Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-28 / 87. szám

§9. lazám. A’ Hírnök kinevezések,hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel­ _a’ Sxdvadunk terjedelmesb politicai ’s ro­kon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HIRN Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Krassó megyei lisztválasztás; Turócz megyei közgyűlés; Székes-Fehérvár megyei további határozatok; m. gazd. egyesület; szegény gyermek-kórház; czáfolat; erdélyi követválasztások. Ausztria, Spanyolország. Telegrafi tudósítások: Borso di Carminati felakasztalik, IVlunjagorin meg­öletik, Diego Leon halálra ítéltetik; további adok a’ kir. palota meg­támadása felöl; franczia lapok a’ spanyol viszonyok felöl. Német­ország. Éj­szaka meri­ka. Tyler elnök proclamafioja. Kis futár. Magyar literatorok különösségei ’s botlásai. Dr. Luther Márton egyet­len egy Magyarországba irt levele. Galamb-posta.. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir Felsége a’ váczi székeskáptalanban üre­sen állott kanonokságra Kontsér József nógrádi plébánost mél­­tóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Főtiszt. Komáromi Edmund, a’ cziszterczi rendnek sz. kereszti apátságában ideologiai tanító, a’ folyó évi sept. 1-jén 46 választó közül 26 szavazattal sz. kereszti és sz. gothárdi apáttá választatott életének 35 évében. Az erdélyi udv. cancelláriánál Stern­heim József udv. fo­galmazó halála következtében következő előléptetések történtek: Schuster Dániel udv. írnok udv. fogalmazóvá, Bergai Lajos udv. Járulnok udv. Írnokká, és Hermann gyakornok udv. Járulnokká neveztettek ki. (Privát tud.) A’ am. m. kir. udv. Kamra a’ jugoviczai kir. harmincza­­dos­ hivatalra Adamovich Imre fürstenfeldi harminczad-irnokot, ennek helyébe pedig Cserny István nagyszombati harminczad­­gyakornokot alkalmazá; Zorn Vilmos pesti harminczad-gyakor­­nokot soproni é s Preiszter Ferencz temesvári harminczad-gya­­kornokot orsovai harminczad-írnokokká mozdítá elő; Abraham József sugataghi sóakna-hivatali számvivőt hasonló rangban Rh­ónaszékre helyezte át, Watternaux József sugataghi és Várjon Lajos rhónaszéki ellenőrködö­ sómázsamestereket pedig szám­­vivőkké — az előbbit Szlatinára, az utóbbit Sugataghra — lép­teté elő. *­* Krassó megye oct. 12kén választott új tiszti kara: első alispán Kiss András, másod alispán Jakabffy Kristóf; fizetéses táblabírák Podhraczky Károly, Marsovszky István ; főjegyzők : Makai Sándor, Szörényi Ferencz, báró Fechtig Károly; aljegy­zők : első Marsovszky György, második Jankovics Demeter; levéltárnok Fogarasy György; főügyész Moys Antal, alügyész Balogh László; főpénztárnok Orbok Erneszt; házi pénztárnok Joannovics András; aladószedők: Czompó Mihály, Kiss Fe­rencz; csendbiztosok: Kiss Ferencz, Fest János; termesztményi biztos: Balogh Ferencz; várnagy Lévay János; főorvosok : Györ­gy­evits Miklós, Hév­fjei János; mérnök Bagossy József; selyem­tenyésztő Skultéty Károly; baromorvos Sika Venczel; számvivő Melczer János. A’ lugosi járásban főszolgabiró Marsovszky László, esküdtje Szerényi Antal, alszolgabirák: Gyika Konstan­tin , esküdtje Pausz Kálmán; Fruner László, esküdtje Kra­­menszky Ignácz; utibiztos Szulló Miklós; sebész Nagy Ferencz. A’bulcsi járásban főszolgabiró Petrovits Tivadar, esküdtje Andreevits Lázár; alszolgabiró Pettkó Albert esküdtje Cséfalvay Vilmos; utibiztos Fehér László; sebész Vrasda Márton. A’ ká­­polnási járásban föszolgabiró Kr­engel Lajos, esküdtje Lévay Antal; szolgabiró Jancsó József, esküdtje Legrády Imre; utibiz­tos: Vuja György; sebész Engebrecht Henrik. A’krass­ói já­rásban föszolgabiró Papházy János, esküdtje D’ Ellevaux Frigyes; szolgabirók: Rosenegger