Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-01 / 69. szám
69. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmest politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. September 1. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül A p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Imádkozás Spanyolországért; adakozás; a lánczhíd alapkövének ünnepélyes letétele; közgyűlések: Borsodban (60 táblabiró választása, körlevelek); Sárosban (tisztelkedések a főispányi székfoglalásnál, intézkedések a jégeső által károsultak iránt, körlevelek); magyar gazd. egyesület. Ausztria, hadseregi változások. Nagybritannia. Részletes adatok a gyárkerületekből. Francziaország. Lamartinenak a női kormány mellett, Guizolnak ellene mondott beszélyeik. Spanyolország. Veszélyes fackók. Oroszország. Kudarcz a Kaukázusban. Gagarin herczeg meggyilkoltatása. Mexico és Texas. Brazila. Hirdetések. Magyarország. Örigsége az esztergomi érsek főmegyéjébeli minden plébánoshoz küldött, jul. 27-kén kelt körlevelében a szerencsétlen spanyol egyházért tartandó imádságokat pünkösd utáni 17 és Idik vasárnapra, azaz September Illői Inkáig tűzte ki. Nagyméltóságu Pyrker László, egri patriarcha érsek legközelebb Eger városának katonatiszti szállásul huszonegy szobából álló csinos épületet, s ennek föntartására szolgálandó 5.000 v.ft. alaptőkét olly czélból kegyeskedett ajándékozni, hogy e böcsös ajándék a városnak emlitett szükségét örök időre lenne pótolandó. Ezzel a hőn szeretett főpásztor uj hálára kötelező magas személye iránt Eger lakosait. ©Pest, aug. 27. A lánczhid alapkövének letétele aug. 24-kén esti 5 és 6 óra közt történt meg, olly fényes ünnepéllyel, mellyhez hasonlót Buda-Pest évkönyvei alig mutathatnak elő. A hídfőtől egész a lánczhid-udvarig polgári és rendes katonaság sort képezett. Tömérdek nép lepé el a dunapartot s a házak ablakait és erkélyeit. A lánczhid építőudvarába és a zárgátba 1/2 óráig minden tisztes személy szabadon bemehetett. Öt órakor megdördültek a budai várfokon az ágyuk, hirdetve Fenséges Károly cs. kir. Főherczeg megindultál, s 101 lövés durrogása közben a Nádor-Föherczeg és Fenséges Családja s az ország főhivatalnokai és a hidválasztmány kíséretében a hidudvarhoz megérkezett, a katonai hangászkar által „Isten tartsd meg“ népdal zengedeztetésével s harsogó ellen kiáltásokkal fogadtatván. Károly cs. kir. Föherczeg Ő Fensége magyar tábornoki fényes köntösben, valamint Föherczeg-Nádorunk is ezrede egyenruhájában vala. A hidudvarból, a magyar birodalmi tartományok czímereivel díszelgő zászlók közt, a menet, Széchenyi István gróf és Sina György báró vezetése alatt, a zárgáli fényes készületes sátorba vonult. Hol egy asztalon a lánczhidi tervek, a remekkészületü kőműves skálán és kalapács nagy ezüst táczákon s az alapkőbe záratandó oklevél valának helyezve. A kőmüves skalán Clark Y. rajza szerint készült Londonban tiszta ezüstből, a kalán belső lapja tévén, mint futólag láthatók, részint dombor részint komor művei a budapesti lánczhid képe szemlélhető: fogantyúja elefántcsont, mellynek végét aranykorona koszorúzza, magán a fogantyún Magyarország czimere gyönyörű zománczozatban tükrözve, a nyelet v. fogantyút egy tiszta aranybul remeklett virágboglár vagy fürtözet csatolja össze a kalánnal, mellynek háttére széleit egy virág vagy koszorúfüzér övezi s területén két összefogódzott kéz látható, nemcsak Pest és Budának, mint az ország szivének, de a haza két felének is e hid által valódi testvérülését s örökre egyesülését példázva, mellyel semmi zordon téliségtorlat nem szakaszt meg, s köv. felirat : A budapesti lánczhid alapköve ünnepélyes letételét fenséges ausztriai örökös föherczeg KÁROLY öcs. kir.uralkodó föls. nevében ezzel méltóztatott végbevinni. Augustus 24. 1842. E remek készületü kalán (800 pg. f.