Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-03 / 35. szám

lelmében alkotandó iskolai igazgatóság tagjainak kinevezésében­­is fejenkint szavazattal bírhassanak; az iskola tőkepénzesek minő kezelését és állapotját akármikor megvizsgálhassák; a’ kiadáso­kat ’s időnkinti újabb bevételeket, tanulók évdijainak mennyi­ségét és kiosztását ’s t. eff. számon vehessék, — fennmaradván az egyházkerületi főtanácsnak a’ törvény értelmében eddig is gya­korlott fő felfigyelési joga és hatósága. Hogy pedig az oktatói hivatalokra személyválogatás nélkül legalkalmasb fér­fiak alkal­maztathassanak, a’ választmány úgy vélekedik, hogy az álta­lán­os tudományokat előadó oktatóknak szavazat általi kijelö­lésében ’s választásában, a’ tudományosság, előadási tehetség, jó jellem és műveltség kivonatai mellett semmi más mellékes tekintetnek helye nem lehet. — A’ mi az iskola ügyében tett felszólítás eddigi eredményét illeti: részint egyházi közönségek­hez, részint egyes gyűjtőkhöz, összesen 2436 aláírási­ ív kül­detvén az egész hazában szét (mellyek, ha előbb nem, a’ jövő évi józsefnapi pesti vásárkor minden esetre beküldendők lesznek), bejelentetett ekkorig a’ választmánynak 28 íven — mellyek ugyan még tovább is a’ gyűjtök kezénél maradtak — részint azonnal befizetett, részint kötelezőleg aláirt 1844-i fr. 44 kr. ezüst pénzben, jelesül pedig betűrendben :*) özv. Auer Andrásné assz. Debreczenben 1000 fr., özv. Bányainé és foga­dott fia Bogya Gergely mezőtúri adózók 200 fr., Bajkay Endre ábrai ügyvéd 200 fr., Bényey László t. ügyvéd 200 fr, Boldisár Sándor izsáki ref. lelkész 50 fr., Bordács András m.- túri adózó 100 fr., gróf Csáky Zsigmond 100 fr., Csávosi magyar adózók Torontálban (fejenkint 8 p. krajczárt) 19 fr. 12 kr., Dürgö Sán­dor m. túri adózó 200 fr, Endrődy József csávosi földesúr 19 fr. 12 kr., Eördögh József Jász-Kun kerületi főjegyző 100 fr., Fáy András tb. 500 fr., Fáy Ignácz tb. 100 fr., Fényes Elek ügyvéd 200 fr., Fogarassy János váltó feltörv. jegyző 200 fr., Gergye Gábor őrnagy 25 fr., Heckenast Gusztáv 40 fr. és 500 darab könyv, Horváth Menyhért t. ügyvéd 200 fr., Iikey Sándor 1000 fr., Zsáki ref. eccl. 200 fr., Király László Pest m. eskütt 50 fr., Kossuth Lajos 10 fr., Landerer Lajos 20 fr. és 100 darab könyv, Madarassy István tb. 200 fr., Madarassy Ferencz tb. 200 fr., Madarassy László fösz.-biró 200 fr., özv. Mareschné assz. Po­­mázon 100 fr., özv. Máriássy-Szepessy Mária assz. 2000 fr., Már János t. v. és testvére Zsigmond 200 fr., Meszlényi Rudolf 5 fr., Nagy István Pest m. főjegyző 200 fr., Nagy József keresk. 400 fr., Nagy Sándor eskütt Debreczenben 100 fr., Nyáry Pál Pest m. főjegyző 400 fr., Németh István giics 100 fr., Péczely József professor 1000 fr., özv. Platthy-Döry síziszt. assz. 1000 fr., Rákóczy Endre Pest m. főügyész 200 fr., Réső Enzsel Sándor t. v. 200 fr., Stancsics Mih. „Magyar nyelv tud. németek szá­mára” czímű munkájából 200 péld.­ára 10 p. krjával 33 fr. 20 kr., Szabó Károly czeglédi ref. lelkész 200 fr., Szabó János orvostudor 100 fr., Szártory György nagykeresk. 25 fr., Szeles Sám. főesp. 400 fr., Szilágyi Mihály tb. Debreczenben 1000 fr., gr. Teleky Sámuel maga részéről különösen 1000 fr., Török Pál pesti ref. lelkész 200 fr., Tuba Gábor t. u. 25 fr., Ürményi János grtis 20 fr., gróf Vay Dániel névenkint mig él­ 50 fr., Wodianer Sám. nagykeresk. 