Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-05 / 35. szám

abban, hogy valamint ezen k. k. körlevél által legmagasabb királyi kinyilatkoztatásnál fogva kárhoztatott és a megyék törvényes hatóságán túl terjeszkedő önkényes határozatok­tól eddig is óvakodtak, úgy ezentúl is határozatait a fenálló törvények nyomán és értelmében intézni kívánják, s ennél fogva a most kihirdetett körlevél ezen megye Rendeit köz­vetlenül s egyenesen nem is érdekelheti, ő cs. kir. apostoli Felségéhez jobbágyi alázatossággal felterjesztendő köszönő felírást szavaztak. 2) Örökös és valóságos főispány gróf Csáky Károly ur ő nagysága ezen megyének a tisztépítészek tartása iránti kérelmére azt válaszolván, hogy ezen törvé­nyes kívánságot az e végre a nyári hónapokban kitűzendő határnapon örömmel fogja teljesíteni, a járásbeli szolgabí­­ráknak kötelességül tétetett, hogy a nemesek összeírását a jövő közgyűlésig végbe vigyék, ezen összeírási lajstromok­nak megvizsgáltatása pedig, és a tisztépítészek alkalmával előfordulandó voksolás joga, és annak gyakorlása módja iránt eddig hozatott végzéseknek a mostani körülmények­hez leendő alkalmaztatása küldöttségre bízatott. 3) Nemes Bihar vármegyének a papi tized eltörlése iránti felszólítása nem pártoltatván, az országgyűlési utasítással foglalkozan­dó választmánynak olly utasítással adatott által, hogy azon elvet, miszerint minden jogszerű tulajdonok sérthetetlensé­ge méltán követelhető, nyomós okalapokkal támogassa, ja­vulván egyúttal, mi által, s mi módon lehetne az egyházi rend kárpótlását­ azon esetre eszközölni, ha netalán a leg­közelebbi országgyűlésen az előrebocsátott elvben köve­tei kisebbségében maradnának. 40 Zólyom megyének leve­lezése a vegyesházasságok iránt csak tudomásul vétetett. 5) Bihar, Zala és Esztergom megyéknek az úgy nevezett ven­dégi előfogatok megszüntetése iránti rendelései közhírré tétettek. 63 Bereg vármegyének felszólítása, miszerint ő Felsége a magyar anyaszentegyháznak a római függéstől kiszabadítása mellett, önálló magyar anyaszentegyház al­kotására megkeressék, viszhangra nem talált, és ezen egy­házi ügynek elrendezése ollyannak nyilványitatott, melly a megyék köréhez nem tartozik. 7) Erdélyországi alsó Fe­jérmegyének válasza a két hon egy testté olvadása iránt szives tudomásul vétetett és bővebb használás végett az országgyűlési utasítás kidolgozásával megbízott választ­mányhoz utasíttatott; kinyilatkoztatván ez úttal, hogy ezen megye a részek visszakapcsoltatása dolgában az 1832/6 évi országgyűlésen hozatott törvénynek foganatosítását már a múlt közgyűlésből is sürgetvén ettől most sem állhat el. 8) Tolna vármegyének a magyar útilevelek tárgyában érkezett felszólítása nyomán ő Felsége jobbágyi alázatossággal meg fog kéretni, hogy a határvonalakbeli vám- és harmincza­­di hivatalokhoz, a fenálló hazai törvények értelmében, a ma­gyar nyelvben jártas honfiakat alkalmazni méltóztatnék. 9) Temes vármegye által újabban is sürgetett katonai kihágá­sok iránti elégtétel legfensőbb helyen szorgalmaztatni ren­deltetett. 10) Sopron megyének a magyar kereskedés jelen nyomasztó helyzetéből virágzó állapotban átalakí­tása iránt közlött választmányi tudósítása, úgyszint­e a Bécstől Triesztig vezetetendő vaspálya iránt felszólító le­vele, Tolna vmegyének ugyan e részbeni megkereső leve­lével együtt, az országgyűlési utasítást előkészítő választ­mányhoz utasíttatott. 