Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-07-04 / 52. szám

vélemény alakulása után a jogszerűség és méltányosság által intetve, az idők tanácsát követve, úgy a mostani fejlődő és haladó kornak, ama láthatatlan hatalomnak, egyik legfonto­sabb kívonatát kielégítve, a közterhek viselésébeni részesü­lés alkotmányos kiváltságunk önkéntes föláldozásával, arra minden hazafit méltán buzdíthatna, hogy az eddig minden egyenes adótól mentesített nemesi rend, birtokához és va­gyonához aránylag kivétel nélkül a nemtelennel egyenlő adózás alá vonassék. A BB. ezen eszmét korszerűnek ta­lálván , annál fogva ezen nagytekintetű életkérdésnek bő­vebb fejtegetése okáért, a mostani idő­s körülmények kellé­keivel öszhangzólag előleges taglalás és komoly megfonto­lás végett, ezennel választmányt küldenek ki M. Gy. másod alispány elnöklete alatt, hogy a tárgy iránt a jövő közgyű­lés első napjaira véleményes jelentését bemutassa, meny gyűlésre a kérdés fontossága és érdeke az összes nemesség tanácskozását megkívánván, arra azoknak meghívása és az érintett tárgyaltatásnak közhírré tétele járásbeli főbiró urak­nak meghagyatik. 3­ Nagy örömmel s hálásan fogadtatott a nm. Helytartó Tanácsnak azon intézménye, mellyben a Ren­deknek tudtokra adatik, hogy az illető katonai hatóságok utasíttattak az 1840. 6. t. ez. 9. §. értelmében a megyékkel magyarul levelezni. 4) Érintem multgyülészeli tudósításom­ban, miként határozattá lett akkor, hogy a horvátországi la­tin körlevelek ne csak el ne fogadtassanak, hanem azokat az alispányi hivatal fel se bontsa. Alispány úr több rendbeli Verőcze megyei latin szerkezetű még felbontatlan levelet mutatott be, figyelmeztetvén a RRet azok elfogadása iránt, nehogy egyesek érdekei s a köztárgyak szenvedjenek. A BBek méltányolván az okot, a leveleket elfogadók; Verőcze megyét pedig atyafilágosan felszólítani határozták , hogy a törvények értelmében ezután honi nyelven levelezzen. Ő Felségéhez pedig alázatos felírás határoztatok, mellyben fiúi bizalommal megkéretik, hogy hatalmánál fogva ollyatén ren­deletet méltóztatnék kibocsáttatni, miszerint a részorszá­goknak is alkalom nyuttatnék a magyar nyelv megtanulásá­ra, nevezetesen, hogy az oskolákban fokonkint magyar nyel­ven tanítassanak a tudományok. 5) E tárggyal nagy rokon­sággal bir a győri ismeretes körlevél a magyar nyelvem ta­nítás iránt. Hőn pártoltatok. 6) Ismeretes Komárom és Esz­tergom megyéknek előfogataik eltörlését tudató leveleik, tu­domásul szolgálnak.­­ Eperjes, jun. 24. F. h. elején folytatólag tartott évnegyedes megyei közgyűlésünkön a többi megyék kör­levelei következőleg méltányoltattak. Bereg felszólítása az iránt, hogy a magyar katholikus egyház a római főpapi széktől szakad­ássék el, nemcsak pártolásra nem, de élénk visszatetszésre akadt; sokan lec­kéztető kitörésekre akar­tak az indítványozó megye ellen fakadni, de ez mellőztet­­vén, csak az el nem fogadás határoztatok neki egyszerűen tudósittatni. Soproné a bécstrieszti és Tolnáé a fiumede­­breczeni, stálusköltségen építendő vasút tárgyában, vala­mint egy nemzeti bank felállítását sürgető levele az ország­gyűlési utasítást készítő választmány feladataihoz kapcsol­tattak. Esztergom és Komárom megyéknek az előfogatok iránti felszólításaik azon aggodalmat gerjeszték benénk, nehogy ezen utazási mód eltörlése által az úgy is nagyon gyenge lábon álló közlekedésünk még jobban megszorittas­­sék, vagy épen megakasztassék; ezen aggodalom az illető megyének megh­atott. Győr igen üdvös és már valóban kor­szerű indítványa, mellyben a felsőbb tudományokat is isko­láinkban magyar nyelven terjesztetni kívánja, egyértelmű lelkesedéssel pártoltatok. Végre Temes és Zala megyék a szertehiresült katonai kihágást és nemzetiség elleni illet­lenséget közlő leveleik érdemlett fogadásra találtak, az el­sőnek felírása pártoltatván, a zágrábi jelenet ellen pedig egyszerűen megvetés szavaztatván. — A nu.