Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-12-08 / 97. szám
97. szám. December 8. 1842. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok , pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK A Hírnök és Századunk, mellyek belső s külső alakjokra, valamint előfizetési árukra nézve változatlanul megmaradnak, jövő évben is folytat látván, az előfizető urak illendően megkéretnek, hogy megrendeléseiket, tisztán írott czímek elküldése mellett, jó idején megtenni méltóztassanak, nehogy az elkésők teljes példányok nélkül maradjanak. Országgyűlési befolyás reményében azonban ezúttal csak félévi előfizetés fogadtatik el. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellenében a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten SVéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések, halálozások; tolnamegyei közgyűlés,lisztválasztási előjelenetek,Földvár és Báta községeinek visszaélései, a kis nemesség folyamodása az adóviselés ügyében, levelezések; am. tud. társaság nagygyűlése és titoknoki jelentése. Nagy britannia. Öröm nyilatkozatok a keleti hírek iránt. O’Connell és a wighek. Francziaország. Spanyolország. lispartero gyanakodása Don Francisco ellen és elindulása Barcelona ellen; újabb adatok a zendülésről s annak elharapózásáról. Belgium. Törökország. Délamerika. Kis futár. Hangászat; legolcsóbb könyv; függelék. Hirdetések. Magyarország. Öcs. s ap. kir. Felsége Gebhardt Ferenczet a magyar kir. egyetemben az orv. gyakorlat és külön kór- és gyógytudománynak sebésszek számára r. tanulóját magyar nemességi czimeres levéllel méltóztatott legkegyelmesebben feldiszesiteni. Nádor Ö cs. k. Fensége doctor Uffer Józsefet pilisi járásbeli orvossá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A nmgv. m. kir. Helytartótanács Juhász Dánielt a m. kir. egyetemi könyvnyomó-intézetben eddigi könyvfelügyelési factort ugyanezen intézethez pénztári ellenőrzés actuariussá alkalmazta. A nm. magyar kir. udv. kamara a rakamazi kamarai megürült ispán-hivatalra Markovics Antal turia-remetei ispánt helyezte át. Bezerédi Bezerédj György cs. kir. udv. tanácsnok és a Dunántúli kerületi Tábla elnökének neje szül. Mező- Szegedi Szegedy Antónia (Bezerédj István derék országgyűlési követünk napa s az elhúnyt Bezerédj Amália ismeretes magyar irónénak anyja hosszabb betegséget követő végelgyengülésben, életének 62dik esztendejében nov. 22- kén, a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, Istenben elnyugodott. Simoncsics Antal győri kir. sámázsamester nov. Tibén meghalálozott. Folyó hó 19én korgyengeségben szenderült jobb életre Schneidt Endre a nm. magy. kir. udv. kincstár alszámvevője életének 77ik évében. Szekszárd, nov. 21. Azon előleges hír, hogy egyik főszolgabiránk a körülmények által kényszerittetve hivataláról leköszönni fogna, a szokottnál népesebbé tévő gyűlésünket, a kis nemesség (a cortes) nem csekély számban jelent meg, részint hogy, az érdekek különbsége szerint, a félt lemondást gátolják, részint hogy az óhajtott lemondást sürgessék , de a lemondás elmaradt, s a nagy csoport várakozásait meghiúsulva látta. Nehogy azonban a drága idő egészen haszontalanul elvesztegettessék, kísérletek tétettek előleges pártalakításokkal a közelgő tisztválasztásra, de a megyében jelenleg uralkodó elzárkózottság e próbáitokat is meghiusítá s a pártkórság bizonyos irányt nem vehetett. — A gyűlés megnyitásakor szeretett első alispányunk Dőry Gábor indítványozá, hogy ámbár meggyőződve, hogy a főispány úr, kötelességit ismerve, valamint mindig úgy most is a törvények értelmét teljesíti s bizonyára nem mulasztandja a jövő tavaszkor tisztujitást tartani —■ mégis illőnek tartja, e méltóságát a t. KK. és RR. által