Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-28 / 51-52. szám

51. és 52. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ; — a’ 8*átadunk terjedelmesb politicai ’• rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’« kiadja Balásfalvi Orosz József. Junius 20. till. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren T49. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben , kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: pozsonyi tudósítások; literatúrai újdonságok, mískiállítás és a szegények dolgozóháza alapkövének letétele Pesten. Baldacsy báró kórházi alapítványa; nógrádi viszonyzáfolat; a’ sopronyi evang. lyceum ’s a’ békési evangelicusok magyarosodása; Milos herczeg jótékonysága Brassóban. Ausztria. Vesztegintézeti enyhébb rendszabály az ausztriai és törökországi határok közt. Nagybritannia. A’gyármunkások közti nagy nyomorúság enyhítését tárgyazó indítvány megbukta az alsóházban; követválasztási élénk mozgalmak. Francziaország. A’ költségvetés elfogadtatása a’ pairkamrában; feszültség Bugeaud general ’s az alattai tisztek között. Spanyolország. A’ királyné bőrbetegsége ’s a’ kormányzó loyalitása. Németország. Berlini és müncheni tudósítások. Svézia. Törökország. Öszeütközés a’ candiai lázadók ’s a’ török katonaság közt; felvilágosítások a’ bolgárországi eseményekről. Elegy. Kis futár. Zsély. Sopronyi örömünnep . Függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Az erdélyi kir. udv. Kanczellária az erdélyi kir. kormányóságnál az Ehrenfeld András halála által megürült lajstromai és levéltár-igazgatói hivatalra Homorod-Szent-Mártoni Biró Pál fogalmazót, a’ Bartha István nyugalmazása által megürült titoknoki hivatalra pedig Radnóthfájai Nagy Samu fogalmazót alkalmazd. Pozsony, jun. 26. Előbbi számunkban az ág. vall. dunáninneni egyházkerület ülésében az emlittetteken kivül azontúl semmi nevezetes elő nem fordult. Nehány példányban hibásan állt, hogy a’ tót cathedra restaurálása a’ nyitrai esperességtöl kérelmeztetett; liptóinak kell vala állania. Ugyan a’ liptói esperesség egyik küldöttje szentmiklósi lelkész Hodzsa ur szólott és pártolta az ügyet és pedig annyi lélekkel, előadásában annyi energiával, hogy lehessen vala nem sajnálnunk, illy tudományu férfiúnak önszárnyai megszegését. Hasonlót lehet mondani bizonyos Sturról, ki az ujan rendezendő cathedrára vala szánva, ’s ki fiatalsága mellett igen nagy tudományos műveltséggel bir ’s a’ legszerencsétlenebb pánszlávok egyike. Egyébiránt tekintetbe véve a’ kérelmezők kívánatét , tárgyilagosan mindenesetre igazságosnak látszik, hogy ha már van a’lót nyelvnek cathedrája, az alkalmas oktatóval láttassák el; de az a’űz, az a’ roszul rejtett ellenséges szándék eltörli igazságuk színét, ’s az észt hívja segédül. — A’ pozsonynagyszombati vasút erősen készül, Bazin felé, mint halljuk, éjjel is dolgoznak. Kevés nap múlva, folyó hónap 29-kén azaz kedden, Bazinig nyitva áll az út. Más felől a’ Pozsonyba a’ zöldfavendégfogadóba vezető vaspálya is csak nehány száz lépésnyire van czéljától. — A’ városhatóság igen jó rendszabályt hozott, melly magában véve ugyan nem nagy fontosságú, de következményeiben mutatja, mennyire hozzá szokták az emberek saját csekélyes érdekeikkel összeütközőt megrontani. Pozsonyba a’ gőzösök alulról 3 órakor, Bécsből 7—8 órakor érkeznek. Eddigelé bár mellyik létről jött, a’ hid megnyittatott; ’s este, midőn a’ közönség nagy része a’ ligetben van, sok kellemetlenséget okozott, miután a’ közönséget é s a’ társaságot igen megzavará, ’s e’ mellett egészen felesleges, miután a’ gőzös reggelig