Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-23 / 67. szám
kimentve terjesztettek, a collationalis levelekbe is nyilván iktattatni rendeltetik, ámbár e folytonos sürgötésnek és a collationalisokban szokásitott záradékos kitételnek egyenesli törvényelleniségét már az 1791-ki országosan kiküldött gravaminalis választmány is bőven és alaposan kimutató. Mire nézve, mivel e sérelmes események mind constitutionális alaptörvényeinkbe, mind ezekben gyökerezett törzsök és kiváltságunk és sarkalatos szabadalmunk belsejébe világosan és merőben ütköznének, azok a sérelmek közé felvétessenek. (H. A minthogy a jászkun polgárok általában készpénz szűkével felette küszködnek, és főleg azok, kik kézi munkájokkal keresik élelmöket, a téli évszakban a só árát sem szerezhetik meg, mi egészségükre is káros befolyással vann; de a birtokos is marháját, melly gazdaságának főágát teszi, szükséges sóval el nem láthatván, e miatt már többször marhaveszély keletkezett, mi az elszegényedés és az adóalapjának kevesedését vonta maga után, azért a só ára törvényes uton és módon alábbszállittassék. — Vélemény: Az előleges sérelmek közt tárgyaltatván, itt elmellőztetik. — Végzés : Helyes. 95. Ámbár az 1840. évi 26. t.czikk rendelete szerint az egyházi személyek hátrahagyott tömege összeírásának és felosztásának nem kirekesztőig a kamarai s egyházi személyek által, hanem az illető örökösök köbenjöttével is kellene megtörténni; de mivel ennek ellenére mégis a beszterczebányai püspök Velánszky Józsefnek 1843. jan. 3-ik történt halála után hátrahagyott vagyonnak összeírásához, eloszlásához az illető örökösök nemcsak meg nem hivattak, hanem azon ürügy alatt, hogy őket a végintézet végrehajtója úgy is képviselni fogja, hozzá se bocsáttattak, e sérelem orvosoltassék. 96. Az 1836: 33. törvényczikk jótékonysága az 1840: 28. t.czikk által a jász-kun kerületek birtokos lakosaira is kiterjesztetvén, ennek ellenére mégis szabad kir. Pest városa a kerületi lakosokat marhavám, vagyis marhahajtó bérnek színe alatt hivatalos megkeresés után is taksálja. — Vélemény: Az előterjesztésből sem az, hogy ezen panasz orvoslási kormányszéki utón sürgettetett, sem hogy ha az megtörtént is, eziránt már végső tagadó válasz érkezett volna , ki nem tetszvén, a dolog illy helyzetében e panaszt felterjesztendőnek nem tartja a választmány. — Végzés : A 95. elfogadtatik, s a 96. pont kimarad. 97. Némelly országos vásári joggal biró városokban divatozó azon visszaélés, miszerint a városokban hiteles marháslevelekkel megjelenő kerületi lakosok uj vásári marháslevél váltására köteleztetnek, alkotandó törvény által megszüntessék. — Vélemény: Az ebbeli sérelem elhárítása közigazgatási uton a kormányszékeknél lévén kieszközlendő, az előterjesztő kerület oda utasittatik. — Végzés: Helyes. 98. Az 1836. 12. t.czikknek országosan elismert jótékonysága, az 1840. 30. t.cz. által a jász-kunkerületekre is némi módosítással kiterjesztetvén, miután ennek foganatosítása tapasztalás szerint az összesítési perek huzamos folyamatja által is nem kevéssé gátoltatnék, az összesítési perek bevégzésére határidő törvény által szabassék ki, melly legfelebb három évekre terjedjen. — Vélemény: A fenálló törvény ezen per biráját mind a per, mind az azzal összekötött költségek elitélésére elegendő hatalommal ruházván fel, ezen kívánat különös tárgyaltatásának szükségét nem látja a választmány. — Végzés: Helyes. 