Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-27 / 17. szám

vés békétlenségével, mig végre a választmány véleménye elvettetett, s a többség akaratra ezen határozatban kimon­datott : örök adót semmi sziki alatt fel nem vállalunk , hanem a szeretett haza közjavára fordítandó vállalatokhoz járulni mindenkor készek leszünk; s ez értelemben fog utasítás adatni leendő követeinknek az országyűlésre. Nem kevesebb figyelemmel kísérek a BR. választmányuk javaslatát az ősi­­ségre nézve, mellyel, a mennyiben ipar tekintetébül káros hatású a nemzetre, el­törleszteni, ellenben, mint nemzetisé­günk fentartására kívánatost és szükségest fen­tartatni óhaj­­ták, s követeiknek meghagyatni rendelék e nézetből indulni ki, majd ha az országgyűlés e tárgyban intézkedik. Legin­kább a zálogbirtokok s birói foglalások által zálogosított ja­vak voltak az eltérések okai. A választmány javasolta min­den zálogos birtok 12 év múlva, ha ki nem váltatnék, elörö­­külését, a birói zálogokét pedig 3 évre szor­íni, mig végre e tárgyban csak általán­osságban adandó utasítás minden részletes belé bocsátkozás nélkül fogadtatott el. Birhatási jog egyedül csak magyar nemesnek, mint eddig is divatozott, tartassák fen. Majorátus nem kell sem most, sem jövendőre, s az eddigelé felállíttattak azonnal szüntessenek meg; jö­vendőben pedig soha ne állíttassanak fel Mindazáltal a köz­nemesség fentartását óhajtva, szívesen megegyezik abban, hogy az osztályok által okozandó végképen f elgyöngülés valamikép akadályoztassák. Mi végre a minimum törvény általi meghatárzásában közösen megegyeztek. A vegyes házasságok kérdése ismét előfordult, s ámbár a protestáns rész sem óhajthatja azokat, mégis sérelmet lát, ha gátoltat­­nának. Vajha meg lehetne azokat polgárilag is tiltani ! a vá­­laszmány az utolsó országgyűlésen följelentett törvény ter­vét most is elfogadhatónak vélvén, a BR. abbani megállapo­dását tapasztalá. Hosszas vita kerekedett meg az ország­­gyűlési követek szállásaik miatt. Hallánk több új. megyei leveleket, s majd más megyék mintájára intézkedtünk. Ha­nem Nyitra csak nem régiben megszüntetett előfogatunkat ismét föléleszté, gyorsabb közlekedés tekintetéből tehát mi is adunk mindenféle utasoknak 1 állomásra 2 p. f. és tiz­egö kr. borravalóért előfogatot, s óhajtjuk, minél többen hasz­nálják szolgálati készségünket. Hús árát 1 krral fölebb emeltük. Vácz, febr. 8. Ma farta a helybeli s körvidéki össze seregeit t. ez. közönség legnagyobb száma a Curia czimü vendéglő díszes teremében a váczi járásbeli jegyzők nyug­­intézete alaptőkéjének felsegélésére, sorsjátékkal egyesített tánczvigalmát, r. Párniczky Edvárd szolgabiró ur, mint házi gazda f­el­ügyelés­e alatt. Ezen valóban dicséretes intézet felsegélésének tervezője s alapitója tek. Párniczky Edvárd szolgabiró ur, ki is két év előtt, ezen üdvös kísérlethez ha­zafiul buzgó szeretetből járuló, olly czélból, hogy a váczi járás azon szegényebb sorsú jegyzők s tanítók özvegyeinek s árváinak némakép enyhítést nyújthasson, kiknek mostoha sorsuk csak szánakozásra gerjeszhet minden tisztán érezni tudó kebelt; a