Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-01 / 69. szám

69. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmest­ politicai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. September 1. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül A p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Imádkozás Spanyolországért; adakozás; a lánczhíd alapkövének ünnepélyes letétele; közgyűlések: Borsod­ban (60 táblabiró választása, körlevelek); Sárosban (tisztelke­­dések a főispányi székfoglalásnál, intézkedések a jégeső által ká­rosultak iránt, körlevelek); magyar gazd. egyesület. Ausztria, h­adseregi változások. Nagybritannia. Részletes adatok a gyárkerületekből. Francziaország. Lamartinenak a női kor­mány mellett, Guizolnak ellene mondott beszélyeik. Spanyolor­szág. Veszélyes fack­ók. Oroszország. Kudarcz a Kauká­zusban. Gagarin herczeg meggyilkoltatása. Mexico és Texas. Brazil­a. Hirdetések. Magyarország. Ö­rigsége az esztergomi érsek főmegyéjébeli minden plébánoshoz küldött, jul. 27-kén kelt körlevelében a sze­rencsétlen spanyol egyházért tartandó imádságokat pünkösd utáni 17 és Idik vasárnapra, azaz September Illői Inkáig tűzte ki. Nagyméltóságu Pyrker László, egri patriarcha érsek legközelebb Eger városának katonatiszti szállásul huszon­egy szobából álló csinos épületet, s ennek föntartására szolgálandó 5.000 v.­ft. alaptőkét olly czélból kegyeskedett ajándékozni, hogy e böcsös ajándék a városnak emlitett szükségét örök időre lenne pótolandó. Ezzel a hőn szere­tett főpásztor uj hálára kötelező magas személye iránt Eger lakosait. ©Pest, aug. 27. A lánczhid alapkövének letétele aug. 24-kén esti 5 és 6 óra közt történt meg, olly fé­nyes ünnepéllyel, mellyhez hasonlót Buda-Pest évkönyvei alig mutathatnak elő. A hídfőtől egész a lánczhid-udvarig polgári és rendes katonaság sort képezett. Tömérdek nép lepé el a dunapartot s a házak ablakait és erkélyeit. A lánczhid építőudvarába és a zárgátba 1/2 óráig minden tisztes­ személy szabadon bemehetett. Öt órakor megdör­dültek a budai várfokon az ágyuk, hirdetve Fenséges Károly cs. kir. Főherczeg megindultál, s 101 lövés durrogása köz­ben a Nádor-Föherczeg és Fenséges Családja s az ország főhivatalnokai és a hidválasztmány kíséretében a hidudvar­­hoz megérkezett, a katonai hangászkar által „Isten tartsd meg“ népdal zengedeztetésével s harsogó ellen­ kiáltásokkal fogadtatván. Károly cs. kir. Föherczeg Ő Fensége magyar tábornoki fényes köntösben, valamint Föherczeg-Nádorunk is ezrede egyenruhájában vala. A hidudvarból, a magyar birodalmi tartományok czímereivel díszelgő zászlók közt, a menet, Széchenyi István gróf és Sina György báró vezetése alatt, a zárgáli fényes készületes sátorba vonult. Hol egy asztalon a lánczhidi tervek, a remekkészületü kőműves skálán és kalapács nagy ezüst táczákon s az alapkőbe záratandó oklevél valának helyezve. A kőmüves skalán Clark Y. rajza szerint készült Londonban tiszta ezüstből, a kalán belső lapja tévén, mint futólag láthatók, részint dombor részint komor művei a budapesti lánczhid képe szemlélhető: fo­gantyúja elefántcsont, mellynek végét aranykorona koszo­­rúzza, magán a fogantyún Magyarország czimere gyö­nyörű zománczozatban tükrözve, a nyelet v. fogantyút egy tiszta aranybul remeklett virágboglár vagy fürtözet