11) Zala megyének a Zágrábban ta­nyázó ezrednek hangászkara által elzengetett gunydal ér­demében érkezett felszólítása fonalán , a vád megvizsgálta­tása és elégtétel megadása legfelsőbb helyen szorgalmaz­tatok 12) Elnökileg mindazon nyomós okok hozatván elő, mellyeknél fogva a már többször indítványozott szolgabirák­­nak szaporítása jelen alkalommal, midőn tudniillik a tiszt­­építőszék tartása közelit, a nm. m. kir. Htó Tanács szor­­galmaztassék, miután a tapasztalás bővebben bebizonyította, hogy az eddigi járásbeli szolgabírák, sem a mezei rendőrség tárgyaiban őket illető felügyelésre és bíráskodásra, sem a legutóbbi két országgyűlésen reájuk halmozott törvényes kötelességek teljesítésére, számtalan rendes foglalosságaik és terheik miatt többé nem elegendők, voksok többsége által elhatároztatott , hogy a nm. m. kir. Helytartó Tanács három alszolgabirónak, és melléjök fogadandó három haj­dúnak a házi pénztárból leendő rendes fizetés melletti sza­porítása iránt keressék meg. 13) A külföldi vas és aczél drót behozása iránt eddig fenálló tilalom tárgyában felki­­vánt tudósítás olly hozzáadással terjesztetett fel, hogy ezen tilalom továbbá is fentartatván, a belföldi nyers vas azon vámdíjak mellett az örökös tartományokba kivitetni en­gedtessék, mellyek mellett ezen czikkek az örökös tartomá­nyokból hazánkba szállhatnak. 14) A lőcsei városi tanács felsőbb helyen azon panaszkodván, hogy keblebeli lakos, né­hai is Bányafy Lajos után maradt, az illető hitelezők által kielégittetésük fejében követelt s annál fogva az 1840 ik évi 22. t. sz. értelméhez képest nyitandó csőd végett, ré­széről összeirt s zár alá vett ingó vagyonnak kezelésébe e megye önkényes avatkozása által, a most idézett törvény­­czikkelyben alapított jogát megsértve, hatóságából törvényes utón kívül erőszakosan kivetkeztetett, e tárgy iránti kimerítő véleményes nyilatkozás kidolgozása a megyei fő­ügyészre bízatott. 15) Első alispány Jamniki Jómi Vincze birótársai­­val együtt, szabad k. Lőcse városában létező és biróiképen módosított, ugyszinte Szepes-Várallya XVI. városában bi­róiképen eltöröltetett ul­rámok érdekében hozatott ítéletek végrehajtásáról szóló jelentését beadván, miután ebből ki­tetszett, hogy szabad k. Lőcse városa tanácsa mindamel­lett, hogy az ügyészi közkereseti­, fenyítő és úrbéri perek­ben az ellenállásnak hely nem adatik, a bírói tekintetnek tetemes megsértésével a vám iránti ítélet foganatba vételét erővel akadályoztatta, az 1662dik évi 29ik 1668: 31,1715: 15ik törvényczikkelyek értelmében az eljáró bíróság által kívánt hatalomkar elrendeltetett; azon oknál fogva pedig, hogy a nevezett városi tanács a megyének a vámtarifák el­rendezése iránti hatóságát vakmerően gátolni és törvényes határozatainak ellenszegülve, a megye adózóin önkényes zsarolásokat elkövetni sőt azokat a már történt eltiltás után is folytatni merészkedik, az 1662dik évi 29dik és 1655ik évi 55ik­­. czikkely világos rendelése szerint ügyészi kereset alá vonatni rendeltetett, a jelentésnek azon része, miszerint­­­­ a Szepes-Várallyán létező útivám tökéletesen meg­szüntetett, tudomásul vétetvén. 16) A megyében most ala­kult mezei­ gazdasági egyesület a megye pártfogása alá vé­tetett, és a társaság alapszabályai megyeszerte környékel­tetni rendeltettek. 17) A marhahús ára 9 krra v. p. leszál­­litasott. F. J. Pécs, ápr. 20. April. 5-dikén tartatott a felsőba­ranyai egyházvidék első nyilványos gyűlése Sárközi Albert Somogymegyei alispán mint világi gondnok és Kossa László esperes elnökletük alatt, melly gyűlésnek ezek voltak leg­főbb eredményei. 