Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-13 / 100. szám

84 czimébe nyilván kimondatik: „Gloriosus rex et Apostolus nos­­ter beatus Stephanus, inclytus quoque et pius rex sanctus Ladislaus, mulli deinde divi serenissimique reges Hungariae eorum scilicet successors plurimas terras, quas nunc possessiones vocamus a castris regalibus ad quae veluti jurisdictionem sacrae coronae regni huius spectabant sequestrantes, tum­ Monasteriis et Eccle­­siis in perpetuam Elemosynam, tum vero serviensibus ipsorum, quos ium nobiles appellamus exgentibus eorumdem servitiis in perpetuam haeredetitatem consulerunt.“ Tagadó másodikban, miután a’ tör­téneti évkönyvekbül ’s a’ levéltárak rejtekeiben meglehet ama számtalan régi ’s újkori alapítványok valóságárúl győződni, mel­­lyek a’ nevelés érdekében az egyházi rend által létre hozvak, mellynek kürébül a’magyar egyetemet alapitó örökemlékü Páz­­mán Pétert, úgy a’ hon oltárára köz­ügyileg ’s anyagi tekintet­ben sokat áldozott Széchényi érsekeket megemlíteni elégnek vélé. Csodája a’ szónok, mint kívánhatja Borsod a’ papságtól ama ja­vakat elvétetni, mellyek a’ sajátitást tiltó törvények hozatala előtt az egyházi álladalom által szereztettek; csodálá mért kívánja az ájtatos hagyomány érvényességét eltöröltetni, holott azok ala­pítóik világos akaratjuk ellen más czélra nem fordíthatók, csodá­ié mint ferdíthető el Borsod az 1548: 6. és 121. törvény czik értelmét, mint vonhatá azt oda, hogy a’ papi javak egy része a’ népnevelésre lenne fordítandó, holott az elsőnek czimképe: „Re­ligio qua ratione possit ad pristinam normam redigi,“ ’s 4ik szaka „Praelati pro facultatibus ipsorum scholas eligant, in quibus bo­­nae litterae ac vera religio docentur, ut sic in dies prava dogmata tollantur, et vetus religio repullulet.“ elég világos; a’ másik pé­­nz elhagyatott zárdák ’s káptalanok jövedelméről rendelkezik, de koránt sem a’ Borsod idézte czélra. Nem is olly könnyű a’ nép­nevelést ’s azzal összekötött nemzeti czélokat szónok szerint elő­varázsolni, mert ha az egyház minden javai ma elvezetnek, kitűzött dolgok egy tizede alig eszközöltethetik általa, például hozá fel Francziaországot, hol számtalanszor több kútforrás létezik, mellyel a’ hon rendelkezhet mint magyar hazánkban ’s mégis 1821 ben a’ franczia minister 256,000 helységbe jelente iskolahiányt. Be­sze János ügyvéd tervét egy pontban sem pártolá, mert az Simo­niéra — ’s árverésre vezetne, ’s igy Magyarországban is nem so­kára úgy áruitatnának a’ püspökségek, mint egykor romai biro­dalomban a’ császárság. A’borsodi levelet tudományúl vétetni in­­ditványzá. Viber József esztergomi kanonok a’ borsodi levélben az egyház rendre levellett több keserű gúnyt talál, melly virági­­búl levetkőztetve az észtan szabályaival meg nem egyeztethető; az egész levelet ezen tétel körül látja forogni: „Minden ember bol­dogságot keres; tehát neveljük a’népet; ennélfogva el kell szed­ni a’ papok jószágát, áll az első, áll a’ második mondat, de a’ következtetés sántít, mellynél fogva a’ levél fő elve: ,,a’ czél szentesíti az eszközöket. Felvilágositásúl Besze János ügyvéd azon előadására, hogy a’ kormánynak szerfölött adóznak a’ püs­pökök, felhozá, mikint az esztergomi érsek fizet ugyan 105.000 de az nem forditattik mind a’ Várak kiigazítására, hanem más szép és szükséges czélokra; ugyan is nem minden püspök lévén egyarányú jövedelemmel