Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-23 / 68. szám

09. Mam. A’ Hirnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ;_a’ Sz á*adunk terjedelmesb politicai ’s ro­kon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti é s kiadja Balásfalvi Orosz József. Augustus 93. I8 41. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fz. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnel a' Tudakozó­­intézetben , kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezés: a’ magyar nemzeti muzeum igazgatói, régiség-, pénz- és kincsgyüjtemény-őrzői üresen álló hivatala betöltésére csődület hirdettetik; pesti hírek; Kliegl ügye; Mezei naptár 1842 ; unió és magyarosítás Trencsin megyében; ung­­szabolcsi gőzmalomtársaság; Zala és Bihar megyék közgyűlései; gaz­dasági hírek Bácskából és Szolnok mellékéről; kolozsvári iskolai vizs­gálatok. Fra­n­cziaorsz­ág. Lafarge asszony pere. Törökország. A’ smyrnni tűz körülményes leírása. Kis futár. Világos felvilágosí­tás. Hirdetések. Magyarország és Erdély. A’ tck. váltófeltörvényszék Schwartner Sámuel urat, tör­vénytanárt, királyi pesti egyetemi törvénykor tagját, kir. táblai ’s váltó­biles ügyvédet — folyamodása következtében a’ tek. kir. elsőbiróságu váltótörvényszék ajánlatára az 1840ik XV. törv. czik. I. rész 221. §sa szerint pesti váltójegyzőnek legfelsőbb rendel­kezés folytában f. évi jul. 26 áv ideiglenesen kinevezni méltóz­­tatott. (N. u.j . cs. kir. Főherczegsége, az ország Nádora, mint a’ ma­gyar nemzeti muzeum pártfogója, a’ fent említett intézetnél az igazgatói és a’ régiség, pénz, ’s kincsek gyűjteménye őrzői ed­dig üresen állott hivataloknak, m­ellyekkel alkalmas fizetésen ki­vil szabad lakás és tűzifa is van egybeköttetve, betöltetésüket kegyelmesen elhatározni méltóztatott. Minélfogva mind azok, kik e’ hivatalok valamellyikét elnyerni óhajtanák , erkölcsiségük, tu­dományos miveltségük, és a’ hazában divatozó nyelvekben szi­lárd járatosságuk felől megkivántató bizonyítványokkal ellátott folyamodásukat jövő 1842 febr. utólsó napjáig fent emlitett­­ cs. kir. Főherczegségének benyújthatják. Al-Csuth 1841 aug. okán.­­Pest, augustus 18. A’ színháznál (ez nálunk a’ nél­kül is, tudja ön, mindenben divatozik) számos pártok van­nak és épen ezen pártok a’ mirigy, melly a’ zsönge intézetet alá ássák. E’ bajhoz még az is járul, hogy az antidrama-osztály­­ban többnyire ujonczok lépnek fel, kik egy két szerepre be­húzzák ugyan a’ kandi nézőséget, de lebilincselni nem képesek, mivel még magok sem képesek olly tulajdonokat kifejteni, mely­­lyek képesek lennének képezni. — A’ drámának a’ nélkül is jó éjszakát; az leáldozott, hacsak az isten valami ritka talentummal szabadító gyanánt, mint a’ zsidókat Mosessel, meg nem áld. — Még a’ vígjátékok, azok csak állnának, mert Gaal eredeti darabjai fentartják a’ nemzet becsületét — jaj de ezután az eredetiség után sírni lehetne. — A’ legeredetibb ezen szerzőnél az, hogy maga magát szokta meglepni, mint ezt a’ minap a’ két Júliában tapasztalok. De ha ezt sem tenné is , kisegítik a’ németek, vagy a’ franczia Vaudevillek, e­ szerint ő eredetiségével mindig egy lá­bon áll mint a’ gólya. Megfejthetetlennek látszik kegyed előtt, hogy midőn drámabiróság, melly az adatandó darabokat előada­­tásuk előtt vizsgálja, létezik, mikép kerülhetnek illy lelkellensé­­gek nemzeti színpadunkra; ezt megfejtem kegyed előtt. A’ szin­­műtörvényszék athenaeisták és színészekből áll, és a’ jeles szer­ző ezekkel komaságra lépett. Most a’ nyári napokban a’ színház Saharáját népesítő hat előadásban Carl Henriette k. a. háromszor alvajáró nőben, kétszer