1) A múlt még titkos gyűlés jegyzőkönyve olvasásánál fogva a tanácsbiró választása jött tanácskozás­ba. Ezen egyházvidéken t. i. e hivatalra az egyénnek korlát­lan szavazati után történt a kinevezése, vagyis kijelölés nél­kül, s legfelebb azon környéknek, mellyen ügyeit gyakorol­ná, megnevezése mellett; azonban néhány év előtt a kerületi főtanács rendelésére e hivatalra kijelölés mellett jön szava­zás. Némelly lelkész az előbbi választásmódot találá a ka­­nonokkal megegyezőnek, s az illető hatóságra a legnagyobb közbizodalmú férfiút ültetni legalkalmasabbnak, ezért eme korlátozás ellen ünnepélyes óvást­­éve, a kijelöltekre nem szavaza. Jelen gyűlésen e lelkész urak kérdőre vétettek e lépések felől, mire ugyan az illendő, nyomos és másoktól is támogatott felelettel nem késedelmeztek, de a tanácsbiró mindamellett minden óvásuk s most is megtagadott szavazá­suk daczára is kineveztetett. E tárgy felett élénk és részint lényegének érzékenysége részint a nyilván­osság újdonsá­ga sőt kis félrehasználásánál fogva is indulatos vitakozás bontakozék ki, s végre is azon a közpapságtól eredt indít­vány ment át és rendeltetett a főconsistorium elé terjesztet­ni, hogy a tanácsbírák választása ezentúl vagy minden kije­lölés nélkül, vagy ha ezt eltörleni nem akarnák, három évről háromra történjék. 2) Nemes Baranya megyének februariusi közgyűléséből ezen egyházvidékhez intézett azon végzése olvaslott, melly szerint a szálarék ezüstpénzbeni fizetése eltöröltetni rendeltetik, ezen igen mélyenható kérdés vagy is sérelem megye mondta okai, t. i. hogy e tetemes mellék adó a köznépnek már eltűrhetlen terhére esik, s hogy a papi fizetések 1813-ban hitelesíttettek, midőn már bankó pénz volt divatban, történetileg és a nm. helytartótanács már egyszeri megerősítésével czáfolgattatván, szinte a su­­perintendentiához fog felterjesztetni felsőbb helyeken leen­dő orvoslás sürgetése végett. 3) A canonica visitatio alkal­mával a köznép papja és tanitója elleni alaptalan sőt gyak­ran nevetséges panaszokkal!­ tolakodásának gyérítésére in­dítványba hozatott, s szinte e hatósághoz felebbvitetni hatá­roztatok, hogy illy féle esperese vizsgálatok ezentúl csak minden három évben történvén akkor is a megyei törvényes bizonyság mellett menjenek végbe. Nem tudom ugyan, milly hibák és vétségek teszik e hitfelekezetnél a canon törvé­nyeinek áthágását s a papot bevádolhatóvá, de az, hogy a a paraszt a törvényszékektől különben idegenkedő termé­szetével az egyházi gyűléseken csupa mulatságból szemte­­lenkedjék, nem vagyok képes hiedelmemmel összeegyez­tetni ; valamint azt is hiszem, hogy a baranyai köznép elé­­gültségének visszaszerzésére talán minden más mód alkal­­m­atosabb lett volna annál, melly jelen gyűlésen írásban benyújtott panaszait legrövidebben eloszlatni tartatott jónak. Bocsánat uraim, de ha ön alkotta intézményeitek kissé tágu­l­nak a föld népének szűk szabadságain, s panaszkodhatást föltételeznek, úgy nem kellene azt, mint jelen gyűlésen is történt, a ház pitvarától egyszerűen elutasitni, hanem leg­felebb, ha vádolatjai alaptalanok, őt erről felvilágositni. 4) A superintendensi választást tárgyazó mart. elején Pesten tartott kis gyűlésnek végzése, ennek most egyszer megtar­tása mellett sérelemnek tekintetett, s mint illyes orvoslás végett a superintendent elé terjesztetni rendeltetett. A gyűlés három napig tartott. Szegszárdon a minapában két legény közti szóvita ve­rekedéssel végződött; a megfenyítendő legények bevádol­­tattak a városi elöljáróságnak, kik azonban írásban kívántak válaszolni vádjaikra s magokat mint ártatlanokat igazolni. Mi lön ennek következése? közöltetvén a vád az illetővel, ez nem érezvén magát hivatva prókatoroskodásra, egy volt ura­ségi tiszt által adá feleletét, melly igy kezdődött: Bölcs Se­neca mondja: mendacium elucet, si bene perspiciatur stb. Ezen elöltök rejtvényes szavakat olvasván az alperessek, (kik magok ügyvédkedtek) újabb replikájokban kikeltek F. ellen, hogy nem bízván ügyébe már hamis tanút is csábított oldala mellé, t. i. bizonyos Senekára, mondák, hivatkozik, — kit