99. A jász- és két kunkerületek, ha az országos pénztár számára, több rendbeli országos küldöttségek fedezésére a kir. kincstártól előlegezett 446,606 ft. 2998 kfok megtérítése iránt a tanácskozás szőnyegre kerül, kívánják, hogy ezen öszvegyek elengedése iránt ő Felségéhez alázatos felírás terjesztessék; jövendőre pedig a tetemes költségek megkímélése tekintetéből, a huzamosabb időt kívánó országos munkálatok elkészítésére ne országos választmány neveztessék ki, hanem a meghatározandó jutalom mellett pályamunkák által készített terv a kirendelendő országos választmányok által vizsgáltassák meg. — Vélemény : Ezen kívánatnak első része a k. előadások 8-ik pontját illetvén, annak idejében ott tárgyaltatni fog; — ami pedig a második részét illeti: mivel a választmányok kiküldése olly tárgyakra nézve s olly esetekben, amellyekben azoknak munkálkodása szükségképen megkivántatik, az országos rendek határozatától függene, s ez iránt már országos határozat is létezne, de egyébként is az előterjesztett mód használata a kiküldendö országos választmányoknak szinte szabadságukban állana, a dolognak illy állásában ezen kívánatnak felterjesztését szükségesnek nem tartja a választmány. — Végzés. Helyes. (Folytatása következik.) Ha kedvért újjászületésünk e nehéz időszakában. A legtiszteletreméltóbb honáldor ezüst hajfürtéin megállván szemünk, feltűnt előttünk a hadurimádó mohos őskor, s lélekben láttuk a pogány magyarnak ősi szokás szerint áldozó papjait, kiknek égsugalló szózatán indult hadba, kötött békét a világhódító nemzedék, s megeredt szivünkben a forró kívánat: vajha sikert nyervén a most áldozónak imája, mint volt a pogány magyarban erő meghóditni a tért, mellyen lakunk, legyen a keresztényben kitartás, azt valaha dicsövé, naggyá s boldoggá emelni. — Ugyane nap délelőtti 16 óra után gyűlést tartván az országgyűlési ifjúság olvasóköre, kebeléből választmány küldetett Személynök önmga, Széchenyi gr. s Bezerédj István urak megtisztelésére, s másodikat hon lenni szerencsés nem lévén, a két üdvözlőitől legszivesben fogadtatott, s leghazafiasbb emlékeztetésekkel bocsáttatott el. Az olvasó társulatban ez alkalommal indítvány létetett, hogy a kör a hátralevő idő alatt az egész országgyűlési fiatalságra ingyen kiterjesztessék, avagy legalább részvényei leszállíttassanak, azonban mindkét javaslat siker nélkül hangzott el. A városi vasúti pályaudvaron folyvást a egy plusi homállyal vetélkedik estenkint a sötétség, s érzékeny jeleneteket lehetne rajzolni, mikép egyszer fájdalmas szívvel indult egy asszonyság a sötétben elveszett drága ölebecske keresésére, másszor utanszerzett kedvesét ki nem nézheté a szobacziczácska; — de félre minden tréfával — valóban üdvös volna ott leszálláskor a lámpavilág. — Jogtanár Fabér Antal, volt itteni academiai s most nyugalomban élő statistiatanító, újólag egy gyűjteményét adja ki latin költeményeinek e czim alatt: „Fascis carminum 5.“ toldalékul a legújabban kiadott „Aothologica“-hoz. Classicus és tartalomdus izmódja, melly eddig megjelent költészeti, statisticai s jogtani műveit bélyegzi, e legújabb kötetnek belbecséről is elegendőleg kezeskedik ; ez pedig világos tanúságot teszen ama ritka szellemi tényezőről, mellynek a sokoldalú műveltségű tudós majdnem félszázados tanítói működései után folytonosan örvend. — Időnk, egykét nap egykét derültebb óráit kivéve, folyvást zordon, melly kifejezés nem illik ugyan az ebnapokra, hanem főleg az aug. 20kai esteli hideg alkalmával nem találtunk egyéb melléknevet a