Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-26 / 85. szám

85. RS.] szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. IEN Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. October 26.1843. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütör­tökön. Előfizetés 12-ik félévre postán ti ír 4­ kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­ma­s­o­k átellenében a 245. sz. ház lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Kinevezések és halálozás. Országgyűlési közlés. Részletek a 84-ik kerületi ülés tanácskozásaiból. 85 — 87. kerületi ülések. Némelly felsőtáblai tagoknak az országgyűlésre meg nem hivatása. A városi munkálat vizsgálatának további foly­tatása : választások módja; kis és közgyűlések megállapitvák. — Szatk­már megye követeinek bucsuzása. — Limitatiok és vadászat­­lilás kérdése; betáblázás módja stb. Városi ügyek. Helybeli újdon­ságok. Tudósítások Veszprém, Szalk­már, Nyitra és Varasd me­gyékből Vegyes közlések. Nagybritannia. Az izlandi események. Francziaország. Spanyolország. Barcelona ostromoltatása. Oroszország. A zsidók katonáskodása. Haiti. Hirdetések. Magyar­ország. A rím. m. kir. udv. Kamara az ó-hegyi bánya-kamarai erdészségre Knapp József tanulmányait végzett erdész­­gyakornokot és mérnököt kegyelmesen kinevezni méltóz­­tatott. A nm. m­. kir. udv. Kamara a tokaji k. sóhivatalnál meg­ürült tutajmesteri állomásra Paulay György helybeli má­zsáiét ; ennek hivatalára pedig Rosztoczky Edvard ottani díjtalan gyakornokot; végre a xuppanyi megürült k.­sómá­­zsamesteri hivatalra Drenovácz Károly cs. k. nyugalma­zott főhadnagyot és zimonyi harminczadi gyakornokot kine­vezni kegyelmesen méltoztatott. Folyó évi oct. 18-kán Pozsonyban elhalálozott néhai nm. Komori báró Bedekovich Ferencz, sz. István közép ke­resztesének , cs. kir. kamarás, stalustanácsos és t. Körös megye főispánjának özvegye Novák Erzsébet, életének 85 ik évében. Benne gyermekei: rm. báró Bedekovich Lajos, kir. udv. m. alkanczellár és Mária báró Stürmer general-őrnagy hitvese, jó anyát, számos szegények pedig jótevőjöket vesztettek. Béke hamvainak! Országgyűlési közlés. Az oct. 21ki ülést az idő rövidsége miatt utolsó lapunk­ban kimerilőleg nem adhatván, az ott érintett okoskodásokat még következőkkel toldjuk meg. Az Írni s olvasni-tudás mellett még következő okok hozattak fel: Lehetnek talán egyes lángeszek a városokban, kik minden tanulmány nélkül is nagy észlehetséggel bírnak, de általán véve bizonyos, hogy az olvasni s Írni nem tudók előtt zárvák a tudás tárai. — Ha itt falusi birákról volna szó, úgy az oskolák díja jö­hetne tekintetbe , de a városokban kivétel nélkül léteznek elemi oskolák ; többnyire nem valami szövevényes philoso­­phiai cursus követeltetik a választóiul, hanem olly mechani­kai ügyesség megszerzése, mellyel még a korosabb is nehány hónapok után magáévá tehet. — Egyesek kirekesztése ki­sebb baj, mint a közjónak veszélyeztetése ; pedig épen csak a status szenvedne, ha illy tudatlanok folynának be a köz­­igazgatásba. Látjuk ezt a vmegyéknél is, mellyek példáját menti Isten, hogy behozni kivánnak a városokba, midőn azokat elrendezni akarjuk. Illyés intézkedésekre egy kis kényszerítés szükséges, mint például a himlőoltással történt, melly csak úgy győzhette le az ellenes előítéleteket, hogy még házasodni