Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-28 / 87. szám
§9. lazám. A’ Hírnök kinevezések,hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével _a’ Sxdvadunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HIRN Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Krassó megyei lisztválasztás; Turócz megyei közgyűlés; Székes-Fehérvár megyei további határozatok; m. gazd. egyesület; szegény gyermek-kórház; czáfolat; erdélyi követválasztások. Ausztria, Spanyolország. Telegrafi tudósítások: Borso di Carminati felakasztalik, IVlunjagorin megöletik, Diego Leon halálra ítéltetik; további adok a’ kir. palota megtámadása felöl; franczia lapok a’ spanyol viszonyok felöl. Németország. Éjszaka merika. Tyler elnök proclamafioja. Kis futár. Magyar literatorok különösségei ’s botlásai. Dr. Luther Márton egyetlen egy Magyarországba irt levele. Galamb-posta.. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir Felsége a’ váczi székeskáptalanban üresen állott kanonokságra Kontsér József nógrádi plébánost méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) Főtiszt. Komáromi Edmund, a’ cziszterczi rendnek sz. kereszti apátságában ideologiai tanító, a’ folyó évi sept. 1-jén 46 választó közül 26 szavazattal sz. kereszti és sz. gothárdi apáttá választatott életének 35 évében. Az erdélyi udv. cancelláriánál Sternheim József udv. fogalmazó halála következtében következő előléptetések történtek: Schuster Dániel udv. írnok udv. fogalmazóvá, Bergai Lajos udv. Járulnok udv. Írnokká, és Hermann gyakornok udv. Járulnokká neveztettek ki. (Privát tud.) A’ am. m. kir. udv. Kamra a’ jugoviczai kir. harminczados hivatalra Adamovich Imre fürstenfeldi harminczad-irnokot, ennek helyébe pedig Cserny István nagyszombati harminczadgyakornokot alkalmazá; Zorn Vilmos pesti harminczad-gyakornokot soproni é s Preiszter Ferencz temesvári harminczad-gyakornokot orsovai harminczad-írnokokká mozdítá elő; Abraham József sugataghi sóakna-hivatali számvivőt hasonló rangban Rhónaszékre helyezte át, Watternaux József sugataghi és Várjon Lajos rhónaszéki ellenőrködö sómázsamestereket pedig számvivőkké — az előbbit Szlatinára, az utóbbit Sugataghra — lépteté elő. ** Krassó megye oct. 12kén választott új tiszti kara: első alispán Kiss András, másod alispán Jakabffy Kristóf; fizetéses táblabírák Podhraczky Károly, Marsovszky István ; főjegyzők : Makai Sándor, Szörényi Ferencz, báró Fechtig Károly; aljegyzők : első Marsovszky György, második Jankovics Demeter; levéltárnok Fogarasy György; főügyész Moys Antal, alügyész Balogh László; főpénztárnok Orbok Erneszt; házi pénztárnok Joannovics András; aladószedők: Czompó Mihály, Kiss Ferencz; csendbiztosok: Kiss Ferencz, Fest János; termesztményi biztos: Balogh Ferencz; várnagy Lévay János; főorvosok : Györgyevits Miklós, Hévfjei János; mérnök Bagossy József; selyemtenyésztő Skultéty Károly; baromorvos Sika Venczel; számvivő Melczer János. A’ lugosi járásban főszolgabiró Marsovszky László, esküdtje Szerényi Antal, alszolgabirák: Gyika Konstantin , esküdtje Pausz Kálmán; Fruner László, esküdtje Kramenszky Ignácz; utibiztos Szulló Miklós; sebész Nagy Ferencz. A’bulcsi járásban főszolgabiró Petrovits Tivadar, esküdtje Andreevits Lázár; alszolgabiró Pettkó Albert esküdtje Cséfalvay Vilmos; utibiztos Fehér László; sebész Vrasda Márton. A’ kápolnási járásban föszolgabiró Krengel Lajos, esküdtje Lévay Antal; szolgabiró Jancsó József, esküdtje Legrády Imre; utibiztos: Vuja György; sebész Engebrecht Henrik. A’krassói járásban föszolgabiró Papházy János, esküdtje D’ Ellevaux Frigyes; szolgabirók: Rosenegger Károly, esküdje Hoffmann