szótárakban. Pozsonyi újdonságok. Pozsony, aug. 22. Folyó hó 20-kán nagy napja volt a keresztény magyarnak. Emléknapja egy ős királynak , legelsőnek, a ki a szeri alkotmányt egy igaz vallás elveivel körülbástyázá; legelsőnek, a ki egy rendetlen tömeget intézvényes országgá szabályoza, s barbár keménység és féktelen indulat helyébe szelíd erélyt, jámbor szokásokat s törvény korlátolta érzetet ültele. S áldásteljes emlékezete e szent férfiúnak a fenmondott napon itt is nagyszerű tárgyához méltó tisztelet s buzgósággal ünnepeltetett meg. A törvényhozó testület, s minden egyházi s világi méltóságok diszöltönyben jelentek meg nagyszámú egyéb ajtatos közönséggel együtt a káptalani templomban, hol az ország nm.r áldoza teljes szertartással mutatá be a vér ellen áldozatot. Érzethatott keblünkből meleg fohászok emelkedtek a mindenek urához üdvéért e honnak, melly e napünnepeltének annyi hálával tartozik, jólétéért a magyar nemzetnek, s főleg pedig egyért: szilárd kisütéssel párosult mun 389 Megyei tudósitások. Esztergom, aug. 6. Bozzay János első alispán ar elnöklete alatt tartott közgyűlésében Esztergom m. Rendernek, az országgyűlési felsőtábla által javaslott főfelügyelői hivatal tárgyában győzött a többsége, s habár a megye országgyűlési követeinek már kétszer adatott az utasítás, hogy a főfelügyelők mellett szavazzanak ; most épen azokkal ellenkezőleg a főfelügyelők elleni szavazás adatott utasításul. II. Károly aug. 14.1844. A májusi közgyűlés alkalmával elnök alispán ur az országgyűlési utasítások tárgyában előfordulható sürgető körülmények következtében a májusi és septemberi gyűlések közötti hoszas időszak miatt egy rendkívüli közgyűlés tartására a Rendek által felszólít— látván, midőn ennek szüksége előállott, aug. 13án a megye Rendei nagy számmal seregjének össze illy rendkívüli közgyűlésre, mellynek főtárgyai valának a Tisza szabályozásában munkálkodó királyi biztosság rendelkezése feletti tanácskozás és az országgyűlési tudósítások. Az elsőt illetőleg felvétetett a küldöttségnek azon jelentése, melly szerint kir. biztos ő kegyelmessége a panyolai átmetszést jövő sept. hónapodikére határozó. Megyénk mind azért, mivel az átmetszésre szükséges napszámokat díjfizetés mellett ígérte meg, mind azért, mivel kebelében egy más kir. biztosi munkálat s meghagyás következtében az egész megye hosszában a Szamoson több rendbeli átvágások megkezdve s be nem végezve hevernek, mellyeket pedig végrehajtani megyénknek nagy veszedelmek kikerülésével egybekötött benső érdekében áll, az erőt a kir. biztos e kegyelmessége által kitűzött határnapra ki nem rendelhetvén, ezen átmetszést jövő évre halasztatni kérte. Ezután a városok rendezése tárgyában adandó utasításra kerülvén sor, a Főrenciek 3-dik üzenetében foglalt polgári qualificatiokkal a közvetett választás, s főfelügyelők pártolását követeinknek utasításul adtuk. A fiumei közlekedés elősegélésére nézve választmányilag gróf Dessewffy Emil terve fogadtatott el; a közgyűlés azonban elveinek elsajátítása mellett általánosságban maradva követett oda utasító, hogy Fiume, Triesztel minden lehető módok által versenyezhetővé tétessék. Más napon a tegnapi határozatok jegyzőkönyvének hitelesítése, s néhány beligazgatási tárgyak után megyénk főjegyzője indítványozza, hogy a mennyiben a decemberi béke az ellenfél főnökei által több alkalmakkal megtöretett, s ennek okát a pártok küzdéseiben találja , keressék meg magos főispán úr, hogy a megye csendességének eszközlésére minél előbb tisztválasztást tartson. Mivel pedig olly hir terjedne megyénkben, hogy magos főkormányzó úr főispáni hivatalától feloldoztatását kérné, ő Felsége alázatos felirattal keressék meg, hogy ezen lemondást el nem fogadva, többször,tisztelt főispánunk kormányzásával bennünket tovább is szerencséltessen. A többség által helyeseltetek ez indítvány, s teljes kiterjedésében határozatta lön. Többen. Vegyes közlemények. Mit újság Budapesten? „Concurrite, concurrite cives!