Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-23 / 24. szám
24. szám ittü . Szerkeszti s kiadja Balássahi Orosz József. Martius 23. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésévél ; — a Századunk terjedelmest), political s rokon tudománya értekezésekkel, a Kis futár literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével is foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellenében a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget, illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Nemesítés; kinevezések; gyorsírók versenye; Gömör, Tolna és Varasd megyék gyűlése; Győr városa százados ünnepélye; budapesti és marmaros-szigeti tudósítások. erdélyi országgyűlés. Ausztria. Hadseregi változások. Nagybritannia. Indítványok Ellenborough ellen. Francziaország. A guadeloupei földrengésről. Spanyolország. Alkudozások Kristina és Don Carlos között. Törökország. Bibesco herczeg beiktatása. China. Angolok legyilkoltatása. Külföldi egyveleg. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs. kir. apost. Felsége Wodianer Sámuel József, pesti polg. nagykereskedőt, több érdemei tekintetéből, Sorassó vármegyében keblezett Kapriora kincstári helységgel megadományozni s. egyszersmind öt s utódjait „KaprioraP1 előnévvel járó magyarországi nemességgel megajándékozni legkegyelmesben méltóztatott. A nm. m. kir. Helytartó tanács Diescher János orvostanárt sz. kir. Pest városa közszülészévé kinevezni méltóztatott. A nm. magyar kir. udv. Kamara Paulik János óhegyi k erdészt a szomolnoki k. erdőügyelőségre, Kerekes Lajos eddigi dirtalen erdőtiszti gyakornokot pedig a Schreiner Mihály előléptetése által megüresült ujhutai al-erdészségre kegyesen alkalmazni méltóztatott. (Prív. tudj Gyorsírászati verseny. Gr. Zichy Ödön indítványa s 100 aranyos adománya következésében nemes Fejér megye a gyorsírás ügyét a pártolás alávevén, maga kebelében tetemes aláírást eszközlött, s az egész országot hasonlóra szólitá fel; nemes Pest megyét pedig az iránt kérese meg, hogy országgyűlés előtt gyorsírászati versenyt rendezzen, s a begyűlendő pénzből az érdemes gyorsírókat megjutalmazza, miszerint az országgyűlés előtt tudva legyen, hogy az e pályán már tényleges érdemeket szerzett, s a versenybíráló választmányhoz tagokul is nevezett Hajnik Károly és Stuller Ferencz urakon kívül, kik azok, kiknek az országgyűlési gyorsirászathozi alkalmazásukra számolni lehetne. — A választmány, mellyel is Pest megye gr. Ráday Gedeon elnöklete alatt ez ügyben megbízott, e napokban tartá tanácskozását, s abban állapodott meg, hogy 150,— 100,— 50 s 25 aranyos jutalmak tétessenek ki, azon esetre kiosztandók, ha lesznek, kik a bíráló választmány ítélete szerint, egyik vagy másik jutalomosztályra érdemeseknek találtatandnak; — egyszersmind a mart. 21én tartandó közgyűlésnek azon javaslatot tenni határozó, hogy gyorsírói versenyzésül már ezen gyűlésből a legközelebbi közgyűlést űzessék ki határnapul. Az országgyűlés megnyitását máj 14 ikére beszélő hírek szerint, igen valószínű, hogy ezen jövő közgyűlés, mellyen a gyorsírászati verseny is megtörténendő, alkalmasint ápril. hónapban leend. — Mit eleve tudatni azért szükséges, miszerint a versenyezni kívánók a konjunkturákról értesítve legyenek, s az időrövidség őket készületlenül meg ne lepje, ha talán a versenyzés határnapja csak néhány nappal a kitűzendő gyűlés előtt eshetnek távolabb vidékeken tudomásukra. Pelsőcz, mart. 20 Gömör megye az országgyűlési utasítások kidolgozását küldöttségre bizta, mellyé munkálatot egy kisebb választmánynak átengedé. Illy eljárásnak czélszerűsége igazolódott; mert ámbár nálunk is, mint egyebütt, minden csak lehető e küldöttséghez utasittatott, a választmány munkálatát mégis igen hamar fejezé be s a legjelesebb fők kevés nap alatt az elvekbe beavatva lévén, a választmányi munkálat majd csaknem egészben helyben is hagyatott. — Az országgyűlési utasítások kidolgozásával megbízott kiküldöttség munkálatának bejelentésére s megvitatására kitűzött közgyűlésünk folyó hó 14. vette kezdetét. Eredményei minden nemes, magyar kebelbe