Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-04-02 / 26. szám
26. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmest politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Április 2. 1844. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetése 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül1 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a 1 o r. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Adakozás. Országgyűlési közlés. 123—124 országos ülés a FORBnél; élénk viták a városi munkálat sorszerinti szakaszai fölött. Küldöttség a történt változások rendbeszedésére. 176—177 ker. ülések. A bányajog iránt javaslatot készített kér. választmány munkálata napirendre tűzve és tárgyalva. Húsvéti szünet. Korábbi főrendi ülések részletei. Megyei tudósítások. Középszolnok-, Torna-, Sáros- és Baranyából. — Vegyes közlemények. Mátyás-emlék. Nagybritannia. Mérföldnyi petitio. O’Connell. Francziaország. Lamartine és Guizot. Spanyolország. Portugália. Újabb lázongás. Amerika. Hadi hangok az Egyesületben. Montevideo. Kis futár. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. s apóst. kir. Felsége Balassa Gábor ansariai püspököt, k. udv. tanácsost és előadót szombathelyi püspökké legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. s apóst. kir. Felsége Pyrker László egri érsek és pátriárkának a jénai egyetembeli deák tudós társaság tisztelet-tagi oklevelét elfogadni legkegyelmesebben megengedő. Ő cs. s ap. kir. Felsége Vitits Jánost szabadkai görögnem egyesült lelkészt a középső szalagos érdempénzzel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. " A körmöczbányai huzaigazgatás Sipos Péter zsernoviczi ellenalkárra és a zalatnai ideiglenes igazgatási pénztárirnokság Benedek Antal bángyakornokra ruháztatott. Adakozás. Kedves kötelességünk tudatni a haza közönségével, hogy egy nemeskeblfi orvossebész tudor lendítése következtében a Bécsben levő magyar orvostudorok és növendék orvosok 28 fr. 50 kr., egy pár nem-orvos hazánkfia pedig 2, s igy összesen 30 frt. 50 kr. pengőt adakoztak Kliegl ügye előmozdítására, kinek egy részről ugyan találmánya nagyszerűségét, más részt viszonyainak mostohasága közbeni szilárd szűrését a bon határain kívül is mé-1- tánylani buzgók és lelkesek valának. — Az irt öszveget Arányi Lajos orvostudor s tanár ur volt szives kézhez juttatni. — A nagyszerű találmány iránti vonzalom- és segélykészségnek egy másik bizonyságát sem szabad elhallgatnunk, t. i. hogy Jablanczy, ki Pozsonyban létekor a gép működése iránt szemtanuilag szerzett magának meggyőződést, csakhamar 15 példánnyal kedveskedék a művésznek „Adatok átalakulási első mozgalmunk történetéhez“ czimű, 1842 ben megjelent munkájából. — Köszönetszavaknál hathatósabb maga a tény, s így köszönet és magasztalás sujtásai nélkül sorozzuk ezt azon adatokhoz, mellyek a gép históriáját illetőleg lapjainkban legbővebben lesznek föltalálhatók. Országgyűlési közlés. Lapjaink előbbi számában eredeti szöveg szerint közlőtt k. k. válasz, melly a vallás tárgyában f. és hónap 25-kéről érkezett, magyar fordításban igy hangzik: „A császáris apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében a Fenséges Föherczegnek, fötisztelendő, tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos, nemzetes és nemes, nemkülönben okos és gondos, Magyarország s a hozzá kapcsolt részek országos Kir. és RBnek, kik vagy személyesen vagy követi hivatalt viselvén, megbízóik nevében az ő cs. kir. Felsége által kegyelmesen összehívott jelen országgyűlésre egybegyűltek, kegyesen tudtukra adandó. A vallás ügyében a törvényjavaslat iránt múlt évi július 5-én kiadott k. k. válasz tartalmából eléggé világos az, hogy ő császári királyi Felsége, midőn az országos Krikat és Réket annak értelmében az ezentúl kötendő vegyes házasságokból születő gyermekek milly vallásban neveltetése iránt, más, elvében szintolly üdvös mint biztos intézkedés előterjesztésére kegyesen utasította, — ezt, a lélekismeret szabadságának megmentése s azon világosan kifejezett okból cselekedte, hogy a vegyes házasságra lépő felektől minden kényszerítés eltávolítassék, mellyet az e tárgyban hozandó parancsoló törvény rendelete maga után vonna, s olly it követtessék, melly a katolikus