ellátva, papnevelés intézetét fentartani, romladozott egyházait kijavítani nem képes, melly hiányok emlí­tett összegből pótoltatnak, továbbá a’ fölös tömeg a’ honi bel és végvárok fentartására, igy Komáromon jelenleg is dolgoznak, 's a’ nemes ifjak neveltetésére fordittatik, az ugyan nevezett árverési tervet sem osztá, meglévén győződve, hogy akkor jólelkű embe­rekkel a’ püspökségeket betölteni nem lehetne. Hasonló szellem­ben nyilatkozának Tóth Imre kanonok, Jaross Vincze, Huszár Sigmond főjegyző, Kruplanicz Simon és Lipovniczky István ülnö­kök. Besze János ügyvéd azonban megjegyzé,mikint félre értetett, soha sem is kiváná a’ püspökséget ’s kanonoki állomásra kótyá­­lásra bocsátani, hanem inkább olly egyedeket óhajtana e’ méltó­ságokkal felruházni, kik öttül hat ezer vagy illetőleg 50 ezer fo­rint évi jövedelemmel megelégesznek; ’s igy a’ Simoniát magára nem veheti. Heya Imre királyi tanácsos a’ borsodi levelet sem küldöttségre vezéreltetni, sem tudományul vétetni nem kívánná, nehogy ez által Borsod megye indítványában kifejtett nézeteket valónak elismerni látszassunk, hanem követeinknek országgyűlé­­sileg meghagyatni vélé, mikint Esztergom megye a’ borsodi leve­let egy pontban sem pártolja ’s az abban kifejtett elvekkel hom­lok egyenest ellenkezik. Ez miután a’ tárgy négy óra folytáig há­nyatott, nevezetes többség által végzéssé lön. — II. Nagyméltósá­­gu magyar királyi Helytartó-Tanácstól 1825 és 183 ldik évben kibocsátott intézményeinél fogva Szent István első magyar király napjait az ágostai és helvecziai vallásu felekezet által is mint nem­zeti közös ünnepet ő felsége nevében megülni rendelvén , a’ más hitvallásunk által gyakorolni szokott római szertartásu híveket há­borgató zörgő munkát cirillá, melly kegyes intézet a’ járásbeli föszolga bíráknak kiadatván kebelszerte hirdetteték. Miután azon­ban némelly esztergomi járásban ez ügyet érdeklő kihágások adat­­vák elő, ’s a’ felsőbb rendelet ez évben újra kijelenteték , e’kor­látozást megyebeli Pilis Mar­óth és Nagysáp helység helvecziai val­lásu közönségére nézve a’ duna melléki fő felügyelni hivatal sé­relmesnek és az 179ldik évi 26ik törvényczik 17ik szakaszába ütközőnek állitván, a’ Nagyméltóságu magyar királyi Helytartó Tanácsot ’s megyénket e’ kebelünkben kibocsátott kényszeritö ’s a’ helvecziai vallást állítólag a’ paraszt biró pálczája alá görbítő rendelet megszüntetésére levelezőleg felszólitá. E’ tárgy két órai heves tanácskozásra adott alkalmat. Besze János ügyvéd, Hege­dűs Antal ülnök, ’s Bartha Berta a’ felügyeltő hivatal szerkezetén indúlva nemzeti vallásos ünnepet elismerni nem akarván a’ kiadott rendeletet mint a’ fentálló 1791: 26­­. ez. 17 ik szakába ütközőt, ’s vallási türelmetlenséget gerjesztőt végkép eltöröltetni óhajták. Viber József esztergomi kanonok ’s több mások az 1222-dik évi aranypecsétes levél iső czimében alapítva nézeteiket Szent István napját mint nemzeti ünnepet törvényben gyökerezőnek lenni nyilvánítván, más nemzeteket idéztek például, hol nemcsak véd­­szentek napjai mint Ausztriában Leopold, Cseh országban Nepo­­muki János, Morva honban Cyrill és Method vértanuké lött poli­tikai nagy napok is mint a’ nyárból három forradalmiak Francz honban bármelly felekezet által megünnepeltetnek; minélfogva a’ helvecziai felekezetet megyénkben Szent István napján a’ faluban véghezviendő botrányos és zörgő munkájúl elliltatni