Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-07-04 / 52. szám
vélemény alakulása után a jogszerűség és méltányosság által intetve, az idők tanácsát követve, úgy a mostani fejlődő és haladó kornak, ama láthatatlan hatalomnak, egyik legfontosabb kívonatát kielégítve, a közterhek viselésébeni részesülés alkotmányos kiváltságunk önkéntes föláldozásával, arra minden hazafit méltán buzdíthatna, hogy az eddig minden egyenes adótól mentesített nemesi rend, birtokához és vagyonához aránylag kivétel nélkül a nemtelennel egyenlő adózás alá vonassék. A BB. ezen eszmét korszerűnek találván , annál fogva ezen nagytekintetű életkérdésnek bővebb fejtegetése okáért, a mostani idős körülmények kellékeivel öszhangzólag előleges taglalás és komoly megfontolás végett, ezennel választmányt küldenek ki M. Gy. másod alispány elnöklete alatt, hogy a tárgy iránt a jövő közgyűlés első napjaira véleményes jelentését bemutassa, meny gyűlésre a kérdés fontossága és érdeke az összes nemesség tanácskozását megkívánván, arra azoknak meghívása és az érintett tárgyaltatásnak közhírré tétele járásbeli főbiró uraknak meghagyatik. 3 Nagy örömmel s hálásan fogadtatott a nm. Helytartó Tanácsnak azon intézménye, mellyben a Rendeknek tudtokra adatik, hogy az illető katonai hatóságok utasíttattak az 1840. 6. t. ez. 9. §. értelmében a megyékkel magyarul levelezni. 4) Érintem multgyülészeli tudósításomban, miként határozattá lett akkor, hogy a horvátországi latin körlevelek ne csak el ne fogadtassanak, hanem azokat az alispányi hivatal fel se bontsa. Alispány úr több rendbeli Verőcze megyei latin szerkezetű még felbontatlan levelet mutatott be, figyelmeztetvén a RRet azok elfogadása iránt, nehogy egyesek érdekei s a köztárgyak szenvedjenek. A BBek méltányolván az okot, a leveleket elfogadók; Verőcze megyét pedig atyafilágosan felszólítani határozták , hogy a törvények értelmében ezután honi nyelven levelezzen. Ő Felségéhez pedig alázatos felírás határoztatok, mellyben fiúi bizalommal megkéretik, hogy hatalmánál fogva ollyatén rendeletet méltóztatnék kibocsáttatni, miszerint a részországoknak is alkalom nyuttatnék a magyar nyelv megtanulására, nevezetesen, hogy az oskolákban fokonkint magyar nyelven tanítassanak a tudományok. 5) E tárggyal nagy rokonsággal bir a győri ismeretes körlevél a magyar nyelvem tanítás iránt. Hőn pártoltatok. 6) Ismeretes Komárom és Esztergom megyéknek előfogataik eltörlését tudató leveleik, tudomásul szolgálnak. Eperjes, jun. 24. F. h. elején folytatólag tartott évnegyedes megyei közgyűlésünkön a többi megyék körlevelei következőleg méltányoltattak. Bereg felszólítása az iránt, hogy a magyar katholikus egyház a római főpapi széktől szakadássék el, nemcsak pártolásra nem, de élénk visszatetszésre akadt; sokan leckéztető kitörésekre akartak az indítványozó megye ellen fakadni, de ez mellőztetvén, csak az el nem fogadás határoztatok neki egyszerűen tudósittatni. Soproné a bécstrieszti és Tolnáé a fiumedebreczeni, stálusköltségen építendő vasút tárgyában, valamint egy nemzeti bank felállítását sürgető levele az országgyűlési utasítást készítő választmány feladataihoz kapcsoltattak. Esztergom és Komárom megyéknek az előfogatok iránti felszólításaik azon aggodalmat gerjeszték benénk, nehogy ezen utazási mód eltörlése által az úgy is nagyon gyenge lábon álló közlekedésünk még jobban megszorittassék, vagy épen megakasztassék; ezen aggodalom az illető megyének meghatott. Győr igen üdvös és már valóban korszerű indítványa, mellyben a felsőbb tudományokat is iskoláinkban magyar nyelven terjesztetni kívánja, egyértelmű lelkesedéssel pártoltatok. Végre Temes és Zala megyék a szertehiresült