azonban ők városi lakónak el nem ismernek (?) — ki perspecten­ta deák perspiciatur-t perspectnek értelmezvén a tudálékosok, igy nevezik pedig itt az együgynek a deá­­kos perspectivumot vagy is látcsöm látta volna öklözésöket, holott már késő est­e volt, következésképen mit sem látha­tott az állítólagos hamis tanú, ha mindjárt perspecten nézte is. — Kétséges lévén az ügy, mindhárman bezárattak, hogy ne panaszkodhassanak igazságtalan ítéletről. — E valódi esetet eredetiessége miatt el nem mulaszthatom közölni. Dr. Budai jótékony nőegyesület. Múlt 1841-dik év­ben következő kegyes adakozások gyűltek be, mind bécsi értékben: I. Ő cs. kir. fönsége a nádor föherczeg évenkinti adománya 2500 fr.; ő cs. kir. fönsége Mária Dorothea föhg­­asszony szinte évenkinti adománya 750 fr.; kiskorú fölig József, s nőtestvére Erzsébet , cs. kiz­tönségek áldoztak 50 fiot; mságos Klobusilszky Péter, kalocsai érsek 100 fr.; Vörös-Sliemer Katalin 250 fr.; Majthényi-Beniczky Mária 62 fr. 30 krt.; néhai Höhn Éva 100 fr.; Bekkers Natalia grófnő tűzifára 62 fr. 30 krt.; Pollák Márk 25 fr.; Lőwy ékárusné 25 fr.; Tólis ur hagyománya 50 fr.; Kielender 2 fr. 30 fr.; Spietzendorfer Borbála 50 fr.; Knolz 25 fr. — II. A singlék intézete számára begyült: Ó cs. kir. fönsége nádorfőhgnétől 341 fr. 32 fr.; nmgú Klobusitzky Péter ka­locsai érsektől 250 fr.; nmgy Pyrker egri patriarcha-érsek­­töl 500 for.; Andrássy-Szapáry Adelheid grófnétól 125 for; Pálffy-N­ajos Ernesztine grófnétől 75 fr. — III. 36 gyámol­­tainknak ruházatára s a vaságyak megszerzésére részint az egyesületi tagok, részint más nemes emberbarátok mind­­öszre gyűjtöttek 3409 ftot. 35 krt. — IV. A kisdedovó ta­nodák javára adakoztak: főmgú Kopácsy József herczeg­­prim­ás 250 ftot, s 6 öl tűzifát; gr. Batthyányi-Tarnóczy Antonia 20 db. aranyat; Vörös-Hiemer Katalin 100 fr. Hol­­lenburger ur 5 fr.; Krenner József 2 fr. 30 kr.; Kimnach Lajos 238 ftot. 15 krt. — V. Ruhaneműben s élelembeliben:­0 cs. kir. fönsége a nádorféligné kegyeskedék 36 inget, s ugyanannyi hálófejkötőt ajándékozni; összes tagjai az egye­sületnek az élelembelinek megszerzésére összeadtak 478 fr., ragy gr. Brunszvik Majthényi Mária 120 pozsonyi mérő búzát, 50 font szalonnát, 2 pozs mérő borsót, 2 mérő lencsét, 3 mérő darát, 1 mérő árpakását; gr. Forray-Brunszvik Ju­lia 42 font szalonnát, 80 font zsiradékot, 74 font sonka s füstölt sertéshúst, 3 mérő bab, 12 mérő lencse s 25 szere aszoltszilvát; gróf Lányi-Csáky Mária 1 mérő kását s 1 mé­rő babot; Majthényi-Barlakovics Mária két kost, 30 font zsiradékot, 3 zsák burgonyát s 3 akó bort. A kebelbeli hús­vágók­ezébe 7000 font zsiradékot. Borban: nagy váczi püspök Nádasdy Ferencz 2 akót; Röszler Józefa 2 akót; Pirkhoffer 1 akót; Szerb 1 akót; Oeffner polgármester ur 1 akót; Czillich 1 akót; Kisfaludy ur 1 akót; Culmann assz. 2 akót; Mayer assz. 1 akót; Haszmann a. 1 akót; Valcz molnármester 1 akót;Kraker 1 akót; Heinrich Lajos 1 akót; Haltmeyer 1 akót, és szedés által gyűlt 10 akó. Fában; Herczegprimás Kopácsy József 6 öl fát; váczi püspök gr. Nádasdy Ferencz 5 ölet; Luczenbacher fakereskedő 4 öl rozsét. Végtére gr. Lányi-Csáky Mária a felállítandó ká­polnába 1 oltárral, misemondó ruhával, ezüst kehelylyel, s egyéb megkivántatósággal ajándékozd meg az intézetet. — Az 1841-dik évre tett számadás fonalán az egyesületnek következő kiadásai valának: a szegények gyámolitására 4390 fr. 2 kr.; a szegényeknek kiszolgáltatott orvosságra 1421 fr. 18 kr.; a pestivel közös vakgyógyító intézetre 968 for. 50 kr. A 3 kisdedovó tanodának folyamában maradásra, ide értvén a házbért is, 2172 for. 30 kr. A 36 gyámoltnak szükségesekkel ellátására 9063 fr. 34 kr.; különféle