Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-11 / 3. szám

3dik szám. A^/jrwöfcTi^ezések'hivatalos mudósitások’, honi és külföldi politicai hírek’ , mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavizállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz- jgggyel; — a’ Századunk terjedelmes!) political ’s Kikon tudományi­ értekezésekkel, a’ kis futár lite­ratúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkonak Töképen. HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Januar. 11. 1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Elöfizet­­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál , sétatéren 149. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó­­intézetben , kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: a’ somogyi zavargások’kö­rülményes felvilágosítása; a’ belai közönség köszöntő levele gróf Zay főfelügyelőhöz; nyitrai közgyűlés; fővárosi hírek. Kovács Tamás pannonhegyi főapát f. m.t. társaság; adakozások Mátyás király’ szob­rára.* Nagy britannia. A’ M. Herald Paris’megerősítéséről. Fran­­czia­ország. Lamennais az esküttszék előtt. Spanyolország. Bő­vebb felvilágosítások vonatkozólag a’ duerohajózási szerződésre. Tö­rökország és Egyiptom. A’ porta Mehemed Alit Egyiptom’ birtokában meghagyja, ’s e’ kegyelmét neki tudtára adja. Kis futár. Visszaigazitás; függelék. Hirdetések. Magyarország. 6 cs. és ap. kir. Felsége Dresmiczer József győri kápta­­lanbeli kanonokot, a’ győri iskolai kerületben tanulmányok’ fő­igazgatóját, ezen utóbbi hivatalától legkegyelm­esebben fölmenteni ’s „udvari tanácsos“ czimmel feldíszíteni méltóztatott. (Prvát tud.) Ő cs. ’s apost. kir. Felsége a’ görög-nem-egyesült isko­lák’ főfelügyelőjévé Gyurkovics Jenőt kinevezni, Temesvárt­ Mik­lóst pedig, ki e’ hivatalt előleg hoszabb ideig betöltötte, „királyi tanácsos“ czimmel feldíszíteni kegyeskedett. (Privát tudósítás.) Ö cs. ’s apost. kir. Felsége Cserenyei József nagy-ková­csi plébánost a’ fehérvári székes-káptalan’ tiszteletbeli kanonoká­vá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tudósítás.) Ö cs. ’s apost. kir. Felsége a’ pesti magyar kir. tud. egye­temben a’ vegytan’ Ch­emia’t oktató-szék­ére Sangaletti Edvárd orvos-tanárt méltóztatott legkegyelmesebben alkalmazni. (Prív­­.) A’ pozsonyi váltótörvényszékhez a’ polgárság’ részéről ül­nökökké választattak: Weisz László és Jiringer József urak ; a’ pesti első birósági váltótörvényszékhez pedig írnokokká nevez­tettek : Nedeczky Flórián, Pest megyei esküdt; Haragó Máté és Marse­hall József, ügyvédek, és Kauba Eduárd, kir. tb. jegyző. A Kaposvár, jan. 3. A’ Sürgöny nevű hírlap’ 50ik szá­mában, szemlelár’ rovat alatt a’ vegyes házasság, nemzeti szín­ház, hevesi agarászat közé keverve Somogyból említ egy hirt az ujonczok’ állapotáról, mint látszik nem hiteles kútfőből merítve, mire ott helyben módja vala ; különben egy megyének nem utolsó helyen álló díszét, rendelésének gunyolásával, ’s helytelen politi­cai véleményével megkímélné! A’ történet’ előadásában már az hiba, hogy a’ járásbeli főszolgabiró említtetik, kinek semmi