­hitanács ab­beli kérdésére, miért neveztetnek ki megyénkben a tiszte­letbeli esküdtek minden főispányi befolyás nélkül? vála­­szoltatni határoztatok, hogy miután a megye ezen gyakor­latával számos évek sorában élt, ezen jogában most is há­­boríttatlan meghagyatni kívánkozik. Ennek következésül indítvány hozatott, hogy miután az utolsó országgyűlési kö­vetek választásakor a megyei főispán az országgyűlési ír­nokok kinevezésének jogát is igényelé, a BB. pedig azt szinte kétségtelen gyakorlati jogaik közé számítván, annak bővebb bebizonyítására választmányt rendelének, vétessék e választmány kérdőre eljárásának eredményéről; mire a főjegyző előadá, hogy a BB. 1825 óta e szabadválasztást kétségtelenül gyakorolák, ezen idő előtti jegyzőkönyvekből ped­g világosan ki nem vehető, ki nevezte légyen ki az ille­­­tő írnokokat; ennélfogva elhatároztatott, hogy a megye azo­kat ezentúl is kinevezendi. —■ Azon megyei választmány jelen­tése, melly az adózó bérlők adóztatásának meghatározására azoknak és minden javaiknak összeirásával bízatott meg, unalmas vitatkozásra adott alkalmat, mellyből azon határo­zat keletkezik, hogy a bérlők, illetőleg zsidók, minden va­gyonuktól, marháiktól, kazánoktól stb adózni tartozzanak. — Különféle jótékony adakozásokat is szerencsések valónk gyűlésünkön tapasztalni és foganatba hozni. Névszerint 13 Zam­bos­zky Péter ur, előbb plavniczai most berzeviczei lelkész előbbi plavniczai híveinek 50 pozsonyi mező árpát és ugyanannyi zabot szíveskedett állandó magtár gyanánt ajándékozni s a megye pártfogása alá olly feltétellel állítani, hogy belőle kiki kölcsön vehetvén azt visszaadáskor tetézve térítse meg, s ekkér a magtár mindinkább szaporodván a szegények felsegelésére mindig nagyobb és nagyobb mérték­ben szolgáljon. 2) B. E. táblabiró ur a neki biróilag elitélt 500 p. forint felét a pesti vakok intézetére, felét pedig Klieg­ gépei­nek felsegelésére szánta. 3­ A nm. ht tanács leirata szerint Römer bécsi chemi­us és polgár e megyének éhséggel küzdő adózott részére 100 p.­ft. tett le olly megjegyzéssel, hogy azon vagy az e nélkül szükölködők részére tavaszi vetésre meg vetessék, vagy pedig, ha ez már késő volna, az összeg a legszegényebbek között osztassék el. Ezen szép ajánlást a BR. hálaérzettel fogadák, s részesülés végett annak ér­ I­telméhez képest Lucska, Janó, Pétervágás és Jakabvágási helységek tűz által tönkre jutott adózósi jelöltettek ki. 4) Ellentétben evvel egyik igen tisztelt táblabiránk pompás ékesszolással adá elő Hamburg hanzaváros égés általi meg­­károsulását, magát a tüz okozta ínséget és ama részvétet szép szavakban előterjesztvén, mellyel e város a honunk­­beli, még csak négy év előtt ellenkező elem által megron­­tott Pest városa iránt viseltetett, s kifejtvén, hogy a hambur­giak felsegéléséhez, javulásunk által csak nemzeti köteles­séget teljesítünk. Díszes szónoklata viszhangra talált a gyü­lekezetben, és nemcsak üres mondásokban mutatkozóra. Rögtöni aláírás utján 200 pengő forint hozatott össze; a szolgabirák gyűjteni intettek járásaikban ; az egyházi tagok pedig hasonlót cselekedni ígérkeztek. — így történt, hogy mig egy idegen ember jó kedve iparkodék megyénk keble­­béli jobbágysága sanyarán enyhíteni, az alatt megyénk te­hetősei idegeneknek ajándékozók jó kedvük adta segedel­­möket. Bármint tiszteljük is az ennek eszközlése végett czi­­merül kitűzött „nemzeti kötelességet“, és mellőzzük bár an­nak vagy a szóban forgó adakozás dicséretességének két­ségbehozását, mégsem vétkeznénk talán, ha a nemzeti kö­telességgel a polgárit említenék ellentétben, mint melly leg­alább hasonló mértékben igényeli azon szerencsétlenek iránti részvétet, kiknek verejtéke után éljük kényelmes nap­jainkat.