sem engedtetett meg az oltási bizonyítvány előmutatása nélkül. — A szavazást csak másban akarjuk megengedni; mikép írhatja tehát mind a választandó nevét, mind pedig a magáét, midőn ő valamelly választmány tagja. — Azon történeti adat ellenében, hogy Srunyady János kor­mányzó nem tudta még nevét sem aláírni, némelly városi kö­vetek azon tett dolgot hozák fel, hogy jelenleg még mes­terinas sem vétetik fel, ki írni nem tudna, s Debreczenben még gulyás sem lehet, ki olvasni nem tud. — Némellyek ki­vételt kívántak tétetni azokra nézve, kik eddig is képviselők voltak s kiket az irni-tudás nélkül is újra választhatóknak akartak, de az indítvány nem pártoltatott. — Hozzátétetni akarták némellyek, hogy ez csak a magyar nyelvre értetőd­jék s a német vagy tót Írástudó tekintetbe ne vétessék, mert máskép a német Írásnak újra adatnék jog az országban ; de ezen kívánat is elmellőztetett.­­ A kát. és prof. iskolák összehasonlítása alkalmával még az is mondatott, hogy az elsőbbiek kizárólag a kát. egyházi rend felügyelése alatt állván, néha a legkozhelyebb tanítótól sem menekülhetni, ha az egyébiránt mint jó orgonás vagy harangozó az illető lel­kész kegyét birja ; igy látván a szülők, hogy a mester nem jó, azaz, hogy többet veri a gyermekeket, mint ők szükséges­nek vélik, nem járatják őket többé az iskolába. Vannak ugyan kivételek, miután némelly lelkészek önköltségeiken iskolákat állitnak fel, de ezek felette ritkák.— A megyei választókra nézve elismeri ugyan a szónok, hogy azoknak tudatlansága nem valamelly perfectio, mellyet a városokba által vinni kellene, de bizonyos, hogy ha most a városokban megkivántatik ezen quali­catio, okvetetlen a megyékre is ki fog terjedni, mi által a választók száma szerfelett megszo­­rittatnék; ő pedig egyformaságot kívánna a városok s me­gyék közt.­­ A káptalan követei a már említetteken kívül még ezeket hozák fel: az orgonázni tudó mesterek elle­nében számos azon példa, hogy az iskolák felügyelői nem tudtak menekülni olly rész tanítótól, ki külső protectio alatt állott. Azon érdemes megyei követ, ki látta, hogy nézetei támaszt nem találtak, olly mezőre vitte át a vitatkozást, melly a jelen kérdéssel semmi összefüggésben nincsen, t. i. az egész ország tanító rendszerére, s hogy a kát. derűst gyű­löletessé tegye, a kat. tanítói rendszert gáncsolja. De vala­mint a követ ur maga nézetei szerint. Ítélt, úgy a szónok is ezekből indulhat ki, s névszerint csak a helybeli tanitóinté­­zetekre figyelmezteti, hol a virágzó kat. academia mellett, egy prof. lyceum áll fen, melly a szláv literaturának egyik föfészke. — Többnyire maga a prot. papság is igyekszik ki­szabadulni azon bilincsekből, mellyekben a polgári községek s a népválasztás által tartatik, s ha majd a tárgy az or­szággyűléselébe kerülend, az ebbeli panaszokból jobban fog a tárgy kiviláglani. Kiemeli tovább a szónok azon kü­lönös taktikát, mellyel majd a városok példája a megyékre, majd ezeké a városokra veszélyesnek mondatik, a­mint épen alkalmatosnak találtatik. Az adózás kérdésénél a me­gyei példa veszélyesnek mondatott a városokra nézve, most megint a városok példájával fenyegettetnek a megyék. Hol végre több az iskola mint a falu, ott a népnevelés nem áll­hat olly alacsony fokon. Ki képviselő szeret lenni tanuljon írni s olvasni. — A képviselők nagy száma