Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-14 / 83. szám

orog, háborúra kényszerítve lenni a’ világ leghatalmasabb népével, csupán mert hatóságai három év óta nem valónak képesek a’ legkisebb egyesült status polgárait egy barátságos szomszéd birtokrai rabló becsapongásoktól visszatartóztatni, ’s mert jelenleg nincs eszköz kezei közt, egy igazságtalan után másik statusban elfogott, talán törvényszékileges halálra szánt brit polgárnak szabadonbocsáttatását kieszközleni. Említjük a’ Linchtörvényt annak bizonyítványául, milly helyezetben van az egyesek szabadsága; a’ déli statusokbani rabszolgakereskedést, melly, ha nem is a’ democratiai intézmények saját eredményeképen, mégis azoknak ollyatén daczára fenáll, hogy a’ rabszolgakereskedést eltörülni nem képesek. Mit mondjunk végre legújabb nyilatkozásáról ama’ hiresztelt democratai intézményeknek ! A’ monarchiai Angliában a’ fejedelem veto-val bir, noha 150 év óta alkalmazásba nem vétetett; a’ democratai Amerikában pedig ez eset csak kevés nap előtt is megtörtént; egyes férfiú, eredetileg illy elkeserítő jog gyakorlatára nem is választva, merészelt a' népvegzesnek ekképen útját állani. Angliában végre a’ korona nem a’ király saját nézete szerint gyakorolja előjogát, hanem a’ felelős ministerek tanácslása után . Amerikában pedig a’ democrata király azért tagadja meg helybenhagyását egy törvénytől, mert az ellenkezik saját nézeteivel. ’S pedig jól meg kell jegyezni, itt egy nagy napi pártkérdés forgott fen, azon kérdés, melly a’ legutóbbi elnökválasztásnál leginkább tekintetbe véteték, azon kérdés, mellynek következménye lön, hogy a’ Tyler úr jelen nézetét valló hivataljelölt (candidat) a’ többségtől elmellőztetett. Minél közelebb vizsgáljuk a’ democratiát akár vegyes akár korlátlan hatalmú alakjában, annál inkább megerősödünk azon meggyőződésben, hogy égmesszeségileg különbözik a’ szabadságtól, ’s annál megelégedettebbek leszünk saját intézményeinkkel. 1280 Császár és Király Ő Felsége (Orosi kincstári igazgatóságnál és a’ szolnoki kir. hivatalnál megtudhatók. Budán, od első napján 1841. (3) (280) A’ (2) pozsony nagyszombati legkegyelmesb helybenhagyása és bőkezűsége mellett megjelenik. MAGYARORSZÁG és bekeblezett tartományainak ÁBRÁSRIHLATA. 1271) Haszonbérlet. (2) A’ nméltóságu királyi magyar udvari kamara rendeléséből ezennel köz hirré tétetik, hogy nemes Szatmár vármegyében keblezett Udvari helységben levő , a’ királyi fiscust illető egy curialis és három jobbágy-telkekből , nemkülönben több szántó- és kaszáló-földekből álló fiscalis jószágok 1842. ápril. 24-ikétől kezdve három egymásután következendő évekre, 252 pengő frtban kikiáltandó ár mellett, a’ helyszínen folyó évi november 8-án tartandó árverés utján haszonbérbe kiadatni fognak. (3) első magyar vasút igazgatósága e' vállalat 12-dik 5°/0- es rovatának vagyig 10 p. frtnak egy-egy részvénytől, befizetését elhatározta, ’s e’ végre határidőül i. e. november idikét tűzte ki az alapszabályok szerint. A’ november idike után történő befizetések 6°/0 halasztási kamatot tartoznak fizetni; ’s ha e’ rovat-befizetés az alapszabályszerű végső időig t. i. jövő 1842. évi januar 4kéig A’ nagylelkű nemes magyar nemzetnek ajánlva Schweichardtól, több literariai művek szerzője ’s Magyarország topographától. (272) (2) Pesten Hartleben A. A. könyvárusnál megjelent ’s általa minden honi könyvárusnál megszerezhető. A’ KELETI MARHAVÉSZ sem tétetnék meg, az illető részvények a’ társaság könyveiből kitöröltetnek ’s eddig tett befizetéseik a’ vállalat sajátjaivá tesznek. I. ÍO°/0-es rovat fizetés a II. kibocsátási részvényekre. Egyúttal a’ II. kibocsátási 1500 részvények t. ez. aláírói keretnek, az aláírt névszerinti értékű 10°/0-es részvényszámnak, vagyis 20 p. írnak egy-egy részvénytől, mint első rovatnak, befizetésére, mellyről az ideiglenes részvény-bizonyítványok ki fognak adatni. Pozsony, October 4. 