Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-15 / 29-30. szám

időben futkostak ezen legények, vagy is a’ haza’ védelmére szánt ujonczok, mint a porban játszó kis fiuk az utczán, hajhászván, ülvén döngetvén, ránczigálván egymást vadul, majd ismét ösz­­szeölelkezvén. E’ mellett senkinek sem volt nyugta sem a’ ház­ban sem­ az udvarban, sőt felzavartak mindent még az ólban és padlásokon is. Hangos vala ezenfelül még a’káromkodás, az Istent embert bántó szitok és­ tisztátalan beszéd. Pirulok leírni, a’ mit nyilványos utczán, fényes nappal számos kisdedek’ sze­mei elött elkövetni láttam, ’s midőn dorgáló szókra fakadtam, olly választ hallék, a’ mellynek nyilványitását a’ szemérem tiltja. Utolsó botrányomat reggel láttunk a’kivándorlásnál, mert nagy pénteken csak mégis más viseletet vártunk az Ausztriába me­nőktől, hogy a’ német szomszédoknál ne támasszák azon gondo­latot, hogy a’ magyarok még többen vannak halva mint mindenben. Szerencsés utadóla tatár vitte el vad vendéginket, úgy sirhatunk mint Trézsi asszony’férje Kisfaludy Károlynál: szegény tatár! J.F.­­& Magyar-szerb határszél, apr. 5. Orosz udvari biztos Lieven báró, mart. 25én conferentiát tartott Kragujevácz­­ban Szerbország’ külső-ügyi ministerével Frolics Györggyel, és az igazságg’ ’s cultus’ ministerével, Radicsevics Istvánnyal. melly­­nek° tárgya volt a’ számüzöttek’ sorsa. 2zén adott a’ herczeg a’ császári biztosnak tiszteletére fényes lakomát. Másnap elhagyá a’ biztos Kragujeváczot, Obrenovics Jephrem, Milosnak testvére és országos tanácsnak elnöke társaságban, és 30-án Belgrádba érkeztek, fényesen fogadva, a’ hol két órával későbben a’ her­czeg is, és utána anyja, másnap (31-én) pedig a’ két minister, Erotics és Radicsevics, beérkeztek. Az napon orosz császári biztos meglátogatta a’ belgrádi pasát a’ várban; másnap pedig (ápr. 1-én) szinte azt tévé a’ herczeg ministerei’ kíséretében. E napokban áljövend báró Lieven a’ zimonyi veszteglőbe, innen Rácsnek veendő álját Pétervárba. Határozat a’ számüzöttek’ dol­gában az, hogy hármukat, a’ kik főnökök, kivéve, úgymint Vucsics, Szimics és Garasanin, a’ többiek visszajöhetnek ha­zájukba. Azon háromnak sorsa pedig mint jön elhatározva, nem tudni még. A’ herczegi proclamatiót várjuk ez iránt. Hivatalos közlemény a’ budapesti lánczhid­­r­ész­vény­ekről. A’ folyó évi jan. 2­3 kán közhírré tett jelentés szerint kinevezve volt választmány a’ budapesti lánczhid-részvé­­nyek’ azon öszvegére, melly az országos szerződéshez képest Magyarország ’s különösen Buda’ és Pest’ lakosai’ számára vala rendelve, beérkezett aláírási leveleket felbontván, megvizsgálván és az eloszlást véghez vivén, ezennel jelenti, hogy a’ beérkezett alá­írási levelek’ száma 2325 — az azokban feljegyzett részvények’ összes száma pedig 17798 darabot tesz, mellyekre az említett országos szerződés­eik szakaszához képest Magyarország ’s külö­nösen Buda’ és Pest’ lakosai’ számára rendelt 3334 darab rész­vény osztatott el. Az e’ tárgyat illető irományok ’s jegyzőköny­vek az alulirt választmány által hitelesen elkészíttetvén ’s aláírat­ván, minden t. ez. részesített, külön levél által fog a’ történt el­osztás közelebbi módjáról értesíttetni. Pest április’ 3-dik napján 1841. A’ budapesti lánczhid-részvények’ elosztására kinevezett választmány’ részéről gróf Keglevich Gábor s. k. m. kir. udv. kamarai elölülő mint a’ választmány’ elnöke. A’ magyar tudós társaság’ játékszmi választmánya munká­latiról XIVd. értesítés. F. év’ első negyedében a’ választmány nyolcz színművet szerzett: u. m. 1) két Filibert vigj. 3 felvonás­ban, Picard után francziából Csepreghy Lajos. 