ért készült) , mondják, a nemzeti museumnak fog ajándékoztatni s igy a nemzet birtokában marad. A zárgát belseje 22 szakaszra volt fölosztva s minden szakasz közded többsorú, könnyebb láthatás végett meredekesen illesztett zöld posztóval borított székekkel ellátva. Déli éjszak felől két egyenlő szélességű s hosszúságu zöld és skarlát-piros kelmével bevont lépcsőzet vezetett a közép lépcsőzetre s ez a zárgátba, az oszlop gyomrába, mint valamelly egyiptomi pyramis óriásüregébe, melly amphitheatrummá alakított nagyszerű teremnek 22 részre osztályzott szakaszin kivül, a nemzeti hármas-színü gyönyörű sátor állott a képviselő Főherczeg s Nádor Ő Fensége családja számára. E sátor balján több selyem-hevederü széksor vala illesztve csinos szőnyegzeten az országos hivatalnokok- s fölsőbbrangúaknak. Letelepülvén selyem karszékeiken a Fenséges Személyek, Tasner Antal, mint a lánczi hidtársaság titoknoka, felolvasá az alapkőbe rejtendő, magyar nyelven irt oklevelet, melly igy szól: „A Duna partjait Buda és Pest városai közt egybekötendő alsóhid minél előbbi létesítésének eszméjét Széchenyi István gróf eleinte néhány budapesti s egyébb honi lakosok magánykörében, később „budapesti hidegyesület“ czíme alatt alakult társaság előtt pendítvén meg, az e czélra szolgálható adatok gyűjtéséhez fogott; ugyan e végett 1832-ik évben Andrássy György gróffal Angliát is meglátogatta, és az ott tapasztaltakat saját véleményadással kisérve, illuszim alatt: „Gr. Andrássy György és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti hidegyesülethez irányzott jelentése, midőn külföldről visszatérőnek. Pozsonyban’ 1833., külön röpiratban sajtó által közrebocsátá. A tárgy ekkép érlelve és előkészítve, végre az akkori országgyűlés elébe került, hol az a haza jólétét gyarapító közintézetek mindenkori buzgó elősegítője, fenséges czászári királyi ausztriai örökös főherczeg József Antal János, Magyarország szeretve tisztelt nádora s helytartója és az országosan egybegyűlt rendek által pártoltatván , dicsőségesen uralkodó felséges ötödik Ferdinánd Magyarország apesti királya legfelsőbb helybenhagyása hozzájárultával keletkezett az 1836: XXVI törv. czikk., mellynél fogva Buda és Pest közt álló hidnak részvénytársaság utján leendő építése elhatároztatott, és a tárgy minél előbbi valósitása végett országos küldöttség jön kinevezve. A hon javát s díszét czélzó újszerű törvény rendeletének életet adandó, hodosi és kizdiai b. Sina György Buda és Pest városai közt függő lánczhidnak, saját vezérlete alatt alakítandó részvénytársaság költségén, és William Tierney Clark angol művész terve szerint s igazgatása alatt leendő fölépítésére ajánlkozván, eziránt az országos küldöttséggel 1838-ik évi september 27-kén az 1840: XXXIX. czikk által is később teljes erejűnek nyilvánított szerződést kötötte. Az ennek következtében 1839 kiad. végével megkezdett építési munkák azóta szakadatlanul haladván, e lánczhid talpkövét ma, august. 24én, 1842ik évben, dicsőségesen országló felséges első Ferdinánd ausztriai császár, Magyarország e néven ötödik apostoli királya atyáskodó uralkodása alatt, ő császári királyi fensége Károly Lajos János József Lőrincz ausztriai örökös főherczeg, aranygyapjas, M.Therézia vitézrendje és számos jeles rend nagykeresztes és első osztályú vitéze, Csehország kormányzója s főkapitánya, császári királyi tábori főmarsal, egy gyalog s egy dzsidás ezred tulajdonosa, mint ő császári királyi uralkodó felsége által saját legfelsőbb személyének ez alkalomra legkegyelmesebben megbízott képviselője, szokott ünnepélyesség mellett és számos közönség jelenlétében kegyelmesen letenni méltóztatott. Minek emlékéül az alapkőbe jelen hat, ő császári királyi felségének, dicsőségesen országló első Ferdinánd ausztriai császár s Magyarország e néven ötödik apostoli királyának többféle ez évben folyamatban levő arany és ezüst pénzeivel együtt lezáratott.