más törvényesen bevett vallások elveivel vagy egyező legyen, vagy legalább sérelmetlen. — Miket az országos KK. és RR. múlt évi julius 8bán ez ügyben ő Felségének felterjesztettek, újabb gondossággal megvizsgálta, s legfelsőbb akaratának buzgósága szerint kegyesen kinyilatkoztatni parancsolá az országos KKnak és RKnek, hogy azok által, mik e fölirásban foglaltatnak, ő Felsége a kevéssel előbb előre bocsátott nézetektől el nem mozdítathatók, s olly kegyes elhatározattal van, hogy olly törvényhez, mellynek parancsoló rendelete, s valakinek vallása elveivel ellenkező kötelességek rátolása által a lélekismereti szabadságon, a mellyet az országos KK. és RR. is minden módon épen kívánnak tartani, ugyanazon alázatos válasz, fölirásukban, bármilly erőszak létetnék, hozzá nem járulhat. Ő cs. kir. Fensége tehát, bárha erősen ragaszkodik a katolika valláshoz, mivel mégis mind a lélekismeret szabadsága tekintetéből, mind a többször említett kegyes válaszban kimondott tökéletes viszonosságnál fogva, miszerint a vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásos nevelése körül az ily házasságra lépőket a nevelésre nézve föltett szándékukban nem akadályoztathatnak, ezek szerint kegyesen óhajtja, hogy mellőzve a törvénynek minden parancsoló rendeletét, a vegyes házasságokból születendő gyermekeknek vallásos nevelése iránt magánosok által kölcsönös szabad egyesség szerint kötendő írott vagy szóbeli szerződéseket megállapítani egyenesen az illy házasságra lépők dolga legyen, s az illy e nembeni magános egyezkedések megtartása egészen ugyanazon szerződők hit szentségére (bonae fidei) hagyassák, a nélkül hogy ők illy kölcsönös ígéretük teljesítésére törvényes vagy politikai uton kényszerítethessenek. Mivel tehát ezen intézkedés által minden — akár a parancsoló törvényből származandó alkalmatlanságokon, akár az országos KK. és KR. által, a többször említett, kegyes válaszban érintett kötendő szerződések természete és következményei iránt nyilatkoztatott aggodalmaikon segítetnék — cs. királyi Fensége kegyesen óhajtja, hogy a felterjesztett törvényjavaslat az előre bocsátottakhoz alkalmaztassák, s igy módosítva, további ide tartozó intézkedésekkel együtt legfelsőbb megerősítése alá hova hamarabb fölterjesztessék. Többire ő császári s apostoli királyi Felsége ugyanazon országos Karoknak és Rének császári királyi kegyelmével kegyesen hajlandó marad. A császári s királyi apostoli Felsége által. Bécs, mart. 25. 1844. Szögyényi László“ A Részeknek 4836.ki 21. Törv. Czikkely által rendelt visszacsatolása tárgyában, 1844. Februárius 29-ről érkezett kegy. királyi válasz. „Sacrae, Caesareae et Regio Apostolicae Majestatis, Domini, Domini Clementissimi, nomine, Serenissimo Archi-Duci, Reverendissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis, Magnificis item Egregiis et Nobilibus, nec non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungáriáe, et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vei in persona, vei etiam ablegationis munere fungentes, Nomine Principalium suorum pro praesenti generali Diaeta Regni, per Alteratam Suam Majestatem Caesareo- Regiam clemensissime indicia, congregati sunt, benigne intimandum: Summeratam Suam Majestatem Sacratissimam eodem ille, quod Dominis Statibus et Ordinibus medio benigni Decreti 30 ma Aprilis 1840 ad praeterita Comitia edili, declarari jussit, effectuationem articuli 21. 1836, accelerandi benigno studio ductam, quum circa red integrationem exmissae Commissionis, cujus in Praesidio non minus, ac commembris, partim morte, partim secus etiam variae intervenerunt impraevisae mutationes tum ratione communicationis actorum ad cognoscendum actualem Partium recorporatorum statum, ex parte Transsylvaniae suppeditandorum congrua dispossuisse, atque admaturationem operis commissionalis identis dem clementer demandasse. Quaem admodum vero per eandem Commissionem recentius ad Altissimam notitiam perlatum fuit, praeliminares in respectu effectivae reapplicationis Partium illarum quaestiones per ipsam commissionaliter jam superatas esse, ita, illa harum parte, quae allissima auctoritate Regia, praevia respectivorum regni Dicasteriorum pertractatione, decidenda venit, per summeratam Suam Majestatem