csatolja össze a kalánnal, mellynek háttére széleit egy virág vagy koszorúfüzér övezi s területén két összefogód­­zott kéz látható, nemcsak Pest és Budának, mint az ország szivének, de a haza két felének is e hid által valódi test­vérülését s örökre egyesülését példázva, mellyel semmi zordon tél­iségtorlat nem szakaszt meg, s köv. felirat : A budapesti lánczhid alapköve ünnepélyes letételét fenséges ausztriai örökös föherczeg KÁROLY öcs. kir.uralkodó föls. nevében ezzel méltóztatott végbevinni. Augustus 24­. 1842. E remek készületü kalán (800 pg. f.ért készült) , mondják, a nemzeti museumnak fog ajándékoztatni s igy a nemzet birtokában marad. A zárgát belseje 22 szakaszra volt föl­osztva s minden szakasz közded többsorú, könnyebb lát­hatás végett meredekesen illesztett zöld posztóval borított székekkel ellátva. Dél­i éjszak felől két egyenlő szélességű s hosszúságu zöld és skarlát-piros kelmével bevont lépcső­­zet vezetett a közép lépcsőzetre s ez a zárgátba, az oszlop gyomrába, mint valamelly egyiptomi pyramis óriásüregébe, melly amphitheatrummá alakított nagyszerű teremnek 22 részre osztályzott szakaszin kivül, a nemzeti hármas-színü gyönyörű sátor állott a képviselő Főherczeg s Nádor Ő Fen­sége családja számára. E sátor balján több selyem-heve­­derü széksor vala illesztve csinos szőnyegzeten az orszá­gos hivatalnokok- s fölsőbbrangúaknak. Letelepülvén se­lyem karszékeiken a Fenséges Személyek, Tasner Antal, mint a lánczi hidtársaság titoknoka, felolvasá az alapkőbe rejtendő, magyar nyelven irt oklevelet, melly igy szól: „A Duna partjait Buda és Pest városai közt egybekötendő alsóhid minél előbbi létesítésének eszméjét Széchenyi István gróf eleinte néhány budapesti s egyébb honi lakosok ma­gánykörében, később „buda­pesti hidegyesület“ czíme alatt alakult társaság előtt pendítvén meg, az e czélra szolgálható adatok gyűjtéséhez fogott; ugyan e végett 1832-ik évben Andrássy György gróffal Angliát is meglátogatta, és az ott tapasztaltakat saját véleményadással kisérve, illu­szim alatt: „Gr. Andrássy György és gróf Széchenyi Istvánnak a buda­pesti hidegyesülethez irányzott jelentése, midőn külföldről visszatérőnek. Pozsonyban­’ 1833., külön röpiratban sajtó által közrebocsátá. A tárgy ekkép érlelve és előkészítve, végre az akkori országgyűlés elébe került, hol az a haza jólétét gyarapító közintézetek mindenkori buzgó elősegítője, fenséges czászári királyi ausztriai örökös főherczeg József Antal János, Magyarország szeretve tisztelt nádora s hely­tartója és az országosan egybegyű­lt rendek által pártoltat­­ván , dicsőségesen uralkodó felséges ötödik Ferdinánd Ma­gyarország apesti királya legfelsőbb helybenhagyása hozzá­­járultával keletkezett az 1836: XXVI törv. czikk., mellynél fogva Buda és Pest közt álló­ hidnak részvénytársaság utján leendő építése elhatároztatott, és a tárgy minél előbbi való­­­sitása végett országos küldöttség jön kinevezve. A hon ja­vát s díszét czélzó újszerű törvény rendeletének életet adandó, hodosi és kizdiai b. Sina György Buda és Pest vá­rosai közt függő lánczhidnak, saját vezérlete alatt alakítan­dó részvénytársaság költségén, és William Tierney Clark angol művész terve szerint s igazgatása alatt leendő fölé­pítésére ajánlkozván, eziránt az országos küldöttséggel 1838-ik évi september 27-kén az 1840: XXXIX­­. czikk által is később teljes erejűnek nyilvánított szerződést kötöt­te. Az ennek következtében 1839 kiad­. végével megkezdett építési munkák azóta szakadatlanul haladván, e lánczhid talpkövét ma, august. 