1841. (*3*) Irta (269« Csőd .») E’ munkában Magyarország és bekeblezett melléktartományai történetileg, topograph-festőileg ábrázolva tűnnek fel. Egy kötet röviden összevont, mindazáltal világosan és időszak szerint sorozott történetét adja Magyarországnak, ősidőktől fogva a’ jelenig, a’ többi kötetek pedig az ország kimerítő topographiáját és pedig megyénkint foglalandják magokban olly módon, hogy minden kötet egy megyét adand a’ fenálló kerületek szerint, mellyekben minden helységek, a’ mint azok az illető t. ez. szolgabirák alatt állanak, abc-sor szerint leirvák. Minden helynél, a’ mennyire szükséges, a’ megnevezés magyarul, németül, latinul és szlávul, a’ legközelebbi postaállomás, lakosok és házak száma, ’s melly urasághoz tartozók, előleg megjegyeztetnek. Ezután következnek: a’ helység fekvése, legközelebbi környéke, a’ mezőgazdaság és iparágai, kézmü, föld- és szőlő-művelés, barom-tenyésztés, gyümölcs-termesztés, majorgazdaság, juhászat, nevezetesebb épületek, egyházak, kastélyok, régi várak, népregék és történeti események , végre országos és heti vásárok, valamint szabadalmak leírásainak osztályzatai. Ezáltal a’ szerző tökéletes munkát vél kiadhatni, melly a’ legszigorúbb kivánatoknak annál inkább eleget teend, mivel minden helységek külön beutaztatnak. Magyarország a’ hozzákapcsolt melléktartományokkal nagy, hatalmas és gazdag, a’ természettől olly bőkezűleg ellátott, olly mindent átölelő természeti áldással tetéztetett, mint Európában egy ország sem; történetének korszakai pedig eseménydusabbak, mint bármelly más országéi. E’ munka megjelenése által Magyarország minden helységeivel, természeti gazdaságával, műveltségi és ipari ágainak ezerféle fokozataiban az európai nagy státusövezetben minden jó oldalainak kitüntetésével fog megismertetni ’s az eddigi ferde nézetek, előitéletek és hibás hirek sötét éjjeli ködhöz hasonlólag az igazság sugár-fényénél a’ hazugság örvényébe merülendenek. A kiadás gyorsan eszközöltetendik. Egy nyomtatott iv 6 p.krjóval számitlatik; 10 ívnyi füzet csinos borítékkal 1 p. fz. ’s minden hónapban egy jelenik meg. E’ nagy, az ország és népre nézve közhasznú nemzeti mű német nyelvbeni megjelenése által máris az egyetemes ausztriai örökös tartományokban és Németországban folytonos lételét teljes befejezéséig biztosította. A’ szerző, a’ nagylelkű és nemes magyar nemzet iránti mély tiszteletében semmi költséget nem kimért e’ nemzeti művet magyar nyelven kiadni. Ezáltal nevezetes elkelésre remél számot tarthatni, ’s mindent elkövetend kielégítést szerezni. Ő Felsége legkegyelmesb bőkezűsége következtében szakadatlan folytatást biztosíthat a’ szerkesztő ’s illy módon minden tekintetes megyénél különösen erre megrendelt biztosok által a’ kiadásról gondoskodandik, miáltal a’ hónaponkint egymást követő füzeteknek kézhezszolgáltatása pontosan eszközöltetendik. Egyébiránt Magyarországban a’ szerző e’ művének főkiadóhelyei: Pest, Pozsony (a’ Hírnök hivatalában) és Kőszeg. Hivatala Bécsben, Józsefváros, 220 sz. alatt, a’ Glacis felé. Előfizetés nem történik, hanem csak minden füzet átvételénél 1 ft pengő tétetik le. Zsámai Vilmos, Magyarország fő báromorvosa. (3) Ára 36 kr. pengőben, városi aljegyző- és számvevő-hivatalokra. Szabad királyi Kismarton városában legfelsőbb engedelemnél fogva, egy aljegyző és egy számvevő , az első 250 p. forint, a’ második 200 p. forint esztendei fizetéssel , mindegyik 40 p. forintnyi szálláspénzzel és 6ől ’s 200 darab rőzse tüzelő fával esztendőnkint ellátva, kinevezendők. . Az egyik vagy másik hivatalt elnyerni akarók