Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-06-04 / 44. szám

44. szám* T • 0 Junius 4. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piac­zi árak , dunavizállas es min­denféle hirdetmények minél gyorsabb kozlese­­gg] • — a S­ársadunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis­futár litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­­nyek találmányok és intézetek ismertetésével i­s foglalkodnak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfahi Orosz József. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütör­tökön. Előfizetés mai. 1516. dec. alig postán 7 fr. 48 kr­p., helyben boríték nélkül 7 fr., borítékkal 7 fr. 24 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­mas barátok­atripneben a 245 sz. ház e­lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefftel a Tudakozó intézetben, k­inél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Ez év második felére az előfizetést elfogadjuk. Lakjaink ára a megszaporodott­­ártalom miatt ezentúl félévre postán 6 for. 48kr., helyben borítékkal 6 for. 12 kr., boriték nélkül 6 for. pengőben. Azon t. ez. előfizető uraknak, kik lapjaink országgyűlési folyamát teljesen kivánják, máj. 15. — jul. 1 -i nehány példánnyal 1 pengő for. ráfizetése mellett még szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom. Magyarország. Fejedelmi megelégedés, megtisztelés és kinevezés; országgyűlési közlés; Somogy, Sáros, Baranya és Tolna megyék kövelutasitásai. Austria. A statusadósság-törlő téke. Nagybritannia. Az ír papság és a repeal. Fran­ce­iaorsz­ág. Algíri ügy. Spanyolország. Az uj ministe­­rium leköszönt; a franczia lapok­­ feletti nyilatkozatai. Orosz­ország. Törökország. Ilaytí. Egy kegyetlennek vitézsége. Hirdetések. Magyarország. Ö cs. s ap. kir. Felsége f. e. máj. 24­-i legkegyelme­sebb leiratánál fogva sz. kir. Pozsony város hatósága­ és polgárságának az ő Felségeik ottani tartózkodása alatt esz­közölt rend s a lakosságnak illendő magaviselete, valamint a fogadási ünnepélyek iránti megelégedését legkegyebb ki­fejezésekben tudtul adni méltóztatott. Császárné és Királyné Ő Felsége a nyilvános jótékony­­ intézeteknek kiosztott már tudva lévő adományokon kívül az esedezőlevelekkel gyámolitást kért pozsonyi házi szegé­nyek között kiosztás végett még 500 p.­ntot legkegyelme­sebben megengedni méltoztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége Anders Jánost, a herczeg Wasáról nevezett magyar gyalog ezred ezredesét a sz. Ist­ván rend lovagkeresztjével legkegyelmesebben feldiszitni méltoztatott. Ö cs. s ap. kir. Felsége gr. Szerényi Gábort, az alsó magyarhoni főkamragróf-hivatali járulnékot, tiszteletbeli bá­­nya-főhivatali ülnökké legkegyelmesebben kinevezni mél­toztatott. Országgyűlési közlés. Visszatérünk a május 31 -ei kerületi ülésre.­­ A ta­nácskozások kezdetét megelőzte az elnökségnek azon je­lentése, miszerint Személynek ö­nmllga tudomásul kívánja adatni a két. Annek, hogy a május 30-ára összehiva­tott naplóbírálati küldöttségben a megyék részérül egy tag sem jelent meg, s hogy ezentúl, az országos napló pontos meg­­jelenhetése tekintetébül, határozott időben s helyen megje­lenő bármilly csekély számú tagok kénytelenek lesznek el­járni a bírálásban. — Fölolvastatok ezután a városok or­­szággy. szavazatarányára s belszerkezetére nézve javaslat­kidolgozással megbízott választmány tagjainak következő névsora: a megyék részérül Dunán inneni kér: Szentkirályi, Kubinyi, Péchy és Fehérváry; D.Juli kér. Majláth, Bezerédy, Pejachewich gr. és Szabó; Tiszán inneni kér: Zsedényi, Sze­mere, Bárczay, Almásy; Ta­tul, Klauzál, Bónis, Hertelendy, Ujfalussy; Horv.orsz. részérül Klobucsarics ; káptalanoké­rt : Fogarassy; sz. kerületekbül: Pély ; sz. kir. városokbul: Markovics, Szánthó, Martiny, Eischl, Járy, Meszena ; előter­­jeszté a tiszántúli kerületbeli sz. kir. városok követeinek egyike, mikép ők a választmányba kihagyattak, s kérte a kér. A­ef, hogy a városok részérül történt ezen az eddigi szokás elleni eljárás melleztével, uj választást rendeljenek. Mind ő, mind pedig több utána szónoklottak kifejtették, mi­kép minden vidékbeli s osztályzatú városoknak, a mennyiben ezeknek egy része főleg földmivelést, másika pedig inkább ipart és kereskedést űző, megvannak saját viszonyaik s ér­dekeik, mellyeket csak az ő közülök választandó tag ismer­het és képviselhet eléggé a választmányban, hozzá adván azt is, mikép a tiszántúli kerületbeli városokat mind népes­ségüknek szám-nagysága, mind pedig honfias szellemüknek s tiszta magyar érzelmeiknek tulnyomósága is eléggé jo­gosakká s méltókká teszi arra, hogy ama rájok nézve is életkérdéses ügyben tanácskozó választmányhoz, egy kö­­zülük választandó tag által járulhassanak. Ezen kívánságot több megye követei pártolák, s miután az eddigi szokás ös­vényéről eltérésnek semmi okát nem látták, de a többi ke­rületben­ városok részérül némelly követek is hasonló véle­ményt nyilatkoztattak, különben pedig a tiszántúli kerület­beli városoknak kimaradását úgy sem szándékos mellőzés­nek, hanem esetleges választási eredménynek mondották, azon egy két részrül hangzott ellenvetés daczára is, mintha uj választásnak megrendelése által a városok bizodalomnyil­­vánitásának s szabad választási jogának gátok vettetnének, — hosszabb vitatkozás után, uj választás határoztatott, olly világos kikötéssel, hogy minden kerületből egy, a bánya- és horvátországi városok közül szinte egy-egy tag választas­sák. Szóba hozatván ez alkalommal a sz. kerületek rendez­tetése is: a Hajdúkerületet által ez illető rendezés szüksége indítványoztatott, minthogy az előadás szerint az érintett ke­rület állása majdnem egészen törvény kívüli; a Jászkun­­kerü­letekre nézve azonban a rendezési javaslat szüksége fölöslegesnek tartatott s állásuknál a megyék , viszonyai sokkal sürgetebb javítást kívánóknak állitalattak. Ők ország­gyűlési szavazattal szintúgy megelégesznek, mint polgári állásával, s minthogy a jótéteményt senkire akaratja ellen tolni nem lehet, várassák be e szabad kerület ebbéli ké­relme; akkor pedig­ a rendezés csak az ő hozzájárulásuk­kal történjék, minthogy viszonyaikat e teremben igen ke­vesen ism érik tökél­etesen. Ezen állítást némelly megyei követek nehezen tudák megegyeztetni a jászkunoknak múlt országgyűlésem panaszaival s elrendezésük sürgetésével. Azonban ezek rendezetének szükséges volta iránt is áta­­lános volt a megegyezés; csupán arra nézve különböztek a nézetek: valljon ugyanazon választmányra bizassék-e a ja­vaslati terv kidolgozása, melly a városok ügyében kiküldeték, vagy külön választmánynak adassák munkakörül; ugyan a rendezés kívonatát fejezé ki későbben egy követ a 16 sze­pesi városokra nézve is. E szerint a vitatkozás mezeje igen kitágult, s a különböző nyilatkozatok azon indítvány meg­újítását idézték elő, miszerint a sorozat kérdése volna min­denek előtt elhatározandó, hogy a szőnyegre kerülő tárgyak sokfélesége a vitatkozás folyamát zavarossá ne tegye, min­denek fölött szükséges lévén, hogy azon testület, melly in­­ditványozási jogánál fogva a történeteket szüli, tisztában legyen önmagával és tárgyaival. Végre kibontakozván mind­azon kitézengésekből, mellyek részint némelly városok ré­szint kerület követeinek előadásaira tett válaszolások által még bonyolultabbá alakiták a tanácskozást, végzésül kim­on­­daték az elnökség által, hogy a szabad kerületek rendezé­sének szükségét a kerületi Rt. elismerik; minthogy azon­ban e kérdést előlegesen tárgyalandónak nem tartják, a vá­rosi javaslat készítésében eljáró választmánytól külön bizott­ságot fognak annak idején alakítani; a 16 szepesi városokra nézve azonban, minthogy azok e helyen sem üléssel sem szavazattal soha nem bírtak, de különben is a közigazgatás egyszerűsítésének elve azt hozná magával, hogy különnemű hatóságok ne szaporittassanak, hanem kevesiltessenek, s igy ama városok inkább szepes megyével volnának egybe­­olvasztandók, az indítvány el nem fogadtatott. Be lévén eszerint végezve a napirendre tűzött sorozat, kérdését megelőzve fölhozott tárgyak iránti vitatkozás, — egy szónok a sorozat megállapítása iránti nézeteit fejtette ki a kér.