Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-09 / 64. szám

64. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi­­politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle’ hirdetmények minél gyorsabb közlésé­ül ._a’ századunk terjedelmes!) politicai ’s ro­kon’tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai­­ művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Ilalásfalvi Orosz József. Augustus 6. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házh­ozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten H­effer Józsefnél a’Tudakozó­­intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: a pozsony— nagyszombati első magyar vasút bevételei; Szabolcs és Marmaros megyék gyűlései; m. t. társaság; ettyeki, nagybecskereki, nógrádi, nagy-kanizsai tudósítások; vakhit borzasztó peldája. Nagybritan­­ni­a. A’ királyné látogatási kirándulásai. Francziaország. Spa­nyolország. Krisztina királyné névnapja megünneplésének eltiltása; a’ cortes munkálatai; Arguelles kedvező helyzete ; közelebbi­­tudó­sítások a’ barcelonai eseményekről. Portugália. Németország. Törökország. A’ caneai lázadók helyzete.^ Amerika. Beván­dorlók. Kis futár. A’magyar nyelv előkelő tulajdonságairól folyt. Hirdetések. ________________ A Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége Hochreiter Izidor zágrábi ka­nonokot és föesperest beruciai czimzetes apáttá, Vukovits Máté kanonokot ’s urbóczi föesperest drusmai vagy dusmai czimzetes apáttá, végre Krády János canonicus a’ latere ’s püspöki cancel­­lariaigazgatót uhodi B. Sz. M. czimzetes apatjává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Priv. tud.) A’ tiszán-tuli kér. táblánál Szuhányi János és Csomay Pál halála által megürült valóságos ülnöki hivatalokra Szent-Pály László ugocsa-megyei főszolgabíró ’s Kossuth András ugyanazon Ítélőtáblái jegyző, ennek helyébe pedig Pózver Antal szabolcs­­megyei főszolgabíró nevezteted ki. (Priv. tud.) A’pozsony-nagyszombati első magyar vasút Pozsonyból Sz.-Györgyre és Bazinba ’s innen Pozsonyba szállí­tott Júniusban 5159 személyt és 1922T/2 mázsa különféle árut, ’s bevett az előbbiektől 930 fr. 24 kr., az utóbbiaktól 100 fr. 36 kr., a’ júniusi összes bevétel tehát 1031 fr., júliusban pedig szállított 5335 személyt és 8742 V. mázsa különféle árut, ’s bevett az előbbiektől ’s pogyászaik­­ullerhétől 1366 fr. 40 kr., az áruktól 572 fr. 41., a’ júliusi összes bevétel tehát 1939 fr. 21 kr., ide tudván a’ múlt évi September 28-a óta folyó évi máj. végéig Pozsonyból Sz.-Györgyre ’s innen Pozsonyba szállított 25132 személytől bevett 4317 frt. 25 kr. és 25742 314 mázsa különféle árutól bevett 1149 fr. 40 kr. együttvéve tehát 5467 fr. 5 kr., e’ vállalatnak megnyitása ótai összes bevétele tészen 8437 fr. 26 kr. — Schönbauer M. s. k. igazgató. Fischer János s. k. igazgató.­­ N. Kalló, jul. 25. Megyénk f. h. 21 és 22én tartott közgyűlést főispány­a excellentiája elnöksége alatt. E’ közgyűlés a’ tisztujítást megelőző lévén, ’s leginkább eziránti rendelkezések tekintetéből tartatván, leginkább a’ tárgyra szorítkozunk. Midőn 1838 eszt. máj. hónapban tartatott szinte e’ tárgyban gyűlés, akkor ő Felsége kegyelmes leirata taglaltatokt, melly megrendelte, hogy a’ lisztujítások alkalmával történni szokott visszaélések és kicsapon­gások jövendőben szigorú vizsgálat alá bocsáttatván megzaboláz­­tassanak. A’ rendek felfogván korunk szelidebb szellemét ’s tud­ván mikép az ököljog ideje rég elmúlt, alkalmazni kívánták ma­gokat a’ kegy. rendelmény tartalmához. — Kinyomatták a’ ren­dek magyar nyelven ’s kihirdettetni rendelték. A’ tapasztalás