Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-29 / 25. szám

25* szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai o­datok’ pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­mindenfele nirucmnicuswi minél gyorsabb köt­élsével ; — a’ Sajátadunk terjedelmesb political ’s rokon tudományi­ értekezésekkel, a’ kun futár lite­ratúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Halásfalvi Orosz József* Traritus’ 30. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. belövi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. t­ r., postán borítékkal 4 fz. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál , sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó­­intézetben , kinél a' hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: a’ magyar nyelv mint iskolai; pozsonyi elegy; szerencsétlenség a’ pesti Dunán; Pest, Mosony, Zemplény és Békés megyék’ közgyűlései; igazító jegyzés Miskolcz­­ról- statistikai adatok; komáromi tudósítás; m. t. társaság. Ausz­tria. E*** elmélkedései a’ franczia reform-rendszer felett. Nagy­íj­ritanni­a. Chinai ügyek. Francziaország. A’ megerősítési ja­vaslat a’pairkamarában; Maugin’ és Pagés’ indítványa. Olaszország. Rendkívüli időjárás. Schweiz. Az országyülés’ megnyitása; aargaui ügyek. Törökország. Kis futár. Fehér-Gyarmat; kertészet; nyílt levél. Hirdetések. Magyarország. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége megboldogult Lenczy József hétszemélynök’ helyébe Almásy József hétszemélynököt a’ Hét­­személyű­ Tábla’ váltóügyi felső átnézési osztályához méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud) 6 cs. ’s apost. kir. Felsége a’ dunáninneni kerületi táblá­nál Jablanczy Sándor eddigi jegyzőt ülnökké méltóztatott legke­gyelmesebben kinevezni. (Privát. tud.) Juretich Vincze varasdi só- és harminczad-beszede ha­sonló rangban Zimonyba tétetett át.­­ Pozsony, mart. 27. Nem rég jelenténk, mikép váro­sunkban egy idő óta felette napi­renden vannak a’ lopások és rablások; most ismét egy vakmerő betörésről tudósítjuk a’ kö­zönséget. Vasárnapra vagy hétfőre virradóra — mert maga a’ tulajdonos sem tudja bizonyossággal — városunk’ egyik legné­pesebb helyén, közel a’ főpiatzhoz, egyik ezüstművesnek boltjá­ba törtek be ’s minden ott találtató, mintegy 4000 forint értékű, részint tulajdon, részint munkára nála levő ezüstjét ’s aranyát lopták el, — ’s miután a’ rablást véghez vitték volna a’ gazok, ismét szépen bezárták a­ boltot, ’s igy a’ szegény meglopott ezüstműves hétfőn csak hűlthelyére akadt drága szereinek. He­lyén látjuk itt komolyan figyelmeztetni a’ városi hatóságot, mit a’ közvélemény is tart, hogy t. i. városunkban kell egy bizonyos tol­vajtársulatnak létezni, melly rövid idő óta minden tolvajló czimbo­­raságoknak szerzője. A’ városi rendőrség mindent elkövet ezen semmirekellők’ ’sorgazdáik’ kipuhatolására. Csak mégis jó, ha a’ hatóság tudja polgárai miből élnek, ’s a’ kenyérnélküli csavargókat és járdagyúrókat fülönfogja. Akkor hihetőleg megritkulna a’ pri­­valier-ek’ és éjeli korcsmahősök’ könnyű serege, a’ nélkül, hogy arany szabadságunk csak egy ptiont is vesztene értékéből. — De halljunk valami kellemesbet is. Hiteleskutföböl tudjuk, misze­rint felsőbb helyről hazánk’ oskolai kerületeihez rendelet bocsátta­tott, mellyben az illető főigazgatók megkerestetnek, legfölebb négy hét alatt beadni tudósításaikat az iránt: melly tudományok tani­­tathatnak az akadémiákban és lyceumokban magyarul, továbbá melly időtől kezdve lehetséges a’ tanítás? melly helyeken mon­dathatnak most már a’ szent beszédek magyarul az ifjúsághoz? ’s végre melly gymnasiumokban, alkalmazható már jövő isko­­lai évben a’honi nyelv? — Felsége legmagasb kegyelmé­nél fogva az országgyűlésen