Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-12-03 / 96. szám
96. [59.] szám* A fiirnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésévél ; — a Századunk terjedelmest) politicai s rokon’tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. 1 KOK December 3.1843. Szerkeszti s kiadja Balásfahi Orosz József. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütörtökön. Előfizetés 12-ik félévre postán (i fr 48 kr. p., helyben boríték nélkül ti fr., borítékkal G fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalma sok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Figyelmeztetjük a t. ez. közönséget lapjaink jövő nyJLI-ik évi folyama iránti rendeletük minél előbbi megtételére , minthogy fölösleg számu példányokat nyomatni nem szándékunk. Az előfizetés ugyanaz marad, t. i. postán 6 frt. 48 kr.; helyben, borítékkal 6 frt. 12 kr.; boríték nélkül pedig 6 frt. égő pénzben. — Helyzetünk azon kedvezősége mellett, hogy az országgyűlési tanácskozásokat, különösen a téli közlekedés nehézből tévéig minden más honi lapoknál — egy, néha két számmal is — előbb adhatjuk tudósításainkat, lapunk eddigi szelleméhez s irányához ezentúl is hívek maradunk. A szerkesztőség. Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Országgyűlési tudósítás. A 113-ik kerületi ülésnek az esküdtszékek iránti részletes folyama. I Iyik kér. ülésben a kir. levélre szerkesztett fölirási javaslat hitelesítve. 78-ik országos ülés mind a két táblán. A Kir. és RRek ülésében a kir. levélre kört fölirási javaslat kér. szőnyegre; a horv. követek fölszólalása miatt zavargások, az ülés eredmény nélkül eloszlatik. 115ik kér. ülésben, a rendkívüli állapot iránti tanácskozás másnapra halasztalik. 116ik kér. ülésben óvás az alsótábl. elnök tegnapi eljárása ellen, s elállás további annyagi kénszeritéstül a horv. követekre nézve. Tudósítások Liptó és Pozsega megyékből. Vegyes közlések. Ausztria. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Barcelona meghódolt. Poroszország. Kis futár. Magyar iró. Hirdetések. Magyarország. Ö cs. s após!, k. Felsége Zichy Ilypolit gróf mogyoródi plebánust „simegi sz. Jakab“ czimzetes apátsággal — továbbá Németh János szombathelyi kanonokot „ráczkevi sz. Pantaleon“ czimzetes apátsággal felruházni legkegyelmesben méltóztatott. Ö cs. s apóst. k. Felsége Rósa Károly m. k. udv. canczellariai fogalmazó gyakornokot tiszteletbeli udvari fogalmazóvá legkegyelmesben kinevezni méltóztatott. A nm. m. k. udv. Kamara Schwanda János nyugalmazott kulai kamarai igazgató helyébe Kristofek József eddigi apatini kamarai igazgatót, saját kérelmére, áthelyezni — az ekép megürült apatini kam. igazgatóságra Zahoray Márton húsz ti kam. igazgatót — továbbá a zombori megürült kam. kasznárságra Markovits Antal eddigi rakomazi kam. ispánt — végre a bácsi kam. uradalmakban megürült ispánságokra, s ugyanis: Szantován Peidlhauser Julius zombori kam. igazgatósági díjtalan gyakornokot, Sztapáron Bieniczky Ágoston palánkai tisztirnokot; Veprováczon Frank Károly zombori kam. igazgatósági díjtalan gyakornokot; Apatinban Springer János díjtalan gyakornokot ; Kupuszinán Nagy Károly kulai kam. igazgatósági írnokot, végre a szilbasi utonrendszeresített ispánságra Fogot József tisztirnokot — hű és buzgó szolgálatuk következtében kegyelmesen kinevezni méltóztatott. Az oraviczai k. ellenpróbáló állomása Szabely István rézbányái kir. bányamérnök- és beváltó-próbálóra ruháztatott. Országgyűlési közlés. Említettük a 113-ik kerülésről előbbi számunkban közlött rövid értesítésünkben, mikép az esküttszék el- vagy nem fogadása ügyében, miután az azt pártoló orsz. munkálatbeli külön vélemény felolvastatott, egy pártoló s egy ellenző előadás történt. Az esküttszékeket pártoló tag a kimerítő