katonai kihágást és nemzetiség elleni illetlenséget közlő leveleik érdemlett fogadásra találtak, az elsőnek felírása pártoltatván, a zágrábi jelenet ellen pedig egyszerűen megvetés szavaztatván. — A nu.hitanács abbeli kérdésére, miért neveztetnek ki megyénkben a tiszteletbeli esküdtek minden főispányi befolyás nélkül? válaszoltatni határoztatok, hogy miután a megye ezen gyakorlatával számos évek sorában élt, ezen jogában most is háboríttatlan meghagyatni kívánkozik. Ennek következésül indítvány hozatott, hogy miután az utolsó országgyűlési követek választásakor a megyei főispán az országgyűlési írnokok kinevezésének jogát is igényelé, a BB. pedig azt szinte kétségtelen gyakorlati jogaik közé számítván, annak bővebb bebizonyítására választmányt rendelének, vétessék e választmány kérdőre eljárásának eredményéről; mire a főjegyző előadá, hogy a BB. 1825 óta e szabadválasztást kétségtelenül gyakorolák, ezen idő előtti jegyzőkönyvekből pedg világosan ki nem vehető, ki nevezte légyen ki az illető írnokokat; ennélfogva elhatároztatott, hogy a megye azokat ezentúl is kinevezendi. —■ Azon megyei választmány jelentése, melly az adózó bérlők adóztatásának meghatározására azoknak és minden javaiknak összeirásával bízatott meg, unalmas vitatkozásra adott alkalmat, mellyből azon határozat keletkezik, hogy a bérlők, illetőleg zsidók, minden vagyonuktól, marháiktól, kazánoktól stb adózni tartozzanak. — Különféle jótékony adakozásokat is szerencsések valónk gyűlésünkön tapasztalni és foganatba hozni. Névszerint 13 Zamboszky Péter ur, előbb plavniczai most berzeviczei lelkész előbbi plavniczai híveinek 50 pozsonyi mező árpát és ugyanannyi zabot szíveskedett állandó magtár gyanánt ajándékozni s a megye pártfogása alá olly feltétellel állítani, hogy belőle kiki kölcsön vehetvén azt visszaadáskor tetézve térítse meg, s ekkér a magtár mindinkább szaporodván a szegények felsegelésére mindig nagyobb és nagyobb mértékben szolgáljon. 2) B. E. táblabiró ur a neki biróilag elitélt 500 p. forint felét a pesti vakok intézetére, felét pedig Klieg gépeinek felsegelésére szánta. 3 A nm. ht tanács leirata szerint Römer bécsi chemius és polgár e megyének éhséggel küzdő adózott részére 100 p.ft. tett le olly megjegyzéssel, hogy azon vagy az e nélkül szükölködők részére tavaszi vetésre meg vetessék, vagy pedig, ha ez már késő volna, az összeg a legszegényebbek között osztassék el. Ezen szép ajánlást a BR. hálaérzettel fogadák, s részesülés végett annak ér Itelméhez képest Lucska, Janó, Pétervágás és Jakabvágási helységek tűz által tönkre jutott adózósi jelöltettek ki. 4) Ellentétben evvel egyik igen tisztelt táblabiránk pompás ékesszolással adá elő Hamburg hanzaváros égés általi megkárosulását, magát a tüz okozta ínséget és ama részvétet szép szavakban előterjesztvén, mellyel e város a honunkbeli, még csak négy év előtt ellenkező elem által megrontott Pest városa iránt viseltetett, s kifejtvén, hogy a hamburgiak felsegéléséhez, javulásunk által csak nemzeti kötelességet teljesítünk. Díszes szónoklata viszhangra talált a gyülekezetben, és nemcsak üres mondásokban mutatkozóra. Rögtöni aláírás utján 200 pengő forint hozatott össze; a szolgabirák gyűjteni intettek járásaikban ; az egyházi tagok pedig hasonlót cselekedni ígérkeztek. — így történt, hogy mig egy idegen ember jó kedve iparkodék megyénk keblebéli jobbágysága sanyarán enyhíteni, az alatt megyénk tehetősei idegeneknek ajándékozók jó kedvük adta segedelmöket. Bármint tiszteljük is az ennek eszközlése végett czimerül kitűzött „nemzeti kötelességet“, és mellőzzük bár annak vagy a szóban forgó adakozás dicséretességének kétségbehozását, mégsem vétkeznénk