Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-13 / 100. szám
84 czimébe nyilván kimondatik: „Gloriosus rex et Apostolus noster beatus Stephanus, inclytus quoque et pius rex sanctus Ladislaus, mulli deinde divi serenissimique reges Hungariae eorum scilicet successors plurimas terras, quas nunc possessiones vocamus a castris regalibus ad quae veluti jurisdictionem sacrae coronae regni huius spectabant sequestrantes, tum Monasteriis et Ecclesiis in perpetuam Elemosynam, tum vero serviensibus ipsorum, quos ium nobiles appellamus exgentibus eorumdem servitiis in perpetuam haeredetitatem consulerunt.“ Tagadó másodikban, miután a’ történeti évkönyvekbül ’s a’ levéltárak rejtekeiben meglehet ama számtalan régi ’s újkori alapítványok valóságárúl győződni, mellyek a’ nevelés érdekében az egyházi rend által létre hozvak, mellynek kürébül a’magyar egyetemet alapitó örökemlékü Pázmán Pétert, úgy a’ hon oltárára közügyileg ’s anyagi tekintetben sokat áldozott Széchényi érsekeket megemlíteni elégnek vélé. Csodája a’ szónok, mint kívánhatja Borsod a’ papságtól ama javakat elvétetni, mellyek a’ sajátitást tiltó törvények hozatala előtt az egyházi álladalom által szereztettek; csodálá mért kívánja az ájtatos hagyomány érvényességét eltöröltetni, holott azok alapítóik világos akaratjuk ellen más czélra nem fordíthatók, csodáié mint ferdíthető el Borsod az 1548: 6. és 121. törvény czik értelmét, mint vonhatá azt oda, hogy a’ papi javak egy része a’ népnevelésre lenne fordítandó, holott az elsőnek czimképe: „Religio qua ratione possit ad pristinam normam redigi,“ ’s 4ik szaka „Praelati pro facultatibus ipsorum scholas eligant, in quibus bonae litterae ac vera religio docentur, ut sic in dies prava dogmata tollantur, et vetus religio repullulet.“ elég világos; a’ másik pénz elhagyatott zárdák ’s káptalanok jövedelméről rendelkezik, de koránt sem a’ Borsod idézte czélra. Nem is olly könnyű a’ népnevelést ’s azzal összekötött nemzeti czélokat szónok szerint elővarázsolni, mert ha az egyház minden javai ma elvezetnek, kitűzött dolgok egy tizede alig eszközöltethetik általa, például hozá fel Francziaországot, hol számtalanszor több kútforrás létezik, mellyel a’ hon rendelkezhet mint magyar hazánkban ’s mégis 1821 ben a’ franczia minister 256,000 helységbe jelente iskolahiányt. Besze János ügyvéd tervét egy pontban sem pártolá, mert az Simoniéra — ’s árverésre vezetne, ’s igy Magyarországban is nem sokára úgy áruitatnának a’ püspökségek, mint egykor romai birodalomban a’ császárság. A’borsodi levelet tudományúl vétetni inditványzá. Viber József esztergomi kanonok a’ borsodi levélben az egyház rendre levellett több keserű gúnyt talál, melly virágibúl levetkőztetve az észtan szabályaival meg nem egyeztethető; az egész levelet ezen tétel körül látja forogni: „Minden ember boldogságot keres; tehát neveljük a’népet; ennélfogva el kell szedni a’ papok jószágát, áll az első, áll a’ második mondat, de a’ következtetés sántít, mellynél fogva a’ levél fő elve: ,,a’ czél szentesíti az eszközöket. Felvilágositásúl Besze János ügyvéd azon előadására, hogy a’ kormánynak szerfölött adóznak a’ püspökök, felhozá, mikint az esztergomi érsek fizet ugyan 105.000 de az nem forditattik mind a’ Várak kiigazítására, hanem más szép és szükséges czélokra; ugyan is nem minden püspök lévén egyarányú jövedelemmel