Ferencz; Leitner József; esküdtje: Gyorgyevits István úti-és magtárbiztos Hosszú Illés; sebész Pongácz Vincze Az oroviczai járásban főszolgabiró Kovács Károly, esküdtje Beliczay József; szolgabiró Jagodics Pál, esküdtje Orbok Károly; utibiztos Császár Mihály; sebész Hermann Lajos, Turóczbul. Az oct. 5dik ’s köv. napjain tartott közgyűlés, a m. junius közgyűlés jegyzőkönyve felolvasásával ’s idő közt tartatott kisgyülések jegyzőkönyvei hitelesítésével kezdődött, melly utóbbiak végzései ámbár megmaradtak, egy végzésnek mindazáltal felolvasása, melly azon h tanács intézvénye következtében hozatott, miszerint a’ n. m. H. Tanácshoz ezentúl intézendő feliratok hiv. mellékletei magyar szerkezetüeknek rendeltetnek, azon indítvány tételre szolgált alkalmul, mennyire kívánatos, hogy a’ hivatalos jelentések jövendőre csupán magyarul adassanak be, némellyek támogató okul egyenesen azt mondván ki, hogy miután a’ Jegyzőhivatal politicai tárgyú jegyzőkönyvnek magyar nyelven vitelére szorittatott, az osztoztató igazság nyomán más hivatalokat is hasonlón erre szorítani szabadságban áll. Ez indítványt J. J. tb. elvében támogatván, egyedül azon tekintetűül, hogy miután múlt évben az e’ tárgybani végzés hozásakor, bár a’ jegyzőkönyvbe nem iktatók, amaz engesztelő egyezés történt, miszerint a’ legközelebb tartandó tisztválasztásig deák nyelvű jelentések beadása engedtessék meg, ezen egyezést szentül megtartatni óhajtja, azonban ajánlólag kívánja a’ hazafiság érdekéből, hogy bár nehány magyar jelentés már eddig előfordul is, azok sűrűbbek legyenek. Ez indítvány elfogadtatott. Következtek a’ Kis— és közgyűlés, érdekes végzések és tárgyaltatások. 1) Minap közlött Turcsek-féle sérelem tárgyában a’ megye kivonatához képest újra tagadó válasz érkezvén ő Fels, nevében ’s a’ Körmöcz város mint Turcsek helységek földesura ellen a’ hátralevő országos költségek megvételére törvényes uton indított per folyamatját addig mig a’ fenforgó hatósági kérdés kir. rendelet által nem döntetik el, megszüntetni parancsolván, a’ mennyire ezen ismétlő kir. parancs által a’törvénykezés rendes folyama megakasztatnék, az sérelmül jegyeztetett föl, egyébiránt a’ fenérintett turcseki sérelem minél előbbi megszüntetése eszközléséül ő felsége azt eldöntő kegyelmes rendelet kiadásra újra megkéretni határoztatott. 23 A’ kisdedovó és gazdasági egyesületek igen becses felszólításai csak annyiban találtak viszhangra, menynyire azok tartalma elnök alispány által röviden előadatván, az egész tárgy ’s a’ gyűlések eszközlése Járásbeli birákra bízatott, pedig tisztelet becsület ezen tisztviselőknek, de hogy azok más számos ’s bokros foglalatosságaik mellett, ezekben is olly buzgón eljárjanak, mint azt talán a’ tárgy fontossága megkívánja, azt tőlük követelni nem lehet. Az üdvös ügy tekintetébül tehát két észrevételem talán nem lesz fölösleg, t. i. a) hogy hasonértelmű felszólítások ne legyenek olly hosszak, hanem a’ dolog veleje röviden adassék elő, mert a’ gyűlésnek, melly csak emberekből áll, nem mindig van kedve értekezéseket hallgatni; b) hogy a’ tárgy inkább magányos után hasonló intézetek iránt némi rokonszenvvel viseltető egyedeknek ajánltassék„kik ezután gyűlésben is pártolandják az ügyet. 3) Szepesi káptalanbeli nagyprépost és püspöki helytartó e’ megyéhez intézett deák szerkezetű hivatalos levelének felolvasásakor azon észrevétel tétetvén, hogy azt az ujtörvény 4. §. rendeletihez képest e’ nyelven szerkesztve nem fogadhatni el, miután annak tartalma többek által magányos érdekűnek ’s mint illyen a’ hatósági tárgyaltatással össze nem egyeztethetőnek nyilványittatott, a’ levél az esedezőlevelek sorába foglaltatni ’s az érintett szellemben hozott hálizatos végzéssel ellátva visszaküldőim hagyatott meg a’ jegyzői hivatalnak. 