befo­lyása a’ dologban; mert nálunk az öt kerületnek kisebb három­három osztálya lévén, az alszolgabirák is önosztályukban hivata- roskodnak közönségesen, ’s most is valamint az egész megyében úgy Mesztegnyőn is egész küldöttség jelent meg az illető szolga­­biróval az ifjak’ felírására, mellyben a’ lakosok által minden szó­val előadható okok’ ellenére valóságos, szinte személyes gorom­basággal párosult, ellenállással gátoltatolt. Hiba továbbá, hogy az illető tisztviselő alispánya’ rendeletére 150 poroszló közt meg­jelenni Iralik hivatalának teljesítésére; mert csak 15 pandúrt kül— de az érd. alszkiró, kinek az alispány a’ már előtte tudvalevő ve­szedelmes összeszövetkezés és közbotránkozás miatt e’ zendülés’ fejeinek elfogalását meghagyja; hiba, hogy ezen pandúrok ide­­genkedőknek mondatnak honosik’megtámadásától; mert erre már akkor csekély számokra nem ügyelve, küldőjüktől engedelmet kértek de nem nyertek; az sem való, hogy a’ több helyi­öl ösz­­szecsoportolt jobbágyság’ erőteljes felkelése volt oka ekkor a’ si­­kernemérésnek ; mert egyedül magok azon helységbeliek lévén, együtt, vezetőiket elfogatni nem engedék, ’s a’ pandurság a’ va­lóságos ellenállást tapasztalván, szolgabirája, parancsolatja szerint akkor erősebb módokhoz nem nyúlhatott; hogy ahhoz is tud, utóbb eléggé megmutatta. Ennek folytában a’ katonasegély’ közbejöttével történt véres összeülés igaz; de ezen segítség nem azért kéretett, mintha a’ pandúrok’ visszaveretése azt el­­múlhatatlanná tette volna; Somogy’ rendei pedig jobban érzik helyhatóságok’ érdemét, hogysem azt minden lépten-nyomon fegyveres erővel támogatni kívánnák. A’ megye’ gyűlése t. i. ezen már szerte harapózott gonosznak elfojtására ’s a’ vétkeseknek büntetésére hathatós rendeléseket lévén, mellyek a’ kormányszék’ teljes helybenhagyását nyerték, az előre nem látható, de lehető legnagyobb szükség’ esetére kért ugyan katonasegítséget, azonban, hogy a’ vétkesekkel lettek’ sú­lyát éreztesse, és a’ csendnek bizonyos fentartását nagyobb be­nyomással elhitesse, egy század dzsidást ezen helységbe ren­delt szállásra, melly katonaság 52 lóval épen akkor érkezett meg, midőn a’ mondott zendülés’ megvizsgálására rendelt küldöttség feladott munkájához kezdvén a’ levélkesek összefogására néhány pandúrt a’ járásbeli szolgabiróval elküldött, kiket, ámbár a’ velek levő szolgabiró ekkor is utolsó perczig lövéstől tilalmazta a’ né­pet, és egész erővel, tiszta lélekkel, jó móddal, oktatással, még élete’ koczkáztatásával is a’ dolognak törvényességét fellógatni hiába törekedett, a’ biró’ házában és udvarában összecsopot­tozott parasztság fegyveres kézzel megtámadott sőt vakmerően nem­csak megtámadta a’ szállásra elosztásba foglalatoskodó katona­ságot is, hanem arra az ablakon reá is lövöldözött, a’ midőn min­­denik védelmül fegyverét elővenni kénytelenítetett olly sikerrel, hogy 5 perez alatt, 8 a’ zendülök közül halva maradván 23 seb­ben, 55 épen eltógattatván, a’ többi szétszaladt, a’ katonák’s pandúrok közül nehány gyenge sebet kapván, így fejtette ki a’ pillanat’ körülménye az esetet és az erre nem