“ mondá vala a római nagy férfi múlt csütörtökön, aug. 15-kén az egyházi s polgári tekintetben annyira nevezetes ünnepély alkalmakor, mi pedig Oviddal kiáltunk fel: Di coeptis aspirate meis ! Reggeli öt órakor a zenekar riadóval járta be a várost, 7 óra tájban az evang. egyház mellett megállapodott, bevárandó az összes örhadat. Megérkezvén 8 óra után valamivel, az ünnepélyre testvérileg meghitt budai őrhad, az egész testület a fölszentelés helye felé indult a király utczán, míg az özönlő népsereg gyalog kocsin s lóháton, a mellékutakat árasztva, sietett a ritka ünnepélyre. A helyszínen öt sátor volt felállítva, középen a kápolna, jobbra s balra két kisebb, m. késs. Majthényi Ant. püspök, zászlóanya, s hatósági vendégek számára. Az összes örhad e sátorok körül négyszöget képezett. A felszentelő m. püspököt könnyülovas-, a zászlóanyát pedig pesti huszár-diszlovasok kisérték, a helyszínen a tisztikar küldöttsége fogadá, kiknek megérkeztekor a tisztikar soraiból kilépvén, a kápolnában állapodott meg Ezután következett a sz. miseszolgálat zenej ének kíséretében. Evangéliumkor vallás és zászló védelme jeléül a tisztség kardot rántott, s a zászlót egy altiszt fölemelé, miután az ismét asztalra helyeztetvén, a kardok hüvelybe vonultak. Mise végeztével a magyar diszköntösben tündöklő lelkes zászlóanya a szalagot fölköté, s a zászlót egy altiszt kevéssé kigöngyölgetvén, a püspök felszentelé. Ezt követte a szegveres. A zászló nyelébe felültöli első szeget a sz. háromság tiszteletére a felszentelő püspök, fels. kir. s a fölig nevében a zászlóanya s a m. püspök stb. verték be. E fölszentelt zászlót a püspök a polgármesternek adta által, ez a parancsnoknak, ki azt, miután az örhad szárnyai félszázadonkint bekanyarodtak, rövid beszéd kíséretében a zászlótartónak nyújtá oda. Ekkor a fiadügyész szavalása után az őrhad esküt tön. Ezt követé a tábori lelkész egyházi beszéde , mi végeszlelvén , a püspök áldását adá az őrhadra, mit „Téged isten dicsérünk“ fejezett be, az egész közönség által énekeltetve. így ment végbe a zászlószentelési ünnepély , minek bevégeztével az őrhad háromszor disztüzelt: — et recerunt magnum áldomás! Polgári érzetünk sugallását követve, legyen szabad nekünk is megáldani a derék őrhadat ez egyszerű óhajtással : testesüljön meg abban a lelkes zászlóanya szelleme ! — Múlt héli szombaton ment végbe a Széchenyi gőzös földszentelési ünnepe tömérdek nép jelenlétében, kiknek nagyobb részét a Sámson és Buda vitte az óbudai hajógyárba, s minthogy az utóbbit egyedül a déme a hanlevelée foglalá el, mi alig fértünk a Sámsonra, s valóban egymás hátára halmozott négerek kint szorongtunk a különben eléggé tágas gőzösön ; no de Széchenyi kedvéért, ki már olly gyakran szorított bennünket minden szépre és jóra, kis ideig szívesen szorong az ember, s mivel ő moschásporokkal gyógyitó betegségünket, most azt a kis dunaparti pornyelést is könnyebben elbírtuk tűrni. — A hajógyárba érvén, egy roppant