Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-23 / 103. szám
Angliának legtöbb folyói most kiáradtak, nevezetesen a’ Themse partjai Londonon felül, Eton, Maidenhead ’stb. környékén , mintegy tengert képeznek. Rapallo, Smith kincstárjegy hamisító vádlott-társa, ki mint a’ „királyné tanúja“, tehát vádló tanú, el volt fogadva, ennek következtében, mitől tartanak, szabadon fog bocsátatni ’s vele egy egész fészek korhely. A’ Sun azt mondja, hogy Rapallót nem kellett volna terhelő tanuul idézni, mielőtt nem tudatott, váljon vétkesnek vallandja e magát a’ kis esküttszék előtt vagy nem. Vétkességi elismerésével természetesen megszűnt volna a’ bizonyitásmód, mi Rapallóval’s egyebekkel szembesítést idézett volna elő. — A’ szerencsétlen Smith nem csak előkelő, hanem az országnak históriaiig is nevezetes családjából való — unoka öcscse a’múlt nyáron Parisban elhunyt sir Sidney Smithnek , a’St Jean d’ Acre védelmezőjének Napoleon ellen. Dec. 7-én Rapallo Ernest, minthogy semmi „bilios indictment“ sem hozatott fel ellene, valójában szabadon bocsáttatott, azon megjegyzéssel azonban, hogy mindenkor tanuul ismét elő— hivaltathassék. De Rapallo még élem volt húsz perczig kun a’ fogságból, midőn egy rendőrigazgató megjelent, uj lerogatást indítványozni ellene, vagy a’ börtönbeli eltávozást meggátolni; *— a’ madár azonban már kirepült volt. Az uj vád az elsőtől egészen kiválasztottnak mondatik, de hason természetű. Annál inkáb csudálkoznak, hogy Smith ügyében a’ nagy esküttszék által nem helyeztetett forma szerint vádállapotba, midőn 49 tanú ellene vallani kész volt. A’ Morning Chronicle felette komoly fényben tekinti a’ schweizi kolostorviszályokat. „Az egyességrel minden törekvések — igy kitörést szenvedtek, ’s mind a’ két párt egy erőszakos határozatra el van készülve. Poroszország mellőzi a’ protestáns párt részére közbenjárni; Anglia semmi leendő szerepet sem vállal el a’ schweizi ügyekben. ’S igy az egész teher, Schweiz függetlenségét védelmezni, a’ schweizi tuldemocratia pártolása nélkül azonban, Francziaországra esik, ’s Guizot urnak ezzel egy igen terhes feladattal több van. A’ franczia udvar óhajtása és érdekei a’ bécsi udvarral a’ lehető legjobb lábon álli. Francziaország szinte Schweizzal ’s a’ schweizi szabadelvűkkel sem hagyhat fel. A’ szabadelvűk lármája egész Francziaországban minden ministeriumot megrázkódtatna, melly illyen e részletet magára vállalna. Aztán maga Guizot is protestáns, ’s igy részökről a’ vagbuzgók, kik a’ hitetlen Francziaországban is elég számmal vannak, lármáznának, ha egyenesen az argauiak pártját fogni akarná. Szerencsére most tél van, melly évszak Schweizban minden népgyülekezetet akadályoztat, ’s a’ politicai forrást a’ kálhapadhoz lánczolja, így idő van a’ béke, igazság és mérsékelt szabadság érdekében alkudozni. Megváltjuk azonban, hogy a’ mérséklésnek csekély sánczait látjuk elöttünk.“ Az izlandi szabadelvű lapok panaszkodnak, hogy a’ lordhely tartó , de Grey gróf, ki pedig olly sokszor dicsekszik pártatlanságáról, nemcsak nem fogad fel katholikust udvarához, hanem az előbb alkalmazottakat is elbocsátja, mikint ez épen most történt sir James Muray és Dr. Corrigan orvosokkal. Az elsöbbik, kit a’ hir O’Connell iiának jelöl, öt izlandi alkirálynak volt házi orvosa, köztök Anglesea, Wellesley és Haddington toryk. Francziaomág, Paris, dec. 13. A’ legújabb Moniteur három fontos,igen körülményes levelet közöl, a’ hadsereg uj szerkezetét illetőleg, nevezetesen 13 a’ marsal-hadminister tudósítását, melly a’ katonazsold-kiadások megszorításának szükségességét ’s az e’ czél elérése végett követendő rendszert fejtegeti; 23 egy kir. rendeletet, melly uj számállapotot rendel minden hadtestületénél, ’s ezeknek mindgyikét megkevesbítí, a’ nélkül hogy valamellyikét megszüntetné, mindenik gyalogzászlóalban ’s minden lovasezredben egy század, valamint a’ gyalog ezredek negyedik zászlóala is, eltörültetik; 33 a’ minden fegyverzetű különféle hadtestületeket alkotó uj összetételének főtabelláját. Paris, dec. 10. Sir Stratford-Canning itteni tartózkodása alatt hosszú értekezést tartott a’ királlyal, valamint többszöri öszszejövetelt a’külügyek ministerével. Az értekezések tárgya a’görög viszonyok voltak, mellyek a’ Porta mozgalma óta nem csekély fontosságot nyertek. A’ portának oct. 28-kan Francziaország, Anglia és Oroszország képviselőihez intézett jegyzéke nem látszik a’ török kormány minden panaszait és félelmeit Görögországra vonatkozólag magában foglalni. Bizonyosnak látszik, hogy Francziaország, midőn a’ keleti kérdésben a’ nagyhatalmasságok tanácsából magát rögtön kirekesztve látta, az e’ miatti boszonkodásában Görögországban több ollyast intézett, mi épen nem viseli homlokán a’ porta iránti barátságos szellem bélyegét. Mi akkor történt, teljesen már vissza nem huzathatott, az adott ösztön el nem töröltethetett. Hogy a’ kérdés nem csekély bonyolódottságu, tanúsítja az évtized, melly Görögország alapítása óta lefolyt, a’ nélkül hogy azon szerződések, mellyek felállításának alapjául szolgálnak, egészen teljesedésbe mentek volna. Lamartine ur, minden párisi lapokhoz levelet küldött, mellyben lényegesen kinyilatkoztatja, hogy ő a’kamarai elnökséget se nem kereste se nem óhajtotta, de hogy barátait, kik neki e’ tekintetben ajánlatokat tettek, meg nem tagadhatja; ő tehát némán várja be, mig a’kamara nyilványítandotta akaratját, mellynek engedelmeskedni fog. Paris, dec. ii. Azon jegyzék, mellyet Lamartine ura’ hírlapokba iktathatott, minden rebesgetéseknek véget vet. A’ ministerium a’ kijelölést pártolni látszik. Voltak ugyan a’ cabinet némelly tagjai, nevezetesen Guizot és Buckaréi urak , Lamartine ur kineveztetése ellen, mert benne Malé grófnaki benső összeköttetése miatt veszedelmes vetélytárstól tartottak, de tiszttársaik többsége által leszavaztattak. Az alais- nimesi vasúton dec. 3kán következő baleset történt reggeli 5ra órakor. Egy 43 szenes kocsiból álló vonat, egy mozgony által hajtatva, Comilhiére közelébe érkezett, midőn a’ kocsivonat közelében földbeomlás történt ’s a’ sínek elbomltattak. A’ vonalot váró ér jelt adott annak a’ megállapodásra, de ezt a’ mérnök már nem teheté, ’s az egész vonat sebesen a’ földhalomnak iramlott. A’ megütödés olly hatalmas volt, hogy a’ mozgonyelőtti tartalékocsi (tender, Vorratswagen) az útnak egyik, a’ mozgony pedig másik felére vettetett, mig az első 15 kocsi a’ mozgonyon átmentek ’s ezt ezer meg ezer darabokra tördelték. A’ fűtő egészen elenyészett, egy szénhalom alá temettetett; szerencsére a’ tartalékkocsi által védetve, két órai ásás után sértetlenül napfényre hozatott fekete sírjából. A’ mérnök messze elhajthatott, de csak kevéssé sérült meg. A’ conductor egy árokba esett ’s olly tetemesen megsérült, hogy kevés óra múlva meghalt. Délutáni három órakor a’ sínek már egészen tisztítva voltak. MtEigCTSSgM»..' ■ ---------------------—-------------------■-----------------------------------~ Rabszolga-kereskedés. Több ízben közlöttünk szomorító adatokat az emberi nemet az állatiságig lealjasító gyalázatos rabszolga-kereskedésről, ’s nem mulasztottuk el egyszersmind dicsérettel említeni a’ brit kormány emberi törekvéseit annak elnyomására. Most az augsburgi Allgemeine Ztg. dec. 14ei számában ismét egy érdekes levelezés fordul elő e’ tárgyban, mellynek közlését el nem mulaszthatjuk: „Felfedezési és kereskedési czélokra — igy iz a’ levelező — még kevés expeditio indult ki „Albion fejér partjairól“, melly olly lelkes érdeket vagy lángoló reményeket