vélemény után csak némely megjegyzéseket kívánt még a tárgyra vonatkozólag előterjeszteni, nem látván czélszerűnek, hogy az illy nevezetes tárgyaknál, habár minden követ el volna is látva utasítással, a vitatkozás mellőztessék, mert kölcsönös megvitatás útján fejlődik a talán kevésbé ismert institutiók iránt világos nézet, erősül a közvélemény s könnyebbitetik az uj intézkedés behozatalának útja. Az eskürtszék, úgymond, azon szellemi mozgalom eredménye, melly Európát átrezgi Lizabontól az Orosz birodalom véghatárainak jeges országáig. A törvények előtti egyenlőség, a bírói független állás, s az ezek által biztosított polgári lét, képezik a státusok létalapját. Ezeknek egyik alkatrésze az esküttszéki institutio, s Hume-val együtt azt állítja a szónok, hogy Albion mostani virágzását az esküttszékek által nyerő, ezek által emelkedett politikai jelentőségének magas fokára. Azért hatottak ezek át Amerikába, Francziaországba stb., s azért ragaszkodtak újabb időben Poroszország és Bajor hon polgárai olly határozottan ezen intézetekhez. Ha olly elvekről volna szó, mellyeknek gyakorlati kivitelét s eredményük jótékony voltát a tapasztalás nem bizonyítaná, legkevésbé sem csudálkoznék, ha valaki ezekhez rettegve s óvatosan nyúlna, de miután a kérdéses intézetek üdvös voltának biztos példái állanak előttünk, nem lát okot idegenkedni azok behozatalától ; mert nélkülök a status élete oly olyan, mint a gyertya, melly a sötét pinezében elalszik. Az esküttszéki institutio levonja a leplet az igazság istennőjéről, mellybe ezt burkolni nem lehet, nem szabad. Mondathalik, hogy ez által rögtön nagy változás fog történni társas állapotunkban, s felforgattatnak némely eddig fönállott szokások; de ha a pusztaszeri országgyűléstől kezdve mostanig áttekintjük a törvényhozás korszakait, látni fogjuk, hogy minden országgyűlésen történtek tetemes változások az idő és körülmények kívonata szerint, mert a nemzetnek bal viszontagságok járma alatt az ismert roszat nyögve hordozni nem kell. Ha tehát meg vagyunk győződve arról, hogy valamelly változtatás sem szellemileg, sem anyagilag nem veszedelmes, sőt más országokban legüdvösebb gyümölcsöt terem, s a nemzetélet palládiuma gyanánt tekintetik: ennek megszerzése után nekünk is készséggel kell törekednünk , s ennélfogva ő a különvélemény szerint az esküttszékekre szavaz. — Az ellenvéleményű szónok, ki az eljárás szerkezetében, mint a választmány tagja 15 hónapig működött, kötelességének tartván , törhetlen hűséggel itt is mellette küzdeni, szinte nem látta czélszerűnek e tárgyat megvitatás nélkül szavazatra bocsátani. A szóló, mind azért, mert a jegyzőkönyvben az esküdtszék ellen felhozott okok a kérdésnek jogi oldalát kimerítik; mind azért, mert doctrinális vitát a felett: valljon az esküdtszék vagy az állandó bíróság biztosítja-e jobban az igazság kiszolgáltatását? illy nagy számú gyülekezetben folytatni lehetetlennek tart, hol a figyelmet és csendet, mint a mélyebb hatású parlamentáris vitáknak első föltételét, a legjobb akarat mellett is fentartani — hasztalan igyekezet, — e tekintetben véleményét lehető rövidséggel következőkben terjesztő elő. A szóló azt hiszi: 1) Hogy az esküdt benső meggyőződését el nem választhatja — mint azt az institutio szelleme kívánja — a tanúbizonyságoktól, oklevelektől és jelenségektől. — Ezek egyébiránt olylyan dolgok, mellyek nem szükségesek , ha a meggyőződés létezik , elégtelenek pedig, ha a meggyőződés nem létezik ; melly nem valamelly numericus calculuson, hanem egyedül józan belátáson alapulhat. 2) Hogy az esküdtek, ha valamelly törvény nekik nem tetszik, vagy azt keménynek gondolják, a törvényhozásnak akarata és saját meggyőződése ellen a vád alatti tényt nem történtnek kinyilatkoztatják, hogy a vádlott a törvénynek súlya alól menten kibújhassák, és így kötelességüket nem teljesítik egyszer félelemből, máskor pietásból, anélkül, hogy őket a törvénynek megtartására szorítani lehetne. 