4000 fr., Zákány József debreczeni professor 200 fr. mind pengőben. Költ Pesten 1841. apr. 25kén. Bajkay Endre, választmányi jegyző. Pesti szegény gyermekek gyógyintézete. A’pesti szegény gyermekek gyógyintézetének igazgató választmánya édes kötelességének tartja azon irodalmi és zenészeti estélynek, melly 1.h. 4kén a’ pesti tánczteremben adatott, kedvező eredményéről ezennel nyilvános tudósítást adni. Ugyanis az összes bevétel 1176 frt 16 kr p. p., mellyből 228 frt 12 kr p. költség levonatván, 948 frt 4 kr pengő pénzben mint tiszta haszon mutatkozik.­­ És mi­után elhatározott elve az egyesületnek, illy rendkívüli bevételeket az intézet szilárd alapítása végett tőkésíteni, valamint ez a’ mult novemberi tánczmulatság behozta 1350 párttal is történt, annak következtében a’ fentebbi öszveg is kamatokra kiadatni rendelte­tett; e’ mellett egy jótevő választmányi tag 51 párt ’s 56 krt azon okból hozzátenni szíveskedett, hogy a’ tőke kerek summája 1000 pfrtot tegyen. — Ez alkalommal kötelesnek érzi magát a’ választ­mány , egy részről az érdemes közönségnek olly szives részvété­ért, más részről pedig azon főrangú és más emberbarátoknak, kik személyes működésűk által a’ szép sükert elővarázsolni méltóz­­tattak, legforróbb hálát nyilványitani; különösen pedig Franken­burg Adolf urnak az egésznek indítványozása és létrehozásáért; —Emmerling Károly urnak, a’ terem ingyeni átengedése ’s több féle szives fáradozásiért; — Brauer Ferencz urnák a’ zenészet kormányozásáért; — Perlaszka Domokos urnák a’ hangászkar igazgatása és sok egyéb munkálásáért; — Muszely urnák az in­gyen eszközlött gyönyörű virágokkali díszítésért; — végre a’ vá­rosi színház hangászkara szinte nagyobb részben dij nélküli mű­ködése által legmelegebb köszönetet érdemlett, melly neki a’ szenvedő kisdedek nevében ezennel mondatik. — Nem különben méltó magasztalást érdemel kir. tanácsos és országunk főorvosa Stáhly Ignácz ur ő nagysága, ki ez alkalommal is hat jegyet váltván, mindegyikért egy aranyat adni kegyes vala; Kossuth Lajos ur pedig három emberbaráttól gyűjtött 20 pártot adott át az intézetnek. Költ az 1841-dik évi tavaszhó 18kán tartatott vá­lasztmányi ülésből. — Ritter Adolf m. k., egyesületi titoknok. Esztergom, apr. 23. A’ koldulás megszüntetésére, melly Esztergomban legnagyobb fokon áll, a’ vízivárosi plébános, fő­tiszt Bittner Károly ur, ki minden jó ’s hasznosnak buzgó párto­lója, következő igen czélirányos felszólítást bocsátott ki: „Az Esztergomban minden mértéken túl űzött koldulás, és az innen a’ koldulásra eredő sokféle alkalmatlanság, sőt veszedelem, igen kívánatossá teszik, hogy hazánk más városai példájára Eszter­gomban is szüntetessék meg a’ koldulás. Ez úgy történhetnék, ha szorosan elkülönözvén a’ voltaképen ügyelegyolt szegényeket a’ munkakerülő csavargóktól, az elsőkről gondoskodik a’ lako­sok vagyonos­ része, megmentvén őket a’ házonkinli kéregetés szükségétől, az utóbbiakat szorosan eltiltván az illető elöljáróság a’ koldulástól, ez által munkára ’s becsületes életmódra kénysze­ríti; a’ jött ment személyeket pedig határiból kitiltván, privát há­zakba a’ hatóságok engedelme nélkül befogadtatni kemény bün­tetés alatt tilalmazza. Az érseki városban, Szent Tamás és