Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-06-11 / 46. szám
részint megfelelőknek találván, és az ország sérelmei előleges orvosoltatásának elvét, mellyel több országgyűlésen keresztül oilyben és buzgón pártolónk, egyesíteni akarván, követeink oda lennének utasitandók, hogy ezen sérelmeket s más, a mult orsz.gyűlésen sürgetett tárgyakat egy alázatos hathatós felírásban fölterjesztvén, a kir. előterjesztések tárgyalásához fogjanak.“ — Elhangozván a választmány szava kemény vita keletkezett arról: valljon a szólásszabadság múlt alkalommal deponált sérelme is ez előlegesen sürgetendők közé legyen e sorozandó, s a kir. előterjesztések addig sanctio alá bocsáttassanak-e, mig az előlegesen sürgetett tárgyak iránt kielégítő válasz nem érkezendik? Hosszú s a tárgyat minden oldalról kimerített vitatkozás után határozatta lön az elsőre nézve , s) hogy a nemzet tekintélyének sokkal ártalmasabb következményű lehetvén az, ha a deponált állapotból újra fölveendő szólásszabadság sérelmét újra deponálni kénytelen illetnék, annálfogva az előlegesen sürgetendő tárgyak közé nem soroztatik. Követeink mindazáltal oda utasitlatnak, hogy az országyűlés folyama alatt bármikor mutatkozik kedvező és sikért remélhető alkalom, e megyénk által régen elvből pártolt tárgyat sikeresen eldönteni igyekezzenek. A választmányi javaslat második pontjára nézve a BR. világos végzést nem hozván, azt kell hinnünk, hogy az első pontra kimondott elvet kívánták alkalmazni. — 23 A sorozatra nézve a városok rendezését akarjuk első tárgyul fölvetetni, hogy addig a büntető-törvényjavaslatot — mellynek megvizsgálására küldöttséget neveztünk — megyeileg tárgyalhassuk. A kir. előterjesztések többi pontjaira nézve utasításaink már vannak, de a választási kihágások korlátozása iránt megbízott küldöttségünk véleményét még elő nem terjesztette. — 3 Indítványéleteit töitó által az országgyűlési naplóknak — mellyek jelenleg rendkívüli kiterjedésük s így magas áruk végett is a czélnak meg nem felelnek —jövendőben csak kivonat formábani szerkesztetésekre nézve olly móddal, hogy minden tárgy körül azonban a véd- és felhozott ellenokok megemlittessenek,— elfogadtatott.— 4 Ugyanazon téiránk indítványára utasításul adtuk, hogy az árvíz óta a legszegényebbeknek lakjai közt is egyedül romban veszteglő középületet, a m. k. curiát, a kir. kincstár által fölépittetni sürgessék. — 53 Az arató részt — nehogy a szép ősi szokás vakmerő elhanyagolásával vádoltathassunk— 14-kire határoztuk; de hogy a kor s örök igazság kivánatainak is megfelelhessünk, annak kötelező erőt nem adtunk. — 63 A Pest megyei statutárius sérelmet egyszerű nem-pártolástól egyedül elnökünk mentette meg, annak az állandó választmányhoz utasítását javasolván , ami határozatta is jön. — 73 Kővár vidékének az országgyűlésem meg nem jelenhetése iránt irt levelére határoztuk, hogy e tárgyban már utasításunk lévén, követeink újra oda utasíttatnak, hogy a részeknek még ezen országgyűlés alatti tettleges visszakapcsoltatását sürgessék, mi ha nem sikerülne, minthogy Magyar- és Erdélyországokban egyszerre soha sem tartatván az orsz.gyűlés, a visszakapcsoltatást akadályozza, — egy országos küldöttséget gondolánk czélirányosnak, melly bevárva az erdélyi orsz.gyűlést, egy onnan is kinevezendő biztossággal a fenforgó kérdéseket és akadályokat elhárítsa. — 83 Ez alkalommal indítvány létetett, hogy az orsz.gyülésileg kinevezendő küldöttségek, oeconomicalis tekintetből, soha öt tagnál többől ne álljanak ; mi olly módosítással, hogy lehető legkevesebből szerkesztessenek, elfogadtatott. — 93 Pest megye levele olvastatott a gyorsírókra nézve, de a 43 sz. alatt