33 Hogy csak egy neme létezhetik a Jurynek, mellynek értelmezése az: egyszerű polgárok, kik sors által választatnak, nagy számban visszavethető!*, és kiknek hivatásuk határozni némelly pontok iránt valamelly ügyben, és megint visszalépni a nép soraiba. A felolvasott különvélemény szerint 120 esküdt a nemesek által egy egész évre fogná választatni; ezen institutio egy amphibium, melly sehol sem létezik, mert az állandó biró-collegium helyébe nem a polgári társaság lépene, mint az esküttszéki institutio szelleme kívánja, hanem egy más testület, melly lényegesen különbözik a Jury fogalmától; és midőn a különvéleményben a választás elvét kimondották, ki nem látná, hogy a Jury tábláját a pártok fogják betölteni, mert mostani alkotmányos állásunknál fogva , melly a különféle pártok létezését mintegy méhében hordozza , a pártoskodás eredményei a practicai életben kikerülhetetlenek. Ezt előre bocsátván, e jelen kérdés politikai oldalát: valljon t. i. hazánk alkotmányos intézeteivel és a fenálló viszonyokkal összeférheti az eskü-etszék? a szónok bővebben taglalta, állításit azon elismert axiómára alapítván, hogy törvényeink és alkotmányos intézeteink a nemzetnek sympathiájára és állandóságára csak akkor számolhatnak, ha a nemzetnek gondolkozásmódjával, közéletével, institutióival összehangzásban, vagy mint a csatorna a viz színével, úgy a törvények a nemzetnek ideáival, egyenletben (niveauban) vannak. Ha ezt nem tekintve, akár elavult rendeletek mellett marad a törvényhozás, mellyek ellen a kifejlett közszellem folytonosan nyilatkozik, akár uj törvényeket hoz, mellyeket a közszellem nem kíván ; mind a két esetben nyughatatlanságot, békételenséget okoz, mert a polgárok az elveszített öszhangzást visszanyerni, magukat saját ideáikkal au niveau egyenletben tenni törekednek, melly igyekezet a törvényhozás hatására elnyomólag hat, azt paralysálja, sőt a törvénynek sikerét megsemmisíti. Ezek folytán a szónok azt állítja, hogy a Jurynek hiv kifejlesztése hazánkban nem lehetséges, mert alkotmányunk inkább a Rendek, mint a képviselői rendszer eszméjén alapul, mert a tömeg az értelmesség alsóbb fokain áll, — és így a közszellem , népérettség, és a sociális kiváltságok, némi előleges lapítása nélkül valóságos és üdvös befolyást ígérő Jury nem is gondolható. Ezt a szónok, egyszerű constatkrozott ténnyel bizonyítja. Polgártársaink 710 része még a népképviselők választásához nem járul, de a különvélemény szerint a Jury tagjai ezekből választathatók ; tehát azoknak, kiknél a képviselők választásához szükséges értelmet fel nem teszünk, mert máskép őket abból kizárni égbe kiáltó igazságtalanság ! — bíráskodási hatalmat adván, a bírói hivataloskodáshoz megkivántaló képességet tulajdonítunk. Furcsa logica! mihez kell több értelem, a képviselők választása vagy bíráskodáshoz? Erre legjobban fognak azon követek felelni, kik midőn a városi választók qualificatiójáról volt szó, okoskodásaik súlyát minden minimum ellen abban találták, hogy „ezek még csak képviselőket választanak, mihez csekély értelem kívántatik ,nem tanácskoznak, nem bíráskodnak, mihez több értelem és egy nagyobb vagyonbeli qualificatio szükséges.