Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-06-30 / 51. szám
51. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmest politicai s rokon tudományu értekezésekkel a Kis futár, literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével is foglalkodnak főképen. HÍRNÖK Junius 30. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csötörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték ndf.il 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Az első félév múltával kérjük a t. ez. közönséget az előfizetések jókori megtétele iránt, különben, minthogy lapjaink nyomtatandó példányainak számát a beérkezett előfizetések mennyiségéhez szabjuk, ismét azon kedvetlen helyzetbe juthatnánk, hogy a későn érkezendőknek teljes példányokkal nem szolgálhatandunk. Lapjaink előfizetési ára folyvást ugyanaz, t. i. félévre helyben boríték nélkül 4 fr., borítékkal s postán 4 fr. 24 fr. pengőben. A Hírnök és Századunk szerkesztősége. Pozsony junius 30. 1842. Tartalom. Magyarország. Kinevezés és halálozás; kis gymnasium Érsek-uj várott; hit változtatás; csallóközi levél; magyar gazdasági egyesület, Heves és Tolna megyék gyűlései. Nagybritannia. Francis elitéltetése. Francziaország. Spanyolország. Az uj ministerium, don Carlos ellennyilatkozata. Belgium. Jóniai szigetek. Törökország. Nagti. Bővebb részletek a földindulásról. Kis futár. A juliuszkai napfogyatkozás pontjai hazánkban ; függelék. Hirdetések. Magyarország. A nm. magyar kir. udv. kamara az ujtelki (Neufeld) megürült harminczados hivatalra Punikh Károlyt, a Bécsben levő erdélyi harminczadi kiadó-hivatal írnokát, alkalmazt. Koszlaczky József szigeti kir. sószállítási mázsáló meghatározott. Érsek-Ujvárott, a helybeli polgárság adakozásából, legfelsőbb engedelemnél fogva kisebb gymnasium állíttatott föl s odl. 1-jén nyittatandik meg, hol kiváltképen a magyar nyelv terjesztése czéloztatik. Nagy-Szombat, junius 20. A vallási kérdések szőnyegre kerülte, s mi a feszegetéseket előbb utóbb követni szokta, a higgadt vérrel fontolgatás és elmélkedés a hazában szintúgy mint a külföldön a katholicismus méltányos igényeit igazolja. A puseysták közeledése s egyeseknek p. Milne Edward Herffort marquisnak Angolhonban s másoknak egyebütt nyilván és titokban az anyavallásra megtérte, a kathol. hitterjesztők iránt legújabban szebb színben mint bármikor jelentkező részvét, s munkáiknak túl a tengereken (Isten áldásával!) fényes eredményei, Isten országának gyarapulását nyilván mutatják. Az egész kath. világra vigasztalókig ható illyes adatok sorába, a világosság atyja iránt hálára gyuladva, örvendve füzünk mi is egy hazait, mellynek érzékeny tanúi valánk. Ugyanis Mocsy Mihály ur, czeglédi születés Pest vmegyében, a debreczeni collegiumnak egykori növendéke, ki a református lelkészi pályáról (Duna-Szent-Györgyön Tolna vármegyében) az orvosi tudományok mezejére lépvén át, itt jeles eredménynyel végzé tanulmányát s már a m. t. társaság által 1834 ben kitett philosophiai jutalomkérdésre illy czímű könyvében „Elmélkedések a phisiologia és psychologia körében, különös tekintettel a polgári és erkölcsi nevelésre, Budán 1839“ kitűnő jelességgel felelt, — a protestantismusnak változékonyságában nyugpontra nem találván, miután istenileg kinyilatkoztatott vallás változó természettel nem bírhat s a bölcseség fogalmával sem egyeztethetni meg semmiképen, hogy Isten az embernemet vallásra tanítván, ennek épségben tartásáról ne gondoskodott légyen, a legszentebb ügyben is következetességre és szilárd alapra törekedvén, végre azon eredményre jutott, melly Feneion örökre nevezetes mondatában foglaltatik „ou catholique, ou déiste“ vagy katholikus, vagy deista. Sigy a katholicismus isteni következetessége, melly nemcsak égből hozott vallást, hanem ennek épségben tartása végett szükséges és istenileg megállapított tekintélyt