Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-03-23 / 24. szám

24. szám­­ it­t­ü . Szerkeszti s kiadja Balássahi Orosz József. Martius 23. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vél ; — a Századunk terjedelmest), political s ro­kon tudománya értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével i­s foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellené­­ben a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget, illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Nemesítés; kinevezések; gyorsírók versenye; Gömör, Tolna és V­arasd megyék gyűlése; Győr városa százados ünnepélye; buda­pesti és marmaros-szi­­get­i tudósítások. erdélyi országgyűlés. Ausztria. Hadseregi változások. Na­gybri­t­annia. Indítványok Ellenborough ellen. Francziaország. A guadeloupei földrengésről. Spanyolor­szág. Alkudozások Kristina és Don Carlos között. Törökor­szág. Bibesco herczeg beiktatása. China. Angolok legyilkolta­­tása. Külföldi egyveleg. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs. kir. apost. Felsége Wodianer Sámuel József, pesti polg. nagykereskedőt, több érdemei tekintetéből, Sorassó vármegyében keblezett Kapriora kincstári helységgel meg­adományozni s. egyszersmind öt s utódjait „KaprioraP1 elő­­névvel járó magyarországi nemességgel megajándékozni legkegyelmesben méltóztatott. A nm. m. kir. Hely­tar­tó tan­ács Diescher János or­vostanárt sz. kir. Pest városa köz­szülészévé kinevezni méltóztatott. A nm. magyar kir. udv. Kamara Paulik János óhegyi k erdészt a szomolnoki k. erdőügyelőségre,­­ Kerekes La­jos eddigi dirtalen erdőtiszti gyakornokot pedig a Schreiner Mihály előléptetése által megüresült ujhutai al-erdészségre keg­yesen alkalmazni méltóztatott. (Prív. tudj Gyorsírászati verseny. Gr. Zichy Ödön indítványa s 100 aranyos adománya következésében nemes Fejér me­gye a gyorsírás ügyét a pártolás alávevén, maga kebelé­ben tetemes aláírást eszközlött, s az egész országot hason­lóra szólitá fel; nemes Pest megyét pedig az iránt kérese meg, hogy országgyűlés előtt gyorsírászati versenyt rendez­zen, s a begyűlendő pénzből az érdemes gyorsírókat meg­jutalmazza, miszerint az országgyűlés előtt tudva legyen, hogy az e pályán már tényleges érdemeket szerzett, s a ver­­senybíráló választmányhoz tagokul is nevezett Hajnik Ká­roly és Stuller Ferencz urakon kívül, kik azok, kiknek az országgyűlési gyorsirászathozi alkalmazásukra számolni le­hetne. — A választmány, mellyel is Pest megye gr. Ráday Gedeon elnöklete alatt ez ügyben megbízott, e napokban tartá tanácskozását, s abban állapodott meg, hogy 150,— 100,— 50 s 25 aranyos jutalmak tétessenek ki, azon esetre kiosztandók, ha lesznek, kik a bíráló választmány ítélete szerint, egyik vagy másik jutalomosztályra érdemeseknek találtatandnak; — egyszersmind a mart. 21én tartandó köz­gyűlésnek azon javaslatot tenni határozó, hogy gyorsírói versenyzésül már ezen gyűlésből a legközelebbi közgyű­lés­t űzessék ki határnapul.