Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-03-21 / 23. szám
23. szám. Marthis 21. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethelni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár,literatúrai , művészeti és közéletben jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HIRNŐ Tartalom. Magyarország és Erdély. Halálozás; tisztelkedő küldöttség Teleky József gróf ő exojánál; Liszt Ferencz jótékonysága; egyh. kerületi dolgok; Fiumára folyó szabályozása; országgyűlési tudósítások Erdélyből. Ausztria. Lobkovitz lig és Kolowrat Ernő is. Nagybritannia. Esterházy lig magasztalása az angol sajtó részéről ; a Spanyol- és Francziaország közti viszonyok az alsóházban megpendítve. Francziaország. Spanyolország. Portugália. Németország. Törökország. A jeruzsálemi püspökön elkövetett méltatlanságok. Éjszakamerika. Afghanistan. China. Kisfutár. Szózat a sebészi rendről; mutatványok a Hasznos Mulatságokból; függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Rohonczy János udvari tanácsnok s Veszprém megye volt érdemes első alispánja élete 67-dik évében szélütés következtében jobb életre szenderült. Testvérhazánknak mart. 2kán Pestre utasított országgyűlési fényes küldöttsége f. hó 14k én járult örvendő tisztelet és szerencsekivánalival nm. Széki gr. Teleki József stb. ő ezejához Erdély fökormányzjává neveztetésén ifj. Bethlen Pál gr. vezérszónoklata mellett — miután feltisztelt főkormányzó ő excája által ez országos választmány Budára vezettetett Főherczeg-Nádor cs. kir. Fenségénél hódoló udvarlását megteendő. Az imént említett ifj. Bethlen Pál grófon kívül tagjai e küldöttségnek köv. id. Teleki József gr., Szilasy József, Béldy Ferencz gr., Mikes János gr., Kálnoki Dienes gr., Bálintit József b., Horváth István, Kozma Dienes, Pálffy János, Wesselényi Fer. b., Szunyoghy Rudolf, Gálfalvy Imre, Conrád Vilmos, Graef Józs., Topler Simon s Demeter Józs. Az udvarlást fényes lakoma koronázó am. kormányzó gr. ur . excjánál. Liszt Ferencz zongorahős hazánkfia a porosz kir. udvarnáli cs. kir. követség utján száz darab aranyat, mint a berlini tanulóifjúság kívántára az egyetemi teremben adott hangverseny jövedelmét, küldött a magyar kir. udv. Kanczelláriához a végre, hogy ez összeg születéshelye Rajnád (Raiding, Sopron megyében) szegényeknek a zordon évszak által még inkább növekedett szenvedéseik enyhítésére két egyenlő részben osztassék ki a legszűkölködőbbek közt a helység plébánosa és bírája által. Miután a mondott pénzösszeg rendeltetése helyére már elküldetett, az ajándékozónak e nemes tette köztudomásra hozatik. A tiszántúli egyh. kerületi tudományos nagy küldöttség csakugyan megtartá dec. hó 28 án több napon át folytatva gyűléseit. Az ülések kevés érdeküek valának; a fögondnok és sup. beszédei, mellyekkel némileg a kitűzött czélt rajzolák, legérdekesbek valának. Több terv olvastatott fel s mulattatott be, és mind ezek megrostálása, mind a végzendők összesen alküldöttségre bízattak. A főküldöttség határozati közt legfontosb az, hogy nem csupán a debreczeni, de ezzel együtt, és egyformán minden ezen kerülethez tartozó elemi iskola rendezését akarja. Bár ha a főgondnok beszédéből úgy látszik, hogy ő radical reformot óhajt, mégis mind annak későbbi szavaiból, mind az egész küldöttség tárgyalás közben kitetsző szelleméből úgy látszik, hogy csupán ollyan foltozgatási reform létesítése szándékoltatik, ami ha valóban úgy esnék ki, szomorító lenne, mivel az különben is bizonyos, hogy a most történő javítási lépést, a mi hő maradási vágyunk miatt legalább 50 évig ismét nyugvás követi, s azért jobb lenne most egyszerre ollyat lépni, hogy utána néhány éven át, veszteség s nagy hátramaradás nélkül lehetne nyugodni. Egyébiránt az alválasztmányról örömmel mondhatom, hogy ez megbízatásában szorgalmasan eljár s a leglelkiösmeretesbben s czélirányosban iparkodik a kezébe adott tárgyat kidolgozni s elkészitni. Örömmel közölhetem, hogy a középponti kisdedóvó egyesület felszólítása következtében meleg tenniakarással fogta fel a helybeli elöljáróság is a kisdedóvó intézet létesítését