Sacratissimam sine mora expedienda, —ea, quae legislativam poscunt provisionem, sine ineundorum eatents tractatuum Dominis Statibus et Ordinibus quo fieri potest, acqus intimanda fore, quo sic definitiva Partium Regno Hungariae reapplicatio inimpedite procedere, ac altissimae etiam menti, articuli 21, 1836. effectui intentae, cohaerenter, consumari valeat. In reliquo summerata Sua Majestas Caesareo Regia Apostolica Sisdem Dominis Statibus et Ordinibus Regni, gratia Sua Caesareo Regia clemensissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caesaream et Regio Apostolicam Majestatem. Viennae die 29. Februarii 1844. Ladislaus Szögyényi m. p. Ugyanez magyarul: A császári s apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében a Fenséges Főherczegnek, főtisztelendő, tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos, nemzetes és nemes, nemkülönben okos és gondos Magyarország s a hozzá kapcsolt Részek országos Karainak és Rendeinek, kik vagy személyesen vagy követi hivatalt viselvén, megbizói, nevében az ő cs. kir. Felsége által kegyelmesen összehívott jelen országgyűlésre egybegyűltek, kegyesen tudtukra adandó. Ő Felsége az 1836-ik 21. t. sz. végrehajtásának gyorsítása iránt ugyanazon kegyes szándékkal viseltetvén, mellyet a KKnak és RRnek 1840-ik évi april 30-kán a múlt országgyűlésre kiadott kegyes végzeményében kijelentetni parancsolt, — mind a kiküldött biztosságnak kiegészítése körül, mellynél részint az elnökség, részint egyéb tagjaira nézve halál s más előre nem látott változások jöttek közbe, ugyszinte a visszakapcsolt Részek mostani állapotának megismerésére szükséges okleveleknek Erdélyország részéről közöltetése iránt kellőleg rendelkezett, s a bizottsági munkálatnak bevégzését több ízben kegyelmesen megparancsolá. Minthogy pedig ugyanazon bizottság által közelebb ő Felsége tudomására juttatott, miszerint, az a Részek valóságos visszakapcsolása iránti előleges kérdéseket biztosságilag más meghaladta legyen, úgy azoknak olly részére nézve, mellyek legfelsőbb királyi hatalommal az illető kormányszékeknek előleges tárgyalása után elhatározandó lesz . a cs. kir. Felsége haladék nélkül sükeresitendi; azokat pedig, mellyek törvényhozási intézkedést kívánnak, ez iránti alkudozás végett a KKnak és RRnek lehető leghamarább tudtál adandja, hogy igy a Részeknek Magyarországhoz végképi visszacsatolása akadálytalanul előhaladhasson, és az, Ő Felségének 1836. 21. t. ez. teljesedését óhajtó legfelsőbb akaratjával egyezőleg befezettethessék. Többire ő cs. s apostoli Felsége ugyanazon országosoirnak és Rének cs. kir. kegyelmével kegyesen hajlandó marad. Ő cs. kir. Felsége által, Bécsben, február 29. 1844. Szögyényi László. CLXXVI-ik kerületi ülés mart. 29-kén délelőtti 972 órakor. Elnökök: Szentkirályi M, Pest és Horvát Simon Ung megyék követei; jegyző: szinte Szentkirályi; naplóvivő Komlóssy László. Az ülés kezdetével bemutattatok az elnökség által Zágráb városának egy folyamodványa, melly a petitionalis választmányhoz utasitatván, egy megye követe által szóba hozatott, mikép már igen sok folyamodvány utasítatott e testülethez, a nélkül hogy mindeddig csak egy iránt is véleményt adott volna. E körülményt felvilágositólag előadó annak egyik tagja, hogy a bizottság a megválasztott elnök díjával van; ennek következtében önmaga köréből szemelendő elnök választására utasitatott. Fölvétetvén azután a bányatörvény kidolgozására megbízott kerületi választmánynak napirendre tűzött javaslata, következő szakaszok szolgáltak az e napi tanácskozásul. „Első Rész, bányai közjog. 1 czikk. Adományozási s engedélyezési királyi jogról. 1. §. Az országban s hozzá kapcsolt Részekben minden ércz-bányák és ásványok, mellyennek alkatrészei aranyat, csillát (platinum) ezüstöt, rezet, vasat, ólmot, higanyt, dardanyt (antimonium) ként, ónt (Zinn), horganyt (Zink), kéklényt (Kobald), és azon vizek, mellyek magokban rezet (bányazöld: Berghin, és rezes viz: Zementwasser) bármi mennyiségben tartalmaznak, legyenek földszint, vagy föld gyomrában, királyi adományzás alá tartoznak. 