Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-14 / 4. szám
azért a honoratioroknak ezúttal és első lépésül tisztválasztásban tettleges befolyást és szavazatjogot adni, elégnek hiszik. Schaumburg-Lippei uralkodó hg honosításához követeink nem járulandnak. Következett ezek után az oct. 12-kei k. kir. leirat fölötti vita, és ez volt gyűlésünk legérdekesb tárgya; a csongrádi indítvány a napló hitelességével megegyeztethető nem lévén, követeinknek utasításul adatott, hogy a júniusi határozatot változatlanul föntartani igyekezzenek. A kir. városok rendezése tárgyában elvárjuk az új szerkesztést, azonban az adómaximumnak a városi tanács által korlátlanul leendő meghatározása most már pártoltatni rendeltetett. Az országgyűlések évenkénti tartását nem pártoljuk, mert a hon java és épen a reformkérdések tekintetéből jobb, czélszerűbb és hasznos, addig, míg az országgyűlés egészből rendeztetnék, az eddigi szokást és törvénytlen tartani. Báró Rueber Henrik honfmsitását pártoljuk. Az országos választmányok összealakításának és foglalkozási módjának elrendelése tárgyában kerületileg megállapított törvényjavaslat pártolását szinte elrendeltük. A katonai élelmezés és szállásolás tárgyában kiküldve volt országos biztosság javaslatát, és ugyanarra kerületileg tett észrevételeket csekély módosításokkal elfogadtuk. A Duna és egyéb folyamok szabályozása tárgyában munkálkodott választmány jelentése is tárgyaltatván, azt is helyeseltük, és csak a következőkre szorítottuk észrevételeinket: a) a koronának XXX. jövedelmét illetetlenüül hagyatni kívánjuk, b) Miután a subsidionális elv fölött már annyautasításunkban pálczát törtünk, azt adtuk utasításul, hogy mennyiben a szabályozási költségek a kijelölt forrásokból ki nem kerülnének, a hiány birtokaránylag kivetendő egyenes adó által pótoltassák. Temesvár városának egy váltótörvényszék fölállítása érdemében tett indítványát nem pártoljuk, és nem pártoljuk Győr megyéét sem. Temesmegye kerületi egyik börtönhelyéül Temesvár városát óhajtván kijelöltetni, miután úgy vagyunk meggyőződve, hogy Arad különösen egészségi tekintetből sokkal czélszerűbb, a kikért pártolást megtagadtuk. Turócz megyének, és Lőcse városának ismeretes tartalmú leveleiket tudomásul vettük. Az országgyűlési tanácskozási rögtönzések ellen fölszólaló Győr, Bács, Fejér megyék levelei nálunk is viszhangra találtak, s különösen az utóbbinak indítványát adtuk utasításul. Arad beczikkelyeztetését a mostani körülmények közt nem pártolhatjuk. A mezőrendőrségi eljárások tekintetéből a tisztikarnak 5 szolgabiróval szaporithatását szorgalmazzuk. — Évnegyedes közgyűlésünk mártius 20-kán leend. Torontálból*) január 8. A Pesti Hírlap 276-ik számában Torontálból közölve olvastatott, miszerint ezen nemes megye „f. ang. hu elsején tartott közgyűléséből, országgyűlési követeinek, a többi közt pótló-utasításul adá a jelen országgyűlésen indítványozni és szorgalmazni, hogy az udvari grófi bíróságok, miilyenek a megyében a zágrábi püspöké, s a zágrábi káptalané, végképen eltöröltessenek, azon tárnoknál fogva, mivel a kérdéses bíróság egy személyben pontosulván, eljárásában garantia nincs,“ és mivel „hogy a nevezett uradalmak jobbágyainak perei Zágrábba vitetnek fölebb, hova a birtoktalan szegény jobbágy nem mehet; ha pedig valamivel bir, akkor sem megy, mert az utána járás csekély vagyonkáját felemésztené, azért legigazságosb keresetéről is kész lemondani inkább, mint magát a per kellemetlenségeinek kitenni, a téren részére nem lévén üdvösség. A szóba hozott tárgynak illy színbeni előadása a jelenkort jellemző azon gyanusítgatások sorába tartozik, mellyel a legvilágosb igazság is, önkény szerint, gyakran méltatlanul megrovatik. Szükség tehát, hogy az egyoldalulag értesített olvasó közönség más részről is