készült katonaság’ segedelmét! Az nincs tudva, hogy 8 esztendős fiú lett volna a’ katonák közé, a’ leány is, ki az agyonlövettek közt van, nem a’ kapitányt, hanem egy pandúrt támada meg baltájával. A’ helybeli biró, ki a’legfőbb lázasztó, nem maradt halva, hanem vasra verve várja büntetését. Összezavarta a’ tudósító véle ennek apját, ki’ nyert sebjeiben még négy társaival együtt, noha gyógyításokra tüstint orvosok jelentek meg, sírban nyugszik. Az esetet igen rosz hatásúnak mondja a’ tudósító, holott ezen szomorú de elkerülhe­tetlen és idejében történt csapás és annak a’ megyében hivatalos közrebocsájtása, a’ hasonló rész indulatuakat egyszerre elrémí­tette, a’ jókat pedig megbátontotta, ’s a’ csendességet helyreál­lította. Hogy az okfők vitték ennyire a’ dolgot igaz; de nem azok melly­eket a’ tudósító előad. Somogyban nem házasodik előbb a’ nép, mint másutt, hol a’ kenyérkereset könnyű, nem is e’ miatt idegen a’­­sorshúzástól; hanem ámítok terjesztők el azon ostoba eszmét, hogy a’ telkes jobbágy a’ rajta fekvő közterhek mellett, ezen legnagyobb adót — a’ katonaállítást — mellytől az eddig gyakorlott módnál magát ’s fiát megmentette, jutalom vagy köny­­nyités nélkül, miilyen a’ robot és dézmaelengedés, nem viselheti. Vidéki ámítok hazudták Mesztegnyőn azt,­­a’ mint szigorú vizsgá­lat után kijött hogy megyéjükben tavai épen hasonló esetben négy helységbeliek ellentállván a’ vármegyének, fiaik felrovásában és a’katonaállítást nem engedvén, egyik helység­e Felségétől megnyerte, hogy csupán fegyverrel szolgáljon, dézmától, robottól ment legyen ; holott tudva van tavaly katonaállítás nem volt, tiz esztendő előtt pedig azon megyében sorshúzással és csendesen ment véghez a’ sorozás. Amitek hitették el azon szerencsétlenek­kel , hogy a’ pandúrok nem fognak lőni, hogy kiszedték fegyve­reikből a’ golyót, hogy a’ katonáknak nem szabad fegyvereiket ellenük fordítni; ezért hitték a’ megvakultak, hogy kinyomhatják őket falujokból, uj tanúságául annak, hogy veszedelmes minden előadásnak vakon helyt adni *3. A’ történetnek ezen hiv előadása után a’ tudósitó a’ bujtogatásnak keletkezhetését a’ priori roszul fejtegeti, ’s ítéletét is reá előre mondá ki. Ugyan miben állott a’ dolog’ hibás vezetése ’s iránytévesztés , hogy azt okozá a’ tudó­sító, valljon a’ megyének előre bocsátott hirdetései, az 1840-dik évi törvényczikkelyeknek minden helység’ számára történt meg­rendelése ’s kiosztása, a’ plébánosnak vallásos oktatása, a’ tiszt­viselőknek személyes iparkodása a’ köznépet mind a’ törvény’ erejéről, mind a’ katonaállítás’ itt szokatlan de tiszta és igazságos voltáról meggyőzni, hibás és iránytalan vala e­z különösen a’ „mondják“ után népszerűtlennek bélyegzett szbi­ó, a’ ki köztudo­mány szerint legnépszerűbb, szinte a’ tulságig népszerű, nem kö­vetett­e el ön személyének koczkáztatásával még az utolsó pilla­natban is mindent a’ mit az életleneknek jó úti a téríttésökre szol­gálni vélt ? A’ poroszlók helyett békebírákat szeretett volna a’ tu­dósító. Megjegyezvén, hogy hazánk’ szerkezetében épen a’ szolga­­birák azok, mik más országokban