Sz- György mezővárosokban, a’ szegények immár számba vétetvén, a’ házi szegényeken kívül, a’ koldusok száma nyolczvanra tétet­hetik. Az most a’ kérdés: a’ tisztelt közönség akar e annyit ösz­­szeadni, a’ mennyi ezen szegények eltartására szükséges; e her­­czegsége, az ország prímása, ’s a’ főtiszteletű esztergomi anya­káptalan nagylelkűleg megigéréki tettleges hozzájárulásukat; még­is hogy ezen terv létesülhessen, a’ lakosok részéről is szükséges, hogy ők is legalább annyit adakozzanak, a’ mennyit eddig oszto­gattak a’ szegények között. Erre nézve bátorkodom a’ liszt, kö­zönség eleibe terjeszteni ezen felszólítást, kérvén, hogy kiki be­cses neve főjegyzésével szíveskedjék meghatározni: egy évne­gyedre milly adománnyal akarja magát a’ koldulásnak meg­szüntetésére lekötelezni. Ha az aláirott pénzmennyiségnek a’ sze­gények számával és szükségeivel történendő összehasonlításából, a’ tervnek létesülhetése kitünendik, kötelességemben fog állani, erről a’ tisztelt közönséget tudósítani, ’s a’ pénznek beszedése, kezelése ’s kiosztása módjának elhatározása végett, tanácskozás­ra meghívni a’ tiszt közönséget. Esztergomban, az érseki város­ban. Bütner Károly plébános.“ — Bütner plébános úr ezen igen dicséretes pályán szép példával ment elől, mert maga is aláirt 13 frtot váltóban. Mások is nevezetes summákat írtak alá u. m. Lefanty János titoknok 13 frt., Kontz sz.-széki jegyző 12 frt 30 kr., Kremlicska Tamás gazdasági igazgató a’ papnevelő­­intézetben 10 frt., Kruplanicz, prímák causarum director 10 frt., Mathényi Adolf, prímát, al­ archivarius 10 frt, Sikulszky gyógy­szerárus 10 frt, Haudinger Márton bor- és gabonakereskedő 12 frt 20 kr., Miklosovics Alajos, Studiorum praefectus és prof. 7 frt. 30 kr., Rédly Károly prímát, számtartó 6 frt, Feichtinger Fe­rencz, prím. számadó 6 frt 30 kr., Rigler 8 frt, Gantner keres­kedő 8 frt, Gramfing Ignácz 7 frt 30 kr., Koch Ignácz, Spirituá­lis a’ papnevelő-intézetben 5 frt., Lauffer Antal 5 frt, Hyros Jó­zsef 5 frt, Már ispány 5 frt, Adámy 5 frt, Gammel 5 frt, Szinger Péter 5 frt, ’s többek. Csak az ohajlandó még, hogy szabad kir. Esztergom városa is a’ koldulást megszüntesse, mert máskint tartani attól, hogy annak koldusai, mint eddig el fognak jöni a’ Vízivárosba Sz.­Tamás és Sz. György mezővárosokba. (Világ) ■•*) A’ melly kegyes, pártfogók bár mi tekintetből hirlapokbani megnevez­­tetésü­ket ellenzenék, azt vagy az aláirási­ íven jegyzékbe tenni, vagy máskép tudomásul adni ne terheltessenek. — Ezentúl az ajánlatoké adakozások — kivévén a’ kitűinőbbeket, — külön toldalékban fognak a’ hírlapokhoz csatoltatni; nehogy azoknak más végre is szánt ha­sábjai »Ilyenekkel betöltessenek. u. E. Hagyhrk­ai Hila, London, apri 20. Húsvéti ünnepek után mutatja az alsó­ház első ülését. Sir Robert Peel azon kérdést intéző Morpeth lord­hoz, valljon mit szándékos tenni a’ kormány az april 26-án sző­nyegre kerülendő izlandi lajstomozó bilire nézve ? Morpeth lord azt válaszolá, hogy ő Russell lord nemes barátja távollétében bizonyos választ erre nem adhat; annyit azonban mondhat, hogy a’ bűnnek elővitele szándékoltab­b. Egy a’ parlament elé be nyújtott kérelem a’ gabonatörvény eltörlesztése tárgyában, melly Manchesterben határoztatott egy nagygyülekezetben, már 51,000 aláíróval bir. Az izlandi nemzeti