felvilágosittassék. A dolog minden oldalróli tárgyalása egy hirlapczikk körét felülhaladván, elég legyen csak általában említeni, hogy a zágrábi püspökség és káptalan az ő horvátországi javaikban, hat századot meghaladó idő óta éltek az udvari grófi bíráskodás jogával, és mióta azon javak kalpántuli része a katonai végvidékhez csatoltatott, s a helyett Torontál megyében kir. k. adományozáskép hasonértékü javak jeleltettek ki, azóta a zágrábi püspökség és káptalannak ezen bánáti javaiban is az udvari gróf bíráskodási hatóság mindaddig annyival inkább gyakoroltatott, minthogy az a k. adományozásnak világos szavai által ezen javakra is kiterjesztetett vala. Ennek, mint első folyamodási törvényhatóságnak alávettetvék minden e javak kebelében lakók kivétel nélkül, akár praedialis hísbérnökök legyenek, kiket erre már a püspöki collationalis levél is kötelez, akár pedig földművelő jobbágyok. Minélfogva az udvari grófi bíráskodás joga a publikumra vagyis vármegyére nézve a kir. adományozásban szintúgy mint a hírbérnoki praedialistákra nézve, a püspöki adománylevelekben alapszik, még pedig olly nyilvánosan, miszerint hinni alig lehet, hogy találkoznak, kik az igy nyert és senkinek kárára vagy rövidségére nem eső, sőt sokaknak tetemes hasznára szolgáló, s annyi századok által szentesített jogokkali élést, a lehető következményekrei tekintet nélkül, eltöröltetni kívánhatják. Mi az érintett s nemes Torontál vármegye által az ország minden törvényhatóságai pártolásába ajánlott utasítás indító okait illeti, hogy t. i. először az udvari gróf személyében garantia nincsen, és másodszor, hogy a szegény jobbágyok pereik felebbvitelét Zágrábba nem kísérhetik, ezeknek egyike sem áll. Nem az első, mert a püspök vagy káptalan gondos választásával kinevezett udvari gróf egyedül maga soha sem ítél, hanem más szinte gondosan megválasztott törvénysértő egyénekkel egyetemben; egyébiránt is benne bizonyára mindig van annyi garantia, mint akármelly más uradalmi vagy megyei első folyamodási bíróságban. Nem áll a másik: Invert Torontál megye nem képes bizonyítani, hogy az udvari grófi bíráskodásból felebbvitt perek Zágrábba valaha a peresek költségein tétettek volna által, mellyeknek ugyanis az illető püspökhez vagy káptalanhoz mindenkor ugyanazon törvényhatóságok költségein eszközlött felküldéseit ki ki tudja, és ki az igazságot tiszteli, nem is tagadhatja. Hát azon szegényekről ki gondoskodik, kik a tengerparti vidékről, vagy a galliciai felső határokról, pereik felebbvitelét Pestre kényszerűlésnek kisérni? Vagy ezek talán az ő száraz hegyolmi és szirti lakjokban boldogabbak s vagyonosbak, mint a mindenesetre jobb keresetmódban helyezett, országszerte ismert termékeny bánáti föld lakói? Azt akarnók még megérinteni, hogy a zágrábi püspökség ezen itteni bíráskodási fórumát legközelebb egy kir. biztos, mégpedig egy a hazai alkotmány leghűbb és országos hirű védője által, tökéletesen elrendelte légyen, minden tekintettel lévén a honi törvényekre s az igazság szoros és serény kiszolgáltatására; és hogy az imigy eszközlött elrendezésbe magok Torontál megye rendei nyilvános végzésük által beleegyeztek, miszerint még kevesebbé megfogható, hogy eme csak minapi végzésükről megfeledkezve ezen lépésre elhatározhatták legyen magokat. Fogaras vidéke közgyűlése. Vidékünk hanyatló 1843. évi december 21, 22 és 23-dik napjain Fogarasban, tisztelt főkapitány méltós. báró Brukenthal Károly ur elnöklete alatt, utolsó évnegyedes közgyűlését tartotta, mellynek alkalmával, elnöki méltósága, a vidéki rendeket, törvényadta jogukkal élhetésén és a megyei élet fentartására ez alkalommal is pályatért nyithatásáni örömét kifejtő, egyszersmind pedig a hanyatló évnek üdvös eredményű tanácskozásokkal bevégzésére, s a vidék közjaván férfiasan munkálódásra