ellátva, papnevelés intézetét fentartani, romladozott egyházait kijavítani nem képes, melly hiányok említett összegből pótoltatnak, továbbá a’ fölös tömeg a’ honi bel és végvárok fentartására, igy Komáromon jelenleg is dolgoznak, 's a’ nemes ifjak neveltetésére fordittatik, az ugyan nevezett árverési tervet sem osztá, meglévén győződve, hogy akkor jólelkű emberekkel a’ püspökségeket betölteni nem lehetne. Hasonló szellemben nyilatkozának Tóth Imre kanonok, Jaross Vincze, Huszár Sigmond főjegyző, Kruplanicz Simon és Lipovniczky István ülnökök. Besze János ügyvéd azonban megjegyzé,mikint félre értetett, soha sem is kiváná a’ püspökséget ’s kanonoki állomásra kótyálásra bocsátani, hanem inkább olly egyedeket óhajtana e’ méltóságokkal felruházni, kik öttül hat ezer vagy illetőleg 50 ezer forint évi jövedelemmel megelégesznek; ’s igy a’ Simoniát magára nem veheti. Heya Imre királyi tanácsos a’ borsodi levelet sem küldöttségre vezéreltetni, sem tudományul vétetni nem kívánná, nehogy ez által Borsod megye indítványában kifejtett nézeteket valónak elismerni látszassunk, hanem követeinknek országgyűlésileg meghagyatni vélé, mikint Esztergom megye a’ borsodi levelet egy pontban sem pártolja ’s az abban kifejtett elvekkel homlok egyenest ellenkezik. Ez miután a’ tárgy négy óra folytáig hányatott, nevezetes többség által végzéssé lön. — II. Nagyméltóságu magyar királyi Helytartó-Tanácstól 1825 és 183 ldik évben kibocsátott intézményeinél fogva Szent István első magyar király napjait az ágostai és helvecziai vallásu felekezet által is mint nemzeti közös ünnepet ő felsége nevében megülni rendelvén , a’ más hitvallásunk által gyakorolni szokott római szertartásu híveket háborgató zörgő munkát cirillá, melly kegyes intézet a’ járásbeli föszolga bíráknak kiadatván kebelszerte hirdetteték. Miután azonban némelly esztergomi járásban ez ügyet érdeklő kihágások adatvák elő, ’s a’ felsőbb rendelet ez évben újra kijelenteték , e’korlátozást megyebeli Pilis Maróth és Nagysáp helység helvecziai vallásu közönségére nézve a’ duna melléki fő felügyelni hivatal sérelmesnek és az 179ldik évi 26ik törvényczik 17ik szakaszába ütközőnek állitván, a’ Nagyméltóságu magyar királyi Helytartó Tanácsot ’s megyénket e’ kebelünkben kibocsátott kényszeritö ’s a’ helvecziai vallást állítólag a’ paraszt biró pálczája alá görbítő rendelet megszüntetésére levelezőleg felszólitá. E’ tárgy két órai heves tanácskozásra adott alkalmat. Besze János ügyvéd, Hegedűs Antal ülnök, ’s Bartha Berta a’ felügyeltő hivatal szerkezetén indúlva nemzeti vallásos ünnepet elismerni nem akarván a’ kiadott rendeletet mint a’ fentálló 1791: 26. ez. 17 ik szakába ütközőt, ’s vallási türelmetlenséget gerjesztőt végkép eltöröltetni óhajták. Viber József esztergomi kanonok ’s több mások az 1222-dik évi aranypecsétes levél iső czimében alapítva nézeteiket Szent István napját mint nemzeti ünnepet törvényben gyökerezőnek lenni nyilvánítván, más nemzeteket idéztek például, hol nemcsak védszentek napjai mint Ausztriában Leopold, Cseh országban Nepomuki János, Morva honban Cyrill és Method vértanuké lött politikai nagy napok is mint a’ nyárból három forradalmiak Francz honban bármelly felekezet által megünnepeltetnek; minélfogva a’ helvecziai felekezetet megyénkben Szent István napján a’ faluban véghezviendő botrányos és zörgő munkájúl elliltatni