megkéretni, hogy a törvényes három év elfolytával azonnal tisztújítást tartson , melly indítvány éljen kiáltással elfogadtatott, egyszersmind két küldöttség neveztetett ki, egyike a nemességet járásonkint összeírandó, másika a tisztválasztásnál a jó rend föntartására alkalmas szabályokat kidolgozandó. Ezután a főispány urnak egy levele olvastatott föl, mellyben igen nyájas kifejezésekben elfogadja a t. KK. és RR. indítványát s Krenmüller orvos-tanárt megye phisicusává, Treiber orvos-tanárt pedig helybeli orvossá nevezte. — Földvár közönsége nov. 1-jén s Bála közönsége nehány nappal később a biróválasztásoknál a fönálló törvények ellenére ármánykodásokat követtek el s végre a köznyugalom föntartására kiküldött szolgabirónak az engedelmességet megtagadták. A földvári község szerződésileg alkalmazott mindkét jegyzőjüket az uraság tudta nélkül egyszerűleg elbocsátotta s e két hivatalba szinte az uraság tudta nélkül kedvenezüket helyré, a jelenvolt szbiót erkölcsileg kényszerítvén, kinek azokat, minden ellenvetései daczára, föl kellett esketnie. A hazai közönség pedig, noha az uraság jelöltjei ellen mitsem tudtak fölhozni s őket jó és becsületes embereknek elismerte, a kijelölést egészen mellőzé s néhány kolompos elfogatásának ellenszegült. E tárgy előterjesztése hosszú vitatkozást vont maga után ; végzésse jön , hogy a földvári rendetlenség, minthogy igen bonyolódott, megyei küldöttség által vizsgáltassák meg, mindenekelőtt az előbbi jegyzők hivatalaikba visszahelyeztetvén; a bátai rendetlenség pedig, melly világos és nyilvánvaló, fenyite sedria által büntettessék. — Illy ismétett lelt dolgoknál önkint meggyőződhetni, milly nehéz légyen valamelly testületet, hol egyszer az egyetértés köteléke megszakadt, az előbbi karba visszahozni, s annál nehezebb, ha egyes dholerikusok életfeladásukká teszik, az egyetértés csiráit feldúlni s mindennemű rendetlenséget pártolni és védelmezni. — Következett P. M. táblabiró indítványa, ki megmutatni törekedett, hogy a kijelölési jog, mellyel az uraságok a biró- s a föispányok a tisztválasztásoknál gyakorolnak, főoka olly sok szomorú jelenetnek s a szabad választást agyrémmé aljasítja! — Fejtegetés kissé példázgatva s eltakarva ugyan a győri tisztválasztás folyamát, s azon szükségességet következett, hogy a törvényhozás útján az uraságok és főispányok kötelezendők volnának, a vármegye bármelly felekezete kérelmére, ajánlott egyes személyeket, ha ellenük törvényes kifogások nem léteznének, a kijelölésbe fölvenni, melly indítvány az országgyűlési utasítások készítésével megbízott választmányhoz utaltatott. — Két év előtt a t. KK. és BR. szükségesnek látták, az eredalio kulcsát kijavítani, minthogy abban több helytelenség mutatkozott; ugyanakkor azon megyei végzés hozatott, hogy minden nemes birtokos köteles, birtok-terjedelmét földabroszok és oklevelek által az e végre rendelt küldöttség előtt kimutatni. E végzés azonban sohá teljesedésbe nem menvén, később egy évi határnap tűzetett ki. Ezen egy évi határidő most már eltelt, s minthogy e végzésnek eddig még senki eleget nem tett, kérdés támasztatott, mi történjék most, s ámbár némelyyek a korábbi végzés eltörlesztését kivárták, a többség határozá, hogy, a körülmények lényeges változása nélkül a megyei végzés meg nem semmisülhetvén, a határidő ismét egy évvel meghosszabbittatik ; s nem kétlem, hogy egy év s nap lefolyta után ismét szükséges teend a határidőt harmadszor is meghosszabbítani, s igy tovább. — Egy kőszegi posztógyártó ajánlkozása, e megyei pandúrok és hajdúknak szükséges posztót három éviglen meghatározott olcsó áron szolgáltatni, a KK. és RR. által a belföldi ipart előmozdítani akarván, részvéttel és készséggel fogadtatott. A földvári