gerjesztett volna, mint a’ niger expeditio. Sir Fowell Buxton által jeles könyvében''") gyűjtött bizonyítványok a’ néger kereskedés üzetése felől, minden kétségen kívül tanúsították, hogy az emberhussali iszonyú kereskedés e’ pillanatban, ha nem nagyobb kiterjedésben, legalább kegyetlenebb módon űzetik mint azon időben, midőn az törvényesen elismert ága volt az európai kereskedésnek. A’ négerek száma, kik minden évben a’ spanyol gyarmatokba és Braziliába szállitatnak, az ezen országok kormányai által kötött szerződések daczára, általányosan bizonyára nem tesz kevesebbet 200,000nél ’s az életben behozottak e’ számához legalább hasonszámuak életetének eltörlését kell adni, kik a’ rabszolga-vadászatok *) Ez érdekes könyv német fordításban megjelent Lipcsében Brockhausnál. Spanyolország. Bayonnei dec.lóröl szóló tudósítások jelentik, hogy nov. 30-án rendelet által a’ bask tartományok ostromátlapotja feloldatott, hogy a’ katonai biztosság feloszlatott, a’ büntetésül kitűzött hadi adó behajtása meghillatott ’s az elkobzások megszüntettek. Egy dec. 6kai rendelet a’ kir. testőrséget egészen eltörli; csak a’ hatsirek tartatnak meg. (Moniteur.) A’ Gaceta de Madrid dec. 5-kei számában a’ kormányzónak egy rendelete egy régen panasztott visszaélést szüntet meg, melly a’ spanyol gyarmatoknak nagy károkat okozott. Ugyanis számos gyarmati tisztviselő állomásaikon volt rövid tartózkodás után mindenféle ürügy alatt eltávozott ’s az anyaországban, kivált a’ fővárosban, henyélkedett. Most tehát minden gyarmati tisztviselő utasítva, hogy különös és csak legfontosabb okokból a’ kormánytól nyerendő engedelem nélkül, hivatal elvesztése büntetése alatt, erről el nem távozzék, a’ most távollévők pedig oda haladéktalanul visszamenjenek. Jelenleg egy biztosság foglalkozik a’ gyarmatok igazgatásának sokképen elavult törvényhozásának átvizsgálásával. Madrid, dec. 1. A’kormánylapok napról napra azzal foglalkoznak, azon hírnek ellenmondani, hogy európai congressus sarlatandnék, a’ spanyol ügyeket elrendezendő ’s a’ lázadásnak, mellyet bizonyos emberek a’franczia mustrájára a’ félszigeten ismételni akarnak, sárkánfejét leütendő. Nevezett lapok egy fegyveres közbenjárás lehetetlenségét igyekeznek megmutatni, előre feltévén, hogy egy illyetén kísérlet esetében a’ nemzet tömegben fogna felkelni ellenszegülésre. Ezt bizonyosnak vélvén, rövid idő óta Lajos Fülöpön ’s a’ három nagy éjszaki udvarok ellen öntik ki boszurokat. Csaknem általányos itt azon hiedelem, hogy a’ francziák királya, ámbár határozottan még mi sincs elhatározva, mégis komolyan szándékozik helyreállítani ismét Spanyolországban olly tartós rendet, melly a’ többi Europa békéjét tovább nem fenyegetné. Illy nyilatkozatokat hallani itt mindenütt, a’szalonokban mint a’ kávéházakban. A’ nép azonban, t. i. a’ lakosság tömeg az idegen beavatkozást egykedvűséggel nézné; mert megszokva szenvedni minden pártok és kormányok igája alatt, mellyek Spanyolországban a’ hatalmat bírták, minden iránt, mi előfordul, hihetetlen indifferentismust szerzett magának; semmit sem óhajt inkább, mint békét és nyugalmat, bármilly kormányforma alatt, legyen az a’ legszabadelvűbb vagy legzsarnokibb. E’szerint minden bizonnyal fel lehet tenni, hogy a’ tömegek fegyveres közbenjárásnak semmikép sem fognának ellenszegülni. Azok, kik szinte nyugtalanul óhajtják a’ közbenjárást, a’ moderadosok és carlisták vagy royalisták. Mind ketten halálig üldöztetve és elnyomva az uralkodó párt által, a’ közbenjárókhoz mint szabaditóikhoz fognának felpillantani ’s tehát szívesen lemondanának minden uralkodásról, megelégedvén nem üldöztetve és elnyomva látni, Kis Fatár, közben, midőn a’ szerencsétlen teremtmények befogatnak, a’ foglyoknak hoszadalmas szállítása alatt az