Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-26 / 85. szám
85. RS.] szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. IEN Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. October 26.1843. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütörtökön. Előfizetés 12-ik félévre postán ti ír 4 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Kinevezések és halálozás. Országgyűlési közlés. Részletek a 84-ik kerületi ülés tanácskozásaiból. 85 — 87. kerületi ülések. Némelly felsőtáblai tagoknak az országgyűlésre meg nem hivatása. A városi munkálat vizsgálatának további folytatása : választások módja; kis és közgyűlések megállapitvák. — Szatkmár megye követeinek bucsuzása. — Limitatiok és vadászatlilás kérdése; betáblázás módja stb. Városi ügyek. Helybeli újdonságok. Tudósítások Veszprém, Szalkmár, Nyitra és Varasd megyékből Vegyes közlések. Nagybritannia. Az izlandi események. Francziaország. Spanyolország. Barcelona ostromoltatása. Oroszország. A zsidók katonáskodása. Haiti. Hirdetések. Magyarország. A rím. m. kir. udv. Kamara az ó-hegyi bánya-kamarai erdészségre Knapp József tanulmányait végzett erdészgyakornokot és mérnököt kegyelmesen kinevezni méltóztatott. A nm. m. kir. udv. Kamara a tokaji k. sóhivatalnál megürült tutajmesteri állomásra Paulay György helybeli mázsáiét ; ennek hivatalára pedig Rosztoczky Edvard ottani díjtalan gyakornokot; végre a xuppanyi megürült k.sómázsamesteri hivatalra Drenovácz Károly cs. k. nyugalmazott főhadnagyot és zimonyi harminczadi gyakornokot kinevezni kegyelmesen méltoztatott. Folyó évi oct. 18-kán Pozsonyban elhalálozott néhai nm. Komori báró Bedekovich Ferencz, sz. István közép keresztesének , cs. kir. kamarás, stalustanácsos és t. Körös megye főispánjának özvegye Novák Erzsébet, életének 85 ik évében. Benne gyermekei: rm. báró Bedekovich Lajos, kir. udv. m. alkanczellár és Mária báró Stürmer general-őrnagy hitvese, jó anyát, számos szegények pedig jótevőjöket vesztettek. Béke hamvainak! Országgyűlési közlés. Az oct. 21ki ülést az idő rövidsége miatt utolsó lapunkban kimerilőleg nem adhatván, az ott érintett okoskodásokat még következőkkel toldjuk meg. Az Írni s olvasni-tudás mellett még következő okok hozattak fel: Lehetnek talán egyes lángeszek a városokban, kik minden tanulmány nélkül is nagy észlehetséggel bírnak, de általán véve bizonyos, hogy az olvasni s Írni nem tudók előtt zárvák a tudás tárai. — Ha itt falusi birákról volna szó, úgy az oskolák díja jöhetne tekintetbe , de a városokban kivétel nélkül léteznek elemi oskolák ; többnyire nem valami szövevényes philosophiai cursus követeltetik a választóiul, hanem olly mechanikai ügyesség megszerzése, mellyel még a korosabb is nehány hónapok után magáévá tehet. — Egyesek kirekesztése kisebb baj, mint a közjónak veszélyeztetése ; pedig épen csak a status szenvedne, ha illy tudatlanok folynának be a közigazgatásba. Látjuk ezt a vmegyéknél is, mellyek példáját menti Isten, hogy behozni kivánnak a városokba, midőn azokat elrendezni akarjuk. Illyés intézkedésekre egy kis kényszerítés szükséges, mint például a himlőoltással történt, melly csak úgy győzhette le az ellenes előítéleteket, hogy még házasodni sem engedtetett meg az oltási bizonyítvány előmutatása nélkül. — A szavazást csak másban akarjuk megengedni; mikép írhatja tehát mind a választandó nevét, mind pedig a magáét, midőn ő valamelly választmány tagja. — Azon történeti adat ellenében, hogy Srunyady János kormányzó nem tudta még nevét sem aláírni, némelly városi követek azon tett dolgot hozák fel, hogy jelenleg még mesterinas sem vétetik fel, ki írni nem tudna, s Debreczenben még gulyás sem lehet, ki olvasni nem tud. — Némellyek kivételt kívántak tétetni azokra nézve, kik eddig is képviselők voltak s kiket az irni-tudás nélkül is újra választhatóknak akartak, de az indítvány nem pártoltatott. — Hozzátétetni akarták némellyek, hogy ez csak a magyar nyelvre értetődjék s a német vagy tót Írástudó tekintetbe ne vétessék, mert máskép a német Írásnak újra adatnék jog az országban ; de ezen kívánat is elmellőztetett. A kát. és prof. iskolák összehasonlítása alkalmával még az is mondatott, hogy az elsőbbiek kizárólag a kát. egyházi rend felügyelése alatt állván, néha a legkozhelyebb tanítótól sem menekülhetni, ha az egyébiránt mint jó orgonás vagy harangozó az illető lelkész kegyét birja ; igy látván a szülők, hogy a mester nem jó, azaz, hogy többet veri a gyermekeket, mint ők szükségesnek vélik, nem járatják őket többé az iskolába. Vannak ugyan kivételek, miután némelly lelkészek önköltségeiken iskolákat állitnak fel, de ezek felette ritkák.