Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-06-04 / 44. szám
44. szám* T • 0 Junius 4. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállas es mindenféle hirdetmények minél gyorsabb kozlesegg] • — a Sársadunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kisfutár literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével is foglalkodnak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfahi Orosz József. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütörtökön. Előfizetés mai. 1516. dec. alig postán 7 fr. 48 krp., helyben boríték nélkül 7 fr., borítékkal 7 fr. 24 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmas barátokatripneben a 245 sz. ház első emeletében, Pesten Wéber Józsefftel a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Ez év második felére az előfizetést elfogadjuk. Lakjaink ára a megszaporodottártalom miatt ezentúl félévre postán 6 for. 48kr., helyben borítékkal 6 for. 12 kr., boriték nélkül 6 for. pengőben. Azon t. ez. előfizető uraknak, kik lapjaink országgyűlési folyamát teljesen kivánják, máj. 15. — jul. 1 -i nehány példánnyal 1 pengő for. ráfizetése mellett még szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom. Magyarország. Fejedelmi megelégedés, megtisztelés és kinevezés; országgyűlési közlés; Somogy, Sáros, Baranya és Tolna megyék kövelutasitásai. Austria. A statusadósság-törlő téke. Nagybritannia. Az ír papság és a repeal. Franceiaország. Algíri ügy. Spanyolország. Az uj ministerium leköszönt; a franczia lapok feletti nyilatkozatai. Oroszország. Törökország. Ilaytí. Egy kegyetlennek vitézsége. Hirdetések. Magyarország. Ö cs. s ap. kir. Felsége f. e. máj. 24-i legkegyelmesebb leiratánál fogva sz. kir. Pozsony város hatósága és polgárságának az ő Felségeik ottani tartózkodása alatt eszközölt rend s a lakosságnak illendő magaviselete, valamint a fogadási ünnepélyek iránti megelégedését legkegyebb kifejezésekben tudtul adni méltóztatott. Császárné és Királyné Ő Felsége a nyilvános jótékony intézeteknek kiosztott már tudva lévő adományokon kívül az esedezőlevelekkel gyámolitást kért pozsonyi házi szegények között kiosztás végett még 500 p.ntot legkegyelmesebben megengedni méltoztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége Anders Jánost, a herczeg Wasáról nevezett magyar gyalog ezred ezredesét a sz. István rend lovagkeresztjével legkegyelmesebben feldiszitni méltoztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége gr. Szerényi Gábort, az alsó magyarhoni főkamragróf-hivatali járulnékot, tiszteletbeli bánya-főhivatali ülnökké legkegyelmesebben kinevezni méltoztatott. Országgyűlési közlés. Visszatérünk a május 31 -ei kerületi ülésre. A tanácskozások kezdetét megelőzte az elnökségnek azon jelentése, miszerint Személynek önmllga tudomásul kívánja adatni a két. Annek, hogy a május 30-ára összehivatott naplóbírálati küldöttségben a megyék részérül egy tag sem jelent meg, s hogy ezentúl, az országos napló pontos megjelenhetése tekintetébül, határozott időben s helyen megjelenő bármilly csekély számú tagok kénytelenek lesznek eljárni a bírálásban. — Fölolvastatok ezután a városok országgy. szavazatarányára s belszerkezetére nézve javaslatkidolgozással megbízott választmány tagjainak következő névsora: a megyék részérül Dunán inneni kér: Szentkirályi, Kubinyi, Péchy és Fehérváry; D.Juli kér. Majláth, Bezerédy, Pejachewich gr. és Szabó; Tiszán inneni kér: Zsedényi, Szemere, Bárczay, Almásy; Tatul, Klauzál, Bónis, Hertelendy, Ujfalussy; Horv.orsz. részérül Klobucsarics ; káptalanokért : Fogarassy; sz. kerületekbül: Pély ; sz. kir. városokbul: Markovics, Szánthó, Martiny, Eischl, Járy, Meszena ; előterjeszté a tiszántúli kerületbeli sz. kir. városok követeinek