félkörü födélzet alatt, nagy szálak és oszlopokhoz czövekelve állott a vizre bocsátandó gőzös kürtő és árbocz nélkül, Széchenyi gróf faragott képével s családi czimerével. A fedélzet alatt nagy sokaság vára a vízrebocsátást, többen fölmásztak az új hajóba, hol a nemzeti színház kardalosai még elindulás előtt zeneszó mellett énekelték Kölcsey hymnuszát, s a katonai zenekar mindenféle magyart hangoztatott. Egyszerre csak megriad a Rákóczy induló, a kékinges hajóslegények nagy lármát ütnek, baltáikkal az új gőzös kötelékeit feloldják, gátjait elmozdítják, és a nagy épület öröm-, zene-, dal- és éljen-kiáltozás közt rohan le a Dunába, olly elevenséggel, mintha egy, több ideig szárazon tartott czethalat bocsátottak volna ismét éltető elemébe. Miután már az új gőzös — most ugyan még minden gőzölgés nélkül —■ a vizen úszkált nagy büszkén és nagy örömmel, a gyárban maradt nézők közt a magyar gőzhajózás egyik leghatalmasabb alapítója, előmozdítója, Széchenyi gróf szerencsekivánatokkal üdvözölteték, s bár ő maga személyesen nem lehetett jelen, de felavatási keresztanyául öszv. báró Wenkheimnét, szül. Orczy Terézia bárónét kérte meg. — Kis hija volt, hogy e napokban a dunai fahíd le nem égett, némellyek szerint szándékos gyújtogatás, némellyek szerint egy, a hídra esett égő szivar következtében. Múlt héten bizonyos nő a Dunába ugrott, s amint ezt egy a parton seprő városi rab észrevevé, elvetette seprőjét és utána ugrott; a felügyelő rendőr meg azt hivé, hogy a rab meg akar szökni, de látá, hogy a szerencsétlen nőt szabadítja meg, s mivel nehézsége miatt egyedül fel nem húzható a hajóba, nyakkendőjével megkötötte, s mig segítség nem érkezik, erősen tartá. íme néha még a rab is képes a nemes, jó cselekedetre. — Ferenczy művész hazánkfia legújabban egy gyönyörű szobron dolgozik, melly a szép Eurydicét képezi, a mint ez a kígyó által megcsípve nagy fájdalmat fejez ki. E mű méltó társa lesz a pásztorleánynak. — Toldy János, a hires birkózó, ismét itt van, s meg akarja mutatni, mikint a közönség védenczét földhöz fogja vágni. — Ki látá a nemzeti színház előbbkelő színészeinek öltöző asztalait egy pár hónap előtt, legújabban nagy változást fog e részben tapasztalni. Most ők a legpompásabb szekrényidomú pipereasztaloknál öltözködnek, míg az előtt mocskos zugokban kényteleníttettek kuczorogni. — Nem sokára — úgymond a Jelenkor —uj fajával ismerkedünk meg a gőzhajóknak hazai vizeinken. A fels. t. i. f. é. máj. 18-án kelt királyi rendeletében Fietcher Mátyás bécsi erőműépitőnek, a Bécs melletti Duna, s Magyarország és Erdélyben a Tisza, Dráva, Száva és Maros folyamokon az általa föltalált uj modorú görösökkeli hajózás gyakorolhatása végett 15 esztendei szabaditékot adni kegyeskedett. — Friebeisz István, pestmegyei tisztviselő, nem sokára illy czimü, közhasznosságu kézi könyvet bocsátand közre: Népjegyzői hivatal és falusi tanács. Ezen nagy szorgalommal szerkesztett munka, mellynek hiányát annyira érezzük, bizonnyal közméltánylást fog nyerni a két magyar hazában. Esztergom, aug. 16kán. Ő herczegsége, magyarország papnagya (prímás) és esztergomi érsek, nagymélt. Kopácsy József ur méltóztatott tiszt. Miklosovics Alajos urat (eddig a nagyszombati papnevelő intézetben tanulmányi elöljárót — praefectus studiorum — és pótló oktatót a theologiai karban) az egyházi jog és história professorának; — tiszt. Pelikán Ferdinánd urat (eddig a salvator czímű egyház segédpapját Pozsonyban) héber és görög nyelv, a