megmutatta, hogy bár népünk neveltetése olly annyira el van hanyagolva , mégis szive fogékony a’ jóra, szépre és ij­e­delmes­­re; világos jön, hogy a’ durva kicsapongások mindig a’pártos kolomposok izgatásainak szüleményei; világos lett, hogy nagyobb értelmetlen néptömeg is képes saját meggyőződése szerint sza­vazni, csak csábítok ne legyenek ’s álnépbarátok ne rontsák lei­­tatások ’s megvesztegetések által a’ corteseket; világos lett tehát, hogy a’ kicsapongások szent jogaink korlátozása nélkül is meg­­zabolázhatók. Nekünk politicai forradalom jelen éveinkben azon kell törekednünk, hogy midőn nemzetünk egy része az egész nemzetet egyenlő jogokban akarja részesíteni, ’s ha a’ közvéle­mény mellette áll és az idő kivívja — bár mi módon — igényeit, inkább a’ fensebb körbe vonjuk a’ korlátozottabb jogosokat, hogysem vérrel szerzett igazainknak aláássunk. Ugyanazon 1838- ki közgyűlésén megyénk Rendei némelly közjórendet tárgyazó rendeleteket hoztak, mellyeket a’ következés czélirányosoknak bizonyítván, most is megtartatlak; ’s hogy a’ közönség lássa ezekben is némikép nemzeti hiányainkat tükrözve, ezennel kö­zöljük a’ közönséggel. Az 1838. májusi közgyűlés ha­tározatai. 1) Hogy valaki a’ szabad választással birók közül a’ szavazattal el ne zárassák, közelebb az országgyűlési költ­ségek kivetése esetére alakított összeírása a’ megyebeli nemes­ségnek a’ közelebbi tisztujító­ szék alkalmával is alapul szolgál­hatván, az e’ tárgyban munkálodó szolgabirák a’ megye főkor­­mányzójának ezeket mindjárt beadván, az általa kirendelendő kül­döttség által járásonkint és minden helységre nézve betü-rendbe fog szedetni, ’s kik az összeírás alkalmával még mint kiskorúak be nem foglaltattak, de az idő óta a’ tisztválasztásban szavazati joggal bírásra felnövekedtek, vagy bevándorlónak, vagy valamelly módon kimaradtak, bebizonyítván a’ szavazatok összeszedésére kirendelendő küldöttség előtt, mellyik nemzetséghez tartozásukat, az illyenek is szavazatra bocsátassanak. 2. Hogy a’ tisztválasz­tás tárgyában költ fentebbi kegyelmes leiratnak foglalatja a’ tiszt­újító­ szék alkotása idején is élénkebb emlékezetben legyen min­denki előtt, a’ kinyomtatott példányok ez alkalommal is osztassa­nak ki itten N.-Kallóban. — 30 A’ tisztválasztásra mindenki a’ legillendőbb magaviselettel köteleztetvén megjelenni, ekkor bol­tokkal, csákányokkal, vagy más akárminemű illyes, sérelmet okozható’s a’hely szentségével össze nem köttethető eszközökkel meg nem jelenhet senki, és az illy­enektől a’ botok el fognak vé­tetni ’s a’ engedelmeskedők megbüntettetni. — 4} A’ cso­­portonkinti megjelenés a’ városban, annál inkább a’ tisztválasztás helyén, általában megtiltatik. — 5) Az utczákon fel- ’s alájárká­lás hasonlóul semmi esetben meg nem engedtetik. — 6) A’ sza­vazattételre senki részeg fővel meg ne jelenjen, és az ottani kül­döttség által részeg ember szavazatra ne bocsáttassék. — 7) A’ tiszti hivatalokra a’ megye főkormányzója által kijelelendők so­rának végig, valamint minden egyes szólani akarók beszédei­nek is kihallgatására mindenki köteles. — 80 A’ kijeleiteknek vagy más akárkinek emelgetése, az asztalra állás és minden ilyé­lyes az indulatok felhevítésére és szavazatok nyerhetésére szol­gáló módoknak gyakorlata szinte szorosan tilalmaztatik. 