kéré. Vég­re Huszár Zsigmond főjegyző minden homályt elszélesztett az e’ tárgyban 1793tól 1831 évig érkezett mintegy tiz rendbeli hely­tartó tanácsi intézményeket ’s megyénk részéről folterjészletet­ viszon feleleteket felolvasván, mellynek nyomán a’ helvecziai szer­tartásu egyének ezután csak a’ falukban ’s a’ templom körül te­endő botrányos munkáktól tiltatnak el. III. Szőnyegre kerülvén Csanád vmegye levele, melly a’ mészárszék jogot országgyülésileg eltöröltetni indítványozza, miután e’terv egyenesen a’ földesúri jogokba vág ’s a’ fentálló alkotmányos rendszer tulajdoni eszméjé­vel összeütközik; sött általa a’ köznép javait igen csekély mérték­ben mozditatik elő, a’kárpótlási elv pedig benne kifejtve nincs, a’ Rendek jelen javalattal pártolásukat megvonva, Csanád megyének ezen határozatikat levél által tudtára adatni rendelék. IV. A’ mé­szárosok ama kérelme, minélfogva a’ marhahús árát fellebb emel­tetni kivánák, tárgyalás alá vétetvén, miután a’ tél bekövetkeztével a’ marha alkalmas legelőt nélkülözve istállóra szorúl, a’ takar­mányára pedig ősz végével nevezetesen felszökött, ’s a’ szegény ember ez évszakban leginkább sertés hússal élvén a’ marhát mel­lőzni szereti, a’ hús ára 13rúl 14 krajezárra emeltetett. V. Be­­regh megye komoly fájdalommal levelezőleg tudtunkra adván, mi­kint kebelebeli származású magyar vándor könyvvel ellátott Reiner Antal lakatos legényt a’ Laybachi rendőrség nemzeti nyelvünk és állásunk lealacsonyitásával ’s vétkes megvetésével vándorlásá­ban akadályozva szerkesztési nyelv külömbség tekintetéből ho­nunkba visszautasitotta. Esztergom megye Rendei az önkényes tettet annyival készebbek a’Laybachi rendőrség túlfeszített kímé­letlen szigorúságának tulajdonítani, mennél inkább meg vannak győződve, hogy koronás fejedelmünktől, ki a’ magyar nemzeti nyelvet országos állásúvá emelte, illy parancs nem származhatik; mindazonáltal nehogy az említett rendőrségnek újra kedve jöjjön a’ békés és jóllelkű utazókat kijátszani, elhatárzák a’ Helytartó­ Tanács , ’s magyar királyi udvari korlátnokság útján . Felségét jobbágyi alázatos hódolattal megkérni, méltóztassék kegyesen a’ laybachi kormányzó által ama’ szegény visszautasított mester­legényt minden haszontalanul tett költségeire, kárára 's fárado­zásaira nézve kármentesítetni, ’s jövendőre nézve a’ kormány­zót minden illyes kihágásoktúl szigorúan eltiltani. VI. Méltósá­­gos Uzovics János főispányi helyettes ur Boronkay Rudolfot le­vél által tiszteletbeli aljegyzőnek, Pathó Pál ’s Bartha Antalt pedig tiszteletbeli esküitekké nevezé ki. A’ közgyűlés végé­vel a’ megye Rendei egyszersmind szabályúl álltják fel, hogy a’ korszakonkint kinevezett tiszteletbeli jegyzők ha czimükkel élni tovább is kívánnak, minden köz­gyűlésen megjelenni ’s annak végét bevárni tiszti kötelességüknek tartsák. Vll. Né­­hay Miskey Miklós úti biztos elhunytával mind azok, kik hivatalát elnyern­i óhajtják, folyamodásuk beadása végett a’ legközelebbi közgyűlésre utasityák. Továbbá Gaizler József táblabiró azon in­dítványa, hogy a’ mezei szolgabirói hivatal az alszolgabirói tár­­ozálúl, mellyel a’ törvény kihirdetésekor összeköttetett elkülö­­nöztetvén, arra új tagok választassanak ’s a’ nemesség által le­gyenek fizetendők, miután az alszolgabirák ebbeli megbízatásuk­ban eljárnak ’s eljárhatnak, nem pártoltatott. VIII. Thúrócz vár­megye javaslata, melly a' jelenleg divatozó