felszólittatnak , eziránti folyamodásukat, a’ megkívántató bizonyítványokkal együtt, f. évi nov. lékéig a’ városi tanácshoz benyújtani. Mindenekelőtt hites ügyvédek, azokután olly egyedek is hivatalosak, kik a’ honi törvényeket megtanulva eziránti hiteles bizonyítványokkal bírnak; mindenesetre a’ folyamodóknak a’ magyar, diák és német nyelvben teljesen jártasoknak kell lenniek é s bejelenteniek, valljon és minő atyafiságban léteznek e’ város valamellyik tanácsbeli tisztjével, avvagy választott polgárával. Költ a’ tanácsülésből Kismartonban Sz. Mihály hó 9-kén 1841 évben. (3*) (267) a’ cs. kir. szabadalom (3) bécs-győri vamt Glogniczig leendő minél előbbi felépithetése ’s a’ kocsik és mozgonyok fundus-instructusának olly mértékben szaporithatása végett, mikint azt a’ minden várakozáson felül rendkivüleg növekedett frequentia megkívánja, miáltal csupán a’ vasútnak lehető legnagyobb jövedelmezése, valamint a’ közönség teljes kielégítése eszközlendő , az alulirt igazgatóság alkalmasnak látja, a’ bécsgyőri vasút 20°/0-es részvényei hetedik rovata vagyis 50 p. sz. befizetésének határidejét az alapszabályok 2. és 3. §§. szerint. 1841. évi november 15-től ugyanazon hónap végéig kitűzni, melly befizetés alkalmával a’ részvényjegy előmutatása kéretik, hogy arra a’ befizetés megtörténte feljegyeztethessék. A’ társaság középponti pénztára megbízva, ünnep- és vasárnapokon kivűl naponkint délelőtti 9-töl délutáni 2 óráig a’ befizetéseket elfogadni. A’ részvényesek könnyebbségére korábbi befizetések is elfogadtatnak 40,0-es kamattal ellátva a’ befizetés napjától i. e. decemberjéig. A’ részvénybirtokosok kéretnek, hogy a’ befizetendő részvények consignation — a’ részvény- és lapszámnak ’s a’ névnek , mellyeken azok a’ könyvekben előfordulnak, kimutatásával együtt — magokkal hozzák. Egyébiránt a’ Neustadtól Neunkirchenigerjedő 2 mérföld hosszú utdarab, ha a’ már rég megrendelt sínek illő időben megérkeznek, jövő hónap második felében megnyittalik. Bécs, sept. 29. 1841. A’ cs. kir. szabadalmazott (3*) bécs-győri vasut-társaság igazgatósága. (279) Cl) Éítettbor-készítési göznü eladó. Egy 12 akónyi gőzkatlanból, melegítő, forraló és hüvitő kádakból , valamint egy kígyózott csövekkeli 6 akós, közlekedési katlanból álló ’s 20 p. m. földiárménak egyszeri feldolgozására elegendő, borégetési gözmü is Nyítra vmegyei ,sírhely mvárosában, szabad kézből eladó , körülményes tudósítás V.-Ujholyon, Ilarcsányi András urnál szerezhető. (3) Utasítás A’ hengermalmi liszttel miképeni bánáshoz. Ezen liszthez, minthogy tökéletesen száraz búzából készíttetik, szokottnál nagyobb menyyiségű viz vegyítendő, tésztája tovább gyúrandó, a’ megkelés által jó érlelésbe hozandó, ’s a’ kemenczemelegség feljebb fokára veendő. A’ megkivántató nagyobb munka ’s fűtés a’ süteménynek bő fizetése által dúsan megjutalmaztad. Ezen liszt minden föld 's homokrészektől ment, ’s száraz sőt mindenkor hideg egyenlő légmérsékletű őrlésnél fogva czélszerű gond mellett esztendőkig épségben megtartható. (3) (283) (2) Lószállítási 16 árcsökkentés. A’ nagyméltóságu magyar királyi udvari kincstár rendelése következésében Marmarosból ’s különösen Szigethről Szolnokra 1842, 1843 és 1844. esztendőkben 10,000 mázsával eszközlendő sószállitás tárgyában, csupán írásbeli ajánlatok utján folyó é. novemb. 16 árcsökkentés hirdetted ki, mellyre nézve az illető vállalkozók írásbeli ajánlataiknak 5 pcentes bánatpénzzel — akár készpénzben, akár staluspapirosokban, azoknak börzei értékek szerint a’ kikiáltási bértől számítva, melly 31 “, határoztad minden mázsától — ellátva, a’ kir. kincstári elnökleti hivatalban az érintett nap legfelebb reggeli 10 óráig leendő beküldésére felszólitatnak. Az egyéb árcsökkentési és szerződési feltételek a’ kir. kincstári számvevői hivatalnál, valamint a’ marma(281) Hegyaljai bor eladás. 