repealegyesület legközelebb tartott heti gyűlésében a’ dublini gabonacsarnokon O’Connell felolvasá a’ választmány tudósítását, melly terv az izlandi haszonbérleti ügy jobb elrendezését bővebben fejtegeti. A’ tudósításban legelsőben történeti előadását adja a’ földészeti zavaroknak, mellyből kitet­szik, hogy a’ béke legtovább állt fen Normanby és Ebrington kor­mányzósága alatt. A’ zavargások okai, mond a’ tudósítás, kétfé­lék: az izlandi nép kedvtelensége a’ protestáns papság számára fizetni, ’s a’földbirtokosok és haszonbérlők közti szabályzatlan ará­nyok. A’ földbirtokosoknak mindig több hatalmat engedtek a’ törvények, míg a’bérlők utalom nélkül maradtak. A’tudósítás ezután megczáfolja azon állítást, mintha Izland túlnépes volna, annak felhozásával hogy a’ termékeny föld egy negyedrésze mű­veletlen marad ’s hogy az ország kiviteli czikkei élelemszerek, mellyek több millió külföldit táplálnak. A’ választmány nagy hasznokat igér a’ földbirtokos és a­ bérlő közti arányosítás által ’s aránykort Izlandra, de azt hiszi, hogy illy terv csak belföldi, azaz izlandi törvényhozás által hajtathatik végre. A’ csappantyus fegyverek behozatala az angol hadseregnél ez évben 130,000 font sterlingbe kerül a’ kormánynak. Az egyesült Canada képviseleti háza, melly májusban Kings­­tonban összeülend, 84 tagból álland. Felső-Canadának valamivel több van 400,000 lakosánál, Alsó-Canadának 800,000. Legú­jabb hírek szerint 32 tag volt már megválasztva, közülök 19 re­former, 13 tori. Egészben véve Felső-Canadában szabadszelle­­mübben, Alsó-Canadában inkább conservativebben ülnek ki a­ választások, mint hitték; azonban az uj törvényhozóság szellemét még nem lehet meghatározni. Némelly választások igen zavaro­sak sőt vérengzők voltak, nevezetesen az alsó-canadai Beuthier grófságban, hol benszülött francziák ’s bevándorlótt izlandiak olly keményen összevesztek, hogy egy canadai és hat izlandi maradt holtan a’ csatahelyen, nem számítva ide a’ számtalan sebesültet. Francziaország, Páris, apr. 20. Ma délutáni két órakor ő felsége kíséreté­vel Fontainebleauba utazott. Ő felsége Alfortnál megállóit a’ cha­­rentoni erősséget megtekintendő,mellynek földi munkálatai már jó elöhaladtak. Dode de la Brunerie és Vaillant generálok fogadták a’ királyt, ki a’ munkálatokat szemügyre vette. Miután ő felsége az alapkövet letette, utját Fontainebleau-ba folytatta. A’ szom­széd helységek lakosai a’ munkások ’s a­ mérnöki katonaság többszöri kiáltásokkal üdvözlők ő felségét, Ő felsége 1000 fran­kot osztatott ki a’ munkások közt. ... Jaris, april 22. A’király Fontainebleaubai uljából 4kén éjjel Parisba visszatért. — A’ párisi királyi törvényszék april 1 Okéi ülésében különös jelenet adta magát elő. A’ volt Bar her­­czegség telsöségének valamelly előadásában Marie ügyéd igy nyilatkozott: A’ nemzet sokáig a’ király és a’ nemesség alatt ál­lott ; de végre felkelt ’s mind a’ két hatalomhoz egyenlővé tette magát. Erre Seguier elnök igy kiálta fel: A’ nemzet nem áll a’ király mellett, hanem alatta; senki nem áll a’ királlyal egy ran­gon; illyesmit nem engedhetek meg. A’ köveskamra ápril. 