Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-06 / 36. szám

30. szám.­­’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­egével • — a’ Századunk terjedelmesb politicai és rokon tudományú értekezésekkel, a’ kis futár lite­ratúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti é s kiadja Balásfalvi Orosz József» ITlanus O. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtö­­kön. Kelévi előfiz­etés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán boritékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéré 11­­49. sz. a., Pesten Weber Józsefnél a’ Tudakozó 11 intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­­tőségét illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentet beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Budapesti, kassai, bogszegi, abonyi, szegedi ’stb. hírek. Nagybritannia. Napier commodore fogadtatása ’s a’ tiszteletére adott lakomának bélyegző beszéde ; hír­lapi ítéletek felőle. Francziaország. A’ Gazette de France fel­mentetik ; hírlapi szózatok a’ per folyamáról; a’ Messager megtámad­ja a’legitimistákat; algíri hirek. Spanyolország. Radicalok a’ congressusban diadalmaskodnak; Olozaga kifü­tyültetik ; zavargások a cortesben. Espartero fogadtatása Madridban. Schweiz. Necker a. f. Oroszország. Kis futár. Első levél az athenásbeliekhez. Hirdetések. Magyarors­zág. Az élelmezési országos választmány , sz. Györgyhava 26án a’ szokásított tisztelgések teljesítése után, 27 én tartotta első ülését. (Nem I. V.) Bihar megyében mell. Tisza Lajos főispányi helyettes el­nöki székét tavaszhó 26kán foglald el, ’s a’ lisztujitásra tavaszutó 1 Cikét tűzte ki. B­u­d­á­n a’ vízivárosi vároldalon az élelmezési tár átellené­­ben lévő korcsmaház, apr. 30kán virradóra épen éjfél tájban, istállóban eredeti tűzről kigyuladván porrá égett, de a’ serényen munkálkodó polgárság és katonaságnak jól rendezett tüzmentő intézkedése, és csendes idő következében sikerült a’ dühöngő türelem folyamát annyira gátolni, hogy a’ minden oldalról a tő­­szomszédok házai sértetlenül megtartattak. Pesten ápril. hó 2okán egy bécsi születésű, csinos mű­vész virággyártóné, felkelvén ízletesen felöltözik, felöltözötten lefekszik, és tetemes mennyiségű kényszeszt iszik, úgy hogy egy óra múlva, deszkára teríteték. Mi volt oka ezen öngyilkosságnak ? nem tudhatni. (Közl.) Pesten ápril. 30 dikán zöldfautczában (belsöváros) egy ti­zenhárom éves gyermek a’ zsalu beakasztásával bajlódván, el­veszte sulyegyenét és az első emeletből az uczára lezuhant, zú­zott fejjel és átharapott nyelvvel vivék a’ szerencsétlent a’ házba; életéhez kevés remény. Intésül szolgálhat, gyermekre illyesmi kötelességet bízni irtóztató meggondolatlanság. Dr. Sangalelli Eduard, vegytanár tanártársai körébe­n mos, karelnökünk által folyó hónap 20-dikán tartott gyűlésünk alkal­mával vezettetett be. A’ tisztelt tanár felséges királyunk kegyel­méből engedelmet nyervén practical tudománya gyarapításának tekintetéből a’ külföldre kiutazhatni, eddigien tanszékét el nem foglalhatta, ’s ezt annál méltóbban tehetendi, mivel másfél esz­tendőre nyert kiutazási idejét egészen a’ vegytan megtanulására szánván, igen érdekes tanszékét mindnyájunk megelégedésére tölthetendi be. Bugát. Rövid kivonatja azon fontos okoknak, mellyekkel tiszt. Mrász Mihály pesti kath. segédlelkész ur t. Pest vmegye rendéit folyó évi sz. György hava 20án tartott közgyűlés alkalmával, az előbbi közgyűlés abbeli határozatának, miszerint a’ kath. segéd­­lelkészek a’ tisztujitáskori törvényes szavazhatási jogoktól eltil­tanak, megváltoztatására bírván, a’ segédlelkészeknek kérdésben forgó szavazhatási jogukat harsogó „éljen“ kiáltások között di­csőségesen kivívta. Nevezett tiszt. szónok urnak nyilatkozása szerint, a’ kath. segédlelkészeknek szavazhatási joguk reájok nézve nem kegyelem — mikint E. tbiró állítá — mellyért a’ me­gyei hatósághoz esdekleni minden szerény káplány magát méltán szégyenlhetné, hanem valóságos törvényes jog, mellynek gya­korlását I. Pest vmegye törvényesen nem gátolhatja, mert aj) világos törvényen alapul; nevezetesen a’ hármas könyv I. r. 2 dik tit., mellyben az egyházi személyek „personae spirituales“ ne­mességre és világi javakra nézve, szintolly szabadsági és ki­­váltsági joggal vannak felruházva, mint a’ világi nemesek. Igaz ugyan, hogy e’ helyen az egyházi személyek közül különösen „in specie“ csak a’ főbbek említetnek; de nem azért, mintha a’ kisebb clerus az egyházi személyek osztályába nem tartoznék, ’s igy az említett szabadsági és kiváltság; joggal felruházva nem volna, hanem csak azért: „ut non habeat Dominorum (t. i. Prae­­latorum aut regni Baronumi aliquis plus, nec nobilis quispiam minus de libertate“ önkint értetődvén, hogy a’ kisebb clerus alig fog magának nagyobb szabadságot tulajdonítani, mint mennyivel a’ világi nemesek felruházván különben is, nem lévén sem Ver­­bőczynek, sem akármellyik magyar törvényalkotó testületnek czélja a’ Hyerarchia nagyobb kisebb rangjainak hosszú lajstromát leírni, midőn az idézett itt. egyházi személyeknek,„personae spi­rituales“ azokat nevezi, „quarum medio salutem humanam Do­minus et Salvator noster administrari voluit“ kétségkívül nemcsak a’ püspököket, hanem a’ presbytereket is értette, mert hiszen ezek hirdetik az isten igéjét szentegyházainkban, ezek oktatják a’ kisded gyermekeket vallásosságra nemzeti iskoláinkban, ezek vi­­gaszta­ják lelkitanitásaik által a’ bilincsben sinlődő rabokat foghá­zainkban, ezek látogatják a’ haldokló betegeket ispotályainkban, ezek szorgalnatoskodnak a’ szentségek kiosztásában, szóval: ezek fáradoznak leginkább „urunk és megváltónk rendelése sze­rint az emberiség üdvösségének eszközlésében“; ki nem tudja pe­dig, hogy a kath. segédlelkészek is szinte valóságos felszentelt presbyterek „personae spirituales“? Miféle tekintetnél fogva tilt­hatna el okét­­. Pest vmegye azon nemesi jogok gyakorlásától, mellyekkel okét mint valóságos, felszentelt presbytereket „personas spirituales“ a hármas könyv I­r. Kik ez. felruházza?? Ezen czik­­kelyt, valamint minden egyéb megyei hatóságok, úgy tk. Pest vme­gye is általányos gyakorlata által tetlegesen mindenkor úgy magya­rázta, hogy a’felszentelt kath. papoknak „presbytereknek“ ne­mesi jogaikról legkevésbbé sem kételkedett, mert nemcsak a’ nagyobb, hanem a’ kisebb clerus polgári ügyeinek megítélését is magának tulajdonította mindenkor, ’s tulajdonítja még jelenleg is, és a’ segédlelkészeket is , mint valóságos nemesi joggal élő sze­mélyeket, minden polgári ügyeikben, alispányi, vagy szolgabirói pecsét alatt szokta törvényhatósága eleibe idézni, szinte a’ sze­rint mint a’ világi nemeseket. Ők pedig mint nemesi joggal élő személyek, minden polgári ügyeikben, a’ t. vmegyének fölöttük való törvényes bírói hatóságát mindenkor elismerték ’s ítéletének magokat köteles engedelmességgel alá vetették. E’ szerint neme­si joguk egyrészről a’ t. megye által practice elismertetvén, más részről pedig ezen praxis által ők ebbeli jogukban megerősit­etvén, nem csuda, hogy a’ kath. segédlelkészek, valamint előbb, úgy 1820ik év óta is, midőn t. i. ezen kérdés szőnyegre kerülvén, a’ közgyűlési conclusumban csak a’ plebánusok érintettek, szavaz­hatási joguknak gyakorlásában tovább is megmaradtak. ’S ezen szakadatlanul folytatott gyakorlat volt a’ b) alap, mellyre felne­vezett tiszt, szónok ur a’ segédlelkészek szavazhatási jogának il­letőségét épité; fölhordván t. i. több adatokat annak bebizonyítá­sára, hogy a’ kath. segédlelkészek valamint 1820. előtt, úgy emez év után is egész a’ jelenkorig minden tisztujitásoknál és or­szággyűlési követek megválasztásánál tet­­legesen szavaztak, a’ nélkül, hogy a’ nemes megye őket legkevésbé is akadályoztatta volna, ’s megmutatván, hogy ezen szakadatlanul folytatott gya­korlat mindazon szükséges tulajdonokkal, mellyek a’ prolog. 