s két vagy legalább egy olly intézet minél előbbi létesítése terveztetik. Az legnagyobb kérdés: honan vegyenek költséget, miután a városi pénztárak az eddig megvolt költséget sem képesek födezni?! Én azt hiszem, hogy az ekklésia kötelessége volna erről gondoskodni, és miután azon intézet sajátkép a debreczeni lakosság javára lenne, sokkal inkább kötelessége pártolni ezt anyagilag, mint a jó kezelés mellett a nélkül is elég vagyonnal bírható collegiumot. — Balásházy úr, cáfolatban vala szíves megkísérteni a múlt évi Jelenkor 94 ik számában a collegiumot érdeklőleg közlött levelemet. Ezen képzetileg úgynevezett cáfolatra, mivel ebben is épen az mondaték, amit én mondok, t. i. hogy nincs kézikönyv, szokásom ellenére néhány szót tennem kell. Hogy a magyar nyelvtan több év óta, egy a magyar literatura professorától egészen új rendszerbe vett stb. nyomtatás alá kész kéziratban forgó nyelvtan szerint taníttatik: ezt én jól tudom, de mit gondol Bár? lehet , a IV-dik nemzeti oskolát kéziratból tanitni, hol még igen csekély számú tanuló tud csak betűket is tűrhetőleg vetni, nem pedig egész tanulmányt, annál inkább egy magában számos végzettáblát foglaló nyelvtant leírni. De habár tanítnának a IV. nemzeti iskolai oktatók azon kézirat szerint, bezzeg nem tanílnak ám a collegiumon kívüli nemzeti iskolákban, pedig ugyan mibe kerülne az általam említett avult magyartan helyett, mellyet minden évben újra kell az iskolák számára nyomatni s ha jól értesittettem, most elfogyván, ismét újra nyomtatandó, azon Kallós-féle uj módszerü nyelvtant nyomatni ki és hozni életbe?! Ki kell mondanom, hogy eddig szinte bámulatos volt a hanyagság, mellyel az iskolai könyvekre nézve voltak. A legalsóbb iskolától fogva a felsőbb tudományokat hirdető szószékekig nincs egyetlen egy megállható kézikönyv is nyomtatásban, az alsóbb iskolákban is részint kéziratokból, mellyeknek leírása tömérdek idő-veszteséggel jár, részint olly könyvekből kényszerítik a szegény kezdő növendéket tanulni, mellyek vagy avultak, vagy mivel újra nem nyomatnak, épen nem vagy nagy bajjal s drágán keríthetők meg ; úgy hogy az alsóbb iskolákban a Zákány ABC- nél, ha a jó Isten az uj tanítási rendszerbe életet lehel, — egyéb élőt s használhatót nem fog találni. És ha a dicső emlékű Buday Fizsaiás nem élt volna, mégtán a mostani avult, többnyire általa szerkesztett könyvek sem léteztek volna. A felsőbb tudományokat tanító oktató urak is, legalább a magyar literatura s tanítványaik iránti szánakodásból tennék meg, hogy a véletlenül copírozni szokott kézirat helyett nyomott tanulmánykönyvet adjanak. Ha B. ur ügyvédeskedése állana, úgy előbb utóbb még az Ábécét is kéziratból lehetne tanutni, mert hiszen ha a nyelvtant a 9 éves gyermek kéziratból tanulhatja, miért ne tanulhatná az Abc-ét is abból? C? Fiume, mart. 14. Méltóztatott végre 0 cs. s ap. kir. Felsége, a Fiumára folyó szabályozása iránt folyt 18 évi tanácskozások után, legfelsőbb határozatát lebocsátani. — A terv szerint, melly a mísértök többszöri vizsgálatán átment, a vad s záporviz egy mellék csatornán fog félrevezettetni, a most létező, s partok közé szorított Fiumara ágya pedig, mélyekre ásatván, több kisebb terhű tengeri hajóknak fog menedék helyéül szolgálni mint eddigelé, mi kereskedésünkre nézve felette kívánatos, a kisebb parti hajózás képezvén annak egyik főágát, ama fejedelmi határozat, fejedelmi bőkezűségen alapul. — A mit a műértők, a mit a hatóságok javaltak, mind az egészen meg van ajánlva. — Egy telek bevásárlására, miilyenen át a mellék csatorna fog vezettetni, 30,000 fr.; ezen csatorna elkészítésére mintegy 13,000 fr.; egy gát építésére 32,000 fr.; a Fiumára medre mélyebb ásására 20,000 fr.; a Fiumára jobb oldalú gátja meghosszabbítására 10,000 forint; s ezen kívül még egy, a magyar tengermellék kikötőji tisztítására is használandó gázműre (carafargo) az illető költség, mellyel körülbelül szinte 25.000 frtra lehet számítni. De ha bőkezűen adakozott Ő Felsége, valóban a legmélyebb hálás érzettel fogadtaték itten eme utóbbi bizonyítványa a legfelsőbb kegyelemnek, s ámbár sokan jobban szeretnék, ha az érintett sommák inkább a halgát körül, a minapi kapitánysági végzés szerint lassankint s máshonnani segedelem hozzájárulásával a nagyobb terhű hajók számára készítendő kikötőre fordíttatnék, ám a királyi kegyelem mégis minden szivekben mély viszhangra lelt, s nincs ki ezen hálás érzetet nyilván ki nem fejezné, s ugyanezt egy különös felírásban Ő Felségének feljelentetni nem kívánná. A magyar kereskedelmi bank alapszabályai. (Vége köv. IV. fejezet. Törvényszolgáltatásról. 