kéré. Végre Huszár Zsigmond főjegyző minden homályt elszélesztett az e’ tárgyban 1793tól 1831 évig érkezett mintegy tiz rendbeli helytartó tanácsi intézményeket ’s megyénk részéről folterjészletet viszon feleleteket felolvasván, mellynek nyomán a’ helvecziai szertartásu egyének ezután csak a’ falukban ’s a’ templom körül teendő botrányos munkáktól tiltatnak el. III. Szőnyegre kerülvén Csanád vmegye levele, melly a’ mészárszék jogot országgyülésileg eltöröltetni indítványozza, miután e’terv egyenesen a’ földesúri jogokba vág ’s a’ fentálló alkotmányos rendszer tulajdoni eszméjével összeütközik; sött általa a’ köznép javait igen csekély mértékben mozditatik elő, a’kárpótlási elv pedig benne kifejtve nincs, a’ Rendek jelen javalattal pártolásukat megvonva, Csanád megyének ezen határozatikat levél által tudtára adatni rendelék. IV. A’ mészárosok ama kérelme, minélfogva a’ marhahús árát fellebb emeltetni kivánák, tárgyalás alá vétetvén, miután a’ tél bekövetkeztével a’ marha alkalmas legelőt nélkülözve istállóra szorúl, a’ takarmányára pedig ősz végével nevezetesen felszökött, ’s a’ szegény ember ez évszakban leginkább sertés hússal élvén a’ marhát mellőzni szereti, a’ hús ára 13rúl 14 krajezárra emeltetett. V. Beregh megye komoly fájdalommal levelezőleg tudtunkra adván, mikint kebelebeli származású magyar vándor könyvvel ellátott Reiner Antal lakatos legényt a’ Laybachi rendőrség nemzeti nyelvünk és állásunk lealacsonyitásával ’s vétkes megvetésével vándorlásában akadályozva szerkesztési nyelv külömbség tekintetéből honunkba visszautasitotta. Esztergom megye Rendei az önkényes tettet annyival készebbek a’Laybachi rendőrség túlfeszített kíméletlen szigorúságának tulajdonítani, mennél inkább meg vannak győződve, hogy koronás fejedelmünktől, ki a’ magyar nemzeti nyelvet országos állásúvá emelte, illy parancs nem származhatik; mindazonáltal nehogy az említett rendőrségnek újra kedve jöjjön a’ békés és jóllelkű utazókat kijátszani, elhatárzák a’ Helytartó Tanács , ’s magyar királyi udvari korlátnokság útján . Felségét jobbágyi alázatos hódolattal megkérni, méltóztassék kegyesen a’ laybachi kormányzó által ama’ szegény visszautasított mesterlegényt minden haszontalanul tett költségeire, kárára 's fáradozásaira nézve kármentesítetni, ’s jövendőre nézve a’ kormányzót minden illyes kihágásoktúl szigorúan eltiltani. VI. Méltóságos Uzovics János főispányi helyettes ur Boronkay Rudolfot levél által tiszteletbeli aljegyzőnek, Pathó Pál ’s Bartha Antalt pedig tiszteletbeli esküitekké nevezé ki. A’ közgyűlés végével a’ megye Rendei egyszersmind szabályúl álltják fel, hogy a’ korszakonkint kinevezett tiszteletbeli jegyzők ha czimükkel élni tovább is kívánnak, minden közgyűlésen megjelenni ’s annak végét bevárni tiszti kötelességüknek tartsák. Vll. Néhay Miskey Miklós úti biztos elhunytával mind azok, kik hivatalát elnyerni óhajtják, folyamodásuk beadása végett a’ legközelebbi közgyűlésre utasityák. Továbbá Gaizler József táblabiró azon indítványa, hogy a’ mezei szolgabirói hivatal az alszolgabirói tározálúl, mellyel a’ törvény kihirdetésekor összeköttetett elkülönöztetvén, arra új tagok választassanak ’s a’ nemesség által legyenek fizetendők, miután az alszolgabirák ebbeli megbízatásukban eljárnak ’s eljárhatnak, nem pártoltatott. VIII. Thúrócz vármegye javaslata, melly a' jelenleg divatozó