“ — Aláírások : Ferdinánd s. k., Károly főherczeg s. k., József nádorispán s.k., Mária Dorothea s.k., József s.k., Erzsébet s.k. stb. Ez oklevelet még több főrangú személyek írták alá: u. m. Kopácsy József herczeg-primás, Majláth György országbíró, gr. Keglevich Gábor tárnokmester, gr. Batthyányi Imre főlovászmester, Ürményi Ferencz koronaőr, Mérey Sándor az országos biztosság főigazgatója, gr. Nádasdy Ferencz váczi püspök, több főispány, b. Lederer Ignácz magyarországi hadparancsnok, báró Sina György a maga és Rothschild b. nevében, Széchenyi István gr., Sina János b., Athanaczkovics Platon budai n. e. görög püspök, b. Prónay Albert Pest megye főispányi helytartója, Dubraviczky Simon Pest megye első alispányja, Zlinzsky János Pest megye középponti szolgabirája, Öffner Ferencz budai polgármester, Tölgyesy Ján. pesti polgármester, a lánczhidi társaság főmérnöke, titoknoka s több mások. — Az oklevél, fölolvasása s aláírása után, rézbül készült s belül vastagon czinezett tokba a képviselő Félig saját kezével betétetvén, Sina György báró s Tierney-Clark ur kezébe adatott, s ez és segéde Clark Ádám által az üregbe letételeit, melly száraz homokkal betöltetvén, az alapkő Wardrobe angol kőműves és segédei által vakolattal befödetett, a 120 mázsányi gránitkő leeresztetvén, Tierney-Clark Y.-től az egyik, Clark Ádámtól a másik s Teasdale almérnöktöl a harmadik oldalon tartatván, helyére a vakolat fölé helyeztetett, a midőn ezt a képviselő Föherczeg Ö Fensége a kőmüves-kalánnal megérintvén, a kalapáccsal háromszor rákoppantott, mit szinte a Nádor Föherczeg Ö Fenséges Fenséges Neje Mária Dorottya Főherczegné,s Fenséges Gyermekei József Főhg és Erzsébet Förigné, Kopácsy József hg-primás, Majláth György országb., gr. Keglevich Gábor tárnokmester, Ürményi Ferencz koronaőr, Sina György b., Széchenyi István gr. s Tierney-Clark V. főmérnök utánoztak. Ez ünnepélyes tényre a tömérdek népség éljen-harsogtatása s ágyuk durrogása következett. Ekközben a Fenséges Személyek a katonai hangászkar által játszott „Tartsd meg Isten“ zengedezése alatt hazatértek Budára. A fenséges vendég Főherczeg ugyanaznap este méltóztatott előbb a nemzeti színházat, aztán a pesti, végre a budai színházat magas látogatásával megtisztelni, mindenütt a legmélyebb tisztelet és hódolat kitűnő jeleivel s harsogó éljenzéssel fogadtatván. Másnap a budai nagymezőn a két fővárosi katonaságon szemlét tartott, délután pedig 42 órakor a Nádor Főhg társaságában Alcsutra rándult le. — El nem mulaszthatjuk megemlíteni, hogy ő cs. sap kir. Felsége Tierney-Clark V. lánczhidépitő főmérnököt gyémántokkal dúsan kirakott s födelén Ő Felsége F névbetűjét szinte gyémántokból rakva viselő aranyszelenczével, valamint segédét Clark Ádámot is gyémántokkal ékített aranyszelenczével méltóztatott Fenséges képviselője által legykegyelmesebben megajándékoztatni. Miskolcz, aug. I7én. Megyénk évnegyedes közgyűlése f. hóbán kezdődött. Többnyire megyei érdekű s beligazgatási tárgyak foglalák el a tanácskozás óráit. Kevés volt ollyan a vitatás alatt, mi a nagy közönség figyelmét igényelhetné. Ezek közt 60 táblabiró választatása iránt múlt gyűlésünkön hozott határozatunk létesítése ügyében kelt küldöttségi jelentés olvastatott fel; bemutattak a benlakos világi táblabirák nyomtatott névsorát tartalmazó ívek; s hosszas vitatkozás után, az ügy iránti ellenszenvek sikeretlen taktikázási után el is fogadtattak: az egyházi rendű s megyei — de nem birói hivatalu — tisztviselőáblabirák nevei is pótlólag az ivekre jegyeztetni határoztattak, a választás idén lévén megtörténendő. Ezek után a turopolyai nemesség levelét olvastatá fel a közkívánat. Sokkal ismeretesb minden előtt, ki hírlapokban megyei eseményekről közlött tudósításokat olvas, e levél, mintsem annak körülményes kivonatával a t. közönség figyelmét fárasztanom kellene. — Méltánylással fogadták a turopolyai nemes kerület férfias és törvény körében alapult viseletét, végzéseit, pártolják felírását, s a mennyiben privát tudalmakra van, hogy ő felséges. biztos által e nemzeti botrányt nyomoztatja, annak eredményét jövő országgyűlésre följelentetni kérik. Zala levele a nemzetünket sértő gúnydal iránt felölt vastaloll s a RRdek ő felségéhez felirandanak; Temesmegyének levele a katonai kicsapongások gátlása iránt általunk is pártoltatik ; Varasd levele nyomán törökországi sanyargatott keresztyén társunk ügyében ő felsége közbenjárását kérik meg felirásilag a RR; a levél latinul volt irva, de mégis tartalma fontosságánál fogva