Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-29 / 25. szám
25* szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai odatok’ pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közmindenfele nirucmnicuswi minél gyorsabb kötélsével ; — a’ Sajátadunk terjedelmesb political ’s rokon tudományi értekezésekkel, a’ kun futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Halásfalvi Orosz József* Traritus’ 30. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. belövi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. t r., postán borítékkal 4 fz. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál , sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben , kinél a' hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: a’ magyar nyelv mint iskolai; pozsonyi elegy; szerencsétlenség a’ pesti Dunán; Pest, Mosony, Zemplény és Békés megyék’ közgyűlései; igazító jegyzés Miskolczról- statistikai adatok; komáromi tudósítás; m. t. társaság. Ausztria. E*** elmélkedései a’ franczia reform-rendszer felett. Nagyíjritannia. Chinai ügyek. Francziaország. A’ megerősítési javaslat a’pairkamarában; Maugin’ és Pagés’ indítványa. Olaszország. Rendkívüli időjárás. Schweiz. Az országyülés’ megnyitása; aargaui ügyek. Törökország. Kis futár. Fehér-Gyarmat; kertészet; nyílt levél. Hirdetések. Magyarország. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége megboldogult Lenczy József hétszemélynök’ helyébe Almásy József hétszemélynököt a’ Hétszemélyű Tábla’ váltóügyi felső átnézési osztályához méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud) 6 cs. ’s apost. kir. Felsége a’ dunáninneni kerületi táblánál Jablanczy Sándor eddigi jegyzőt ülnökké méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát. tud.) Juretich Vincze varasdi só- és harminczad-beszede hasonló rangban Zimonyba tétetett át. Pozsony, mart. 27. Nem rég jelenténk, mikép városunkban egy idő óta felette napirenden vannak a’ lopások és rablások; most ismét egy vakmerő betörésről tudósítjuk a’ közönséget. Vasárnapra vagy hétfőre virradóra — mert maga a’ tulajdonos sem tudja bizonyossággal — városunk’ egyik legnépesebb helyén, közel a’ főpiatzhoz, egyik ezüstművesnek boltjába törtek be ’s minden ott találtató, mintegy 4000 forint értékű, részint tulajdon, részint munkára nála levő ezüstjét ’s aranyát lopták el, — ’s miután a’ rablást véghez vitték volna a’ gazok, ismét szépen bezárták a boltot, ’s igy a’ szegény meglopott ezüstműves hétfőn csak hűlthelyére akadt drága szereinek. Helyén látjuk itt komolyan figyelmeztetni a’ városi hatóságot, mit a’ közvélemény is tart, hogy t. i. városunkban kell egy bizonyos tolvajtársulatnak létezni, melly rövid idő óta minden tolvajló czimboraságoknak szerzője. A’ városi rendőrség mindent elkövet ezen semmirekellők’ ’sorgazdáik’ kipuhatolására. Csak mégis jó, ha a’ hatóság tudja polgárai miből élnek, ’s a’ kenyérnélküli csavargókat és járdagyúrókat fülönfogja. Akkor hihetőleg megritkulna a’ privalier-ek’ és éjeli korcsmahősök’ könnyű serege, a’ nélkül, hogy arany szabadságunk csak egy ptiont is vesztene értékéből. — De halljunk valami kellemesbet is. Hiteleskutföböl tudjuk, miszerint felsőbb helyről hazánk’ oskolai kerületeihez rendelet bocsáttatott, mellyben az illető főigazgatók megkerestetnek, legfölebb négy hét alatt beadni tudósításaikat az iránt: melly tudományok tanitathatnak az akadémiákban és lyceumokban magyarul, továbbá melly időtől kezdve lehetséges a’ tanítás? melly helyeken mondathatnak most már a’ szent beszédek magyarul az ifjúsághoz? ’s végre melly gymnasiumokban, alkalmazható már jövő iskolai évben a’honi nyelv? — Felsége legmagasb kegyelménél fogva az országgyűlésen Összegyűlt