszközöket eddigelé olly mértékben meg nem nyerhette is, hogy a’ vállalat teljes erővel létesíttessék, legalább ne mondhassák, hogy hiányzott hozzá jó akarat. — Az eredeti é s nem elégséges felsegélési töke elhasználása után folyvást kitünteték egyesek ajánlataikkal nemes szivüségöket. Hazafias és emberbaráti ösztönből viszik egyes nemeslelkü barátok az ügyet, áldozva, buzdítva ’s pénzgyüjtéseket eszközölve. A’ közjólét elösegéllésében buzgólkodó szerkesztőségek szívességekben példátlanok az ügyet elterjeszteni é s kisérni ’s különösen a’ hazai írók kört képeznek, művészetök gyöngyeit e’ találmánynak áldozva, hogy tágasabb érdek köttessék vele össze, melly elismerés következtében a’ módokat segítse előteremteni , miután már elejétől fogva úgy is lélekteljes felszólalások által a’ tárgyat életbe hozni igyekeztek. Az áldozatokat és nemes készséget, melly a’közhasznú tárgyat egyedül illeti, annyiban magamra merem vonni, mennyiben azokból a’ továbbá is bennem helyezett bizodalom vigasztaló tanúságát meríthetem — olly adomány, melly mindenek felett becses elöttem. Fogadják tehát ezért uraim mindnyájan legforróbb ’s örökös hálámat, azon fogadással , hogy rendibhellen iparkodásom e’ bizodalmat megérdemelni. — A’ vállalat állapotját illetőleg, e’ legalázatosb jelentést adhatom, hogy az eredeti töke elhasználása ’s a’ közvetlenül a’ nagylelkű pozsonyi ifjúságtól rákövetkező 40 p.fnyi segedelem után f. é. aprilben, hozzám f. é. május elején 250 pengőnyi segítség küldetett, melly nagy részint két nemes férfitól kiknek különös köszöneteinél jelentem — visszafizetés mellett adatott át, hogy munkálataim meg ne szűnjenek. Antal ur szives iratára, ki olly buzgalommal szedett számomra a’ cassinoban segedelmezéseket, az előlegezés kiegyenl Keleti, 's a' 16 fr. 40 kr. p. maradékot jul. 24-kén valamint későbben ismét 25 pengőt nekem elküldött. Az első 250 fr. p. május i—jul. 22ig olly módon használtatott, hogy 12 héten át 3 munkás napi bérére csupán 163 fr. 12 kr. p. űzettem; szükségessé lett utazásom Pestre ’s tartózkodásom 30 fr. p. — ’s igy maradt 56 fr. 48 kr. mellyek anyagszerek, mühelybér, eszköz ’s élelmemre három hónapra valának esendők. — Ítéljen kiki belátása szerint, mennyi járulékra vala szükség olly munkát fentartani, melly elejétől fogva, ide nem számítva fentartásomra járó fedezést — 100 p. kívánt. Vajha e’járulékok fedezése bizalmat ébresztene azon hit megértelésére, hogy a’ körülményekkeli legkeményebb lusámban a’ munka hazai létesítésének sokáig érlelt gondolatához hű maradok, ’s mindent kész vagyok érette áldozni. Boldog volnék , ha továbbra is képes volnék áldozni; de minden kimenthető, ’s csak vagyonom ’s közellevő rokonaim erszénye voltak, mik kisegítettek. Csakugyan sorsa e’ szegény találmánynak, hogy félbeszakadásokat szenvedjen. Mint már azelőtt 3szor, kénytelen voltam fizetési képtelenség miatt a’ munkásokat m. hó 22-én negyedszer elbocsátani, miért is a’ munkára azóta egyedül dolgozom; mivel szinte fel kellene hagynom, ha későbbi kisebb összegek nem tettek volna képessé folytatására. A’ miilyen volt az erő, ollyan volt a’ haladás. A’ szétrakó gép lényegében fenáll, nagyrészint összeköttetésbe hozva, ’s jelenleg szabályozás alatt áll. Mig a’ fedő láda az asztalostól ’s a’ betűket tartó osztályzatok elkészülnek — mellyeket mihelyt hozzá elégséges pénzem lesz, megrendelek — a’ szabályozás is megleend ’s a’ gép a’ próbára készen állna. Bátor vagyok régi nyilatkozásaimat ismételni, hogy jelenleg a’ találmánynak most már csak második álláspontja éretendő el, miáltal be kell bizonyodnia, hogy a’ gép a’ szétrakást mechaniailag elvégzi ’s hasznosnak és alkalmazhatónak mutatkozik. Kiállítása ugyan az egészhez tartozik, de most csak a’ fenebbihez; valamint egy ház készen lehet bútorozás nélkül, úgy