egyike, mikép ők a választmányba kihagyattak, s kérte a kér. Aef, hogy a városok részérül történt ezen az eddigi szokás elleni eljárás melleztével, uj választást rendeljenek. Mind ő, mind pedig több utána szónoklottak kifejtették, mikép minden vidékbeli s osztályzatú városoknak, a mennyiben ezeknek egy része főleg földmivelést, másika pedig inkább ipart és kereskedést űző, megvannak saját viszonyaik s érdekeik, mellyeket csak az ő közülök választandó tag ismerhet és képviselhet eléggé a választmányban, hozzá adván azt is, mikép a tiszántúli kerületbeli városokat mind népességüknek szám-nagysága, mind pedig honfias szellemüknek s tiszta magyar érzelmeiknek tulnyomósága is eléggé jogosakká s méltókká teszi arra, hogy ama rájok nézve is életkérdéses ügyben tanácskozó választmányhoz, egy közülük választandó tag által járulhassanak. Ezen kívánságot több megye követei pártolák, s miután az eddigi szokás ösvényéről eltérésnek semmi okát nem látták, de a többi kerületben városok részérül némelly követek is hasonló véleményt nyilatkoztattak, különben pedig a tiszántúli kerületbeli városoknak kimaradását úgy sem szándékos mellőzésnek, hanem esetleges választási eredménynek mondották, azon egy két részrül hangzott ellenvetés daczára is, mintha uj választásnak megrendelése által a városok bizodalomnyilvánitásának s szabad választási jogának gátok vettetnének, — hosszabb vitatkozás után, uj választás határoztatott, olly világos kikötéssel, hogy minden kerületből egy, a bánya- és horvátországi városok közül szinte egy-egy tag választassák. Szóba hozatván ez alkalommal a sz. kerületek rendeztetése is: a Hajdúkerületet által ez illető rendezés szüksége indítványoztatott, minthogy az előadás szerint az érintett kerület állása majdnem egészen törvény kívüli; a Jászkunkerületekre nézve azonban a rendezési javaslat szüksége fölöslegesnek tartatott s állásuknál a megyék , viszonyai sokkal sürgetebb javítást kívánóknak állitalattak. Ők országgyűlési szavazattal szintúgy megelégesznek, mint polgári állásával, s minthogy a jótéteményt senkire akaratja ellen tolni nem lehet, várassák be e szabad kerület ebbéli kérelme; akkor pedig a rendezés csak az ő hozzájárulásukkal történjék, minthogy viszonyaikat e teremben igen kevesen ism érik tökéletesen. Ezen állítást némelly megyei követek nehezen tudák megegyeztetni a jászkunoknak múlt országgyűlésem panaszaival s elrendezésük sürgetésével. Azonban ezek rendezetének szükséges volta iránt is átalános volt a megegyezés; csupán arra nézve különböztek a nézetek: valljon ugyanazon választmányra bizassék-e a javaslati terv kidolgozása, melly a városok ügyében kiküldeték, vagy külön választmánynak adassák munkakörül; ugyan a rendezés kívonatát fejezé ki későbben egy követ a 16 szepesi városokra nézve is. E szerint a vitatkozás mezeje igen kitágult, s a különböző nyilatkozatok azon indítvány megújítását idézték elő, miszerint a sorozat kérdése volna mindenek előtt elhatározandó, hogy a szőnyegre kerülő tárgyak sokfélesége a vitatkozás folyamát zavarossá ne tegye, mindenek fölött szükséges lévén, hogy azon testület, melly inditványozási jogánál fogva a történeteket szüli, tisztában legyen önmagával és tárgyaival. Végre kibontakozván mindazon kitézengésekből, mellyek részint némelly városok részint kerület követeinek előadásaira tett válaszolások által még bonyolultabbá alakiták a tanácskozást, végzésül kimondaték az elnökség által, hogy a szabad kerületek rendezésének szükségét a kerületi Rt. elismerik; minthogy azonban e kérdést előlegesen tárgyalandónak nem tartják, a városi javaslat készítésében eljáró választmánytól külön bizottságot fognak annak idején alakítani; a 16 szepesi városokra nézve azonban, minthogy azok e helyen sem üléssel sem szavazattal soha nem bírtak, de különben is a közigazgatás egyszerűsítésének elve azt hozná magával, hogy különnemű hatóságok ne szaporittassanak, hanem kevesiltessenek, s igy ama városok inkább szepes megyével volnának egybeolvasztandók, az indítvány el nem fogadtatott. Be lévén eszerint végezve a napirendre tűzött sorozat, kérdését megelőzve fölhozott tárgyak iránti vitatkozás, — egy szónok a sorozat megállapítása iránti nézeteit fejtette ki a kér.