hónapok latin neveit ékesb hangzatú magyar nevezettel tervezi felcserélni, tudományul vételeit. Több magán tárgyak, kérelem levelek, jegyző könyvek,­­s jelentések felolvasása után elhatárzák a’ megye Rendet, hogy a’ je­­lentéses közgyűlések mindig ugyan csak köz­gyűlésileg határoz­­tassanak el, melly végzést tettleg életbe léptetni kívánván a’ jö­vő Jelentéses köz­gyűlést 1842 évi Tavaszelő­tére titzék ki. X. Mohács mezővárosi tanács érzékeny tollal köszöné meg Eszter­gom Vármegye buzgó részvétét, mellyel az 1526ik évben Nyár­utó 29én magyar hazánkért Solimán császár öldöklő vasa alatt gyászosan elvérzett hősök iránt tanúsított, elérzékenyülve rebegő háláját ama 233 forint 26 krajezárért, mellyet elhamvadt őseink sirhalmára nefelejtskint ültetőnk, ’s hálája jeléül minthogy magyar ország 52 törvényhatósága közül a’ mi küldötte összegünk tett legtöbbet, felkéré megyénket, hol óhajtja a’ gyász emléket létre hozatni, a’ csatatéren e, vagy szerencsétlen Lajos királyunk el­bukta helyén a’ nemzetünkre két százados gyásztárasztó esélye patak partján ? A’ lelkes mezővárosnak azonnal megiratni hatá­­roztatott, mikint véleményünk szerint a’ csatatér volna a’ nemzeti emlék felállítására legalkalmatosabb; ’s azonnal új ivet nyitánk, hogy a’ mi csekély 19 négyszeg mérföldnyi kiterjedésű hatósá­gunkat telik őseink anyagilag és szellemileg szomorú hamved­­rükre áldozatul szentelhessük. Az iv mintegy 50 ezüst forintot varázsla elő. Egek mért nyugosznak villámaid?! mennyi pénz megy el a garászi társaságok alapítására, lóversenyi jutalmakra, de kinek sem jut eszébe nehány fillért fölöslegéből adni ama gyászravatal létesítésére, melly alatt eldödeinek szent hamvai nyugvandnak! Hamar Pál: Rövid tudositások megyei gyülésekről.I.Zem­plén megye gyűlésnek első három napjain u.m. nov. 29, 30 és dec. 1. Felolvastatott Ő Felségének volt főisp. helyettes Siskovics József e méltóságát hivatalától felmentő levele, mellyben tudtára adatik a’ rendeknek Verőcze megye főispánjává lett kineveztetése. Tud­tára adatik a’ Rendeknek e’ megye főispányi helytartójává Péchy Emanuel gróf lett kineveztetése., Részletesen jövő alkalommal. II. Torontalban az uj hivatalok felállítása megengedtetik a’ um. Hely­tartó Tanács által. Borsod levele a’ papi jószágok tárgyában az országgyűlési utasítással foglalkozó választmányra bízatott. III. Hont megye nov. 29dik kezdődött közgyűlésben a’ kis gyűlések jövendőre eltöröltettek. Az Ipoly szabályozási tervének kidolgo­zása elfogadtatott, költségeit a’ nemesi és házi pénztár egyiránt viselendik. Nográd e’ részben közremunkálásra fog felszóllíttatni. Az ügyek intézetére kir. biztos kéretni. Bővebben következik. IV.Abauj megyei főispányi hivatalba Károlyi Lajos gróf nov. 22 én iktattatott be, am. gr. Keglevich Gábor koronaőr által. A’ beik­tatás nagy pompával ment végbe. Többet róla jövő alkalomm­al. Pozsony megye közgyűlése holnapután, dec. 13-án fog kezdődni. Székes-Fehérvár, dec. 2. Az itteni székes káptalan nagy prépostja és kanonokja, f. t. Farkas Ferencz ur városunk­ban, mint szü­letéshelyén nevelő intézetet állított fel árva leányok számára, mi czélra tulajdon házat vett a’ benső városban, m­elly­­ben Jövő 1842. eszt. máj.­lén fog a’ tanítás megkezdetni. Ez in­tézetbe tiz esztendős lánykák fogadtatnak fel, ’s 16 éves korukig neveltetnek. Tanulási tárgyak az első három évben 10—13 éves lánykák számára: 1) A’nevelőnő által tanullatnak fonni, kötni, varrni, rajzolni. 