Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-01 / 17. szám

Ki Anglia és az éjszakamerikai egyesült statusok közti ha­­tárviszálkodásra nézve uj bonyolódások látszanak előállani, mivel a’ Morning­ Chronicle is komoly lépésnek mondja a’ vörös ha­­tárbirtok’ egy részének angol katonaság általi megrakatását. E’ hírlap t. i. így szól: „Hallomás szerint a’ canadai főkormányzó a’ legünnepélyesebben nyilatkoztató, hogy egy részét sem fogná a’ madagaskai birtokba nem rég küldötte katonaságnak visszavonni, ’s hogy véleménye szerint Harvey uj-braunschweigi kormányzó hiábavaló udvariságot tett, midőn Maine status’ kormányzójának jelenté, hogy egy csapat angol katonaság ama birtokban állomást vett. Erre a’ kormányzónak határozott utasítást kellett az angol kormánytól kapnia, ’s a’ határbiztosok’ tudósítása szerint csele­kednie, különben nem mert volna illy komoly lépést tenni.11 A’ Morning­ Chronicle azon kérdést illetőleg, melly, meny­nyire a’ belső ügyek tekintetbe vételnek, ezen parlamentgyűlés’ folytában a’ tanácskozások’ főpontjául tekinthetendö — t. i. az ithoni választók’ ügyére nézve — következő felvilágosító czikket közöl: „Az elhatározó csapás végre megtörtént. Azon erő ’s fér­fiasság, mellyel a’ kormány az ithoni szavazásjog’ kérdését felfo­gó, a’ pártokat ismét, mikint a’ reformbir’ nevezetes korszakában, egymás’ ellenébe állítja egy statuselvnek széles és félreért­hetlen választópiaczán. A’ kérdés most egészen elismerhetlenül fekszik az ország előtt. Ne teljesüljenek e a’ felszabaditási bili’ ígéretei? visszavétessék e a’ reformbiliben elvállalt kötelezettség? ’s a’ nyolcz millió lakost számláló nagy ország’ egész politicai hatalma megint kezébe adassék e azon szűkkeblű pártnak, melly meg­rögzött régi előítéletek által elválasztva a’ nemzet’ tömegétől, melly közt él? Morpeth lord’ beszéde, mellyel a’ szavazásjogbillt kalauzoló, méltán hallgattatott legnagyobb figyelemmel, ’s a’ szándékolt rendszabály’ hirdetése méltán fogadtatott az alsóház­tól olly nagy figyelemmel, melly a’ reformbit óta példanélküli. Fontosságát valamennyi párt átlátta ’s nem legkevésbbé azok, kik épen e’ kérdéssel élhetni reméltek, pártgyőzelmök’ ismétlésére az utóbbi gyűlésben ’s hivatal’ és hatalom’ birtokába juthatásukra. A’ ministerek’ bátorsága ’s elszántsága e’ mesterkedést teljesen meghiúsította. Stanley lord az igazgatást és Irhon’ szabadságát ezentúl nem támadhatja meg a’ megismert csalás’ és visszaélés’ látszatos ürügye alatt. Morpeth lord’ bilije, melly a’ szavazásjogot megállapítja ’s az adómennyiségtöl függővé teszi, e’ módot ajánl­ja, ’s pedig — mint magok a’ toryk, ámbár nem örömest, meg­­vallani kénytelenek — hathatósabb útón, mint szövevényes mes­terkedésükkel és saját rendszabályuk’ megszorító feltételei által történhetnek. A’ mennyire Stanley lord’ bilijének megvallott czélja — a’ csalás’ elhárítása ’s hamis bejelentések’ megszüntetése — tekintetbe jő, Morpeth lord’ rendszabálya abban különbözik tőle, hogy ez tovább terjeszkedik ’s hathatósb segédszert szolgáltat. Mi azonban a’ Stanley-bill’ valódi (habár titkolt) czélját illeti, ez annyira különbözik amattól, mint ég a’ földtől. Egyik kizáró­lagos hatalombirtokon, másik politicai szabadság’ alapelvén épül. Egyik a’ nemzet’ túlnyomó többsége’ ellenséges képviseletének behozatalát czélozza, másik a’ népnek olly képviseletét akarja, melly e’ nép véleményét, érzelmeit ’s kivonatait öszhangzásba hozná. Megengedik, hogy az irhoni reformbil’ elfogadásánál a’ törvényhozás’ szándéka volt, a’ népszerű képviseletet Irhonra ki­terjeszteni ; hogy ama’ biliben a’ szavazásjog’ hiányos meghatá­rozása miatt azon elv gyakorlatban csak olly magyarázat által fogott alkalmaztathatni, melly legnagyobb csalásoknak és vissza­éléseknek ajtót ’s kaput nyitandott; hogy az irhoni fölötte nagy szegénység miatt olly megszorított magyarázat’ érvényesítése, mellyel Stanley lord próbált ’s melly magyarázat szerint a’ szava­zásjog 16 font sterlingnyi adómennyiségen alapul, elkerülhetlenül annyira megszorítandotta volna a’ szavazatképesek’számát, hogy a’ népszerű képviselet többé nem lenne egyéb sérelmes forma­ságnál. A’ kérdés tehát az, elfogadjuk e e’ magyarázatot, vagy ollyképen állapitsuk meg a’ szavazásjogot, miszerint a’ reform­­bili’ szándéka eléressék ’s az ithoni nép Angliáéhoz és Skócziáé­­hoz hasonló helyzetet nyerjen, véleményeit, érzelmeit ’s kivána­­natait a’ parlamentben képviselve látni. Más szavakkal: egészen megfosszuk e az egyesült ország’ egy harmadát a’ szavazatjogtól? visszatérjünk e Pitt’ és Castlereagh’ orani politicájára ’s gyűlöl­ködő daczossággal bánjunk e a’ katholikus Irhonnal ? — mi, kik az utóbbi három század’ tapasztalást szemeinkkel látjuk, szánt­­szándékkal , teljes öntudattal ’s nyílt szemekkel a’ társország’ épségét katonai hatalom’ lealacsonyító ’s önkényes birtokezímére bizzuk e ? Ha megfontoljuk, hogy e’ kérdésben Howick lordnak semmi összeköttetése sincs pártjával, sőt inkább az utóbbi ülés­ben kifejezett érzelmeinél fogva Stanley lord’ rendszabályát gyá­­molitania vagy inkább méltányolnia kell, mint a’ fenálló vissza­élések továbbtartását megengednie, úgy az egész országban el fogják ismerni, hogy a’ ministeri rendszabály melletti kora és erőteljes nyilatkozása nem másnak tulajdonítható, mint azon lel­kiismeretes meggyőződésnek, hogy a’ két bik­ által kérdésbe vett pont Izland’jövendő békéjét ’s jólétét tárgyazza, valamint azon fontos elv’ bebizonyítását, melly a’ képviseleti alkotmány’ és po­liticai szabadság’ minden fogalmának alapjául szolgál.“ A’ Globe következőleg szól a’ dolgok’ állapotáról Chinában: „Kereskedő világunk’ azon óhajtásának, hogy a’ chinai kormány­nyal fenforgó viszálkodásunkat minél előbb határozottan elintézve láthassa, a’ Chinából jött utolsó tudósítás épen nem felelt meg. A’ dunaiaknak közmondássá vált csak­asága a’ brit biztosokkal tartott diplomati­ai alkudozásokban is kétségkívül alkalmaztatott. Hogy minden kivánatunkat a’ d­inai kormány teljesíti, bizonyos; de hogy ezt minél tovább halaszthassa, minden cselt és csaloga­tást segítségül veend. Elliot admiral, a’ parancsnoksága alatt lévő hatalmas haderővel, a’gőzhajókon kívül 20 vitorlára szaporított hajóhadával ’s Csúzán sziget’ birtokában, természetesen még to­vább tartózkodhatik minden végső segédszertöl. Hiszen a’ mi czé­­lunk, mellyel Chinában elérni akarunk, nem csupán az elégtétel, hanem egyszersmind a’ kibékülés. A’ chinai partok’ hosszában tűzzel vassal pusztítani, a’ dunaiak’ vagyonát ’s életét semmivé tenni, talán hízelkednék nemzeti hiúságunknak, de e­xpeditionknak nagy czélja nem csupán a’ chinai büszkeség’ megalázása, hanem leginkább Chinávali kereskedésünknek biztosítása ’s kiterjesztése; mire azonban szükséges a’ chinai nép’ bizodalmát megnyernünk. A’ dúlás’ és rombolás’ műve, mellyet — mint némellyek akarják — Elliot admiralnak Chinában kellett volna gyakorolni, a’ chinai népre teendett erkölcsi befolyása által bizonyára többet ártott mint használt volna a’ pekingi kormány’ megdöbbentése által. Egyébiránt az angol kormány, mindazon engedékenység mellett, mellyet mutatni hajlandó, egyszersmind el van szánva szükség’ esetében az utolsó segédszerhez nyúlni“. Egy levél Csuzánból ad­ 12kéről igy ír: „Némelly körülmények ’s Elliot’ bizonyos nyilat­kozásai után hinnem kell, hogy a’ novemberre kitűzött conferentia Cantonban teljes kiegyenlítést nem szülend. Most még csak azon iparkodik, hogy Angliának legsürgetősb b­enszükségét az idei termésből jó feltételek mellett fedezhesse, ’s az ügynek teljes el­intézése iránt csak jövő tavasszal fogja Pekingben megkezdeni.“ A’ közönsé­gözhajózási társaság titoknoka által a’ hírlapok­ban nyilványittatja, hogy a’ James Watt nevű gőzhajójának Havre­­bani letartóztatásáról franczia ’s angol hírlapokban megjelent közleményei nem tudtával ’s nem felhatalmazásával történtek, melly közlemények sok helytelen ’s a’ társaság’ érdekeire nézve káros hatású adatokat foglalnak magukban; hogy a’ pör már megkezdetett ’s a’ franczia törvényszék’ ítélete bizodalommal váratik. Az 1837ben választott parlament’ közel levő feloszlatásáés hírek mind inkább terjednek; némelly clubbokban számos foga­dások tétettek, hogy az 14 nap’ elmúltával bekövetkezni fog. A’­­Whigministerium — úgymond a’ Times — ez utolsó segédesz­közéhez nyúl, mivel az izlandi lajstromozó biliben bizonyos buká­sát látja. A’ torysajtó meg van győződve, hogy a’ whigek álta­lányos választás által többséget nem nyerendnek a’ házban; más részről a’ whigek is azt hiszik, hogy a’ toryk egyhamar a’ kor­mányra nem igen jutandnak. Francziaország. A’ Paris’ megerősítését tárgyazó törvényjavaslat’ átvizsgá­lásával megbízott par­kamarai választmány, febr. 17-kén tartott ülésében, a’ főváros-megerösítés’ elvét, hat szóval egy ellen, el­fogadta. A’ biztosság több ministertöl okleveleket kívánt, mely­­lyek a’ fenforgó kérdésre vonatkoznak; Malé grófot elnökévé ’s Mounier bárót titoknokává választá. A’ hat pair leginkább azért szavazott a’ megerősítési elv mellett, mert átlátták, hogy a’ tör­vényjavaslat, minthogy az udvar és ministerium által gyámolítta­­tik, a’ kamarában is többséget nyerve nem egy könnyen fogna félrevettetni, habár a’ biztosság erre szavazandott is. A’ törvény­­javaslat’ ellenzőinek minden törekvése arra leend irányozva, hogy a’ folytonos bástya módositvány által (Schneider general’ indít­ványa’ értelmében) elmellőztessék ’s osztályzatos erősség’ építé­sére szólitassék. Páris’ megerősítése még folyvást nagy szerepet játszik e’ fővárosban. A’ franczia lapok’ hasábjai telvék felölel különféle nézetekkel és ítéletekkel. A’ Temps szerint Mounier ur a’ pair kamarában egy módositványt fogna előterjeszteni, mellyet Mólé ur is gyámolítana, ki még eddig nem akart szót emelni. A’ Cour­­rier frangais azt hiszi, hogy a’megerősítés’ pártolói 10 szótöbb­ségre számolhatnak. Mellette harczolnak a’ júliusi revolutio óta kinevezett pairek többnyire, ellene az idősb tagok, a’ legitimisták. A’ Journal des Débats a’ törvényjavaslat mellett 6 szónyi több­séget jelent. A’ Commerce ellenben a’ törvény’ félreveti­elését hiszi, 4 szónyi többséggel. — A’ TUnivers szerint a’ titkos költ­ségi kérdésnél Thiers ur a’ ministeriumot hatalmasan szándéko­zik megtámadni ’s hir szerint Orléans herczeg is gyámo­landja el, ki e’ kérdésben nem osztozik Soult marsal véleményében, ki, mint ezelőtt mindig, a’ fönebbi kérdést csak ministeri ügynek te­kinti. Mások Orléans herczegi szövetkezését Thierssel az erősí­tési ügyre tartják vonatkozni. Az Alig. Ztg. jelenti: Párisban lakó negyven éjszakamerikai polgár felírást intézet Guizot úr­hoz, mellyben bámulásukat jelentik ki az olly jeles és lelkes bevezetésért Washington életéhez és irataihoz, egyszersmind ké­rik őt engedné magát lerajzoltatni, ’s arczképét az amerikai con­­gressus’ könyvtárába felfüggeszteni. Guizot úr nyájas iratban vá­laszolt ’s megegyezett kivánataikban. — Franczia lapok jelenleg szinte felette sokat imák a’ jan. 22—30-ki rettentő viharról a’ középtengeren. Egy szemtanú az Óceán adminissági hajóról, melly egy egész hétig hányatott a’ tengeren, a’ Siécle-nek írja, hogy illy viharra még a’ legidősb matrózok sem emlékeznek. A’ hajón ejtett sérelmek 500,000 becsültetnek. A’ Moniteur tudósítását közli a’ R­om-nál szét rombolt Marne naszád’ pa­rancsnokának, ki többek közt tudósít huszonnégy kereskedőhajó’ elvesztéröl és 200nál több holttestről, mellyeket a’ habok partra vetettek. — Ellenzéki lapok szemrehányásokat tesznek a’ kor­mánynak , hogy a’ tartalék hajóhadnak megengedte e’ veszélyes évszakban a’ kikötőkből elvitorlázni. A’ Moniteur Párisien a’ tengerészeti minister’ mentségére felhozza, mikép csak három órányira vitorláztak a’ hajók gyakorlati hajókázásokat teendők. A’ londoni magány élet.­­ London külsejére nézve egy fővároshoz sem hasonlít; belsejét­ szinte különczség bélyegzi, mellyet a’ szigeten kivül sehol fel nem lelhetni. Általában véve három neme van a’ londoni életnek: családi egyesületi ’s agglegényi élet. Az egyesületek, vagy eredeti nevűkkel clubbok, tévés paloták, mellyek legtöbbje rendkívül fényes. E’ helyek mindazt magokban foglalják, mik egy magányételvre nézve a’ legkényelmesebb ’s kelle­­mesb helyzetet szülik: tökéletesen ’s mindig egyenlő hévvel telt rop­pant nagyságú salonok, könyvtár, mellyben újabb kor’ minden művei , a régiek válogatottjai föltalálhatók; a’ világ’ minden nevezetes hir— K­is Futár, lapjai; az anyagi életre nézve pompás étteremek, tökéletes konyha, számos inasok, fényes öltönyben, mindenki’ szolgálatára állók; fürdő ’s pipereleremek, szóval semmi sem hiányzik itt évenkint 100 — 150 franc díjért. Minden dlubb körülbelül 300 — 500 tagból áll, kik vagy izlésök’, vagy helyzetük’ vagy politicai nézetűk’ egyenlősége’ tekinteté­ből összeállónak ; valamelly új egyén’ felvételében a’ legnagyobb szi­gorúságot mutatnak , minthogy a’ legnagyobb és legtökéletesebb rend uralkodik e’salonok’ bensejében. Illy clubbok’ tagjai a’ palotában kö­zel egy kis lakást tartanak magoknak hálásul és reggelizésül; azontúl napjokat, ebédjüket a’ clubban végzik; ’s idejüket játékkal, közleke­­s egyéb mulatozással töltik; legfeljebb a’ színház ’s egyéb déssel ügyek vonják ki este­felé kedvelt helyükből. Az élet’­e’ neme igen kellemetes, és könnyen hozzá szokik az ember ; középszerű sommá­ért bármelly ember megszerzi magának mindazon kellemeket, mik nagy gazdagságot kívánnak, ha azokat saját házánál akarja összesitni; de ezen élet az angol nemzet jellemét’ önző irányra vezérli, ’s azt ki­fejlődésében rendkivülileg elősegíti; más részről az agglegények’ szá­mát igen szaporítja, melly körülmények , egyebet mellőzve, az egész társaságra káros befolyásuak. Az agglegények’ élete egymás közt igen különböző ; őket min­denütt lelni, fiatal kereskedők, ügyviselők, hivatalbeliek közt. E’ kü­lönböző egyének’ jövendője munkájoktól függ, ’s ők jól tudják, hogy midőn a’ vihar a’ touloni réven kívül érte ’s a’ nagy tengerre szok­tá. Párisból febr. 17kéröl írják, hogy az Aargau kantonban legközelebb történt események nagy mértékben látszanak a’ fran­czia cabinettel rászaltatni. Kétséget nem szenved, hogy mind Francziaország mind a’ többi szárazföldi hatalmasságok képvise­lőik által legnagyobb elszántsággal lépendnek fel az aargaui kor­mány’ legújabb rendeletei ellen a’ kolostorok eltörlesztésére néz­ve. Angliának ez ügyben követendő magaviselete még nem gya­nítható. Párisban a’ pelletieri kőgátnál a’ notredamei hídhoz átél­­lenben fekvő két­ kijárásu ház előtt febr. 13. egész napon át tö­mérdek ludvágyos ácsorgóit, a’ szomszéd házak’ ajtai mind el valá­­nak hajdúkkal állva. Anna-­ házban lakik egy kőműves is, ki túlzó politicai véleményével tünteté ki magát. Előbbi estve hazamenvén, a’ házmesternének monda, hogy több barátjai fognak hozzájönni ’s hogy azokat beeressze. Valóban több személy jött és ment; éjféltájban akart egyik a’ házból kimenni. A’ házmesterné észre­vette , hogy a’ kimenni akaró egy zsákot visz hóna alatt, ’s mivel nem akará megmondani, mi van benne, a’ házmesterné m­egta­­pintá ’s ólom-golyókat érzett. Bármint fenyegetőzött is a’ gyanús személy, a’ házmesterné nem akará neki az ajtót kinyitni, mire ez a’ kőműveshez visszatért. Azonban a’ házmesterné’ férje a’ rendőrbiztoshoz ment. Ezalatt az előbbi személy ismét lejött a’ házmesternéhez ’s tréfálkozva mondá, hogy ki akarja neki a’ zsá­kot nyitni, ha épen akarja, ki is nyitá; de az asszony látván a’ bennelévő forgácsot, azt mondá, hogy ő előbb golyókat tapintott abban, ’s hogy férje a’ rendörbiztoshoz ment. Ezen a’ gyanús személy fölötte megütközvén, ismét a’ kőműveshez felsietett, hol a’ rendörbiztos nem sokára megjelent több hajdúval; az ajtót, mivel senki sem nyitá ki, be kellett törni; de a’ szobában csak egy golyóöntő és ólompotyadékok találtattak; a’ kőműves és tár­sa eltűntek, ’s minden nyomozások’ daczára (noha még a’ pad­láson is kerestettek) nem találtattak fel. Másnap a’ ház előtt ösz­­szecsödült nép közt egy személy fogatott el, kiben a’ házmesterné a’ kőműves’ látogatóinak egyikére ismert. A’ touloni hírlapok következő telegráfi tudósítást közlenek, mellyet a’ hadminister a’ touloni tengerügy igazgatóhoz bocsátott: „Következő tudósításomat azonnal juttassa ön Schramm general algíri ideiglenes kormányzóhoz. Bugeaud general nem késik Al­gírba menni; kineveztetéséből nem kell következtetni, hogy az elfoglalás meg fog szonttatni; a’ jövő tavasszal megkezdendő háború ellenkezőt bizonyitand. Tegye ön szükség’ esetében ez intést.“ Spanyolország. Madridból febr. 8káról írják, hogy ott a’ követ- és sena­­tor-választások legnagyobb csenddel mentek végbe, de a’ tarto­mányi választásokról a’ fővárosba érkező tudósítások nem igen kedvezőn hangzanak; ezek szerint ugyanis a’ választások több tartományban rendetlenségek közt mentek végbe; sok tartomá­nyok’ választásai még nem tudatnak. Elegy: Török határról, febr. 9. Konstantinápolyi febr. 2-ig ter­jedő tudósítások most már egészen békésen hangzanak; a’ viszál­­kodás’ szelleme engedni látszik annyi sok fáradság és küzdés után. Fonsonby lord eleinte semmikép nem akart összemunkálni azon ferman’ kiszolgáltatásában, mellynek erejénél fogva Mehe­­med Ali Egyiptom’ örökös birtokában megerősittetik; miután azonban a’ többi nagyhatalmassági követek egyértelemben ellene nyilatkoztak, kész volt engedni, ’s a’ fermán készítéséhez fogtak, miáltal az ügyet tökéletesen befejezettként tekinthetni. Brüssel, febr. 8. A’ képviseleti kamra’ vitái lassan halad­nak előre, ’s a’ ministerium sem bírja magát egészen megerősí­teni. Tárgy hiány ’s lelketlenség bélyegzi az egész ülést, annyira hogy mindenki jézel változást vár és remél. Németországi hírek szerint a’ Rajna már egészen tiszta a’ jégtől, ’s a’ kiáradt folyók medreikbe ismét visszatérnek. A’ falá­dák betéteznek ’s a’ gőzhajók megkezdők utjokat. Pénzkelet. Dunavizállás február. 28-kán: 13’ 10'' Bécs, febr. 26. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p....................1051 */. A­n­n­n­nn)4nn.... o _ n­i­­n­n­n­n­n­n • • • • — Kölcsönvett 1834. évről, 500 fmt .... „ .... 6673/1s „ 1839. „ 250 „ . . . . „ .... 2705/18 „ 1839. „ 50 „ .... n .... 54*/, a Bécsi statusbank-kötelezvény 2'12 pet..............................................64 Bank-részvények darabonkint.....................................................— — Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, febr. 19. . . . 112—126 85—90 66—70 60—66 65-68 Bécs, febr. 20................... 150—168 108—116 86—90 80-86 105—108 Pest, febr. 17................... 100—118 70—75 54­—60 55-60 54—58 Mosony, febr. 18............... 107—130 88-94 63—68 55—65 64—68 Besztercze, febr. 8. ..117—132 90—98 80-86 44—46 78-85 N.-szombat, febr. 20. . . 105—120 80—85 60—65 58—60 56—62

Next