ők elölt, figyelmeztetve őket, mikép önmagunkban s kmülünk rejlő okoknál fogva bekövetkezett mostani állapotunk, a teendőknek két főosztályát igényli tőlünk, miszerint első föladás volna a sértett törvények orvoslása, második pedig a haladási kédések elintézése. S e kettőnek minél biztos eszközölhetése végett kérte a KKat és RRket: ne kívánják utasításaiknak minden pontbeli rögtön teljesülését. Óhajtott czélhoz jutás végett legbiztosabbnak látja , úgymond, a múlt országgyűlés példáját követni, s egy fölirást intézni ő Felségéhez, mellyben a leendőknek fönebb kijelölt mindkét osztálya, mint munkálkodásainknak föladata foglaltassák. Előadá azután a múlt országgyűlés fejleményi históriáját, s föltevén a kérdést: valljon változtak e azóta körülményeink, — az események fölhívása által iparkodott arra megfelelni; de a mennyiben honunk mostani állását az akkorival még azonosnak találta, a múlt országgyűlés nyomát vélte ez alkalommal követendőnek , s e szerint fölirást javasolt, mellynek mintegy bevezetéséül hazánk jelen állásának s szükségeinek festése szolgáljon ; áttérni kívánt azután szövegében a k. kir. előadások pontjaira, mellyeknél tárgyrokonság szerint azokat is kiemelendőnek javaslá, miket a KK. és RR. kapcsolatosan elintézve látni óhajtanának ; folytatni kivánna továbbá a fölirásnak mintegy második részeképen az orvosiatlan maradt sérelmek gyógylatát, nemkülönben a részeknek minél előbbi visszakapcsolását; új ösvény követése által e részben sem kívánván nehezíteni a czélnak elérését, a nyelv ügyébeni részletes fölterjesztést utóbbi a kívánja halasztani, azonban, miután a malt országgyűlésen a vallás tárgyában kir. válasz nem érkezett, az most sürgettessék, mintegy befejezésül hozzá adatván, hogy, olly sérelmek iránt, mellyekre nézve a két tábla közt még nincs meg az egyesség, csak viszonos megállapodás után tétethetik fölterjesztés. Kérte egyszersmind a szónok beszéde zárpontjaiban a Kir. és KRket, hogy most, midőn a kir. előadásokban a nemzet kivonatai foglaltatnak, midőn csak a főtáblával egyetértésbe jövetel által eszközölhetünk jó sükert, minden ellenirányzatos lépéstül óvakodjanak, s ő az általa javaslottakat olly igen czélközelitő lépésnek tartja, hogy illy fölirás a nemzet kivonatát foglalná magában. Következtek nyilatkozatok, mellyek szerint némelly követ, utasítása erejénél fogva, közvetlenül a kir. előadásokba ereszkedni nem akart, mások szerint pedig még némelly tárgyak megemlítése; igy p. o. a nagy fontosságú népnevelésé és a vallás tárgya — a fől írásból ki ne maradjon ; ezenkívül egyébiránt olyannyira megnyugtató volt a mondott javaslat, különösen miután a sorozat vagyis tárgyalási rend kérdése a fölírástól egészen elkülönítettnek kimutattatok, hogy benne még azon követ urak legnagyobb része is megnyughaték, kiknek utasítása az előleges sérelmek tárgyalását teszi kötelességükké, s így szavazat nélkül, fölkiáltással elfogadjaték a fölírás. IX. kerületi ülés, jan. 1. Az elsőben felszólalt követ úr sajnálatát fejezi ki az iránt, hogy Deák Fer, a városok ügyében munkálkodó választmányhoz tagul nem neveztetett, holott ez sem egészen itt sem szokatlan lépés nem lett volna a jeles férfiút országgyűlési munkálkodás körébe vonni; ő tehát ünnepélyesen indítványozza megválasztását; mi