2. §. Mindenki tehát, értve a királyi kincstárt is, akár uj, akár elhagyott, és új adományzás alá visszaesett bányák mivelési jogát, egyedül jelen törvény rendelése szerint eleve nyert királyi adomány erejével gyakorolhatja. — 3. §. Bárminemű bánya felkérésében mások fölött elsőbbségi jogot a kir. kincstár nem követelhet, ennélfogva senkitől, kit a törvény bányaművelésről világosan el nem zár, a királyi adomány meg nem tagadtathatik. 4. §. A kőszén bányák földesúri birtok tartozéki ugyan, ezeknek kutatása és felkérése mindazáltal a bányászatot naponkint mind inkább megszorító fa-szükség pótlása tekintetéből, bányászati czélokra mindenütt szabad; de mivel csök csak kb. engedély, s a földbirtokosnak vagy egyeség útján megállapított bérfizetés, vagy — ez nem sikerülvén — a termék tized részének kiszolgáltatása mellett, engedteték meg. 5. §. A kir. engedély, jelen törvény 22-ik czikkében kiszabott eljárás utján megszerezhető bányászati járulékokra is okvetetlen megkívántáért; illyenek a vízesések, vízárkok, csatornák, műtavak, zuzmós- és iszap mühek (Poch-Wasch und Schlammwerke) pergető terűk, színek és kürtök (Röstfelder, Hütten und Oefen), olvaszmühek (Schmelzhütten), pörölydék (Hämmer), hingany mühek (Amalgamationshillen) válaszdák, láng- és izzó kürtök (Seigerhütten, Flammen und reverbehriefen), kémeldék (probierganden) s az érczek kiállítására szükséges egyéb mühek, ezekhez megkívántabb terük, ide vezető utak és hidak, ugyszinte a bányákból kivetett medő hulladék és salakhalmazok (Halden), házak, kunyhók, szerkovács-műhelyek (Zeugschmiede) viz-gőz- s ezekhez hasonló gépek, és a bányászathoz tartozó különféle anyagok, szerszámok és eszközök raktárainak számára szükséges földterek. 6.§. A bányák és bányászat mivelésére kívánt egyéb segédszerek, mint: épületi s tüzifa, szénterük, agyag, mészkő, olvaszma és küirtóbélkövek (Gestelsteine) s az olvasztás előserélésére nélkülözhetlen egyéb ásványok, vagy szabad alku, vagy a 22-ik czikkben megállapított eljárás utján, az illető tulajdonosoktól szerezhetők. —2 czikk. Érczásványt tartalmazó földbirtokok kicserélhetéséről. 7. §. Ha valamelly földbirtok bányamiveléssel s ehez járuló építményekkel annyira terheltetnék, hogy itt, vagy a gazdasági iparágnak teljesen megszűnni, vagy ennek űzése mellett, avagy netalán támadható faszűke miatt, a bányaművelésnek közkárosodással elpusztulni kellene: mind a Kincstárnak mind a földbirtokosnak joga van, hason értékű s jövedelmű földbirtok kicserélését ajánlani, vagy követelni. 8. §. A kicserélés, akár a Kincstár által a földbirtokos ellen, akár viszont sürgettessék: mindenek előtt barátságos alkunak leend helye, mi nem sikerülvén, az illető polgári s bányahatóságok közbenjöttével fognak a kicserélés szükségének körülményei s lehető minden nehézségek megvizsgáltatni, bírói szemle és rendes becslés mellett kiegyenlítetni. 9. §. Ezen előzmények után: a követelő fél, ellenfelét rövid per utján a királyi táblára megidézteti, melly a kecserélés szükséges hasonérték fölött előforduló kérdéseket ítélettel eldönti, és a Hétszemélyes táblához birtokon belül engedett felebbvitel utján, hozandó ítéletet, minden kifogásokt félretételével végre is hajtja. Illynemü perekben, semmi nemű perorvoslatoknak helye nem lévén. — Az elsők iránt — némellyek által pártolt azon indítványt tévé Cs. megye követe, hogy királyi adományozás alá ne mind az ott elszámlált érczek, hanem csak az arany, platinum és ezüst tartozzanak; minthogy egyébiránt ez sem a külföldi bányajog elveivel, sem a hazai gyakorlattal nem egyező, az indítvány némelly hozzászólások után mellőztetett. A 4-ik §-ba bővebb világosság okáért beleiktattatni határoztatott, hogy a kőszénbányákat a földes uron kívül másnak csak bányászati czélokra s csak királyi engedély mellett lehessen mivelni; egy uj szakaszban pedig a bérfizetés minimuma és maximuma rendeltetett kifejeztetni a termék V4—710 részének kiszolgáltatása mellett. Ha pedig e részben a felek megegyezni nem tudnának, ügyüket compromissionális bíróság által intéztethetik el. — Figyelt csekélyes módosítási javaslatokat, mint részletes vitatkozás és eredmény nélkül maradottakat, elsorolni fölöslegesnek tartjuk. Százharminczharmadik országos ülés a m. FBBnél mart. 29én. 0 cs. kir. Fensége előlülése alatt, ki betegeskedése óta legelőször jelenvén meg, hangos éljenezésekkel fogadtatott. A tanácskozások főtárgya „a tisztválasztás