Borgia Lucretiában és egyszer Belizárban lépvén fel. Műutazásából haza térvén, azt hittük, a’ könyör an­gyala szállta meg keblét, midőn hallók , hogy magyar daljátékok tanulására szánta magát. Három ízben volt szerencsém hallani a’ művésznőt, ki külföldi koszorúkkal letézve Europa első osztá­lyú énekesnői közé számítandó, ’s háromszor nem tudtam, a’ ma­gyar szavaknak olly rövid idő alatti sajátjává lett szabatos kifeje­zését e vagy előadását csudáljam e ? Ha mi akarnánk tehetségei­ről, most miután a’ külföldi Ítélt, Ítéletet hozni, csak sai­donicus mosolyra késztetnék az olvasót. Carl Henriettét külsője, hangte­hetsége, pontos intonatiója, előadási könnyűsége, mimikai stúdi­uma tragicus énekesnővé alkottak, valahányszor fellépett, annyi­szor a’ színház tömve volt. Idegen ajkuakat, kik különben nem igen szokták a’ nemzetet pártolni, be tudott Carl Herréne vará­zsolni, ’s a’ mi varázsnői mesterségének legszebb mutatványa, a’ pénztárba pénzt tudott büvezni, ez pedig ezen irtóztató száraz­ságban enyhítő forrás. — I): nem tekintve az anyagi érdeket, ujoncz énekesnőinknek és énekeseinknek Carl Henriette tanul­mányul szolgálandó!!, minták hasznát az idő fejtette volna ki; tele illy szép reményekkel, mindig örültünk midőn a’ tisztelt vendég­­nő nevét olvastuk, és mi történik ? Carl Henriette fondorlások mi­att színpadunkon többé fel nem lépend, ném­ellyek jónak tartották érdemeit irigyelve, személye ellen törekedni, azonban az illy szándékosok jókor értésére esvén, az igazgatóság ügyszeretetétől elégtételt remélt, mellyet ez jónak látott nem adni. De igy van az, vannak nálunk ügyek, mellyek minden ügy alatt maradnak. Most tehát sem Schedelnét sem Col­k­­a, nem bírjuk. Ennyi elég a’ színészetről. — A’ műkiállításnak vége; on. is, halljuk, némelly fogások történtek, mellyek a’ szent czélt elő nem mozdítják. Né­melly urak t.i., isten tudja mikor, olcsó áron nehány képet meg­vásároltak, most drága pénzen eladni óhajtván, azokat a’ műki­­állításban eladni akarták.— Literatúrai világunk mind egyre mo­zog. Széchenyi „Kelet népe“ sok tol, tinta ’s papiros pusztítására­­szolgáltatott alkalmat.; ellene ’s mellette keletkeznek írók, a’ legtar­­ikább nézetekkel fellépők. Mi majd bevárjuk a’ végét. A’ „Vilá­got“ új szerkesztő fogja illumínálni. Hírlik, Garay megkapta a’ Megélőt. Kuthy 1.. is divatlapon folyamodott. Azt hiszem, egész­­tudományosságunk hírlapokba olvadt fel és nemzeti culturánk igen ephemeri alakot ölt. Másszor, ha e’ soraim kegyelmet ta­láltak kegyed előtt, másról bővebben.*) Apropos! itt az acade­­demia nagygyűlése. — Némellyek Vörösmarty összes munkájá­­nak, mások Horváth Mihály ipar és kereskedés történetének, meg mások Szemere Bertalan utazásának szánták a’ 200 aranyat. De bízzuk ezt az Athenaeum igazságszeretetére. Békeség ve­lünk! Sulphuroelectricophosphoromagnetisatus. Kliegl ügye. Pozsony, aug. 18. Ha mindjárt ismere­tes találmányom a’ szükséges kiviteli eszközöket eddigelé olly mértékben meg nem nyerhette is, hogy a’ vállalat teljes erővel létesíttessék, legalább ne mondhassák, hogy hiányzott hozzá jó akarat. — Az eredeti é s nem elégséges felsegélési töke elhasz­nálása után folyvást kitünteték egyesek ajánlataikkal nemes szi­­vüségöket. Hazafias és emberbaráti ösztönből viszik egyes ne­­meslelkü barátok az ügyet, áldozva, buzdítva ’s pénzgyüjtéseket eszközölve. A’ közjólét elösegéllésében buzgólkodó szerkesztő­ségek szívességekben példátlanok az ügyet elterjeszteni é s kisérni ’s különösen a’ hazai írók kört képeznek, művészetök gyöngyeit e’ találmánynak áldozva, hogy tágasabb érdek köttessék vele