Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-23 / 103. szám

Angliának legtöbb folyói most kiáradtak, nevezetesen a’ Themse partjai Londonon felül, Eton, Maidenhead ’stb. környé­kén , mintegy tengert képeznek. Rapallo, Smith kincstárjegy hamisító vádlott-társa, ki mint a’ „királyné tanúja“, tehát vádló tanú, el volt fogadva, ennek kö­vetkeztében, mitől tartanak, szabadon fog bocsátatni ’s vele egy egész fészek korhely. A’ Sun azt mondja, hogy Rapallót nem kellett volna terhelő tanuul idézni, mielőtt nem tudatott, váljon vétkesnek vallandja e magát a’ kis esküttszék előtt vagy nem. Vétkességi elismerésével természetesen megszűnt volna a’ bizo­­nyitásmód, mi Rapallóval’s egyebekkel szembesítést idézett vol­na elő. — A’ szerencsétlen Smith nem csak előkelő, hanem az országnak históriaiig is nevezetes családjából való — unoka öcs­­cse a’múlt nyáron Parisban elhunyt sir Sidney Smithnek , a’St Jean d’ Acre védelmezőjének Napoleon ellen. Dec. 7-én Rapallo Ernest, minthogy semmi „bilios indict­ment“ sem hozatott fel ellene, valójában szabadon bocsáttatott, azon megjegyzéssel azonban, hogy mindenkor tanuul ismét elő— hivaltathassék. De Rapallo még élem volt húsz perczig kun a’ fog­ságból, midőn egy rendőrigazgató megjelent, uj ler­ogatást indít­ványozni ellene, vagy a’ börtönbeli eltávozást meggátolni; *— a’ madár azonban már kirepült volt. Az uj vád az elsőtől egészen kiválasztottnak mondatik, de hason természetű. Annál inkáb csu­­dálkoznak, hogy Smith ügyében a’ nagy esküttszék által nem helyeztetett forma szerint vádállapotba, midőn 49 tanú ellene val­lani kész volt. A’ Morning Chronicle felette komoly fényben tekinti a’ schweizi kolostorviszályokat. „Az egyességrel minden törekvé­sek — igy k­­i­törést szenvedtek, ’s mind a’ két párt egy erő­szakos határozatra el van készülve. Poroszország mellőzi a’ pro­testáns párt részére közbenjárni; Anglia semmi leendő szerepet sem vállal el a’ schweizi ügyekben. ’S igy az egész teher, Schweiz függetlenségét védelmezni, a’ schweizi tuldemocra­­tia pártolása nélkül azonban, Francziaországra esik, ’s Gui­zot urnak ezzel egy igen terhes feladattal több van. A’ fran­­czia udvar óhajtása és érdekei a’ bécsi udvarral a’ lehető leg­jobb lábon álli. Francziaország szinte Schweizzal ’s a’ schweizi szabadelvűkkel sem hagyhat fel. A’ szabadelvűk lármája egész Francziaországban minden ministeriumot megrázkódtatna, melly illy­en e részletet magára vállalna. Aztán maga Guizot is protes­táns, ’s igy részökről a’ vagbuzgók, kik a’ hitetlen Fran­cziaországban is elég számmal vannak, lármáznának, ha egye­nesen az argauiak pártját fogni akarná. Szerencsére most tél van, melly évszak Schweizban minden népgyülekezetet akadályoztat, ’s a’ politicai forrást a’ kálhapadhoz lánczolja, így idő van a’ béke, igazság és mérsékelt szabadság érdekében al­kudozni. Megváltjuk azonban, hogy a’ mérséklésnek csekély sán­­czait látjuk elöttünk.