talán, ha a nemzeti kötelességgel a polgárit említenék ellentétben, mint melly legalább hasonló mértékben igényeli azon szerencsétlenek iránti részvétet, kiknek verejtéke után éljük kényelmes napjainkat. Nagy Várad, jan. 20. Azt véltük, hogy megyénk ege fölött valahára csend és béke leend, és nem zavarandják viharok a politicai élet hullámait, de csalatkozánk. E havi közgyűlésünkön ismét tanúi voltunk, mit tehetnek felizgatott szenvedélyek, ha nem emelkedik szó, melly képes az ingerültségeket lecsillapítani s közbenjáróul mutatkozni ott, hol nem a győzelem dicsőség, sem nem szégyen a veszteség, hanem hol minden jó polgárnak kötelessége a kibékítés. Testületben, melyben a tagok nem egész kiegészítő részeinek tartják magukat, hanem ellenségeknek nézik egymást, ott az ügyek menete nem lehet rendes, ott a nyers erő, nem a szellemi felsőbbség szokja ülni szennyes diadalát. De halljuk a gyűlésen a nagy közönséget érdeklő előfordult tárgyakat s a felebbi sorok megjelendik alkalmazásukat. Első alispány úr fölolvastatta írásba foglalt jelentését a megye állapotjáról utolsó közgyűlésünk óta. Ebből következőket emelünk ki: A törvényszékeken folyamatban volt pénztárt illető per 15, tiszti ugyanannyi, fenyitő 247, nemesedési 81 mellyek közül e perszakon újonnan indíttatott tiszti 4,fenyítő 23, nemesedési 1 , elítéltetett: fenyitő 30, nemesedési 1, és végre kereset van megindítandó: egy pénztárt illető, egy tiszti, 51 fenyitő, 70 nemesedési. Továbbá e törvényszékek kezdete 321 rabot talált elitélve, 381 et pedig, kikhez időközben 178-an kísérletének börtönbe, ítéletlenül. Ezek közül elítéltetett 363. Ítéletlen maradt 191. Egyébiránt voltak ollyanok is mintegy 262en, kik törvényszék elébe állítatának ugyan, de bezárva nem voltak. Takarék magtárak állítására már lépések tétettek alispányi körlevelek által, úgy szinte a főbirák sikeres intézkedések tételére közgyűlésileg utasíttattak. Ez alispányi jelentésben megyénk egészségi állapotra is körülményesen le van írva. E szerint Bihar megyében az utolsó hónapokban a vörös és hályogos himlő uralkodott, áldozatai azonban kevesen estek, a belényesi járási oláh lakosok közt a tisztátlanság olly nagy, hogy egyedül április hónapban majd 700 rühes beteg volt. A barmok közt nem uralkodott semmiféle ragály. Az alispányi jelentés felolvasása nyomán előterjesztetett, mikop a megye főjegyzőjét némelly vádiratoknak a vádlottal tárgyalás előtti közlése és egy törvényszékem elmulasztott előterjesztése miatt a főispány helyettes úr ő méltósága szigorú feleire vonni szándékoznék, s a Rendek az ügy nyomozására felszóllihtattak. A főjegyző erre szót emelt s a dolgot előadta, melly szerint az érdeklett iratcsődületi tömeg választmányának jelentése, mellyben a csőd alatt levő különféle súlyos vétkekkel vádoltak() nem szándékosan adatott ki, hanem azon tévedésből, hogy az említett irat a csődper egyéb irományai közt eltévedvén, miután a választmány czím nélkül hagyta, a vádlott kérelmére azokkal együtt lemásolás végett adatott ki. Ezt hitletétel mellett támogatta a főjegyző iktató írnokának írásbeli jelentése is. — Ezután a főjegyző a Rendeket felhíta megítélésére annak, valljon neki e választmányi jelentés hibás közlése s felterjesztésének elmulasztása vétségül tulajdonítathatik-e. Ennek következtében szenvedélyes vita támadt s a főispányi helyettes úr a vádló feljelentésére felszóllíttatott, mit ez, minthogy azt nem feljelentés útján, hanem csak mások egymás közti beszélgetése után tudta, nem teljesíthetett, miért is a Rendek az egész eljárást helytelennek és törvénytelennek határozók a jegyzőkönybe feljegyezni. Másnap a tárgy ismét szőnyegre kerülvén a szenvedélyek