össze, melly elismerés következtében a’ módokat segítse előte­remteni , miután már elejétől fogva úgy is lélekteljes felszólalások által a’ tárgyat életbe hozni igyekeztek. Az áldozatokat és nemes készséget, melly a’közhasznú tárgyat egyedül illeti, annyiban magamra merem vonni, mennyiben azokból a’ továbbá is ben­nem helyezett bizodalom vigasztaló tanúságát meríthetem — olly adomány, melly mindenek felett becses elöttem. Fogadják tehát ezért uraim mindnyájan legforróbb ’s örökös hálámat, azon foga­dással , hogy rendibhellen iparkodásom e’ bizodalm­at megérde­melni. — A’ vállalat állapotját illetőleg, e’ legalázatosb jelentést adhatom, hogy az eredeti töke elhasználása ’s a’ közvetlenül a’ nagylelkű pozsonyi ifjúságtól rákövetkező 40 p.­fnyi segedelem után f. é. aprilben, hozzám f. é. május elején 250 pengőnyi se­gítség küldetett, melly nagy részint két nemes férfitól kiknek kü­lönös köszöneteinél jelentem — visszafizetés mellett adatott át, hogy munkálataim meg ne szűnjenek. Antal ur szives iratára, ki olly buzgalommal szedett számomra a’ cassinoban segedelm­ezé­­seket, az előlegezés kiegyenl Keleti, 's a' 16 fr. 40 kr. p. mara­dékot jul. 24-kén valamint későbben ismét 25 pengőt nekem el­küldött. Az első 250 fr. p. május i—jul. 22ig olly módon hasz­náltatott, hogy 12 héten át 3 munkás napi bérére csupán 163 fr. 12 kr. p. űzettem; szükségessé lett utazásom Pestre ’s tartózko­dásom 30 fr. p. — ’s igy maradt 56 fr. 48 kr. mellyek anyagsze­rek, mühelybér, eszköz ’s élelmemre három hónapra valának esendők. — Ítéljen kiki belátása szerint, mennyi járulékra vala szükség olly munkát fentartani, melly elejétől fogva, ide nem szá­mítva fentartásomra járó fedezést — 100 p. kívánt. Vajha e’járu­lékok fedezése bizalmat ébresztene azon hit megértelésére, hogy a’ körülményekkeli legkeményebb lusámban a’ munka hazai léte­sítésének sokáig érlelt gondolatához hű maradok, ’s mindent kész vagyok érette áldozni. Boldog volnék , ha továbbra is képes vol­nék áldozni; de minden kimenthető, ’s csak vagyonom ’s közel­levő rokonaim erszénye voltak, mik kisegítettek. Csakugyan sor­sa e’ szegény találmánynak, hogy félbeszakadásokat szenvedjen. Mint már azelőtt 3szor, kénytelen voltam fizetési képtelenség mi­att a’ munkásokat m. hó 22-én negyedszer elbocsátani, miért is a’ munkára azóta egyedül dolgozom; mivel szinte fel kellene hagynom, ha későbbi kisebb összegek nem tettek volna képessé folytatására. A’ miilyen volt az erő, ollyan volt a’ haladás. A’ szétrakó gép lényegében fenáll, nagyrészint összeköttetésbe hozva, ’s jelenleg szabályozás alatt áll. Mig a’ fedő láda az asz­talostól ’s a’ betűket tartó osztályzatok elkészülnek — mellyeket mihelyt hozzá elégséges pénzem lesz, megrendelek — a’ szabá­lyozás is megleend ’s a’ gép a’ próbára készen állna. Bátor va­gyok régi nyilatkozásaimat ismételni, hogy jelenleg a’ találmánynak most már csak második álláspontja éretendő el, miáltal be kell bizonyodnia, hogy a’ gép a’ szétrakást mechani­ailag elvégzi ’s hasznosnak és alkalmazhatónak mutatkozik. Kiállítása ugyan az egészhez tartozik, de most csak a’ fenebbihez; valamint egy ház készen lehet bútorozás nélkül, úgy a’ gép is kész, habár a’ mel­lékdolgok hiányzanak. Csak türelmet és elnézést kérek; tekintse mindenki a’ tárgyat és épen nem fényes körülményeit. A’ mű közelit bevégzéséhez ’s ezért sokba nem kerülhet. Ha más válla­latok hozzá hasonltatnak, mellyek minden nevezetes bike száz­­ezeres áldozatokat kívánt — az enyém azon öntudat mellett, hogy olly keveset kívánt és olly keveset nyert — aggodalommal nem tölthet el. — Még 400 pengőre volna a’ próbáig szükségem, de idejét annak meg nem szabhatom, mivel nem szerződési munka, tömérdek előre nem látott mellék körülmények folynak be. — Műhelyem mindenki előtt nyitva annak bebizonyítására mi és meny­nyi dolgoztatik­us dolgoztatott. Hizelgek magamnak, hogy az ügy­­ismerő azon elégülését nyerendi megtekintése után, hogy idegen vagyont híven kezelek. ’S ezért a’ további elősegítést pártfogóim nagylelkűségére bízom. A’ felesleg, melly a’ szétrakó gépből fenmarad, a’ szedő gépre esik át, mellyet már most megkezde­nék , ha módom volna hozzá. — Óhajtva, hogy hálám és tudósí­­sításom minden illető feltaláljon, tisztelettel kérem az illető szer­kesztőségeket e’ jelentés felvételére. Vonatkozólag Bajza urnak lapja mellőztetését illető nyilatkozására nézve, mind tisztelt Bajza urtól mind a’ t. ez. szerkesztőségektől bocsánatért esdeklem , ha kivonataiknak meg nem feleltem, ’s biztosítom, hogy bensőmben b­ántok a’ legnagyobb tisztelettel és hálával viseltetem szívessé­gükért. Azon szempontból kiindulva, hogy az egész tárgyalás pusztán a’ közügyet illeti, ’s hogy elterjedésére nézve haszno­sabb ha nem egyszerre ’s nem egy alakban, hanem egyik lap­*) A’ t. beküldő urnák annyi ésszel irt tudósításait mindig a’ legnagyobb hálával fogadandjuk. A’ szerte, hói a’ másikba átvéve ’s jegyzetekkel kisérve adatnak a’ nyilvá­­nyosságnak át, bármi hízelgő rám nézve a’ kész felvétel, lehete­lenség a’ hozzám olly nagy szívességgel viseltető szerkesztősé­geknek jelentésemet egyszerre beadni, annyival inkább, mivel az általam feloldandó kétes csomó időben igen megszorít, lelkem ’s testem csaknem egészen elfoglalja ’s gyakran bensőmen is ne­­hézkedik, hogy a’ legjobb akarattal is külső viseletemben hibát követhetek el. Kliegl. A’ m. gazdasági egyesület által jövő 1842-dik évre kiadott Mezei Naptár (Gazdasági kalendáriom a’ nép haszná­latául) megjelent. Tartalma következő: 1. Kalendáriomi tárgyak, úgymint 1. Egyházi számlálás. 2. Változó ünnepig. 3. Négy kán­tor. 4. Hold fényváltozásai. 5. Évszakok. Fogyatkozások. II. Az évnek 12 hónapja arany igazságok- és tanácsokkal kisérve. III. Felséges uralkodó ausztriai ház élő tagjai. IV. Fő­méit. magyar király udv. Cancellaria. V. Emélt. magyar királyi helytartó Tanács. VI. Főméit. kir. hétszemélyü, és Vll. Tek. kir. ilélő Tábla. VIII. Magyarország vármegyéi és szabad kerületei­nek tisztkarai. IX. A’ magy. gazdasági egyesület 1840/1 ki mun­kálkodásinak eredményei. X. Gazdasági ismeretek és tanácsok, jelesen 1. A’ földmivelés emelkedésének akadályai hazánkban, ’s különösen azok, mellyeken magok a’ falusi gazdák is segíthet­nének. 2. A’ trágyáról. 3. A’ munka és az eke. 4. Borona és bo­­ronálás. 5. A’ takarmány becse és rétmivelés. 6. Egy pár szó a’ lóheréről. 7. A’ bükköny. 8. A’ burgonya és luczerna, szükség­ben segítő két növény. 9. A’ tehéntartás. 10. Állatkínzás. 11. Szeretjük a’ gyümölcsöt, de fát nem ültetünk. 71 XI. Kisdedovó­­intézetekröl. K. XII. Földleírás. Europa. Sz. XIII. Magyarok kró­nikája (folytatás) Árpád— Géza. XIV. Mulatságos történetek és példabeszédek magyarázatai. XV. Verskoszoru (eredeti népda­lok). 1) Szántó legény dala. 2) Dolgos leány. 