24én, 1842ik évben, dicsőségesen országló felséges első Ferdinánd ausztriai császár, Ma­gyarország e néven ötödik apostoli királya atyáskodó ural­kodása alatt, ő császári királyi fensége Károly Lajos János József Lőrincz ausztriai örökös főherczeg, aranygyapjas, M.­Therézia vitézrendje és számos jeles rend nagykeresz­­tes és első osztályú vitéze, Csehország kormányzója s fő­kapitánya, császári királyi tábori főmarsal, egy gyalog s egy dzsidás ezred tulajdonosa, mint ő császári királyi ural­kodó felsége által saját legfelsőbb személyének ez alkalom­ra legkegyelmesebben megbízott képviselője, szokott ünne­pélyesség mellett és számos közönség jelenlétében kegyel­mesen letenni méltóztatott. Minek emlékéül az alapkőbe je­len h­at, ő császári királyi felségének, dicsőségesen ország­ló első Ferdinánd ausztriai császár s Magyarország e néven ötödik apostoli királyának többféle ez évben folyamatban levő arany és ezüst pénzeivel együtt lezáratott.“ — Aláírá­sok : Ferdinánd s. k., Károly főherczeg s. k., József nádor­ispán s.k., Mária Dorothea s.k., József s.k., Erzsébet s.k. stb. Ez oklevelet még több főrangú személyek írták alá: u. m. Kopácsy József herczeg-primás, Majláth György országbíró, gr. Keglevich Gábor tárnokmester, gr. Batthyányi Imre fő­­lovászmester, Ürményi Ferencz koronaőr, Mérey Sándor az országos biztosság főigazgatója, gr. Nádasdy Ferencz vá­­czi püspök, több főispány, b. Lederer Ignácz magyarországi hadparancsnok, báró Sina György a maga és Rothschild b. nevében, Széchenyi István gr., Sina János b., Athanaczko­­vics Platon budai n. e. görög püspök, b. Prónay Albert Pest megye főispányi helytartója, Dubraviczky Simon Pest megye első alispányja, Zlinzsky János Pest megye középponti szol­­gabirája, Öffner Ferencz budai polgármester, Tölgyesy Ján. pesti polgármester, a lánczhidi társaság főmérnöke, titok­noka s több mások. — Az oklevél, fölolvasása s aláírása után, rézbül készült s belül vastagon czinezett tokba a kép­viselő Félig saját kezével betétetvén, Sina György báró s Tierney-Clark ur kezébe adatott, s ez és segéde Clark Ádám által az üregbe letételeit, melly száraz homokkal be­­töltetvén, az alapkő Wardrobe angol kőműves és segédei ál­tal vakolattal befödetett, a 120 mázsányi gránitkő leeresz­­tetvén, Tierney-Clark Y.-től az egyik, Clark Ádámtól a másik s Teasdale almérnöktöl a harmadik oldalon tartatván, helyére a vakolat fölé helyeztetett, a midőn ezt a képviselő Föherczeg Ö Fensége a kőmüves-kalánnal megérintvén, a kalapáccsal háromszor rákoppantott, mit szinte a Nádor Fö­herczeg Ö Fensége­s Fenséges Neje Mária Dorottya Főher­­czegné,s Fenséges Gyermekei József Főhg és Erzsébet Fö­­rigné, Kopácsy József hg-primás, Majláth György országb., gr. Keglevich Gábor tárnokmester, Ürményi Ferencz koro­naőr, Sina György b., Széchenyi István gr. s Tierney-Clark V. főmérnök utánoztak. Ez ünnepélyes tényre a tömérdek népség éljen-harsogtatása s ágyuk durrogása következett. Ekközben a Fenséges Személyek a katonai hangászkar ál­tal játszott „Tartsd meg Isten“ zengedezése alatt hazatér­tek Budára.