kiadás­ra 760 fr. 10 kr. Budán 1842-ki april 14-kén tartott ülés­ből. — Külkey Henrik, egyesületi titoknok. A nagybritanistia. A lor­dok házában apr. 21-kén a gabonabehozatali törvényjavaslat változtatás nélkül átment a biztosságon. Stanhope és Beaumont lordok több módosítványt indítványoz­tak, melly módosítványok azonban vagy szavazás nélkül vagy nagy többség által félrevettettek. Másnap e törvény­javaslat harmadszor olvastatott, így tehát még csak kb­. megerősítés kell hozzá, hogy országos törvénnyé váljék. A követek házában ápr. 22-kén Wallace úr jelenté, hogy mihelyt a ház biztossággá alakuland a jövedelem­adó fölött, ennek azon indítvánnyal szegülend ellene, nyilatkoz­tatná ki a ház, hogy tanácsosabb kincstári jegyek új kibo­csátásához 0. i. kölcsönhöz) folyamodni, mint jövedelem­­adót vetni. Dr. Bowing: „Ha a ház a tarifta fölött választmá­­nyilag tanácskozni kezd, az idegen szeszes italok vámjá­nak leszállítását fogom indítvá­nyozni.“ Ezután napi­rendre jó a jövedelem­adó törvényjavaslatának másodszori olvas­gatása. Fuller Charles úr annak félrevetését indítványozza. Ő tudja — mondá beszédében— hogy a ház többsége ellen harczol; de azt is tudja, hogy minden adó e legnépszerűt­­lenebbikének ellenzése értelmen s logicán alapul. E taksa nyomozódó jellemét egész gyűlöletességében elismerendi a nemzet, ha majd munkásságba lépend; akkor azonban annak s egyszersmind létesítőinek sorsa eldöntve leend. C Hangos kiáltás az oppositio részéről). Rövid vitatkozás után, mellyben más elsőrangú szónok részt nem vett, a mó­­dosítvány 155 szóval 76 ellen félrevettetett s a törvényja­vaslat másodszor olvastatott. Egyébiránt a jövedelemadó 1843—ki apr. 5-kén lépendne életbe. A törvényjavaslat 189 záradékból áll s 130 folio­ lapot tölt be. A Globe szerint a puseyismus naponkint halad. „Ha a jelenkor jeleit, mondja e lap, egészen félre nem értjük, ezen hitfelekezet további előlépések esetében nevezetes szakot képezend az angol nemzeti egyház történetében, bé­kéjét zavarandja és erejét gyengítendi meg, vagy épen fen­­állását veszélyezendi. Oxfordban ismét két tanító, Renouf és Douglas, tért a kash. hitre. Sok tanár mondja ki hajlamát a kath. egyházhoz, írásaik és hírlapjaik a király vagy király­né felségiségét támadják meg s úgy nyilatkoznak, hogy az egyházi és világi hatalom egy kézbeni egyesítése a biblia szellemével ellenkezik. Mások a kolostorok vagy szerzetes rendek visszaállítását kívánják, s­elyeknek már élénk szük­ségét vélik észrevenni.“ Francziaország, Paris, apr. 25. Humann pénzügyminister ma rögtön meghalálozott. Nem volt beteg, gyengélkedő sem, reggel még szokás szerint audientiát adott s jó étvággyal reg­gelizett; midőn azonban egyedfél órakor cabinetje főnöke Mouton­ur szobájába lépett, őt a falapon kinyújtózva s már életjel nélkül találta. Gutaülést szenvedett. A követkamara melly elnökétől e jelentést vette, e miatt a vasúti tanácsko­zást elhalasztani határozá­s azonnal eloszlott. E szomorú esemény a jelen körülmények közt nagy fontosságú, mivel talán kabinetföloszlást vonandhat maga után. A conservativ párt a pénzügyek tárczájára Lacave-Laplagne urat kívonja, ki jelenleg a budget fölötti véleményadással megbízva. A Du­aure-Passy párt ellenben óhajtja, hogy ez legyen utódja az épen elhunytnak. Minthogy Lacave-Laplagne urnak leg­több reménye lehet a cabinetbe léphetni, így, a­mit Guizot olly sokáig távoztatni törekedett, nyílt meghasonlás követ­­kezhetendnek végre a cabinet és a Dufaure-Passy párt közt. A börze máris m­nistercrisistől tart, mert a staluspapirosok most 3 órakor már 30 centimével csökkentek. (Ápr. 25-kei kir. rendelet által Lacave-Laplague már ki is neveztetett.)

Next