Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-18 / 5. szám
Csulgah és Bubus-Ghur erősségek Kuhistanban (a’ beludják’ éjszaki hegységében) a’ Sale Robert generalőrnagy’ parancsnoksága alatti haderő által elfoglaltattak. Ezután nov. ukán e’ vitéz tiszt Dost Mohammed’ hadseregét véré meg, ki e’ kudarcza után sept. 18. még egyszer ellenszegülvén, föbeli nagy és elhatározó csatában, melly Bamin’ közelében történt, meggyőzeteti, minek következtében Dosterohammed alája veté magát Macnaghten Williamnak, Sudsah sah’ udvaránál Afghanistanban meghitelezett brit ügyvivőnek. E’ csata’ részletei még hiányzanak, de heves és véres volta azon körülményből következtethető, hogy az angolok’ részéről számos tiszt esett el vagy sebesíttetett meg. Nussir kelati khán oc. 27 és 29kén a’ bombayi 400 gyalog ’s néhány lovastól Macpherson kapitány’ parancsnoksága alatt védelmezett Dadur erősséget 500 beludjával ismét megtámadó, de tetemes veszteséggel visszavezetett, melly alkalommal Macpherson kapitány is könnyedén megsebesültetett. Noveljén Boscaven őrnagy a’ bengal hadsereg 38 és 40dik ezredével segítségül Dadurba érkezett, mire Nussir khán ellen megtámadólag munkálódtak , ki is megveretvén, a’ bolani szoroson visszavonulni kényteleníttetett. — Lahoreban nov. 5kén halt meg a’ régóta betegeskedett Kurrak Sing maharadsa; temetése délelőtti 11 órakor ment végbe. Nance Issur Knur, a’ megholt fejedelem’ kedvencz nője, ’s más három nejes, a’holttesttel együtt máglyán elégettek. Midőn a’ gyászmenet a’ városba egy fedett kapun át visszatért, egy gerenda leesett ’s az uj fejedelem No Nehal Sing annyira megsértetett, hogy kevés óra múlva kiadá lelkét. A’ mostani trónigénylő Sere Sing, a’ hires Rundsit Sing' törvénytelen fia, ki vitéz bajnoknak tartatik. No Nehal Sing’ holtteste nov.kán két nőjével elégetett; a’ harmadik és legifjabb Sere Sing által a’ tűzhaláltól megmentetett. Azonban mondják, No Nehal Sing negyedik feleséget is hagyott hátra ’s pedig nehézkes állapotban, kit anyja egy erősségbe zárt ’s vonakodik Sere Singnek kiszolgáltatni. — Calcuttában rebesgeték, hogy 28,000 nepalesi gyűlt össze hegyeikben , csak Chinábeli utasításokra várván, az angolok ellen síkra szállandók. Elegy. A’ bajor koronaherczeg ő fensége szerencsésen szállott ki Piräusban, honnan az elébe jött Ottó király ő felsége’ kíséretében bemenetét tartá Athenába. Pétervár, dec. 29. Hir szerint Demidoff Anatole császári udvari kamrásurfihoz azon parancs bocsáttatott, határozott időre ide érkezni. — Nehány kerületi kormányok az alájók rendelt hatóságokhoz következő régibb rendelést véltek jónak újólag emlékezetbe hozni: „Semmiféle státustisztviselőnek, akár polgári akár katonai rendben, nem engedtetik meg hatósága’ engedelme nélkül megházasodni. E’ törvény’ áthágói mulhatlanul törvényes után büntetettnek.“ Említett kormányok az egyházi hatóságokat annyiból összemunkálni felszólíták, hogy csak olly hivatalnokokat eskessenek össze, kik főnökeik’ részéről engedelembizonyitványt előmutatandnak. Vélemény a’ Pesti Hírlapban Almási Balogh Pál által tervezett „hasznos ismereteket terjesztő társaság’“ ügyében. A' tervezett társaság’ fontosságát és szükségességét Balogh Pál úr’ ügyes tollával, bő ismeretével, jártasságával olly eleven adja élőnkbe, miképen azt mélyebben fejtegetni képesnek nem látom magamat, minél fogva e’ nagyszerű ’s jótékony társaság’ alakulása ellen nem csak semmi kifogásom sincs, sőt hálával fogadván annak megpendítését, ahhoz csekélységem mindig buzgósággal járuland. Bizton reményiem is, hogy nézeteim a’ fontos ügy iránt, melly hosszabb idő óta nekem és gyakori gondolkodásom’ tárgya, mint egyes vélemény mind a’ tisztelt tervezőtől, mind a’ nemzetiséget ’s értelmiséget pártoló közönségtől méltányossággal fog fogadtatni. A' tervező a’ társaság’ fő czéljául ezeket tűzi ki: 1) a nép minden osztályának szükségeihez alkalmaztatott népszerű kézikönyvek’ készítése, 2) azoknak minél olcsóbb áron adása. Én azt gondolom, illy czéloknak megfelelő intézet létezik már az országban és az a’ magyar tudós társaság vagy legalább nem ellenkeznék ennek czéljaival, csakhogy ezen jeles intézetünknek nyissunk utat magas feladása’ kivihetésére. Véleményemet következő okokra építem. — A’ tudós társaság’ czélja a’ rendszabások 1. §. szerint „A’ magyar tudós társaság a’ tudományok és szépművészségek minden nemeiben a’ nemzeti nyelv’ kimiveltetésén igyekszik egyedül. A’ hazai nyelvet egész gonddal csinosabbá és gazdagabbá fogja tenni.