­­ Az országgyűlés megnyitá­sát máj­ 14 ikére beszélő hírek szerint, igen valószínű, hogy ezen jövő közgyűlés, mellyen a gyorsírászati verseny is megtörténendő, alkalmasint ápril. hónapban leend. — Mit eleve tudatni azért szükséges, miszerint a versenyezni kí­vánók a konjunkturákról értesítve legyenek, s az időrövid­ség őket készületlenül meg ne lepje, ha talán a versenyzés határnapja csak néhány nappal a kitűzendő gyűlés előtt es­hetnek távolabb vidékeken tudomásukra. Pelsőcz, mart. 20 Gömör megye az országgyűlési utasítások kidolgozását küldöttségre bizta, mellyé munká­latot egy kisebb választmánynak átengedé. Illy eljárásnak czélszerűsége igazolódott; mert ámbár nálunk is, mint egyebütt, minden csak lehető e küldöttséghez utasittatott, a választmány munkálatát mégis igen hamar fejezé be s a leg­jelesebb fők kevés nap alatt az elvekbe beavatva lévén, a választmányi munkálat majd csaknem egészben helyben is hagyatott. — Az országgyűlési utasítások kidolgozásával megbízott kiküldöttség munkálatának bejelentésére s megvi­tatására kitűzött közgyűlésünk folyó hó 14. vette kezdetét. Eredményei minden nemes, magyar kebelbe legszentebb örömet árasztok. Csak illy alkalommal érezhetjük, milly szép, milly dicső magyarnak lenni! Gömörben az értelmi­ség, méltányosság , hontisztelet s közérdek iránti buzgalom győzött a nyers erőn, diadalmaskodott az önzés szülte szük­­keblüségén s tettleg szentesilé fensőbbségét. — Köztudo­mású volt, mikint a háziadónak aránylagos fölvállalása s az ősiség eltörlése inditványoztatva, s ez életkérdésnek a nemzet méltóságához illő megfejtése e gyűléstől váralik. Voltak egyének, kik e körülményt használva, a cortesek hajlamát hajhászták és mintegy négyszázat a gyűlésre csakugyan be is csöditettek olly utasítással, hogy az ősiség megbuktatásá­ra ugyan munkáljanak, de a háziadó elvállalásába semmi esetre se egyezzenek. S mégis mindkettejének ép ellenke­zője történt! Az ősiség eltörlése kerülvén szőnyegre Onarl. 14.­ A. K. gr. a corteseket olly hatályosan szólitá fel, hogy ezek egytől egyig elhagyja elv­vezéreiket a ns gr. vélemé­nyéhez csatlakoztak, s midőn szavazásra került a dolog, két­százzal többen szavaztak az ősiség mellett, mint ellene. Mart­­lékén jött még 200 cortes, de szaporodtak a kardos státusok is. Szólott egy úr a háziadó elvállalása ellen, mire következett a cortesek hangos „nem adózunk“-kali zajos, tapsos tetszése! S most Szentiványi Károly tartott egy, De­­mosthenhez illő s­z teremnek felét könnyekbe ömlesztő fel­séges beszédet. Mire következett háziadó felvállalás melletti 74 nyilatkozat, míg csak 3 cortesvezér szavazott az ellen. Gyönyör volt hallani a finom tapintatú, elmés észhasonlítá­­sokkal vegyült lelkes előadásokat, miilyenek országgyűlé­sen is diszlettek volna. De mindenek fölött csodálom a cor­tesek feszült figyelmét, kik reggeltől fogva egész 5 óra utá­nig, minden lárma s kicsapongás nélkül hallgatók a gyűlölt tárgy felöli vitát. Figyelemreméltó volt ellenzésük fokonkinti odaolvadása s elnémulásuk, midőn magokat egészen elha­gyatva érzék. Felszólalnának még négyen a háziadó fel­vállalása ellen, de szavuk elhangzott a pusztában. Szóval, miután az elnöklő alispán kellentuli elővigyázatból a szava­zást indítványozva, a kiküldöttséget máris hallgatásra intette, midőn e tárgy felöl még hallani sem akartak többé, — a senkitől sem reménylett eredmény volt az adó aránylagos felvállalásának — szavazás nélküli s meg nem szűnő köz­­felkiáltással­ elfogadása, melly határozatta lön. Csak alig valánk képesek szemeinkben bízni s füleinknek hinni. Sziv­­ömledezve lálánk férfiakat egymást ölelni s örömittasan egy­mással