midőn az emberiség szent ügyében fárado­­zók árvái, olly igen silány jutalmazások miatt, gyakran si­ralmasan kénytelenüé lennek hordozni a nap és az idő válto­zásainak sokféle terheit. — A tisztelt közönség meleg rész­véttel viseltetett ez idén is, kivált a szeretetre méltó hölgyek s bájos kisasszonyok becses kézi kiszélményeikkel örömest járulának ez intézet felsegéléséhez. D. K. A pesti jótékony asszonyegyesület bevétele 1842. év­ben következőkből állott: Ő cs. kir. fensége a nádor adott 2500 fr., ő cs. kir. fensége a nádorné 750 frtot, Aichmayerné szül. Salamon Róza a. 50 fr., Almásyné sz. Horváth Róza asz. 100 fr., Almásyné sz. b. Prónay Antónia a. 12 fr. 30 fr., Bánffi-Borbély b. Amália a. 50 fr., Batthyány-Majláth gr. Erzsébet a. 50 fr., Batthyány-Zichy gr., Antónia a. 200 fr., Bene Mária a. 25 fr., Bohus-Szögyény Antónia a 150 fr., Boráros ősz. Eleonóra a. 10 ft, Boronkay-Baros a. 50 ft, Burgmann Károly ur 25 fr., Dercsény K. János (alapítványá­nak kamatja) 60 fr., Dessewffy-Wenkheim gr. Paulina a. 50 ft, Eötvös József ur 12 fr. 30 fr., Festetics-Kray Borbála a. 50 ftot, Forster-Ruttkay Karolina a. 50 ft, Fest-Frölich Lu­­czia a. 25 ft, Frölich-Weber Friderika a. 50 fr., Frölich- Zwicky Veronika a. 50 ft, Gosztonyi-Chyczy a. 50 ft, Gö­­möry-Bogsch Julia a. 100 ft, Gyra Katalin a. 100 fr., Hal­­bauer Therézia a. 100 fr., Iluid Auguszta a. 50 ft, Hoffmann Anna a. 50 ft, Jurenák-Frölich Vilma a. 25 fl, Kappel Emilia a. 30 fr., Károlyi-Zichy gr. Karolina a. 310 ft, Klopfinger ur 10 ft, Kendeffy-Bethlen úrné 37 fr. 30 kr., Krausz-Bogsch Erzsébet a. 50 fr., Kray b. Amália a. 25 fr., Kray özvegy báróné 50 ft, Legrand Antal ur 20 ff, Liedemann-Kralo- Vánszky Julia a. 37 fr. 30 kr., Liedemann Sámuel ur mara­­déki (alapítvány kamatja) 150 ft, Lázár Anna kisasz. 15 ft, Majláth-Uzovics Karolina a. 75 ft, Malenicza-Derra Hona a. 125 ft, Managelia őrnagyné 50 ft, Marich-Kray báróné 100 ft, Máriássy-Szepesy Mária a. 62 ft. 30 kr., Nádosyné asszony 37 ft. 30 kr., Neumayerné asszony 37 fr. 30 kr., egy névtelen alapítványa 50 fr., Novák János alapítványa 200 ft, Orczy-Batthyányi gr. Terézia a. 50 fr., Orczy-Be­­rényi gr. Erzsébet a. 25 fr., Pollák Eleonóra a 25 fr., Ottlik- Hilf Anna a. 30 ft, Pekari Therézia a. 25 fr., Pscherez úr 10 ft, Ritter Keresztély ur 10 fr., Rosty-Eckslein Anna 200 ft, Rupp Thekla a. 12 ft, 30 krt, Simonyi Borbála a. 100 ft, Schaefferné a. 12 ft, 30 kr., Schlechta Klára a. (hagyomá­nya) 500 f­t, Sina báró-Nikaruzi Mária a. 125 ff, Sina báró- Gyra Katalin a. 125 ft, Sina báró Derra Katalin a. 125 ft, Sina báró Ghika Ifigenia a. 125 ft, Steinbach Ferenczné Anna a. 10 ft, Steinlein gr. -Heilenbach Zuzanna a. (alapítványá­nak kamatja) 150 ft, Strobel Julia a. (hagyománya) 50 ft, Szapáry gr. -Orczy Anna a. 50 f­l, Szártáry János úr 40 ft, Szapáry gr. -Almásy a. 100 ft, Székely Károly ur 10 ft, Szécsen gr. -Almásy Józefa a. 200 ft, Szepessy Ferencz ur 12 ft, 30 kr., Szirmay-Gyürky Johanna a. 100 frt, Teleki gr.-Jeszenák a. 50 frt, Thurn Erzsébet a. 50 ft, Török Lu­­dovika kisasz. 