előadott végzésük folytában nem pártolhatott. — 103 Nehezteléssel vettük Pest városának azon levelét, mellyben az országgyűlési bizottmányok általi terheltetését panaszolja, s kármentesítést kíván; neheztelve annál inkább, mert a századok óta nyomatott Pozsony nyugalommal tűri a terhet, mig Pest épen azon időszakban, midőn a nemzet atyáskodását rá fordítja, illy követelésekkel játszik rokonszenvünkkel. — 113 Eszék városának is kaptuk egy deák levelét, s olvasatlanul visszaküldik. Magány tudomásom szerint inarticulatióját kéri. — 123 A losoncz-tugári zsidóságnak folyamodása a tiszti tudósítással együtt olvastatott föl, mellyben pártfogási taksa által magát a földesuraságtól nyomottnak panaszolja, — végzésünkben minden illyféle taksa törvénytelensége kimondatván, a dolog eldöntése végett uriszék, s a panaszlóknak ügyészi pártfogás határoztatott. Barsmegyének május 2 dikán Sz. Benedeken kezdett, 3 kán ugyanott, az ezutáni napokon pedig Aranyos- Maróton folytatott közgyűlése nevezetes tárgyai: a felsőbb helyről érkezett leiratok közül kettő emlitendő: ezek egyike a szederfatenyésztés körül szorgalmasabban foglalkozott s jutalomra méltatott egyedek neveit tudalá; megyénkben a legnagyobb jutalom négy arany, s ezt Jeszenszky Elek cs. kam. nyeré el. Egy másik leírás, a múlt évben életveszedelemben forgott felebarátaik szabaditásában magukat kitüntetett s megnevezett megyei lakosokat oda utasitá, hogy jutalmukat, valamelly pénzkezelő kir. hivatalnál vegyék föl: a megyénkre eső egész jutalommennyiség 225 ft p. p. iránt végeztetett, hogy a járásbeli szolgabirák ezt az illetékkel tudassák s őket szükséges bizonyítványokkal ellátva, a verebélyi sóházhoz utasítsák. A Nyitra megyébe keblezett szakolczai posztó-késziléknek, kelméiket e megyének ajánló folyamodása, a honi adószedővel véleményadásul közöltetni rendeltetett azon nyilvános megjegyzéssel, hogy eis megyének a nélkül is az lévén határzata, hogy a szükséges posztómennyiség csak honi gyárainkból szereztessék, ha az ajánlóit szakolczai posztó sem jutalmasabbnak, sem pedig minőségre jobbnak nem találtatnék az aranyos maróti posztónál, ennek, mint megyebelinek adassék elsőség. A katonai tanyák készíttetéséről bevégzett, s Nádor -fens, által megküldött terjedelmes munka , nemkülönben több új megye és szabad kir. város, az országgyűlésen előterjesztendő némelly tárgyak iránt pártolásra fölszólító közléseik, az országgyűlési munkálatokkal foglalatoskodó választmánynak átadatai rendeltettek. Májusban számosabban jelenének meg Barsmegye Rt. példájokkal tanusitandók, mikép egyeztethető a kor- és törvényszerű haladás, mellyben e megye semmi más által magát megelőztetni nem engedi, a régi, áldott őseinktől öröklött sz. szokások becsüléses megtartásával. Körülbelül 129 év előtt május 31kán szűnt meg Bars megyében az igen dühöngött dögvész, s atyáink fogadák e napot örök emlékezetben tartani. A szikla tetején, igen regényes helyen kápolnát építettek, az isteni szolgálat fényes tartására alapítványt tettek, s azt végzék , hogy évenkint sz. Benedekben megjelenendnek, s a kemény ostor megszüntetéséért a mindenhatónak hálákat adandnak. Ugyanez nap az ájtatosság előtt tartatott az úgynevezett arendalis gyűlés szokott modorával. Az esztergomi főkáptalan tagja s uradalmainak teljes hatalmú kormányzója, a káptalant illető egyházi tized haszonbérbe adhatására nyert megbízó levelét előadja, a mellynek elolvasása után, az egyházi tizedet a megyének jövendőre is haszonbérbe engedi, azon nyilvános kikötéssel, hogy a tizedet csak egy évre, s pedig jó értékű égő pénzben fizetendő haszonbérért engedi át. Ezen követelések ellen a tiszti