Károly, esküdje Hoffmann Ferencz; Leitner József; esküdtje: Gyorgyevits István úti-és magtár­biztos Hosszú Illés; sebész Pongácz Vincze Az orovi­­czai járásban főszolgabiró Kovács Károly, esküdtje Beliczay József; szolgabiró Jagodics Pál, esküdtje Orbok Károly; utibiz­­t­os Császár Mihály; sebész Hermann Lajos, Turóczbul. Az oct. 5dik ’s köv. napjain tartott közgyű­lés, a m. junius közgyűlés jegyzőkönyve felolvasásával ’s idő közt tartatott kisgyülések jegyzőkönyvei hitelesítésével kezdő­dött, melly utóbbiak végzései ámbár megmaradtak, egy végzés­nek mindazáltal felolvasása, melly azon h tanács intézvénye kö­vetkeztében hozatott, miszerint a’ n. m. H. Tanácshoz ezentúl intézendő feliratok hiv. mellékletei magyar szerkezetüeknek ren­deltetnek, azon indítvány tételre szolgált alkalmul, mennyire kí­vánatos, hogy a’ hivatalos jelentések jövendőre csupán magyarul adassanak be, némellyek támogató okul egyenesen azt mondván ki, hogy miután a’ Jegyzőhivatal politicai tárgyú jegyzőkönyv­nek magyar nyelven vitelére szorittatott, az osztoztató igazság nyomán más hivatalokat is hasonlón erre szorítani szabadságban áll. Ez indítványt J. J. tb. elvében támogatván, egyedül azon te­kintetűül, hogy miután múlt évben az e’ tárgybani végzés hozás­­akor, bár a’ jegyzőkönyvbe nem iktatók, amaz engesztelő egye­zés történt, miszerint a’ legközelebb tartandó tisztválasztásig deák nyelvű jelentések beadása engedtessék meg, ezen egyezést szen­tül megtartatni óhajtja, azonban ajánlólag kívánja a’ hazafiság érdekéből, hogy bár nehány magyar jelentés már eddig előfordul is, azok sűrűbbek legyenek. Ez indítvány elfogadtatott. Követ­keztek a’ Kis— és közgyűlés, érdekes­ végzések és tárgyaltatások. 1) Minap közlött Turcsek-féle sérelem tárgyában a’ megye ki­­vonatához képest újra tagadó válasz érkezvén ő Fels, nevében ’s a’ Körmöcz város mint Turcsek helységek földesura ellen a’ hát­ralevő országos költségek megvételére törvényes uton indított per folyamatját addig mig a’ fenforgó hatósági kérdés kir. rendelet által nem döntetik el, megszüntetni parancsolván, a’ mennyire ezen ismétlő kir. parancs által a’törvénykezés rendes folyama megakasztatnék, az sérelmül jegyeztetett föl, egyébiránt a’ fen­­érintett turcseki sérelem minél előbbi megszüntetése eszközléséül ő felsége azt eldöntő kegyelmes rendelet kiadásra újra megké­retni határoztatott. 23 A’ kisdedovó és gazdasági egyesületek igen becses felszólításai csak annyiban találtak viszhangra, meny­nyire azok tartalma elnök alispány által röviden előadatván, az egész tárgy ’s a’ gyűlések eszközlése Járásbeli birákra bízatott, pedig tisztelet becsület ezen tisztviselőknek, de hogy azok más számos ’s bokros foglalatosságaik mellett, ezekben is olly buzgón eljárjanak, mint azt talán a’ tárgy fontossága megkívánja, azt tő­lük követelni nem lehet. Az üdvös ügy tekintetébül tehát két ész­revételem talán nem lesz fölösleg, t. i. a) hogy hasonértelmű fel­szólítások ne legyenek olly hosszak, hanem a’ dolog veleje rövi­den adassék elő, mert a’ gyűlésnek, melly csak emberekből áll, nem mindig van kedve értekezéseket hallgatni; b) hogy a’ tárgy inkább magányos után hasonló intézetek iránt némi rokonszenv­­vel viseltető egyedeknek ajánltassék„kik ezután gyűlésben is pár­­tolandják az ügyet. 3) Szepesi káptalanbeli nagyprépost és püs­pöki helytartó e’ megyéhez intézett deák szerkezetű hivatalos le­velének felolvasásakor azon észrevétel tétetvén, hogy azt az uj­­törvény 4. §. rendeletihez képest e’ nyelven szerkesztve nem fo­gadhatni el, miután annak tartalma többek által magányos érde­kűnek ’s mint illyen a’ hatósági tárgyaltatással össze nem egyez­­tethetőnek nyilványittatott, a’ levél az esedezőlevelek sorába fog­laltatni ’s az érintett szellemben hozott hálizatos végzéssel ellátva visszaküldőim hagyatott meg a’ jegyzői hivatalnak. 