is hisz, rábírta a józanul gondolkodót és isteni kegyelemtől megvilágositottat, mind a protestáns forgandóság elhagyására , mind egy másik szírnek, mellyhez a reformatio ujabbkori ivadéka nagy részben ütődött, a deismusi üresség kikerülésére s vissza térésre azon egyház kebelébe, melly egyedül viheti vissza folytonosságát az apostoli időkre s melly egyedül bírja a tévedhetlenség isteni ígéretét. A kath. hitvallást, miután annak elveiben s tanaiban dicséretes jártasságát tanusitá, f. h. 18kán főtiszt. Kisapponyi Bartakovics Béla apát, kanonok s érseki helytartó ur kezeibe nagyfiszt. Gombár Pál papképző intézeti aligazgató és Cherrier Miklós prof. urak tanúsága mellett a papképző intézeti házi kápolnában a növendék-papság jelenlétében épületes ájtatossággal tette le s azonnal az Ur asztalához is járult. Mi, kik az isteni religio ezen csendes diadalának megindult tanúi valánk, látván, a mennyei gondviselés titok teljes utjai mikép vezetnek czélhoz, térdre borulva áldók Istent s egybeolvadt szívvel óhajtók, confirma hoc Deus, quod operatus es in nobis! M. I. * *** Csallóközből, jun. 27. Haladásunk módjai s eszközei egyidő óta minden oldalról megvitattalak s egyes vidékek s megyék hátramaradásának vagy szellemi műveltségének s anyagi jólétének okai óvatos kezekkel fürkésztetek ki, így Csallóköz viszonyait is figyelemre méltatta egy valaki, midőn a Hírnök 44. számában róla megemlékezék. Legyen szabad nekem is elmondanom némellyeket, miket tapasztalás és meggyőződés súgnak. — Mi Csallóköz geographiai helyzetét illeti, tekintve a közlekedést s éghajlatát, alig találkozik vidék hazánkban, melly vele vetélkedve a versenyt kiállhatná. De az anyagi jólét virágoztatásának ez csak parányi föltétele. A földészet még igen is az áldott természetre van hagyva; e mellett pedig a természet is nem általában — kivétel mellett — áldott, mint a 44. számbeli levelező mondja, hanem csak follonkint; általánosságát tekintve Csallóközre épen nem alkalmazható a régiektől maradt „Aranykert“ elnevezés. Hegyek nem létében azt vélnék, hogy a sik tért egészen a legtermékenyebb föld födi, holott nagy része, kivált az alsó Duna mentében, puszta égevény, hol, ha gyakori esők nem járnak, mindenki úszik; némelly vidékeken pedig a futó homok ollyannyira el van terjedve, hogy dühöngő szelek ezt a vetésekkel együtt elhordják. Több évek előtt Nagy-Magyar vidékének határa nehány napig tartott széldühöngések által majd olly pusztává tétetett, miilyen lehet, ámbár nem láttam, a saharai puszta. — A kis nemesség? Igen a kis nemesség szegénységének fő oka a föld véghetetlen eldarabolása, mi ha nem történnék, vidékünk gazdagabb lenne, s közlekedési módunk mellett, a kézművesség itt virágzóbb lehetne, mint országunk bármelly hegyes vidékein, miután a kenyérkeresetre kényszerítve volna a lakosság, mig most a pór nemes tátra várja a sült galambot, aratóit Pozsonyból s egyéb német és tót helyekről hozza; nyáron dínom-dánom, télen didergés és koplalás; a vagyonosbak közül pedig mindenki a megyei s egyéb hivatalokra vágyván a nepofismus maszlagát ápolja s terjeszti. S ez nagy akadályul szolgál szellemi műveltségünkben, miután (magyarázható a természetből) a rokon rokonát szereti emelni, szorgalom és tehetség a háttérbe vonulhatnak. Azonban mit mondok, a kisebb hivatalokra nézve áll, a felsőbb megyei hivatalok dicséretes kivételül szolgálnak, mert Pozsony megye nemessége mindenkor olly egyéneket szokott bizalmával megtisztelni, kik méltán megérdemlik a közbizalmat is. A választási megvesztegetések, igaz, közibünk is beharapózott, de ez olly maszlag, melly nemcsak nálunk hanem a legcivilisáltabb nemzeteknél is garázdálkodik ; olly árnyékoldala a szabadválasztásnak, mellyet korlátolni igen, de teljesen kiirtani lehetetlen. Csak az erkölcsösség irthatná ki, de ez köznépünknél igen szomorító állapotban