Rendek’ kifejezett közkívánatát akará ezáltal teljesíteni. — A’ takarékpénztár’ tárgyában Is állíts ar által közzétett felszólítás’következtében vasárnap tartatott gyűlés. Az egész ügy’s a’tervek’megvizsgálása egy küldöttségre bízatott, melly a’ mint beadandja munkálatát és véleményét, azt azonnal közleni el nem mulasztandjuk. — Az uj vas teherhordó gőzös Samson ma lévő második útját Pestről ’s 2100 mázsa olajt és dohányt szállított városunkba ’s ezen nagyteher ’s heves felső szél daczára már 10% órakor partunk mellett horgonyzott. — A’ Hírnök’ 18dik számában’s ugyanegy időben más hírlapok által is közlött beregmegyei úgynevezett „borzasztó eseményt“ csupa költeménynek kell nyilatkoztatnunk hiteles személytől, Eötvös Tamás úrtól, boldogult B. József vejétől hozzánk érkezett tudósítás után, miszerint a’ két év elött elhunyt B. József bélgyuladásban, melly végre üszögbe (sphacebos) ment át, valóságosan meghalva ’s nem 24 óra múlva, hanem harmad napra lemeltetett el, midőn már a’ test tökéletes rothadásnak indult (miről kezünknél van bizonyítványa Winter Lajos urnak Bereg megye’ alorvosának) ; igy természetesen koporsója, a’ családi sírboltnak minapi felnyitásakor, ugyanazon állapotban találtatott, mellyben oda letételed. Ks nem hallgathatjuk ez alkalommal mély fájdalmunkat is nyilatkoztatni a’ felett, hogy vannak olly' emberek, kik akár rész szándékból akár magok’ mulattatására a’ közönséget hamis hírekkel ámítani nem pirulnak. Mi ugyan jövendőre szigorú elvünkül tűztük ki, hogy kétséget szenvedhető különösb hir-közleményeket csakúgy iktatandunk lapjainkba, ha a’ beküldő megengedi ellőttünk ismert nevének szükség esetébeni kitételét. Pest, mart. 24. Múlt pénteken borzasztó szerencsétlenség történt fővárosunkban. Ugyanis aznap este nyolcz óra után egy Pestről Budára induló, mintegy 30 személlyel terhelt csónak a’ budai részen készülendő hídnak egyik hajójába ülődvén, elmerült. A’ benlevők közül alig tudott 10—14 megmenekedni; többiek a’ folyam áldozativá lettek. Múlt vásárnap a' hajóhid berakatott, ’s már már örülni készültünk az annyira óhajtott veszélynélküli közlekedésnek, midőn ugyanaz nap délután egy nagyobb vásári hajó a’ hid közé szorulván, azt tetemesen megrongálta; a’ közlekedés azonban esti tizedfél órakor ismét helyreállott. Pesti gyűlés. [Folytatás). Második nap (f. hószkén) ismét szőnyegre került a’ kiszolgált katonák nazabocsáttatása, ’s a’ megye hű maradt tegnapi határzatához. Elsőbben minden megyét hasonló tételre akarták felszólítani; föltevén azonban, hogy minden megye tudja e’ részben a’ nélkül is a’ törvényt, a’ felszólítás el fog maradni. Ezután a’ népnevelés ügyében kinevezett választmány jelentése olvastatott fel, mellyben bőven ki van fejtve, hogy a’ nép boldogtalanságának legfőbb oka a’ tudatlanság. E’ dolog nagy fontossága mellett érdekes vitatkozásra nyújtott alkalmat. Nem volt a’ megye termében, ki ez ügyet ne pártolta volna, csakhogy itt is, mint másutt, a’ kivétel ’s alkalmazás iránt oszoltak meg a’ vélemények. A’ népnevelési választmány két p. krajezárnyi önkéntes adót (mellyet mindenki tartóznék fizetni) javaslott e’ nagy terv létesítésére. Némellyek egyszerre kettőt akartak végezni, t. i. a’ népneveléssel az örök megváltást is össze akarták kötni, mivel úgymond a’ zseboldal, a’ mindjárt markolható haszon, jobban hat a’ népre, mint a’ tiszta szellemi nyeresség ’s mivel, nézetök szerint, ha nem eszközük a’ kettőt egyszerre, a’ megváltási elv örökre megbukhatik. Mi azt hisszük, hogy az elv, ha a’ természet’ szent törvényén alapszik, kevés időre elnyomathatik ugyan, de örökre soha meg nem bukhatik. Az örök megváltást úgy akarták eszközleni, hogy az egybegyülendő pénzöszveg