“ — Ezeket csupán a nép’ minden osztályának szükségeihez alkalmaztatott népszerű könyvek' készítése által hiszem eszközölhetőknek , mert nyelvünk még nem csinosbult, nem gazdagodott, ha némelly egyes könyvek csinos szabatossággal irvák, ha azok csupán a’ tehetésbek’ könyvtáraiban, vagy a’ könyvboltokban hevernek. A’ tudós társaság’ feladása tehát a’ nyelvet művelni, hogy a’ nemzet, a’ nép műveit nyelvet kapjon, beszéljen, mit természetesen alkalmatos könyvek által érhetni el. Ha pedig művelni akarunk, valamint bár mibe kezdjünk, alól kell fogni a’ munkához és fokonkint haladni; a’ kiadott könyveknek is tehát népszerűeknek kell lenni ’s úgy készíteni a’ nagy közönséget felsőbb értelmű munkák’ felfoghatását... Mennyire járt el a’ tudós társaság ezen kötelességében, csak az elfogult nem ismeri el, vagy ki a’ társaság’ munkálatait gondos figyelemmel nem kísérte ’s avallan maradt. Magam is sok jeles, nevelést tárgyazó munkákat tudok, mellyek az alap szűke, vagy inkább a’ közönség kevés olvasási vágya miatt kéziratban hevernek, így tehát nagyon igaz tervező úr’ állítása (minek leginkább tulajdoníthatni , hogy alkalmas népszerű könyvek’ hiányával vagyunk) hogy mindaddig az arra szolgáló eszközök csaknem teljes hiányával vagyunk. A’ nagy szolgálatot tevő eszköz könyvek’ kiadására, az olvasó közönség, és mi vagyunk hiányával. A’ nagy czélszerű Miss Futár, feladás tehát olvasó közönséget alkotni. Ha jól felfogtam B. P. úr indítványát, ez az ő főeszméje is. Minekutána pedig jó czélszerű könyvek’ kiadására van intézetünk, melly jutalmat is oszt, de a hol még számos jeles munka nyomtatlan hever, ami meg tennivaló nem más, mint módot feltalálni, mind azoknak, mind újabbaknak kiadhatására. Részemről tehát B. P. úr indítványát oda szeretném magyaráztatni, hogy a’ hasznos ismereteket terjesztő társaság ne ereszkedjék könyvkiadásokba, hanem a’ mi ezen társaság betűszerinti értelmével inkább megegyez, a kiadott könyvek terjesztését eszközölje a’ közönségben. Tudják, érzik mindnyájan literatoraink, hogy dolgozataik mellett pénzüket is koczkáztatják ’s míg ők kiadási költségeiket távol sem vették be, a’ könyvárusok 20 vagy több procentet is nyertek, mert néha nem átalják a’ vevőt rászedni ’s a’ kiszabott ár felett árulni a’ könyveket, mi a’ terjesztést csak ugyan elő nem mozdítja. Ezen alacsony lelkiismeretlen tett ellen országszerte hallani most panaszokat. Illy csalás, nemének is gátat kellene vetni, mert könyvterjesztésre, mindeddig legalább egyetlen mód a’ könyvárusi út, a’ könyvárusok, kik, nem tudom, hol olvastam, többnyire (tehát kivétel van) úgy forognak könyvboltjaikban mint a’ heréitek a’ serailban. A’ literaturát nem ismerik, a’ vevőt gyakran elutasítják, hogy a’ kért könyv nem létezik, még ki nem jött, habár félévvel is előbb megjelent. Ha még azt is meggondoljuk, hogy csak igen kevés hiteles könyvárusok léteznek az országban, lehetetlen át nem látni, miképen a hasznos ismeretek’ terjesztése, minek hathatós orgánuma a’ sajtó, mennyire megkívánja gondosságunkat. Most különféle egyesületek léteznek, ajánltatnak, ezek mind csak az értelmiség eredményei lehetnek. Terjesszünk értelmiséget, fejtsük ki azt, 's a’ nemzet fogékony lesz minden jó, nemes és szépre, mire úgy is nagy hajlammal bir. — Alakuljunk hasznos ismereteket terjesztő társasággá, mellynek iránya, foglalatossága legyen a’ kiadott munkákat