­ők elölt, figyelmeztetve őket, mikép önmagunk­ban s km­ü­lü­nk rejlő okoknál fogva bekövetkezett mostani állapotunk, a teendőknek két főosztályát igényli tőlünk, mi­szerint első föladás volna a sértett törvények orvoslása, második pedig a haladási kédések elintézése. S e kettőnek minél biztos­ eszközölhetése végett kérte a KKat és RRket: ne kívánják utasításaiknak minden pontbeli rögtön teljesülé­sét. Óhajtott czélhoz jutás végett legbiztosabbnak látja , úgymond, a múlt országgyűlés példáját követni, s egy fölirást intézni ő Felségéhez, mellyben a leendőknek fönebb kije­lölt mindkét osztálya, mint munkálkodásainknak föladata foglaltassák. Előadá azután a múlt országgyűlés fejleményi históriáját, s föltevén a kérdést: valljon változtak e azóta körülményeink, — az események fölhívása által iparko­dott arra megfelelni; de a mennyiben honunk mostani állá­sát az akkorival még azonosnak találta, a múlt ország­gyűlés nyomát vélte ez alkalommal követendőnek , s e sze­rint fölirást javasolt, mellynek mintegy bevezetéséül hazánk jelen állásának s szükségeinek festése szolgáljon ; áttérni kívánt azután szövegében a k. kir. előadások pontjaira, m­el­­lyeknél tárgyrokonság szerint azokat is kiemelendőnek ja­­vaslá, miket a KK. és RR. kapcsolatosan elintézve látni óhajtanának ; folytatni kivánna továbbá a fölirásnak mintegy második részeképen az orvosiatlan maradt sérelmek gyógy­­latát, nemkülönben a részeknek minél előbbi visszakapcso­lását; új ösvény követése által e részben sem kívánván ne­hezíteni a czélnak elérését, a nyelv ügyébeni részletes föl­terjesztést utóbbi a kívánja halasztani, azonban, miután a malt országgyűlésen a vallás tárgyában kir. válasz nem érkezett, az most sürgettessék, mintegy befejezésül hozzá adatván, hogy, olly sérelmek iránt, mellyekre nézve a két tábla közt még nincs meg az egyesség, csak viszonos megállapodás után tétethetik fölterjesztés. Kérte egyszersmind a szónok beszéde zárpontjaiban a Kir. és KRket, hogy most, midőn a kir. előadásokban a nemzet kivonatai foglaltatnak, midőn csak a főtáblával egyetértésbe jövetel által eszközölhetünk jó sükert, minden ellenirány­za­tos lépéstül óvakodjanak, s ő az általa javaslottakat olly igen czélközelitő lépésnek tartja, hogy illy fölirás a nemzet kivonatát foglalná magában. Következtek nyilatkozatok, mellyek szerint némelly követ, utasítása erejénél fogva, közvetlenül a kir. előadásokba ereszkedni nem akart, mások szerint pedig még némelly tár­gyak megemlítése; igy p. o. a nagy fontosságú népnevelésé és a vallás tárgya — a fől írásból ki ne maradjon ; ezenkívül egyébiránt o­lyannyira megnyugtató volt a mondott javaslat, különösen miután a sorozat vagyis tárgyalási rend kérdése a fölírástól egészen elkülönítettnek kimutattatok, hogy benne még azon követ urak legnagyobb része is megnyughaték, kik­nek utasítása az előleges sérelmek tárgyalását teszi köte­lességükké, s így szavazat nélkül, fölkiáltással elfogadjaték a fölírás. IX. kerületi ülés, jan. 1. Az elsőben felszólalt követ úr sajnálatát fejezi ki az iránt, hogy Deák Fer, a váro­sok ügyében munkálkodó választmányhoz tagul nem nevez­tetett, holott ez sem egészen itt sem szokatlan lépés nem lett volna a jeles férfiút országgyűlési munkálkodás körébe vonni; ő tehát ünnepélyesen