ország bensejéből a’ rabszolgakereskedőknek az afrikai partokon levő fertelmes raktáraikba, ’s aztán a’ rabszolgahajókoni kegyetlen szállítási mód által elvesznek. E’ szerint Afrika évenkinti emberveszteségét szerencsétlen benszülöttjeinek meggyilkolása és elrablása által közel fél millióra tehetni. ’S e’ kereskedés csaknem az egyedüli, melly ekkorig a’ nyugatafrikai partokkal űzetik, ’s ama’ termékeny, nagy folyói által az egész világ hajózásának nyílt szárazföld egyedüli terménye, melly nagy mennyiségben vitetik ki, az ember. — E’ tekintetek sir Fowell Buxton, dr. Lushington és Bannister ur által a’ közönségnek fontosan szivére köttettek, ’s e’ férfiak a’ „the African Institution“ név alatt ismeretes egyesületet, mellynek törekvései által vitetett ki a’ rabszolga-kereskedést megszüntető parlamenti adtó, ismét életbe hozták. E’ megújított társulat terve oda czéloz, Afrika nemzeteit arról meggyőzni, hogy ők megengedett kereskedési czikkek kicserélése, elefántcsontjuk, olajaik, aranyporuk, különféle drága fáik eladása, valamint földmívelésök javítása által hasonlíthatlanul többet nyerhetnének, mint a’ minden országok legdrágább tőkéjének t. i. az emberi lakosságnak erőszakos és ártalmas kivitele által. A’ nigerexpeditio tehát azon czélra fegyvereztetett fel, a’ benszülött herczegekkel Nyugat-Afrika nagy folyóinak partjain kereskedési összeköttetést kezdeni, mellynek első feltételéül az afrikai rabszolga-kereskedés eltörültetése tekintendő. A’ brit kormány 70,000 font sterlinget adózott az expeditioi czélra, mellynek felkészítésében Sir Fovell Buxton és egyesülete munkás részt ven. Három vas gőzös építtetett a’ Nigernek fel feléi hajózására, ’s mindennel elláttattak, mit okosság és tapasztalás tanácsolhattak avatással az égalj dögvészes befolyásai ellen- E’ hajók Bird Allen kapitány parancsnoksága alá rendeltettek, ’s eredetileg a’ legénységet nagyobb részint krómokból (Afrikában született európai faj) szándékolták választani, kiket Sierra Leone-ban akartak fogadni, minthogy ez erőteljes törzsök különösen alkalmas az afrikai lég változásait kiállani. Azt is reménylték, hogy a’ hajókon tett készületek következtében az európai legénység meglehetősen kikerülendi a’ nyugatafrikai partvidéki lapályok veszélyes kóranyagait. E’ reményben azonban borzasztóig csalatkozottaknak látszanak. Az expeditioról tudósítások, mellyek odéléig terjednek, felette szomoritólag hangzanak: az európai tisztek nagy része szolgálat-tehetetlenné lett; 26 ember meghalt, ’s „Albert“ gőzös legénysége halálozás és betegség által 50rőlére olvadott. „Sudan“ gőzösnek, melly e’ hirt hozta, minden tisztei és matrózai többé kevesbbé betegek voltak, ’s mielőtt Ascensiót vagy ő felsége kalózhajói egyikét elérhette volna, hajósebészét ’s több emberét elvesztette. — A’ gőzösök a’ viz ellen igen lassan haladnak; de mégis, ugyanazon tudósítás szerint, 270 ang. mérföldnyire viz ellen olly partvidékre jutottak, hol a’ legénység sátorait felütniazon sátorok ezek, mellyeket Frail kárpitos két év előtt az englntou-castle magokat. Nem kell kétkedni, hogy a’ két legyőzött párt hajlandó összeolvadni ’s a’ „mérsékelt monarchia“ közös zászlóját kitűzni; mert a’ carlisták legnagyobb részint már meg vannak győződve don Carlos teljes semmiségéről, ’s a’ moderadók felébrednek boldogtalan álmukból szépheoriáikat Spanyolországban létesíthetni. Azon mértékben, mikint e’ két részek megegyeznek ’s erösülnek, az exaltadók, elkábitva napról napra az uralkodás által, midinkább eltávozandnak egymástól ’s tán már igen közel az idő, midőn a’ szakadás, melly soraikban uralkodik, zajosan tör utat magának. Madrid, dec. 7. A’ már itt jelenlevő corteskövetek előkészítő gyülekezeteiben a’ ministerium iránt ellenséges szellem