Összegyűlt Rendek’ kifejezett közkí­vánatát akará ezáltal teljesíteni. — A’ takarékpénztár’ tárgyában Is állíts ar által közzétett felszólítás’következtében vasárnap tarta­tott gyűlés. Az egész ügy’s a’tervek’megvizsgálása egy küldött­ségre bízatott, melly a’ mint beadandja munkálatát és véleményét, azt azonnal közleni el nem mulasztandjuk. — Az uj vas teherhordó gőzös Samson ma lévő második útját Pestről ’s 2100 mázsa olajt és dohányt szállított városunkba ’s ezen nagyteher ’s heves felső szél daczára már 10% órakor partunk mellett horgonyzott. — A’ Hírnök’ 18dik számában’s ugyanegy időben más hírlapok által is közlött beregmegyei úgynevezett „borzasztó eseményt“ csupa köl­teménynek kell nyilatkoztatnunk hiteles személytől, Eötvös Tamás úrtól, boldogult B. József vejétől hozzánk érkezett tudósítás után,­­ miszerint a’ két év elött elhunyt B. József bélgyuladásban, melly végre üszögbe (sphaceb­os) ment át, valóságosan meghalva ’s nem 24 óra múlva, hanem harmad napra lemeltetett el, midőn már a’ test tökéletes rothadásnak indult (miről kezünknél van bizonyít­­ványa Winter Lajos urnak Bereg megye’ alorvosának) ; igy ter­mészetesen koporsója, a’ családi sírboltnak minapi felnyitásakor, ugyanazon állapotban találtatott, mellyben oda letételed. Ks nem hallgathatjuk ez alkalommal mély fájdalmunkat is nyilatkoztatni a’ felett, hogy vannak olly' emberek, kik akár rész szándékból akár magok’ mulat­tatására a’ közönséget hamis hírekkel ámítani nem pirulnak. Mi ugyan jövendőre szigorú elvünkül tűztük ki, hogy kétséget szenvedhető különösb hir-közleményeket csakúgy iktatandunk lapjainkba, ha a’ beküldő megengedi ellőttünk ismert nevének szükség esetébeni kitételét. Pest, mart. 24. Múlt pénteken borzasztó szerencsétlenség történt fővárosunkban. Ugyanis az­nap est­e nyolcz óra után egy Pestről Budára induló, mintegy 30 személlyel terhelt csónak a’ budai részen készülendő hídnak egyik hajójába ülődvén, elme­rült. A’ benlevők közül alig tudott 10—14 megmenekedni; töb­biek a’ folyam áldozativá lettek. Múlt vásárnap a' hajóhid bera­­katott, ’s már már örülni készültünk az annyira óhajtott veszély­­nélküli közlekedésnek, midőn ugyanaz nap délután egy nagyobb vásári hajó a’ hid közé szorulván, azt tetemesen megrongálta; a’ közlekedés azonban esti tizedfél órakor ismét helyreállott. Pesti gyűlés. [Folytatás). Második nap (f. hó­szkén) ismét szőnyegre került a’ kiszolgált katonák n­azabocsáttatása, ’s a’ megye hű maradt tegnapi határzatához. Elsőbben minden megyét hasonló tételre akarták felszólítani; föltevén azonban, hogy minden megye tudja e’ részben a’ nélkül is a’ törvényt, a’ felszólítás el fog maradni. Ezután a’ népnevelés ügyében kine­vezett választmány jelentése olvastatott fel, mellyben bőven ki van fejtve, hogy a’ nép boldogtalanságának legfőbb oka a’ tu­datlanság. E’ dolog nagy fontossága mellett érdekes vitatkozásra nyújtott alkalmat. Nem volt a’ megye termében, ki ez ügyet ne pártolta volna, csakhogy itt is, mint másutt, a’ kivétel ’s alkal­mazás iránt oszoltak meg a’ vélemények. A’ népnevelési választ­mány két p. krajezárnyi önkéntes adót (mellyet mindenki tartóz­nék fizetni) javaslott e’ nagy terv létesítésére. Némellyek egy­szerre kettőt akartak végezni, t. i. a’ népneveléssel az örök meg­váltást is össze akarták kötni, mivel úgymond a’ zseboldal, a’ mindjárt markolható haszon, jobban hat a’ népre, mint a’ tiszta szellemi nyeresség ’s mivel, nézetök szerint, ha nem eszközük a’ kettőt egyszerre, a’ megváltási elv örökre megbukhatik. Mi azt hisszük, hogy az elv, ha a’ természet’ szent törvényén alapszik, kevés időre elnyomathatik ugyan, de örökre soha meg nem buk­­hatik. Az örök megváltást úgy akarták eszközleni, hogy az egy­­begyülendő pénzöszveg