ellen még azon ok is hozatott fel, hogy a megyékben a közgyűlés első nap­ján, hol igen sok nemes tódul össze, ritkán folynak szö­­vevényes­ tanácskozások, mellyek csak a sokaság eltávozta után kezdődnek. De máskép van ez a városban, hol a város­hoz közel van, a közérdekű tanácskozásoknál olly számosan gyülendnek össze , hogy kivált nagyobb városban nem le­­end terem, melly őket befogadhatná, kivált miután a képvi­selőkön kívül még mindenki jelen lehet. Ha már illy soka­ság törvényhozói testületben alkalmatlan, minél inkább len­ne még végrehajtó testületben. Valljon a számban áll a ta­nácskozások biztossága? — Megjegyezteték még, hogy ha a mesterember politikára adja magát, majd üres fog maradni konyhája. — A k. városok szaporodása ellen emelkedtek többrendü szózatok; ne legyen minden nagyobb helység mindjárt k. város, hanem olvadjon inkább össze a megyével. — Ellenben a választók csekély száma szinte veszélyesnek mondatott a szabadságra nézve, mivel ezáltal egyes osztá­lyoknak túlnyomósága támad, így Francziaországban, hol a választók száma aránylag igen kicsi, csak ezen körülmény tette lehetségessé, hogy midőn a ministérium Belgiummal kereskedési szövetségre lépni akart, a fabrikánsok fenyege­tései olly súllyal birtanak, hogy a tervtől el kelle állani. LXXXV-ik kerületi ülés, oct. 23--án d. e. 91/2 óra­kor. Elnökök : Markovics Gusztáv Pozsega, és Pillér László Sáros megyék követei. Jegyző Szentkirályi Móricz. Napló­­vivő Zsoldos Ignácz. A kér. vál. munkálatának folyamat­ba vételét megelőzőleg, utasítása szerint előterjesztő egy megyei követ, mikép azon férfiak díszes koszorújában, kik a hon kormányszékének magas hivatalán állának, gróf Reviczky Ádám­­ kegyelmességét Beregh megye R­ei azon kitűnők s kevesek közé sorozván, kinek midőn a fejedel­mi trón iránt tántoríthatatlan hűséggel s hódolattal viselte­­ték, keblét a hon boldogitásának, virágzata elősegítésének, szóval nemzete szerelmének élénk lángjai is dobogtaták; hazafiai örömmel emlékezvén azon korszakra , mellyben a BRekhez hivatalos állásában közelebbről csatoltaték, az or­szággyűlésen jelenlétét is annál kedvesebben veendezték, minél inkább vannak meggyőződve, miképen tapasztaltságá­­tól a jelen érdekes kérdésekben csak üdvöst és fejedelem s haza közt megosztott keblére csak a trón és nemzet virá­­goztatására czélzó jót igényelhetnek. Mire nézve a tiszt. zászlósnak, ha azt törvényszerű ok nem mentené, meg nem jelenés miatt perbehivatása iránti kellő lépések eszközlése kötelességünkké tétetett; egy másik m. köv. pedig előadá hogy gróf Mitrovszky Wladimir és ifj. gróf Bolza József ,és Antal az országgyűlésre meg nem hivattak, s igy, a kerületi RReknek szokott módon teendő fölirása iránt tön indítványt. Ezen előterjesztéseket csupán három nyilatko­zat követé, mind a háromban az fejeztetvén ki, miszerint a kér. Rzek már az országgyűlés kezdetén alkotott határoza­tuk szerint sem a Főrendi tábla tagjainak meg-vagy meg nem jelenése ügyében, sem a mágnások megbízó leveleinek vizsgálatában, a verificationális választmány jelentése nyo­mán beleavatkozni nem akartak, s csupán olly esetekre tar­tották fön fölirás utjáni lépésöket, ha a felső tábla valamelly tagjának meg nem hivatása felöl az illető megyék által föl­­szólittatnak. Ennélfogva az első esetre nézve a pörbe idé­zést