helyben marad, ’s akkor a’ többi hajóknak a’ hidat úgy is meg kell nyitni. A’ város tehát megrendelő, hogy a’ gőzös azon a’ télen maradjon, mellyröl jött; ’s íme, az itleni egyik vendéglő, kinek érdeke túlnyomja a’ közönségét, jár és kel és aláírásokat gyűjt e’ rendszabály eltörlesztésére. Nem nevetséges e ez? — Időjárásunk kellemes. A’ múlt heti hüs napok forróvá változtak. A’ Duna vize 16—17 foknyi melegségü. © Pest, jun. 22. Szép szó a’ nyilványosság, hangosan kürtöli korunkban minden száj. Minden lapban, naponkint olvassuk, miszerint korunk a’ nyilványosság kora, az eszmék kifejlesztésének kora ’stb.; ’s mégis sajnosan tapasztaljuk, hogy ezen „nyilványosság korában“ honfiaink nem igen vannak e’ nyilványosságra megérve. Feljajdulnak minden szón, minden hit roszakarat szülte koholmány, minden állítás rágalom. Minden közgyűlés után egymást követik a’ válaszok , viszonválaszok , ellenjegyzetek, források, viszontorlások ’s egyéb a’ tudósitókra kent szép czimek. Nem azért hozom ezt fel, mintha a’ czáfolatoknak nem volnék barátja, mert tudom, hogy az igazság a’ vélemény-súrlódásokból fejtikt ki, de azért említem, mivel ezen helyreigazítások többnyire olly alakba öntvék, mintha a’ tudósító mistifkálni akarná a’ közönséget. ’S pedig uraim halljátok, nemcsak a’ nyilványossághoz nem szokottak rimánkodnak szüntelen, hanem az irodalmi téren felserdült bajnokok is feljajdulnak koronkint. Nyomom nyilvánosság ! Istenemre mondom, szegény magyar irodalom ! Legközelebb Erdélyi úrnak tetszett az athenaeumi Tárczában — fogadott vagy fogadatlan ügyvédként, nem tudom — fellépni, ’s engem vádolni, mintha múltkori levelemben azért írtam volna a’ Regélő-Honművész megszűntét, hogy ezáltal quasi a’ Közlemények iránti sympathiámat tanúsítsam Garay rovására, ’s állítja Erdélyi ur, hogy én ezáltal Garayn valami méltatlanságot követtem el. Állíthatnám ugyan, hogy E. ur csak azért említé Garayt dicsérettel, hogy a’ Közleményeket becsmérelhesse, de ezt mellözem ’s csak felsohajtok az egekre, ne rimánkodjunk szüntelen ! Árpád szakáséra mondom, eszemben sem volt ezen kicsinyes czél; mások alacsonyítását bizonyos tudósokra bízom. Garay pedig igen okosan tett hogy hallgatott, mert ha netalán mi sem lett volna a Regele folytatásával, akkor igazán myslificálva lett volna a’ közönség, de ha majd egyszerre jelentendi a’ lapot ’s ezenfelül még jó czikkekkel is lependi meg a’ közönséget— mit tőle méltán várunk akkor köszönetet szavazandunk neki a’ haza jelölt ’s hangosan kürtölendjük e’ lapok hasábjain: „Éljen a’ Regélő-Honművész, éljen szerkesztője még sokáig, hogy a’magyar lyrai költeményt a’ legvirágzóbb polezra emelhesse.“ — ’S most, mert feltettem, hogy az irodalmat gyakrabban veendem tudósításim tárgyául, halljunk egy kis újságot. Nem sokára meg fog jelenni illyezimü munka: „Ügyvédi reform ifj.Palugyay Imrétől.“E’ munka igen korszerű leend már csak azért is, mert a’ pesti ügyvédek épen e’ napokban tartották első ülésöket, az ügyvédek rendszeresítése és sorsuk biztosítása tárgyában. Figyelmeztetem eleve a’ t. olvasó közönséget ez érdekes munkára. — Épen most hagyta el a’ sajtót Széchenyi István grófnak legújabb „A’ kelet népe 1841“ czimű munkája. Rég rebesgette a’ közönség e’ munka megjelenendését 's tartalmát eleve gyanították. Ezen munka olvasása után, úgy hisszük, át fogja végre látni a’ közönség, milly kárhozatosak hazánkra nézve ama’ tuldemocratiai elvek, mellyek, fájdalom, korunkban annyi kebelben visszhangra találtak; átlátandja, hogy reform csak aristocratiai lehet hazánkban, ’s hogy a’ democratiai érzelgések nem