kamatjának egy része minden évben né­hány telek megváltására fog fordíttatni; a’ többi pedig népneve­lésre; de ez, mint egy tekintetre is megtetszik, gyakorlatilag lé­tesíthettem Abban hogy a’ nép két p. krajezárnyi adót önkénte­sen fizessen, mindnyájan nagy fontosságot találtak, mert az azon erkölcsi erő megismerésére juttatja, hogy biz olly eszközökkel, mellyek által szellemi és anyagi jólétét megállapíthatja, csak erős, szilárd akaratja legyen és soha ne csüggedjen. A’ népnevelés ’s megváltás nagy fontosságát átlátták a’ BR., de minthogy a’ pél­dabeszéd szerint, a’ ki sokat ölel keveset fog, e’ két fontos tárgy egymástóli elválasztása elhatároztatván a’ választmány’ javaslata elfogadtatott. Ez alkalommal egyik telkes tbiró a’ czigányok ván­dorlása’ káros következéseit jelesen fejtegeté ’s ajánlá a’ népne­velési választmány figyelmébe, kiknek állandósítása ’s nevelése szinte czélba vétetik. Továbbá az úrbéri örök megváltás ügyében elhatároztatott, hogy az azt megengedő törvény kötelező erejűvé változtatását a’ követek jövő országgyűlésen, a’ mennyire te­het, szorgalmazzák. Ekkor az országgyűlési utasítást készítő ’s népnevelési választmány tagjai’ száma szinte szaporíttatni rendel­tetett ’s az utolsóhoz Bloch Móricz akad. 1. tag ’s izraelita pol­gártársunk is kineveztetett, mi újabb bizonysága annak, hogy a’ régi előítéleteken lassan kint elől veend a’józan ész. — Ezután Patay József t biró szóba hozván, hogy Pestmegyét középponti állásért a’ több megye mintegy vezércsillagnak tartja, azt azon­ban fájdalommal kell megváltani, hogy a’ legüdvösb határza­­tok, a’ mint meghozatnak, életbe léptetésökre nem fordíttatik ollyan gond, minő kellene; választmányok neveztetnek ki, mely­­lyek munkálkodásokat végtelen hosszúra nyújtják, ’s igen későn vagy sohasem tesznek jelentést; a’ scontrók száma töménytelen sok, sőt naponkint növekszik; azért is indítványozza, hogy a’ megye tenne czélszerű intézkedést, miszerint az üdvös határzat ne csak papiroson maradjon, hanem életbe is menjen. A’ megye idei átlátták az indítvány’ fontosságát, ’s csupán a’ végett april 19re rendkívüli közgyűlést rendelőnek. 3ik napon (Inkán) Zala vármegye levele olvastatott fel, mellyben felhozott, és az 1723ki 55ik f. czikkellyel támogatott elv pár­oltatván ennek következté­ben határoztatott, hogy Pesmegye szinte felírást tegyen. Ezután magányos ügyek voltak szőnyegen. — Kik nap (19kén) a’ nm. helytartó tanács’ intézvénye és egy kir. parancs olvastatott fel, a’ vontatók dolgában, az első Pest városával teendő egyezkedésre inti a’ megyét, az utolsó a’ múlt közgyűlés e’ tárgyban hozott határzatát feloldja ’s érvénytelennek nyilványitja, jelentvén, hogy kir. biztosnak Teleki József gr. koronaőr kineveztetett. A’ megye idei illő komolysággal fogadák a’ két intézvényt ’s fölötte szilárd mérsékletséggel tanácskoztak ’s az 1805. 5 és több ide tartozó t. ez. értelmiben e’ tárgyban felírást határoztak ő felségéhez. (J.r.) A Magyar Óvár, mart. 26. Mosony megyének f. hó 22- kén folytatva tartatott közgyűlésén mindenek előtt felolvastatott méltóságos gr. Nádasdy Ferencz urnak e’ megye főispánjának f. h. 12-töl a’ KK. és RRhez intézett levele, mellyben a’ megye szolgálatában megőszült néhai Staidacsy Ferencz másod atispány’ kimúlta feletti sajnálkozásának kijelentése mellett azon előre nem látható egyes esetekre, mellyek magos gr. Zichy Henrik első al­­ispány urunk hivataloskodását törvényes okoknál fogva akadá­lyoznák, főjegyző Sőt­ér Ferenczet alispánénak helyettesíti, illy esetekben a’ főjegyzői foglalatosságok’ ellátásával Kroner Lajos tiszteletbeli főjegyzőt bízván meg. — Beadván ez alkalommal a’ ka­tonai ujonczok’ kiállítására rendeltetett választmány jelentését, en­nek felolvasása után a’ küldöttségnek eljárásávali megelégedést a’ KK. és RR. nevében főtiszt. Tóth József győri kanonok úr fejezé ki.