serkentő rövid kinyitó beszéddel üdvözölvén, mindeneknek előtte a közgyűlési kihágások meggátlása tárgyában hozatott statútum olvastatott fel, s ennek tartalmához képest a közgyűlési csendőrök kirendeltettek. — Mellyeknek végeztével a fökormányszéki rendeltetek olvasása tűzetvén ki tanácskozás tárgyául: 1) Olvastatott a nm. kir. főkormányszéknek azon rendelete, mellyben a vidék Rendelnek közelebbről múlt júniusban tartatott közgyűléséből, a tisztújítás tárgyában tett feliratuk következtéül értesittetnek a vidéki Rendek, hogy érintett feliratuk a tisztelt kir. főkormányszék által legfelsőbb helyre felterjesztetett ugyan, de mivel nem áll hatalmában a kir. főkormányszéknek, az ő Felségétől e tárgyban leküldve volt előbbeni legfelsőbb rendelettől elállani, a vidéket arra utasítja, hogy addig is, mig ő Felsége az említett feliratra legfelsőbb határozatát megtenni méltóztatnék, tartsa magát az ő Felségétől e tárgyban leküldve volt kegyelmes kir. rendelethez. Melly tudásul vétetni határoztatott.— 2) Olvastatván ugyan a nm. kir. fökormányszéknek brassai tanácsnok Lángó Péter 180 éveknél tovább tartó eleven galagonyagyepü ültetése, és nevelésére Útmutatásul szolgáló munkájára, a vidéki gazdáknak, birtokosoknak és lakosoknak figyelmeztetését tárgyazó rendelete; ez is tudásul vétetni határoztatott. Vajha e valóban hasznos figyelmeztetés ne csak pusztában kiáltó szó lenne, s hatása vidékünk lakóinál a meddő tudásul—vételnél több viszhangra találna! —3) Olvastatott a nm. kir. fökormányszéknek azon rendelete, mellyben a vidék Kendéinek a hanyatló évi múlt septemberben tartatott közgyűlésükből, a vidékben egy báromorvosi hivatali állomás felállítása tárgyában tett feliratokra visszairatik, hogy mivel a fenálló felsőbb rendeletek szerint, az országosan meghatároztatott új adórendszer, és a közhivatalt viselő személyzet új rendezése előtt a különben is sok fizetésekkel terhelt pénztár új fizetésekkel nem terheltethetik, a mondott feliratnál fogva felállittatni kért háromorvosi állomás létesítése annyival is inkább meg nem engedhetik, mivel a törvényhatóságok rendes orvosainak és sebészeinek kötelességük a marha-nyavalyák kiütésére is vigyázni és azokat gyógyítani. Ez tudásul vétetett. — 4) Olvastatott a nm. kir. főkormányszéknek rendelete, melly szerint a vidék Rendelnek mult sept. tartatott közgyűléséből, a vidéki sebész számára széna és zab adazatok rendeltetése tárgyában tett feliratukra visszairatik, hogy mivel a felsőbb rendeletek, a széna és zab adazatokat az orvosok és sebészek számára nyilván tiltják, egyetlen egy magyar vagy székely törvényhatóságban sem jár az orvosoknak és sebészeknek illyetén széna- és zab-része a vidéknek. — Melly hasonlóan tudásul vétetni határoztatott. — 5) Olvastatván a halottas házak felállítását tárgyazó kir. fökormányszéki intézvény; ezen üdvösnek ismert intézvény tárgyában, tervkészítésre bizotmány rendeltetett, munkálatát a legközelebbi közgyűlésre beadandó. — 6) Olvastatok e nm. kir. fökormányszék rendelete, mellyben a vidék Rendeinek múlt júniusban tartatott közgyűléséből tett felírásukra visszairatik, hogy az „Erdélyi Híradó“ Simon Eleket és kir. pénztárnok Szevesztrényi Antalt gyanúsító közleményre nézve, meghagyatott az illető mért, főkormányszéki tanácsos és censor úrnak, hogy a hírlapok viszgálóinak adott utasitvány szerint, az egyes személyeket gyanúsító czikkeket hírlapba iktatni teljességgel ne engedje. — Mi szintúgy tudásul vétetni határoztatott. — 7) Olvastatván a nm. kir. főkormányszék a nemesebb lovak gyarapítása s a lovakkali bánás s azok betegségei gyógyítása modorát tanító két rendes tanári székek létrehozására önkényes ajánlatok utján való segedelem gyűjtését rendelő intézvénye. Ez a vidéki tisztségnek a ménesek tulajdonosaival és helységek