hónapok latin neveit ékesb hangzatú magyar nevezettel tervezi felcserélni, tudományul vételeit. Több magán tárgyak, kérelem levelek, jegyző könyvek,s jelentések felolvasása után elhatárzák a’ megye Rendet, hogy a’ jelentéses közgyűlések mindig ugyan csak közgyűlésileg határoztassanak el, melly végzést tettleg életbe léptetni kívánván a’ jövő Jelentéses közgyűlést 1842 évi Tavaszelőtére titzék ki. X. Mohács mezővárosi tanács érzékeny tollal köszöné meg Esztergom Vármegye buzgó részvétét, mellyel az 1526ik évben Nyárutó 29én magyar hazánkért Solimán császár öldöklő vasa alatt gyászosan elvérzett hősök iránt tanúsított, elérzékenyülve rebegő háláját ama 233 forint 26 krajezárért, mellyet elhamvadt őseink sirhalmára nefelejtskint ültetőnk, ’s hálája jeléül minthogy magyar ország 52 törvényhatósága közül a’ mi küldötte összegünk tett legtöbbet, felkéré megyénket, hol óhajtja a’ gyász emléket létre hozatni, a’ csatatéren e, vagy szerencsétlen Lajos királyunk elbukta helyén a’ nemzetünkre két százados gyásztárasztó esélye patak partján ? A’ lelkes mezővárosnak azonnal megiratni határoztatott, mikint véleményünk szerint a’ csatatér volna a’ nemzeti emlék felállítására legalkalmatosabb; ’s azonnal új ivet nyitánk, hogy a’ mi csekély 19 négyszeg mérföldnyi kiterjedésű hatóságunkat telik őseink anyagilag és szellemileg szomorú hamvedrükre áldozatul szentelhessük. Az iv mintegy 50 ezüst forintot varázsla elő. Egek mért nyugosznak villámaid?! mennyi pénz megy el a garászi társaságok alapítására, lóversenyi jutalmakra, de kinek sem jut eszébe nehány fillért fölöslegéből adni ama gyászravatal létesítésére, melly alatt eldödeinek szent hamvai nyugvandnak! Hamar Pál: Rövid tudositások megyei gyülésekről.I.Zemplén megye gyűlésnek első három napjain u.m. nov. 29, 30 és dec. 1. Felolvastatott Ő Felségének volt főisp. helyettes Siskovics József e méltóságát hivatalától felmentő levele, mellyben tudtára adatik a’ rendeknek Verőcze megye főispánjává lett kineveztetése. Tudtára adatik a’ Rendeknek e’ megye főispányi helytartójává Péchy Emanuel gróf lett kineveztetése., Részletesen jövő alkalommal. II. Torontalban az uj hivatalok felállítása megengedtetik a’ um. Helytartó Tanács által. Borsod levele a’ papi jószágok tárgyában az országgyűlési utasítással foglalkozó választmányra bízatott. III. Hont megye nov. 29dik kezdődött közgyűlésben a’ kis gyűlések jövendőre eltöröltettek. Az Ipoly szabályozási tervének kidolgozása elfogadtatott, költségeit a’ nemesi és házi pénztár egyiránt viselendik. Nográd e’ részben közremunkálásra fog felszóllíttatni. Az ügyek intézetére kir. biztos kéretni. Bővebben következik. IV.Abauj megyei főispányi hivatalba Károlyi Lajos gróf nov. 22 én iktattatott be, am. gr. Keglevich Gábor koronaőr által. A’ beiktatás nagy pompával ment végbe. Többet róla jövő alkalommal. Pozsony megye közgyűlése holnapután, dec. 13-án fog kezdődni. Székes-Fehérvár, dec. 2. Az itteni székes káptalan nagy prépostja és kanonokja, f. t. Farkas Ferencz ur városunkban, mint születéshelyén nevelő intézetet állított fel árva leányok számára, mi czélra tulajdon házat vett a’ benső városban, mellyben Jövő 1842. eszt. máj.lén fog a’ tanítás megkezdetni. Ez intézetbe tiz esztendős lánykák fogadtatnak fel, ’s 16 éves korukig neveltetnek. Tanulási tárgyak az első három évben 10—13 éves lánykák számára: 1) A’nevelőnő által tanullatnak fonni, kötni, varrni, rajzolni. 