2) A’ tanító által: olvasni, írni, számolni, föld­leírást , Magyarország geographiáját, magyar és német nyelvet és éneket. 3) A’ vallás tanító által: vallás- és erkölcstant, biblia tudományt, az egyházi szertartásokat, bölcseségi mondásokat a’ közéletre. A’ következendő három évben 13—16 éves lánykák számára: 1­ A’ nevelőnő állal: kötni, fejér és külső asszonyi ru­hákat varrni, hímezni, mosni és vasalni, rajzolni, sülni, főzni kertészkedni. 21 A’ tanító által: szépírást, számolást, földleírást, világleirást, természettant, Magyarország közhistoriáját, Magyar­­ország alkotmányának ismertetését, gazdálkodási tant, háztartási szabályokat, magyar- és német nyelvet, éneket. 31 A’ vallásta­­nitó által: vallás és erkölcstant, szabályokat a’ műveit társas életre, egészségtant, kitűnő némberek dicséretes példáit és eré­nyeit. Rendkívüli tanulmány fog adatul még a’ zongorán. Az Egy­házi tudósítások 22-dik számában közöltetik a’ nagy prépost ér­zékeny levele a’ város tanácshoz alapítványa iránt.­­ Osgyán, dec. 5. Mit. Luzenszky Károly báró osgyáni jószágát legközelebbről meglátogatván, minekutánna K. J. ren­des iskolai oktatónak folyamodásából megértette volna, hogy a’ folyamodó 43 esztendeig hiv jobbágyainak gyermekeit fáradha­tatlan szorgalommal tanította; most pedig aggsága következésében közmegelégedésre futott pályából kilépni szándékozik, e nagy­sága ezeknek tekintetéből a’ folyamodónak holtig való nyugpénz élelemre szükséges búzát ajánlani kegyeskedett. Nem különben jövendő tanítónak eddig való szokott jövedelmihez, mig hivata­lának pontosan megfelel, esztendőnként saját pénztárából 48 fo­rinttal járulni, azon illetlen szokást pedig, mellynél fogva a’ falusi iskolás gyermekek dorongokkal, vagy más fadarabokkal téli idő­ben az oskolában megjelenni tartoztak sőt gyakran a’ fának szű­ke miatt félelemből, mintha kötelességöket elhanyagolták volna, az oskolából is kimaradtak, eltörtem és az oskola számára külö­nösen kész tűzi­fát rendelni méltóztatott. Valóban követésre mél­tó példa ez, és annyira óhajtott népnevelésnek szilárd, előmozdí­tása!­ Múlt esztendőkben pedig a’ tisztelt báró meggyőződvén arról, hogy ha uradalmában omladozó félben lévő két templom­nak szükséges helyre álltására segédkezet nem nyújt, a’ vallásos érzelem és vele a’ vallásosság mindinkább gyengülni, az erköl­csösség ritkulni és igy jobbágyainak földi boldogsága is vesze­­delmeztetni fog, a’ katholikusok templomát tulajdon költségén megnyitatta, és isteni szolgálathoz tartozó ruházattal megajándé­kozta ; a’ protestánsoknak pedig említett czélra 200 fr. által adott. Becses lévén e méltóságának, mint mélyen tisztelt földes urunk­nak testi, és lelki javunkat tárgyazó bőkezű adakozásai, termé­szet szavának engedvén, és szoros kötelességünknek kitelhető— képen megfelelni akarván, hálás, ’s alázatos köszönetünket e nagyságának ezennel nyilván kifejezzük. A közel érdekeltek. Az erdélyi nov. 29 én tartott tizedik országos ülésben hata­­roztatott. A’ napi­rendre kitűzött sérelmek részint olyanok lévén, mellyeket a’ Rendek jelenleg kívánnak elenyésztetni — részint pedig ollyanok, mellyekre nézve felterjesztést kívánnak tenni. — A’ mi ezek közül az elsőbb rendbelieket illeti, tagadhatatlan, hogy nemes Kraszna megye, melly töbszöri országos szerződé­seknél fogva van Erdély fejedelemséghez