­­ Szintúgy beadván a’ kerületi tisztviselők azon nyilatkozá­sokat, mellyek szerint a’ megyei földesuraságok az utolsó ország­­gyűlési követeiknek kiszolgáltatott szállásokért némi jutalomul adatni határoztatott 300. ezüst fiókból reájok esett mennyiséget, minden következtetés elleni óvás mellett elfogadák, ’s lefizetek, első alispány ur ezen jutalompénznek a’ Pozsony városi kapitány általi kézhez szolgáltatására megbizatott. — A’ vegyes házassági pásztori Rendeletek iránt értekező megyék leveleinek felolvasta­­tása után tisztelt első alispány ur a’ tárgyat tanácskozás alá bo­­csátván, a’ tisztikar’ részéről a’ pásztori leveleket védöleg létetett indítványt pártolá még egy tisztviselő, két tábla bíró, három ura­­dalmi képviselő ügyvédek. Ezeken kívül sem az egyházi rend ré­széről pártolólag, sem ellen véleményben több felszólamlás nem történvén,­­ cs. a. k. Felségéhez az Esztergom megyei felírásnak végsorai szerint szerkezendő felírás határozlatotl. ^ S.-A.-Ujhely, mart. 18. (Vége.) 4) Indítványoztatoll ez alkalommal, hogy a’ közdolgok’ jobb folyamatja és mindenek­ben a’ jobb rendszer lévén a’ megye’ Rendelnek kitűzött czélja, mindezekre főleg szükséges lenne, hogy évenkint a’ negyedes közgyűlések’ tartásának állandó ideje úgyszinte a’ törvényszéki bírák’ kirendelési módja felett léteznék intézkedés. Köztudomásra van ugyan, hogy a’ megyebeli rendszer’ kidolgozásában rendelt küldöttség e’ napokban tartja munkálódását, mind a’ mellett meg lévén győződve a’ megye’ Rendel ez indítvány’ különösebb jóté­konyságáról, meleg részvéttel pártolók, és addig is, mig az érintett rendszer’ javaslatáról a’ választmány’ általányos jelentése beadat­nék, e’ két pont’ kiemelését szükségesnek találták; ámbár az előülő első alispány annyiban, a’ mennyiben ezen intézkedés netalán a’ főispányi vagy helyettesi és elnöki kötelességekkel egybekap­csolt jogokat korlátozná, óvását kívánta közjegyzőkönyvbe iktat— látni; ennek azonban a’megye’ Rendei a’ tiszti főügyésznek és többeknek viszont ellentmondások szerint helyét meg nem ismer­hetvén annálfogva is, a’ mennyiben a’ főispányi vagy helyettesi és elnöki jog akármikor is időközben a’ szükséghez képest köz­gyűlés’ tai­­hatása iránt sérthetetlen hagyatik, következőleg azt, hogy negyedes gyűléseik mikor tartassanak ? ugyszinte alkotmá­nyos állásukban, gyökerezett szabad választásuk alá tartozó ité­­lő­ birák kik tegyenek ? e’ részbe akármelly megszorítást is el nem fogadhatván, minden tekintetben a’ tárgy’ érdekéhez és fon­tosságához méltólag tett hosszabb megvitatás után, abba tett a’ közmegállapodás, az isöre vagy is a’ negyedes közgyűlésekre, minden esztendőben állandólag tartassanak és pedig a’ régi gya­korlatból tudatván, hogy ezen megyében évenkint a’ rendes tör­vényfolyamatok négy időszakai u. m.: a’ vizkereszti hamvazó szerda után való hétfőn, a’ husvétutáni csonkahét után eső hétfő­­hez egy hétre, a’ Sz.-Istváni ezen ünnepi nap után következő na­pon, végre a’ sz.-mártoni dec­­lső napján állandólag kezdődnek, ennélfogva az előfogatoknak a’ különben is eléggé terhelt házi pénztárra nézve, kímélése’ tekintetéből a’ sz.-istváni, sz.