gazdáival közöltetésre átadni határoztatott. ( 8) Olvastatván a nm. kir. főkormányszéknek azon rendelete, mellyben ő Felségének idei jun. 15. kelt. legfelsőbb rendelete következéséül, a határőrkatonák peres ügyei tárgyában 1825-ben 5091 és 1826-ban 5555 számok alatt kiadott rendszabálynak pontos megtartása parancsoltatik; ez ellen a közelebbről tartott közgyűlésből hasonló tárgyban megtétetett felirat nyomán, a nm. kir. főkormányszékhez ujóbbi felterjesztés határoztatott. ( 9) Törvényeink értelmében a mélt. báró főkapitány ur, a törvényszékóráinak ujonan választását kitűzvén, a választás meghatározóitól, és e végre szavazatszedő bizotmány rendeltetett, melly munkálodását elkezdvén, ezzel az első napi ülés eloszlott. « Azon elhidelileg ajánlotta,s minden szerkesztőségiül el is fogadott elvből kiindulván, hogy melly szintéren valaki megtámadólag a vívásra kiíiivatik, ugyan att védelmezője is előléphessen , báltak valamire ezikkel, a Pesti Hírlap szerkesztőjének közlés végett átküldeni. S noha ígéretét vettük , hogy czikklínket minél előbb hasábjaiba iktatandja, a teljesülés boldog napját azonban már több hét óta hiában vártuk. Mi oknál fogva maradt ígérete ígéretnél? azt ő legjobban tudja. Ezen körülmény határozott bennünket arra , hogy epés tollal megtámadott jogaink védelmezése közléséért más lapok et. szerkesztőségét kérjük meg. 22 Vegyes közlemények: ]I újság Budapesten? A P. H. fővárosi újdonságaiban a nemzeti múzeum épületének részletes leírását olvasván, annak szavaival élve — lehetlen aztt. közönségünkkel is nem közölnünk. Ezen épület , a lerombolt réginek tágas telke közepén állva, máris dísze fővárosunknak. Az egész homlokzatával nyugatra fordult roppant négyszöget képez, mellynek hossza éjszaktól délre 57, szélessége 37, és magassága 122 öl. Udvarát egy, leginkább a közlekedés és feltárások könnyebbitésére szolgáló középépület osztja ketté. A nagyszerű homlokzat fedelét nyelez, roppantsága mellett is meglepőleg karcsú és csinos rovátkos karinthi oszlop tartja, mellyek talpáig emelkedendik a nálunk eddig csak képzeletben is alig ismert óriási szélességű, s a fő bejáráshoz vezető lépcsőzet. Az oszlopok felett a homlokmezőt colossalis szobrok ékesítik. Középen a koszorúkat osztogató Pannónia látható, körülte a Hir s más allegóriás alakok, szélein a Duna ss Tisza istenei őrködnek. A szobrok czinkből müncheni tervezetek szerint, Monti szobrász mintái után, Bécsben Förster műacademiai tanító öntő-gyárában készültek, honnan a párkány-ékességek is származnak, ezen czinkművek bár olcsóbbak, mégis tartósabbak a kőszobroknál. Végigjárva az épület tágas belsejét, első amit minden figyelmes látogató észrevenni kénytelen, a számos feltárások és közlekedési folyosók czélirányos felosztása, mi nemcsak minden részekhez könynyen juttatást eszközöl, de kivált veszély idejében az épületben lerakott kincsek mentésének könnyítése miatt becsülhetetlen. Fi felett, bár a melléklépcsők is csinosak, a fő fehér-márvány lépcső méltán mondható remeknek. Ez az épület elejét elfoglaló, s nemzeti ünnepélyekre is használható termekhez, s az úgynevezett Pantheonhoz vezet pompás domborművel ékesített csarnokon keresztül. A főterem világítását csupán felülről három nagy ablakon nyert, keskenyebb oldalait pompás emeltebb helyek (tribune) foglalják, hosszabb falai négy óriási falfestvényre szánták, természetesen a magyar történetből. Ezen négy festvényért a müncheiek, most talán Európa első frescofestői — 24000 pftot kivántak. Közel e teremhez van a híres hazánkfiai szobrainak felállítására szánt Pantheon; ez kerek, kúpos, felülről világított terem, s más domborműveken kívül, a megyék s városok czimereinek koszorúja ékesitendő. A ház többi részei között figyelmet érdemel a térés és czélszerüen felülről világított