kibékülni Én elhagyom a termet azon örvendetes meggyőződéssel, hogy Magyarország illy józan elemek té­­nyezése mellett szép jövendőre bízvást számolhat. De bez­zeg! hátra van még a fekete leves! F. h. 16án, midőn a vá­lasztmánynak javaslatfelolvasása tovább foly­altatván, a leg­­érdekesb tárgyak, p. o. kereskedés, honoratiorok, telek­­könyv, nemesi fölkelés stb. kerültek szőnyegre, az üres te­rem emlékeztetett a magyar szalmatűzre, üres erszényeink főbb okára. — F. hó 17én A. K. gr. indítványára megyénk­nek azon határozata, miszerint elválasztott követeink eskü által köteleztettek arra, hogy 6 év leforgása alatt semmine­mű kir. hivatalt vagy kegyelmet el nem fogadandnak, mint a bizodalmatlanság szülötte,eltöröltetett. Sajómelléky. Torna, mart. 4. Megyénk febr. 20. kezdeti évnegyedes közgyűlésének nevezetesb eredményei ezek: — Egy Rozs­­nyóiól Tornán keresztül egyenesen Kassának viendő posta­vonal fölállítása végett a Helyt. tanács ujonan megkéretett. — A megyék és sz. k. városok ismert körlevelei s indítvá­nyai az országgyűlési utasítások javaslatát kidolgozó választ­mányhoz utasittattak. — Szarasd megye latin szerkezetű hivatalos levele fölbontatlanul visszaküldetett, egyszersmind ő cs. k. Felsége is megkéretni határoztatott, hogy ns. Varasd megyét a magyar nyelveni levelezésre utasitni méltóztassék. — Hazafiui örömet nyilvánító éljen kiáltások között olvas­tattak gr. Nádasdy Mihály, gr. Cziráky Antal ministereknek, Majláth Antal fökanczellár, gr. Haller Ferencz bán, Örményi Ferencz koronaőr, Zichy Ferencz kir. ajtónok, Lonovics József megyés püspöknek, b. Bedekovits Lajos al­kanczel­­lár,­­ gr. Csáky Károly szepesi örökös és valóságos főispán hivatalos leveleik, mellyekben, a m. e. Octob. 15én tartatott főispáni beiktatási közgyűléskor megyénk táblabiraivá történt kineveztetésekért hazafi öröm- és hálaérzet ömledezésivel köszönetet mondnak. A legközelebb tartandó tisztújítási rendszabályok foglalák el leginkább a KK. és RR. tanácsko­zásait. A kebelbeliség elve, (principium gremialitatis), melly szerint minden megyetisztviselő egyedül megyebeli lakos és birtokos nemesek közül választathassék, ismét meg van ala­pítva. A kivitel most még nem remélhető, ámbár az ösvény e czél felé hatalmasul nyesetik az által, hogy ezen tisztújí­tási rendszabályok szerint csak 18 évet elért megyebeli birtokos vagy lakos szavazhat, — az özvegy nemes asszo­nyok két szavazat­többséggel ezen jogiul már elültettek, a megyén kívül lakó, de keblében birtokos nemesek közül csak a családfők, úgy nem különben az uradalmak is, csak főnöküket, vagy illetőleg főnökeiket képviselő egy nemes lisztjök által szavazhatnak.------A főispán által kijelöltek közt, ha a többség felkiáltás által ki nem tudathatnék, titkos szavazás rendeltetett, olly móddal, hogy a sok ma­gyarázás kikerülése tekintetéből, több különszinű, a szava­zatszedő biztosság mellett függönnyel elrekesztett helyen kiállítandó szekrények, s ugyan­illy szinü táblácskák fognak készíttetni, s a szavazás előtt elnökileg kimondatván: kik között kétes a többség, azok nevei először is különszínű táblácskákra kiíratnak, hasonlag a táblácska színének meg­felelő színű szekrényre is, ezután az illető nevekkel ellátott táblácskák nyilvános helyre fel fognak függesztetni. —■ A szavazás a megye házán