10. tit.ban a’ gyakorlatnak törvényes érvényességére megkívántat­nak , fel van ruházva, oda nyilatkozott, hogy a’ megyei hatóság, melly az 1723 . 58. t. czikkelynél fogva a’ szavazás elrendezésében mindenkor a’ törvény és gyakorlat szerint köteleztetik intézked­ni, a’ kath. segédlelkészeket ezen törvényes érvényességű gya­korlattól törvényesen el nem tilthatja. Végre, nevezett tiszt, szó­nok úr, ki a’ közgyűlésnek (reggeli 9töl délutáni Va 2 óráig­ hő­se és bajnoka volt, a’ KK. és Il­iket szerény őszinteséggel figyel­­mezteté, hogy a’ nemesi jogoknak osztogatása vagy megtagadá­sa juris publici tárgy lévén, annak elhatározása alkotmányos ál­lásunknál fogva nem egyes vármegyétől, hanem egyedül csak az országgyűléstől függhet. Az ellenvetések körül, mellyek tiszt. szónok által nyomban megczáfoltattak, legfontosbnak látszott az, hogy a’ kath. segédlelkészek nem „sui juris“ személyek, ’s hogy mindekkorig a’ nemesség terheinek viselésében semmi részt nem vettek. Mire szónok úr oda nyilatkozott, hogy ők abban, a’ miért honi törvényünk által nemesi rangra emeltettek, t. i. lelkészi hiva­talaikban , tökéletesen függetlenek; mert egyházi tekintetben ugyan törvényes egyházi elöljáróiktól delegáltatak, de nem mint az ő képviseleteik, hanem mint az anyaszentegyháznak felszentelt szolgái, ’s azért azon isteni küldetésüknél fogva, mellyet a’ felszen­­teltetés által nyernek, olly tulajdonos hatalommal foglalatoskod­nak lelkészi hivatalaikban , mellynek gyakorlását ugyan bizonyos canonicus esetekben törvényes egyházi elöljáróik felfüggeszthe­tik , de a’ mellytöl őket többé senki ez életben meg nem foszt­hatja, ’s mellyről az egy élő istenen kivül senkinek nem számol­nak. Mi a’ koronázáskori, vagy országgyűlési költségeknek és más nemesi terheknek vitelét illeti, ezekre nézve szónok úr csak azt jegyzé meg, hogy azokat ugyan t. Pest vmegye (némelly egyes járásokat kivévén) a’ segédlelkészektöl nem követeli mint p. v. Bars, Honth ’s több más szomszéd nemes megyék; de ha joga van neki a’ káplányokat, mint nemesi szabadsággal élő sze­mélyeket polgári ügyeikben a’ nemesek bírája eleibe idézni, akkor joga van neki őket a’ nemesség terheiben részesíteni; ’s ha t. Pest vmegye ezen jogát elhanyagolja, azért őket nemesi jogaik—­túl meg nem foszthatja, mivel ezen jogelhanyaglásnak nem ők, kik minden nemesi terhek vitelére készek inkább, mintsem eddigi gyakorlatoktól elálljanak, hanem a’ t. megye az oka. (N. u.) 5 Kassa, april. 19. Édes honunkban a’ boldogító tudo­mányok legfőbb ápolója Felséges Királyunk iránt dicső születés­napján mély hódolatát nyilványítá e’ városunkról nevezett tudo­mányos kerületi igazgatóság. Ugyanis e’ lelket és szivet emelő napon , az örökké élő ’s imádandó Uralkodónak szentelt oltárnál az academi­ai szentegyházban főtiszt. Galcsik János kanonok és a’ nevendék-papság rectora, fels. földi királyunknak sok béke­évekre terjedendő életéért és szelíd kormánya alá bízott népének valódi boldogításáért fohászkodó áldozatot bemutatván, az alatt a’ számos ifjuság több nagyon tisztelt rendünkkel, lelkeik egybeol­vadva, kisérék buzgón ez oltári és nemzeti szent fohászt, igy ese­dezve: „Isten­ add a’királynak a’Te Ítéletedet, hogy a’ Te népedet igazságban ítélje.