van a legalantabbi lépcsőzet valamellyik fokán. Tán erről is lesz alkalmam némellyeket e lapok hasábjain elmondani. Most csak a 44. számbeli levélre láttam szükségesnek az Írottakat megjegyezni. # A m. gazd. egyesül, f. h. 6-kán és 7-kén tartott közgyűlésének folytatása. ..Az álattenyésztési szakosztály utóbbi üléseinek eredményéről kert jelentés következtében a javaslottak helyeslése mellett következő jutalomkérdés tüzelik ki: „Mellyek a hazánkban tenyésztett szarvasmarhafajok?; mellyek elaljasodásának okai?; mikép lehetne azokat, főleg az adózó néposztály érdekében, erő, tejelés, és bizékonyság tekintetéből javítani és nemesíteni? mellyek tenyésztésének fő elvei? s végre melly fajok volnának külföldről e czélra behozatandók? — A legjobbnak s kiadásra méltónak ítélendő pályafelelet jutalma 100 arany. A pályamunkák beküldési határideje jövő 1843dik évi junius 4-re. A pályázhatási feltételek következők: a) A pályafelelet magyarul írva , idegen kézzel letisztázva, lapozva, bekötve s jeligével ellátva egyszersmind ugyanazon jeligéjű névrejtő levélke kíséretében küldessék a kitűzött határnapig bérmentesen az egyesület titoknoki hivatalába. Később érkezendő pályamunkák semmi szín alatt nem fogadtatnak el. S ha a bírálat után a névrejtő levélke felbontásakor kisülne, hogy a különben jutalomra méltó felelet szerzője azt sajátkezűleg írta, vagy ha kisülne, hogy magát az ítélet kihirdetése előtt bármikép elárulta legyen , ámbár munkája legjobbnak ítéltetnék is, a jutalomtól elesik. b) Azon esetre, ha az érkezendő pályamunkák közül egy sem ítéltetnék nyomtatásra érdemesnek, a feladott kérdés megfejletlen marad, s a jutalom vagy ugyanazon kérdésre, vagy másra újonan ki fog tűzetni, c) Ha pedig az érkezendő pályamunkák közül több ítéltetnék nyomtatásra érdemesnek, a koszorúsat megközelitendők szerzői a körülményekhez képest fognak megtiszteltetni, d) A jutalom odaitélése után a jeligés levélkék el fognak égettetni, a nem nyertes pályairatok az egyesület birtokában maradnak; joguk leendvén az illető szerzőknek munkáikat saját kézirataik szerint bármikor kiadhatni. — VI. Ürményi Ferencz ur ő excja jelentéséből hálás köszönettel értesült az egyesület azon szives vendégszeretetű készségről, mellyel a magyar óvári gazdaság megszemlélésein kiküldött bizottság főherczeg Károly , cs. kir. Fenségének kegyességéből a helyszínen fogadtatott. Dús élvezetet nyújtott az érintett jelentésnek azon része is, mellyben a küldöttség ezen példánygazdaságot rövid vázlatban leirá. Addig is tehát, mig annak terjedelmesb leírása közre fog bocsátatni, az egyesület hálás köszönetét nyilványilván Ő Fensége kegyességéért, s köszönetét szavazván a t. ez. kormányi és uradalmi tisztségnek, jövő alkalomra megszemlélésül s leirásbani közzétételül az ürményi és tótmegyeri jeles gazdaságok tűzettek ki, mellyeknek tisztelt birtokosai szívesek valának az egyesület ebbeli kívánságának szerényen engedni. VII. Azon szakosztályi küldöttség, melly főherczeg Nádor , cs. kir. Fenségének a sertéshussali külkereskedés iránt költ kegyes leirata következtében véleményadásul vala megbízva, jelentését beadván, ezt Fenségének az egyesület hálás köszönete kifejezésével olly kérelem kíséretében fog felterjesztetni, miszerint Ö cs. kir. Felsége kegyelmesen elrendelni méltóztatnék, hogy az e tárgyban hiányzott adatok az egyesülettel szinte közöltessenek. VIII. Örömmel értesült az egyesület a szepesmegyei és szarvasi fiók-egyesületek keletkeztéről, s miután azok saját kívánságukhoz képest bekebelezhettek, valamint az ezúttal érkezett, úgy innentől szinte köszönettel veendő jelentéseik érdekükhöz képest egész terjedelmükben, vagy kivonatban közzé fognak tétetni. IX. A múlt évben egy jelenleg divatozónál jobb szerkezetű egyszersmind olcsó ökörjárom vagy iga feltalálójának kitűzött 35 arany díjért pályázó nem jelent