2) Angyal és dé­­mon vigj. 3 felv., Courcy és Deperty után Zsivora J. 3) Az egye­netlen házasság’ következései, vigj. 4 felv. franczia után Castelli ford. Zsivora József. 4) Tudtán kívül kém, vigj. 2 felvonásban Mellesville és Duveyrier után francziából Csepreghy Lajos. 5) Házasság pénzért, szinj. 5 felv. Seribe után francziából ugyanaz. 6) Hermann vagy a’ castiliai becsület, dráma 5 felv. irta Hugo Y. francziából ford. Finta Ferencz. 7) Lázár a’ pásztor, dráma 4 felv. előjátékkal Bouchardy M. J. után francziából Sarlay Fe­rencz. 8) Egy pohár viz. vigj. 5 felv. Seribe után francziából Nagy Ignácz. Ezek valamint a’ régebben szerzett 115 színmű is leiratás végett bármelly szinésztársasággal közöltétnek az akad. titoknoki hivatala által. Pesten, a’ kisgyülésből, apr. 5-én 1841. Dr. Schedel Ferencz titoknok. A’ m. gazd. egyesület f. e. mart. 13 kán egyesületi elnök Károlyi György gr. elölülése alatt számos r. tag jelenlétében tar­tott nagy gyűlésének eredményei köv.: Örömmel értesült az egye­sület, mikép annek örökítéséül szánt alaptőkéjét legközelebb, következő r. hazait vala buzgó­­gyarapítania, jelesen: Csekonics János ur 500 p. sz. Festetics Ágoston ur 300 p. ft. Grosser János ur az ájtatos iskolák szerzetének kormányzója 200 p. ft. Kossuth Lajos ur 200 p. ft. Nákó János ur 600 p. ft. Rigyicsky Pál ur 200 p. ft. Szaniszló Ferencz csoki apát ur 200 p. ft. alapítvány­nyal, mellyekért ezennel az egyesület szives köszönete nyilvá­­n villatik. II. Bejelentettek az egyesületi­, tagjai, névszerint: Farkas Ferencz, Havas József, Heinrich N. János, Légrády László, Neppel Antal, Orosz József, Sibrik Bálint és Székely Károly urak. III. A’ korm. választottság előterjesztő a’ szakosztályok ez idei munkálatinak eredményeit, mellyek folytában a) Czélszerűnek ismervén az egyesület, hogy azon gazdasági veteménymagokkal, mellyek részint egyesületi előadó Török János ur által gyűjtettek, részint külföldi társaságok ’s egyesektől érkeztek, próbatermés eszközöltessék; miután ennek foganatosítása elrendeltetett, hálás örömmel értesült az egyesület, hogy e’ végre föbg­ nádor ő cs. kir. fensége a’ budai sorompón alul fekvő kertjéből ’s annak szomszéd földeiből egy tetemes részt kegyeskedék ajánlani, va­lamint Zichy Ödön gr. Pesten a’ városligeti fasor mellett fekvő kertjét egy pár évre az egyesület használatául vala szives áten­gedni, melly kegyességéért ő cs. kir. Fenségének az egyesület halas mély alázata, ’s a’ tisztelt grófnak hazanyi ajánlatáért, szives köszönetét nyilványítja. b) Tapasztalván az egyesület, hogy a’ Mezei Naptárt valamint tavaly úgy az idén is több könyvkötő és árus a’ vidékeken szabott árán felül árurá, miután ez által az egyesület áldozatival párosított közczélnak elérése, hogy t. i. a’ szegényebb sorsú földmivelő nép minél könyebben juthasson a’ szükséges és hasznos ismeretekhez, tetemesül gátoltatik, hatá­rozatta­lan, hogy annak jövő évi folyamatából, könyvárusoknak és könyvkötőknek csak olly feltét alatt adassanak el példányok, ha magukat irásban kötelezendik, hogy ezeket sem magok nem fogják szabott áron felül árulni, sem mások által drágábban árul­­tatni