“ E’ szent falak közül az akadémiának F. Urunk életnagyságu képével diszlő teremébe térve, előbb Petrovay Ákos másodévi, utána Demkó Imre elsőévi törvénytanulók lépének fel a’ szónoki székbe, honi nyelven az első, latin szavakkal a' másik, F. Urunknak a’ hasznos intézetek és tudományok iránti üdves gondoskodását a’ hazára ’s az ifjúságra teljes mértékben kiható atyáskodó intézkedéseit, másik pedig legmagasabb érdemeit ama szempontból is magasztalólag emelé ki, hogy a’ tudományok élet­be vágó tanítását, hazánk legfeszültebb kivánatainál fogva is, hogy az értelmesség és a’ józan felvilágosulás terjedelmesebb lenne, honi nyelven való előadással már tettleg is megrendelni kegyes­­kedők. Imigyen ez ünnepélyes napon legdicsőbb Maecenása iránt tartozó hálás adózását, jobbágyi leggyengédebb érzelmekkel leh­­­zeté e’ tudományos kar ’s a’ haza viruló reményei. — E’ köz buzdulat ’s vigalom folyamát nevelé e’ felett ugyanaz, ki ez öröm ’s hála napját ekkép szerzé ’s azt ünnepélyesbbé tenni óhajtá, t. i. e’ tudományos kerületnek érdemteljes főigazgatója, ’s cs. kir. tanácsos Richter Aloiz, ki a’ főtiszt, káptalan tagjait, a’ tisz­tikar tábornokait ’s több rangú tiszteit a’ nemes vmegye 's a’ új város tisztviselőit, a’ fő- ’s aleskolák elöljáróit, ide számítván a’ négy akadémiai osztályból egyet mindenikéböl összesen mintegy 70 nagybecsű személyt megvendégelni szives vala, melly ven­déglés közben a’ tisztelt főigazgató ur előbb áldásokkal eltelt szív belsejéből merített kivonatait F. Urunk kedves ’s boldog kor­mányzói életéért ’s az egész dicső F. Család tagjaiért magyar nyelven elszavalva kívánván, úgy a’ as megye nevében­­. Keltz István főjegyző hasonló buzgalommal ’s hűséges szavakkal öm­­ledezvén, újabb hosszas éljen harsogtatások tanusiták, mint tisz­telt szives ajakkal ’s leheltesével de még tettel is a’ magyar, ér­dekeit becsülő ’s legmagasabb hivatásának szentül megfelelő fel­kent királyát! Bogszeg helysége, Arad úgy éljen, fiataljai közül sorshú­zás utján , a’ helyettesítést a’ község mint caélszerűtlenséget el nem fogadván, most 7 ujonczot állított, ’s közülük 6 gyalog, 1 huszár lett. Földesasszonyuk bogszegi László Ferenczné sz. Szűcs József, asszonyság a’ sorsot húzott fiatalság harczkedvűségét némileg jutalmazni óhajtván, a’­z ujoncz számára fejenkint száz váltó forintot a’ takarékpénztárba olly ígérettel tön le, hogy ki az ujonczok közül a’ kiszolgát 10 év után mint altiszt jövend haza, takarékpénztárbani összegét annak még 100­0. forinttal szapori­­tandja. Köszönet minden népbarát nevében a’ jótékony szivü földesasszonynak. Abony, tavaszhó 25. Egy kisdedóvó-intézettel, a’ népnevelés ezen tagadhatlanul legsikeresb eszközével, ismét több van hazánkban. Nagy-Abony több lelkes földesurai és urhegyei, meggyőződve lévén, hogy jobbágyaik boldogilásáról czélszerűbben nem intézkedhetnek, mint ha azoknak eddig, itt is mint másutt, elhanyagolt nevelését jobb karba állítják, mai uradalmi gyűlésükben egy kisdedóvó-intézetet felállítani határo­­zák, ’s e’ czélra a’ szükséges költségeket nagylelküleg meg­ajánlották; minélfogva az intézet még ez évben valóban fel is állit­atik. — Nem lesz talán fölösleg, röviden megemlítenem a’ módot, mellyet a’ nemeslelkü urak ’s hölgyek czéljok valósítá­sára választának; lehet, hogy az más birtokos urakat hasonló áldozatra buzdítaná. Az intézet létesítésére két egyesület alakult: egyik birtokos urakból, másik urhölgyekből. A’ megindítást az urak egyesülete vállalta magára, melly is az évenkinti költsége­ket mindaddig v­endi, mig az intézet örökösen