elrendelhetőnek nem tartották; a második előadásban jelentett felső táblai tagokra nézve mindazáltal, a többi pél­dák szerint, a fölirást szükségesnek látták , mit a kér. Ezek egyértelműi­g elfogadtak. — Átmentek ekkor a napirenden levő tárgyra, s a vál. munkálatnak 165. §tól kezdve az ülés folytában a 243. §ig jutottak. Lehetlen hasábjainkba fölvenni a meghaladott­akat, s így mellőznünk kell a szerkezetben változtatást nem okozott megjegyzéseket is. Azokat emel­jük tehát csak ki, mellyek vagy kölcsönös eszmecserékre vagy módosításokra vezettek. Több rendbeli nyilatkozatra szolgáltattak okot a választásról szóló §§ok, mellyeknek tartalma következő: 170. §. A választás vagy az összes polgárság által történik együtt és egyszerre, vagy kerüle­tenkint külön, és ehez képest különböző előkészületeket és eljárást kíván : 1. együtt 171. §. olly városokban, hol az összes polgárság száma 1200at meg nem halad , az összes polgárság által együtt és egyszerre történik a választás, és 172. §. A polgárok együtt az összes polgárság közül vá­lasztják képviselőiket 2. kerületenkint.173. §. Olly vá­rosokban, hol a polgárság száma 1200-at meghalad , kerüle­­tenkint történik a választás. 174. §. Egy választási kerület­hez több 1200 polgárnál nem tartozhatik; ott, hol a kerüle­tek helybeli alkalmas fölosztása megkívánja: e szám kisebb is lehet, de a kerületeknek a polgárok számára nézve — a­mennyire megeshetik — egyenlőknek kell lenni. 175. §. Minden polgár azon választási kerülethez tartozik, a melly­ben lakása, vagy fekvő birtoka vagyon; ha több kerületek­ben vagyon fekvő birtoka, vagy nem ugyanazon kerületben laknék, mellyben fekvő birtoka vagyon: a polgári lajstrom igazítása alkalmával kinyilatkoztatni köteles, lakása, vagy mellyik birtoka szerint kíván a kerületbe soroztatni. 176. §. Minden polgár, bár több kerületben bir, csak egy kerület­ben szavazhat. 177. §. Képviselőket kerületenként a polgá­rok csupán a maguk kerületéhez tartozó egyének közül vá­laszthatnak. 178. §. Minden kerület annyi képviselőt választ, a­mennyi aránylagosan a választó­polgárok összes számát a választandó képviselők számával összetartva, a kerületre esik. A választásnak ezen módjában egy m. követ a jog gyakorlatának megszorítását látta, minthogy a 173. §. a vá­lasztást kerületenkint rendeli, s ezt ollyanformán történőnek mondá, mint ha megyékben a tisztviselők választása járá­son k­i­n­t történnék; egy másik követ pedig lehetlenségnek tartá, hogy zavarok nélkül történhessék a kerületenkinti sza­vazás, mert könnyen megtörténhetnek, hogy ugyanazon személyek több kerületben is választathatnának meg, szük­ségesnek látta tehát, hogy a választások egy egy nappal ké­sőbben történjenek a kerületekben, s a már előbb megvá­lasztottak nevei az utóbbi választókkal előre tudassanak ; egy harmadik m. követ pedig attól tartott, hogy kerületi vá­lasztások megállapittatása esetén megtörténhetik, hogy két vagy három kerület egyetérve, többséget képez, s a többi kerületeket mindenkor leszavazza ; lehetetlennek mondván egyszersmind azt is, hogy egymásután tartassanak meg a kerületekben a választások, minthogy e módon a választás fél esztendeig s tovább is tarthatna, s a város mintegy foly­tonos mozgalomnak volna kitéve. Némelly fölvilágositások után többen pártolák a szerkezetet, melly változás nélkül mégis maradt, csupán a következő szavak hagyatván ki a 17 aik -ból „az összes polgárság közül.