kamatjának egy része minden évben néhány telek megváltására fog fordíttatni; a’ többi pedig népnevelésre; de ez, mint egy tekintetre is megtetszik, gyakorlatilag létesíthettem Abban hogy a’ nép két p. krajezárnyi adót önkéntesen fizessen, mindnyájan nagy fontosságot találtak, mert az azon erkölcsi erő megismerésére juttatja, hogy biz olly eszközökkel, mellyek által szellemi és anyagi jólétét megállapíthatja, csak erős, szilárd akaratja legyen és soha ne csüggedjen. A’ népnevelés ’s megváltás nagy fontosságát átlátták a’ BR., de minthogy a’ példabeszéd szerint, a’ ki sokat ölel keveset fog, e’ két fontos tárgy egymástóli elválasztása elhatároztatván a’ választmány’ javaslata elfogadtatott. Ez alkalommal egyik telkes tbiró a’ czigányok vándorlása’ káros következéseit jelesen fejtegeté ’s ajánlá a’ népnevelési választmány figyelmébe, kiknek állandósítása ’s nevelése szinte czélba vétetik. Továbbá az úrbéri örök megváltás ügyében elhatároztatott, hogy az azt megengedő törvény kötelező erejűvé változtatását a’ követek jövő országgyűlésen, a’ mennyire tehet, szorgalmazzák. Ekkor az országgyűlési utasítást készítő ’s népnevelési választmány tagjai’ száma szinte szaporíttatni rendeltetett ’s az utolsóhoz Bloch Móricz akad. 1. tag ’s izraelita polgártársunk is kineveztetett, mi újabb bizonysága annak, hogy a’ régi előítéleteken lassan kint elől veend a’józan ész. — Ezután Patay József t biró szóba hozván, hogy Pestmegyét középponti állásért a’ több megye mintegy vezércsillagnak tartja, azt azonban fájdalommal kell megváltani, hogy a’ legüdvösb határzatok, a’ mint meghozatnak, életbe léptetésökre nem fordíttatik ollyan gond, minő kellene; választmányok neveztetnek ki, melylyek munkálkodásokat végtelen hosszúra nyújtják, ’s igen későn vagy sohasem tesznek jelentést; a’ scontrók száma töménytelen sok, sőt naponkint növekszik; azért is indítványozza, hogy a’ megye tenne czélszerű intézkedést, miszerint az üdvös határzat ne csak papiroson maradjon, hanem életbe is menjen. A’ megye idei átlátták az indítvány’ fontosságát, ’s csupán a’ végett april 19re rendkívüli közgyűlést rendelőnek. 3ik napon (Inkán) Zala vármegye levele olvastatott fel, mellyben felhozott, és az 1723ki 55ik f. czikkellyel támogatott elv pároltatván ennek következtében határoztatott, hogy Pesmegye szinte felírást tegyen. Ezután magányos ügyek voltak szőnyegen. — Kik nap (19kén) a’ nm. helytartó tanács’ intézvénye és egy kir. parancs olvastatott fel, a’ vontatók dolgában, az első Pest városával teendő egyezkedésre inti a’ megyét, az utolsó a’ múlt közgyűlés e’ tárgyban hozott határzatát feloldja ’s érvénytelennek nyilványitja, jelentvén, hogy kir. biztosnak Teleki József gr. koronaőr kineveztetett. A’ megye idei illő komolysággal fogadák a’ két intézvényt ’s fölötte szilárd mérsékletséggel tanácskoztak ’s az 1805. 5 és több ide tartozó t. ez. értelmiben e’ tárgyban felírást határoztak ő felségéhez. (J.r.) A Magyar Óvár, mart. 26. Mosony megyének f. hó 22- kén folytatva tartatott közgyűlésén mindenek előtt felolvastatott méltóságos gr. Nádasdy Ferencz urnak e’ megye főispánjának f. h. 12-töl a’ KK. és RRhez intézett levele, mellyben a’ megye szolgálatában megőszült néhai Staidacsy Ferencz másod atispány’ kimúlta feletti sajnálkozásának kijelentése mellett azon előre nem látható egyes esetekre, mellyek magos gr. Zichy Henrik első alispány urunk hivataloskodását törvényes okoknál fogva akadályoznák, főjegyző Sőtér Ferenczet alispánénak helyettesíti, illy esetekben a’ főjegyzői foglalatosságok’ ellátásával Kroner Lajos tiszteletbeli főjegyzőt bízván meg. — Beadván ez alkalommal a’ katonai ujonczok’ kiállítására rendeltetett választmány jelentését, ennek