felvirágoztatni hanem meggyilkolni fognák a’ hazát. Reményijük, hogy e’ munka, ha csakugyan kell lenni pártnak, egy zászló alá hódítandja a’ rokon kebleket, ’s ekkor bő tér fog nyílni azon elvek megvitatására, mellyeket Magyarországnak, ha haladást akar, követnie kell. Publicistáink ebben elég anyagot találandnak bővebb taglalgatásra. Tehát mielőtt a’ gyanítható harcz kezdődnék, csak a’ munkára szükség a’ közönséget figyelmeztetünk. — Múltkori levelemben ígértem, hogy Libay művére visszatérendek, mielőtt a’ műskiállítás egyéb remetkéit közleném. E’ munka egyetlen a’ maga nemében. Boldogult Ferencz Császár mellszobrát képezi életnagyságban’s olly hűségben, miilyenben Ferenczünknek egyik mellszobra sem készült. Ezüst finomdrótból van az egész készítve; átlátszás mint a’ szita. A’ művész 3 évig és 4 hónapig dolgozott e’ művön a’ legnagyobb szorgalommal. Nehézsége 13 mark, magassága 28 ujjnyi ’s mintegy 65,000 egyes részecskékből van csinálva. — Boldogult Császár Ő Felsége general egyenruhában van, az Ausztriai Ház minden díszjeleivel felékesítve. Mióta a’ remek mű fel van állítva, folyvást számtalan néző áll a’ szobor körül ’s bámulja az emberi ész találékonyságát. Libay ur beszterczebányai arany- és ezüst-műves, kire Magyarhon büszke lehet. — Halljuk, hogy Szentpéterynk is egy gyönyörű művel lepte meg a’ műegyesületet, azonban még ez nincs kitéve, ’s igy erről máskor. — A’ festészi müvekre térve azon általányos észrevételek után, mellyeket múltkor tevék, nézzük az egyes müveket. A’ Ildik osztály egy részét az olajfestvények teszik. Szokás szerint, mert minden mutatványoknál a’ közönség először mindig a’gyengébb müvekkel ismertetik meg; azonban itt is találkozunk művészekkel, kiknek neve birodalom szerte ismeretes. Itt látunk müveket a’ többek közt Endertól, Abbiatitöl, Grubertől, az id. Brunnertől ’s itt állapodjunk meg. Brunner a’ virágok festésében egyik az első művészek közül. A’ festő művésznek nem feladata a’ természetet szépíteni, mert a’ természet magában tökéletes, ’s csak hűségesen felvenni minden tárgyait lehet feladata, ki utánozni merészeli. ’S nekem úgy látszik, Brunner felfogta ’s megoldotta e’ feladatot. Az ezen teremben találtató műve virágokat ábrázol egy vakablakban. A’ néző szinte érzi a’ rózsák illatjait ’s a’ különféle árnyéklatok gyönyört ébresztő látása kísértetbe hozza a’ bámészkodót leszakasztásra. ’S valóban ha a’ törött virágszálra tekintünk, e’ szóval kell távoznúnk „remek mű.“ — Igen szerencsés eszme Müller T. pesti festész műve „Napoleon visszajövetele Elba szigetéről.“ E’ képben a’jellemek igen jól találvák, a’ szenvedelmek olvashatók a’ csoportuló nép arczain. Azonban a’ kivitel nem épen sikerült, el látszik hamarkodva lenni;az ecset nem a’ legfinomabb. •— Hess Károly két művet adott, az egyik egy magyar méntófejet, másika egy angol telivért ábrázol. — Ha az első képcsarnokot végig mented nyájas néző, térj vissza még egyszer ’s a’ Sik számú képre vess egy pillantást. Szerényen rejtve a’ nagyobbak közt látandassz egy kicsike de mestermüvet Bayertől (Münchenből). E’ képecske egy zárda-sejteket (Klosterzelle) tüntet elődbe ’s itt imádkozva látandod a’ jámbor apáczát. Ima szálland ajkaidról és szeretnéd keble keserveit, mellyeket arczvonásiból olvashatsz, vele megosztani. A’ művész, úgy látszik, éleiből kapta ki e’ titkos zárdás jelenetet ’s mesterkezekkel festette, mit szíve érzett. — A’ posta indul, ’s igy még ez első terem néhány műveiről is máskor. Orosz László, Pest, junius 10. E’ napon tette le fenséges Nádornénk Ő Főherczegsége a’ Josephinum szegények számára