43 Pozsony megyének a’ nagy-szombati vaspálya érdemében tett felszólítása járásbeli szbbrákhoz részvényesek gyűjtése végett utasittatott. 53 Két alszolgabirói hivatal felsőbb helyről engedtetvén meg, miu­tán ez leginkább a’ mezei rendőrségi foglalatosságok miatt történt most pedig a’ tél beállásával azok nélkülözése tűrhető, a’ RK. és RR. különben is tisztujitást rövid idő múlva reményívén, azok megválasztását a’ rendes tisztujitásra halasztották. Nem lesz fö­lösleges itt megemlíteni, mikép ezen megye négy járásra lévén felosztva, igy csak két járásnak jut egyegy alszolgabiró, a’ többi kettő pedig eddigi állásában marad, ezért is magány körökben arról olly nyilatkozások történtek ’s történnek, miszerint a’ házi pénztár kimélése tekintetébül kívánatos lenne valamelly fenálló hivatalt megszüntetni, ennek fizetését még más két felállítandó alszolgabirói hivatalra ruházni, igy mind a’ négy járást egyenlő­ségbe hozni, a’megszüntetett hivatal foglalatosságit pedig az alsza­biró hivatal köréhez csatolni. 63 A’ zniói járás szbirája bejelent­vén: miképen a’ tavalyi dec. gyűlésben hozott végzés értelménél fogva a’ zniói uradalom uriszek­tartásra általa megintetvén, ezen intésnek mindeddig semmi sükere nincsen; ámbár a’ jelentésben az uradalom mentségére felhozott okok mellett némellyek nyilat­kozván , a’ törvény szigorát még mrn­st elmellőztetni ókarták, töb­ben mindazáltal egyenesen a’ törvény rendeletéhez ragaszkod­ván nemcsak az uriszék határidejét nyomban elhatároztatni, egy­szersmind ahoz kívánt tagokat kineveztetetni sürgettek, mi csak­ugyan végzéssé is jön; azonban miután az uriszék-tartás mellett szólók közül némellyek úriszéki tagokká neveztettek, nehogy őket valami haszonvágyról gyanúsítani lehessen, ezen kitüntetést el nem fogadták, hanem indítványuk következtében azok, kik rendesen a’ zniói uradalom uriszékére meghivatni szoktak, nevez­tettek ki elnök ’s ülnökökké. 73 Szucsány­­városban a’ belső telkek szabad adásvevése már régóta divatozván ’s e’ szerint egy telek része több év előtt az akkori birtokos által más egyednek eladatván, annak vevője pedig a’ rajta felállított épületektől zsel­­léri kötelességeket minden félbenszakasztás nélkül teljesítvén, miután e’ részecske a’ nagyobb rész mostani birtokosa által meg­­szereztetett ’s állítólag mint tartozvány az egészhez visszacsatol­­tatott, a’ rajtalevő lakház leromboltatott, helyette pedig más épü­let állitatott fel, a’ zselléri kötelességek teljesítése annyira megta­­gadtatott, hogy az illető földesúr régi gyakorlathoz ragaszkodván, magának csak a’ törvény­ szabta foglalás utján kénytelenittetett elégtételt szerezni, mi panaszképen a’ telekbirtokos résziről elő­­adatván, ’s a’ panasz törvény értelménél fogva barátságosan el nem intéztetvén, egyszersmind a’ körülmények valódisága a’ tiszti vizsgálatból kitűnvén, a’ kérdéses, mint igazán bonyolult tárgy elitélése úrbéri székre utasittatott. 83 Bizonyos megyebeli zsidó pénzhamisításról vádoltatván, minthogy az egész vád csak azon körülményen alapult, miszerint a’ zsidó egy réz húszassal valaki által megcsalalván, azt tükörmázzal bekenni szándékozott ’s még mielőtt szándékát teljesítette volna, a’ vádló által megakadályoz­­tatott, azért is más e’ vádat alaposan megezáfoló körülmények hozzájárulta miatt is vád alól a’ megye által fölmentetett; most azonban a’ H.tanács intézvénye szerint e’tárgyban rövid utáni itélethozás rendeltetvén, a’ megye résziről felirásképen az halm­­oztatott válaszoltatni, hogy e’ tárgyban a’ megye már is eljárván ’s a’ vádlottat vád alól végzésileg fölmentvén, a’ dolgot rövid útón elintézte. 