“ A 100 ff. jövedelmes nemnemes polgártársaknak tehát előbb választói jogot kell adni, lássuk eredményét, és igy menjünk fokról fokra a jogoknak megadásában. — A. után B. következik, nem Z. Az esküttszék pedig zárköve az alkotmányos intézeteknek. A két javaslat közt, milly javaslatra hajlanánk? a 12 millióm lakos válaszsza önkebléből ki a legjobbat és okosbat, s az büntessen meg belátása és lélekismerete után mindenkit azon törvények szerint, mellyeket 500,000 nemesnek képviselői hoztak? vagy azon népesség válaszsza a legjobbat és okosbat, és ezek hozzanak legjobb belátásuk szerint törvényeket, mellyek szerint az 500.000 nemes által választott állandó bírák. Ítéletet hozni kötelesek? A szónok a másodikat fogadná el, és ennek életbeléptetése után a többi szükséges rendeletek eszközlésbe vételére törekednék. Először választói jogoknak gyakorlatára kell a nagy számnak utat nyitni, s csak azután a bíráskodásra. Népképviseleti rendszer nélkül Juryt behozni anomália. Hogy állunk továbbá az eskültszékek második feltételével: a törvény előtti egyenlőséggel? a nemes, a fogságot és halált kivéve, minden testi büntetéstől ment, büntető per és törvényes ítélet nélkül nem büntethetik;— a nemnemes, főleg a szántóvető, a földesurnak, szolgabirónak, esküdtnek és a falusi bírónak palczája és önkénye alatt izzad és szenved, és a kíntól majd majd kiszakadó szavát, ha csak az úz Isten nem, más ugyan nem igen hallja. A nemes nem ritkán, bármi ily excelsusokat kövessen el, mégis minden törvény mellett büntetlen búvik ki, ha azt nemnemes irányában követte el. Nem abban van helyezve a dolog, hogy ez ritkán történik ; de hogy büntetlen történhetik. Ezen természet elleni állapotnak az orsz. választmány által javasolt eljárás véget akar vetni, megállapítni a törvény előtti egyenlőséget; de ki tagadhatja, hogy ezen egyenlőséget 800 éves egyenlőtlenség után csak lassan bírhatni tökéletes kifejtésre, és ezen kifejtés okvetetlen veszélyeztetve van, hogy ha ugyanazoknak, kik századok óta a legkisebb politikai jogoknak gyakorlatában részt nem vettek, kik szolgai állásban a nemesi rendnek önkénye alatt nyögtek, egyszerre és azonnal bíráskodási hatalmat akarunk adni, éspedig azok felett, kik az igazságkiszolgáltatás és mindennemű politikai jogok kirekesztő gyakorlatában vannak. Mindent adni akarunk legjobb módja, hogy semmit se kapjanak, pedig az országos választmány által javasolt eljárás nyilvánosságot, szóbeli eljárást, törvény előtti egyenlőséget, szóval mindennemű önkény elleni biztosítást nyújt a nemnemesnek; és mindezeket egy esküttszéki tervnek akarjuk feláldozni m olly esküttszéknek, melly a nemesek kezeibe adván az esküdteknek választását, a nemnemesek reményeit kijátszani, és azokat nem édesgetni, de újabban is elidegeníteni fogja ? A szóló légben lebegni nem szeret, ő az esküttszékeknek létesítését lehetetlennek tartja annyival inkább, mert hazánknak közszelleme ezen instituciót nem kívánja , és ez a szólónak második fő ellenvetése. Igaz, hogy a nemnemes, keblében igen sokat kíván, és ha lesz ereje, impetuose is fog kivánni ; de most nem tudja tulajdonkép, mit kíván, és neki mit szabad kívánnia ; épen azért legszentebb kötelességünk, hogy kívánatnak mi adjunk irányt, mi igazítsuk és rendezzük el vágyait. S tesszük-e ezt, midőn a helyett, hogy terhein segítenénk, választási jogainkat némi részben reá ruházván, magunkhoz felemelvén azt mondjuk neki: Te felettünk bíráskodhatsz, ha a nemes választó tégedet esküdtnek választ. Ebben gúnyt látván, azon első kötelességünk teljesítésére fog inteni, hogy létét az önkény alól kimentsük, és azt kirekesztőleg a törvény alá iktatván, először is azon súlyt vegyük le róla, mellyet önkény szül. Ezt, és ismét csak ezt akarja a szónok elérni az országos választmány javasolta eljárás által. Szép az emberiség jogaiért bátran zengő szó ; de midőn tettekre kerül a sor, a szóló a kivihető rendeletnek, bár nem olly liberális mint a kivihetetlen törvény, elsőbbséget kénytelen adni és ezen vélemény iránya szerint működni, a törvényhozás kötelessége. Hiában hivatkoznak a különvéleménynek aláírói hazánk közszellemére; ez az esküttszék institutio-