50 ft, Tioscher-Szuhetti Anna a. 5 ft. 50 krt, Valero-Weisz Katalin a. 50 ft, Vogel Sebestyén hagyomá­nyának kamatja 50 ft, Vay b.­Geymüller Katalin a. 250 ft., Vrányi Konstantin ur 40 ft, Wenkheim gr. Orczy Paulina a. 50 ft, Wiezer Erzsébet a. 25 ft, Zalay Aloizné a. 30 ft, Zichy gr. Kray Mária a. 100 ft, öszv. 9240 ft. 50 kr. mind vált. pénzben; azonkívül jött be az ujesztendei köszöntések meg­váltásából 1152 ft. 28 kr., az 1842 évi január 9-én tartatott álarcsos bálból 4985 ft. 30 kr., Guerra Sándor ur társasága által adott lovagjátékból 141 ft. 55 kr., a budai egyesület részérül a közös szembetegápoló intézet 1841 évi költsé­geinek félrészbeni pótlása fejében 460 ft. 5 kr., végre a pesti szegénybiztosság részéről 2885 ft. 11 kr., s igy leszen az egész bevétel 18,865 ft. 59 kr. vált. Melly pénzből a házi szegények fölsegélésére fordiltatott 17,918 ft. 33 kr., a szembetegápoló intézetre 920 ft. 10 kr., gyógyszerekre 27 ft. 16 kr., összesen 18,865 frt, 59 kr., váltóban. Vegyes rövid­ közlések. Buda-Pest. A bu­dai tisztviselők a két társasági lánczvigalmakból fenmaradt költségfölösleget 501 fr. 40 kr. pp. jótékony czélra, a budai nőegyesület rendelkezése alá adák. — A pesti nőegyesü­­letnek magyarlelkü Károlyi György grófnő elnöklete alatt febr. 11 -kén tartott ülésében határoztatott, hogy ezentúl az egyesület jegyzőkönyve, tanácskozásai s tiszti jelentései magyar nyelven folyta­thassanak. — A pesti polgári lö­­vészegyesü­lelm­ek e napokban tartott egyik gyülekezetében, Mayerly Xaver úr, főlövészmester indítványára határozatta jön, hogy a lövészhely latin homloki­ása magyarral cserél­tessék föl. — A gőzhajózás ezévi jelentései ikervárosunk falain kizárólag csak német nyelven valának fölragasztva. — E napokban készült el ismét egy új gőzös „Wien11, melly idén kezdte meg pályáját Pest és Bécs között. Versenytársa „Pest“ egy tizenhat ös hosszú pompás hullámhasító, erősen készül a városunk fölötti ismeretes hajógyárban. — F. hó 2-kán a körkatonák templomában, Estei Ferencz Ferdinand félig gyalogezredéből Hagymási István, Kenderesi Imre s Kovács József közvitézek, lemondván a helvecziai vallási ér, a r. cath. anyaszentegyház kebelébe visszatértek . Szé­ke­s - F­ej­é­rv­ár 11 méh, gyümölcsfá-­s dohány-egylet ala­kult. Az egylet 200 részvényesekből áll , egy részvény 10­0 forint; részvényesek nők is lehetnek. Az egyletnek egy pártfogója, három igazgatója, egy tollvivője, pénztárnoka, ügyésze s tizenkét tagból álló választmánya van, ezek vá­lasztatnak s ingyen szolgálnak. Az egylet három iparágat irányoz s három jegyzőkönyvet visz. Ülések a városház teremében tartatnak. — Nagy-váradon báró Bémer László uton kinevezett nyáradi püspök elfogadására mind egyházi, mind világi részről fényes ünnepély-készületek terveztetnek, miknek legfőbb ragyogványa mindenesetre a keblek öröm- s tisztelet-érzete leend, minthogy e királyi magas kegyelemből eredt kinevezés annyival örvendetes­ben hatotta meg mindnyájok szivét, minél köztudomásúbb, mikép a legfelsőbb kegyelemben részesült jeles férfiú leg­inkább engesztelésre birhatandja Bihar körében azon elme­­ingerültséget és szivbeli idegenkedést, melly korábbi évek eseményeiből váratlanul ártalmasan fejlett ki. Miszerint minden felekezetek azon hízelgő reményben egyesülnek, hogy a kinevezett föpásztornak szelíd szelleme s nyájas le­ereszkedő szívessége, párosulva keresztényi magasztos em­berszeretettel, minden valláskülönbség nélkül megnyerendi a kebleket s viszont összeforrasztandja a felebaráti szeretet tágulni kezdett kapcsait.