képcsarnok, melly az éjszaki szárnyat foglalja el. Az egyéb gyűjtemények termei mind tágasak, világosak és szellősek.; különösen meglepő hatású a keleti oldal egész hosszában elnyúló termek egymásba nyíló sora, hol a szélsőbb ajtók szemeink előtt fogyni látszanak a nagy távolság miatt. Az épület tűz ellen kitelhetőleg védve van, még első emelete is ívezett. A földszinti szobák, mellyek padolata két lábbal magasabb az utolsó árvíznél, az intézet tisztei és cselédei lakásaira készitvék, s e tekintetben is méltók az egészhez. Ajánljuk mindenkinek ezen épület megtekintését, bátran állíthatván, hogy azt mindenki elégedetten hagyandja el. S ha valaki a nálunk örökké hányt drágaságot említené, annak feleljük: miképen ezen épület nem mára készült, hanem hosszú jövendőre,s igy erőssé kelle lennie s naggyá, a jövőben talán nagyobb bőségben folyandó műkincsek befogadására, s hogy az épületnek, különösen alapjának az árvíz miatt szükségessé lett tetemes felemelése, s az építési anyagoknak az árvíz után következett szerfeletti drágulása, a költségeket tetemesen és előreszámíthatlanul nevelétt. Végre hálával kell említenünk Pollák urat, múzeumunk építőmesterét, ki az épületet tervezé, s fia segedelmével létre hozá, s példás fáradhatatlan buzgósággal vesz részt az építés minden részleteiben, kiben ez épület a’ nemzethez méltó felállítása szinte vérré vált eszmévé lön, s ki még szakmányához nem tartozó tárgyakban sem kimél semmi fáradságot nemzeti intézetünk szépítésére. — A mult hónap utolsó napjaiban estve felé a hajóhidról egy suhancz a Dunába ugrott, miután kabátját és sipkáját letévé, s lelkét hangosan istennek ajánlá. A viz kellemetlen hidegsége azonban józanabb gondolatokra térité, mert a hullámok közt azonnal iszonyúan ordítozni kezde, s teljes erejével part felé iparkodott. A J. a hídon összecsődült sokaságot két pártra osztja, ugyanis — szerinte — az egyik rész azt állíta, mikép szabad akaratának gyakorlatában senkit sem szabad korlátozni; a másik ellenben úgy vélekedett, hogy a bolondokat a legszabadabb országokban is gyámság alá szokás venni, s így a vízbe ugrókat minden esetre ki kell szabadítani. Ez utóbbi felekezet győzött, és segélyért kezde kiáltozni. A csolnakok nagy sokára megoldottak a folyton segélyért kiáltozó suhancz kiszabadítására, s az eredzök lassan összeszedetvén, őt a görög templom közelében szerencsésen kifogták. A jutalom azonban el nem fogadtatott, hanem jótékony czélra fordittatott a megjutalmazottak által. Az ifju — mint mondják, szerelme következtében téve ezen próbát. — A N. Y. következő szeszélyteljes történetecskét közöl: Egy nagy ház tulajdonosa, nem épen uj esztendő napján, de mégis uj évi ajándékul, a szive jósága iránti bizodalommal eleven tanúságát vette ismeretlen kezektől. Lakja elébe t. i. egy csinosan bepólyázott csecsemőleány tétetett le; egy lapocskán szivrehatóan megkérdezt, hogy a kis világpolgárnőnek gondját viselje, s tudtára adalék, hogy keresztneve „Mari.“ — A rablások és tolvajlások mindennapiak.— A bid már kiszedetett, s Marquard gőzsarkája után sóhajtoznak a testvérvárosiak. — Budán szintén játszott az ismeretes műkedvelő társaság a nőegyesület javára. Varsay ur, pesti festő, ez alkalommal Dobler féle ködfátyol-képeket mutogatott. Jegyzék azon kegyes adományokról mellyek 1843ki dec. hóban a vakok pesti intézete pénztárába befizettettek igében, idősb Auszternitzer Sámuel egy adósa ellen egyesség útján behajtott sommát UH), t. Halász Gusztáv megyei ügyész ur az e tárgyban neki Ítéltetett 6 ft., t. Laczkovics János, megyei esküdt ur az e tárgyban neki Ítéltetett 4 fit., özvegy Rollenbiller született Mauer Krisztina asszony legatuma 5 ft., a dunántúli ágostai hitvallású egyházi kerületben beszedett 28 ft., a meszlényi közbirtokosok 5 ft., véluük.