— A megyei választókra nézve elismeri ugyan a szónok, hogy azoknak tudatlansága nem valamelly perfectio, mellyet a városokba által vinni kellene, de bizonyos, hogy ha most a városokban megkivántatik ezen qualicatio, okvetetlen a megyékre is ki fog terjedni, mi által a választók száma szerfelett megszorittatnék; ő pedig egyformaságot kívánna a városok s megyék közt. A káptalan követei a már említetteken kívül még ezeket hozák fel: az orgonázni tudó mesterek ellenében számos azon példa, hogy az iskolák felügyelői nem tudtak menekülni olly rész tanítótól, ki külső protectio alatt állott. Azon érdemes megyei követ, ki látta, hogy nézetei támaszt nem találtak, olly mezőre vitte át a vitatkozást, melly a jelen kérdéssel semmi összefüggésben nincsen, t. i. az egész ország tanító rendszerére, s hogy a kát. derűst gyűlöletessé tegye, a kat. tanítói rendszert gáncsolja. De valamint a követ ur maga nézetei szerint. Ítélt, úgy a szónok is ezekből indulhat ki, s névszerint csak a helybeli tanitóintézetekre figyelmezteti, hol a virágzó kat. academia mellett, egy prof. lyceum áll fen, melly a szláv literaturának egyik föfészke. — Többnyire maga a prot. papság is igyekszik kiszabadulni azon bilincsekből, mellyekben a polgári községek s a népválasztás által tartatik, s ha majd a tárgy az országgyűléselébe kerülend, az ebbeli panaszokból jobban fog a tárgy kiviláglani. Kiemeli tovább a szónok azon különös taktikát, mellyel majd a városok példája a megyékre, majd ezeké a városokra veszélyesnek mondatik, amint épen alkalmatosnak találtatik. Az adózás kérdésénél a megyei példa veszélyesnek mondatott a városokra nézve, most megint a városok példájával fenyegettetnek a megyék. Hol végre több az iskola mint a falu, ott a népnevelés nem állhat olly alacsony fokon. Ki képviselő szeret lenni tanuljon írni s olvasni. — A képviselők nagy száma ellen még azon ok is hozatott fel, hogy a megyékben a közgyűlés első napján, hol igen sok nemes tódul össze, ritkán folynak szövevényes tanácskozások, mellyek csak a sokaság eltávozta után kezdődnek. De máskép van ez a városban, hol a városhoz közel van, a közérdekű tanácskozásoknál olly számosan gyülendnek össze , hogy kivált nagyobb városban nem leend terem, melly őket befogadhatná, kivált miután a képviselőkön kívül még mindenki jelen lehet. Ha már illy sokaság törvényhozói testületben alkalmatlan, minél inkább lenne még végrehajtó testületben. Valljon a számban áll a tanácskozások biztossága? — Megjegyezteték még, hogy ha a mesterember politikára adja magát, majd üres fog maradni konyhája. — A k. városok szaporodása ellen emelkedtek többrendü szózatok; ne legyen minden nagyobb helység mindjárt k. város, hanem olvadjon inkább össze a megyével. — Ellenben a választók csekély száma szinte veszélyesnek mondatott a szabadságra nézve, mivel ezáltal egyes osztályoknak túlnyomósága támad, így Francziaországban, hol a választók száma aránylag igen kicsi, csak ezen körülmény tette lehetségessé, hogy midőn a ministérium Belgiummal kereskedési szövetségre lépni akart, a fabrikánsok fenyegetései olly súllyal birtanak, hogy a tervtől el kelle állani. LXXXV-ik kerületi ülés, oct. 23--án d. e. 91/2 órakor. Elnökök : Markovics Gusztáv Pozsega, és Pillér László Sáros megyék követei. Jegyző Szentkirályi Móricz. Naplóvivő Zsoldos Ignácz. A kér. vál. munkálatának folyamatba vételét megelőzőleg, utasítása szerint előterjesztő egy megyei követ, mikép azon férfiak díszes koszorújában, kik a hon kormányszékének magas hivatalán állának, gróf Reviczky Ádám