nem engedendik, minélfogva ezen írott kötelezések máso­latban meg fognak küldetni az illető törvényhatóságoknak olly nyilatkozással, hogy az elkobzandó példányok árát ezen egye­sület a­ közadó alapjának javára szánja. Egyúttal tapasztalván azt is az egyesület, mikép a’ Mezei Naptár eddigi kiadásinak leg­nagyobb része tehetős, földbirtokosok, gazdatisztek ’s földmi­­velők által szereztetvén meg, az alsóbb osztály annak aránylag igen csekély maradványában részesült, miután a’jövő évre ki­adandó folyam 40 ezer példányban rendeltetett kinyomatni, az iránt is meg fognak kéretni a’ törvényhatóságok, hogy ezen gaz­dasági ’s egyéb hasznos ismereteket terjesztő kalendariomot az illető tisztviselők, földesurak és lelkészek által legyenek szívesek a’ köznéppel megismertetni, ’s ezt annak megszerzésében tett—­leg is elősegíteni. c) Miután a’ Schams­ alapította szőlőiskola, örök bevallás következtében az egyesület birtokába jutott, ennek szives köszönete nyilványittaték sz. kir. Buda városa Tanácsának azon hazafi értelmű határozatáért, melly szerint az érintett sző­lőiskolától, mindaddig, m­íg ezt az egyesület kitűzött czéljára használandja, fiscalitás-váltságul holt kezektől koronkint köve­telni szokott díjfizetést ismételni soha sem leend köteles. Köszö­netet szavaza továbbá Guggenberger Leopold pesti n. kereskedő urnák hazanyi szívességéért, melly szerint felszóliltatása követ­keztében oda nyilatkozott, hogy a’ boldogult Schams Ferencznek az érintett szőlőiskola felsegitéseül ajánlott évenkinti adományát folytatni szives leszen. d) A’ többször érintett országos szőlő­iskola minél czélszerűbb elrendezéséül ’s növeléséül egyesületi előadó Török János ur mellé, miután dr. Öffner József ur, ki annak igazgatását, másfél év óta ideiglen­e s ingyen viselé, le­köszönt, intézőtársnak Légrády László ur kéretett meg, ki előadó ur segélyével a’ pomologia és oenologia mezején hosszú évsoron át csüggedetlen buzgalommal és szilárdsággal szerzett ismere­teinél ’s tapasztalásinál fogva e’ vállalatnak kora diszlést fog sze­rezhetni. Ennek folytában dr. Öffner József urnak eddigi szives közremunkáltáért köszönetét jelenté ki az egyesület; egyszers­mind megállapittaték azon irány, mellyet az igazgatóság a’ sző­lőiskola ezentúli intézésében, követni ajánlott, jelesen határo­zatta lön, miszerint a’ szőlőiskolában egy czélszerű épület állít­tassák fel, mellyre a’ hold. Schams Ferencz által megnyitott ön­kéntes adományi aláírások folytatásul mindenkit hazafiu bizoda­­lommal szólít fel az egyesület, szives köszönetét nyilványitván Zichy Miklós grófnak követésre méltó hazafi buzgalmáért, ki az érintett épületre szükséges anyagszereket szives volt a’ gyűlés színe előtt megajánlani. e) Elismertetvén annak valósága, mikép az egyesület munkálatinak sikerére leginkább hatnának a’ szak­osztályok, ha t. tagjai körülményeikhez képest minél gyakrabban összegyűlvén tapasztalásikat kölcsönösen kicserélve, a’ homály­ban rellö felfedezéseket, újdonságokat, ’s hasznos ismereteket vi­lágra hoznák, ’s a’ magyar gazda közönség tudomására juttatni segitnék, határozatta jön, hogy ezentúl a’ szakosztályok minden nagy gyűlés előtt tartsanak üléseket, ezek eredményeiröl a’ korm. választottságot koronkint értesitendők; minthogy pedig a’ szakosz­tályi elnök urak magány-viszonyaiknál fogva mindenkor Pesten nem lehetnek jelen, az illető jegyzők