— Nagy-Becskerek. Nálunk „Torontáli gyár-védegylet“ czim alatt, múlt évi december­ben, társaság alakult, mellynek tagjai magokat, honi gyap­júszövetek viselésére s honi papír használására kötelezik. Az alapszabályok már kinyomvák; a társtagok száma 150en felül van , köztük a nemes megye s több uradalom, a meg­­kivántató papírmennyiség s cselédjeik öltözetére nézve. A társtagok külföldi borok nemvételére és nemfogyasztására is, többnyire kötelezék magokat.— Titkán (Szalmárban) Bokor János r. kath. lelkész az ottani iskolás (30) gyer­mekért járandó tanpénz fizetését magára vállalta. — Újvi­déken a zsidó község, Kamber polgármester elnöklete alatt nem minden zavar nélküli elöljáróság-nyitást tartott, melly alkalommal Menzl Jakab zsidóközségi bírónak vá­lasztatott. Erdélyi országgyűlés. A január 16-kn tartott szászharminczkettedik ülésben a jegyzőkönyv megállítása után elnök - nagymaga felszólítja az illető egyéneket, hogy miután a múlt ü­lés 603-k. száma alatt napirendre tűzetvén a Hátszeg városa sérelme és 1810/11 -béli törvényczikkek tárgyában készült feliratok, úgy­szintén az országos múze­um s tanácskozási terem, és nemzeti színházat illető felirat és törvényjavaslatok öszveolvasása, aláírása, megpecsételé­­se a kir. biztos ő nagymlgához leendő felküldése, azon iro­mányok tisztába íratva felhozattak­ a pecséteket adják elő, mire a pecsétek előadatlak. Elnök ő nagymlga felszó­lítja a Bket, hogy Hátszeg városa, és 1810/11 -ki törvény­­czikkek tárgyában készült irományok pecsételtessenek­ be, s csak azután vétessék elő az országos múzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási teremet érdeklő felirat, és törvényjavaslatok bepecsételése tárgya; mire azon feliratok az azokat kísérő tudósításokkal együtt öszveolvastattak, a szokott módon hitelesítettek, és a három nemzet pecsétjeivel bepecsételtettek. — Elnök önmaga előre bocsátván, hogy mi­után a fennebbi két feliratok bepecsétlése megtörtént, hátra van még az országos múzeum, nemzeti színház, és országos tanácskozási terem­ tárgyában kelt felirat és törvénycikkek megpecsételése, mire nézve bárha a szász törvényhatósá­gok követei óvást jelentettek is, nem látja szükségesnek, hogy azon óvást a Klinak és Klínek tanácskozás tárgyául kitűzze, minekutánna a­ közelebbi ülésben olly nagy több­ség jelentette ki magát az iránt, hogy a BR. teljességgel semmi jogát nem látják arra a szász törvényhatóságok kö­veteinek, hogy a pecsétet eltartóztathassák, miszerint a 3-k. felirat és törvényjavaslatok megpecsételése is minden kétsé­gen kívül meg fog történni. Azonban minthogy Szebenszék követe Schreiber Simon fennebb a 605-k. szám alatt egy olly nyilatkozatot tett, melly