kegyelmességét Beregh megye Rei azon kitűnők s kevesek közé sorozván, kinek midőn a fejedelmi trón iránt tántoríthatatlan hűséggel s hódolattal viselteték, keblét a hon boldogitásának, virágzata elősegítésének, szóval nemzete szerelmének élénk lángjai is dobogtaták; hazafiai örömmel emlékezvén azon korszakra , mellyben a BRekhez hivatalos állásában közelebbről csatoltaték, az országgyűlésen jelenlétét is annál kedvesebben veendezték, minél inkább vannak meggyőződve, miképen tapasztaltságától a jelen érdekes kérdésekben csak üdvöst és fejedelem s haza közt megosztott keblére csak a trón és nemzet virágoztatására czélzó jót igényelhetnek. Mire nézve a tiszt. zászlósnak, ha azt törvényszerű ok nem mentené, meg nem jelenés miatt perbehivatása iránti kellő lépések eszközlése kötelességünkké tétetett; egy másik m. köv. pedig előadá hogy gróf Mitrovszky Wladimir és ifj. gróf Bolza József ,és Antal az országgyűlésre meg nem hivattak, s igy, a kerületi RReknek szokott módon teendő fölirása iránt tön indítványt. Ezen előterjesztéseket csupán három nyilatkozat követé, mind a háromban az fejeztetvén ki, miszerint a kér. Rzek már az országgyűlés kezdetén alkotott határozatuk szerint sem a Főrendi tábla tagjainak meg-vagy meg nem jelenése ügyében, sem a mágnások megbízó leveleinek vizsgálatában, a verificationális választmány jelentése nyomán beleavatkozni nem akartak, s csupán olly esetekre tartották fön fölirás utjáni lépésöket, ha a felső tábla valamelly tagjának meg nem hivatása felöl az illető megyék által fölszólittatnak. Ennélfogva az első esetre nézve a pörbe idézést elrendelhetőnek nem tartották; a második előadásban jelentett felső táblai tagokra nézve mindazáltal, a többi példák szerint, a fölirást szükségesnek látták , mit a kér. Ezek egyértelműig elfogadtak. — Átmentek ekkor a napirenden levő tárgyra, s a vál. munkálatnak 165. §tól kezdve az ülés folytában a 243. §ig jutottak. Lehetlen hasábjainkba fölvenni a meghaladottakat, s így mellőznünk kell a szerkezetben változtatást nem okozott megjegyzéseket is. Azokat emeljük tehát csak ki, mellyek vagy kölcsönös eszmecserékre vagy módosításokra vezettek. Több rendbeli nyilatkozatra szolgáltattak okot a választásról szóló §§ok, mellyeknek tartalma következő: 170. §. A választás vagy az összes polgárság által történik együtt és egyszerre, vagy kerületenkint külön, és ehez képest különböző előkészületeket és eljárást kíván : 1. együtt 171. §. olly városokban, hol az összes polgárság száma 1200at meg nem halad , az összes polgárság által együtt és egyszerre történik a választás, és 172. §. A polgárok együtt az összes polgárság közül választják képviselőiket 2. kerületenkint.173. §. Olly városokban, hol a polgárság száma 1200-at meghalad , kerületenkint történik a választás. 174. §. Egy választási kerülethez több 1200 polgárnál nem tartozhatik; ott, hol a kerületek helybeli alkalmas fölosztása megkívánja: e szám kisebb is lehet, de a kerületeknek a polgárok számára nézve — amennyire megeshetik — egyenlőknek kell lenni. 175. §. Minden polgár azon választási kerülethez tartozik, a mellyben lakása, vagy fekvő birtoka vagyon; ha több kerületekben vagyon fekvő birtoka, vagy nem ugyanazon kerületben laknék, mellyben fekvő birtoka vagyon: a polgári lajstrom igazítása alkalmával kinyilatkoztatni köteles, lakása, vagy mellyik birtoka szerint kíván a kerületbe soroztatni. 176. §. Minden polgár, bár több kerületben bir, csak egy kerületben szavazhat. 177. §. Képviselőket kerületenként a polgárok csupán a maguk kerületéhez tartozó egyének közül választhatnak. 