Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-18 / 5. szám

Csulgah és Bubus-Ghur erősségek Kuhistanban (a’ beludják’ éjszaki hegységében) a’ Sale Robert generalőrnagy’ parancsnok­sága alatti haderő által elfoglaltattak. Ezután nov. ukán e’ vitéz tiszt Dost Mohammed’ hadseregét véré meg, ki e’ kudarcza után sept. 18. még egyszer ellenszegülvén, föbeli nagy és elhatározó csatában, melly Bamin’ közelében történt, meggyőzeteti, minek kö­vetkeztében Dost­erohammed alája veté magát Macnaghten Willi­­amnak, Suds­ah sah’ udvaránál Afghanistanban meghitelezett brit ügyvivőnek. E’ csata’ részletei még hiányzanak, de heves és véres volta azon körülményből következtethető, hogy az angolok’ ré­széről számos tiszt esett el vagy sebesíttetett meg. Nussir kelati khán oc­. 27 és 29kén a’ bombayi 400 gyalog ’s néhány lovas­tól Macpherson kapitány’ parancsnoksága alatt védelmezett Da­­dur erősséget 500 beludjával ismét megtámadó, de tetemes veszteséggel visszavezetett, melly alkalommal Macpherson kapi­tány is könnyedén megsebesültetett. Nove­ljén Boscaven őrnagy a’ bengal hadsereg 38­ és 40dik ezredével segítségül Dadurba érkezett, mire Nussir khán ellen megtámadólag munkálódtak , ki is megveretvén, a’ bolani szoroson visszavonulni kénytelenítte­­tett. — Lahoreban nov. 5kén halt meg a’ régóta betegeskedett Kurrak Sing maharadsa; temetése délelőtti 11 órakor ment vég­be. Nance Issur Knur, a’ megholt fejedelem’ kedvencz nője, ’s más három nejes,­ a’holttesttel együtt máglyán elégettek. Midőn a’ gyászmenet a’ városba egy fedett kapun át visszatért, egy ge­renda leesett ’s az uj fejedelem No Nehal Sing annyira megsér­tetett, hogy kevés óra múlva kiadá lelkét. A’ mostani trónigény­­lő Sere Sing, a’ hires Rundsit Sing' törvénytelen fia, ki vitéz bajnoknak tartatik. No Nehal Sing’ holtteste nov.­­kán két nőjé­vel elégetett; a’ harmadik és legifjabb Sere Sing által a’ tűzha­­láltól megmentetett. Azonban mondják, No Nehal Sing negyedik feleséget is hagyott hátra ’s pedig nehézkes állapotban, kit anyja egy erősségbe zárt ’s vonakodik Sere Singnek kiszolgáltatni. — Calcuttában rebesgeték, hogy 28,000 nepalesi gyűlt össze he­gyeikben , csak Chinábeli utasításokra várván, az angolok ellen síkra szállandók. Elegy. A’ bajor koronaherczeg ő fensége szerencsésen szállott ki Piräusban, honnan az elébe jött Ottó király ő felsége’ kíséreté­ben bemenetét tartá Athenába. Péter­vár, dec. 29. Hir szerint Demidoff Anatole csá­szári udvari kamrásurfihoz azon parancs bocsáttatott, határo­zott időre ide érkezni. — Nehány kerületi kormányok az alá­­jók rendelt hatóságokhoz következő régibb rendelést véltek jónak újólag emlékezetbe hozni: „Semmiféle státustisztviselőnek, akár polgári akár katonai rendben, nem engedtetik meg hatósága’ enge­­delme nélkül megházasodni. E’ törvény’ áthágói mulhatlanul törvé­nyes után büntetettnek.