“ Az izlandi szabadelvű lapok panaszkodnak, hogy a’ lord­­hely tartó , de Grey gróf, ki pedig olly sokszor dicsekszik pártat­lanságáról, nemcsak nem fogad fel katholikust udvarához, ha­nem az előbb alkalmazottakat is elbocsátja, mikint ez épen most történt sir James Muray és Dr. Corrigan orvosokkal. Az elsöb­­bik, kit a’ hir O’Connell iiának jelöl, öt izlandi alkirálynak volt házi orvosa, köztök Anglesea, Wellesley és Haddington toryk. Fr­an­cziaomág, Paris, dec. 13. A’ legújabb Moniteur három fontos,igen körülményes levelet közöl, a’ hadsereg uj szerkezetét illetőleg, nevezetesen 13 a’ marsal-hadminister tudósítását, melly a’ kato­­nazsold-kiadások megszorításának szükségességét ’s az e’ czél elérése végett követendő rendszert fejtegeti; 23 egy kir. rendeletet, melly uj számállapotot rendel minden hadtestületénél, ’s ezeknek mindgyikét megkevesbítí, a’ nélkül hogy valamellyikét megszün­tetné, mindenik gyalogzászlóalban ’s minden lovasezredben egy század, valamint a’ gyalog ezredek negyedik zászlóala is, eltö­­rültetik; 33 a’ minden fegyverzetű különféle hadtestületeket al­kotó uj összetételének főtabelláját. Paris, dec. 10. Sir Stratford-Canning itteni tartózkodása alatt hosszú értekezést tartott a’ királlyal, valamint többszöri ösz­­szejövetelt a’külügyek ministerével. Az értekezések tárgya a’gö­rög viszonyok voltak, mellyek a’ Porta mozgalma óta nem cse­kély fontosságot nyertek. A’ portának oct. 28-kan Franczia­ország, Anglia és Oroszország képviselőihez intézett jegyzéke nem látszik a’ török kormány minden panaszait és félelmeit Görögor­szágra vonatkozólag magában foglalni. Bizonyosnak látszik, hogy Francziaország, midőn a’ keleti kérdésben a’ nagyhatalmasságok tanácsából magát rögtön kirekesztve látta, az e’ miatti boszon­­kodásában Görögországban több ollyast intézett, mi épen nem vi­seli homlokán a’ porta iránti barátságos szellem bélyegét. Mi ak­kor történt, teljesen már vissza nem huzathatott, az adott ösz­tön el nem töröltethetett. Hogy a’ kérdés nem csekély bonyoló­­dottságu, tanúsítja az évtized, melly Görögország alapítása óta lefolyt, a’ nélkül hogy azon szerződések, mellyek felállításának alapjául szolgálnak, egészen teljesedésbe mentek volna. La­martin­e ur, minden párisi lapokhoz levelet küldött, mellyben lényegesen kinyilatkoztatja, hogy ő a’kamarai elnöksé­get se nem kereste se nem óhajtotta, de hogy barátait, kik neki e’ tekintetben ajánlatokat tettek, meg nem tagadhatja; ő tehát némán várja be, mig a’kamara nyilványítandotta akaratját, melly­nek engedelmeskedni fog. Paris, dec. ii. Azon jegyzék, mellyet Lamartine ura’ hírlapokba iktathatott, minden rebesgetéseknek véget vet. A’ mi­­nisterium a’ kijelölést pártolni látszik. Voltak ugyan a’ cabinet némelly tagjai, nevezetesen Guizot és Buckaréi urak , Lamartine ur kineveztetése ellen, mert benne Malé grófnaki benső összeköt­tetése miatt veszedelmes vetélytárstól tartottak, de tiszttársaik többsége által leszavaztattak. Az alais- nimesi vasúton dec. 3kán következő baleset tör­tént reggeli 5ra órakor. Egy 43 szenes­ kocsiból álló vonat, egy mozgony által hajtatva, Comilhiére közelébe érkezett, midőn a’ kocsivonat közelében földbeomlás történt ’s a’ sínek elbom­ltattak. A’ vonalot váró ér jelt adott annak a’ megállapodásra, de ezt a’ mérnök már nem teheté, ’s az egész vonat sebesen a’ földhalom­­nak iramlott. A’ megütödés olly hatalmas