ügyész óvást tesz, és azt jegyzőkönyvbe iktattatni kéri; a káptalan részérül megbízott kanonok ellenóvását nyilatkoztatja s annak jegyzőkönyvbe iktatását szinte kéri: ez igy történik évről évre. Május 4 dikén Aranyos-Maróton folytatva tartatott gyűlést a sz. Benedekben is elnökösködött első alispán ur a most országszerte kortes-eszközlötte kicsapongások élénk s a szivek mélyébe ható előadásával s a korteskedés gyászos következésinek rajzával kezdé. Érdekes és megható volt a szomorú történetekről, az a nélkül is szónoki jelességéről országszerte ismeretes alispánunk férfias komolysággal előadott vázlata; annál érdekesb, mivel a beszéd fonalában, lelkületének igen becsülendő vonását tünteté ki. Megismerő t.i, hogy ő is tetemes részt ven néhányszor a korteskedésben, de elmondván a mea culpa-t, ünnepélyes fogadást tön , hogy soha többé korteskedni nem fog, s aki ezt ezután tenni merné, mind azt becstelennek nyilatkoztatni kívánja. Volt aki a körülményekhez igen alkalmazva fölszólató ara, hogy valamint hajdan apáink fogadást tettek, hogy hálájukat évenként a veszélyt távoztató isteni gondviselés iránt megnyítandják , úgy tegyünk fogadást mi is most, hogy korteskedni soha nem fogunk. Hogy a fogadásnak nélkülözhetetlen kelléke, a tántoríthatlan állhatatosság, azt minden érett gondolkozása tudhatja. Ezek következtében említhető, hogy a köznemesség által országszerte történt kicsapongásoktól megyénk sem valament az utolsó követválasztás alkalmakor. (Vége köv.3 Zemplén megye közgyűlése (Vége 3. 73 Szabolcsmegye ama határzat következtében, a melly szerint mindenféle adózás ellen örökre óvást, telt, tudatja: miképen Drevenyák ásványgyüjteményét sem akarja már a nemzet részére megvétetni. Tudomás szerint ezen gyűjtemény megvizsgáltatása Nádor -fens, lévén bizalva, a jelentéstételt Zemplény Rendei bevárják, s csak azután nyilvánítandják akaratjukat. 83 Hevesm. a bírói eljárásokban rászalván azt, hogy a foglalásokat, vagy maga a sztb. vagy az esküdt hajtja végre, oda szólítja fel a megyéket, hogy együtt sürgessék, miképen mindenekben elvárhatlan legyen a sz. bíró és esküdt, ahol csak bírói eljárás forog fen. Ez igazságosnak, törvényesnek is találtatván, pártoltatok. 93 Törvény alkotása fog sürgettetni a részben, hogy ha 200 pettel haladó adóssági öszveg megvétele szóbeli bíróság eleibe köteleztetik — ne a szóbeli, hanem rendes birói taksa fizettessék. S már ezt a zempléni törvényszéket is rendelvén, kihirdettette. A csödületi perek taksája is, és honnan fizettetendőse törvényleg határoztassék meg: amennyiben közgyűlésben mondatott, hogy van eset, mellyben a csődtömeg száz ftot alig ér fel, és a napdijak a szegény házi pénztárból négyezer frtot is kisepreltek. 103 Kiváltságolt szabad Sáros-Patak város választott közönsége magának a megyei gyűlésekre és tisztválasztásokra képviselet útján befolyást kérvén — kérése ezúttal nem teljesittetett. És ezen határzat szolgáljon feleletül a Pesti hírlapban egykor tett azon kérdésre, valljon más megyékben vagynak-e a szabad községek úgy képviselve mint Pestben NI. Körös városa? — Ápril 21-én az országgyűlésre szolgáló utasításokkal foglalkozott választmány jegyzőkönyve olvastatott, mellynek nyomán keletkezett határzatokból érdekesb 113 a magyar Ludovicea katonai intézetre kivontató, s már országosan meg is ajánlott 309.000 pontnak beszedetése és az intézetnek minélelőbbi megnyittatása. A tanítási rendszer nemzetleg kidolgoztassák. 