43 Pozsony megyének a’ nagy-szombati vaspálya érdemében tett felszólítása járásbeli szbbrákhoz részvényesek gyűjtése végett utasittatott. 53 Két alszolgabirói hivatal felsőbb helyről engedtetvén meg, miután ez leginkább a’ mezei rendőrségi foglalatosságok miatt történt most pedig a’ tél beállásával azok nélkülözése tűrhető, a’ RK. és RR. különben is tisztujitást rövid idő múlva reményívén, azok megválasztását a’ rendes tisztujitásra halasztották. Nem lesz fölösleges itt megemlíteni, mikép ezen megye négy járásra lévén felosztva, igy csak két járásnak jut egyegy alszolgabiró, a’ többi kettő pedig eddigi állásában marad, ezért is magány körökben arról olly nyilatkozások történtek ’s történnek, miszerint a’ házi pénztár kimélése tekintetébül kívánatos lenne valamelly fenálló hivatalt megszüntetni, ennek fizetését még más két felállítandó alszolgabirói hivatalra ruházni, igy mind a’ négy járást egyenlőségbe hozni, a’megszüntetett hivatal foglalatosságit pedig az alszabiró hivatal köréhez csatolni. 63 A’ zniói járás szbirája bejelentvén: miképen a’ tavalyi dec. gyűlésben hozott végzés értelménél fogva a’ zniói uradalom uriszektartásra általa megintetvén, ezen intésnek mindeddig semmi sükere nincsen; ámbár a’ jelentésben az uradalom mentségére felhozott okok mellett némellyek nyilatkozván , a’ törvény szigorát még mrnst elmellőztetni ókarták, többen mindazáltal egyenesen a’ törvény rendeletéhez ragaszkodván nemcsak az uriszék határidejét nyomban elhatároztatni, egyszersmind ahoz kívánt tagokat kineveztetetni sürgettek, mi csakugyan végzéssé is jön; azonban miután az uriszék-tartás mellett szólók közül némellyek úriszéki tagokká neveztettek, nehogy őket valami haszonvágyról gyanúsítani lehessen, ezen kitüntetést el nem fogadták, hanem indítványuk következtében azok, kik rendesen a’ zniói uradalom uriszékére meghivatni szoktak, neveztettek ki elnök ’s ülnökökké. 73 Szucsányvárosban a’ belső telkek szabad adásvevése már régóta divatozván ’s e’ szerint egy telek része több év előtt az akkori birtokos által más egyednek eladatván, annak vevője pedig a’ rajta felállított épületektől zselléri kötelességeket minden félbenszakasztás nélkül teljesítvén, miután e’ részecske a’ nagyobb rész mostani birtokosa által megszereztetett ’s állítólag mint tartozvány az egészhez visszacsatoltatott, a’ rajtalevő lakház leromboltatott, helyette pedig más épület állitatott fel, a’ zselléri kötelességek teljesítése annyira megtagadtatott, hogy az illető földesúr régi gyakorlathoz ragaszkodván, magának csak a’ törvény szabta foglalás utján kénytelenittetett elégtételt szerezni, mi panaszképen a’ telekbirtokos résziről előadatván, ’s a’ panasz törvény értelménél fogva barátságosan el nem intéztetvén, egyszersmind a’ körülmények valódisága a’ tiszti vizsgálatból kitűnvén, a’ kérdéses, mint igazán bonyolult tárgy elitélése úrbéri székre utasittatott. 83 Bizonyos megyebeli zsidó pénzhamisításról vádoltatván, minthogy az egész vád csak azon körülményen alapult, miszerint a’ zsidó egy réz húszassal valaki által megcsalalván, azt tükörmázzal bekenni szándékozott ’s még mielőtt szándékát teljesítette volna, a’ vádló által megakadályoztatott, azért is más e’ vádat alaposan megezáfoló körülmények hozzájárulta miatt is vád alól a’ megye által fölmentetett; most azonban a’ H.tanács intézvénye szerint e’tárgyban rövid utáni itélethozás rendeltetvén, a’ megye résziről felirásképen az halmoztatott válaszoltatni, hogy e’ tárgyban a’ megye már is eljárván ’s a’ vádlottat vád alól végzésileg fölmentvén, a’ dolgot rövid útón elintézte. 