1­9} Nyilványos lévén, hogy a’ választás a’ as vár megye tanácskozási teremében a’ helynek szűk volta miatt alkalmatosan nem történ­hetik , jövendőre nézve is szabadabb helyen ’s az eddig gyakor­lott módon, t. i. az utczáról befelé, a’ vármegyeház udvarán, té­tessenek a’ szavazások. Hogy megyénkben a’ józan conservativ — értem a’ korral haladó de nem azt megelőzni akaró — szel­lem, hatalmasan kezd mutatkozni, ezt már több ízben tapasztal­tuk. A’ többek közt most is, midőn némellyek, ollyanoknak akar­tak szavazatot adni, kiket alkotmányunknál fogva nem illet, mit azonban némelly megyék tettek; a’ többség elhatározta, hogy ollyanokba ereszkedni nem akar, mi egyenesen az országgyű­lésre tartozik. • A Sziget Jul. 20. Mármaros megye folyó hó 16ik nap­ján tartott kisgyűlésében olvastatott föl n. m. főispányunk a’ Viski várhegyen költ levele, mellyben a’ tisztujítás határnapjául kö­vetkező nyárutó hó­dik napja van kitűzve. Öt évvel ezelőtt volt tisztujitásunk, a’ közdolgok pangása nélkülözhetlenné téve a’ tiszt­­újítást , a’ mi eddig nem történhetett. Forrongnak a’ pártok, de nem vagyok képes nevet adni e’ pártoknak, bár felhánytam a’ pártok elnevezéseinek repertóriumát; a’ külmegyeiek ugyan adtak nevet, de én azt el nem fogadhatom; elég az hogy forrongnak, ’s minthogy politicai miveltségünk nem a’ leg­kifejlettebb , alacsony rágalmak, milyekre John Bull is kevély lehetne, használtatnak az egyik párt által; pedig biztosan állít­hatom, egyik sem olvasá közülök Plutarch e’ sorait: non enim, qui rempub­­gerunt, iis­tantum de publice dictis factisque ratio est reddenda, sed et in coenam eorum inquiritur et cubile, et matrimonium et quidquid ser­i jocive agunt“ ez nem egyéb ré­szükről mint az alacsony pártdüh rágalmazó kifolyása. Pest. Augustus első napja váratlan tüneménnyel köszönte be hozzánk, mert ámbár a’ délelőtti időfolyam kellemesnek mondható, de délután a’ fellegek sűrűbben kezdének torlódni és már 6 ór­a után annyira, hogy a’ napnyugottal apróbb és nagyobb a’ dörgésekkel felénk tartó fellegek komolyan intének, hogy va­sárnapi sétaóránkat halasszuk; a’ fellegek majd ritkultak, majd ismét összetereltek, mig végre 6V­ óra után szemzeni, azután esni kezde, mit legott olly jégzápor követett, hogy a’ nyugotra néző és szabadon álló ablakokat beveré és azokban tetemes kárt tett. — A’ jégdarabok nagysága a’ legnagyobb mogyorót is túl­haladta, sőt galambtojás nagyságához lehet hasonlitni. Mintegy 2—3 perczig tartott. Ha valaha, bizonyosan augustus első napján imádkoztak az üvegesek legfoganatosabban a’ mindennapi ke­nyerükért, mert ezen jégzápor által dolguk annyira megszaporo­dott, hogy teljes bátorsággal kétkedni merünk, bírnak e annyi kész üveg darabbal, hogy a’ betört pesti ablakokat helyre állít­hatnák. A’ csatázó elemek megszűntével az idő is valamennyire kiderült; de rá következő éjjel ismét a’ sűrűen ropogó meny dör­gések nyugtalaniták álmainkat. (Világ.) A’ m. tudós társaság játékszini választmánya munká­latairól XYik értesítés. — F. év második negyedében a’ választ­mány tizenkét színművet szerzett, u. m. 10 A’ szegény költő, dráma 1 felv. Kotzebue ut. Fekete Soma. 2­ Legjobb az egyenes ut, vigj 1­­elv. Kotzebue ut. ugyanaz 3D Ármány és szerelem, szomorú). 5 felv. Schillertől, ford. Szenvey J. 4D Sakk­ép, vigj. 4 felv. Beck Henriktől, ford. Makay L. 5D Két apa egy személyben, vigj­ .3 felv. Romanus és Hageman ut. Fekete S. 6D A’ rágalom, vigj. 5 felv. Scribelöl francziából T. L. 7D Kaland IX. Károly alatt, vigj. 3 felv. Soulié és Badontól, francziáb. ford. Fekete S. 8D Viola, vigj. 5 felv. Shakespeare után Deinhardstein, ford. ugyanaz. 9D A’ 18 évű ezredes, vigj. 1 felv. Melesville és Angelly ut ford. Tompa Imre. 10D St.-Georges lovag, vigj. 3 felv. Meres­­ville és Royer ut. francziából Csepregi L. 11D Margit, vigj. 3 felv. Ancelot assz. ut. francziából Erdélyi János. 120 A’ gyár­­nők, szinj. 