indítványozza megválasztását; mi harsány éljenekkel fogadtatván, a kor. elnökségnek s jegyzőnek kötelességül adaték, a tisztelt férfiút e díszes megválasztásáról tudósitni. — A második szónok előadá, mikép a tegnapi határozat által ügyétől elültetvén, a többség felírást határozott: ennek kidolgozása végett választmányt kiván neveztetni, melly a megyék részéről kerületenkint 3, a városokérul 2 s a káptalanokérul­­ tag hozzájárultával, a felírást a tegnapi megállapodás nyomán elkészítse, főleg kiemeltetni kívánván benne a kereskedést, s mintegy alap­jául vétetni javasolván az 1807-ki dec.­sről költ felírást, a magyar nyelvre nézve ezúttal csak azt a kérelmünket látván szükségesnek kifejezni, hogy minden az országgyűléséhez bocsátandó leiratokban ő Felsége hű nemzetét honi nyelven örvendeztesse meg. A felírási javaslat előterjesztője, időn­­kívüli mélyebb tárgybaavatkozást mellőztetni akarva, figyel­mezteti a kére­seket, mikép a javaslati felírás tartalmának részletes megvitatásába mindaddig bocsátkozni nem lehet, míg az testszerüleg nem áll szemeik elött, s igy helyesli az előtte szólt követ ar indítványát a választmány kinevezése iránt, s ő, a kereskedési ügy fontossága szerint, egy másik külön választmány kiküldését is javasolja, melly föfigyel­mét a vámrendszerben tenni kellő változtatásokra fordítsa, egyébiránt újólag kérvén , hogy egyes tárgy fejtegetésébe a kér. RR. ezúttal ne bocsátkozzanak. Minthogy azonban a tárgyak fontossága s felírásban e szerinti megemlítése a so­rozat eszméjével igen közel kapcsolatban áll: számos nyi­latkozatok következtek, mellyek által az illető követek, uta­sításaik értelmében a népnevelést, mint minden kezdemé­nyünknek alapját s intézményeink sikeres voltának majd­nem egyedüli föltételezőjét; továbbá a liszt- és kövelvá­­lasztási szabályozást, országos pénztár felállítását stb. stb. mint teendőink legsü­rgetőbbjeit választmányok által szinte javaslati tárgyalás alá vétetni sürgetők. Így a tanácskozás fonala bonyolódni kezdett a felírás tartalmának lényege, a sorozati kérdés,a választmányilag felveendő tárgyak s vég­re egy új indítvány el- vagy nem fogadásának kérdése miatt. Ezen indítvány abból állott, hogy a tanácskozásba veendő tárgyak előleges megvitatása, kifejtése, elveknek és szava­zatkérdéseknek megállapítása végett, a legnyomobb tár­gyakban annyi választmány neveztessék ki, amennyit csak a kér. Rt. tagjainak száma szerint kiküldeni lehet; e vá­lasztmányok munkálkodásának ideje alatt egyébiránt kerü­leti ülések ne tartassanak, minthogy a délelőtti s délutáni munka a törvényhozó test tagjainak physikai és szellemi erejét, — kivált a bekövetkező nyári hőségben —■ egy iránt elbágyasztaná s felemésztené. Ezen indítvány azon­ban nem nagy viszhangra talált; a benne rejlő alapnézet ellen többen felszólaltak, egyik követ különösen azt ad­ván okul, hogy illy módon a tanácskozásoknak egyik fő er­ed­­ménye, mellynek a határozaton kívül mindig ki kell eejlenie, a vitatkozási morális erő el fog enyészni Válaszul adalék ugyan erre, hogy a választmányi működés által a tárgy nem­csak el nem vonatik a discussio alól, sőt arra mintegy meg­­érleltetik; a nagyobb rész mindazáltal, nehogy a kerületi üléseknek félben kelljen szakasztatniok, az indítványtól ide­genkedvén, az mintegy kívül esett a vitatkozás mezején, és főleg a felírási részleteknek megállapítása, s a már fönőbb érintett két választmányon kívül még több tárgyra nézve leendő kiküldésnek szüksége, vagy szükségtelensége forgott még kérdésben. A részek visszakapcsolása iránti buzgalmas intézkedés újólag sürgettelvén, egy megye követe azt annyi­val hőbben pártolandónak ajánlá, minthogy e sürgetés épen azon helyről jött, honnan ezelőtt 10 évvel a legszívreha­­tóbb előterjesztés létetett hallhatatlan nevű Kölcseynk által

Next