a’ gép is kész, habár a’ mellékdolgok hiányzanak. Csak türelmet és elnézést kérek; tekintse mindenki a’ tárgyat és épen nem fényes körülményeit. A’ mű közelit bevégzéséhez ’s ezért sokba nem kerülhet. Ha más vállalatok hozzá hasonltatnak, mellyek minden nevezetes bike százezeres áldozatokat kívánt — az enyém azon öntudat mellett, hogy olly keveset kívánt és olly keveset nyert — aggodalommal nem tölthet el. — Még 400 pengőre volna a’ próbáig szükségem, de idejét annak meg nem szabhatom, mivel nem szerződési munka, tömérdek előre nem látott mellék körülmények folynak be. — Műhelyem mindenki előtt nyitva annak bebizonyítására mi és menynyi dolgoztatikus dolgoztatott. Hizelgek magamnak, hogy az ügyismerő azon elégülését nyerendi megtekintése után, hogy idegen vagyont híven kezelek. ’S ezért a’ további elősegítést pártfogóim nagylelkűségére bízom. A’ felesleg, melly a’ szétrakó gépből fenmarad, a’ szedő gépre esik át, mellyet már most megkezdenék , ha módom volna hozzá. — Óhajtva, hogy hálám és tudósísításom minden illető feltaláljon, tisztelettel kérem az illető szerkesztőségeket e’ jelentés felvételére. Vonatkozólag Bajza urnak lapja mellőztetését illető nyilatkozására nézve, mind tisztelt Bajza urtól mind a’ t. ez. szerkesztőségektől bocsánatért esdeklem , ha kivonataiknak meg nem feleltem, ’s biztosítom, hogy bensőmben bántok a’ legnagyobb tisztelettel és hálával viseltetem szívességükért. Azon szempontból kiindulva, hogy az egész tárgyalás pusztán a’ közügyet illeti, ’s hogy elterjedésére nézve hasznosabb ha nem egyszerre ’s nem egy alakban, hanem egyik lap*) A’ t. beküldő urnák annyi ésszel irt tudósításait mindig a’ legnagyobb hálával fogadandjuk. A’ szerte, hói a’ másikba átvéve ’s jegyzetekkel kisérve adatnak a’ nyilványosságnak át, bármi hízelgő rám nézve a’ kész felvétel, lehetelenség a’ hozzám olly nagy szívességgel viseltető szerkesztőségeknek jelentésemet egyszerre beadni, annyival inkább, mivel az általam feloldandó kétes csomó időben igen megszorít, lelkem ’s testem csaknem egészen elfoglalja ’s gyakran bensőmen is nehézkedik, hogy a’ legjobb akarattal is külső viseletemben hibát követhetek el. Kliegl. A’ m. gazdasági egyesület által jövő 1842-dik évre kiadott Mezei Naptár (Gazdasági kalendáriom a’ nép használatául) megjelent. Tartalma következő: 1. Kalendáriomi tárgyak, úgymint 1. Egyházi számlálás. 2. Változó ünnepig. 3. Négy kántor. 4. Hold fényváltozásai. 5. Évszakok. Fogyatkozások. II. Az évnek 12 hónapja arany igazságok- és tanácsokkal kisérve. III. Felséges uralkodó ausztriai ház élő tagjai. IV. Főméit. magyar király udv. Cancellaria. V. Emélt. magyar királyi helytartó Tanács. VI. Főméit. kir. hétszemélyü, és Vll. Tek. kir. ilélő Tábla. VIII. Magyarország vármegyéi és szabad kerületeinek tisztkarai. IX. A’ magy. gazdasági egyesület 1840/1 ki munkálkodásinak eredményei. X. Gazdasági ismeretek és tanácsok, jelesen 1. A’ földmivelés emelkedésének akadályai hazánkban, ’s különösen azok, mellyeken magok a’ falusi gazdák is segíthetnének. 2. A’ trágyáról. 3. A’ munka és az eke. 4. Borona és boronálás. 5. A’ takarmány becse és rétmivelés. 6. Egy pár szó a’ lóheréről. 7. A’ bükköny. 8. A’ burgonya és luczerna, szükségben segítő két növény. 9. A’ tehéntartás. 10. Állatkínzás. 11. Szeretjük a’ gyümölcsöt, de fát nem ültetünk. 71 XI. Kisdedovóintézetekröl. K. XII. Földleírás. Europa. Sz. XIII. Magyarok krónikája (folytatás) Árpád— Géza. XIV. Mulatságos történetek és példabeszédek magyarázatai. XV. Verskoszoru (eredeti népdalok). 1) Szántó legény dala. 2) Dolgos leány. 