2) A’ tanító által: olvasni, írni, számolni, földleírást , Magyarország geographiáját, magyar és német nyelvet és éneket. 3) A’ vallás tanító által: vallás- és erkölcstant, biblia tudományt, az egyházi szertartásokat, bölcseségi mondásokat a’ közéletre. A’ következendő három évben 13—16 éves lánykák számára: 1 A’ nevelőnő állal: kötni, fejér és külső asszonyi ruhákat varrni, hímezni, mosni és vasalni, rajzolni, sülni, főzni kertészkedni. 21 A’ tanító által: szépírást, számolást, földleírást, világleirást, természettant, Magyarország közhistoriáját, Magyarország alkotmányának ismertetését, gazdálkodási tant, háztartási szabályokat, magyar- és német nyelvet, éneket. 31 A’ vallástanitó által: vallás és erkölcstant, szabályokat a’ műveit társas életre, egészségtant, kitűnő némberek dicséretes példáit és erényeit. Rendkívüli tanulmány fog adatul még a’ zongorán. Az Egyházi tudósítások 22-dik számában közöltetik a’ nagy prépost érzékeny levele a’ város tanácshoz alapítványa iránt. Osgyán, dec. 5. Mit. Luzenszky Károly báró osgyáni jószágát legközelebbről meglátogatván, minekutánna K. J. rendes iskolai oktatónak folyamodásából megértette volna, hogy a’ folyamodó 43 esztendeig hiv jobbágyainak gyermekeit fáradhatatlan szorgalommal tanította; most pedig aggsága következésében közmegelégedésre futott pályából kilépni szándékozik, e nagysága ezeknek tekintetéből a’ folyamodónak holtig való nyugpénz élelemre szükséges búzát ajánlani kegyeskedett. Nem különben jövendő tanítónak eddig való szokott jövedelmihez, mig hivatalának pontosan megfelel, esztendőnként saját pénztárából 48 forinttal járulni, azon illetlen szokást pedig, mellynél fogva a’ falusi iskolás gyermekek dorongokkal, vagy más fadarabokkal téli időben az oskolában megjelenni tartoztak sőt gyakran a’ fának szűke miatt félelemből, mintha kötelességöket elhanyagolták volna, az oskolából is kimaradtak, eltörtem és az oskola számára különösen kész tűzifát rendelni méltóztatott. Valóban követésre méltó példa ez, és annyira óhajtott népnevelésnek szilárd, előmozdítása! Múlt esztendőkben pedig a’ tisztelt báró meggyőződvén arról, hogy ha uradalmában omladozó félben lévő két templomnak szükséges helyre álltására segédkezet nem nyújt, a’ vallásos érzelem és vele a’ vallásosság mindinkább gyengülni, az erkölcsösség ritkulni és igy jobbágyainak földi boldogsága is veszedelmeztetni fog, a’ katholikusok templomát tulajdon költségén megnyitatta, és isteni szolgálathoz tartozó ruházattal megajándékozta ; a’ protestánsoknak pedig említett czélra 200 fr. által adott. Becses lévén e méltóságának, mint mélyen tisztelt földes urunknak testi, és lelki javunkat tárgyazó bőkezű adakozásai, természet szavának engedvén, és szoros kötelességünknek kitelhető— képen megfelelni akarván, hálás, ’s alázatos köszönetünket e nagyságának ezennel nyilván kifejezzük. A közel érdekeltek. Az erdélyi nov. 29 én tartott tizedik országos ülésben hataroztatott. A’ napirendre kitűzött sérelmek részint olyanok lévén, mellyeket a’ Rendek jelenleg kívánnak elenyésztetni — részint pedig ollyanok, mellyekre nézve felterjesztést kívánnak tenni. — A’ mi ezek közül az elsőbb rendbelieket illeti, tagadhatatlan, hogy nemes Kraszna megye, melly töbszöri országos szerződéseknél fogva van Erdély fejedelemséghez