a’ békebirák, ’s ezek itt töké­letesen eleget, tettek hivataluknak. Valljon az érdemes tudósító a’ gyujtogatót akkor is okosságánál fogva kívánja elvonni rész tetté­ről, midőn már házát lángba borította ? vagy az utonállót maga védelmezése helyet reményit e okokkal éltét itteni azon helytelen értelemről, melly szerint azt, a’ minek Inával van, mástól erővel is elvehetni szabadosnak tartja ? Az idétlen predikáczió szigorú parancsolás helyett mindenkor káros és czéliránytalan; értelmet keres ott, hol az okosság kifejtve nincs, és a’ helyett, hogy az ész’ útjára vezetne, az államiság’ izgatását felserkentvén, épen el­lenkezőre vezet. Valljon lehet e azt várni, hogy az, ki papjától csak ollyat hall, a’ mit hite’ ágazati szerint hinni tartozik,­­s mégis annak nem hisz, szelídséggel többé felvilágosít üssék ? Kivált a’ köznép, melly nálunk épen úgy, mint Pak­sban, Pesten, Zemplén­ben a’ mesés elbeszélések, balitéletek által készültté válhat, el­ragadtatásában a’ józan észnek nem enged, ’s illy­enkor helyes: immedicabile vum­us ense reddendum. Nagy önhittség azt kép­zelni , hogy egyes ember okosabb mint egy megye’ közönsége, hol a’ tapasztalással párosult ész komoly megfontolással vezeti a’ tanácskozásokat, de a’ büntető rendszer’helyes fogalma ’s a’ kormányozás’ bölcsessége megkívánják, hogy a’ vétkesek érde­mük szerint büntettessenek, a’ közcsendnek és jó rendnek óhaj­tott maradása pedig szükségessé teszi, hogy helyhatóságunk’ mél­tó tekintete mindenkép fentartassék.“ Béla, jan. 2. Béla városa’ evang. gyülekezete kö­vetkező köszöntölevelet intéze mlgos gr. Zay Károly egyházi fő­felügyelő úrhoz múlt év dec. 29. „Mélgos főfelügyelő úr! Kik a’ nemzeti boldogság’ meggondolt lépésönkénti előhaladásán ’s a’ ke­resztény egyháznak kölcsönös türelemre ’s felebaráti szel­eteire tá­maszkodó díszletén saját buzgó indulatjok’ belső nyugalmát ’s hitük’ békés vigasztalásit találják, forró részvétellel fogadják azt, mi ama’ czél felé hat, mi rokonnemü érdekek’ közösségével bir ’s e’ közös érdekek’ előmozdítására egybefüz, meggyőződvén ar­ról, hogy több egyesek’ összesített erejének szabad hatása által az általok körülövezett központ is, mellytől mintegy tápjokat’s fenyőket veszik, szilárdabb alakulásra és terjedelmesb fénykörre jut. A’ hazapolgári kapcsolat’, h­azafius érzelem’ ’s hitbeli türelem’ országos iránya méltóságodban is buzgó pártfogóra talált. Vala­mint méltóságod’ egyházi ’s iskolai főfelügyelőnkké történt meg­választatása előtt, az emberiség’ javát ölelő ’s ápoló nemes indu­lata határtalan tisztelettel töltött el bennünket, úgy méltóságod’ megválasztatása után, midőn hitfeleink’ egyházi gy­ülekezd­e mél­tóságod’ tisztelt elődjének mély háláját már nyilványitá ’s szeretve tisztelt méltóságodnak hazafi rokon érzelmei ’s buzgó hon- ’s val­­lásszeretetébe vetett közbizodalmát is tolmácsolá, most miután hitsorsosink’ nevében is a cs. kir. Felsége előtt lett jobbágyi hó­dolatát méltóságodnak csak legnagyobb háladatossággal ’s a­g­­szivesb örvendezéssel fogadhatnék, köteles hálánk kijelentése a’ köztiszteletnek csak leggyengébb