minél tovább terjeszteni az országban. Nem kétlem, számos hazafiakra találandunk, kik e terhes de üdvös munkát elvállalandják. További intézkedések a’ társaság’ bölcs rendelményei alá esnek. Dr. Peregriny Elek. (1.) Előfizetési jelentés a’ Pesti Hírlapra. Ezen hírlap Kossuth Lajos ur szerkesztési vezérlete alatt hetenkint néggy ivet ad Mechel szerdán és szombaton kétkét ivén. Fő iránya, a’ honi dolgokra nézve az alkotmányos élet’ kifent ’s a’ socialisi javítások közérdekű kérdéseinek minden oldalróli megvitatással előkészítése .Fél előfizetés a’ két fővárosban házhoz hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékkal 6 finomre Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál hatvani utczai Horváth házban T alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. A’ t. ez. megrendelők folyvást teljes számú példnyokat kapandnak. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek ’s egyegy hasábsorért garmond belüli 5 pengő kr. számittatik. ‘ Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó-tulajdonosa. (1) válni fog, valamint szinte az említett uradalom’összeírását, a' Jelenkor és Hírnök szerkesztőségénél valamint szinte Bécsben udvari ágens Barlanghi László urnál, Nagy-Mányán pedig az ottani inspectornál bővebben látni lehet. — A’ schwarzi gulya’ árverése más nap, azaz martius’ 9kén leszen ugyan ott. A’ fenn tisztelt báró’ hátra hagyott javai, tömegének végintézetképen rendelt kormányozója’ részéről. C*3) (12) C») Megjelentek ’s Pesten Müller ’s más könyvkereskedésben kaphatók. Imádságok keresztény katolikusok’ számára szerzetté Albach J. S. Assisi szent Ferencz szerzetbeli misés pap. A’ hatodik eredeti kiadás után fordította Sujánszky Antal Pest Leopold külvárosi segéd pap Pesten, 1841. 114) A’ CD REGÉLŐ és HONMŰVÉSZ folyóiratra még folyvást előfizethetni; félévi dfja: helyben boritéktalanul 5 fr., postán küldve 6 fr. pengőben. (3) cm KuHsiczky József w pozsonyi polg.szabómester minden nála dolgoztató t. ez. uraknak a’ múlt évben tapasztalt kegyességöket hálaérzettel alázatosan köszöni, magát e’ jelen év folytában is, minden rendű legújabb divatu , részint kész , részint mondva ’s legpontosabban készítendő mérsékelt áru ruháival ajánlván. Pozsonyban januar 10kén 1841. (*) (13) Haszonbérlet. Néhai nagyméltóságú Vicsápi báró Malonyay János urnak a’ Zsitva kies völgye’ mentében fekvő Nagy-Mányai uradalma, melly öt, egymás mellett helyeztetett tagokból jelesül T a Bars vármegyében kebelezett Nagy-Mánya és Szenese, ’s t. n. Nyítra vármegyében fekvő Gyarak nevű egész falukból, és ugyan t.n. Bars vmegyében helyeztetett Gödör és Kis-Valkász nevű szinte egész pusztákból áll, ’s fekvésére nézve egy kerekded egész testületet képez minden abban találandó belső ’s külső lelkek ’s épületekkel, királyi ’s egyéb járadalmokat úri ’s jobbágyi hasznokkal, erdőkkel, szőlőkkel, vetésekkel, ’s mint egy három ezer darabra menő ollyatén birkákkal, mellyeknek gyapja a’ múlt esztendőkben száz forintnál valamivel fölebb is alább is adatott el, és (egyedül a’ schweizi gulyát kivévén, melly ez alkalommal árverés’ utján el adatni fog) többnyire mindennemű marhák, gazdaságbeli szerekkel, ’s úgy nevezett egész fundus instructussal a’ jelen mineműségében, a’ folyó esztendei martius’ hónapnak 8-dik napján a’ fenn említett Nagy-Mányai helységben tartandó árveres által tizesztendőre haszonbér be fog adatni. A’ haszonbérbeli szerződés’ czikkelyeit, mellyek közül az egyik az, hogy a’ szerződés’ aláírása’ alkalmával a’ haszonbérbe vevő 15.000 forintokat p. p. letenni tartozik, mellyeknek száztól öttel számlálandó kamatja a’ fél esztendőnkint előre leteendő haszonbérből rendesen le ro Dr. Schoepff mint német iró. E’ tudós férfiú már több kis iratával, legközelebb pedig következő terjedelmes és tapasztalatdús munkával ajándékoza meg a német orvos-literaturát: Jahres - Beitrag zur praktischen Medizin und Chirurgie in Kinderkrankheiten vom pesther