legszentebb örömet árasztok. Csak illy alkalommal érezhetjük, milly szép, milly dicső magyarnak lenni! Gömörben az értelmiség, méltányosság , hontisztelet s közérdek iránti buzgalom győzött a nyers erőn, diadalmaskodott az önzés szülte szükkeblüségén s tettleg szentesilé fensőbbségét. — Köztudomású volt, mikint a háziadónak aránylagos fölvállalása s az ősiség eltörlése inditványoztatva, s ez életkérdésnek a nemzet méltóságához illő megfejtése e gyűléstől váralik. Voltak egyének, kik e körülményt használva, a cortesek hajlamát hajhászták és mintegy négyszázat a gyűlésre csakugyan be is csöditettek olly utasítással, hogy az ősiség megbuktatására ugyan munkáljanak, de a háziadó elvállalásába semmi esetre se egyezzenek. S mégis mindkettejének ép ellenkezője történt! Az ősiség eltörlése kerülvén szőnyegre Onarl. 14. A. K. gr. a corteseket olly hatályosan szólitá fel, hogy ezek egytől egyig elhagyja elvvezéreiket a ns gr. véleményéhez csatlakoztak, s midőn szavazásra került a dolog, kétszázzal többen szavaztak az ősiség mellett, mint ellene. Martlékén jött még 200 cortes, de szaporodtak a kardos státusok is. Szólott egy úr a háziadó elvállalása ellen, mire következett a cortesek hangos „nem adózunk“-kali zajos, tapsos tetszése! S most Szentiványi Károly tartott egy, Demosthenhez illő sz teremnek felét könnyekbe ömlesztő felséges beszédet. Mire következett háziadó felvállalás melletti 74 nyilatkozat, míg csak 3 cortesvezér szavazott az ellen. Gyönyör volt hallani a finom tapintatú, elmés észhasonlításokkal vegyült lelkes előadásokat, miilyenek országgyűlésen is diszlettek volna. De mindenek fölött csodálom a cortesek feszült figyelmét, kik reggeltől fogva egész 5 óra utánig, minden lárma s kicsapongás nélkül hallgatók a gyűlölt tárgy felöli vitát. Figyelemreméltó volt ellenzésük fokonkinti odaolvadása s elnémulásuk, midőn magokat egészen elhagyatva érzék. Felszólalnának még négyen a háziadó felvállalása ellen, de szavuk elhangzott a pusztában. Szóval, miután az elnöklő alispán kellentuli elővigyázatból a szavazást indítványozva, a kiküldöttséget máris hallgatásra intette, midőn e tárgy felöl még hallani sem akartak többé, — a senkitől sem reménylett eredmény volt az adó aránylagos felvállalásának — szavazás nélküli s meg nem szűnő közfelkiáltással elfogadása, melly határozatta lön. Csak alig valánk képesek szemeinkben bízni s füleinknek hinni. Szivömledezve lálánk férfiakat egymást ölelni s örömittasan egymással kibékülni Én elhagyom a termet azon örvendetes meggyőződéssel, hogy Magyarország illy józan elemek tényezése mellett szép jövendőre bízvást számolhat. De bezzeg! hátra van még a fekete leves! F. h. 16án, midőn a választmánynak javaslatfelolvasása tovább folyaltatván, a legérdekesb tárgyak, p. o. kereskedés, honoratiorok, telekkönyv, nemesi fölkelés stb. kerültek szőnyegre, az üres terem emlékeztetett a magyar szalmatűzre, üres erszényeink főbb okára. — F. hó 17én A. K. gr. indítványára megyénknek azon határozata, miszerint elválasztott követeink eskü által köteleztettek arra, hogy 6 év leforgása alatt semminemű kir. hivatalt vagy kegyelmet el nem fogadandnak, mint a bizodalmatlanság szülötte,eltöröltetett. Sajómelléky. Torna, mart. 4. Megyénk febr. 20. kezdeti évnegyedes közgyűlésének nevezetesb eredményei ezek: — Egy Rozsnyóiól Tornán keresztül egyenesen Kassának viendő postavonal fölállítása végett a Helyt. tanács ujonan megkéretett. — A megyék és sz. k. városok ismert körlevelei s indítványai az országgyűlési utasítások javaslatát kidolgozó választmányhoz utasittattak. — Szarasd megye latin szerkezetű hivatalos levele fölbontatlanul visszaküldetett, egyszersmind ő cs. k. Felsége is megkéretni határoztatott, hogy ns. Varasd megyét a magyar nyelveni levelezésre utasitni méltóztassék. — Hazafiui örömet nyilvánító éljen kiáltások között olvastattak gr. Nádasdy Mihály, gr. Cziráky Antal ministereknek, Majláth Antal fökanczellár, gr. Haller Ferencz bán, Örményi Ferencz koronaőr, Zichy Ferencz kir. ajtónok, Lonovics József megyés püspöknek, b. Bedekovits Lajos alkanczellár, gr. Csáky Károly szepesi örökös és valóságos főispán hivatalos leveleik, mellyekben, a m. e. Octob. 