és szekszárdi kis nemesek a vármegyére kérelmet nyújtottak be, mellyben könyörögnek, szíveskednek a vagyonosabb és tetemesebb jószágokkal biró nemesség azon adó-illetőséget, melly a szegényt nyomja, a nagyobb birtokának pedig terhére nem esik, elvállalni, mivel a szegény nemesség a sors által annyira juttatva, hogy életét nem nemes telkeken kénytelen tengetni s igy valóban sajnálkozásra méltó, minél fogva méltán hiszi, azon nemességtől, mellynek a szerencse- istene jobban kedvezett, e nyomom helyzetében segítséget várhatni; továbbá azon óhajtásukat nyilatkoztaták, hogy a jövő országgyűlésen törvény hozassék, melly az összes nemességnek e terhét igazságos arányban ossza föl. A kérelem első részére nézve végeztetett, hogy a megye összes nemessége hivassék meg a legközelebbi közgyűlésre sajátlag e tárgy fölött tanácskozni; második része pedig a kérelemnek az országgyűlési utasításokat készítő választmányhoz utaltatott. A levelezések közt azon tudósítás is olvastatván, hogy Károlyváros a magyar leveleket, megtorlásból, a magyar hatóságokhoz fölbontatlanul visszaküldi, a törvények illy sértő megvetése a KK. és RR. által rászallatott s ellene fölirás határoztatott. Erre P. M. táblabiró szót emelvén, megmutatni próbálá, hogy ez ill ármányok nem csupán a magyar nyelv, hanem egész nemzetiségünk ellen fenekednek s minket kényszerítenek azoknak minden kigondolható módon ellenük szegülnünk; megjegyzé, hogy a határvidék úgyszólván ausztriai tartománynak tekintetik, a német nyelv alkalmaztatik s az irániai előszeretet beoltalik ; azon aggodalmait nyilvánosjá, hogy a nemzetiségünk elleni fölkelés olly ponton kezdődik, mellynek közelében s közvetlen érintkezésben olly fegyveres hatalom látható, mellynek az anyaországhoz hajlandósága igen kétes színben áll, s indítványozá, hogy a határörezredek vagy egészen föloszlattassanak, vagy pedig tetemesen megkevesbiltessenek s a szomszéd megyékhez kebeleztessenek. Ezekre C. D. válaszolá, hogy ámbár a határörezredek megkevesbilésére gondolni sem lehetne, mivel csak ezek akadályozzák a törökök átcsapongásait s a dögkór áthozatalát, abban mégis megegyez , hogy a határvidék a magyar törvényektől függjön. Ez okoktól némileg eltérve , P. M. nyilatkoztató, hogy, ha az ország tetemes része fegyverben áll s a nemzetiséget megtámadással fenyegeti, az ország másik része nem maradhat fölfegyverzetlenül; eljött tehát az idő, hogy az országgyűlés, a legroszabb esetet be nem várva, a francziák példáját követvén, nemzetőrségállításáról múlhatatlanul gondolkodni tartozik. E tárgy fölött a tanácskozás mellőztetett s az illető választmányhoz utaltatott. — A hús ára 11 kirólyre szállíttatott. (A m. f. társaság nagygyűlése. Vége. Az elnök szűnni nem akaró tapsvihartól koronázott beszédét követé a titoknoki előterjesztés a társ. 1841—42 ki munkálatiról Lebedei Fer. litoknokról olvasva, mellyhez záradékul csatjá a 1. évben elhunyt akadémiai tagok említését, érdemeiket rövid, de hü ecsettel ábrázolva. Utána nyelvünk fejlése történeteit igen érdekes vonalainkban vázolá kivonatképen rendes tagi székfoglaló beszédébül Jászai Pál; mire Császár Ferencz 1. tag emlékbeszéde következett Dessewffy Aurél gr. 1. tag fölött igen értelmes szavazással magától az Írórul előadva. Erre több rendű jelentéssel lépe föl Szalay László segédjegyző, mellyek közül 1 az 1841 iki nagyjutalomrul s ámbár az 1841ben megjelent magyar munkák sorában találtatott is néhány, melly a kor fejlődő szükségeinek megfelelve v. hasznos v. gyönyörködi elő olvasmányul szolgálhat, de mivel köztök egy sincs, melly vagy kitűnő lángészt v. nagyszerű szorgalmat tüntetne elő, az akad. alapszabályi sinormértékén az 1846ki munkákra tért vissza s az idei nagyjutalmat (200 drb. aranyat Vörösmarty 4 kötetű újabb munkájinak ítélte oda. 2 Jelentés a philos. oszt. 1840b. kitelt köv. jutalomkérdésére: fejtessék ki a szépnek s fönségesnek elmélete fölvilágositva az ebbeli bölcseletek és szépművészetek történeteiből; érkezett 6 versenymunka közt legjobbnak ítélt és 100 db. aranyra, ezüst serlegre, s nyomtatásra érdemes munkáról, mellynek: „licet sapere sine invidia sine pompa“ jelige alatt, szerzője Almási Balogh Sámuel sekei ref. lelkész — a taxoihccu mellynek szerzője Warga János m. akad. tag ivenkink 2 arany tiszteleti dij mellett kinyomatni határoztatott, a „gyors legyen elszánásod“ jelmondatu dicséretre érdemesittelvén. 3dik jelentés volt a nyelvtudom. osztálynak 1840 ki köv. feladására: fejtessenek ki a magyar szókötés szabályai névszerint ae adassanak elő a beszédrészek ebbeli sajátságai; b) a szórend szabályai, vagyis mi sorban kell az egyes mondatok szavainak állani s e sorozat szerint mellyik bir nyomositó erővel, mellyik nyer nyomatosságot. 3} a szóviszony szabálai, vagy milly vonzattal vannak az egyes mondat szavai egymásra s e vonzat szerint mi ragozási változásokat szenvednek? bejött hét pályairatról, mellyek közül legjobbnak és 100 aranyra, ezüst serlegre s nyomtatására méltónak találtatott a „der Stylist der Mensch selbst, sagt Buffon mit Recht“, jelmondata szerzője: Szilágyi István n.szalontai tanitó ; 3 arany ivén kinti tiszteledíj mellett pedig a : Heil Dir unsichtbar Kind des Menschenhauces jeliegéjű kiadatni rendeltetett. Szerzője Fábián Ist. széplaki káplán. A „quod adest, memento componere aequus“ s a .,Consvetudinem vocabo consensum eruditorum, sicut vivendi, consensum honorum“ jelezi mit dicsérettel emlikettek. 4dik jelentés volt az 1842. drámai jutalomra bejött 9 verseny-vigjátékról, mellyek közül a „Tisztujitás“ cz. vigj. 4 felvonásban mint ügyesen szerkesztett s tárgyát jellemzetesen s mutaltatólag visszatükröző mű 100 arany jut, ezüst serleggel s nyomtatásra érdemesíttetett, szerzője Nagy Ignácz R. ; ivenkint 3 arany tiszteletdij nyomtatásra pedig „Kinizsi“ ingj. 3 felv., szerzője: Szigligeti Eduárd b. 5dik jelentés volt a Budapestnek vizái ellen megvédetését tárgyazó pályamunkákról; t. i. Andrásy György gr. cs. aranykulcsos, főispán s az akad. igazgató és liszt, tagja 1838 ban két jutalomkérdést tüze ki az akadém. alján, mellynek elsője a dunaáradások történetét hazánkban a legrégibb időtül fogva különös tekintettel Budapestre tárgyazza, 2dika pedig Budapest árvíz elleni megvédetésének mimódon létesítését; az isóhöz 100, és 50, meg 30 arany jutalom csatolta volt., a munka becse osztályoztatása szerint, arra érkezendő pályamunka legjobbikának pedig 200 db. arany tüze lett koronázásul, az igy koszoruzandó munkák, kiadatás is ígértetvén a jutalomtevő költségűi s bírálókul Pest és Gömör megyék, Buda és Pest városok s az akad. résziről 3 szakértő férfi kéretvén s az egésznek kezeltetése az akad. titok. hiv. bizalván. 3 magyar és 3 német munka érkezett ez iránt be, mellyek a megbízott bírálók által megvizsgáltattak, de mivel az első kérdésre egy külön felelet sem volt, csak a 4dik számú érintette mellesleg, ennélfogvást az lső rendű kérdésre tűzött egy osztályú jutalomnak sincs helye. A 2dik kérdésre jött versenyművek közt pedig egyik sem magasodván túl a középszerűségen, ámbár a 4dik számú dicséretre méltónak állttalik elméletes adatai miatt, de mivel czélszerű s létesíthető védmódok egy munkában sem találtatnak, ennélfogva e jutalomra sem ítéltethetett méltónak egy pályázó is. Mivel azonban mind a hat munkában mégis hol több hol kevesebb eszme tűnik elő, mind a hatnak tiszteledíj melletti kiadatása ajánltatott a jutalom alapítónak. Ezután kihirdeté az uj ki