19kei ülésében az ujonczozási törvény jött tárgyalás alá. A’ helyettesítés következő határozatai fogad­tattak el. A’ helyettesített 20 éven alul ’s 30 éven felül el nem fogadták; csak már szolgált katonák fogadtatnak el 35ig évekig ’s testvér egy másik helyett már 18ik évében beállhat. Szolgá­latban­ katonák, kiknek viselete gyanútlan szolgálatuk’ utolsó évében (a’ nyolezadikban) beállhatnak, de ekkor kötelesek mint helyettesek egy évvel tovább szolgálni. A’ Contemporaine név alatt ismeretes St. Elme Ida a’ Com­merce szerint Parisban az april 17ei Sun számát több nyilványos helyen kiosztatá, mellyben a’ Lajos Fülöpnek a’ France által kö­zölt levelei hitelelességét állítja ’s tőle közölteknek nyitványitja, mit kész törvényszék előtt Angliában bebizonyítani. A’ 21 ler Moniteur e’ felett igy nyilatkozik: A’ National fel­szólítja a’ ministeriumot, hogy nyilatkozzék azon irat iránt, mellyet a’ Contemporaine a’ Lajos Fülöpnek tulajdonított hamis leve­lekre nézve a’ Sünhöz intézett. A’ kormány igen ünnepélyesen nyilatkozott, midőn érettük a’ Francét törvényes vád alá helyez­­teté. A’ per kevés napok múlva az esküdtszék elébe kerülend: a’ National tehát egy kicsit várhat. Minden becsületérzők vélemé­nye az illy szemtelenségek és nyerészkedések felett pálczát törött. Illy közbelépés, illy tekintetreméltó fellépés igen világosan szól ’s igen igazolja a’ közmegvetést, hogysem valamelly válaszra szükség volna. A’ National, ha neki úgy tetszik, a’ szövetségbe léphet, de a’ kormány méltósága érzetében sohasem fog illy hasztalan, aljasító nyilatkozásokba bocsátkozni. Erre vonatkozólag a’ National ezt adja válaszul: Büszke megvetése a’ Contemporainenak, kinek egyébiránt társa vagy vé­delmezője nem akar lenni, a’ Gazette pőrében több hatással lett volna. Fájdalom a’ legitimisták a’ Gazette által közölt leveleket megvevék, ’s e’ levelek hitelessége soha komolyan nem vitattatott vagy tárgyaltatott. A’ Contemporaine iránt mutatott megvetés még a’ dolog alapját fel nem forgatja. Aranyat „találhatni a’ leg­­piszkosb aknákban ’s gyöngyöt a’ szemétben. ” tehát bizonysá­got kíván. Az ellenzéki lapok folyvást meg vannak győződve, hogy a’ kamrák nem sokára feloszlandanak. A’ ministerek közül, mond a’ Courrier francais, legnagyobb pártolója a’ feloszlatásnak Guizot ur, mert teljes bizalmat helyez a’ választók háborutóli fé­lelmében. De ezen bizakodásban koránsem osztoznak többi hiva­­taltársai ’s e’ rendszabálynak legeltökéltebben szegül ellen Ducha­­tel belügyminister ur. A’ feloszlatás mellett legbuzgóbban dolgo­zik Passy ur, azon reményben, hogy e’ miatt fontosnak tartand­­ják ’s a’jelen cabinet romjai felett egy más a’ május lékeinek színét viselő cabinetet emelend. Mint tudva van Passy ur Dufaure társaságában vezére azon pártnak, melly a’ ministeri párt hajlását a’ balközéphez képzi, ’s mellyről azt hiszik, hogy szavaik a’ mi­­nisterium és oppositio közt határozhatnak. A’ Gazette de France szorosan hisz a’ kamarák legközelebbi feloszlatásában ’s már is bocsátott ki felszólítást a’ legitimistákhoz, kiket a’ bekövetke­zendő csatára buzdít. Jelenleg Francziaország általán­os népösszeirása vétetett munkálatba. Felfedeztetett, hogy Laffarge szállásáról pőre folyása alatt, több ezüst edény, házi eszköz és egyéb drága műszerek vesztek el. Ezen felül minden újabb kereskedői könyvek és 25,000 frt., mellyeket Laffarge Párisból hozott. Nagy gyanú van a’ megholt családjára, de kivált Derűsre, ki a’ pörben fötanu volt az öz­vegy