eddigi nyilatkozatában nem volt tisztán látható, az iránt hogy a KK. és RR. megnyugta­tására a constatus szó használata által teljességgel a szász követek a curiatum votum gyakorlatába belépni nem kíván­nak, s ezen nyilatkozatát a több szász követek is pártolá­sokkal magukévá tették: remélli, hogy ezáltal a KKnak és RRnek e tárgybeli aggodalma megszűnt, felszólítja azért a KKat és RRet, hogy eziránti nézeteiket nyilvánítsák, s ha részekről is úgy találják, hogy a fenelbbi nyilatkozat által az aggodalom e tárgyban szüntetve van, azon esetben fo­­gadják­ el az ellenvéleményt ő Felségéhez leendő felküldés végett. Mire a KK. és KR. határozták: A constatus nevezet, mint polgári alkotmányunkba semmi esetre nem illeszthető, merőben törvény és alkotmányellenes kitétel, nem ok nélkül szülte a KK. és KR. előtt azon aggodalmat, hogy ezáltal polgári alkotmányunk alapjaiban megrendittetni intéz­telik, a mennyiben az a curiatum votum megalapításának, mellyre törekvésüket a szász követek több rendbe nyivánitották, s melly aránti kérelmük most is a rendszeres biztosság elött áll, mint első talpköve tétetnék—le; mindazonáltal miután a szász követek jelen nyilatkozatukban önként és tisztán ki­jelentették azt, hogy ezáltal a curiatum votum gyakorlatába lépni nem kívánnak, ezúttali aggodalmukat eloszlatván, a beadott ellenvéleményt azon nyilvános kikötés és határozat mellett elfogadják, hogy ezen kitétel soha és semmi szín alatt erősségül és alapul, semmi jog, s jelesen pedig a curi­atum votum követelésére ne szolgálhasson, és fel ne hasz­náltathassák ; meghatároztatván egyszersmind az is, hogy ezen alkotmányellenes kitétel csak mint formasági kifejezés is nem használható, nem lévén annak polgári alkotmányunk­kal egyeztethető semmi törvényes értelme és jelentése, a­miért is mindazon irományok, mellyek országgyűlési tagok által, legyenek,ha azok valamellyik nemzet öszves követei, az országgyűléséhez beadóinak, s a constatus nevezetet foglalják magukban, az ország rendei által el nem fogadha­tók.­­ A­mi pedig a nevezett ellenvélemény belső érdemét illeti: arra nézve a KK. és KR. a felterjesztendő feliratban a következendőket látták szükségesnek megjegyzésképpen említeni.­­ A­mi illeti először is a múzeumra tett külön vé­leményt: erre nézve e KK. és RR.úgy látják, hogy arra még akkor sem lenne szükség észrevételt tenni, ha a nj szász nemzetre is az e részbéli rovatait kiterjeszteni kívánták volna, mert azok, mik a külön­véleményben e tárgyra mon­datnak, nem ellenvetések a KK. és RR. határozatának gyen­gítésére, hanem inkább Ön mentségek arra nézve, miért nem kíván­ a múzeum felállításában a szász nemzet részt venni. A­mi az ország házára nézve az ellenvéleményben tett azon észrevételt illeti, hogy valameddig az 1791 —b­ 10 és 11­ k. czikkeknél fogva joga van ő Felségének az ország­gyűlést, mindenkor tetszése szerint oda hívni egybe, a hová jónak látja, addig szü­kségfelelni országos teremről intéz­kedni, mert ez által az ő Felsége joga koc­káztatik: erre nézve a KK. és RR. a feliratnak azon szavaira kívánnak hi­vatkozni, mellyekkel