meg. Ennél fogva a megmaradt jutalom más rokon czélra fog forditatni. X. Az állatmutatás, mellyet főherczeg Nádor cs. kir. Fensége ez idén ismét kegyes vola megszemlélni, az illető bizottságnak közrebocsátandó jelentése szerint uj tanujeleit hozta napfényre honi birkatenyésztésünk haladásának. Jelesen ez idén ismét több nagy tekintetű birtokos vola szives kiállított birka példányaival öregbíteni a részvétet, kiknek általában, valamint azon t.cz. hazafiaknak is, kik összehasonlításul, a haza külön vidékein tenyésző többféle fajú birkákat valának szívesek küldeni, köszönetet szavazott az egyesület. XI Jutalom nyerhetésül állatmutatáskor a köztelken mindössze 27 paraszt kanczacsikó vala kiállítva, mellyek közül hét legkitűnőbb nyert dijat, u. m. 1) Deák József üregi (tolna megyei) lakos 3 éves szürkéje 50 pengő ftot; 2) Bíró János göllei (somogy megyei) lakos 3 éves feketéje 30 pftot; 3) Olajos Pintér János üregi (tolna megyei) lakos 3 éves pejcsikaja 20 pftot; 4) Keszéli József akőrösi (pest megyei) lakos 2 éves szürkéje 40 pftot; 5) Csapó István büsüi (somogy megyei) lakos 2 éves csikaja 20 pftot; 6) Berta Mihály aszalai (somogy megyei) lakos 2 éves sárgája 15 pftot; 7) Noha egy évesekre nem volt kitéve jutalom, minthogy azonban Kovács Ferencz üregi (tolnamegyei) lakos egy éves csikaja a többi közül különösen kitűnt, a dijosztó küldöttség jónak találta őt a helyszínen néhány hazafiak rögtöni adakozásából e végre begyült 10 piltal megajándékozni s csikaja nevelésében tanúsított szorgalmának folytatására serkenteni. Az egyesület pedig ezen örvendetes eredményről értesülve uj és több dijak alakításául adakozási aláírást nyitott, azon meggyőződésből, hogy illy serkentéssel, a lónemesítésre a szegényebb sorsú adózókban foganatos inger támadand. XII. A múlt nyári közgyűlésen kihirdetett pályakérdésre következő jeligéjű négyrendbeli felelet érkezett: 1) „A földmivelés azon emlő, melly a hazát táplálja ; benne feküsznek Peru bányái s kincsei.“ — 2) „A valóságos szántóvető hatása csekély ugyan, de azért korántsem megvető.“ 3) „Élni s élni hagyni.“ 4) „A mezei gazdaság s annak jövedelme az ország jóllétének legbiztosb alapja.“ Ezeknek jeligés névrejtő levélkéie. alelnök Czindery László ur pecsétje alatt egy borítékba zárva a levéltárba, a pályamunkák pedig a birósághoz utasitattak, mellynek tagjaivá közakarattal ismét: Csapó Dániel alelnök, Bezerédy István és Klauzál Imre urak választattak. XIII. A köztelki részvények közül beváltás végett sorsvonás utján következő számuak huzattak ki: u. m. a 184dik (Károlyi György grófé), 65dik (Széchenyi István grófé), 67dik (szinte Széchenyi István grófé), 140dik (Károlyi Lajos grófé), 4dik (Burgmann Károly úré), 79dik (Széchenyi István grófé) mellyeknek értéke nem különben, mint a még kin lévő többi részvényeknek folyó évre eső száztól ötös kamatai az egyesület pénztárából Kossalka János h. ügyvéd s váltójegyző ur lakán (Bálvány utcza Ürményi ház) fognak az előmutatandó részvények, s illetőleg szelevények (coupons) mellett kifizettetni. Ez alkalommal a t. ez. részvénybirtokos urak tisztelettel kéretnek: lennének szívesek részvény- s kamatilletékeiket még ez évben felvenni. XV. Egyesületi alelnök Andrásy György gróf és Walther László urak a feloszlott magyar borismertető egyesület rendeletéből azon pénztári végmaradványt, melly a számadások megvizsgáltatása után megtaláltatott, jelesen készpénzben 334 pftot. 49. krt továbbá 183% tartozásokban 120 pftot. s 184°/2- ekben 420 pftot. am. gazdasági egyesület javára olly nyilatkozással valának szívesek átadni, hogy ezen összeget tökésitetvén, kamatai az országos szőlőiskolára fordítás *) Hasonló adattal szolgálhatunk mi is Pozsonyból: ugyanis Richter I. A. protestáns, a pozsonyi német újság előbbi szerkesztője, nehány hét előtt szinte a kath. vallásra tért által. A szerk.