­­ Nagy Várad, jan. 20. Azt véltük, hogy megyénk ege fölött valahára csend és béke leend, és nem zavarand­­ják viharok a politicai élet hullámait, de csalatkozánk. E havi közgyűlésünkön ismét tanúi voltunk, mit tehetnek felizga­tott szenvedélyek, ha nem emelkedik szó, melly képes az ingerültségeket lecsillapítani s közbenjáróul mutatkozni ott, hol nem a győzelem dicsőség, sem nem szégyen a veszte­ség, hanem hol minden jó polgárnak kötelessége a kibékí­­tés. Testületben, mel­yben a tagok nem egész kiegészítő részeinek tartják magukat, hanem ellenségeknek nézik egy­mást, ott az ügyek menete nem lehet rendes, ott a nyers erő, nem a szellemi felsőbbség szokja ülni szennyes diadalát. De halljuk a gyűlésen a nagy közönséget érdeklő előfordult tárgyakat s a felebbi sorok megjelendik alkalmazásukat. Első alispány úr fölolvastatta írásba foglalt jelentését a megye állapotjáról utolsó közgyűlésünk óta. Ebből következőket emelünk ki: A törvényszékeken folyamatban volt pénztárt illető per 15, tiszti ugyanannyi, fenyitő 247, nemesedési 81 mellyek közül e perszakon újonnan indíttatott tiszti 4,fe­­nyítő 23, nemesedési 1 , elítéltetett: fenyitő 30, nemesedé­si 1, és végre kereset van megindítandó: egy pénztárt il­lető, egy tiszti, 51 fenyitő, 70 nemesedési. Továbbá e tör­vényszékek kezdete 321 rabot talált elitélve, 381 et pedig, kikhez időközben 178-an kísérletének börtönbe, ítélet­lenül. Ezek közül elítéltetett 363. Ítéletlen maradt 191. Egyébiránt voltak ollyanok is mintegy 262en, kik törvényszék elébe ál­­lítatának ugyan, de bezárva nem voltak. Takarék magtárak állítására már lépések tétettek alispányi körlevelek által, úgy szinte a főbirák sikeres intézkedések tételére közgyűlésileg utasíttattak. Ez alispányi jelentésben megyénk egészségi állapotra is körülményesen le van írva. E szerint Bihar me­gyében az utolsó hónapokban a vörös és hályogos himlő ural­kodott, áldozatai azonban kevesen estek, a belényesi járási oláh lakosok közt a tisztátlanság olly nagy, hogy egyedül április hónapban majd 700 rühes beteg volt. A barmok közt nem uralkodott semmiféle ragály. Az alispányi jelentés felolvasása nyomán előterjesztetett, mikop a megye főjegy­zőjét némelly vádiratoknak a vádlottal tárgyalás előtti köz­lése és egy törvényszékem elmulasztott előterjesztése miatt a főispány helyettes úr ő méltósága szigorú feleire vonni szándékoznék, s a Rendek az ügy nyomozására felszóllihtat­­tak. A főjegyző erre szót emelt s a dolgot előadta, melly szerint az érdeklett irat­­csődületi tömeg választmányának jelentése, mellyben a csőd alatt levő különféle súlyos vét­kekkel vádoltak­() nem szándékosan adatott ki, hanem azon tévedésből, hogy az említett irat a csődper egyéb irományai közt eltévedvén, miután a választmány czím nélkül hagyta, a vádlott kérelmére azokkal együtt lemásolás végett adatott ki. Ezt hitletétel mellett támogatta a főjegyző iktató írnoká­nak írásbeli jelentése is. — Ezután a főjegyző a Rendeket felhíta megítélésére annak, valljon neki e választmányi je­lentés hibás közlése s felterjesztésének elmulasztása vétsé­gül tulajdonítathatik-e. Ennek következtében szenvedélyes vita támadt s a főispányi helyettes úr a vádló feljelentésére felszóllíttatott, mit ez, minthogy azt nem feljelentés útján, ha­nem csak mások egymás közti beszélgetése után tudta, nem teljesíthetett, miért is a Rendek az egész eljárást helytelen­nek és törvénytelennek határozók a jegyzőkönybe feljegyez­ni. Másnap a tárgy ismét szőnyegre kerülvén a szenvedé­lyek