tisztán kifejezik azt, hogy ő Felségé­nek ezen törvényes jogát teljességgel kérdés alá hozni nem akarják; továbbá az országos tanácskozó terem építésére tett rovatalbéli részesedés mértékére nézve az mondatik az ellenvéleményben egyfelől, hogy a két nemzetnek nem vol­na joga, a harmadik nemzet megegyezése nélkül reá rova­tait tenni, más­felől pedig a részesedés mértéke iránt létetik észrevétel, erre nézve a KR. és RR. azt jegyzik meg, hogy miután az 1791 -b­ 11-k törvényczikk tisztán elhatározta azt, hogy az országgyűlési határozatokban az individuális szózatolás dönt, curiatum votumnak helye nem lévén, az első ellenvetés önként elenyészik. A mértékre nézve pedig úgy találják a KK. és RR. hogy sokkal kisebb mértékben terheltetik az egy harmaddal a szász nemzet, mintha a con­­tributio vétetett volna fel­ mértékűt, mert ezen esetben az egy harmadnál bizonyosan nagyobb mértékben kellett volna hogy részesedjék a rovataiban, s igy a KK. és RR. még ked­vezéssel voltak a szász nemzetre akkor, midőn őt csak egy harmadba akarták részesíteni. A­mi a külön­vélemény azon ágát illeti, hogy a fundusok öszvezavarása által a szász nemzet a múzeumra és talán éppen a színházra is adózásra szoru­latnék, erre nézve a KK. és KR. a feliratban felfejtendő­­nek határozták, miszerint a BR. határozata által tisztán ki van fejezve az, hogy a szász nemzet által fizetendő azon egy harmad t. i. 20.000 pengő forint a maga épségében meg­tartatván, arra fog fordíttatni, a­mire rendelve van t. i. hogy abból az országháza építessék. Végre az ellenvélemény azon ágára nézve, hogy a rovatai a magyar és székely nem­zetben csak azokra tétetett, kik adó alatt nincsenek, csak annyit kívánnak megjegyezni a KK. és RR., hogy a városok is adó alatt vannak, mégis ezen rovataiban önként részt vesznek. Melly észrevételt hogy a feliratban megemlíttesse­­nek, határoztatott; valamint az is, miszerint alázatosan ké­­rettessék­ meg ő F­elsége aziránt, hogy mind­addig, míg a függőben lévő több nevezetes tárgyak, jelesen pedig a sys­tematica deputatio, magyar nyelv, országos múzeum, nem­zeti színház és országos tanácskozási terem tárgyában, és szemelvények útján alkotott törvényjavaslatok törvény­­c­ikké válhatnak, az országgyűlés berekesztése idejét ke­gyesen meghosszabbítani méltóztassék. Indítványba hozatik hogy: a) a Magyarországgal leendő egyesülés tárgyában ré­gebben tett határozat kiegészítéséül, a közigazgatási bi­zottmánynak tétessék kötelességévé, miszerint a Magyaror­­szággali egyesülés tervét minden egyéb tárgyak előtt dolgoz­zák ki, hogy a közelebb tartandó országgyűlésre, a törvény­­hatóságoknak utasításokat adni módjok legyen. b) Alkottas­sák törvényjavaslat, mellynélfogva csak egy országos pecsét legyen. Melly indítványok közül az első elfogadtatott, a másodikra nézve pedig hová hamarább sor­sdatai határoz­ta­tott. ( Vége kövt Ausztria, Innsbruck, febr. 17. Múlt hó vége felé volt enyhe, déli szelekkel és záporokkal egybekötött idő után i. h. 4. és 5. több tartományiakban olly nagy hó esett, minőre évek óta nem emlékezünk. A hó az egész vidéken 2—5 lábnyi

Next