kívülről befelé a helységek neve­zetűk betörende szerint fog történni; azonban a kardos stá­tusnak az előleges szavazhatás megengedetik. — A sza­vazás végett belépendőnek, ha olvasni nem tud, egy biztos­sági tag magyarázandja meg a színek jelentését, — és nem többet, mert minden utasizgatás, csábitgatás szigorú fenyíték terhe alatt tilos; ezután a szavazó ha józan, egy szavazatje­gyet, mellyek főispán ö maga által, minden visszaélhetési gyanú kikerülése tekintetéből, — kérettek megrendeltetni, kapván, a szekrényekhez bebocsáttatik. — Kardon kívül minden fegyverviselés — zene, zászló, itatás, éorteskedés, asztalras felhágás, a kijelölteknek veszélyes emelgetése, rán­­gatása szavazatjog-bitorlás , vagy kétszer szavazás rögtön megveendő 12 p. sr. vagy a kihágó polgári állásához képes, testi büntetés terhe alatt szigorun tiltvák, sat. — Polgári törvényszékünkön több feljebb vitt perek megvizsgáltattak és leszállítanak, különösen a tornai uradalomnak mint fel­peresnek, haszonbérlője ellen , a leégett serház felépítésére fordított költségei visszatérítését tárgyazó summás utú peré­ben az elmarasztó úriszék ítélete, a bíróságtól és idézéstől kezdve minden eljárásra nézve leszállitatott, az okozott és okozandó költség megtéríttetni s a visszafoglalás megtétetni rendeltetett. Varasd, mart. 2. Varasd megye február 6-kán nyil­ván meg közgyűlését, az összegyűlt Rt. nagy része mindjárt elején azt kívánta, hogy a nagy számmal meg­jelent alsóbb nemesség kedvéért a tanácskozások horvát nyelven tartassanak, állítván, miszerint a horvát nyelv hor­vát megyei gyűléseken eddig is használtatott. Ezt a KK. más része ellenzi, azt kívánva, hogy a horvát nyelv csak tisztújításokkor s csupán a latinul nem tudó nép közt hasz­náltassák, minthogy a horvát nyelvnek közügyekbeni hasz­nálata az 1805-ki tartományi gyűlésből inditványzott, s ISOGban kegyesen megerősített municipalis törvénnyel, melly Horvátországban politikai és bíráskodási tárgyalásokra csak a latin nyelvet engedi használtatni, össze nem egyeztet­hető. Hosszas vita után elhatároztatott, hogy a fen­nk­­n­­tett törvény s szokás a horvát nemzetiség minden sérelme nélkül, továbbra is maradjon meg. Ezután számos nemes özvegyasszony kérelme tárgyaltatott, mellyben a legköze­lebb megsemmisített credentionalisok érvényességét vissza­követelték, minek következtében az döbbeni határzat akkép módosittaték, hogy tisztújításokra meghatalmazó­ leveleket csak a főrendiek s birtokos nemesek özvegyei és azon ne­mesek használhassanak, kik a tisztújításokon nyilván­os hivatal miatt nem jelenhetnek meg, sőt ezek is csak neme­seket s ügyvédeket hatalmazhassanak meg. Többiben a meg­állapított választási szabályokat csak annyiban módosították, hogy a kijelölés megtörténtével a kijelöltek a teremet azon­nal hagyják el, s csak a megtörtént választás után térhesse­nek vissza. A papi segédeknek nem adatott meg a szava­zási jog, mivel az sem törvényben, sem szokáson nem alap­szik; a zágrábi káptalanból megjelenendő kanonokok azon­ban szavazhatandnak. E tárgyat Nógrád megye felszólítása váltotta fel, a hazánk tövében mindinkább terjeszkedő orosz hatalom iránti felírást sürgető, a RR. e testvéri aggodalom­ban osztozván, alázatos kérelmet terjesztenek föl ő igéhez.