93 Az úgynevezett fixumok nov. 22-kén kezdődnek; évnegyedes gyűlés decemberra van határozva, köv. napra pedig törvényszékülések. Mind ezt megelőző még egy assignationalis közgyűlés, mellyen minden részletes számadás megvizsgáltatik. *11.* Székes-Fehérvár, őszhó 21. Ha közgyűlésünk folyamáról kimerítőleg akarnék írni, háttérbe kellene szorítnom sok más czikket, melly talán üdvösebb eszméket és irányt foglal magában, mint azon indulatharczos megrohanások, mellyek guerillamódon űzetnek megyeteremünkben naponkint, ’s mellyeknek szemléteténél a’ szives fájdalom és borzadály szorongatja, az elmét pedig e’ szomorú kérdésnek megoldhatása gyötri: mi lesz még belőlünk ? Igenis annyira jutottunk e’ megyében, hogy a’ közügyek magányérdekek ’s egyéni indulatoskodások martalékává kezdettek lenni, ’s ha edzett keblek ’s elszánt hazafi lelkek nagyobb hatékonysággal nem lépnek a’ küzdhelyre, szabadelmüség palástjába burkolt kényuraság gyújtaná tömjént ön bálványa előtt hazánk fertöztetett alkotmányoltárán. Illyszerít előleges lépésekre czélzó események történtek 19-kén 20-kán és ma a’ gyűlési teremben. Ugyanis 19-dikén mindjárt a’jegyzőkönyvhitelesítése alkalmával feleselés támadt a’ tiszti ügyész és P. M. ur között, ki amaz által félbenszakasztó közbeszólalásai miatt meginteték, ’s ki, noha annak, mint mondá, sem praeceptorkodását sem mentorkodását el nem akará fogadni, mégis csakhamar praeceptorkodni akaram annak ellenében, hivatalkörének magyarázgatásába ereszkedvén. Utóbb a’ zajgás ismét megújult. Czyráky János gr. azon indítványa következtében, melly azon előbbi megyei statútum felélénkítését tárgyazá, miszerint a’ nemesség minden olly tárgy felvételére ’s elhatározására körlevelek által meghivassék, mellyek sarkalatos jogaikra vonatkoznak; mi mind a’ két alispány ur ’s igen számos szónok által pár tollat— van elfogadtatott. Következők azután ismét egy igen élénk vita—lási tárgy, t. i. a’ városi szavazat szerkezetének kidolgozásával foglalatoskodott választmány jelentése. Ez sem az országos küldöttség e’ tárgyú munkálatain nem alapulva sem alkotmányunk természetéből merítve nem lévén nagy számú ellenzőkre talált ’s magok a’ legszabadelműbb férfiaknak hivatni szerettek közül is többen pártolás nélkül hagyák ’s gr. Károlyi György indítványa szerint az egész tárgy az országgyűlési utasítások kidolgozásának idejére halasztatni kivánok. Indítványoztatván mind e’ mellett is, hogy az, bővebb megfontolhatás tekintetéből kinyomassék ’s az alsóbb nemesség közt szét osztassák, midőn ez mind azon szempontból, mivel a’ nemesség tudatlanabb része e’ tárgynak megfontolására nemcsak nem képes, sőt épen e’ miatt azt könnyen balul magyarázhatná ’s ennek következtében mind ön maga mind a’ nép és polgárság között elégedetlenség vagy izgalom keletkezhetnék ; de még azért is, mivel a’ választmány utasítása körén túlmenve nem csupán a’ városi szerkezet megállapításán munkálkodóit, hanem az egész országgyűlés szerkezetét bele foglalta ’s ebben alkotmányellenes nézeteket fejtett ki; végre mivel a’ munkálat okozatos kifejtése teljességgel hiányzik, igen számos tag által elleneztetik érzékeny kifakadások történtek különösen M. L. részéről, ki Cz. J. grófnak ezen idézetét „nisi enim utile est quod facimus, stulta est glória“, melly magára a’ kinyomtatásra volt alkalmazva, a’ választmány munkálatára csigázta ’s csupán az oktalanság vagy tudatlanság eszméjét kapván föl, kíméletlen leczkézést tartott, mellyet azonban a’ félremagyarázott szava férfiasan visszautasított magárul.