olly viharban törtek ki, hogy a föispány helyettes az egyik szónok beszédje által megértve érezvén magát, aciiot kért. A föügyvéd kijelenté, mikép az actiot csak akkor teendi fel, ha a többség azt kivánandja. A föisp. h ur vitatkozás közben fölszólító a főügyészt nyilatkozásra, valljon fölteszi-e az ackot vagy sem, s miután ez előbbi nyilatkozása mellett maradt, főispány helyettes öt hivatalától felfüggesztette s a teremet odahagyta. A főügyész is eltávozott a teremből, de a Rendek által visszahivatott. Főispányi helyettes úr írásban felszólította a Rendeket, hogy addig is, míg a felfüggesztés által megürült hivatal betöltetnék, az iratok átvételére biztosságot nevezzenek ki. A Rendek tudósították föispány urat, hogy felszólítását nem sikeresíthetik. Zalamegye levele az illyr gunyoal tárgyában hőn pártoltatott. Beregnek megiratni határoztatott hogy a vallás tárgyában irt levele hozzánk nem érkezett. Közléséért B. megye meg fog kéretni. Királyi intézmények kerültek szőnyegre, rendelők, hogy a határozatnak indító okait a cselédrendszabályok, az ügyvédek és lelkészek szavazatjoga s a táblabirák választása ügyében terjesszük fel. Épségben hagyatván határzataink, az intézmény kívánságának hódoltunk. . .Jövő közgyűlésünk sept. 22-kén fog tartatni. Kolozsvárit f. h. 18-án déli 12 óra tájban keletészakról jövő lökődéssel mint egy perczig tartó földingás volt, mellyet kivált magasabban fekvő hivatali szobákban éreztek. Erdélyi országgyűlés: Ajun,okán tartott 74dik országos ülésben többek közt felolvastattak a szélbeli katonaságot tárgyazó három felirati tervek, s megvizsgáltatván némelly azokban tett módosítások után egy küldöttség által közöltettek a kir. főkormányszékkel. Felolvastatott s köziratra adatott a lajstrom tárgyában készült felirat is, mi a jövő ülésre kifüzetett. Továbbá inditványoztatván, hogy egy nemzeti múzeum felállítása, a nemzeti színház, országos tanácskozó terem és főkormányzói lak tárgya tűzetnék ki napirendre ; nem különben hogy az ország anyagi jóllétét érdeklő tárgyak is vétetnének már tanácskozás alá: az elsőre nézve abban állapodtak meg aRR, hogy mihelyt a már napirenden álló tárgyak feletti tanácskozások bevégeztettek, vétessék országos tárgyalás alá; a másodikra nézve pedig határoztatott, hogy elnök - nagymaga által újabban is szólíttassanak fel az illető rendszeres biztosságok elnökei, hogy az indítvány értelmében munkálatokat készítvén azokat terjesszék minél előbb a Rendek elibe. Ajun. 9kén tartott 25dik országos ülésben vizsgálat alá vétetett a lajstrom tárgyában készített felirati terv s abban tett néhány szóbeli módosítás után közöltetm határoztatok a kir. főkormányszékkel. Közügyigazgató Horváth Ferencz, ezen feliratnak a római katholikus püspök főkormányszéki tanácsosságát érdeklő pontjára nézve a 73dik országos ülésben tett felhagyása következtében beadta több országgyűlési tagok által aláirt ellenvéleményét, melly felolvastatván a felirattal együtt elküldetett egy küldöttségtől, a kir. főkormányszékhez azokra tehető észrevételei megtétele végett. A jun. 21én tartott 76dik országos ülésben a jegyzőkönyv meghitelesítése után legelsőbben is a szélbeli katonaságot érdeklő három felirat s az ezt kisérő tudósítás készíttettek fel a szokott módon, s általadatott egy küldöttségnek, hogy vigye el a kir. biztos ő nagymagához Ő Felsége szentséges színe elibe leendő juttatás végett. Ezután a napirendre kitűzve volt egy főkormányzói lak megvásárlása s a nemzeti színház állandó megalapítása tárgya került szőnyegre, de mielőtt az ezek feletti országos tanácskozások elkezdődtek volna, mélt. gróf Kemény József és Sámuel uraknak egy az országos Rendekhez