“ Említett kormányok az egyházi hatósá­gokat annyiból összemunkálni felszólíták, hogy csak olly hivatal­nokokat eskessenek össze, kik főnökeik’ részéről engedelembizo­­nyitványt előmutatandnak. V­élemény a’ Pesti Hírlapban Almási Balogh Pál által tervezett „hasznos ismere­teket terjesztő társaság’“ ügyében. A' tervezett társaság’ fontosságát és szükségességét Balogh Pál úr’ ügyes tollával, bő ismeretével, jártasságával olly eleven adja élőnk­be, miképen azt mélyebben fejtegetni képesnek nem látom magamat, minél fogva e’ nagyszerű ’s jótékony társaság’ alakulása ellen nem csak semmi kifogásom sincs, sőt hálával fogadván annak megpendí­­tését, ahhoz csekélységem mindig buzgósággal járuland. Bizton re­ményiem is, hogy nézeteim a’ fontos ügy iránt, melly hosszabb idő óta nekem és gyakori gondolkodásom’ tárgya, mint egyes vélemény mind a’ tisztelt tervezőtől, mind a’ nemzetiséget ’s értelmiséget pár­toló közönségtől méltányossággal fog fogadtatni. A' tervező a’ társaság’ fő czéljául ezeket tűzi ki: 1) a nép minden osztályának szükségeihez alkalmaztatott népszerű ké­zikönyvek’ készítése, 2) azoknak minél olcsóbb áron adása. Én azt gondolom, illy czéloknak megfelelő intézet létezik már az országban és az a’ magyar tudós társaság vagy legalább nem ellenkeznék ennek czéljaival, csakhogy ezen jeles intézetünknek nyis­sunk utat magas feladása’ kivihetésére. Véleményemet következő okok­ra építem. — A’ tudós társaság’ czélja a’ rendszabások 1. §. szerint „A’ magyar tudós társaság a’ tudományok és szépmű­vészségek min­den nemeiben a’ nemzeti nyelv’ kimiveltetésén igyekszik egyedül. A’ hazai nyelvet egész gonddal csinosabbá és gazdagabbá fogja ten­ni.“ — Ezeket csupán a nép’ minden osztályának szükségeihez alkalmaztatott népszerű könyvek' készítése által hiszem eszkö­­zölhetőknek , mert nyelvünk még nem csinosbult, nem gazdagodott, ha némelly egyes könyvek csinos szabatossággal irvák, ha azok csu­pán a’ tehetésbek’ könyvtáraiban, vagy a’ könyvboltokban hevernek. A’ tudós társaság’ feladása tehát a’ nyelvet művelni, hogy a’ nem­zet, a’ nép műveit nyelvet kapjon, beszéljen, mit természetesen al­kalmatos könyvek által érhetni el. Ha pedig művelni akarunk,­­ valamint bár mibe kezdjünk, alól kell fogni a’ munkához és fokon­­kint haladni; a’ kiadott könyveknek is tehát népszerűeknek kell lenni ’s úgy készíteni a’ nagy közönséget felsőbb értelmű mun­kák’ felfoghatását... Mennyire járt el a’ tudós társaság ezen köteles­ségében, csak az elfogult nem ismeri el, vagy ki a’ társaság’ munká­latait gondos figyelemmel nem kísérte ’s avallan maradt. Magam is sok jeles, nevelést tárgyazó munkákat tudok, mellyek az alap szűke, vagy inkább a’ közönség kevés olvasási vágya miatt kéziratban hever­nek, így tehát nagyon igaz tervező úr’ állítása (minek leginkább tu­lajdoníthatni , hogy alkalmas népszerű könyvek’ hiányával vagyunk) hogy mindaddig az arra szolgáló eszközök csaknem teljes hiá­nyával vagyunk. A’ nagy szolgálatot tevő eszköz könyvek’ kiadására, az olvasó közönség, és mi vagyunk hiányával. A’ nagy czélszerű Miss Futár, feladás tehát olvasó közönséget alkotni. Ha jól felfogtam B. P. úr in­dítványát, ez az ő főeszméje is. Minekutána pedig jó czélszerű köny­vek’ kiadására van intézetünk, melly jutalmat is oszt, de a hol még számos jeles munka nyomtatlan hever, a­mi meg tennivaló nem más, mint módot feltalálni, mind azoknak, mind újabbaknak kiadhatására. Részemről tehát­ B. P. úr indítványát oda szeretném magyaráztatni, hogy