15én tartatott főispáni beiktatási közgyűléskor megyénk táblabiraivá történt kineveztetésekért hazafi öröm- és hálaérzet ömledezésivel köszönetet mondnak. A legközelebb tartandó tisztújítási rendszabályok foglalák el leginkább a KK. és RR. tanácskozásait. A kebelbeliség elve, (principium gremialitatis), melly szerint minden megyetisztviselő egyedül megyebeli lakos és birtokos nemesek közül választathassék, ismét meg van alapítva. A kivitel most még nem remélhető, ámbár az ösvény e czél felé hatalmasul nyesetik az által, hogy ezen tisztújítási rendszabályok szerint csak 18 évet elért megyebeli birtokos vagy lakos szavazhat, — az özvegy nemes asszonyok két szavazattöbbséggel ezen jogiul már elültettek, a megyén kívül lakó, de keblében birtokos nemesek közül csak a családfők, úgy nem különben az uradalmak is, csak főnöküket, vagy illetőleg főnökeiket képviselő egy nemes lisztjök által szavazhatnak.------A főispán által kijelöltek közt, ha a többség felkiáltás által ki nem tudathatnék, titkos szavazás rendeltetett, olly móddal, hogy a sok magyarázás kikerülése tekintetéből, több különszinű, a szavazatszedő biztosság mellett függönnyel elrekesztett helyen kiállítandó szekrények, s ugyanilly szinü táblácskák fognak készíttetni, s a szavazás előtt elnökileg kimondatván: kik között kétes a többség, azok nevei először is különszínű táblácskákra kiíratnak, hasonlag a táblácska színének megfelelő színű szekrényre is, ezután az illető nevekkel ellátott táblácskák nyilvános helyre fel fognak függesztetni. —■ A szavazás a megye házán kívülről befelé a helységek nevezetűk betörende szerint fog történni; azonban a kardos státusnak az előleges szavazhatás megengedetik. — A szavazás végett belépendőnek, ha olvasni nem tud, egy biztossági tag magyarázandja meg a színek jelentését, — és nem többet, mert minden utasizgatás, csábitgatás szigorú fenyíték terhe alatt tilos; ezután a szavazó ha józan, egy szavazatjegyet, mellyek főispán ö maga által, minden visszaélhetési gyanú kikerülése tekintetéből, — kérettek megrendeltetni, kapván, a szekrényekhez bebocsáttatik. — Kardon kívül minden fegyverviselés — zene, zászló, itatás, éorteskedés, asztalras felhágás, a kijelölteknek veszélyes emelgetése, rángatása szavazatjog-bitorlás , vagy kétszer szavazás rögtön megveendő 12 p. sr. vagy a kihágó polgári állásához képes, testi büntetés terhe alatt szigorun tiltvák, sat. — Polgári törvényszékünkön több feljebb vitt perek megvizsgáltattak és leszállítanak, különösen a tornai uradalomnak mint felperesnek, haszonbérlője ellen , a leégett serház felépítésére fordított költségei visszatérítését tárgyazó summás utú perében az elmarasztó úriszék ítélete, a bíróságtól és idézéstől kezdve minden eljárásra nézve leszállitatott, az okozott és okozandó költség megtéríttetni s a visszafoglalás megtétetni rendeltetett. Varasd, mart. 2. Varasd megye február 6-kán nyilván meg közgyűlését, az összegyűlt Rt. nagy része mindjárt elején azt kívánta, hogy a nagy számmal megjelent alsóbb nemesség kedvéért a tanácskozások horvát nyelven tartassanak, állítván, miszerint a horvát nyelv horvát megyei gyűléseken eddig is használtatott. Ezt a KK. más része ellenzi, azt kívánva, hogy a horvát nyelv csak tisztújításokkor s csupán a latinul nem tudó nép közt használtassák, minthogy a horvát nyelvnek közügyekbeni használata az 1805-ki tartományi gyűlésből inditványzott, s ISOGban kegyesen megerősített municipalis törvénnyel, melly Horvátországban politikai és bíráskodási tárgyalásokra csak a latin nyelvet engedi használtatni, össze nem egyeztethető. Hosszas vita után elhatároztatott, hogy a fennkntett törvény s szokás a horvát nemzetiség minden sérelme nélkül, továbbra is maradjon meg. Ezután számos nemes özvegyasszony kérelme tárgyaltatott, mellyben a legközelebb megsemmisített credentionalisok érvényességét visszakövetelték, minek következtében az döbbeni határzat akkép módosittaték, hogy tisztújításokra meghatalmazó leveleket csak a főrendiek s birtokos nemesek