178. §. Minden kerület annyi képviselőt választ, amennyi aránylagosan a választópolgárok összes számát a választandó képviselők számával összetartva, a kerületre esik. A választásnak ezen módjában egy m. követ a jog gyakorlatának megszorítását látta, minthogy a 173. §. a választást kerületenkint rendeli, s ezt ollyanformán történőnek mondá, mint ha megyékben a tisztviselők választása járáson kint történnék; egy másik követ pedig lehetlenségnek tartá, hogy zavarok nélkül történhessék a kerületenkinti szavazás, mert könnyen megtörténhetnek, hogy ugyanazon személyek több kerületben is választathatnának meg, szükségesnek látta tehát, hogy a választások egy egy nappal későbben történjenek a kerületekben, s a már előbb megválasztottak nevei az utóbbi választókkal előre tudassanak ; egy harmadik m. követ pedig attól tartott, hogy kerületi választások megállapittatása esetén megtörténhetik, hogy két vagy három kerület egyetérve, többséget képez, s a többi kerületeket mindenkor leszavazza ; lehetetlennek mondván egyszersmind azt is, hogy egymásután tartassanak meg a kerületekben a választások, minthogy e módon a választás fél esztendeig s tovább is tarthatna, s a város mintegy folytonos mozgalomnak volna kitéve. Némelly fölvilágositások után többen pártolák a szerkezetet, melly változás nélkül mégis maradt, csupán a következő szavak hagyatván ki a 17 aik -ból „az összes polgárság közül.“ A következettok közül számosabban szenvedtek némi módosítást. — Befejeztetvén a munkálat II. része a már megérkezett jegyző, kit a kér. Ezek helyének elfoglalására még az ülés elején fölszólítottak, most fölváltá az eddig hivatalában buzgón helyetteskedett követet, nem akarván a rendszeres munkának mintegy fonalát szakasztani, mielőtt a II. rész bevégezve nem jön. Ezen rész a városok igazgatásáról szól s azt rendeli a 225. §. A városok törvényhatósága a köz- és kisgyűlések, a törvényszékek, és némelly tárgyakra nézve fölállítandó állandó biztosságok által gyakoroltatik. Az itt és következő szakaszokban bővebben kifejtett uj rendeleteket megtámadá egy kárpátvidéki követ, mint ollyanokat, mellyeket a városba még most, a megyék módjára behozni nem lehet, hacsak a legnagyobb zavarokat a városokba is átültetni nem akarjuk. A megyei szerkezetül bőven szólni nem akar, úgymond, ismeri annak jelességeit mindenki, s nincs ki azt alkotmányos életünk legdrágább gyöngyének ne tekintené s ki bizonyos nemével a szent pietással ne viseltetnék iránta, szintúgy, mint ő , de vannak e fejér gyöngynek is némelly homályos foltjai. Tagadhatatlan, mikép a megyei szerkezet, különösen pedig a közgyűlések tartották fen leginkább a nemzet alkotmányos jogait, de kétségtelen más részről, hogy az, a benne létező hiányok miatt a végrehajtás igényeinek kellőleg megfelelni nem tudott. S mig az innen származott bajoknak kutforrása be nem dugatik, mig a polgár és nemes közötti számos különbség, melly az adózásból és nem adózásból, különféle bíráskodásból, szokásokból és életmódból ered , meg nem szűnik , míg 30 megye adand utasítást, hogy a nemes a maga fejétől ne fizessen, hogy a curiák minden tekintetben városi hatóság alá ne vettethessenek, addig a városokat a megyékkel assimilálni nem lehet, ő legalább ennek módját nem látja. Meg lévén győződve, hogy megyéink közgyűlései, mint a végrehajtó hatalomnak közvetett orgánumai, más részről pedig a törvényhozásnak első termőföldje sok fogyatkozással bírnak, igen nagy kérdés, meg lehet-e azokat majd úgy hagyni, miképen most vannak, s ha átalakíttatnak ,hogyan és mikép történjék ez. Ő tehát a városok beligazgatását ezen minta szerint rendeztetni nem kívánja. Tartassanak meg az eddigi tanácskozások külön-külön ; olly tárgyakra nézve pedig, mellyek iránt egyesség könnyű módon nem eszközöltethetnék, tartson a két testület vegyes üléseket; de a köz és kisgyűlések ellen mindaddig szólni fog, mig megyéje bizodalmából helyét elfoglalva tartja s a mig csak szólni tud. Lehetlen volna ugyanis illy módon azon felelősséget kívánni a tanácsbeliektől, melly alatt jelenleg áll, minthogy csak a kisgyűlés megbiztából működnék. Minek illy módon a hat évi választás, ha bizalomnak helye mégsem lehet a tisztviselők iránt? Ha ezeknek hatalma nincs, ha ezek mindent csak népszerűleg a kisgyűlés rendelései szerint végeznek, nevetséges a választás, s e szerint aligha is lépendnek a tanácsba érdemteljes férfiak, mert illy helyzetben a legjobb szándék s legnagyobb tehetségük mellett sem eszközölhetnének több jót mint mennyire a kisgyűlések határozatai tért nyitnának. De ezekben többnyire paralysálva lennének az