123 A hazán kivül, honi kötelesség és tapasztalás-gyűjtés nélkül lakók magyarhoni jövedelmeik egy része, nemzeti szükségek fedezésére fordittatni határoztatlak. „Ne szólj szám, nem fáj fejem“ a Hírnök 37 ik szám alatti marmarosi közlésre. Ha a marmarosi zavaros követválasztás bizonyos eredményét bevárták volna a szokott levelezők, és ajakból szopott rémképekkel, borzasztó jellemekkel el nem tölték vala az olvasó közönséget több hírlapokban, most miután a béke angyala, vigyázva ügyünkre, béketűrésünkre, a hon előtt homályba borítani czélzott becsületünkre, mellynél éltünk kevésbé becsesebb, napfényre derítette távollétünkben is a szövevényes dolgokat, bizonyára nem fájna fejek; de ha a felebaráti s igazságszeretettel lelkesítve, barátságos kibékélő kezeket nyújtva, mellyeket mi a köz jöbblét, az egyesség által megyénk jövendő boldogithatása szép reménye mellett és melly örömest forró keblünkhöz szorítva elfogadnánk, nemes büszkeséggel fellépve vissza húznák azon szavaikat, a mellyekből különben is azon kívül, hogy mi ketten választattunk el követeknek, egy szó sincs igaz. És hogy ezek nem igazak, kitetszik nevezetesen 1, hogy e napot a szavazás alatt kiütött gyújtás és három ízben történt vérengezés tette gyalázatossá, mert már először tudva van, és a törvényszék előtt áll a bűnös, tulajdon szolgálója a kárvallottnak, ki mint tudaték, nem a bennünket elválasztó részhez tartozandó vala, ki megvallotta, hogy egy harmadik szomszédnak ingerlésére ez időpontot legalkalmatobbnak tartván arra, hogy más vétessék gyanúba, cselekedte azt. Nem igaz továbbá, hogy a három rendbeli vérengezések is a szavazás alatt történtek légyen, ezt remélem a levelezők maguk is el fogják ismerni. — Valamint az sem igaz, hogy a két csatában kilenczen estek el, mert Szigeten betörvén az első alispán úr szállása kapuit, ott a bátorságban helyheztetve remélt nemesek közül csak egy, az is a felbőszült szigeti nép részén levő verbunkos katona szuronya által halt meg; Szaplanczán pedig egy nyomorult koldus zsidó, és igy nem kortes, megkincztalva, volt később a megtámadás áldozatja; és igy nem kilencz, hanem mind össze kettő, bár fájdalom ez sem történt volna. — Milly szép, milly dicső lenne azért a visszahúzáson alapítandó öngyözedelmek! és ezt nem tenni, melly által a főfájás is enyhülne, csak a hamis szemérem gátolhatná; ugyanazért én, ki utolsó nap is az egyesülést ön magam érdeke félretételével is, mit az ellenfél nem tagadhat, megszerezni törekedtem, a mit fájlalva nem eszközölhetvén, elválasztásomat nem bármelly résznek avagy pártnak, nem legkisebb előzményeknek — a mit reám, ha jelen voltak a levelezők a conferencián, jelen elválasztásom után tartott megköszönő beszédemen, mellynek rövid kivonatját különben a megyei jegyzőkönyvben is feltalálhatják, senki be nem bizonyíthat,— hanem egyedül még midőn az 1800 és 1801 en a Mars mezejére vezetvén nemes atyánkfiait, és más alkalmakkal, azok közt csak az 1825. és 1832 ki általános felkiáltással történt elválasztásomból, de főkép az 1833ik széképítéskor nemes atyánkfiai véreiknek biztosított hivatalom feláldozásából fenmaradt bizodalomnak köszönhetem, amit elfogadni bárha káros értem lenne is áldozatja, polgári kötelességemnek, nem vállalni pedig, kivált azon meghasonlásban, ingerültségben, a legnagyobb hibának tartottam. Követtársam pedig, ki már több alkalmakkal is, de főkép az 1839ik országgyűlésen követségi elválasztatásakor kitüntetve bírta a nép bizodalmát és szeretetét, mit vétett azzal, ha annak hódolva a követségi pályára ismét föllépett, hiszen a népszerűséget, szeretetet bírni első lépés a tökéletességre, melly ellen valamint akkor, úgy most is, hogy minden törekvések erőtelenek valának, megmutatták a következések. Felszólítom azért, sőt kérem, mint részrehajlatlan, az ellenfélt, szűnjön meg legalább üldözni, ha szeretni