3) Fonóházi dal. 4) Alföldi dal. —­r. 5) Hadujoncz dal. Ormy. XVI. Közönséges vásárok Magyarországban. XVII. Borjazás idejét, kamatot, cse­lédbért, árendát, ’s egyéb jövedelmet vagy költséget részletesen kimutató táblák, ’s mind ezt Paprikás versek fejezik be. Az egész Naptár borítékkal együtt 10% ívnyi, — ’s a’ gazdasági czikkek közbe nyomott rajzokkal világositvák. Ára egy egy pél­dánynak kötve ’s 1% ívnyi tiszta i­opapirossal átvonva ismét csak két ezüst garas. Kötetlen száza az aránylagos mennyiségű tiszta papirossal és 20% ráadással együtt csak 8 sor. 48 kr. p.p. — Ezek folytában a’ t. törvényhatóságok, ’s uradalmak megbí­zottai szives tisztelettel kéretnek, hogy a’ közeledő pesti jánosfő­­vételi vásár alkalmával rendelményeiket az egyesületi titoknoki hivatalával tudatni ’s megrendelt vagy rendelendő példányaikat elvitetni szíveskedjenek. — Szabad legyen ezúttal ismételni az egyesület azon bizodalmas felszólítását, hogy ime vállalatot min­den honi törvényhatóságok, városi községek, uradalmak, ’s egyes ügybarátok körülményeikhez képest elősegíteni szíveskedjenek. — Végül az illető t. ez. könyvárus és kötő uraknak, kik e’ Nap­tár terjesztésében részt venni óhajtanak, ezennel újra jelentetik, mikép azok, kik a’ titoknoki hivatalban több példányt vállalnak el, fáradozásaik jutalmául 20% ráadást nyerendnek; azonban példányokat akar kötve, akár kötetlen innen csak azon könyv­árusok és kötök fognak kaphatni, kik olly szerkezetű tértetvényt írnak alá, mellyben magokat lekötelezik, hogy ezen Naptárt két ezüst garasban megszabott árán túl sem magok nem áru­­landják, sem megbizottaik által árultatni nem engedendik, ellen­kező esetre magokat akármelly honi törvényhatóságnak alávet­vén, az illető tisztviselőknek jogot tulajdoniinak, hogy a’nálok találtatandó példányokat a’ közpénztár javára tőlök nyomban el­­koboztathassanak. Költ Pesten, augustus 15-én, 1841. Kacsko­­vics Lajos, magy. gazdaság-egyesületi biloknok. Unió és magyarosítás Trencsén megyében. A’ trencséni ágost. hitval. ev. esperesség­­. Sándor Tamás ur felü­gyelőnek elnöklése alatt f. h. főkén tartotta Trencsén városában közgyűlését számos világiak ’s egyháziak jelenlétében. Unió és magyarosítás valának a’ tanácskozások főtárgyai, mellyeknek megpendítésénél nemcsak a’ világi, de a’tisztán szláv helységek­ben pásztorkodó szláv egyházi rend is örömérzésükre fakadva, mélyen tisztelt főfelügyelő Zay Károly gróf úr iránt, a’ két évi felekezet eggyé olvasztására, ’s a’ magyarosításnak terjesztésére irányzott dicső törekvéséért egyhangúlag hálás köszönetet lebe­gett, ’s ebbeli érzelmeinek nyilványitását elhatározz. Mi az uniót illeti, végzéssé lön, hogy a’ jövő közgyűlésre küldendő követ ki­jelentse, miszerint a’ trencséni esperesség forrón óhajtja a’ réf. atyafiakkal­ egyesülésnek mennél előbbi eszközlését. A’ magya­rosításra nézve elhatároztatott: a’jegyzőkönyvnek magyar­ és deák nyelven leendő szerkesztése, ’s ez utóbbin csak azért, nö­vel az egyháziak között többen találtatnak, kiknek ifjúságu­k évei­ben a’ magyar nyelv megtanulására alkalmuk nem volt, ’s most pedig öreg napjaikra, bár mikint óhajtanák is a’ magyar nyelvet sajátukká tenni , nem igen sokra mehetnek, mert „múlta seriem circumveniunt incommoda.“ Addig is mig az uj iskolai rendszer behozatnék, minden iskolai tanítónak szivére köttetett a’ magyar nyelv tanítása, ’s ez alkalommal tiszt. Szivaty Mátyás Zay- Ugróczi lelkipásztor jelentést tett, miszerint Zay Károly gróf ur által saját költségein alapított ’s fentartandó magyar intézetben i. e. tavaszutó óta tiszt. Balog Lajos Zay-Ugróczi magyar vár­­káplán sikerteljesen működik, fökötelessége lévén a’ helybeli’s környéki ifjakat magyar nyelvre tanítani. Ezúttal nem hallgatha­tom el, hogy­­. Sándor Tamás felügyelő, nemkülönben n. tiszt. Teschrdik Pál esperes urak sok felügyelőnek ’s esperesnek pél­dául szolgálhatnak, mikint kellessék esperességeikben a’ hon ’s Protestantismus közérdekeit előmozdítani. E’ nehány sort legin­kább azért tartom közlésre méltónak, mert örül a’ haza, valt-

Next