a’ hasznos ismereteket terjesztő társaság ne ereszkedjék könyv­kiadásokba, hanem a’ mi ezen társaság betűszerinti értelmével inkább megegyez, a kiadott könyvek t­e­r­j­e­s­z­t­é­s­é­t eszközölje a’ közön­ségben. Tudják, érzik mindnyájan literatoraink, hogy dolgozataik mel­lett pénzüket is koczkáztatják ’s míg ők kiadási költségeiket távol sem vették be, a’ könyvárusok 20 vagy több procentet is nyertek, mert néha nem átalják a’ vevőt rászedni ’s a’ kiszabott ár felett árulni a’ könyve­ket, mi a’ terjesztést csak ugyan elő nem mozdítja. Ezen alacsony lelki­­ismeretlen tett ellen országszerte hallani most panaszokat. Illy csalás, nemének is gátat kellene vetni, mert könyvterjesztésre, mindeddig legalább egyetlen mód a’ könyvárusi út, a’ könyvárusok, kik, nem tu­dom, hol olvastam, többnyire (tehát kivétel van) úgy forognak könyv­­boltjaikban mint a’ heréitek a’ serailban. A’ literaturát nem ismerik, a’ vevőt gyakran elutasítják, hogy a’ kért könyv nem létezik, még ki nem jött, habár félévvel is előbb megjelent. Ha még azt is meggon­doljuk, hogy csak igen kevés hiteles könyvárusok léteznek az ország­ban, lehetetlen át nem látni, miképen a hasznos ismeretek’ ter­­jesztése, minek hathatós orgánuma a’ sajtó, mennyire megkívánja gondosságunkat. Most különféle egyesületek léteznek, ajánltatnak, ezek mind csak az értelmiség eredményei lehetnek. Terjesszünk értelmiséget, fejtsük ki azt, 's a’ nemzet fogékony lesz minden jó, nemes és szépre, mire úgy is nagy hajlammal bir. — Alakuljunk hasznos ismereteket terjesztő társasággá, mellynek iránya, foglalatossága legyen a’ kiadott munkákat minél tovább terjeszteni az országban. Nem kétlem, számos hazafiakra találandunk, kik e terhes de üdvös munkát elvállalandják. További intézkedések a’ társaság’ bölcs rendelményei alá esnek. Dr. Peregriny Elek. (1.) Előfizetési jelentés a’ Pesti Hírlapra. Ezen hírlap Kossuth Lajos ur szerkesztési vezérlete alatt hetenkint néggy ivet ad Mech­el szerdán és szombaton kétkét ivén. Fő iránya, a’ honi dolgokra nézve az alkotmányos élet’ kifen­t ’s a’ socialisi javítások közérdekű kérdéseinek minden oldalróli megvitatással előkészítése .Fél előfizetés a’ két fővárosban házhoz hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékkal 6 finomre Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál hatvani utczai Horváth házban T alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. A’ t. ez. megrendelők folyvást teljes számú péld­nyokat kapandnak. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek ’s egyegy hasábsorért garmond belüli 5 pengő kr. számittatik. ‘ Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó-tulajdonosa. (1) válni fog, valamint szinte az említett uradalom’összeírását, a' Jelenkor és Hírnök szerkesztő­ségénél valamint szinte Bécsben udvari ágens Barlanghi László urnál, Nagy-Mányán pedig az ottani inspectornál bővebben látni lehet. — A’ schwarzi gulya’ árverése más nap, azaz martius’ 9kén leszen ugyan ott. A’ fenn tisztelt báró’ hátra hagyott javai, tömegének végintézetképen rendelt kormányozója’ részéről. C*3) (12) C») Megjelentek ’s Pesten Müller­ ’s más könyvkereskedésben kaphatók. Imádságok keresztény katolikusok’ számára szerzetté Albach J. S. Assisi szent Ferencz szerzetbeli misés pap. A’ hatodik eredeti kiadás után fordította Sujánszky Antal Pest­ Leopold külvárosi segéd pap Pesten, 1841. 