mutatkozik. Ez azonban mit sem mulaszt el a’ cortes ’s az ország kegye megnyerésére. Az uj községtörvény, melly a’ cortes elébe terjesztendő, felette democraticai elvekre építetett. A’ cataloniai pamutáruk ’s a’ galena tárgyábani törvényjavaslatok már közelitlnek bevégzésükhöz. — A’ regens kitűnő fontos katonai rendszabályhoz nyúlt: a’ testörség gyalogsága és lovassága már teljesen feloszlatvák. Helyükbe két uj gyalog- és lovasezred lépend. A’ palotai szolgálat jövendőben a’ különféle ezredek által meghatározott rend szerint fog létetni. Portugália, Lissabon, nov. 22. Midőn az országgyűlés berekesztetett, legfeltűnőbb volt a’ hallgatók karzatának üressége. Ott, hol máskor tolakodtak ’s órákkal előbb kerestek kényelmes helyet, most üres padok valának — legbizonyosb jele, hogy a’ tárgy nem gerjeszt érdeket többé ’s unalmassá vált. Biztosan föltehetni, hogy úgy nem marad mint most van, előbb vagy utóbb valami új vagy rég elavult jó napfényre; mind a’ két főpárt csendben szakadatlanul munkál, egyike az absolutismusra vagy legalább D. Pedro cartájának ismétt behozatalára; másika, ha nem a’ republicanismusra, mégis azon democratai czélra, a’ királynét eltávolítani ’s köréből egy kormányzót kinevezni. Előre nem láthatni jól, mellyik párt győzend, mert mindegyik hatalmas; csak az határozand, mellyikök vásárolja meg a’ hadsereget. Most ugyan úgy látszik, mintha a’ katonaság legnagyobb része a’kormányzóság iránt táplálna vonzódást; de ki építhet itt emberekre? Annyi azonban szinte bizonyos, hogy, ha a’ pártok ismét változtatáson dolgoznak, ez csak a’ felhevült fejek ügye, mellyben a’ nép részt nem vesz. Isaimovei’a. A’ hanoverai hírlap dec. 9-kén következő tudósítást közöl: „Tegnap esti 8 és 9 óra közt a’ Levi-utczában egy ismeretlen által gyilkos megtámadás intéztetett egy magas statuslisztviselőre ,Lütken titkos cabinettanácsosra, ki egy nehéz kővel fején megsértetett. Midőn a’ rendőrigazgatóság mindenkit sürgetőleg felszólít e’ galád bűntettesnek felfedezésében együttmunkálásra, egyszersmind megjegyzi, hogy 200 tallér tűzetett ki jutalmul annak, kinek sükeres útmutatásai által a’ tettes fölfedeztetendik. Hannovera, dec. 9. 1841. A’ kir. rendőrigaztóság.a Lütken titkos cabinettanácsnok megtámadásáról egy hannoverai levél (a’ berlini hirlapokban) következő részleteket közöl: Lütken ur, ámbár megsebesítve, még eléggé képes volt a’ tettesnek utána sietni ’s rákiáltozni, ki Hardenberg gróf szolgája által fel is tartóztattatott, de meg tudott menekülni ’s minden további üldözés elől elvonulni. Lütken még folytatá üldözését nehány utczán át, de ájulva lerogyott ’s a’ királyi palotába vitetett, hol sebe két sietve hozott orvos által megvizsgáltatott ’s bekötöztetek. A’ megtámadás a’ város legnépesebb helyén történt, a’ Levi-utczában, mintegy 100 lépésnyire a’ kir. vártól, a’ leglátogatottabb czukkrászboltok ’s kávéházak ’stb. közelében, olly tájon, hol számos katonaörök állanak és számos gázlámpa napfényt terjeszt, olly időben, midőn épen a’ tájon legtöbb ember jár. Ezen felül a’ megtámadott nagy erős férfiú legerőteljesb korban. Egy kevés nappal előbb elűzött szolga vétetett gyanúba. A’ fenyítőnyomozás, melly a’ városi törvényszéket kezdendi, az igazságot alkalmasint napfényre fogja hozni. Dunavizállás december 23k án 2' 7" Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Hokor. Pozsony, dec. 21. . . . 150—160 88—94 —74— 50—54 —99— Bécs, dec. 18.............. 180—195 95—105 85—97 80—85 110—112 N.Szombat, dec. 17. . . 136—154 80-88 65—72 48—52 85-90 Mosony, dec. 16.......... 126—172 85—90 65—74 46—52 80-85 Beszterczeb., dec. 13. . 140—162 100—105 80—86 45—50 112—115 Pest, dec. 15. pesti mérő (3 véka): Búza, Rozs, Árpa. Zab. Hukor. 130—152 72—78 60—65 45—48 78-82