megállapíttatván, az évenkinti adakozást nélkülözhetendi. A’ megalapítás dicsősége a’ szépkeblü urhölgyeké leend, kiknek külön egyesülete e’ ezélt részint havonkinti 24- párnyi adakozás, részint évenkinti, sors­játékkal összekapcsolt tánczvigalom által iparkodandik megva­lósítani. Begyülendő pénzeit a’ nőegyesület mindaddig illetetle­­nül kamatoztatja, mig olly öszveget nem gyűjtend, mellynek ka­matja az intézet évenkinti költségeit fedezhesse. Mihelyt e’ czél eléretik, az urak egyesülete, melly az intézet évenkinti költségeit addig viendi, azontúl megszünendik; a’ nőegyesület pedig azután más emberbaráti czélokra fordítandja munkásságát. — Köszönet a’ haza és emberiség nevében a’ nemeskeblü alapítóknak! — A’ nőegyesület első sorsjátékos tánczvigalmát már az idén, ta­vaszuta 29-kén tartandja, ’s hogy az ügynek nagyobb részvétet szerezzen, tánczvigalmi vendégeinek frisslőkkel ingyen szolgá­­land. Beléptijegy váltható­­ parton ifjabb Ruttkay József egye­sületi pénztárnoknál. Sorsok pedig a’ nagyszámú ’s részben igen becses kéz- és ékművek sorsjátékára Pesten a’ nemzeti casinó­­ban és Kossuth Lajos urnál, és Budán Vásárhelyi Pál dunasza­­bályozási mérnök és Külkey Henrik nőegyesület titoknok urak­nál; Kecskeméten Posta István Pest megyei tiszt, physicus; Körösön Tóth Ferencz városi orvos; Czegléden Pajor Antal Pest megyei biztos; Jászberényben Taczman Károly jászkerületi jegy­ző ; Nagy-Kátán Kovács Mihály; Szolnokban Fajerer Heves me­gyei rend. orvos uraknál 20 kr. pengő pénzben válthatók. (v. H.) Szegedről. Múlt évben néhány lelkes ifjú a’ nemzeti ha­ladás szellemétől buzdítva, az iskolai igazgatóság elébe folyamo­dott egy minden bölcselkedést­ hallgató által használható könyv­tár ’s olvasó-társaság alapithatása végett. Mennyire méltányolta­­tott legyen e’ dicséretes szándék, eléggé kitetszik a’ megadott engedelem­ ’s azon czélirányos intézkedésből, minek következté­ben az olvasó-társaság elrendezésével, mint leendő felügyelő, Horváth Cyrill prof. ul megbizatott. A’ tavali jeles példa az idén ide sereglett ifjúságban is lelkes követőkre talált. A’ megkezdett könyvtárt az önkintes segedelmezés ’s a’ minden jót hőn pártoló tanító ajándékozása annyira szaporította, hogy abban jelenleg 300 magyar német és latin munka van, mellyek az ifjúságtól kitűnő iparral használtatnak. Ide járul a’ minden csütörtökön tartatni szokott gyakorló-iskola, melly alkalommal a’ felügyelő az önkint vállalkozott ’s mindig számosan összegyűlt ifjak előtt lecz­­kéket ad a’ magyar stylisticából és nyelvtudományból. Ezt követi az olvasás közben nem értett uj, szokatlanabb, vagy régibb sza­vak megmagyarázása. Ide járul továbbá a’működő­ társaság, mellynek eredeti művek kidolgozására ajánlkozott tagjai minden kedden gyűlést tartanak. Ebben a’ név nélkül beadott dolgozatok Klee Károly titoknoktól felolvastatnak, a’ tagoktól megitéltetnek, ’s miután másnap a’ felügyelőtől is helybenhagyatvák, csütörtö­kön szerzőiktől nyilványosan elszavaltatnak. —Szabadkán is van egy magyar gyakorló-társaság; alapítója Antunovics József; tagjai pedig olly ifjak, kik már az iskolai pályát megha­ladták. Alapos jártasság a’ magyar nyelvben ’s minden oldalról jeles könnyűség az előadás- és elszavalásban teszik azon czélt, mellyre törekednek. Múlt és Jelen szerkesztősége felszóllíttatott a’ következő czikkely kiadására. — Az augsburgi Allgemeine Zeitung 101 számában april. 11-röl 804. 1. a’ következő levél olvasható: „Kolozsvár mart. 30.k. Hiteles kútfőből irhalom , hogy az Allg­e­­meine Zeitung 72-ik számában tart. 12-ről 563 r. es­czim­ alatt. „Magyar állapotok“ kiadott tudósítás, „mintha az erdélyi püspök

Next