építendő dolgozó ház alapkövét délután 4 és 5 óra közt. Ezen ünnepélyre Fenséges Nádornénk közül a’ főhivatalnokok közül nm. országbíró Majláth György, nm. Eötvös Ignácz báró ’s főtárnok ő excellencziája; Telekig József , nm. koronaőr; Szerencsig István királyi személynök ő exc. a’ kir. tábla tagjaival, nm. Mednyánszky Alaj, és több királyi tanácsosok; Lederer báró tábornok önméltósága két tábornagygyal; szabad királyi Pest városa részérül Tölgyessg János polgármester, Pauisz Károly város főkapitánya és Szekrényessy András tanácsnok valának jelen. Fenséges Nádornénk kocsijáról leszállván, nemzeti színekkel vala járdája egész a’ czélra kitűzött helyig bevonva. Ő cs. királyi Főherczegségét Tölgyesy János polgármester magyar diszöltözetben köszönté. Harsogott a’ polgári és a’ királyi pattantyúság zenekara. Az alapkövet számosan összesereglett nép szeme előtt tévé le a’ minden jót és nagyot pártfogó Főherczegnőnk, és miután az egész népesség hálát zenge az emberiség jótevőire, az ünnepély bevégződött; a’ herczegnő kocsiját polgári lovasság kiséré vissza. Az ünnepélyen a’ polgári gyalogság is ki vala tisztelkedésre állítva. Budai jótékony-egyesület. Méltóságos és Végh verekényi báró Baldacsy Antal ur a’ budai sinlók intézetében egy beteg-ágyat 1000 égő írttal nagylelkűig alapítani, ’s arró szóló alapítványi levelet ’s attól járó hat százléki kamatot is előleg félévre az alábbiénak kezébe nyújtani kegyeskedék. Melly nemes ajánlatáért a’ szenvedő emberiség nevében forró hála nyilványíttatik. Költ Pozsonban jun. 26kán 1841. Külkey Henrik, mint a’ budai jótékony nőegyesület titoknoka. Emlékezni fognak t. olvasóink, mikint Gyurkovics Jenő, a’ n. e. görög iskolákat igazgató küldöttség elnöke, a’ szabadkai iskolák főigazgatói vizsgálata alkalmával a’ község jelenvolt tagjainak a’ magyar nyelv tanulását buzgón ajánlotta, ’s meghagyá a’ tanítóknak, hogy ezentúl a’ magyar nyelv a’ szerbbel egyszerre tanittassék. A’ derék igazgatónak e’ rendelkezése kétségtelenül nem egyéb, mint köteles hódolat a’ törvénynek ’s bölcs felfogása az érdekeknek , mellyeket hitsorsosinak java sürgetőig követel. Azonban Pavlovics Tódor ur, a’ pesti illyr hírlap szerkesztője, folyó évi május 24. lapjának 41 dik számában „Ausztria“ rovat alatt ezeket írja: „Megvetéssel olvassuk a’ hírlapokból azon tudósítást, hogy az illyr iskolák főigazgatója Gyurkovics Jenő ur az illyr ifjúság magyarosításán buzgón törekszik.“ —E’ szóra „megvetés“ nem kell felelet. Lássa meg a’ közvélemény, ha méltó a boszankodnia ? hogy egy ember, ki a’ magyar hon javait éli, megvetést mer affectálni a’ magyar nemzet ’s a’ magyar törvény iránt. Mit tön Gyurkovics úr? el akarja talán nyomni a’ szerb ajkú ifjúságnál a’ szerb nyelv tanulását? Látjuk a’ tudósításból, hogy nem. Mit ten tehát? Engedelmeskedék a’ törvénynek , ’s a’ törvényhozás ezélzatának ; mit ha nem tesz, polgári és tisztviselői kötelességét szegte volna meg; és követte a’ görög neme, érsek és metropolita útmutatását, mellyet Karlovczán a’ magyar nyelvtanítószék megalapításával gyakorlatilag nyújtott vala, ’s mellyet maga, a’ magyar nemzetiségre „megvetéssel“ néző Pavlovics Tódor ur lapjaink 3ak száma 255. lapján mint magasztalást érdemlő hazafizettet tudatott olvasóinkká, melly czikkelyében hasonló szellemben szól a’ szegény szerb magyarokról is, kik Újvidéken szintúgy magyar nyelvtanító széket állítottak. Folyó hó 19-dikén összejövetet larta a’ pesti ügyvédi kar egyesületet alapítandó elöleges tanácskozásra. — Folyó hó 21 -én Benyovszky Péter ur előülése alatt ismét összegyűlt, ’s több olly tárgyaknak