volt, hogy a’ mozgony­­előtti tartalékocsi (tender, Vorratswagen) az útnak egyik, a’ mozgony pedig másik felére vettetett, mig az első 15 kocsi a’ mozgonyon átmentek ’s ezt ezer meg ezer darabokra tördelték. A’ fűtő egészen elenyészett,­­ egy szénhalom alá temettetett; szerencsére a’ tartalékkocsi által védetve, két órai ásás után sér­tetlenül napfényre hozatott fekete sírjából. A’ mérnök messze el­hajthatott, de csak kevéssé sérült meg. A’ conductor egy árokba esett ’s olly tetemesen megsérült, hogy kevés óra múlva meg­halt. Délutáni három órakor a’ sínek már egészen tisztítva voltak. MtEigCTSSgM»..' ■ ---------------------—-------------------■-----------------------------------~ Rabszolga-kereskedés. Több ízben közlöttünk szomorító adatokat az emberi nemet az állatiságig lealjasító gyalázatos rabszolga-kereskedésről, ’s nem mu­lasztottuk el egyszersmind dicsérettel említeni a’ brit kormány emberi törekvéseit annak elnyomására. Most az augsburgi Allgemeine Ztg. dec. 14ei számában ismét egy érdekes levelezés fordul elő e’ tárgy­ban, mellynek közlését el nem mulaszthatjuk: „Felfedezési és keres­kedési czélokra — igy iz a’ levelező — még kevés expeditio indult ki „Albion fejér partjairól“, melly olly lelkes érdeket vagy lán­goló reményeket gerjesztett volna, mint a’ niger expeditio. Sir Fowell Buxton által jeles könyvében''") gyűjtött bizonyítványok a’ néger­ kereskedés üzetése felől, minden kétségen kívül tanúsították, hogy az emberhussali iszonyú kereskedés e’ pillanatban, ha nem na­gyobb kiterjedésben, legalább kegyetlenebb módon űzetik mint azon időben, midőn az törvényesen elismert ága volt az európai kereske­désnek. A’ négerek száma, kik minden évben a’ spanyol gyarmatok­ba és Braziliába szállitatnak, az ezen országok kormányai által kötött szerződések daczára, általányosan bizonyára nem tesz kevesebbet 200,000nél ’s az életben behozottak e’ számához legalább hason­­számuak életetének eltörlését kell adni, kik a’ rabszolga-vadászatok *) Ez érdekes könyv német fordításban megjelent Lipcsében Brock­­hausnál. Spanyolország. Bayonnei dec.­lóröl szóló tudósítások jelentik, hogy nov. 30-án rendelet által a’ bask tartományok ostromátlapotja felolda­tott, hogy a’ katonai biztosság feloszlatott, a’ büntetésül kitűzött hadi adó behajtása meghillatott ’s az elkobzások megszüntettek. Egy dec. 6kai rendelet a’ kir. testőrséget egészen eltörli; csak a’ hatsirek tartatnak meg. (Moniteur.) A’ Gaceta de Madrid dec. 5-kei számában a’ kormányzó­nak egy rendelete egy régen panasztott visszaélést szüntet meg, melly a’ spanyol gyarmatoknak nagy károkat okozott. Ugyanis számos gyarmati tisztviselő állomásaikon volt rövid tartózkodás után mindenféle ürügy alatt eltávozott ’s az anyaországban, kivált a’ fővárosban, henyélkedett. Most tehát minden gyarmati tisztvi­selő utasítva, hogy különös és csak legfontosabb okokból a’ kor­mánytól nyerendő engedelem nélkül, hivatal­ elvesztése bünte­tése alatt, erről el nem távozzék, a’ most távollévők pedig oda haladéktalanul visszamenjenek. Jelenleg egy biztosság foglalko­zik a’ gyarmatok igazgatásának sokképen elavult törvényhozásá­nak átvizsgálásával. Madrid, dec. 