nem akar, ne legyen e tönkelegben vezérfonala az önérdek, hanem a jövendő közjava, boldogsága megyénknek, mit ha különben nem eszközölhetni, kész volnék inkább azoknak engedelmekbül, kiknek szolgálok, dicső pályámról is lemondani, és azt bárkinek is átengedni, csak hogy az örök béke ismét helyre állittassék. Mellyik dicső honunkban azon nemes megye, hol minden különböző vallások, nemzetiségek mellett is jobban virágzott volna az egyetértés, barátság, kölcsönös szeretet, közjóra törekvő egyes erős akarat, mint Marmarosban, de fájdalom, egynéhány évek óta tartó hideg éghajlatunk szelleme elsorvaszta e szép virágot, és érett gyümölcsöt nem hozhatott; örömmel emlékezem én vissza a múlt időkre, aggódva tekintek e jelenbe, és rettegek a jövendőtől; azért a mi történt is most: corrige praeteritum, praesens rege, cerne futurum; hogy mi is lelkünkből elmondhassuk : errare humanum, parcere divinum est. Pozsony junius 7én 1843. B. Sztojka Imré m. k. Igazítás. Nincs szenvedhetetlenebb dolog journalisticában a sok czáfolgatásnál, útbaigazításnál, viszonyozásnál stb. A következő nehány sorral azonban, mellyeknek közöltetésére a t. szerk. urat ezennel kérem a bennük érdeklettek becsületének, sőt magaménak is tartozom. E lapok 40ik számában a trencsini követválasztásról irt tudósításom „aláírás nélkül beadottnak?3, részrehajlónak és igazságtalannak“ neveztetik. Mi az elsőt illeti, hivatkozom, a t. szerkesztőségre, hogy valamint ismeretes elötte nevem, úgy a kérdéses tudósítás elébe is felírtam jegyemet, melly hogy onnan elmaradt, nem az én hibám; a következőleg tudósításom aláírás nélkül beadottnak nem mondható, habár minden jegy nélkül nyomatott ki; a részrehajlási vádra nézve, a dolog úgy hozta volna magával, hogy a „nem névtelen, de B. A. (?) aláírása“ cáfoló úr tudósításom igazságtalanságát bizonyította volna, mit ő azonban nagy bölcsen elhallgat, sőt maga is felhozza a leginkább roszült tettet, hogy Pier Borsiczkyval „bizonyos magány viszonyok miatt“ (13 a követséget elvállalni nem akarta. — A mi illeti a mérsékletinek nevezett rész korteskedését, mellyet czáfoló ur tagad, erről a szinte nem igen vágtatva haladó „Világ“ rendes levelezője azt írja 37. sz. miszerint „V* levéllel szólita fel a papokat, hogy nagybátyja, Bay ellen szavazzanak.“ Minek tehát itt a tagadás? Hogy ezt az oppositio korteskedése követte, előbbi levelemben bánt meg, de ez csak reactiv volt, minek bizonysága az is, hogy csak a választás előtti estve adatott tudtára a köznemességnek. Ezeknek egy része — mintegy 50 ember — igaz, átment B—a részére, de bizony a mód, mellyel ez történt „isteni gondviselés csodálatos működésének“ épen nem nevezhető, sőt inkább — más valaminek. A mi végre az utasítást illeti, azon felette örvendek, hogy ebbeli jóslatom nem teljesült, de hogy ez az intelligentia által készült, és pedig legnagyobb részben a kor kivánatinak megfelelőleg. — Legyünk igazságosak B. A. uram! — Vegyes közlések. Főpapi jótékonyság. Klobusiczky Péter kalocsai érsek ő excellentiája, határt nem ismerő emberszeretet-és nagylelkűséggel, uradalmához tartozó Hajós mezővárosában a gyermekek czélszerű neveltethetése tekintetéből egészen uj iskolaházat építtetett, s mindazon tehetősb lakosoknak, kik ezen ház létesítésére némi segélyt önként ajánlottak, jóakaratokat méltányolva, ebbeli segedelem-adástól őket fölmentette, így tehát a hajósi iskola, melly belsejében a tanulóknak kényelmes alkalmat nyújt, külsejével pedig a városnak díszére szolgál, kizárólag csak ő exceljában dicsőíti alkotóját, a miért a lakosok hálás tisztelettel áldják ezen jótékony s nemeskeblü édes atyát! Hajóson május 21- kén 1843.