114) A’ CD REGÉLŐ és HONMŰVÉSZ folyóiratra még folyvást előfizethetni; félévi dfja: helyben boriték­­talanul 5 fr., postán küldve 6 fr. pengőben. (3) cm KuHsiczky József w pozsonyi polg.szabómester minden nála dolgoztató t. ez. uraknak a’ múlt évben ta­pasztalt kegyességöket hálaérzettel alázatosan köszöni, magát e’ jelen év folytában is, minden rendű legújabb divatu , részint kész , részint mondva ’s legpontosabban készítendő mérsékelt áru ruháival ajánlván. Pozsonyban januar 10kén 1841. (*) (13) Haszonbérlet. Néhai nagyméltóságú Vicsápi báró Malonyay János urnak a’ Zsitva kies völgye’ mentében fekvő Nagy-Mányai uradalma, melly öt, egymás mellett helyeztetett tagokból jelesül­ T a Bars vármegyében kebelezett Nagy-Mánya és Szenese, ’s t. n. Nyítra vármegyében fekvő Gyarak nevű egész falukból, és ugyan t.n. Bars vmegyében helyeztetett Gödör és Kis-Val­­kász nevű szinte egész pusztákból áll, ’s fekvésére nézve egy kerekded egész testületet képez minden abban találandó belső ’s külső lelkek ’s épületekkel, királyi ’s egyéb járadalmokat úri ’s jobbágyi hasznokkal, erdőkkel, szőlőkkel, vetésekkel, ’s mint egy három ezer darabra menő ollyatén birkákkal, mellyeknek gyapja a’ múlt esztendőkben száz forintnál valamivel fölebb is alább is adatott el, és (egyedül a’ schweizi gulyát kivévén, melly ez alkalommal árverés’ utján el adatni fog) többnyire mindennemű marhák, gazdaságbeli szerekkel, ’s úgy nevezett egész fundus instructussal a’ jelen mineműségében, a’ folyó esztendei martius’ hónapnak 8-dik napján a’ fenn említett Nagy-Mányai helységben tartandó árveres által tizesztendőre haszonbér be fog adatni. A’ haszonbérbeli szerződés’ czikkelyeit, mellyek közül az egyik az, hogy a’ szerződés’ aláírása’ alkalmával a’ haszonbérbe vevő 15.000 forintokat p. p. letenni tartozik, mellyeknek száztól öttel számlálandó kamatja a’ fél esztendőnkint előre leteendő haszonbérből rendesen le ro­ Dr. Schoepff mint német iró. E’ tudós férfiú már több kis iratával, legközelebb pedig követ­kező terjedelmes és tapasztalatdús munkával ajándékoza meg a­ né­met orvos-literaturát: Jahres - Beitrag zur praktischen Medizin und Chirurgie in Kinderkrankheiten vom pesther Kinderspital; mit Inbegriff der Myo-Tenotomieen an krummen Gliedern und der Operation des Schielens. Pest, 1841. (Ára 9 fz. 40 kr.) — Különös, hogy épen olly férfiú, ki mint a’ magyar academia’ tagja nem csak tud, hanem tartoznék is magyarul írni, — olly férfiú, ki fárad­hatom szorgalma, külföldi költséges utazásai, éjjelnappali stúdiuma, a’ gyakorlatban csüggedetlen buzgósága ’s a’ tapasztalás-gyűjtésben olly nagy figyelemmel fürkésző munkássága által bizonyára egyik el­sőrangú helyre vergődött hazánknak legjelesb orvosai közt, kinek te­hát a’ magyar orvos-literatura’ előmozdításában, melly leginkább illy jeles tudományu férfiútól vár emeltyűket, például kellene tündöklenie,— mégis német nyelven bocsátá közre a’ fönebb czímzett annyira érde­kes munkát, mellyben a’ czélszerű testi nevelésről ’s a’ gyermekek’ belső és külső betegségeinek gyógyításáról legalkalmasb helyen (gyer­mek-kórházban) szerzett dús tapasztalatait rakja le, valamint különö­sen a’ görbe tagoknak és sanda szemeknek hazánkban ő általa gyakor­latba hozott ’s olly sok legsikeresb próbái után alaposnak bizonyult gyógyítás-módját adja elő, melly utóbbi, a’ tárgynak újdonságáért is, kiváltképen figyelmet érdemel. — Igaz ugyan, alig van hazánkban orvos, ki németül ne tudna, ’s azt is lehetne Schoepff dr. annak ment­ségére felhozni, hogy az orvos nem csupán honfitársai’, hanem egész emberiség’ javát tartozik a’ nála annyira saját felebaráti szeretet’ igény­telen (anspruchles) lángjával ölelni ’s embertársain segítő uj tapasztalatit minél tovább terjeszteni, minél többekkel megismertetni; tehát Schoepff dr. úr is azért irhatá munkáját német nyelven, hogy annak külföldi or­vosok is hasznát vehessék. Ezt maga a’ Szerző igazolni látszik, midőn Előszavában írja: „Ich wähle für gegenwärtige Mittheilung die deu­tsche Sprache, weil ich der Meinung bin, sowohl die Existenz und Beschaffenheit unseres Kinderspitals, als auch die Abhandlungen über die Fieber und Entzündungen bei Kindern, und einige chronische Krankheiten, von welchen ich spreche, dürften für alle Aerzte von Interesse sein. — Meine Abhandlungen über die neuesten Operatio­nen (an krummen Glieder und am schielenden Auge) dürften wohl auch, da man sie in der Art bis jetzt noch nicht besitzt, den Collégen im Auslande, denen die Nationalsprache Ungarns fremd ist, willkom­men sein.“ De e’ mentséget eldönti épen a’ németeknek (kikre nézve a’ kedvezmény történtnek látszik) olly nagy tudományszomja, misze­rint a’ jeles uj ismeretekkel tündöklő munkákat, bármelly nyelven írottakat is, azonnal lefordítják saját nyelvökre; ’s bízvást számolhat arra Schoepff dr. ur is, hogy, ha olly jeles munkát ir, melly a’ német nagytökélyű tudományosság’ körében csak középszerű figyelmet ger­jeszthet is, le fog az németre fordíttatni magyarból is, miáltal mind magának, mind hazánknak — ezen a’ külföldiek ’s kivált a’ németek által még most is annyira becsmérelt szegény hazánknak — sokkal több dicsőséget aratna. Ez értelemben hangzik azon gáncs is, mellyet Schoepff dr. urnak egy pes­i jeles orvos­társa legközelebb szerkesz­­tőségünkhez érkezett levelében nyilvánít, ’s melly egyébiránt e’ ke­csegtető szavakkal végződik: „Reméljük, nem távol az idő, hol a’ magyar orvosok, az egyetemmel együtt, egymást lelkesítve kelendnek föl a’ nemzetiség’ szent ügye’ (a’ magyar nyelv’) előmozdítására tu­dományaik’ körében.“ Matics Imre, POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal Pénzkelet. D­unavizállás januar. 17-kén: 5’ 7" Becs, jan.­ló. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 pétes p. p...................106'/, » » T­ ....----­n » » n»®»»"... 00'/^ Kölcsönvett 1834. évről, 500 font .... „ ....-----­» 1839. „ 250 „ .... .......................*81*, „ 1839. „ 50 „ .... „ .... 56 '/, Bécsi statusbank-kötelezvény l'12 pct...........................................63*/, Bank-részvények darabonkint.....................................................1649

Next