3) Fonóházi dal. 4) Alföldi dal. —r. 5) Hadujoncz dal. Ormy. XVI. Közönséges vásárok Magyarországban. XVII. Borjazás idejét, kamatot, cselédbért, árendát, ’s egyéb jövedelmet vagy költséget részletesen kimutató táblák, ’s mind ezt Paprikás versek fejezik be. Az egész Naptár borítékkal együtt 10% ívnyi, — ’s a’ gazdasági czikkek közbe nyomott rajzokkal világositvák. Ára egy egy példánynak kötve ’s 1% ívnyi tiszta iopapirossal átvonva ismét csak két ezüst garas. Kötetlen száza az aránylagos mennyiségű tiszta papirossal és 20% ráadással együtt csak 8 sor. 48 kr. p.p. — Ezek folytában a’ t. törvényhatóságok, ’s uradalmak megbízottai szives tisztelettel kéretnek, hogy a’ közeledő pesti jánosfővételi vásár alkalmával rendelményeiket az egyesületi titoknoki hivatalával tudatni ’s megrendelt vagy rendelendő példányaikat elvitetni szíveskedjenek. — Szabad legyen ezúttal ismételni az egyesület azon bizodalmas felszólítását, hogy ime vállalatot minden honi törvényhatóságok, városi községek, uradalmak, ’s egyes ügybarátok körülményeikhez képest elősegíteni szíveskedjenek. — Végül az illető t. ez. könyvárus és kötő uraknak, kik e’ Naptár terjesztésében részt venni óhajtanak, ezennel újra jelentetik, mikép azok, kik a’ titoknoki hivatalban több példányt vállalnak el, fáradozásaik jutalmául 20% ráadást nyerendnek; azonban példányokat akar kötve, akár kötetlen innen csak azon könyvárusok és kötök fognak kaphatni, kik olly szerkezetű tértetvényt írnak alá, mellyben magokat lekötelezik, hogy ezen Naptárt két ezüst garasban megszabott árán túl sem magok nem árulandják, sem megbizottaik által árultatni nem engedendik, ellenkező esetre magokat akármelly honi törvényhatóságnak alávetvén, az illető tisztviselőknek jogot tulajdoniinak, hogy a’nálok találtatandó példányokat a’ közpénztár javára tőlök nyomban elkoboztathassanak. Költ Pesten, augustus 15-én, 1841. Kacskovics Lajos, magy. gazdaság-egyesületi biloknok. Unió és magyarosítás Trencsén megyében. A’ trencséni ágost. hitval. ev. esperesség. Sándor Tamás ur felügyelőnek elnöklése alatt f. h. főkén tartotta Trencsén városában közgyűlését számos világiak ’s egyháziak jelenlétében. Unió és magyarosítás valának a’ tanácskozások főtárgyai, mellyeknek megpendítésénél nemcsak a’ világi, de a’tisztán szláv helységekben pásztorkodó szláv egyházi rend is örömérzésükre fakadva, mélyen tisztelt főfelügyelő Zay Károly gróf úr iránt, a’ két évi felekezet eggyé olvasztására, ’s a’ magyarosításnak terjesztésére irányzott dicső törekvéséért egyhangúlag hálás köszönetet lebegett, ’s ebbeli érzelmeinek nyilványitását elhatározz. Mi az uniót illeti, végzéssé lön, hogy a’ jövő közgyűlésre küldendő követ kijelentse, miszerint a’ trencséni esperesség forrón óhajtja a’ réf. atyafiakkal egyesülésnek mennél előbbi eszközlését. A’ magyarosításra nézve elhatároztatott: a’jegyzőkönyvnek magyar és deák nyelven leendő szerkesztése, ’s ez utóbbin csak azért, növel az egyháziak között többen találtatnak, kiknek ifjúságuk éveiben a’ magyar nyelv megtanulására alkalmuk nem volt, ’s most pedig öreg napjaikra, bár mikint óhajtanák is a’ magyar nyelvet sajátukká tenni , nem igen sokra mehetnek, mert „múlta seriem circumveniunt incommoda.“ Addig is mig az uj iskolai rendszer behozatnék, minden iskolai tanítónak szivére köttetett a’ magyar nyelv tanítása, ’s ez alkalommal tiszt. Szivaty Mátyás Zay- Ugróczi lelkipásztor jelentést tett, miszerint Zay Károly gróf ur által saját költségein alapított ’s fentartandó magyar intézetben i. e. tavaszutó óta tiszt. Balog Lajos Zay-Ugróczi magyar várkáplán sikerteljesen működik, fökötelessége lévén a’ helybeli’s környéki ifjakat magyar nyelvre tanítani. Ezúttal nem hallgathatom el, hogy. Sándor Tamás felügyelő, nemkülönben n. tiszt. Teschrdik Pál esperes urak sok felügyelőnek ’s esperesnek például szolgálhatnak, mikint kellessék esperességeikben a’ hon ’s Protestantismus közérdekeit előmozdítani. E’ nehány sort leginkább azért tartom közlésre méltónak, mert örül a’ haza, valt-