elfogadtatott s ugyanez történt egy más levelével is a nevezett megyének, mellynek — már nem tartalom-fontossága, de az előbbi levél elfogadtatásából folyó következetesség tekintetéből, s hogy visszaküldés által a már fanatizált rendtól ne élesszük — vivatott ki nem kevés ellenzéssel a felolvasás,, s egy kis mulatságos intermezzónk volt a kétfelé ágazó vélemények restaurálióféle zajongásából. Jövőre azonban alispánunknak meghagyatott, hogy magyarhoni törvényhatóságoktól jövő latin czimzetű leveleket töretlenül küldjön vissza, s ez az emlitett megyének válaszúl fog megiratni. Ildén a 60 táblabiró titkos szavazással választatása volt napirenden. Küldöttség osztá a táblabirák nyomtatott névsorát, minden szavazónak egyet; ugyanaz fogadá vissza a kiválasztandók nevei aláhúzásával jegyzett íveket (a 6. törvényszéki elnökség jelöltjeit kettős aláhúzással kelle jegyezni, ki 60-nál többet jegyzett ki, annak szavazata érvénytelen volt) 302 érvényes szavazat számittatott fel s ezeknek kiírásával 4 küldöttség szakadatlanul foglalkozott, az eredmény idén olvastatott fel, — 123 szavazat volt a megválasztó legkisebb szám. Az eredmény — ahoz értők állítása szerint a reményt felülmúlja, s annak, hogy még igen számos jeles férfi meg nem választatott, egyszerű oka, hogy 221 kijelölt közt többet 60-nál nem lehetett választani. — Ennyit gyűlésünkről. Városunk köréből semmi érdekes. — A kir. városság tárgyában foglalkozó kir. biztosság munkálatiról még semmi kiemelni való nem hangzott el. — Svisdedovónk megérkezett s nincs kitónia! a megyei küldöttség tán segitend e bajon czélszerű intézkedések által, s kisdedóvónknak az ügy iránti hő részvétből számos kisdedet óhajtunk intézetébe. — Színházunkban előbb a debreczeni dalszinésztársaság, majd Averino adá mulatványit. Vajha már eredeti rendeltetésén kivül egyébre ne használnák a színházat, ne kellene benne tagficzamiló mutatványokat, nyaktörő ugrásokat szemlélnünk nemesebb élvezet vékony pótlékául! De végre, midőn az „utolsó“, „legutolsó“ előadások után kövekezett „leg is legutolsó“, valahára bevégezte mutatványaik sorát: kitisztult Thaliánk temploma az oda nem illő hajóskötelektől, s majd nem sokára a győri czigányok hangversenyei nyújtottak kellemes éleményt közönségünknek. — S. 5 Eperjes, aug. 14. Folyó hólokén kezdetett rendkívüli marcalis közgyűlésünk, mellyen előfordult nevezetesebb tárgyak ezek voltak: Ő Felségének kegy. leirata, mellyben gr. Andrássy György gömörmegyei főispányi helyettesnek megyénk főispánjává lelt kineveztetését tudtunkra adja, örömmel fogadtatott; számos tagokból álló választmány neveztetett ki ő magát saját lakában üdvözlendő. Sáros megye Rendei e kineveztetésért alázatos köszönő felírást határoztak Ő Felségéhez. Ennek folytában természetesen a főispányi székfoglalás ünnepélyének miképeni tartása került szőnyegre, s határozatlan, hogy a nemesi bandérium Szirmay Sándor gr. készséges vezérlete mellett egyenruhában lisztelkedjék. A paraszt bandériumot elmellőzendőnek véltük, nehogy az a nélkül is szegény jobbágyság ez által bármikép is munkájában hátramaradást szenvedjen, egyik szolgabiránk jelentésére mindazáltal, miszerint némelly községek tisztelkedni szeretnének, ez megengedtetett, és a rend fentartására czélszerű rendeletek tétettek. Ezek voltak az első nap eredményei. Másnap olvastatott a tárczai, szekcsői és makoviczai főbirák jelentése, mellyben a megyékben több rendbeli jégeső által 40 helységnek véginségre jutása hivatalosan festetik. A részvét általányos volt s a BR. főfeladatuknak ismerték a rajzok miképeni segítésről komolyan gondoskodni. Nehogy a földek vettetlen maradjanak, mindenek előtt a kárvallottaknak a nemesi pénztárból 2000 pgő forintot rendelt a megye kiadatai olly módon , hogy ezen gabna vásároltassák s a nyomorgók közt aránylagosan kioszlassék. Továbbá megbizattak a járásbeli tisztviselők , hogy adakozásokat gyűjtsenek, személyesen nem írásban szólitván fel az uraságokat s kárt nem vallott községeket; a begyült pénz és gabna a biztosság által javallott kulcs szerint leend kiosztva. A Helytartó-