3 felv. Louvestre Emiltől, franez. ford. Csepregi L. — Ezek, valamint a’ régebben szerzett 123 színmű is, leiratás végett bármelly szinésztársasággal közöltétnek az academia litok­­noki hivatala által. Pesten, a’ kisgyülésből, augustus 2. 1841. D. Schedel Ferencz titoknok. Buda sincs többé casino nélkül, némelly lelkes egyének indítványára részvények utján biztosítatott ezen divatszerü inté­zet, ’s minden kellékekkel, mellyeket honunk fővárosában méltán követelni lehet, ellátva, a’ múlt hó utósóján nyittaték meg, a’ vár­­bani Marczibányi házban. (költ.) *** Nógrád, Julius 26. E’ hó elején B. Gyarmat felé utazván, a’ Csesztre ’s Szügyi vonalon gabona takarítók tűntek szemeim elébe; kedvesen hatott reám mint gazdára e’látvány, reményt nyújtva az idei termésnek szerencsés betakarítására; de meglepő is volt, midőn a’ takarítók után a’ tizedest pillantám meg; azonban magam is a’gazdai nyomorok között idülvén fel, ’s én tapasztalásomból tudván, hogy a’ pór ha egyébkor nem is, de minden esetre akkor, midőn fáradságát ön hasznával karöltve látja, munkára kész, hajlékony, ’s a’ felvállalta­, a’ nélkül hogy a’ po­roszló vagy tizedes irgalmat nem ismerő fenyegetései vagy még ütlegei által is kényszeríttessék, kedvtöltve tejesíti; szemeim­nek a’ tizedesbe tévedését hittem, mig közelebb érkezésem­kor a’ tizedeseknek — fájdalom, e’ korszakban is — igazságosztó czímere a’ b­o­­ szemeim, képzelt tévedésemből kiemelve, a’ tizedes valóságáról meggyőztek; valóban furcsa ’s kevésbbé aggasztó ta­karítási mód, főleg azon hatóságra, vagy egyesekre, kiknek kö­rében kis idővel ezelőtt az aratórészek árszabályozásának jöven­­dőbeni megszüntetésére a’ lélekváltság-harang megkondult, meg­­határzása mellett is, miáltal a’ per magát a’ munka-tételre mintegy kényszerítve képzeli, a’ tizedesek a’ takarítók körül ütlegeikkel főszerepet kénytelenek játszani; vajmi kétes jövendőt teremt az arató részek ’s egyéb munkabérek szabályozásának megszün­tetése? természetesen nem egyebet, mint azt, hogy a’ földmive­­lő gazda, majd másfél éves szorgalmának jutalmát, az aratók hiánya miatt termékeinek télre is takarítatlanságába szemlé­­lendi, minek bizonyára, minden a’ tavaszkor közönségesen ’s mulhatlan beköszönő éhség naponkint emléke leend. — Ő nem, uraim ! csak adjunk a’ munkásnak jogszerű bért, bizonyos sza­bályozás nélkül, ’s csak egyedül a’ nélkül fogadhatunk választva értelmes takarítókat, ’s Űzhetjük megszorítás nélkül mestersége­inket; mert mig a’ föld nemzedéke egészen ki nem hal, az egye­dül munkabér által élelmet érdemelhető emberek tömege szapo­rodni fog, ’s velek a’ munkás kezek is úgy annyira, hogy a’ tize­desek éhen halhatnak, a’ mogyorófa-gyökök porrá száradhatnak, ’s mégis gazdai szorgalmunk dúsan kamatozand, ’s dusabban mint most, mert igy a’ munkás kéz több, az erő ’s következőleg a’ szorgalom a’ kelleténél is nagyobb leend. Hogy az említett vo­nalon tizedes irgalmatlankodott, nem csodálom, de a’munka­bérek szabályozásában t elvemet sem gyengíti, miután értésemre esett, hogy az a’ föld, hol a’ takarítás némi kényszerítéssel ment végbe, minden rész ’s munkabér nélkül takaríttatott; mert, úgy mond, pap vagy helység földje volt az, mit a’ község ingyen mű­velni köteles évekint. Ettyek (Fejérmegye), jul. 21. Különös esemény ébreszté föl folyó hó elején e’ vidék figyelmét. Bizonyos G. uz egyik szomszéd uradalombeli alhivatalnok, ki hivatalkodásából kilépve, mintegy tizennégy napi távollét után, egyik éjszakán E. helység­ben megjelen, kocsiját ott hagyván, kigyalogolt a’ szomszéd egy negyedórányira fekvő pusztába, hol a’ köztisztelet és szeretetben álló érdemes tisztviselő lányát, kivel