Kinderspital; mit Inbegriff der Myo-Tenotomieen an krummen Gliedern und der Operation des Schielens. Pest, 1841. (Ára 9 fz. 40 kr.) — Különös, hogy épen olly férfiú, ki mint a’ magyar academia’ tagja nem csak tud, hanem tartoznék is magyarul írni, — olly férfiú, ki fáradhatom szorgalma, külföldi költséges utazásai, éjjelnappali stúdiuma, a’ gyakorlatban csüggedetlen buzgósága ’s a’ tapasztalás-gyűjtésben olly nagy figyelemmel fürkésző munkássága által bizonyára egyik elsőrangú helyre vergődött hazánknak legjelesb orvosai közt, kinek tehát a’ magyar orvos-literatura’ előmozdításában, melly leginkább illy jeles tudományu férfiútól vár emeltyűket, például kellene tündöklenie,— mégis német nyelven bocsátá közre a’ fönebb czímzett annyira érdekes munkát, mellyben a’ czélszerű testi nevelésről ’s a’ gyermekek’ belső és külső betegségeinek gyógyításáról legalkalmasb helyen (gyermek-kórházban) szerzett dús tapasztalatait rakja le, valamint különösen a’ görbe tagoknak és sanda szemeknek hazánkban ő általa gyakorlatba hozott ’s olly sok legsikeresb próbái után alaposnak bizonyult gyógyítás-módját adja elő, melly utóbbi, a’ tárgynak újdonságáért is, kiváltképen figyelmet érdemel. — Igaz ugyan, alig van hazánkban orvos, ki németül ne tudna, ’s azt is lehetne Schoepff dr. annak mentségére felhozni, hogy az orvos nem csupán honfitársai’, hanem egész emberiség’ javát tartozik a’ nála annyira saját felebaráti szeretet’ igénytelen (anspruchles) lángjával ölelni ’s embertársain segítő uj tapasztalatit minél tovább terjeszteni, minél többekkel megismertetni; tehát Schoepff dr. úr is azért irhatá munkáját német nyelven, hogy annak külföldi orvosok is hasznát vehessék. Ezt maga a’ Szerző igazolni látszik, midőn Előszavában írja: „Ich wähle für gegenwärtige Mittheilung die deutsche Sprache, weil ich der Meinung bin, sowohl die Existenz und Beschaffenheit unseres Kinderspitals, als auch die Abhandlungen über die Fieber und Entzündungen bei Kindern, und einige chronische Krankheiten, von welchen ich spreche, dürften für alle Aerzte von Interesse sein. — Meine Abhandlungen über die neuesten Operationen (an krummen Glieder und am schielenden Auge) dürften wohl auch, da man sie in der Art bis jetzt noch nicht besitzt, den Collégen im Auslande, denen die Nationalsprache Ungarns fremd ist, willkommen sein.“ De e’ mentséget eldönti épen a’ németeknek (kikre nézve a’ kedvezmény történtnek látszik) olly nagy tudományszomja, miszerint a’ jeles uj ismeretekkel tündöklő munkákat, bármelly nyelven írottakat is, azonnal lefordítják saját nyelvökre; ’s bízvást számolhat arra Schoepff dr. ur is, hogy, ha olly jeles munkát ir, melly a’ német nagytökélyű tudományosság’ körében csak középszerű figyelmet gerjeszthet is, le fog az németre fordíttatni magyarból is, miáltal mind magának, mind hazánknak — ezen a’ külföldiek ’s kivált a’ németek által még most is annyira becsmérelt szegény hazánknak — sokkal több dicsőséget aratna. Ez értelemben hangzik azon gáncs is, mellyet Schoepff dr. urnak egy pesi jeles orvostársa legközelebb szerkesztőségünkhez érkezett levelében nyilvánít, ’s melly egyébiránt e’ kecsegtető szavakkal végződik: „Reméljük, nem távol az idő, hol a’ magyar orvosok, az egyetemmel együtt, egymást lelkesítve kelendnek föl a’ nemzetiség’ szent ügye’ (a’ magyar nyelv’) előmozdítására tudományaik’ körében.“ Matics Imre, POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal Pénzkelet. Dunavizállás januar. 17-kén: 5’ 7" Becs, jan.ló. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 pétes p. p...................106'/, » » T ....----n » » n»®»»"... 00'/^ Kölcsönvett 1834. évről, 500 font .... „ ....-----» 1839. „ 250 „ .... .......................*81*, „ 1839. „ 50 „ .... „ .... 56 '/, Bécsi statusbank-kötelezvény l'12 pct...........................................63*/, Bank-részvények darabonkint.....................................................1649