— Engedjen meg az olvasó közönség, ha részletesebb rajzát nem nyújtom ezen ’s több illynemű jelenetnek, ’s ha nem idézek szavakat és gyanúsításokat, mellyek az elnök ő excjának helytelenítő ’s rendre utasító szavait gyakrabban szükségesekké tették; sokkal inkább szeretem e’ negyét, hogysem annak egyes — valóban korlátlankodó — tagjai által az egésznek rovására számítható galádságait botránkozatul kikürtöljem. Átmegyek haladék nélkül a’ másnapi gyűlés történetére, mellynek főbb tárgya az egyházi javakat status javakká tétetni kivánó borsodi ismeretes indítvány került tanácskozás alá. — Ha valaha úgy e’ tárgy vitatásakor eléggé fájdalmasan igazolva láttam e’ szomorú népdal szavait „Átok fogta meg a’ magyart; mert az soha együtt nem tart, ’stb; és láttam, mikép azok, kik jogot, törvényességet, igazságot, személyes és vagyoni bátorságot, szabad szerzést és birtokszentséget hangoztatnak minduntalan ajkaikon, cselekedeteikben egészen ellenkező elveket testesítenek meg; és láttam, mikép az egység eszméje, mellyre soha egy nemzetnek annyira szüksége nem volt mint a’ mienknek, korán sincs olly tisztán kifejlődve, miszerint annak, mint egyenesen a’ nemzetek jelenét és jövendőjét föltételező palládiumnak más sokkal csekélyebbszerű eszméket és érdekeket alárendelni tudnának sokan; és láttam, mikép a’ követelt és méltán követelt türelmesség bajnokai, türelmetlenség sőt üldözés nemtelen hibájába estek, ’s midőn egyik szavakban a’ vallást és annak szolgáit tiszteletük tárgyának mondották , más szavakban ellenkező szellemet tanúsító véleményidézetekkel ’s hasonlitgatásokkal állanak elő a’ közgyűlés színén ugyannyira, hogy két igen jeles ’s köztiszteletü főpap a’ megyeteremét odahagyni készüle, hacsak a’közreszalás őket meg nem boszulja ’s az engesztelők serege vissza nem tartóztatja. Bár e’ jelenet megyénkben soha többé meg ne újuljon, ’s bár a’ tiszti ügyész úr az indulatok illy kitörésének idején használt törvényes hatalmával jókor elejét vegye! Igaz hogy az eseményeknek egy olly nyilatkozás volt oka, melly nem vala helyeselhető; de a’ visszatorlás nem mindenkor legjobb sőt talán soha nem jó politica, ’s az ingerültség elkerülése tekintetébül, de emberi méltóságunknál ’s — ha bírjuk — szellemi fensőbbségünknél lógva is illőbb nagylelkűleg megbocsátanunk mint használólag ostoroznunk! Méltatlanságnak a’ türelem, durvaságnak a’ szelídség, gyülölségnek a’ szeretet legjobb ellenszere! — Az indítvány mellett kevesen, ellene annál többen vzóltak ’s ezek közt igen velősen ’s igen hon- és emberbarátilag Sárkozy Kázmér és Fiáth alispány urak, Zichy Ödön és Cziusky János grófok, Horváth Lajos és Szűcs Péter urak ’stb. Az utóbbinak egy kifejezésén egyébiránt méltán megütközének a’ fölszólalt tiszti ügyészen kívül mások is. Borsod megye levele az első alispány ur indítványa szerint igen nagy számú többség határozata következtében félreléletett. (Folytatása következik.) A’ magyar gazdasági egyesületi, e- nov. 1 ikén délelőtti 10 órakor a’ n. casinoban nagy gyűlést, az ezt megelőző napokon pedig ugyanott választottsági és szakosztályi üléseket tartand, mellyekre az illető t. cz. tagok szives megjelenése ezennel is kéretik. — A’ Gazdasági Tudósítások ez idei 3ik sor szerint . Vak füzete a’sajtó felhagyá, tárgyai következők : Értekezések 13 Honi Szerkeszti ’s kiadja Halásfalvi Orosz József. October 88.1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ szerkesztőségnél a’ „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó-intézetben, kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeké is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik.