Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-01 / 17. szám
Ki Anglia és az éjszakamerikai egyesült statusok közti határviszálkodásra nézve uj bonyolódások látszanak előállani, mivel a’ Morning Chronicle is komoly lépésnek mondja a’ vörös határbirtok’ egy részének angol katonaság általi megrakatását. E’ hírlap t. i. így szól: „Hallomás szerint a’ canadai főkormányzó a’ legünnepélyesebben nyilatkoztató, hogy egy részét sem fogná a’ madagaskai birtokba nem rég küldötte katonaságnak visszavonni, ’s hogy véleménye szerint Harvey uj-braunschweigi kormányzó hiábavaló udvariságot tett, midőn Maine status’ kormányzójának jelenté, hogy egy csapat angol katonaság ama birtokban állomást vett. Erre a’ kormányzónak határozott utasítást kellett az angol kormánytól kapnia, ’s a’ határbiztosok’ tudósítása szerint cselekednie, különben nem mert volna illy komoly lépést tenni.11 A’ Morning Chronicle azon kérdést illetőleg, melly, menynyire a’ belső ügyek tekintetbe vételnek, ezen parlamentgyűlés’ folytában a’ tanácskozások’ főpontjául tekinthetendö — t. i. az ithoni választók’ ügyére nézve — következő felvilágosító czikket közöl: „Az elhatározó csapás végre megtörtént. Azon erő ’s férfiasság, mellyel a’ kormány az ithoni szavazásjog’ kérdését felfogó, a’ pártokat ismét, mikint a’ reformbir’ nevezetes korszakában, egymás’ ellenébe állítja egy statuselvnek széles és félreérthetlen választópiaczán. A’ kérdés most egészen elismerhetlenül fekszik az ország előtt. Ne teljesüljenek e a’ felszabaditási bili’ ígéretei? visszavétessék e a’ reformbiliben elvállalt kötelezettség? ’s a’ nyolcz millió lakost számláló nagy ország’ egész politicai hatalma megint kezébe adassék e azon szűkkeblű pártnak, melly megrögzött régi előítéletek által elválasztva a’ nemzet’ tömegétől, melly közt él? Morpeth lord’ beszéde, mellyel a’ szavazásjogbillt kalauzoló, méltán hallgattatott legnagyobb figyelemmel, ’s a’ szándékolt rendszabály’ hirdetése méltán fogadtatott az alsóháztól olly nagy figyelemmel, melly a’ reformbit óta példanélküli. Fontosságát valamennyi párt átlátta ’s nem legkevésbbé azok, kik épen e’ kérdéssel élhetni reméltek, pártgyőzelmök’ ismétlésére az utóbbi gyűlésben ’s hivatal’ és hatalom’ birtokába juthatásukra. A’ ministerek’ bátorsága ’s elszántsága e’ mesterkedést teljesen meghiúsította. Stanley lord az igazgatást és Irhon’ szabadságát ezentúl nem támadhatja meg a’ megismert csalás’ és visszaélés’ látszatos ürügye alatt. Morpeth lord’ bilije, melly a’ szavazásjogot megállapítja ’s az adómennyiségtöl függővé teszi, e’ módot ajánlja, ’s pedig — mint magok a’ toryk, ámbár nem örömest, megvallani kénytelenek — hathatósabb útón, mint szövevényes mesterkedésükkel és saját rendszabályuk’ megszorító feltételei által történhetnek. A’ mennyire Stanley lord’ bilijének megvallott czélja — a’ csalás’ elhárítása ’s hamis bejelentések’ megszüntetése — tekintetbe jő, Morpeth lord’ rendszabálya abban különbözik tőle, hogy ez tovább terjeszkedik ’s hathatósb segédszert szolgáltat. Mi azonban a’ Stanley-bill’ valódi (habár titkolt) czélját illeti, ez annyira különbözik amattól, mint ég a’ földtől. Egyik kizárólagos hatalombirtokon, másik politicai szabadság’ alapelvén épül. Egyik a’ nemzet’ túlnyomó többsége’ ellenséges képviseletének behozatalát czélozza, másik a’ népnek olly képviseletét akarja, melly e’ nép véleményét, érzelmeit ’s kivonatait öszhangzásba hozná. Megengedik, hogy az irhoni reformbil’ elfogadásánál a’ törvényhozás’ szándéka volt, a’ népszerű képviseletet Irhonra kiterjeszteni ; hogy ama’ biliben a’ szavazásjog’ hiányos meghatározása miatt azon elv gyakorlatban csak olly magyarázat által fogott alkalmaztathatni, melly legnagyobb csalásoknak és visszaéléseknek ajtót ’s kaput nyitandott; hogy az irhoni fölötte nagy szegénység miatt olly megszorított magyarázat’ érvényesítése, mellyel Stanley lord próbált ’s melly magyarázat szerint a’ szavazásjog 16 font sterlingnyi adómennyiségen alapul, elkerülhetlenül annyira megszorítandotta volna a’ szavazatképesek’számát, hogy a’ népszerű képviselet többé nem lenne egyéb sérelmes formaságnál. A’ kérdés tehát az, elfogadjuk e e’ magyarázatot, vagy ollyképen állapitsuk meg a’ szavazásjogot, miszerint a’ reformbili’ szándéka eléressék ’s az ithoni nép Angliáéhoz és Skócziáéhoz hasonló helyzetet nyerjen, véleményeit, érzelmeit ’s kivánanatait a’ parlamentben képviselve látni. Más szavakkal: egészen megfosszuk e az egyesült ország’ egy harmadát a’ szavazatjogtól? visszatérjünk e Pitt’ és Castlereagh’ orani politicájára ’s gyűlölködő daczossággal bánjunk e a’ katholikus Irhonnal ? — mi, kik az utóbbi három század’ tapasztalást szemeinkkel látjuk, szántszándékkal , teljes öntudattal ’s nyílt szemekkel a’ társország’ épségét katonai hatalom’ lealacsonyító ’s önkényes birtokezímére bizzuk e ? Ha megfontoljuk, hogy e’ kérdésben Howick lordnak semmi összeköttetése sincs pártjával, sőt inkább az utóbbi ülésben kifejezett érzelmeinél fogva Stanley lord’ rendszabályát gyámolitania vagy inkább méltányolnia kell, mint a’ fenálló visszaélések továbbtartását megengednie, úgy az egész országban el fogják ismerni, hogy a’ ministeri rendszabály melletti kora és erőteljes nyilatkozása nem másnak tulajdonítható, mint azon lelkiismeretes meggyőződésnek, hogy a’ két bik által kérdésbe vett pont Izland’jövendő békéjét ’s jólétét tárgyazza, valamint azon fontos elv’ bebizonyítását, melly a’ képviseleti alkotmány’ és politicai szabadság’ minden fogalmának alapjául szolgál.“ A’ Globe következőleg szól a’ dolgok’ állapotáról Chinában: „Kereskedő világunk’ azon óhajtásának, hogy a’ chinai kormánynyal fenforgó viszálkodásunkat minél előbb határozottan elintézve láthassa, a’ Chinából jött utolsó tudósítás épen nem felelt meg. A’ dunaiaknak közmondássá vált csakasága a’ brit biztosokkal tartott diplomatiai alkudozásokban is kétségkívül alkalmaztatott. Hogy minden kivánatunkat a’ dinai kormány teljesíti, bizonyos; de hogy ezt minél tovább halaszthassa, minden cselt és csalogatást segítségül veend. Elliot admiral, a’ parancsnoksága alatt lévő hatalmas haderővel, a’gőzhajókon kívül 20 vitorlára szaporított hajóhadával ’s Csúzán sziget’ birtokában, természetesen még tovább tartózkodhatik minden végső segédszertöl. Hiszen a’ mi czélunk, mellyel Chinában elérni akarunk, nem csupán az elégtétel, hanem egyszersmind a’ kibékülés. A’ chinai partok’ hosszában tűzzel vassal pusztítani, a’ dunaiak’ vagyonát ’s életét semmivé tenni, talán hízelkednék nemzeti hiúságunknak, de expeditionknak nagy czélja nem csupán a’ chinai büszkeség’ megalázása, hanem leginkább Chinávali kereskedésünknek biztosítása ’s kiterjesztése; mire azonban szükséges a’ chinai nép’ bizodalmát megnyernünk. A’ dúlás’ és rombolás’ műve, mellyet — mint némellyek akarják — Elliot admiralnak Chinában kellett volna gyakorolni, a’ chinai népre teendett erkölcsi befolyása által bizonyára többet ártott mint használt volna a’ pekingi kormány’ megdöbbentése által. Egyébiránt az angol kormány, mindazon engedékenység mellett, mellyet mutatni hajlandó, egyszersmind el van szánva szükség’ esetében az utolsó segédszerhez nyúlni“. Egy levél Csuzánból ad 12kéről igy ír: „Némelly körülmények ’s Elliot’ bizonyos nyilatkozásai után hinnem kell, hogy a’ novemberre kitűzött conferentia Cantonban teljes kiegyenlítést nem szülend. Most még csak azon iparkodik, hogy Angliának legsürgetősb benszükségét az idei termésből jó feltételek mellett fedezhesse, ’s az ügynek teljes elintézése iránt csak jövő tavasszal fogja Pekingben megkezdeni.“ A’ közönségözhajózási társaság titoknoka által a’ hírlapokban nyilványittatja, hogy a’ James Watt nevű gőzhajójának Havrebani letartóztatásáról franczia ’s angol hírlapokban megjelent közleményei nem tudtával ’s nem felhatalmazásával történtek, melly közlemények sok helytelen ’s a’ társaság’ érdekeire nézve káros hatású adatokat foglalnak magukban; hogy a’ pör már megkezdetett ’s a’ franczia törvényszék’ ítélete bizodalommal váratik. Az 1837ben választott parlament’ közel levő feloszlatásáés hírek mind inkább terjednek; némelly clubbokban számos fogadások tétettek, hogy az 14 nap’ elmúltával bekövetkezni fog. A’Whigministerium — úgymond a’ Times — ez utolsó segédeszközéhez nyúl, mivel az izlandi lajstromozó biliben bizonyos bukását látja. A’ torysajtó meg van győződve, hogy a’ whigek általányos választás által többséget nem nyerendnek a’ házban; más részről a’ whigek is azt hiszik, hogy a’ toryk egyhamar a’ kormányra nem igen jutandnak. Francziaország. A’ Paris’ megerősítését tárgyazó törvényjavaslat’ átvizsgálásával megbízott parkamarai választmány, febr. 17-kén tartott ülésében, a’ főváros-megerösítés’ elvét, hat szóval egy ellen, elfogadta. A’ biztosság több ministertöl okleveleket kívánt, melylyek a’ fenforgó kérdésre vonatkoznak; Malé grófot elnökévé ’s Mounier bárót titoknokává választá. A’ hat pair leginkább azért szavazott a’ megerősítési elv mellett, mert átlátták, hogy a’ törvényjavaslat, minthogy az udvar és ministerium által gyámolíttatik, a’ kamarában is többséget nyerve nem egy könnyen fogna félrevettetni, habár a’ biztosság erre szavazandott is. A’ törvényjavaslat’ ellenzőinek minden törekvése arra leend irányozva, hogy a’ folytonos bástya módositvány által (Schneider general’ indítványa’ értelmében) elmellőztessék ’s osztályzatos erősség’ építésére szólitassék. Páris’ megerősítése még folyvást nagy szerepet játszik e’ fővárosban. A’ franczia lapok’ hasábjai telvék felölel különféle nézetekkel és ítéletekkel. A’ Temps szerint Mounier ur a’ pair kamarában egy módositványt fogna előterjeszteni, mellyet Mólé ur is gyámolítana, ki még eddig nem akart szót emelni. A’ Courrier frangais azt hiszi, hogy a’megerősítés’ pártolói 10 szótöbbségre számolhatnak. Mellette harczolnak a’ júliusi revolutio óta kinevezett pairek többnyire, ellene az idősb tagok, a’ legitimisták. A’ Journal des Débats a’ törvényjavaslat mellett 6 szónyi többséget jelent. A’ Commerce ellenben a’ törvény’ félrevetielését hiszi, 4 szónyi többséggel. — A’ TUnivers szerint a’ titkos költségi kérdésnél Thiers ur a’ ministeriumot hatalmasan szándékozik megtámadni ’s hir szerint Orléans herczeg is gyámolandja el, ki e’ kérdésben nem osztozik Soult marsal véleményében, ki, mint ezelőtt mindig, a’ fönebbi kérdést csak ministeri ügynek tekinti. Mások Orléans herczegi szövetkezését Thierssel az erősítési ügyre tartják vonatkozni. Az Alig. Ztg. jelenti: Párisban lakó negyven éjszakamerikai polgár felírást intézet Guizot úrhoz, mellyben bámulásukat jelentik ki az olly jeles és lelkes bevezetésért Washington életéhez és irataihoz, egyszersmind kérik őt engedné magát lerajzoltatni, ’s arczképét az amerikai congressus’ könyvtárába felfüggeszteni. Guizot úr nyájas iratban válaszolt ’s megegyezett kivánataikban. — Franczia lapok jelenleg szinte felette sokat imák a’ jan. 22—30-ki rettentő viharról a’ középtengeren. Egy szemtanú az Óceán adminissági hajóról, melly egy egész hétig hányatott a’ tengeren, a’ Siécle-nek írja, hogy illy viharra még a’ legidősb matrózok sem emlékeznek. A’ hajón ejtett sérelmek 500,000 becsültetnek. A’ Moniteur tudósítását közli a’ Rom-nál szét rombolt Marne naszád’ parancsnokának, ki többek közt tudósít huszonnégy kereskedőhajó’ elvesztéröl és 200nál több holttestről, mellyeket a’ habok partra vetettek. — Ellenzéki lapok szemrehányásokat tesznek a’ kormánynak , hogy a’ tartalék hajóhadnak megengedte e’ veszélyes évszakban a’ kikötőkből elvitorlázni. A’ Moniteur Párisien a’ tengerészeti minister’ mentségére felhozza, mikép csak három órányira vitorláztak a’ hajók gyakorlati hajókázásokat teendők. A’ londoni magány élet. London külsejére nézve egy fővároshoz sem hasonlít; belsejét szinte különczség bélyegzi, mellyet a’ szigeten kivül sehol fel nem lelhetni. Általában véve három neme van a’ londoni életnek: családi egyesületi ’s agglegényi élet. Az egyesületek, vagy eredeti nevűkkel clubbok, tévés paloták, mellyek legtöbbje rendkívül fényes. E’ helyek mindazt magokban foglalják, mik egy magányételvre nézve a’ legkényelmesebb ’s kellemesb helyzetet szülik: tökéletesen ’s mindig egyenlő hévvel telt roppant nagyságú salonok, könyvtár, mellyben újabb kor’ minden művei , a régiek válogatottjai föltalálhatók; a’ világ’ minden nevezetes hir— Kis Futár, lapjai; az anyagi életre nézve pompás étteremek, tökéletes konyha, számos inasok, fényes öltönyben, mindenki’ szolgálatára állók; fürdő ’s pipereleremek, szóval semmi sem hiányzik itt évenkint 100 — 150 franc díjért. Minden dlubb körülbelül 300 — 500 tagból áll, kik vagy izlésök’, vagy helyzetük’ vagy politicai nézetűk’ egyenlősége’ tekintetéből összeállónak ; valamelly új egyén’ felvételében a’ legnagyobb szigorúságot mutatnak , minthogy a’ legnagyobb és legtökéletesebb rend uralkodik e’salonok’ bensejében. Illy clubbok’ tagjai a’ palotában közel egy kis lakást tartanak magoknak hálásul és reggelizésül; azontúl napjokat, ebédjüket a’ clubban végzik; ’s idejüket játékkal, közlekes egyéb mulatozással töltik; legfeljebb a’ színház ’s egyéb déssel ügyek vonják ki estefelé kedvelt helyükből. Az élet’e’ neme igen kellemetes, és könnyen hozzá szokik az ember ; középszerű sommáért bármelly ember megszerzi magának mindazon kellemeket, mik nagy gazdagságot kívánnak, ha azokat saját házánál akarja összesitni; de ezen élet az angol nemzet jellemét’ önző irányra vezérli, ’s azt kifejlődésében rendkivülileg elősegíti; más részről az agglegények’ számát igen szaporítja, melly körülmények , egyebet mellőzve, az egész társaságra káros befolyásuak. Az agglegények’ élete egymás közt igen különböző ; őket mindenütt lelni, fiatal kereskedők, ügyviselők, hivatalbeliek közt. E’ különböző egyének’ jövendője munkájoktól függ, ’s ők jól tudják, hogy midőn a’ vihar a’ touloni réven kívül érte ’s a’ nagy tengerre szoktá. Párisból febr. 17kéröl írják, hogy az Aargau kantonban legközelebb történt események nagy mértékben látszanak a’ franczia cabinettel rászaltatni. Kétséget nem szenved, hogy mind Francziaország mind a’ többi szárazföldi hatalmasságok képviselőik által legnagyobb elszántsággal lépendnek fel az aargaui kormány’ legújabb rendeletei ellen a’ kolostorok eltörlesztésére nézve. Angliának ez ügyben követendő magaviselete még nem gyanítható. Párisban a’ pelletieri kőgátnál a’ notredamei hídhoz átéllenben fekvő két kijárásu ház előtt febr. 13. egész napon át tömérdek ludvágyos ácsorgóit, a’ szomszéd házak’ ajtai mind el valának hajdúkkal állva. Anna- házban lakik egy kőműves is, ki túlzó politicai véleményével tünteté ki magát. Előbbi estve hazamenvén, a’ házmesternének monda, hogy több barátjai fognak hozzájönni ’s hogy azokat beeressze. Valóban több személy jött és ment; éjféltájban akart egyik a’ házból kimenni. A’ házmesterné észrevette , hogy a’ kimenni akaró egy zsákot visz hóna alatt, ’s mivel nem akará megmondani, mi van benne, a’ házmesterné megtapintá ’s ólom-golyókat érzett. Bármint fenyegetőzött is a’ gyanús személy, a’ házmesterné nem akará neki az ajtót kinyitni, mire ez a’ kőműveshez visszatért. Azonban a’ házmesterné’ férje a’ rendőrbiztoshoz ment. Ezalatt az előbbi személy ismét lejött a’ házmesternéhez ’s tréfálkozva mondá, hogy ki akarja neki a’ zsákot nyitni, ha épen akarja, ki is nyitá; de az asszony látván a’ bennelévő forgácsot, azt mondá, hogy ő előbb golyókat tapintott abban, ’s hogy férje a’ rendörbiztoshoz ment. Ezen a’ gyanús személy fölötte megütközvén, ismét a’ kőműveshez felsietett, hol a’ rendörbiztos nem sokára megjelent több hajdúval; az ajtót, mivel senki sem nyitá ki, be kellett törni; de a’ szobában csak egy golyóöntő és ólompotyadékok találtattak; a’ kőműves és társa eltűntek, ’s minden nyomozások’ daczára (noha még a’ padláson is kerestettek) nem találtattak fel. Másnap a’ ház előtt öszszecsödült nép közt egy személy fogatott el, kiben a’ házmesterné a’ kőműves’ látogatóinak egyikére ismert. A’ touloni hírlapok következő telegráfi tudósítást közlenek, mellyet a’ hadminister a’ touloni tengerügy igazgatóhoz bocsátott: „Következő tudósításomat azonnal juttassa ön Schramm general algíri ideiglenes kormányzóhoz. Bugeaud general nem késik Algírba menni; kineveztetéséből nem kell következtetni, hogy az elfoglalás meg fog szonttatni; a’ jövő tavasszal megkezdendő háború ellenkezőt bizonyitand. Tegye ön szükség’ esetében ez intést.“ Spanyolország. Madridból febr. 8káról írják, hogy ott a’ követ- és senator-választások legnagyobb csenddel mentek végbe, de a’ tartományi választásokról a’ fővárosba érkező tudósítások nem igen kedvezőn hangzanak; ezek szerint ugyanis a’ választások több tartományban rendetlenségek közt mentek végbe; sok tartományok’ választásai még nem tudatnak. Elegy: Török határról, febr. 9. Konstantinápolyi febr. 2-ig terjedő tudósítások most már egészen békésen hangzanak; a’ viszálkodás’ szelleme engedni látszik annyi sok fáradság és küzdés után. Fonsonby lord eleinte semmikép nem akart összemunkálni azon ferman’ kiszolgáltatásában, mellynek erejénél fogva Mehemed Ali Egyiptom’ örökös birtokában megerősittetik; miután azonban a’ többi nagyhatalmassági követek egyértelemben ellene nyilatkoztak, kész volt engedni, ’s a’ fermán készítéséhez fogtak, miáltal az ügyet tökéletesen befejezettként tekinthetni. Brüssel, febr. 8. A’ képviseleti kamra’ vitái lassan haladnak előre, ’s a’ ministerium sem bírja magát egészen megerősíteni. Tárgy hiány ’s lelketlenség bélyegzi az egész ülést, annyira hogy mindenki jézel változást vár és remél. Németországi hírek szerint a’ Rajna már egészen tiszta a’ jégtől, ’s a’ kiáradt folyók medreikbe ismét visszatérnek. A’ faládák betéteznek ’s a’ gőzhajók megkezdők utjokat. Pénzkelet. Dunavizállás február. 28-kán: 13’ 10'' Bécs, febr. 26. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p....................1051 */. Annnnn)4nn.... o _ ninnnnnn • • • • — Kölcsönvett 1834. évről, 500 fmt .... „ .... 6673/1s „ 1839. „ 250 „ . . . . „ .... 2705/18 „ 1839. „ 50 „ .... n .... 54*/, a Bécsi statusbank-kötelezvény 2'12 pet..............................................64 Bank-részvények darabonkint.....................................................— — Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, febr. 19. . . . 112—126 85—90 66—70 60—66 65-68 Bécs, febr. 20................... 150—168 108—116 86—90 80-86 105—108 Pest, febr. 17................... 100—118 70—75 54—60 55-60 54—58 Mosony, febr. 18............... 107—130 88-94 63—68 55—65 64—68 Besztercze, febr. 8. ..117—132 90—98 80-86 44—46 78-85 N.-szombat, febr. 20. . . 105—120 80—85 60—65 58—60 56—62