felhatalmaztattak, hogy azok távol­létében a’ szakosztályok tagjait magok hivatván egybe, azok egy ál­tatok választandó, helyettes elnök elölülése alatt is tanácskozhassa­nak. IV. Olvastatott a’ vasmegyei fiókegyesület levele, mellyben ezen anyaegyesületet szerkezetéről közelebb értesítvén ennek tanácsát kéri, miszerint munkálkodási iránya határzottabban jelöltetnék ki. Ennek folytában olvastatott a’ pécsi selyemtenyésztő részvényes társaság levele is, mellyben előrebocsátván három évi munkás­sága, törekvési ’s áldozatinak leírását ’s ezeknek a’ selyem olcsó keretéből eredő aránylag csekély sikerét, az egyesületet arra szó­lítja fel, hogy ezen társaságot mint fiókot keblébe fogadván tanács­csal segítené, ’s a’ selyemnek kellő áromi eladhatásául utasitást adna. Az egyesület örömrészvéttel értesült ugyan, mikép hazánk­ban naponkint újabb gazdasági egyesületek keletkeznek, nagyra becsülvén egyszersmind az iménti levelekben kifejezett szives bi­zodalmát. Azonban nem titkolhatja el az iránti aggodalmát, hogy ha ez továbbad is a’ nélkül történendik, hogy az uj­szülöttek ezen anyaegyesülettel mint fiókok szoros­ kapcsolatba ’s kölcsönös érintkezésbe jőnének, elvégre ennek kívánt gyarapodása ’s dísz­­lése lehetlenné válnék, mert sajnosan tapasztalhatni, miként ha­zánkfiai közül mindenki csak azon körben szeret részt venni, mellyhez legközelebb áll, ’s igy az elszigetelt munkásságu vidéki egyesületek is csak szakadozott erővel ’s meddőn vesztegeten­­dik szebb gyümölcsöket érdemlő jó akaralyokat. E’ baj elhárítá­sául tehát, melly országos érdekű vállalatunkat naponkint mindin­kább közeledő veszéllyel fenyegeti, a’ hazában létező minden gazdasági fiókegyesület szívesen felszólittatni rendeltetett, hogy ezen anyaegyesületnek legközelebb tartandó nagygyűlésére kö­veteket küldeni szíveskednének, kikkel kölcsönösen tanácskoz­hatnék azon viszonyok’s eszközökrül, mellyek segélyivel az anya- és fiók- egyesületek kezet fogva a’ külföldi egyesületek példája— kint minél gyorsabban haladhatnának közös czéljok felé. V. A’ stájerországi gazdasági egyesületnek, melly szabályit ’s eddigi munkálatinak hosszú és gyümölcsteljes sorát több kötetre ter­jedt folyóiratában közleni szíveskedett, köszönet szavaztatott, olly kinyilatkoztatással, mikép a’ tisztelt egyesület követeit kí­vánságához képest e’ honi egyesület nagygyűlésein annyival ké­szebb örömmel fogadandja, minél üdvösb tanácsot reméli zsenge korához képest ama’ testülettől, melly a’ rokon czélu pályán két évtized óta olly gazdag tapasztalásokat vala szerencsés fenséges főnökének kegyes pártfogása ’s bölcs kormánya alatt kifejthetni ’s gyűjthetni, egyszersmind a’ nagy gyűlések határnapjai felöl koronkint értesíttetni rendeltetett. II. Köszönetét határozd kije­lentetni a’ morvaországi gazdasági egyesületnek figyelméért, hogy szabályit és szerkezetét ez egyesülettel közleni szives volt, vala­mint brünni gazdaság-intézeti oktató Diehl Ferencz urnak szíves­ségéért, ki az egyesületnek többféle gazdasági veteménymagvak­­kal kedveskedett. III. Hálás köszönetét nyilványítja am. Pyrker László patriarcha-érsek ő excjának "kegyességéért is, miszerint az egyesület folyó költségeire évenkint 40 p. ftot méltóztatott ajánlani. VIII. Ghyczy Ignácz tb. ’s egyesületi r. tag urnák előb­bi alapítványa öregbítéséül ujdonan kötelezett 100 p. ffját, úgy szinte Dr. Mocsy István urnak hazanyi