ellen. Algíri apr­­ikai tudósítások szerint Bugeard general a’ Bli­­dába össpontosított seregek parancsnokságát átvette, ’s egy ré­szével Duvivier generált Medeába és Miliniába rendelte a’ teniáhi tengerszoros megkerülésével. Apri 2kán Duvivier Medeába érke­zett, hová kardhuzás nélkül bevonult. Utasításánál fogva Blidába kellendett visszatérnie ’s a’ teniáhi tengerszorosnál megállnia, mellyen a’ hadsereg másik része ’s a’ szállítmányok vonultak. E’ hadgyakorlat jól sikerült ’s a’ tengerszoros Duvivier generáltól megkerültetett. A’ sereg tovább marad e’ helyen, mert az expe­­ditioi seregnek Blidából mind a’ két helyre többször kell mennie, mellyek Titeri tartományban a’ munkálatok gyámpontjai. Tetemes élelemszerrel és hadszerekkel bír, mellyek Medeába és Milianába szállhatnak, miáltal nemcsak e’ két hely láttatik el megkivántató­­ságokkal, hanem az egyéb ama környéken tanyázó seregek is. Ezen előkészületi mozgalmak april hónapot egészen elfoglaland­­ják, úgy hogy a­ fő munkálatok csak májusban kezdethetnek meg. Az időjárás folyvást igen kedvező. Ha Duvivier general csakugyan nem bukkant ellenségre Blidától egész Medeáig, ez arra mutat, hogy Abd-el-Kader seregeit Orán tartományban öszpontosítja.­­ Mintegy 300 főből álló arab csapat Algír köze­léből egy marhacsordát akart elhajtani, ’s már több száz ökör volt hatalmában; de a’ 26dik sz. ezred egy zászlóaljának sikerült, nyakas csata után, melly alkalommal 11 holtat és 7 sebesültet vesztett tőle ismét visszacsikarni. — Telegrafi tudósítás szerint, ez expeditio, melly Medeát élelemszerrel látta el, apr. lőkén Al­gírba visszaérkezett. A’ sereg ellentállás nélkül érkezett e’ város­ba ; de visszamenet meglehetős kemény csatája volt az arabokkal. Nemours herczeg apr. lőkén Algírba érkezett, majd azon pilla­natban, midőn testvére Aimale herczeg, azon zászlóalj élén, mellyet az expeditio alatt vezérlett, szinte oda érkezett. A’ Moniteur Algírien következő napiparancsot foglal magá­ban, mellyet Bugeaud general az april 12-ei legutóbbi expeditio alkalmával algíri­ főszállásán kibocsátott: „Egy hadláb indult ki mart. 30kán Algírból egy nagy szállítmánnyal, ’s april­ykán Me­deába érkezett. Egy időben ezzel Duvivier general szemlét tar­tott a’ beni-salahi hegységben egy rövidebb katona ur feltalálására, mint a’ muzayai meredek szoros. Folyvást az e’ tájékbeli kaby­­lák által támadtatott meg, de kellő távolságban larta vagy erejé­vel visszaverte őket. A’ hegység’ kimeneténél utócsapata hirte­len El Barkani, medeahi ex-bey zászlóalja által támadtatott meg. Az erdő’ sünijében megrohantatva, néhány ember elve­szett. Bedeau ezredes azonban csakhamar a megtámadáshoz fogott, úgy hogy az ellenség visszanyomatott és pedig tetemes veszteséggel; nekünk­­ halottunk, 54 sebesültünk van, kik közt két tiszt. A’ föhadláb, melly szállítmányát Medeában hagyá, csak­hamar az oliverdőségben nevezetes számú lovasság által m­egtá­­madtatott, 1 ezred és 2 zászlóal, mellyek egyike Aumah­ her­­czegé, elveték tarisznyáikat ’s az arab lovasságot, ostromlépé­sekkel támadák meg, mellyek csakhamar egy árokba szorítottak ’s egészen közel lövöldöztek. Nehány ember és ló az ütközet helyén maradt; a’ sebesültek száma tetemesnek mutatkozik. Ikén azon pillanatban midőn a’ kirakodott szállítmány a’ szorosba

Next