harsány éljenekkel fogadtatván, a kor. elnökségnek s jegyzőnek kötelességül adaték, a tisztelt férfiút e díszes megválasztásáról tudósitni. — A második szónok előadá, mikép a tegnapi határozat által ügyétől elültetvén, a többség felírást határozott: ennek kidolgozása végett választmányt kiván neveztetni, melly a megyék részéről kerületenkint 3, a városokérul 2 s a káptalanokérul tag hozzájárultával, a felírást a tegnapi megállapodás nyomán elkészítse, főleg kiemeltetni kívánván benne a kereskedést, s mintegy alapjául vétetni javasolván az 1807-ki dec.sről költ felírást, a magyar nyelvre nézve ezúttal csak azt a kérelmünket látván szükségesnek kifejezni, hogy minden az országgyűléséhez bocsátandó leiratokban ő Felsége hű nemzetét honi nyelven örvendeztesse meg. A felírási javaslat előterjesztője, időnkívüli mélyebb tárgybaavatkozást mellőztetni akarva, figyelmezteti a kéreseket, mikép a javaslati felírás tartalmának részletes megvitatásába mindaddig bocsátkozni nem lehet, míg az testszerüleg nem áll szemeik elött, s igy helyesli az előtte szólt követ ar indítványát a választmány kinevezése iránt, s ő, a kereskedési ügy fontossága szerint, egy másik külön választmány kiküldését is javasolja, melly föfigyelmét a vámrendszerben tenni kellő változtatásokra fordítsa, egyébiránt újólag kérvén , hogy egyes tárgy fejtegetésébe a kér. RR. ezúttal ne bocsátkozzanak. Minthogy azonban a tárgyak fontossága s felírásban e szerinti megemlítése a sorozat eszméjével igen közel kapcsolatban áll: számos nyilatkozatok következtek, mellyek által az illető követek, utasításaik értelmében a népnevelést, mint minden kezdeményünknek alapját s intézményeink sikeres voltának majdnem egyedüli föltételezőjét; továbbá a liszt- és kövelválasztási szabályozást, országos pénztár felállítását stb. stb. mint teendőink legsürgetőbbjeit választmányok által szinte javaslati tárgyalás alá vétetni sürgetők. Így a tanácskozás fonala bonyolódni kezdett a felírás tartalmának lényege, a sorozati kérdés,a választmányilag felveendő tárgyak s végre egy új indítvány el- vagy nem fogadásának kérdése miatt. Ezen indítvány abból állott, hogy a tanácskozásba veendő tárgyak előleges megvitatása, kifejtése, elveknek és szavazatkérdéseknek megállapítása végett, a legnyomobb tárgyakban annyi választmány neveztessék ki, amennyit csak a kér. Rt. tagjainak száma szerint kiküldeni lehet; e választmányok munkálkodásának ideje alatt egyébiránt kerületi ülések ne tartassanak, minthogy a délelőtti s délutáni munka a törvényhozó test tagjainak physikai és szellemi erejét, — kivált a bekövetkező nyári hőségben —■ egy iránt elbágyasztaná s felemésztené. Ezen indítvány azonban nem nagy viszhangra talált; a benne rejlő alapnézet ellen többen felszólaltak, egyik követ különösen azt adván okul, hogy illy módon a tanácskozásoknak egyik fő eredménye, mellynek a határozaton kívül mindig ki kell eejlenie, a vitatkozási morális erő el fog enyészni Válaszul adalék ugyan erre, hogy a választmányi működés által a tárgy nemcsak el nem vonatik a discussio alól, sőt arra mintegy megérleltetik; a nagyobb rész mindazáltal, nehogy a kerületi üléseknek félben kelljen szakasztatniok, az indítványtól idegenkedvén, az mintegy kívül esett a vitatkozás mezején, és főleg a felírási részleteknek megállapítása, s a már fönőbb érintett két választmányon kívül még több tárgyra nézve leendő kiküldésnek szüksége, vagy szükségtelensége forgott még kérdésben. A részek visszakapcsolása iránti buzgalmas intézkedés újólag sürgettelvén, egy megye követe azt annyival hőbben pártolandónak ajánlá, minthogy e sürgetés épen azon helyről jött, honnan ezelőtt 10 évvel a legszívrehatóbb előterjesztés létetett hallhatatlan nevű Kölcseynk által