40. §. Miszerint azon bizodalom, mellyet bankintézet nem nélkülözhet, s melly a rendezett és szemes kormányzás mellett még gyors, foganatos , és minden fondorság ellen védett törvényszolgáltatáson is épül, megalapittassék, a bank általán fogva minden vállalatait az 1840-ks 15. törvényczikkely által Magyarországon létesített váltójog rendeleteihez szabja, s olylyanokkal, kik magokat váltójogilag nem kötelezhetik, soha semmi bankügyi érintkezésbe nem ereszkedik. 41. §. Minden nem-váltójogi peres ügyekben, mellyek a kereskedelmi bankot, avagy tagtársait cselekvőleg bár vagy szenvedőig illetik, a városi tanács, mint rendszerinti bíróság, ha pedig a panaszlott a város hatóságán kívül esnek az illető törvényes bíró fog törvényt szolgáltatni. V. fejezet. A bankintézet különös kiváltságairól, s az alapszabályi egyesület fenálltáról. 42. §. Összes ingó vagyonsága a banknak, s azon jövedelem, mellyet belőle a banktársaság mint egyesült testület, ügyvitele által beveszen, adótól, s minden közadózástól ment, egyes tagjai mindazáltal a mennyiben a fenálló országrendszernél fogva adó alatt volnának, a bankban fekvő vagyonukra nézve tovább is adós közteherviselés alá vetettek maradnak. 43. §. Bár a kölcsönözős váltóbank sz. kir. Pest városára szorítkozik, érdeke úgy hozván magával még is, joga leszen Magyarország s a hozzá csatolt részek más alkalmas helyein is fiókbankokat felállítani. 44. §. A bank részvényeinek, kötelezvényeinek, letétbizonyítványainak, s más bárminemű okleveleinek meghamisítása vagy utánzása, az illető törvényhatóságok által a magyar törvénykönyv rendelte büntetésekkel fenyítendő. 45. §. Valamint egyrészt a bankintézet, az általa szolgáltatott hitel vagy előlegezés biztosításául adandó bárhol kinevezett javak átvételénél, a tulajdoni jog vagy az átadó meghatalmazványa tekintetében a legszigorúbb vigyázattal élni rendszabásainál fogva tartozik, úgy mást részt a bankot szabályszerű munkálkodásaiban egy harmadik követelése nem gátolhatja, sem a bank birtokában letétül vagy zálogul levő pénzek, státuspapirosok, és bárhol fekvő egyéb javak ellen a váltójog értelmében megalapított elsőbbségi jogát, amennyiben azokból a bank saját követelései kielégítendők, nem csonkíthatja, egyedül a netaláni felesleg szolgálhat a váltójog értelmében, mikint fentebb a 17. §-ban emliketett, idegen követelések tárgyául. — Egyébiránt az ingóságok árverés alá bocsáttatása, a váltójog 11. rész 11. fejezet 149— 150.§§-ban kijelölt végrehajtási eseteken kívül, a pesti városi tanács által kiküldendő egyed közbejöttével történendik. 46. §. Ha valamelly részvények, járulmányok, vagy a bank gondviselésére bízott egyéb javak, bírói kormányzás avagy gondviselés alá veendők, az illető fél a bankigazgatóságot, a bankkönyvekbeni kellő feljegyzés, s az osztvány netaláni kiadatása végett, önbiztossága tekintetéből, törvényszerüleg s bizonyitólag tartozik értesíteni. 74. §. Elsikkadt részvények, váltók, s egyéb bank-oklevelek megsemmisíttetése végett, a váltójog 1-ső része 190 és 191 §§-sai értelmében csupán azon váltótörvényszékhez kell folyamodni, mellynek körében a fizetés történendő. 