1. A’kormánylapok napról napra azzal fog­lalkoznak, azon hírnek ellenmondani, hogy európai congressus sarlatandnék, a’ spanyol ügyeket elrendezendő ’s a’ lázadásnak, mellyet bizonyos emberek a’franczia mustrájára a’ félszigeten is­mételni akarnak, sárkánfejét leütendő. Nevezett lapok egy fegy­veres közbenjárás lehetetlenségét igyekeznek megmutatni, előre feltévén, hogy egy illyetén kísérlet esetében a’ nemzet tömegben fogna felkelni ellenszegülésre. Ezt bizonyosnak vélvén, rövid idő óta Lajos Fülöpön ’s a’ három nagy éjszaki udvarok ellen öntik ki boszurokat. Csaknem általányos itt azon hiedelem, hogy a’ francziák királya, ámbár határozottan még mi sincs elhatározva, mégis ko­molyan szándékozik helyreállítani ismét Spanyolországban olly tartós rendet, melly a’ többi Europa békéjét tovább nem fenye­getné. Illy nyilatkozatokat hallani itt mindenütt, a’szalonokban mint a’ kávéházakban. A’ nép azonban, t. i. a’ lakosság tömeg az idegen beavatkozást egykedvűséggel nézné; mert megszokva szenvedni minden pártok és kormányok igája alatt, mellyek Spa­nyolországban a’ hatalmat bírták, minden iránt, mi előfordul, hihetetlen indifferentismust szerzett magának; semmit sem óhajt inkább, mint békét és nyugalmat, bármilly kormányforma alatt, legyen az a’ legszabadelvűbb vagy legzsarnokibb. E’szerint min­den bizonnyal fel lehet tenni, hogy a’ tömegek fegyveres köz­benjárásnak semmikép sem fognának ellenszegülni. Azok, kik szinte nyugtalanul óhajtják a’ közbenjárást, a’ moderadosok és carlisták vagy royalisták. Mind ketten halálig üldöztetve és elnyom­va az uralkodó párt által, a’ közbenjárókhoz mint szabaditóik­hoz fognának felpillantani ’s tehát szívesen lemondanának minden uralkodásról, megelégedvén nem üldöztetve és elnyomva látni, Kis F­a­t­á­r, közben, midőn a’ szerencsétlen teremtmények befogatnak, a’ foglyok­nak hoszadalmas szállítása alatt az ország bensejéből a’ rabszolga­­kereskedőknek az afrikai partokon levő fertelmes raktáraikba, ’s aztán a’ rabszolgahajókoni kegyetlen szállítási mód által elvesznek. E’ sze­rint Afrika évenkinti emberveszteségét szerencsétlen benszülöttjeinek meggyilkolása és elrablása által közel fél millióra tehetni. ’S e’ keres­kedés csaknem az egyedüli, melly ekkorig a’ nyugatafrikai partokkal űzetik, ’s ama’ termékeny, nagy folyói által az egész világ hajózásá­nak nyílt szárazföld egyedüli terménye, melly nagy mennyiségben vitetik ki, az ember. — E’ tekintetek sir Fowell Buxton, dr. Lushing­­ton és Bannister ur által a’ közönségnek fontosan szivére köttettek, ’s e’ férfiak a’ „the African Institution“ név alatt ismeretes egyesületet, mellynek törekvései által vitetett ki a’ rabszolga-kereskedést meg­szüntető parlamenti adtó, ismét életbe hozták. E’ megújított társulat terve oda czéloz, Afrika nemzeteit arról meggyőzni, hogy ők megen­gedett kereskedési czikkek kicserélése, elefántcsontjuk, olajaik, arany­poruk, különféle drága fáik eladása, valamint földmívelésök javítása által hasonlíthatlanul többet nyerhetnének, mint a’ minden országok legdrágább tőkéjének t. i. az emberi lakosságnak erőszakos és ártal­mas kivitele által. A’ nigerexpeditio tehát