olly viharban törtek ki, hogy a föispány helyettes az egyik szónok beszédje által megértve érezvén magát, aciiot kért. A föügyvéd kijelenté, mikép az actiot csak akkor teendi fel, ha a többség azt kivánandja. A föisp. h­ ur vitat­kozás közben fölszólító a főügyészt nyilatkozásra, valljon fölteszi-e az ack­ot vagy sem, s miután ez előbbi nyilatko­zása mellett maradt, főispány helyettes öt hivatalától fel­függesztette s a teremet odahagyta. A főügyész is eltávozott a teremből, de a Rendek által visszahivatott. Főispányi he­lyettes úr írásban felszólította a Rendeket, hogy addig is, míg a felfüggesztés által megürült hivatal betöltetnék, az ira­tok átvételére biztosságot nevezzenek ki. A Rendek tudó­sították föispány urat, hogy felszólítását nem sikeresíthetik. Zalamegye levele az illyr gunyoal tárgyában hőn pártol­­tatott. Beregnek megiratni határoztatott hogy a vallás tár­gyában irt levele hozzánk nem érkezett. Közléséért B. me­gye meg fog kéretni. Királyi intézmények kerültek sző­nyegre, rendelők, hogy a határozatnak indító okait a cseléd­rendszabályok, az ügyvédek és lelkészek szavazatjoga s a táblabirák választása ügyében terjesszük fel. Épségben hagyatván határzataink, az intézmény kívánságának hódol­tunk. . .Jövő közgyűlésünk sept. 22-kén fog tartatni. Kolozsvárit f. h. 18-án déli 12 óra tájban keleté­szakról jövő lökődéssel mint egy perczig tartó földingás volt, mellyet kivált magasabban fekvő hivatali szobákban éreztek. Erdélyi országgyűlés: Ajun,­okán tartott 74dik országos ülésben többek közt felolvastattak a szélbeli ka­tonaságot tárgyazó három felirati tervek, s megvizsgáltat­ván némelly azokban tett módosítások után egy küldöttség által közöltettek a kir. főkormányszékkel. Felolvastatott s köziratra adatott a lajstrom tárgyában készült felirat is, mi a jövő ülésre kifüzetett. Továbbá inditványoztatván, hogy egy nemzeti múzeum felállítása, a nemzeti színház, országos tanácskozó terem és főkormányzói­ lak tárgya tűzetnék ki napi­rendre ; nem különben hogy az ország anyagi jóllétét érdeklő tárgyak is vétetnének már tanácskozás alá: az el­sőre nézve abban állapodtak meg aRR, hogy mihelyt a már napi­renden álló tárgyak feletti tanácskozások bevégeztet­tek, vétessék országos tárgyalás alá; a másodikra nézve pedig határoztatott, hogy elnök - nagymaga által újabban is szólíttassanak fel az illető rendszeres biztosságok elnö­kei, hogy az indítvány értelmében munkálatokat készítvén azokat terjesszék minél előbb a Rendek elibe. Ajun. 9kén tartott 25dik országos ülésben vizsgálat alá vétetett a lajstrom tárgyában készített felirati terv s ab­ban tett néhány szóbeli módosítás után közöltetm­ határoz­tatok a kir. főkormányszékkel. Közügyigazgató Horváth Fe­­rencz, ezen feliratnak a római katholikus püspök főkor­­mányszéki tanácsosságát érdeklő pontjára nézve a 73dik országos ülésben tett felhagyása következtében beadta több országgyűlési tagok által aláirt ellenvéleményét, melly felolvastatván a felirattal együtt elküldetett egy kül­döttségtől, a kir. főkormányszékhez azokra tehető észre­vételei megtétele végett. A jun. 21én tartott 76dik országos ülésben a jegyző­könyv meghitelesítése után legelsőbben is a szélbeli kato­naságot érdeklő három felirat s az ezt kisérő tudósítás ké­szíttettek fel a szokott módon, s általadatott egy küldött­ségnek, hogy vigye el a kir. biztos ő nagymagához Ő Fel­sége szentséges színe elibe leendő juttatás végett. Ezután a napi­rendre kitűzve volt egy főkormányzói lak megvá­sárlása s a nemzeti színház állandó megalapítása tárgya került szőnyegre, de mielőtt az ezek feletti országos ta­nácskozások elkezdődtek volna, mélt. gróf Kemény József és Sámuel uraknak egy az országos Rendekhez intézett jelentésök olvastatott fel, mellyben könyv- és kézirat­­gyűj­teményüket a Nemzeti Múzeumnak ajánlják. CL. alább a tisztelt grófok levelét.