özvegyei és azon nemesek használhassanak, kik a tisztújításokon nyilvános hivatal miatt nem jelenhetnek meg, sőt ezek is csak nemeseket s ügyvédeket hatalmazhassanak meg. Többiben a megállapított választási szabályokat csak annyiban módosították, hogy a kijelölés megtörténtével a kijelöltek a teremet azonnal hagyják el, s csak a megtörtént választás után térhessenek vissza. A papi segédeknek nem adatott meg a szavazási jog, mivel az sem törvényben, sem szokáson nem alapszik; a zágrábi káptalanból megjelenendő kanonokok azonban szavazhatandnak. E tárgyat Nógrád megye felszólítása váltotta fel, a hazánk tövében mindinkább terjeszkedő orosz hatalom iránti felírást sürgető, a RR. e testvéri aggodalomban osztozván, alázatos kérelmet terjesztenek föl ő igéhez. Egyébiránt mind ezen, mind a török járom alatt sínylődő keresztények sorsa iránti indítvány bővebb kifejtés végett az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választmányhoz utasíttatott, hogy ez ügyben az országgyűlésen sikeres föllépés történhessék. A kibékülés s engesztelődés utáni vágytól áthatva a BR. egyhangúlag elhatárzák, hogy mind a credentionalisok iránti végzés áthágóji ellen kezdett nyomozások, mind a némelly tisztviselők ellen a katonaállításkor elelkövetett visszaélések miatt rendelt adiók, szüntessenek meg. Mennyire szívén fekszik soknak a horvátok és magyarok közti kölcsönös egyetértés, annak szép példáját adó Köröskényi István tb., arra kötelezvén magát, hogy a jövő évtől kezdve folyvást egy horvát ifjút Magyar- s ismét egy magyart Horvátországban saját költségin tanittatand, mit a BR. örömkifejezéssel üdvözlének. Ezután Zágráb megyének két levele vétetvén föl, egyik Nógrádhoz intézett válasz a magyar nemzetiség ellen elkövetett sérelmek ügyében, másik nyilatkozat Szeremnek a turmezei nemesség felszólalása által ébresztett gyanúja iránt, felolvastatásuk után tudomásul vétettek. Győr: Markus Gán nagy napra virradtunk, olly napra, mellynek nevezetére mély tisztelettel telik el minden győri polgárnak kebele, és szent megilletetödéssel kiáltja Mózessel : ezt a napot emlékezetben tartsátok, és ünnepnek szenteljétek örök tisztelettel. —Száz év járt le, hogy Győr nemes káptalanunk földes úri hatalmától magát megszabadította, és dicső Mária Thereziától, a jó honanyától sz. kir. városaink sorába emeltetett; ki ez által is törekvék boldogítani magyarjait, kiknek nagylelkű körében kérése véggyógyszerét keserű sorsának, s kiknek keblét a nemes önföláldozás és jogvédelem tüze bevitéz iránta. — Városunk tőle és utódaitól ápoltatván, szépen haladott a szép ösvényen, habár a több felöl tornyosuló föllegek, a visszavonás szellemeszülte háborúk akadályoztatták is a békés haladásban. — Reggeli 10 órakor mélt. megyés püspökünk a nagy számmal összegyűlt közönség élénk örömére egész udvari díszben a főegyházba ment, és nagy misét mondott. A hatóságok is méltányolák a nap jelességét, fontosnak ismerék a napot, mellyben halják, hogy a lakosok remegő ajkain boldogság óhajtása hangozék, és vágyaik, a nap örömében részesülvén, teljesülést értenek. Dicső látvány a mélt. főpap, a nemes káptalan, a lakosok nagyszerű csapatja állott lelkesedés szent tüzével oltárunk zsámolyánál. — Lelkének lelkéből imádkozék kegyes főpapunk, mikép az ég üdváldásai minden városi polgár mellében életre költve, tenyésszenek. — Imádkozunk mindnyájan, hogy szabaddá lett városunk is föllépjen a békés haladásnak pályájára, hogy új életet adjon a szorgalomnak, hogy fejtse ki szunnyadó erejét, a dolog tehetetleneket ültesse az irgalmasság asztalához, a betegeket, árvákat, öregeket, vakokat ápolja, nekik enyhülést szerezzen, hogy igy városunk a béke áldásai között abbant mi jó, szép, való és hasznos, virágzásra emeltessék. — Istenszolgálat után a nap jelesei, nagytiszt, s tudós Susich György bágyogi plébános ur főegyházunkban a vallás szükségességéről értekezett, s megmutatta a mély bölcselő, hogy nélküle a városok nem állandók, hogy a vallás törte meg a polgárisodás pályáját, és hogy a morált szilárdabb alapokra vallás épité. — Nagytiszt, és tudós Hupka Ferencz ur, a