vitatása után — mellyeket constitualása előtt felveendőknek el nem ismert — közakarattal azt fejezé ki, miképen jódolognak tekinti, hogy az ügyvédi kar jelentse ki, váljon csupán gyülekezet, vagy épen egyesület formában szándékozik magát alakítani? Mivel pedig ezen kérdés eldöntését és a’ valódi czél kitűzését legsikeresebben választmány által vélte elérhetőnek, közfelkiáltássáaz’ választmány kineveztetett, mellynek tagjai: Ádám Ferencz, Ágoston Jószef, Csanády, Ensel Sándor, Haáder György, Hubay József, Illés Ádám, Ivanczy Tamás, Karlovszky Sigmond, Kossuth Lajos, Lissovényi László, Luka Ferencz, Román József, Serjár Antal, Simon Flórent, Sirokay Antal, Tabódy Pál, Tolnay János, Újvári Mihály, Zsivora György. Ezen választmány tagjai a’ nyilvánosan tartandó gyűlésben definitivum, a’ többi ügyvédek pedig tanácskozási szavazattal bírnak. Hogy pedig a’ választmány határozhasson, 7 tagnak kell együtt lennie. Az elnökre nézve határoztatott: miképen minden gyűlésben más elnök, korelnök név alatt, fog kineveztetni. Jegyzővé Tóth Lőrincz — ki hivatalát azonnal gyakorlatba vette — választatott. A’ választmány által kidolgozandó javaslat tárgyai a’ jövő őszelő 1ki gyűlésen fognak indítványba hozatni. Jegyzék azon ajándékokról és hagyományokról, mellyek a’ vakok intézete pénztárának javára 1841-diki május hónapban befolytak, pengő pénzben. T. Ugocsa megye részéről 10 Irt; a’ pesti arany- és ezüstműves ezék által 4 frt; t. Modrovich János ur ajánlása 81rt. „Pál“ oratóriumnak a’ magyar nemzeti színházba lelt előadása alkalmával bejött tiszta jövedelem 438 fr. 26 kr.; Christen Ferencz doctor ur az uj ház építésére 2000 téglát ajándékozott; Misbach Alajos ur ugyanazon czélra 10,000 téglát ajándékozott; n. Dorits István tiszáninneni főorvos legatuma 200 frt; Kauser József pesti kőfaragómester legatuma 2 fr. Samvald-Grosinger hitestársak pesti lakosok végrendelete után 4 frt. _ Trubraviczky s. k., e. alispány ’s ez intézeti elnök. Nógrád, jun. 15. Olvasván a’ Hírnök 46dik számában egy névtelen ur által ápril 26diki közleményemre ’s későbbi nyilatkozásomra közrebocsátott hatalmas recensiot — egyedül az irásszabadsági ügyet, mellyet két oldalról felfogtunk, és a’ tek. szerkesztőségeket tekintve, kiket azzal vádol a’ recensens ur, „hogy nyilványos lapjaikba mikint tudnak álhireknek helyt adni“ — felhívottnak tartom magamat, az elsőre nézve a’ névtelen urat nagy tévedéséből (ha lehet) kirántani; a’ másikra nézve a’ szerkesztőségeknek egy javaslatot adni, hogy újólag a’ vádolt bűnbe ne essenek. Nem tudván a’ recensens ur tisztes nevét, személyes érdemeinket ’s helyzetünk viszonyait mérlegbe nem vethetem, ha vallyon egyensúlyban állunk es azért ne vegye rész néven, hogy a’ túlzók anonymus nótáriusának nevezem. Lássunk a’ köz ügyhez, mellynek arany betűi megyénk tereme külső homlokzatába bevésve tündöklenek. Nagy hiúságnak tartanám , ha illy díszes czimü terem, a’ fény ’s dicsvágy vadászok játékinak engedve , ’s nem czimének szentelve volna. Nógrád a’ köz ügyért él, melly a’ nyilványosságot, a’ meggyőződésből eredt szó- és írásszabadságot magában foglalja. Apr. 26ki közgyűlésünk folyamatjának előadása, hogy nem álhir, hanem történt dolog, azt az anonymus is igazolja; és igy nem a’ száraz előadás, hanem annak magyarázatja lehet egyoldalú, ezt pedig ő magának, mint megyénk ügyeinek fel nem hívott pártolója, hatalmasan tulajdonította, ’s azon anomáliába esik, hogy megvetéssel kezdi replicáját és mégis mint recensens lép fel; de fogásai egyoldalúak, mert a’ Hírnök 41ik számabeli közleményemet az írás- és szólás-szó-