részvétét, ki az egyesü­letnek 20 p. ft. adományt vala szives küldeni, szinte köszönettel fogadá. Miután Szekrényessy József h. ügyvéd ur, ki az egye­sület pénztárát három év óta dicséretes pontossággal és hűséggel viselte, ezen hivatalról szaporodott ügyvédi foglalatosságinál fog­va , ’s ez idén szándékba vett külföldre utazása miatt leköszönt, egyesületi pénztárnokká Kosalkó János h. ügyvéd ur választatott; a’ t. alapítók ’sz. tagok szives tisztelettel kéretnek, hogy innentül részvény- és kamatfizetéseiket, az imént nevezett pénztárnok az állandó lakára (nagypiacz Almásy ház lsó emeletében) m­éltóz­­tassanak küldeni. (Vége következik ) A­ gazdasági Tudósítások és Rohonczi közlemények ezidei (5dik évi) folyamatának 1-ső. sor szerint XIV-ik füzete megjelent. Tartalma köv. Gazd. Tudósit. Értekező rész I. Tag­osztály (töredék a’ m­. gazd. egyesület’ 1839/40-diki pályakér­­désére érkezett YIH-dik számú feleletből). II. A’ méhtenyésztés’ uj módja (Farkas Ferencztől). III. Gzukorrépa-mivelés, különös tekintettel a’ magültetés’ sajátlagos uj módjára (Kegyes Imre). IV. A’ kölestermesztésröl T. Y. A’ szent-balázsi gyümölcsfák* rendszeres leírása (Skublics Károly). YI. Egy juh rendkívüli élet­ereje (Bujanovics Eduard). YII. Gyümölcsfa-tenyésztés (Tö­rök János). YIII. Zöld trágya alkalmazásáról a’ szőlöm­ivelésnél (Staliner F.) IX. Néhány szó a’ szőlőtőkék’ szakálgyöke­­reinek elmetszéséről (Ramszauer). X. Tapasztalás a’ Ma­dia termesztésben (Ploesz Adolf). XI. A’ festő-csikszár (Polygonum tinctorium). XII. Hazanyi szózat az eperji­a-tenyésztés’ ügyében (Székel Károly). •— Értesítő I. A’ m. gazd. egyesület m. e. novemberben tartott nagygyűlésének és 2) a’ i. e. januariusban tartott nagygyűlésének eredményei. 3) A’ m. gazd. egyesület' összes személyzete. 4) A’ magyar gazd. egyesület örökítéséül kötelezett alapítványok. 5) Jószágállapot’ summás kimutatása. Rohonczi közlemények. Értekez. I. A’ szarvas-marha és lóte­nyésztés Vasmegyének Stájerország és Ausztriával határos já­rásában (Czilbhert Robert) II. Saját jószágkezelés, haszonbér (Klauzál Imre.) III. Mi módon kell kívánt tulajdonságokkal ellá­tott merino-nyájat elért magas pontján fentartani, hogy hátrata­­szító vagy előrevágó hibába ne essünk? (Egan Eduard). Az egész füzet vad rétben összesen 208 lapra terjed és két kőrajzzal van ellátva. Az illető t. ez. előfizetők tehát legyenek szívesek példányaikért minél előbb alkalmat küldeni az egyesület’ titoknoki hivatalába, melly i. e. Sz.-György napjáig a’ zöldfa utczában 305 sz. a., azontúl pedig úri utczában 454ik számú Pyrker-ház’ i­ső emeletében leszen. Ugyanott megszerezhetni már a’ m. gazd. egyesület által kiadott „Alcsuth gazdasági tekintetben“ czimír munkát, mellynek bolti ára 1 fz. 30 kr. p. p.; az egyesület’ tagjai azonban a’ titoknoki hivatalban személyesen vagy sajátkezű utal­ványaik mellett ugyanazt 1 p.