-mártoni és viszkereszti törvényfolyamatok’ kezdete előtt három nap, hus­­vétután pedig a’ rendes törvényszékek’ végeztével múlhatatlan közgyűlés tartassák, nem tehetvén akadályul semmi is ha neta­lán a’ hivatalbeli két alispányok egyike is jelen nem tehetne, illy esetben a’ hivatalában idősb föszbiró vagy ennek is távollétében a’ következő fogja az elnöki törvényes kötelességet teljesíteni, egyébiránt fenmaradván a’ rendes elnök alispánénak, hogy külö­nösen a’ még ki nem maradható mindszenthavi, az adótárgyát és rovásokat intézendő közgyűlésen kívül a’ szükséghez képest idő­közben is közgyűlést kezdethessen és tarthasson, világosan kiemel­vén azt, hogy ha a’ törvényszékek előtt közgyűlési napokra kitű­zött időben ünnepnap esnék közbe, akkor elébb fog a’ közgyűlés kezdődni a’ szerint, hogy minden esetre háromnapi összeülés te­hessen. A’ óra vagyis a’ törvényszékek’ biráira, megállapítván elsőben is azt, hogy a’ törvényszékek’ táblabirás az alispány’ el­nöklete alatt kirendelendő egy választmány által jeleltessenek ki és terjesztessenek a’ megyei közgyűlés’ elhatározása alá, a’ ho­lott mindenkinek teljes szabadságába van lehető helyes észrevé­telét az elválasztott egyes személyek ellen kijelenteni, melly ki­fogások a’ megye’ Rendjei által fognak ugyan akkor figyelembe vétetni és elintéztetni, továbbá az illy módon választott táblabi­­rák, különösen a’ törvényszékekben tárgyak’ egybefüggése’ te­kintetéből is mindenkor állandólag egy esztendőre bizattatnak meg, miután a’ fenyitő-törvényszékek is ezentúl a’szükséghez képest egy összeülésbe tartatni rendeltetnek, valamint a’ polgári törvényszékekre 6 tbiró napidij mellett, ismét 6 tbiró a’ nélkül, hogy a’ fenyítőtörvényszékekre is 6 táblabiró napidíjjal, 6 pedig szintén a’ nélkül fog alkalmaztatni, fenhagyatván az elnök alis­­pánynak, hogy ha netalán a’ napidíj mellett levő ülnökök közül akármellyike is akadályozva lenne, helyette a’ választottak közül mást nevezhessen; ugyan ezen táblabirák’ kötelességükbe fog állani a’ netalán időközben szükséges fenyírótörvényszékekre az illető alispány’ meghívása’ következésében összeülni, nemkülön­ben az árvák’ dolgában és számvevőszékekre szükséges bírásko­dásokat is azon egy év alatt, a’ mint az illető alispányok által meghiva tesznek, végezni, bekövetkezvén az újabb választás, a’ lefolyt év alatt voltak ismét vétethetnek kijelölés alá. A’ mi pedig azon aggodalmat illeti, hogy a’kirendelt táblabirák mindennapi tapasztalás szerint el nem jővén, a’ közdolgok’ folyamata’ felaka­­dást fogna szenvedni; miután a’ táblabirói czim nemcsak meg­becsülést de kötelességet is hozna maga után, e’ tekintetből hatá­­roztatik, hogy az, ki illy módon elválasztott táblabirák közül elma­radna, sem a’ kívánt összeülés előtt az illető alispánynak akadá­lyozása’ okát be nem jelentené, az többé választatni és a’ hiva­talos munkálódásokba alkalmaztatni nem fog, az ülésekbe későn jövő táblabirák pedig szavazatjokat, sőt a’ napidíj mellett lévők napidijokat is az nap elvesztik, az illyenek tehát a’ törvényszék jelenlévői sorába jegyzőkönyvbe ne is iklattassanak, a’ törvény­szék’ kezdetével a’ jegyző elsőben is a’ a’ jelenlévők’ neveit fel­írni kötelezlelvén; a’helyes ok nélkül elmaradott tisztviselőket pedig az előülő alispány a’ közgyűlésnek jelentse be, a’ válasz­tott táblabiráktól, annál inkább minden tisztviselőktől a’ hivatalos függés is azt kívánván, hogy valamint bejövetelüket az elnök al­­ispánynál tudassák, úgy különös megengedés nélkül el ne távoz­hassanak. Melly határozat szükséges tudomás és pontos megtar­tás, ’s az illető felekkel közlés és egyszersmind közhitrététel vé­gett a’ két alispánynak, főjegyzőnek, főügyésznek és mind a’ 17 szbiráknak, kiadatni rendeltetett olly utasítással, hogy a’ szbirák ennek rendjét nemcsak a’ földesuraságokkal és egyes birtoko­sokkal, de mindenkivel szükséges alkalmazás végett tudassák.( 5) Tek.­ns Zemplén megye’ részéről számszerint 947re menő katonai ujonczok’ kiállításának egész tárgya egy számos tagokból álló küldöttségre bízatván, az e’ f. h. bén a’ megye házának nagy teremében hivatalos munkálkodását a’ legnagyobb nyilván­os­­sággal meg is kezdette, bár országosan el tenne ugyan ismerve

Next