­ E hazafi nyilatkozata a nemesen érző alapítóknak élénk örömmel fogadtatott, s miután az ország szellemi kifejlődését s anyagi jóllétét érdeklő több indítványok tétettek úgy mind az említett nemzeti mú­zeumnál s kapcsolatban egy akadémia, politechnicum in­­stitutum, gazdasági egyesület létrehozása és alapítására nézve, mindezekre a jön a határozat, hogy adassanak ál­lat a középponti bizottmánynak, melly mindazoknak lét­­rehozhatása s fentartásokra szükséges költségek felöl ter­veket készítsen, s azokat minél előbb adja be az ország Rendeinek; ugyan­ezen alkalommal a Rendek, a nemzeti múzeum fentisztelt alapítóinak a közjó iránti honfi buzgal­­makért, jegyzőkönyvileg szives köszöneteket nyilványtták. Végre a bíráló biztosság által beadtott vallásos sérelmek felolvasása és egy nemeslevél kihirdetése után, napi­rend­re a középponti biztosságnak az úrbér és a perek ország­gyűlés alatti folytatása tárgyában készített munkálatának felolvasása tűzetett ki. Erdélyi Nemzeti Múzeum: A nemzeti Múzeum ala­­pítása Erdélyben a f. jan. 21-kén tartott országos ülésben létrejött, gróf Kemény József és gróf Kemény Sá­muel kir. hivatalosok ritka becsű könyv- és kéziratgyüjte­­ménnyöket Erdélynek adták, s Erdély Rendet azt junius 21-kén illő méltánylással és köszönettel elfogadták. A tisz­telt két grófnak a SÍK-hoz és RR-hez intézett, s a június 21-diki ülésben harsogó sokszorozott „éljenek“ kiáltással fogadott levele igy hangzik: Tekintetes Karok és Rendek! Nemzeteknek nem csak életét fentartja, hanem áldáshozó haladását is elősegíti szellemi erejök kiművelése; mit azok czélszerűen úgy eszközölhetnek, habonlak hajdan s jelen ál­lásának alapos ismeretén kívül a közértelmesség által világ­szerte kifejtett jótékony eszmékkel is megismerkedni töre­kednek.­­ Biztos utat nyitnak előttünk illy ismeretek sze­­rezhetésére, különösen a hazánkfiai által készített hazánkat tárgyazó könyvek, kéziratok, oklevelek, általánosan pedig más nemzetek irodalmi művei. Azokból megismerhetni ho­nunknak mind régibb, mind mostani állapotját; ezekből pe­dig átláthatni nem csak azt, mit más magas műveltségű s boldog hazáju nemzetek önmagok kiművelésre s honjok anyagi és szellemi emelésére már megtettek, hanem azt is, mit az értelmesség föválasztottjai még elkövetendőnek vél­nek, hogy e föld az emberi nemnek egy boldogitóbb, egy szebb honává váljék. S illy hontárgyu könyvek, kéziratok, oklevelek és általán­os irodalmi művek gyűjteménye teszi egyik föalkotó részét azon tárnak, melly közönségesen nemzeti museumnak neveztetik.­­ Az ismeretek illy kút­fejeit szükségeseknek tartotta a testvér Magyarhon is, mi­dőn a Széchenyi F­erencz gróf által ajánlott könyvtárt magyar nemzeti muzeum alapjául országosan elfogadta, s föntartá­­sáról és gyarapításáról több ízben nagylelkűen s bölcsen rendelkezett. — Mi pedig alób­­sak csak honfiúi s honpolgári érzelmünk sugallatának óhajtottunk csekély tehetségünkkel ugyan, de nagy örömmel hódolni, midőn múlt 1841-ik, évi februárius 24-kén előbb nemes Küsküllő, azután Kolos vár­megyék Rendeihez intézett s alázatosan ide mellékelt iro­mányunkban kijelentvén: mikép 15.000 kötetet felülha­ladó könyv-, és több ezer egyes darabokból álló kézirat- és eredeti oklevélgyüjtem­ényinket, s egyikünk Kemény Sámuel ásványgyüjteményét is forrón szeretett Erdély hazánk közhasznára, annak öszvegyülendő Rendei előtt átajánlani majdan bátrak leendünk: a vármegyei nemes Rendeket arra kértük, hogy ezen czélunk sükerülését hazafias gondosko­dásuk által előlegesen biztosítani s biztosítását a többi­vel-

Next