­fton kapják. Jelentetik egyszers­mind a’ t. közönségnek, mikép a’ Gazd. Tudósítások ezidei 2-dik füzete szinte sajtó alatt van ’s a’ legközelebb pesti vásárig mul­­hatlanul megjelenendő. Pesten tavaszhe­­tjén 1841. Kacskovics Lajos m. k. titoknok. Nagybritannnia. Az alsóházban mart. 31kén folytatólagosan a’ zsidóbill mel­lett Macaulay ur hadminister szólalt fel. Azon állítást nem he­lyeselte, miszerint a’ zsidók’ kivánata most csak azért mellőztes­­sék el, mivel később többet kívánhatnak. A’ zsidóknak a’ köz­ségi hivatalokbani résztvevője által még nem nyittalik nekik át a’ parlamentbe; ez egészen más kérdés. De feltévén, hogy parla­mentbe jönének,­­ abban semmi statusveszélyest nem lát. „A­­mik, úgy mond Macaulay úr, a’ zsidók ellen felhozottak, hasonló joggal volnának állithatandók e’ ház’ minden tagjairól. Itt katho­­licusok, protestánsok, anglicanusok és dissentesek ülnek, még unitáriusok ’s trinitariusok is. Mindegyik a’ legjobb vallás’ hiedel­mében van, de mindegyiknek nem lehet igaza; világos, hogy a’ zsidók nélkül is elég hamis vallás van a’ házban. (A’ szellemdús Macaulay’ e’ kissé erőtetett mondása a’ szabadelmüek’ részéről nagy tetszést nyert.) Goulburn a’ bili ellen szólt, ’s ezután az 108 szónyi erős többséggel 31 ellen harmadszor olvastatott fel ’s meglátjuk, mi leend most már sorsa a’ felsőházban. Spanyolország. Madrid, mart. 28. A’ cortes e’ napon alakult ’s Arguelles urat 118 szóval 6 ellen elnökének választá meg. Paris, april 5. Mgyt. 29-én sem voltak még elegendő se­­natusbeli tagok a’ fővárosban, szabály szerint valamelly érvényes határozat’ hozatalára. A’ mérsékelti párthoz tartozó senatorok kevés kedvet mutattak a’ kamra’ munkálataibani részvevőihez, ’s a’ többiek közül is sokan még nem jelentek meg. A’ követkam­ra’ hivatala’ alkotásában kitetszett a’ háromtagú kormányzó­ság’ párthiveinek többsége, a’ négy alelnök és titoknok közül csak az egyetlen San Miguel van az egy kormányzósági elv mel­lett, a’ többi mind a’ háromság mellett küzd. Esparlero’ társaiul határozottan Arguelles és Becerra mostani jogminister neveztet­nek , Lujan venné át Cortina helyett a’ belügyi tárczát. Az Eco del Comercio mart. 28-án ez írja: „Következő le­velet kaptunk Linage úrtól, Espartero general’ titoknokától: mDe la Victoria herczeg a’ tegnapi kormányzóság­ kérdés felől szer­kesztett czikkelyt figyelemmel olvasta, ’s miután önök azt állít­ják , hogy a’ herczegnek e’ kérdést illető véleménye és aka­ratja felöl, mellyet barátjai’ körében nyilványit, jól értesülvék, jónak látta önöknek kijelölni azon pontokat, mellyek elveivel megegyeznek, valamint azon pontokat is, mellyekben nézetei az önökéitől eltávoznak. Ezt országa’ érdeke’, szabadsága’ és füg­getlensége’ tekintetéből, mellyekért mindent feláldoza, szüksé­gesnek látja tenni. A’ herczeg felhatalmaz bizonyítanom, hogy csakugyan kívánsága a’ nyilványos ügyektől visszavonulni ’s há­zi körben nyugodni ki fáradalmait. De mindig kész leend kardot húzni, ha a’ haza szabadsága’ és függetlensége’ védelmezésére hivandja. De visszavonulási akaratja mellett kész a’ cortes’ ha­tározatát, a’ kormányzósági férfiak’ száma iránt, végrehajtani vagy végrehajtatni. Egyébiránt azon szerepet, mellyet a’cortes reáruház, nem játszaná, ha ezen szerep az ország’ jelen körülmé­nyei közt szükséges módok iránti véleményével ellenkezésben állna. Ez utolsó esetben tisztes alkalmat látand visszavonulni, mikint óhajtja hazája iránti kötelességek’ megsértése nélkűl. Nincs forróbb kíván­sága mint véleményében csalatkozni, ’s a’ békét, legdrágább re­ményeinek e’ tárgyát, valamint a’ rendet, melly e’ nagylelkű nemzet’ szerencséjét, szabadságát és függetlenségét biztosítandja megerősítve látni. Ki egyébiránt ’stb. Madrid mart. 27. (Aláírva) Linage F.““ Felette örvendünk — írja az Eco del Comercio — ezen levél’ vételén, ezáltal megmentetünk az ezen kérdés feletti

Next