intézett jelentésök olvastatott fel, mellyben könyv- és kéziratgyűjteményüket a Nemzeti Múzeumnak ajánlják. CL. alább a tisztelt grófok levelét. E hazafi nyilatkozata a nemesen érző alapítóknak élénk örömmel fogadtatott, s miután az ország szellemi kifejlődését s anyagi jóllétét érdeklő több indítványok tétettek úgy mind az említett nemzeti múzeumnál s kapcsolatban egy akadémia, politechnicum institutum, gazdasági egyesület létrehozása és alapítására nézve, mindezekre a jön a határozat, hogy adassanak állat a középponti bizottmánynak, melly mindazoknak létrehozhatása s fentartásokra szükséges költségek felöl terveket készítsen, s azokat minél előbb adja be az ország Rendeinek; ugyanezen alkalommal a Rendek, a nemzeti múzeum fentisztelt alapítóinak a közjó iránti honfi buzgalmakért, jegyzőkönyvileg szives köszöneteket nyilványtták. Végre a bíráló biztosság által beadtott vallásos sérelmek felolvasása és egy nemeslevél kihirdetése után, napirendre a középponti biztosságnak az úrbér és a perek országgyűlés alatti folytatása tárgyában készített munkálatának felolvasása tűzetett ki. Erdélyi Nemzeti Múzeum: A nemzeti Múzeum alapítása Erdélyben a f. jan. 21-kén tartott országos ülésben létrejött, gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel kir. hivatalosok ritka becsű könyv- és kéziratgyüjteménnyöket Erdélynek adták, s Erdély Rendet azt junius 21-kén illő méltánylással és köszönettel elfogadták. A tisztelt két grófnak a SÍK-hoz és RR-hez intézett, s a június 21-diki ülésben harsogó sokszorozott „éljenek“ kiáltással fogadott levele igy hangzik: Tekintetes Karok és Rendek! Nemzeteknek nem csak életét fentartja, hanem áldáshozó haladását is elősegíti szellemi erejök kiművelése; mit azok czélszerűen úgy eszközölhetnek, habonlak hajdan s jelen állásának alapos ismeretén kívül a közértelmesség által világszerte kifejtett jótékony eszmékkel is megismerkedni törekednek. Biztos utat nyitnak előttünk illy ismeretek szerezhetésére, különösen a hazánkfiai által készített hazánkat tárgyazó könyvek, kéziratok, oklevelek, általánosan pedig más nemzetek irodalmi művei. Azokból megismerhetni honunknak mind régibb, mind mostani állapotját; ezekből pedig átláthatni nem csak azt, mit más magas műveltségű s boldog hazáju nemzetek önmagok kiművelésre s honjok anyagi és szellemi emelésére már megtettek, hanem azt is, mit az értelmesség föválasztottjai még elkövetendőnek vélnek, hogy e föld az emberi nemnek egy boldogitóbb, egy szebb honává váljék. S illy hontárgyu könyvek, kéziratok, oklevelek és általános irodalmi művek gyűjteménye teszi egyik föalkotó részét azon tárnak, melly közönségesen nemzeti museumnak neveztetik. Az ismeretek illy kútfejeit szükségeseknek tartotta a testvér Magyarhon is, midőn a Széchenyi Ferencz gróf által ajánlott könyvtárt magyar nemzeti muzeum alapjául országosan elfogadta, s föntartásáról és gyarapításáról több ízben nagylelkűen s bölcsen rendelkezett. — Mi pedig alóbsak csak honfiúi s honpolgári érzelmünk sugallatának óhajtottunk csekély tehetségünkkel ugyan, de nagy örömmel hódolni, midőn múlt 1841-ik, évi februárius 24-kén előbb nemes Küsküllő, azután Kolos vármegyék Rendeihez intézett s alázatosan ide mellékelt irományunkban kijelentvén: mikép 15.000 kötetet felülhaladó könyv-, és több ezer egyes darabokból álló kézirat- és eredeti oklevélgyüjteményinket, s egyikünk Kemény Sámuel ásványgyüjteményét is forrón szeretett Erdély hazánk közhasznára, annak öszvegyülendő Rendei előtt átajánlani majdan bátrak leendünk: a vármegyei nemes Rendeket arra kértük, hogy ezen czélunk sükerülését hazafias gondoskodásuk által előlegesen biztosítani s biztosítását a többivel-