kapcsolva, miután ezen országyűlésre, ennélfogva meghivatott, tartozott volna, az egyesületi hitből kifolyó kötelessége szerint — követyei által meg­jelenni. De mivel reményük a’ KK-k­ és RR-ek, hogy ebbeli kö­telessége teljesítésétől tovább is vonakodni nem fog, ez úttal mellőzve a’ büntetés iránti rendelkezést, csak azt határozzák, hogy a’ kir. kormányszék utján szóllittassék fel a’ KK. és RR. nevében ezen nemes megye, miszerint követjeit haladék nélkül küldje ide. Az erdélyi KK. és RR. dec. I-sején tartott ülésekben napi­rendre lővén az első kir. előadás, t. i. a’ kir. kományzói válasz­tás, szükségesnek látták a’ KK. és RR. előbb a’ választás elveiről tanácskozni és határozni, mik a’ törvény és törvényes gyakorlat értelmében, épen úgy mint az 1837-diki nagy-szebeni ország­gyűlésen a’ mondott év júniusa 10-dikén tartott ülésben kifejtve valának, a’ mondott napon most is megállittattak, ’s igy a’ ne­mes Szász nemzetbelieknek is a’ sarkalatos hivatalokra választ­­hatása megismertetett. A’ választási előleges kérdések bevég­zése után a’ kir. kormányzói fényes hivatalra december 2-dikán k. az országos választás végbevitetett. A’ választók száma volt az nap 241. A’ három nemzetből és négy vallásból következő érde­mes hazánkfiai nyerték meg a’ közbirodalmát kitüntető szózatok többségét: Romai katholikusok: Érd. udv. tanácsos b. Józsika Sámuel 216, gr. Bánffi József 171, kir. hivatalos Barcsai János 149 — Evangelico reformátusok: országos elnök b. Kemény Ferencz 194, Magyar koronaőr gr. Teleki József 167, érd. kor­mányszéki tanácsos gr. Degenfeld Oltó 154 — Evangelico lu­theránusok, érd. kormányszéki tanácsos Konrád András 188, tartományi főbiztos Bedeus József 181, érd. kormányszéki taná­csos ifj. b. Bruckenthal József 147 — Unitáriusok. Érd. kor­mányszéki tanácsos Sala Mihály 197. érd. k. táblai biró Maurer Károly 193. érd. kir. táblai biró Szentiványi Dániel 187 — szó­zatokkal. Megjegyezni kívánjuk, hogy midőn a’ szózatoló czé­­dulák kihúzása elkezdődött, a’ legelső czedulán kijövő első név volt: b. Józsika Sámuel, mit a’ BB. harsogó „éljen“ kiáltása kö­vetett. — Betegségtől gátoltatva csak a’ dec. mai ülésben jelen­hetett meg előbb a’ Jelen országgyűlésen újonnan kinevezett kir. hivatalos gr. Kemény Sámuel, kit, a’ leendő Erdélyi nemzeti Mu­zeum egyik lelkes alapitóját, a’ RR. és RR. szives „éjjen-nel“ köszöntének. (M. és J.) F­agybritannia, London, nov. 30. A’ Globe szerint Victoria királyné ud­vari személyzetének megtiltotta a’ kis koronaherczeget már most „királyi fenségnek“ czimezni, és pedig annak helyes értelmében, mi izetlen dolog, kiskorú gyermekeket fenhangzó czimekkel ne­vezni. Ő felsége azt kívánja, hogy a’királyfi, udvaránál csak „the infant Prince“nek neveztessék. A’ hírlapok egy „Criminal conversation“ perről értesítnek: Melvilléről P___ellen. Ez utóbbi porosz nemes, a’ porosz követ­ségnél Londonban járulnak, kétes szövetséget kötött Melville haj­­hász harminczévő nejével, két gyermek anyjával, ki őt, midőn követségi sürgönyökkel Berlinbe utazott, oda követte. A’ vádló férj ügyvéde, ki ezen körülményről hirt kapott, a’ londoni rend­őrség egy hivatalnokát ugyanazon hamburgi gőzösre rendelte, hogy a’ párt figyelemmel tartván, Magdeburgba ’s Berlinbe kövesse. A’ vádtételben kívánt summa 10,000 ft. stg. kármentesítésül „Ma­ria Anna nőjének töle megvont ápolása, társasága, segítsége fe­

Next