12) A’ nméltóságu magyar királyi udvari kincstár rendeletéből ezennel közhírré tétetik , hogy ez idén a’ Hegyalján termett kamrai uraság- ’s dézsma-borok a’ legközelebb tartandó szüret alkalmával, vagy annak bevégeztével azonnal, árverés utján a’ legtöbbet ígérőknek el fognak adatni. Melly eladásról a’ venni szándéklók ezennel értesítetnek. (*3*) (285) a’ pesti Iien£entalom. (1) A’ pesti József-hengermalom igazgatósága részéről közhírré létezik, hogy e’ malom teljes működésbe tétetett, ’s a’ benne készítendő lisztnek részletes árulása végett magán a’ hengermalmi épületen kivűl Budapesten különféle boltok választattak, mellyekben következő lisztnemek szabott áron kaphatók: A. asztali dara v. p. fr. 20 100 ft. . o. királyliszt )) 16 „ 1. elsőrendbeli lángliszta H ,i 2. másodrendbeli „ )) 10 „ 3. zsemleliszt 10 9 „ 4. alábbvaló liszt y‚ *'/4 n 5. kenyérliszt i) 11 6. sörtéskorpa (finomkorpa)» 1) 7.lókorpa (középszerükorpa))) 2VA P’ 60 8. marhakorpa (öregkorpa)» ’ 1 9. malompor )1 )i 10. tyúkszem T)n Hivatalos levelezés. 57) Zemplénből Zs . . . urnák Kossuth Lajos magány személyét illető czikkét, részint pusztán személyessége, más részről homályos és ki nem vehető czélzása miatt, nem adhatjuk. — 58) Balassa- Gyarmatról a’ vegyes házassági ügyben érkezett czáfoló közlemény, mivel e’ tárgy az indulatok csillapultánál fogva mindinkább alábbszáll fontosságában ’s érdekében ’s mivel egy már elavult Pesti—Hírlapi czikkre vonatkozik — szerzője által visszavehető. — 59) Továbbá több rendbeli leveleket veszünk magányos férfiaknak egyes és magában ugyan szintolly nemes de nem nagy fontosságú és a’ nagy közönséget egyáltalában nem érdeklő meglátogatásokról, tisztségben eljárásokról, privát örvendezésekről ’s részletes adakozásokról, mellyekre nézve nem mellőzhetvén főtekintetünket, tisztelettel kérjük t. ez. levelezőinket, ne építsenek olly nagy fontosságot illynemű tudósításaikra, ’s ha felvételt nem nyernek, abbeli tiszteletünknek tulajdonítsák, mellyel a’ nagy közönség iránti kötelességünket tanúsítjuk. — 60) F.. ur banktervére Századunk 77. számában kijött birálgatásra válaszolván, feleletét lapjainkba felvétetni kívánta. Minthogy azonban e’ válaszban a’ N. K. ur által kimutatott hiányokat kiigazítva, az előgörditett nehézségeket feloldva nem látjuk, hanem többnyire csak személyességeket találunk, mellyeknek lapjainkat csatatérül át nem engedhetjük, bocsánatot kérünk, ha F. ur kívánságának meg nem felelhetünk. Örvendeni fogunk, ha a’ kérdéses bank körülti, eddig többnyire csak a’ szép ábrándok országába tartozó elvek, az elmesurlódás utján végre a’ practical igazságok mezejére jutandnak, ’s az e’ czélu vitatkozásoknak mindig örömest megnyitandjuk lapjaink hasábjait, sőt ha szükségesnek találandjuk, illy reális értekezéseket még más lapokból is felveendünk, de, mint emlitők , személyes kifakadásokat, menynyire lehet, távol tartandunk. Németből fordítá Orosz József. Pompás kiadást nagyrétben. CSZÁZRÉTŰ-ASZÁLY). Több évi szigorú vizsgálatok és számos tapasztalatok után. 1284) Csőd. (*) Temesvár szabad királyi városa Tanácsa által azoknak, kik a’keblebeli elemi oskolákbani megürült rajztanuló-széket megnyerni óhajtják, rajzminták elkészithetésére ’s hozzája leendő benyujthatására bővebb alkalom adása végett, az előbb őszelő 15-kére kitűzött és 29034. szám alatt az illető újságokban honszerte kihirdetetni rendelt csőd-határnap folyó 1841. évi October hó 30-dikára hallasztatott. Kelt a’nméltóságu k. h. m. Tanács kiadó hivatala által. Budán oct. hó 7en 1841. Volnhoffer János (*3*) kiadó. ( B. finom darab POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.