48. §. A bank kezelésére s ügyvitelére sem törvényhatóságnak sem olly egyes személynek, ki.a bankügyhöz nem tartozik, befolyást vagy felügyelést gyakorolnia joga nincsen, mert ez a legfelsőbb helyen jóváhagyott szabályok értelmében s rendszabások határozatai szerint egyedül az igazgatóság rendelkezésére van bízva; miután azonban az említett szabályok s rendszabások bármi áthágása s önkényes megváltoztatása is a jelen intézet részeseinek érdekét, sőt magát az intézet fenálltát veszélyeztethetné, szabadságában áll a bankügyhöz tartozó minden egyednek azon esetben, ha a többször említett szabályok és rendszabások valamelly pontban megsértetnének, a magyar kir. helytartó tanácsnál panaszt tenni, melly az irományok megvizsgálása után a szabályszerű rendet mennél gyorsabb s mennél rövidebbi módon vissza fogja állítani, sőt a magyar királyi helytartó-tanács egy e végre különösen kirendelendő keblebeli tanácsos által a bank menetelét s ügyvitelét minden évnegyedben megszemlélteti, a szabályok és rendszabások tapasztalt áthágásait s megmásításait mennyire lehet rüszint eltörleszti, vagy a kellő orvoslatot legfelsőbb helyen eszközli. 49. §. Ha a társaság a szabályok lejártával feloszol, az egész banktulajdon azaz a banknak minden ingó és ingatlan vagyona, pengő pénzzé fordítandó, minden idegen készpénz visszafizetendő minden költség és számvitel kiegyenlítendő, s végre a fenmaradó öszveg a társaság-tagok között a részvényekhez mért arányban egy időben kiosztandó, mit is azon tagok csupán az 1-ső §-ban meghatározott járulmányi értékben, mellyből húsz forint teszen egy kölni jóféle girát, tartoznak elfogadni. 50. §. Ha a társaság fenállta ideje alatt a jelen szabályoknak egyes esetekre alkalmazásában akadályok állanának elő, vagy igazgatóság tagjai és a választmány között viszálkodások támadnának, vagy végre a társaság feloszlásakor a kiegyenlítés iránt ellenkezések kerekednének, jószerével el nem intéztethetők, mindezek a 49. §. értelmében a helytartó tanácsnak fölterjesztődők. 51. §. Jelen szabályok a banknak általuk engedtetett minden kiváltságokkal egyetemben, huszonöt évig fognak fenállani. 52. §. Ezen banktársaság szabályai s rendszabásai legfelsőbb jóváhagyás után a pesti váltótörvényszéknél tétetnek le gondviselés végett, hol azoknak átnézése mindenkinek megengedtetik, egyszersmind azon törvényszék másolatban a többi váltótörvényszéknek is megküldi, hol szinte mindenki szabadon láthatja. Az aláírási czím is bejegyeztetendő a váltótörvényszéknél. Országgyűlési tudósítások. A március 2-ik. tartott negyvenötödik országos ülésben, a múlt ülésen folyt tárgyakról készült jegyzőkönyv felolvastatván, némelly abban tett módosítások után megállíttatik, miután elnöke nagysaga jelenti a KK-k és RR-k, hogy az egyik itélőmester múlt ülés 157-ik száma alatti felszóllitatása következéséül, a hódolati törvényczikk tárgyában költ alázatos feliratot, nem külömben a rendszeres biztosság iránt alkotott törvényczikket és feliratot, az ezeket kir. biztos ő nagymagához kísérő tudósításokkal együtt, tisztába leírva felhozta; jelenté továbbá azt is, hogy a múlt ülés 155-ik száma alatti határozat következéséül, a bíráló biztosság, maga kötelességét teljesítvén, annak elnöke felső fejérmegyei főispán gróf Nemes János irásbéli jelentést adott be a kinyomtatott hódolati törvényczikk példányainak megvizsgálások és miként lett találások iránt, melly irásbéli jelentés igy követketkezik: Tekintetes Karok és Rendek! A hódolati törvényczikk kinyomtatott példánnyainak az eredetivek összeolvasására megbízott bíráló biztosság, a közlött példányokat, azzal az alázatos megjegyzéssel adja be a tekintetes Karoknak és Rendeknek, hogy azokat az eredetivel figyelemmel összeolvasván, azokban csak is azon egy nyomtatási hibát találta, miszerint a 4-ik lapon a 9-ik sorban, a benigne*, szónak utolsó betűje ae helyett, egyszerű e betűvel nyomtattatott, alázatos tisztelettel lévén. A tekintetes Károknál és Rendeknek alázatos szolgája Gr. Nemes János m. k. Határozás. A KK. és RR. a jelentésben felfejtett nyomtatás egyetlen hibát lényegesnek nem találván, meghatározták, hogy ezen példányok, úgy a mint kinyomtattattak, a felirat mellett küldessenek el. — Ezek után a fenebb érdeklett alázatos feliratok, azokat kísérő tudósítások, és a törvényezikk összeolvastatván, szokott módú aláírás által meghitelesittetvén, és a három nemzetek pecsétjeivel megpecsételtetvén, egy a végre kinevezett küldöttségnek adattak által, hogy azokat a kinyomtatott hódolati törvénycikkel-