felolvasása után a’ küldöttségnek eljárásávali megelégedést a’ KK. és RR. nevében főtiszt. Tóth József győri kanonok úr fejezé ki. Szintúgy beadván a’ kerületi tisztviselők azon nyilatkozásokat, mellyek szerint a’ megyei földesuraságok az utolsó országgyűlési követeiknek kiszolgáltatott szállásokért némi jutalomul adatni határoztatott 300. ezüst fiókból reájok esett mennyiséget, minden következtetés elleni óvás mellett elfogadák, ’s lefizetek, első alispány ur ezen jutalompénznek a’ Pozsony városi kapitány általi kézhez szolgáltatására megbizatott. — A’ vegyes házassági pásztori Rendeletek iránt értekező megyék leveleinek felolvastatása után tisztelt első alispány ur a’ tárgyat tanácskozás alá bocsátván, a’ tisztikar’ részéről a’ pásztori leveleket védöleg létetett indítványt pártolá még egy tisztviselő, két tábla bíró, három uradalmi képviselő ügyvédek. Ezeken kívül sem az egyházi rend részéről pártolólag, sem ellen véleményben több felszólamlás nem történvén, cs. a. k. Felségéhez az Esztergom megyei felírásnak végsorai szerint szerkezendő felírás határozlatotl. ^ S.-A.-Ujhely, mart. 18. (Vége.) 4) Indítványoztatoll ez alkalommal, hogy a’ közdolgok’ jobb folyamatja és mindenekben a’ jobb rendszer lévén a’ megye’ Rendelnek kitűzött czélja, mindezekre főleg szükséges lenne, hogy évenkint a’ negyedes közgyűlések’ tartásának állandó ideje úgyszinte a’ törvényszéki bírák’ kirendelési módja felett léteznék intézkedés. Köztudomásra van ugyan, hogy a’ megyebeli rendszer’ kidolgozásában rendelt küldöttség e’ napokban tartja munkálódását, mind a’ mellett meg lévén győződve a’ megye’ Rendel ez indítvány’ különösebb jótékonyságáról, meleg részvéttel pártolók, és addig is, mig az érintett rendszer’ javaslatáról a’ választmány’ általányos jelentése beadatnék, e’ két pont’ kiemelését szükségesnek találták; ámbár az előülő első alispány annyiban, a’ mennyiben ezen intézkedés netalán a’ főispányi vagy helyettesi és elnöki kötelességekkel egybekapcsolt jogokat korlátozná, óvását kívánta közjegyzőkönyvbe iktat— látni; ennek azonban a’megye’ Rendei a’ tiszti főügyésznek és többeknek viszont ellentmondások szerint helyét meg nem ismerhetvén annálfogva is, a’ mennyiben a’ főispányi vagy helyettesi és elnöki jog akármikor is időközben a’ szükséghez képest közgyűlés’ taihatása iránt sérthetetlen hagyatik, következőleg azt, hogy negyedes gyűléseik mikor tartassanak ? ugyszinte alkotmányos állásukban, gyökerezett szabad választásuk alá tartozó itélő birák kik tegyenek ? e’ részbe akármelly megszorítást is el nem fogadhatván, minden tekintetben a’ tárgy’ érdekéhez és fontosságához méltólag tett hosszabb megvitatás után, abba tett a’ közmegállapodás, az isöre vagy is a’ negyedes közgyűlésekre, minden esztendőben állandólag tartassanak és pedig a’ régi gyakorlatból tudatván, hogy ezen megyében évenkint a’ rendes törvényfolyamatok négy időszakai u. m.: a’ vizkereszti hamvazó szerda után való hétfőn, a’ husvétutáni csonkahét után eső hétfőhez egy hétre, a’ Sz.-Istváni ezen ünnepi nap után következő napon, végre a’ sz.-mártoni declső napján állandólag kezdődnek, ennélfogva az előfogatoknak a’ különben is eléggé terhelt házi pénztárra nézve, kímélése’ tekintetéből a’ sz.-istváni, sz.