­­ A fenséges vendég Főherczeg ugyanaz­nap este méltóztatott előbb a nemzeti színházat, aztán a pesti, végre a budai színházat magas látogatásával megtisz­telni, mindenütt a legmélyebb tisztelet és hódolat kitűnő je­leivel s harsogó éljenzéssel fogadtatván. Másnap a budai nagymezőn a két fővárosi katonaságon szemlét tartott, dél­után pedig 4­­2 órakor a Nádor Főhg társaságában Alcsutra rándult le. — El nem mulaszthatjuk megemlíteni, hogy ő cs. s­ap kir. Felsége Tierney-Clark V. lánczhidépitő főmérnö­köt gyémántokkal dúsan kirakott s födelén Ő Felsége F névbetűjét szinte gyémántokból rakva viselő aranyszelen­­czével, valamint segédét Clark Ádámot is gyémántokkal ékí­tett aranyszelenczével méltóztatott Fenséges képviselője által legykegyelmesebben megajándékoztatni. Miskolcz, aug. I7én. Megyénk évnegyedes közgyű­lése f. hó­bán kezdődött. Többnyire megyei érdekű s bel­­igazgatási tárgyak foglalák el a tanácskozás óráit. Kevés volt ollyan a vitatás alatt, mi a nagy közönség figyelmét igényelhetné. Ezek közt 60 táblabiró választatása iránt múlt gyűlésünkön hozott határozatunk létesítése ügyében kelt küldöttségi jelentés olvastatott fel; bemutattak a benlakos világi táblabirák nyomtatott névsorát tartalmazó ívek; s hosszas vitatkozás után, az ügy iránti ellenszenvek sike­retlen taktikázási után el is fogadtattak: az egyházi rendű s megyei — de nem birói hivatalu — tisztviselő­­áblabirák nevei is pótlólag az ivekre jegyeztetni határoztattak, a vá­lasztás idén lévén megtörténendő. Ezek után a turopolyai nemesség levelét olvastatá fel a közkívánat. Sokkal ismere­­tesb minden előtt, ki hírlapokban megyei eseményekről közlött tudósításokat olvas, e levél, mintsem annak körül­ményes kivonatával a t. közönség figyelmét fárasztanom kellene. — Méltánylással fogadták a turopolyai nemes ke­rület férfias és törvény körében alapult viseletét, végzéseit,­­ pártolják felírását, s a mennyiben privát tudalmakra van, hogy ő felsége­s. biztos által e nemzeti botrányt nyomoz­tatja, annak eredményét jövő országgyűlésre följelentetni kérik. Zala levele a nemzetünket sértő gúnydal iránt felölt vastaloll s a RRdek ő felségéhez felirandanak; Temesme­­gyének levele a katonai kicsapongások gátlása iránt álta­lunk is pártoltatik ; Varasd levele nyomán törökországi sa­nyargatott keresztyén társunk ügyében ő felsége köz­benjárását kérik meg felirásilag a RR; a levél latinul volt irva, de mégis tartalma fontosságánál fogva elfogadtatott s ugyanez történt egy más levelével is a nevezett megyének, mellynek — már nem tartalom-fontossága, de az előbbi levél elfogadtatásából folyó következetesség tekintetéből, s hogy visszaküldés által a már fanatizált rend­tól ne élesszük — vivatott ki nem kevés ellenzéssel a felolvasás,, s egy kis mulatságos intermezzónk volt a kétfelé ágazó vélemények restaurálióféle zajongásából. Jövőre azonban alispánunknak meghagyatott, hogy magyarhoni törvényhatóságoktól jövő latin czim­zetű leveleket töretlenül küldjön vissza, s ez az emlitett megyének válaszúl fog megiratni. I­ldén a 60 táblabiró titkos szavazással választatása volt napi­renden. Küldöttség osztá a táblabirák nyomtatott névsorát, minden szavazónak egyet; ugyanaz fogadá vissza a kiválasztandók nevei aláhúzásával jegyzett íveket (a 6. törvényszéki