viszhangja lehet. A’ ha­zai nyelv’ egyetemizése az, melly által méltóságod korára ’s ez által az utóvilágra is tartósan hatni indul. Könnyitni kívánja az ismeretszerzés’ urait, terjeszteni a’ honi nyelv iránti szereidet, jobbitni a’ tanítás’ módjait, ezáltal nemzetiséget kifejtendő ’s a’ tudományokat ’s a’ vallást is ápolandó. Buzdítva e’ nemes igye­kezettől méltóságod’ e’ dicső feladásának törekedve megfelelni kötelességeink közzé mi is számítandjuk, ’s mindennapi képkint forgand előttünk a’ nevelésügy. A’ honi nyelv körül illy példa­adás után hanyagok soha sem leendünk, valamint a’ kölcsönös jogtiszteletet ’s felebaráti szeretdet, mint hitünk’ alaptanitásait, sem fogjuk feledni, jól tudván, hogy jogok’ tisztelése, kölcsönös türelem ’s felebaráti szeretet nélkül nincs sem boldog család és szent hit, sem hit alattvaló ’s nagy nép. Megadása jogszerű ki­­vánatainknak, elhárítása súlyos sérelmeinknek, méltóságod hatha­tós pártfogását, miért tisztelettel esedezünk, már is igénylik. De a’ kezdeti pályán felmerülő terhes viszontagságok lelki szilárd erőt nem csüggesztnek, hanem edzenek, végre az állhatatos béketüté­­sen ’s férfiúi erényeken megtövendők. Mennnyi sü­relmességet ’s ügyszeretet kívánnak meg csak egy protestáns egyház’ mostoha­­ságai? Egyedül magunk’ bajain és sanyart, állapotján is mi ne­héz áthatolni? Azonban a’ forró részvét­ ’s a’ hatalmas kor­szellemnek emberiségi ’s felvilágosodítási kapcsaivá polgártársi szeretet, mellyre reményünk is támaszkodik, méltóságodat a’ tör­vények’ segélyével, bátorítva felséges Fejedelmünk’ kegyelmé­től e’ pályán bizton vezetendik. Kimondhatlanul sokat árt a’ szent ügynek, ki megtámadására vagy hallgat vagy kitér, ezért e’ sorainkban nem az emberiség’ ’s vallásbeli kölcsönös bizo­­dalom’ és embertársi szeretet’ valódi érdekéből hazánkban tör­tént haladás’ kiemeltetésén igyekszünk egyedül, de szomorúbb tárgyakkal is foglalatoskodtatjuk méltóságodat mindjárt pályája’ küszöbén. Méltóságod’ széles hatáskörű tiszti foglalatossága, mellynek elégítő eredményeit már is élvezzük, nem hálaköszönet­ben, de saját érdem- ’s öntudatban leli elégedését ’s jutalmát. Ő­­szinte hálálkodástól is a’ szerénység tilt, mert minek viszhangoz­­tatni azt, mi minden szívben viszhangra talált. Saját ügyünk’ ajánlása bizodalomteljes kérelmünket egyszerű hálálkodásunkkal olvasztja össze, ’s ez bátorított mély ragaszkodásunk’jelen ki­fejezésére is.“ Nyílra, dec. 18. Közelebb múlt tisztújító székünk uj kort, uj szellemet deríte megyénkre. A’ borongós múltra, melly a’ kedélyek’ kitörő ingerültsége közt az aug. 17kei követjelentési közgyűlést olly zajgóvá tévé, illik fátyolt boritanunk és a’ szebb jövőbe Nyírra h­azafiai emelkedésére pillantanunk. Már az ocs. lőkei tisztújító széken több lelkes indítvány tővő szőnyegre, mi­szerint a’ választók’ függetlenségét, szabadságát egyedül biz­tosító, a’szavazati vásárlást, tisztújítási zavarokat és pártokat elszélyesztő titkos szavazás, ha jelennen még nem is, de jövőre minden alkalommal, hol a’ választás ősi alkotványos föl­­kiáltással el nem döntethetik, határozatta­len, legjobb