­­ Egyébiránt mind ezen, mind a török járom alatt sínylődő keresztények sorsa iránti indítvány bővebb kifejtés végett az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választmányhoz utasíttatott, hogy ez ügyben az országgyűlésen sikeres föl­lépés történhessék. A kibékülés s engesztelődés utáni vágy­­tól áthatva a BR. egyhangúlag elhatárzák, hogy mind a cre­dentionalisok iránti végzés áthágóji ellen kezdett nyomozá­sok, mind a némelly tisztviselők ellen a katonaállításkor el­elkövetett visszaélések miatt rendelt ad­iók, szüntessenek meg. Mennyire szívén fekszik soknak a horvátok és magya­rok közti kölcsönös egyetértés, annak szép példáját adó Köröskényi István tb., arra kötelezvén magát, hogy a jövő évtől kezdve folyvást egy horvát ifjút Magyar- s ismét egy magyart Horvátországban saját költségin tanitta­tand, mit a BR. örömkifejezéssel üdvözlének. Ezután Zágráb megyének két levele vétetvén föl, egyik Nógrádhoz intézett válasz a magyar nemzetiség ellen elkövetett sérelmek ügyében, másik nyilatkozat Szeremnek a turmezei nemesség felszólalása által ébresztett gyanúja iránt, felolvastatásuk után tudomá­sul vétettek. Győr: Mark­us Gán nagy napra virradtunk, olly napra, mellynek nevezetére mély tisztelettel telik el minden győri polgárnak kebele, és szent megilletetödéssel kiáltja Mózes­sel : ezt a napot emlékezetben tartsátok, és ünnepnek szen­teljétek örök tisztelettel. —Száz év járt le, hogy Győr ne­mes káptalanunk földes úri hatalmától magát megszabadí­totta, és dicső Mária Thereziától, a jó honanyától sz. kir. vá­rosaink sorába emeltetett; ki ez által is törekvék boldogítani magyarjait, kiknek nagylelkű körében kérése véggyógysze­­rét keserű sorsának, s kiknek keblét a nemes önföláldozás és jogvédelem tüze bevité­z iránta. — Városunk tőle és utódaitól ápoltatván, szépen haladott a szép ösvényen, habár a több felöl tornyosuló föllegek, a visszavonás szelleme­­szülte háborúk akadályoztatták is a békés haladásban. — Reggeli 10 órakor mélt. megyés püspökünk a nagy számmal összegyűlt közönség élénk örömére egész udvari díszben a főegyházba ment, és nagy misét mondott.­­ A hatóságok is méltányolák a nap jelességét, fontosnak ismerék a napot, mellyben halják, hogy a lakosok remegő ajkain boldogság óhajtása hangozék, és vágyaik, a nap örömében részesülvén, teljesülést értenek. Dicső látvány­ a mélt. főpap, a nemes káptalan, a lakosok nagyszerű csapatja állott lelkesedés szent tüzével oltárunk zsámolyánál. — Lelkének lelkéből imádkozék kegyes főpapunk, mikép az ég üdváldásai minden városi polgár mellében életre költve, tenyésszenek. — Imádkozunk mindnyájan, hogy szabaddá lett városunk is föllépjen a békés haladásnak pályájára, hogy új életet ad­jon a szorgalomnak, hogy fejtse ki szunnyadó erejét, a do­­log tehetetleneket ültesse az irgalmasság asztalához, a bete­geket, árvákat, öregeket, vakokat ápolja, nekik enyhülést szerezzen, hogy igy városunk a béke áldásai között abbant mi jó, szép, való és hasznos, virágzásra emeltessék. — Is­tenszolgálat után a nap jelesei, nagytiszt, s tudós Susich György bágyogi plébános ur főegyházunkban a vallás szük­ségességéről értekezett, s megmutatta a mély bölcselő, hogy nélküle a városok nem állandók, hogy a vallás törte meg a polgárisodás pályáját, és hogy a morált szilárdabb alapokra vallás épité. — Nagytiszt, és tudós Hupka Ferencz ur, a

Next