elnök­ség jelöltjeit kettős aláhúzással kelle jegyezni, ki 60-nál többet jegyzett ki, annak szavazata érvénytelen volt) 302 érvényes szavazat számittatott fel s ezeknek kiírásával 4 kül­döttség szakadatlanul foglalkozott, az eredmény idén olvas­tatott fel, — 123 szavazat volt a megválasztó legkisebb szám. Az eredmény — ahoz értők állítása szerint a reményt felülmúlja, s annak, hogy még igen számos jeles férfi meg nem választatott, egyszerű oka, hogy 221 kijelölt közt töb­bet 60-nál nem lehetett választani. — Ennyit gyűlésünkről. Városunk köréből semmi érdekes. — A kir. városság tár­gyában foglalkozó kir. biztosság munkálatiról még semmi kiemelni való nem hangzott el. — Svisdedovónk megérkezett s nincs kit­ónia! a megyei küldöttség tán segitend e bajon czélszerű intézkedések által, s kisdedóvónknak az ügy iránti hő részvétből számos kisdedet óhajtunk intézetébe. — Szín­házunkban előbb a debreczeni dalszinésztársaság, majd Averino adá mulatványit. Vajha már eredeti rendeltetésén kivül egyébre ne használnák a színházat, ne kellene benne tagficzamiló mutatványokat, nyaktörő ugrásokat szemlélnünk nemesebb élvezet vékony pótlékául! De végre, midőn az „utolsó“, „legutolsó“ előadások után kövekezett „leg is leg­utolsó“, valahára bevégezte mutatványaik sorát: kitisztult Thaliánk temploma az oda nem illő hajóskötelektől, s majd nem sokára a győri czigányok hangversenyei nyújtottak kel­lemes éleményt közönségünknek. — S. 5 Eperjes, aug. 14. Folyó hó­lokén kezdetett rend­kívüli marcalis közgyűlésünk, mellyen előfordult nevezete­sebb tárgyak ezek voltak: Ő Felségének kegy. leirata, mellyben gr. Andrássy György gömörmegyei főispányi he­lyettesnek megyénk főispánjává lelt kineveztetését tud­tunkra adja, örömmel fogadtatott; számos tagokból álló vá­lasztmány neveztetett ki ő magát saját lakában üdvözlendő. Sáros megye Rendei e kineveztetésért alázatos köszönő fel­írást határoztak Ő Felségéhez. Ennek folytában természe­tesen a főispányi székfoglalás ünnepélyének miképeni tar­tása került szőnyegre, s határozat­lan, hogy a nemesi ban­dérium Szirmay Sándor gr. készséges vezérlete mellett egyenruhában lisztelkedjék. A paraszt bandériumot elmel­­lőzendőnek véltük, nehogy az a nélkül is szegény jobbágy­ság ez által bármikép is munkájában hátramaradást szen­vedjen, egyik szolgabiránk jelentésére mindazáltal, misze­rint némelly községek tisztelkedni szeretnének, ez meg­engedtetett, és a rend fentartására czélszerű rendeletek té­tettek. Ezek voltak az első nap eredményei. Más­nap ol­vastatott a tárczai, szekcsői és makoviczai főbirák jelentése, mellyben a megyékben több rendbeli jégeső által 40 hely­ségnek véginségre jutása hivatalosan festetik. A részvét ál­talányos volt s a BR. főfeladatuknak ismerték a rajzok mi­képeni segítésről komolyan gondoskodni. Nehogy a földek vettetlen maradjanak, mindenek előtt a kárvallottaknak a nemesi pénztárból 2000 pgő forintot rendelt a megye kia­datai olly módon , hogy ezen gabna vásároltassák s a nyo­morgók közt aránylagosan kioszlassék. Továbbá megbizat­­tak a járásbeli tisztviselők , hogy adakozásokat gyűjtsenek, személyesen nem írásban szólitván fel az uraságokat s kárt nem vallott községeket; a begyült pénz és gabna a biztos­ság által javallott kulcs szerint leend kiosztva. A Helytartó-

Next