sikereltetési módja kidolgozása küldöttségre hagyatván. A’ nemesi szabadság 1. r. 2 dik ez. biztosította egyenlőséggel, de a’ személyes bizo­­dalmon alapuló választás’ természetével sem egyező sza­v­azás­ra s fel­h­a­ta­la­zás­ok eltörlesztetnek. A’ kijelölésekben a’ KK. és RR. által tartandó előtanakodások, mint a’ közbirodalom hev­­mérőji, kalauzul szolgálnak. Pest, jan. 6. Mult dec. Ján Zichy Edmund gr. ő nagysá­ga mint pártfogó jelenlétében a’ pesti gymnastica-iskola részvé­nyesinek, Fuchs Keresztely* elnöklete alatt tartott gyülésében: 1­ Felolvastatott , a’ szabályok’ értelmében, a’ folyó 1810 évi választmányi ülések’ jegyzőkönyve. Mire nézve elhatároztatott, hogy magyarul szerkeszessenek az egyesült’ irományai, hozzá­­jok mellékelvén a’ német fordítást. 2) Bemutatlatott a’ pénztár állapotja, miszerint a’ bevételek ez évre 1210 fr., 32 kr. —a’ kiadások pedig 1111 fr. 19 kij pp. — és igy maradványt: 108 fr. 13 kr. 3} A’ tanítványok' ísevlajstromából kitetszett,, hogy ez évben 41 h­u ’s 18 leány nyert oktatást a’ testgyakorlásban. 4) Minthogy a’ részvényesek’ száma kétszer annyi mint kezdetben­­­az egyesület’ tökéletes’ képviseléséül, még következő urak ne­veztettek ki szótöbbséggel választmányi tagokká: u. m. Széchenyi István gr., Valero Antal, Károlyi György gr., Rosti Albert és Kossuth Lajos. 2) A’ gymnastica-iskolában eddig csak nyáron tartatván gyakorlatok, azon kérdés tétetett fel: valljon folytattas­­sék e jövő télen a’ tanítás, ha t. i. az egyesület’ ereje megenge­di? Elismervén általában a’ gyakorlatok­ hasznát, egy e’ végre szolgáló iskola’ felállítása azon esetre el is határoztatott, ha a’ részvényesek’ száma annyira növekszik, hogy a’ pénztár ezen költségét megbirja. A’ választmány tehát megbizatik jövő köz­gyűlésig egy terv’ készítésére e’ tárgyban. Kiadta Perlaky Sán­dor s. k. jegyző. 5 Győr, félhó G. Pannonhalmi sz. Benedek rendű főpát Kovács Tamás , maga több hetek óta példás türelemmel szenve­dett májsorvadás’ következtében, a’ végső szentségeket kereszté­­nyi buzgalommal fölvéve, 1. h. Sdikén déli 12 órakor az örök­­létre átszenderült, miután a’ szerzetet, mellynek 1829dik esz­tendei öszhó 2dikán fejévé legkegyelm­esebben kineveztetek, 11 éven keresztül gondosan kormányzottá volna. A’ boldogultnak hüledékei f. hó Sdikán tételnek le illő szertartások kozott a’ pan­nonhalmi egyházi sírboltba, a’ gyászünnepélyek pedig e magáért későbben fognak végbemenni. Béke porainak! Magyar tudós társaság ülései novemb. Az akadé­mia, két hónapi szünideje’ elmúltával, ri­ grói Teleki József ur’ *) Felötlő, hogy a’ tisztelt beküldő úr itt egy lényeges körülményt nem említ­, mellyel e’napokban Bécsben egy somogymegyei tisztviselő­től baltánk , hogy t. i. ama’ elvakított adózók , bujlogásók által legin­kább azzal ámittatának el, „hogy a’ Királynak nincs szüksége katonára, hanem nemesi felkelést kíván, mellyel az urak kalodaállitással akarnának pótolni.“— Vajha kitudatnának e’ gonosz izgatok, hogy rettentő példa állíttathassék fel rajtuk , mert ők az orgyilkosoknál is gonoszabbak. Jó­szerű­.

Next