“ A következett­­ok közül számosabban szenvedtek némi módosítást. — Befe­jeztetvén a munkálat II. része a már megérkezett jegyző, kit a kér. Ezek helyének elfoglalására még az ülés elején fölszólítottak, most fölváltá az eddig hivatalában buzgón helyetteskedett követet, nem akarván a rendszeres munká­nak mintegy fonalát szakasztani, mielőtt a II. rész bevégez­ve nem jön. Ezen rész a városok igazgatásáról szól s azt rendeli a 225. §. A városok törvényhatósága a köz- és kis­­gyűlések, a törvényszékek, és némelly tárgyakra nézve föl­állítandó állandó biztosságok által gyakoroltatik.­­ Az itt és következő szakaszokban bővebben kifejtett uj rendelete­­ket megtámadá egy kárpátvidéki követ, mint ollyanokat, mellyeket a városba még most, a megyék módjára behozni nem lehet, hacsak a legnagyobb zavarokat a városokba is átültetni nem akarjuk. A megyei szerkezetül bőven szólni nem akar, úgymond, ismeri annak jelességeit mindenki, s nincs ki azt alkotmányos életünk legdrágább gyöngyének ne tekintené s ki bizonyos nemével a szent pietással ne vi­seltetnék iránta, szintúgy, mint ő , de vannak e fejér gyöngy­nek is némelly homályos foltjai. Tagadhatatlan, mikép a me­gyei szerkezet, különösen pedig a közgyűlések tartották fen leginkább a nemzet alkotmányos jogait, de kétségtelen más részről, hogy az, a benne létező hiányok miatt a végre­hajtás igényeinek kellőleg megfelelni nem tudott. S mig az innen származott bajoknak kutforrása be nem dugatik, mig a polgár és nemes közötti számos különbség, melly az adó­zásból és nem adózásból, különféle bíráskodásból, szoká­sokból és életmódból ered , meg nem szűnik , míg 30 megye adand utasítást, hogy a nemes a maga fejétől ne fizessen, hogy a curiák minden tekintetben városi hatóság alá ne vet­tethessenek, addig a városokat a megyékkel assimilálni nem lehet, ő legalább ennek módját nem látja. Meg lévén győ­ződve, hogy megyéink közgyűlései, mint a végrehajtó hata­lomnak közvetett orgánumai, más részről pedig a törvény­­hozásnak első termőföldje sok fogyatkozással bírnak, igen nagy kérdés, meg lehet-e azokat majd úgy hagyni, miképen most vannak, s ha átalakíttatnak ,hogyan és mikép tör­ténjék ez. Ő tehát a városok beligazgatását ezen minta sze­rint rendeztetni nem kívánja. Tartassanak meg az eddigi tanácskozások külön-külön ; olly tárgyakra nézve pedig, mellyek iránt egyesség könnyű módon nem eszközöltethet­nék, tartson a két testület vegyes üléseket; de a köz és kis­­gyűlések ellen mindaddig szólni fog, mig megyéje bizodal­mából helyét elfoglalva tartja s a mig csak szólni tud. Le­hetlen volna ugyanis illy módon azon felelősséget kívánni a tanácsbeliektől, melly alatt jelenleg áll, minthogy csak a kis­­gyűlés megbiztából működnék. Minek illy módon a hat évi választás, ha bizalomnak helye mégsem lehet a tisztviselők iránt? Ha ezeknek hatalma nincs, ha ezek mindent csak népszerűleg a kisgyűlés rendelései szerint végeznek, ne­vetséges a választás, s e szerint aligha is lépendnek a ta­nácsba érdemteljes férfiak, mert illy helyzetben a legjobb szándék s legnagyobb tehetségük mellett sem eszközölhet­nének több jót mint mennyire a kisgyűlések határozatai tért nyitnának. De ezekben többnyire paralysálva lennének az

Next