kapcsolva, miután ezen országyűlésre, ennélfogva meghivatott, tartozott volna, az egyesületi hitből kifolyó kötelessége szerint — követyei által megjelenni. De mivel reményük a’ KK-k és RR-ek, hogy ebbeli kötelessége teljesítésétől tovább is vonakodni nem fog, ez úttal mellőzve a’ büntetés iránti rendelkezést, csak azt határozzák, hogy a’ kir. kormányszék utján szóllittassék fel a’ KK. és RR. nevében ezen nemes megye, miszerint követjeit haladék nélkül küldje ide. Az erdélyi KK. és RR. dec. I-sején tartott ülésekben napirendre lővén az első kir. előadás, t. i. a’ kir. kományzói választás, szükségesnek látták a’ KK. és RR. előbb a’ választás elveiről tanácskozni és határozni, mik a’ törvény és törvényes gyakorlat értelmében, épen úgy mint az 1837-diki nagy-szebeni országgyűlésen a’ mondott év júniusa 10-dikén tartott ülésben kifejtve valának, a’ mondott napon most is megállittattak, ’s igy a’ nemes Szász nemzetbelieknek is a’ sarkalatos hivatalokra választhatása megismertetett. A’ választási előleges kérdések bevégzése után a’ kir. kormányzói fényes hivatalra december 2-dikán k. az országos választás végbevitetett. A’ választók száma volt az nap 241. A’ három nemzetből és négy vallásból következő érdemes hazánkfiai nyerték meg a’ közbirodalmát kitüntető szózatok többségét: Romai katholikusok: Érd. udv. tanácsos b. Józsika Sámuel 216, gr. Bánffi József 171, kir. hivatalos Barcsai János 149 — Evangelico reformátusok: országos elnök b. Kemény Ferencz 194, Magyar koronaőr gr. Teleki József 167, érd. kormányszéki tanácsos gr. Degenfeld Oltó 154 — Evangelico lutheránusok, érd. kormányszéki tanácsos Konrád András 188, tartományi főbiztos Bedeus József 181, érd. kormányszéki tanácsos ifj. b. Bruckenthal József 147 — Unitáriusok. Érd. kormányszéki tanácsos Sala Mihály 197. érd. k. táblai biró Maurer Károly 193. érd. kir. táblai biró Szentiványi Dániel 187 — szózatokkal. Megjegyezni kívánjuk, hogy midőn a’ szózatoló czédulák kihúzása elkezdődött, a’ legelső czedulán kijövő első név volt: b. Józsika Sámuel, mit a’ BB. harsogó „éljen“ kiáltása követett. — Betegségtől gátoltatva csak a’ dec. mai ülésben jelenhetett meg előbb a’ Jelen országgyűlésen újonnan kinevezett kir. hivatalos gr. Kemény Sámuel, kit, a’ leendő Erdélyi nemzeti Muzeum egyik lelkes alapitóját, a’ RR. és RR. szives „éjjen-nel“ köszöntének. (M. és J.) Fagybritannia, London, nov. 30. A’ Globe szerint Victoria királyné udvari személyzetének megtiltotta a’ kis koronaherczeget már most „királyi fenségnek“ czimezni, és pedig annak helyes értelmében, mi izetlen dolog, kiskorú gyermekeket fenhangzó czimekkel nevezni. Ő felsége azt kívánja, hogy a’királyfi, udvaránál csak „the infant Prince“nek neveztessék. A’ hírlapok egy „Criminal conversation“ perről értesítnek: Melvilléről P___ellen. Ez utóbbi porosz nemes, a’ porosz követségnél Londonban járulnak, kétes szövetséget kötött Melville hajhász harminczévő nejével, két gyermek anyjával, ki őt, midőn követségi sürgönyökkel Berlinbe utazott, oda követte. A’ vádló férj ügyvéde, ki ezen körülményről hirt kapott, a’ londoni rendőrség egy hivatalnokát ugyanazon hamburgi gőzösre rendelte, hogy a’ párt figyelemmel tartván, Magdeburgba ’s Berlinbe kövesse. A’ vádtételben kívánt summa 10,000 ft. stg. kármentesítésül „Maria Anna nőjének töle megvont ápolása, társasága, segítsége fe