azon czélra fegyverezte­­tett fel, a’ benszülött herczegekkel Nyugat-Afrika nagy folyóinak partjain kereskedési összeköttetést kezdeni, mellynek első feltételéül az afrikai rabszolga-kereskedés eltörültetése tekintendő. A’ brit kor­­mány 70,000 font sterlinget­ adózott az expeditioi czélra, mellynek felkészítésében Sir Fovell Buxton és egyesülete munkás részt ven. Három vas gőzös építtetett a’ Nigernek fel feléi hajózására, ’s min­dennel elláttattak, mit okosság és tapasztalás tanácsolhattak avatás­­sal az égalj dögvészes befolyásai ellen- E’ hajók Bird Allen kapitány parancsnoksága alá rendeltettek, ’s eredetileg a’ legénységet nagyobb részint krómokból (Afrikában született európai faj) szándékolták válasz­tani, kiket Sierra Leone-ban akartak fogadni, minthogy ez erőteljes törzsök különösen alkalmas az afrikai lég változásait kiállani. Azt is reménylték, hogy a’ hajókon tett készületek következtében az európai legénység meglehetősen kikerülendi a’ nyugatafrikai partvidéki lapá­lyok veszélyes kóranyagait. E’ reményben azonban borzasztóig csa­­latkozottaknak látszanak. Az expeditioról­ tudósítások, mellyek od­é­léig terjednek, felette szomoritólag hangzanak: az európai tisztek nagy része szolgálat-tehetetlenné lett; 26 ember meghalt, ’s „Albert“ gőzös legénysége halálozás és betegség által 50ről­ére olvadott. „Su­dan“ gőzösnek, melly e’ hirt hozta, minden tisztei és matrózai többé kevesbbé betegek voltak, ’s mielőtt Ascensiót vagy ő felsége kalóz­hajói egyikét elérhette volna, hajósebészét ’s több emberét elvesztet­te. — A’ gőzösök a’ viz ellen igen lassan haladnak; de mégis, ugyanazon tudósítás szerint, 270 ang. mérföldnyire viz ellen olly partvidékre jutottak, hol a’ legénység sátorait felütni­­azon sátorok ezek, mellyeket Frail kárpitos két év előtt az englntou-castle magokat. Nem kell kétkedni, hogy a’ két legyőzött párt haj­landó összeolvadni ’s a’ „mérsékelt monarchia“ közös zászló­ját kitűzni; mert a’ carlisták legnagyobb részint már meg van­nak győződve don Carlos teljes semmiségéről, ’s a’ moderadók felébrednek boldogtalan álmukból szép­­heoriáikat Spanyolország­ban létesíthetni. Azon mértékben, mikint e’ két részek megegyez­nek ’s erösülnek, az exaltadók, elkábitva napról napra az ural­kodás által, midinkább eltávozandnak egymástól ’s tán már igen közel az idő, midőn a’ szakadás, melly soraikban uralkodik, za­josan tör utat magának. Madrid, dec. 7. A’ már itt jelenlevő corteskövetek előké­szítő gyülekezeteiben a’ ministerium iránt ellenséges szellem mu­tatkozik. Ez azonban mit sem mulaszt el a’ cortes ’s az ország kegye megnyerésére. Az uj községtörvény, melly a’ cortes elébe terjesztendő, felette democraticai elvekre építetett. A’ cataloniai pamutáruk ’s a’ galena tárgyábani törvényjavaslatok már közelitl­nek bevégzésükhöz. — A’ regens kitűnő fontos katonai rendsza­bályhoz nyúlt: a’ testörség gyalogsága és lovassága már teljesen feloszlatvák. Helyükbe két uj gyalog- és lovasezred lépend. A’ palotai szolgálat jövendőben a’ különféle ezredek által meghatá­rozott rend szerint fog létetni. Portugália, Lissabon, nov. 22. Midőn az országgyűlés berekesztetett, legfeltűnőbb volt a’ hallgatók karzatának üressége. Ott, hol más­kor tolakodtak ’s órákkal előbb kerestek kényelmes helyet, most üres padok valának — legbizonyosb jele, hogy a’ tárgy nem gerjeszt érdeket többé ’s unalmassá vált. Biztosan föltehetni, hogy úgy nem marad mint most van, előbb vagy utóbb valami új vagy rég elavult jó napfényre; mind a’ két főpárt csendben szakadatlanul munkál, egyike az absolutismusra vagy legalább D. Pedro cartájának ismétt behozatalára; másika, ha nem a’ re­­publicanismusra, mégis azon democratai czélra, a’ királynét el­távolítani ’s köréből egy kormányzót kinevezni. Előre nem láthat­ni jól, mellyik párt győzend, mert mindegyik hatalmas; csak az határozand, mellyikök vásárolja meg a’ hadsereget. Most ugyan úgy látszik, mintha a’ katonaság legnagyobb része a’kormányzó­ság iránt táplálna vonzódást; de ki építhet itt emberekre? Annyi azonban szinte bizonyos, hogy, ha a’ pártok ismét változtatáson dolgoznak, ez csak a’ felhevült fejek ügye, mellyben a’ nép részt nem vesz. Isaimovei’a. A’ hanoverai hírlap dec. 9-kén következő tudósítást kö­zöl: „Tegnap esti 8 és 9 óra közt a’ Levi-utczában egy ismeret­len által gyilkos megtámadás intéztetett egy magas statuslisztvi­­selőre ,Lütken titkos cabinettanácsosra­, ki egy nehéz kővel fe­jén megsértetett. Midőn a’ rendőrigazgatóság mindenkit sürgető­­leg felszólít e’ galád bűntettesnek felfedezésében­ együttmunká­­lásra, egyszersmind megjegyzi, hogy 200 tallér tűzetett ki jutal­mul annak, kinek sükeres útmutatásai által a’ tettes fölfedezteten­­dik. Hannovera, dec. 9. 1841. A’ kir. rendőrig­aztóság.a Lütken titkos cabinettanácsnok megtámadásáról egy han­­noverai levél (a’ berlini hirlapokban) következő részleteket kö­zöl: Lütken ur, ámbár megsebesítve, még eléggé képes volt a’ tettesnek utána sietni ’s rákiáltozni, ki Hardenberg gróf szolgája által fel is tartóztattatott, de meg tudott menekülni ’s minden to­vábbi üldözés elől elvonulni. Lütken még folytatá üldözését nehány utczán át, de ájulva lerogyott ’s a’ királyi palotába vitetett, hol sebe két sietve hozott orvos által megvizsgáltatott ’s bekötöztetek. A’ megtámadás a’ város legnépesebb helyén történt, a’ Levi-ut­czában, mintegy 100 lépésnyire a’ kir. vártól, a’ leglátogatot­tabb czukkrászboltok ’s kávéházak ’stb. közelében, olly tájon, hol számos katonaörök állanak és számos gázlámpa napfényt terjeszt, olly időben, midőn épen a’ tájon legtöbb ember jár. Ezen felül a’ megtámadott nagy erős férfiú legerőteljesb korban. Egy kevés nappal előbb elűzött szolga vétetett gyanúba. A’ fe­­nyítőnyomozás, melly a’ városi törvényszéket kezdendi, az igaz­ságot alkalmasint napfényre fogja hozni. Dunavizállás december 23k án 2' 7" Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Hokor. Pozsony, dec. 21. . . . 150—160 88—94 —74— 50—54 —99— Bécs, dec. 18.............. 180—195 95—105 85—97 80—85 110—112 N.­Szombat, dec. 17. . . 136—154 80-88 65—72 48—52 85-90 Mosony, dec. 16.......... 126—172 85—90 65—74 46—52 80-85 Beszterczeb., dec. 13. . 140—162 100—105 80—86 45—50 112—115 Pest, dec. 15. pesti mérő (3 véka): Búza, Rozs, Árpa. Zab. Hukor. 130—152 72—78 60—65 45—48 78-82

Next