előleges értekezés mellett a’ szokatlan dolog legnagyobb csendben, rendkívüli ügyességgel in­­tézteték el, elszöktetés és kocsijához visszatérvén, formaliter elrab rá. A­kisasszony szülei másnap szivszakadva keresék gyermekü­ket, de csak hűlt helyét lelték annak egy általa hátrahagyott levél­lel , mellyben szüleinek a’ nevelés és egyéb fáradozásiért háláját jelentvén, magát igen boldognak nyilatkoztatja és kéri őket, hogy róla és sorsáról ne aggódjanak, őt ne keressék, minthogy többé látni nem fogják. — Vetéseink igen jól nem, de mégis roszul sem gyümölcsöztek; a’ folytonos rekkenő melegség búzánk szemét igen kiszáritá; az őszit már jun. végén betakaritánk, a’ tavasziak most vannak kasza alatt, általjában igen középszerűek. Az idő és forró szelek siettetnek bennünket, mert valamint búzáink egy ré­szét lábon kapván egy, folyó hó 12én dühödő szél, azt jól ki­rázta , a’ képében levőt pedig, melly különös gonddal összerakva nem volt, szélhányta; 18án pedig olly égető szél lengedezett, millyet magyarhon éghajlatja alatt nem is gondolhatni; úgy tar­tunk hasonlóktul, nehogy úgy is már hullani kezdő zabunkat ki­csépeljék. Sarjunk szépen mutatkozott, de fogyni kezd a’szá­razság miatt. Burgonyánk és tengerink jól biztatnak, ha az eső, mellyet olly óhajtva várunk, sohá nem késik. Szőlőhegyeink tür­­hetőleg állanak, noha a’ tavalyi háromszoros jégcsapást még most is fájlalják. Azaljában az időjárásról az agg kertész által ta­valyra jövendölt koraság ez idén teljesedik, mert Jul. végéig ta­vaszi gabnánk is be lesz hordva. (Nem­. Ujs.) Nagybecskerek, julius 30. Junius közepétől Julius 24k éig tikkasztó hőség perzselte tájékunkat, a’ hévmére naponta 30—34 Beaumeur fokon állott árnyékban; legelőink kiasztak; búzatermésünk olly silány, hogy számtalan gazda a’ bevetett magot sem kapta ki. Más évben illyenkor vígan és derekasint folyt még az aratás; most a’nyomtatás majd végéhez közéig. Ár­pa, zab hasonlag kevés; a’ kukoricza satnyád, a’ szőlöfürtök el­sülnek , mert a’ julius 24kén és 27kén permetezett esőn kívül, hat hétnél huzamosban kiszáradtunk tapasztaljuk az ég csator­náit. Bus agállyal nézünk a’ jövendőbe.—Julius 27—28-án tar­tattak az itteni „egyesült protestáns nemzeti iskolák“ vizsgálatai, az ágostai vallásuak egyházában. Iskolai főigazgató és táblabiró Szathmáry Sámuel ur lelkes beszéddel nyitá meg ez ünnepélyt, nyomatékos szónoklattal kifejtvén, ezen tanodának, két év előtt, kegyes alapitmányok általi keletkezését, ’s annak­ minden valláskülönség nélkül, a’ népnevelésre és nemzetiség gyarapítására szentelt irányát; kiemelve főkép királyi tanácsos és udvarnok Ittebei Kiss Antal ur ő nagyságának azon nemes alapitmányát, miszerint ezen iskolának, egyenesen a’ nemzetiség előmozdítására czélzó rendeltetéséért, 400 p.­ntot ajánlani szíves­kedett. Ezen grammaticalis iskola növendékei, néhány ágostai vallásából ’s nagy részben ó hitü szerbekből és izraelitákból állanak, kik itteni lelkész Benkó György és oktató Ecsedy János ur fáradozásaik mellett, a’ tanulmányok minden ágaiban, ’s ki­­tünöleg a’ nemzeti nyelvben, édesen meglepő elöhaladást tettek. — Alkalmat veszünk közelebb, ezen tanoda bővebb megismerte­tését, keletkezésével, alapszabályaival, ’s az alapitók megneve­zésével együtt közleni; addig is a’ szép irányú iskolának több buzgó pártfogót és melegebb részvétet; a’ lelkes oktatóknak to­vábbi türelmet, csüggedetlen állhatatosságot és számos nö­vendéket kívánunk; a’ szülőknek pedig ezen tanodát nemcsak szellemi, hanem gazdaságos tekintetből is ajánlhatjuk, mert bi­zonyosan értesítve vagyunk, hogy gyermekeik számára egész

Next