93 Az úgynevezett fixumok nov. 22-kén kezdődnek; évnegyedes gyűlés decembe­rra van határozva, köv. napra pedig törvényszékülések. Mind ezt megelőző még egy assignationalis közgyűlés, mellyen minden részletes számadás megvizsgáltatik. *11.* Székes-Fehérvár, őszhó 21. Ha közgyűlésünk folyamáról kimerítőleg akarnék írni, háttérbe kellene szorítnom sok más czikket, melly talán üdvösebb eszméket és irányt foglal magában, mint azon indulatharczos megrohanások, mellyek gue­­rillamódon űzetnek megyeteremünkben naponkint, ’s mellyeknek szemléteténél a’ szives fájdalom és borzadály szorongatja, az el­mét pedig e’ szomorú kérdésnek megoldhatása gyötri: mi lesz még belőlünk ? Igenis annyira jutottunk e’ megyében, hogy a’ közügyek magányérdekek ’s egyéni indulatoskodások martalé­kává kezdettek lenni, ’s ha edzett keblek ’s elszánt hazafi lelkek nagyobb hatékonysággal nem lépnek a’ küzdhelyre, szabadelmü­­ség palástjába burkolt kényuraság gyújtaná tömjént ön bálványa előtt hazánk fertöztetett alkotmányoltárán. Illyszerít előleges lé­pésekre czélzó események történtek 19-kén 20-kán és ma a’ gyűlési teremben. Ugyanis 19-dikén mindjárt a’jegyzőkönyv­­hitelesítése alkalmával feleselés támadt a’ tiszti ügyész és P. M. ur között, ki amaz által félbenszakasztó közbeszólalásai miatt meginteték, ’s ki, noha annak, mint mondá, sem praeceptorkodá­sát sem mentorkodását el nem akará fogadni, mégis csakhamar praeceptorkodni akar­­am annak ellenében, hivatalkörén­ek ma­­gyarázgatásába ereszkedvén. Utóbb a’ zajgás ismét megújult. Czyráky János gr. azon indítványa következtében, melly azon előbbi megyei statútum felélénkítését tárgyazá, miszerint a’ ne­messég minden olly tárgy felvételére ’s elhatározására körleve­lek által meghivassék, mellyek sarkalatos jogaikra vonatkoznak; mi mind a’ két alispány ur ’s igen számos szónok által pár tollat— van elfogadtatott. Következők azután ismét egy igen élénk vita—­lási tárgy, t. i. a’ városi szavazat szerkezetének kidolgozásával foglalatoskodott választmány jelentése. Ez sem az országos kül­döttség e’ tárgyú munkálatain nem alapulva sem alkotmányunk természetéből merítve nem lévén nagy számú ellenzőkre talált ’s magok a’ legszabadelműbb férfiaknak hivatni szerettek közül is többen pártolás nélkül hagyák ’s gr. Károlyi György indítványa szerint az egész tárgy az országgyűlési utasítások kidolgozásának idejére halasztatni kivánok. Indítványoztatván mind e’ mellett is, hogy az, bővebb megfontolhatás tekintetéből kinyomassék ’s az alsóbb nemesség közt szét osztassák, midőn ez mind azon szem­pontból, mivel a’ nemesség tudatlanabb része e’ tárgynak meg­fontolására nemcsak nem képes, sőt épen e’ miatt azt könnyen balul magyarázhatná ’s ennek következtében mind ön maga mind a’ nép és polgárság között elégedetlenség vagy izgalom keletkez­hetnék ; de még azért is, mivel a’ választmány utasítása körén túlmenve nem csupán a’ városi szerkezet megállapításán mun­kálkodóit, hanem az egész országgyűlés szerkezetét bele foglalta ’s ebben alkotmányellenes nézeteket fejtett ki; végre mivel a’ mun­kálat okozatos kifejtése teljességgel hiányzik, igen számos tag által elleneztetik érzékeny kifakadások történtek különösen M. L. részé­ről, ki Cz. J. grófnak ezen idézetét „nisi enim utile est quod facimus, stulta est glória“, melly magára a’ kinyomtatásra volt alkalmazva, a’ választmány munkálatára csigázta ’s csupán az oktalanság vagy tu­datlanság eszméjét kapván föl, kíméletlen leczkézést tartott, mellyet azonban a’ félremagyarázott szava férfiasan visszautasított magá­rul.