-mártoni és viszkereszti törvényfolyamatok’ kezdete előtt három nap, husvétután pedig a’ rendes törvényszékek’ végeztével múlhatatlan közgyűlés tartassák, nem tehetvén akadályul semmi is ha netalán a’ hivatalbeli két alispányok egyike is jelen nem tehetne, illy esetben a’ hivatalában idősb föszbiró vagy ennek is távollétében a’ következő fogja az elnöki törvényes kötelességet teljesíteni, egyébiránt fenmaradván a’ rendes elnök alispánénak, hogy különösen a’ még ki nem maradható mindszenthavi, az adótárgyát és rovásokat intézendő közgyűlésen kívül a’ szükséghez képest időközben is közgyűlést kezdethessen és tarthasson, világosan kiemelvén azt, hogy ha a’ törvényszékek előtt közgyűlési napokra kitűzött időben ünnepnap esnék közbe, akkor elébb fog a’ közgyűlés kezdődni a’ szerint, hogy minden esetre háromnapi összeülés tehessen. A’ óra vagyis a’ törvényszékek’ biráira, megállapítván elsőben is azt, hogy a’ törvényszékek’ táblabirás az alispány’ elnöklete alatt kirendelendő egy választmány által jeleltessenek ki és terjesztessenek a’ megyei közgyűlés’ elhatározása alá, a’ holott mindenkinek teljes szabadságába van lehető helyes észrevételét az elválasztott egyes személyek ellen kijelenteni, melly kifogások a’ megye’ Rendjei által fognak ugyan akkor figyelembe vétetni és elintéztetni, továbbá az illy módon választott táblabirák, különösen a’ törvényszékekben tárgyak’ egybefüggése’ tekintetéből is mindenkor állandólag egy esztendőre bizattatnak meg, miután a’ fenyitő-törvényszékek is ezentúl a’szükséghez képest egy összeülésbe tartatni rendeltetnek, valamint a’ polgári törvényszékekre 6 tbiró napidij mellett, ismét 6 tbiró a’ nélkül, hogy a’ fenyítőtörvényszékekre is 6 táblabiró napidíjjal, 6 pedig szintén a’ nélkül fog alkalmaztatni, fenhagyatván az elnök alispánynak, hogy ha netalán a’ napidíj mellett levő ülnökök közül akármellyike is akadályozva lenne, helyette a’ választottak közül mást nevezhessen; ugyan ezen táblabirák’ kötelességükbe fog állani a’ netalán időközben szükséges fenyírótörvényszékekre az illető alispány’ meghívása’ következésében összeülni, nemkülönben az árvák’ dolgában és számvevőszékekre szükséges bíráskodásokat is azon egy év alatt, a’ mint az illető alispányok által meghiva tesznek, végezni, bekövetkezvén az újabb választás, a’ lefolyt év alatt voltak ismét vétethetnek kijelölés alá. A’ mi pedig azon aggodalmat illeti, hogy a’kirendelt táblabirák mindennapi tapasztalás szerint el nem jővén, a’ közdolgok’ folyamata’ felakadást fogna szenvedni; miután a’ táblabirói czim nemcsak megbecsülést de kötelességet is hozna maga után, e’ tekintetből határoztatik, hogy az, ki illy módon elválasztott táblabirák közül elmaradna, sem a’ kívánt összeülés előtt az illető alispánynak akadályozása’ okát be nem jelentené, az többé választatni és a’ hivatalos munkálódásokba alkalmaztatni nem fog, az ülésekbe későn jövő táblabirák pedig szavazatjokat, sőt a’ napidíj mellett lévők napidijokat is az nap elvesztik, az illyenek tehát a’ törvényszék jelenlévői sorába jegyzőkönyvbe ne is iklattassanak, a’ törvényszék’ kezdetével a’ jegyző elsőben is a’ a’ jelenlévők’ neveit felírni kötelezlelvén; a’helyes ok nélkül elmaradott tisztviselőket pedig az előülő alispány a’ közgyűlésnek jelentse be, a’ választott táblabiráktól, annál inkább minden tisztviselőktől a’ hivatalos függés is azt kívánván, hogy valamint bejövetelüket az elnök alispánynál tudassák, úgy különös megengedés nélkül el ne távozhassanak. Melly határozat szükséges tudomás és pontos megtartás, ’s az illető felekkel közlés és egyszersmind közhitrététel végett a’ két alispánynak, főjegyzőnek, főügyésznek és mind a’ 17 szbiráknak, kiadatni rendeltetett olly utasítással, hogy a’ szbirák ennek rendjét nemcsak a’ földesuraságokkal és egyes birtokosokkal, de mindenkivel szükséges alkalmazás végett tudassák.( 5) Tek.ns Zemplén megye’ részéről számszerint 947re menő katonai ujonczok’ kiállításának egész tárgya egy számos tagokból álló küldöttségre bízatván, az e’ f. h. bén a’ megye házának nagy teremében hivatalos munkálkodását a’ legnagyobb nyilvánossággal meg is kezdette, bár országosan el tenne ugyan ismerve