— Engedjen meg az olvasó közönség, ha részletesebb rajzát nem nyújtom ezen ’s több illynemű jelenetnek, ’s ha nem idézek szavakat és gyanúsításokat, mellyek az elnök ő excjának helytele­nítő ’s rendre utasító szavait gyakrabban szükségesekké tették; sokkal inkább szeretem e’ negyét, hogysem annak egyes — valóban korlátlankodó — tagjai által az egésznek rovására szá­mítható galádságait botránkozatul kikürtöljem. Átmegyek hala­dék nélkül a’ másnapi gyűlés történetére, mellynek főbb tárgya az egyházi javakat status javakká tétetni kivánó borsodi ismere­tes indítvány került tanácskozás alá. — Ha valaha úgy e’ tárgy vitatásakor eléggé fájdalmasan igazolva láttam e’ szomorú nép­dal szavait „Átok fogta meg a’ magyart; mert az soha együtt nem tart, ’stb; és láttam, mikép azok, kik jogot, törvényességet, igazságot, személyes és vagyoni bátorságot, szabad szerzést és birtokszentséget hangoztatnak minduntalan ajkaikon, cselekede­teikben egészen ellenkező elveket testesítenek meg; és láttam, mikép az egység eszméje, mellyre soha egy nemzetnek annyira szüksége nem volt mint a’ mienknek, korán sincs olly tisztán ki­fejlődve, miszerint annak, mint egyenesen a’ nemzetek jelenét és jövendőjét föltételező palládiumnak más sokkal csekélyebbszerű eszméket és érdekeket alárendelni tudnának sokan; és láttam, mikép a’ követelt és méltán követelt türelmesség bajnokai, türel­metlenség sőt üldözés nemtelen hibájába estek, ’s midőn egyik szavakban a’ vallást és annak szolgáit tiszteletük tárgyának mon­dották , más szavakban ellenkező szellemet tanúsító vélemény­­idézetekkel ’s hasonlitgatásokkal állanak elő a’ közgyűlés színén ugyannyira, hogy két igen jeles ’s köztiszteletü főpap a’ me­gyeteremét odahagyni készüle, hacsak a’közreszalás őket meg nem boszulja ’s az­­ engesztelők serege vissza nem tartóztatja. Bár e’ jelenet megyénkben soha többé meg ne újuljon, ’s bár a’ tiszti ügyész úr az indulatok illy kitörésének idején használt tör­vényes hatalmával jókor elejét vegye! Igaz hogy az események­nek egy olly nyilatkozás volt oka, melly nem vala helyeselhető; de a’ visszatorlás nem mindenkor legjobb sőt talán soha nem jó­ politica, ’s az ingerültség elkerülése tekintetébül, de emberi mél­tóságunknál ’s — ha bírjuk — szellemi fensőbbségünknél lógva is illőbb nagylelkűleg megbocsátanunk mint használólag ostoroz­nunk! Méltatlanságnak a’ türelem, durvaságnak a’ szelídség, gyülölségnek a’ szeretet legjobb ellenszere! — Az indítvány mel­­lett kevesen, ellene annál többen vzóltak ’s ezek közt igen velő­sen ’s igen hon- és emberbarátilag Sárkozy Kázmér és Fiáth alispány urak, Zichy Ödön és Cziusky János grófok, Horváth Lajos és Szűcs Péter urak ’stb. Az utóbbinak egy kifejezésén egyébiránt méltán megütközének a’ fölszólalt tiszti ügyészen kí­vül mások is. Borsod megye levele az első alispány ur indítvá­ny­a szerint igen nagy számú többség határozata következtében félreléletett. (Folytatása következik.) A’ magyar gazdasági egyesületi, e- nov. 1 ikén délelőtti 10 órakor a’ n. casinoban nagy gyűlést, az ezt megelőző napokon pedig ugyanott választottsági és szakosztályi üléseket tar­­tand, mellyekre az illető t. cz. tagok szives megjelenése ezennel is kéretik. — A’ Gazdasági Tudósítások ez idei 3ik sor szerint . Vak füzete a’sajtó f­elhagyá, tárgyai következők : Értekezések 13 Honi Szerkeszti ’s kiadja Halásfalvi Orosz József. October 88.1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ szerkesztőségnél a’ „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó-intézetben, kinél a’ hirdetmé­nyek é s a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeké is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik.

Next