Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-13 / 73. szám

CCLXXXII. kerületi ülés sept. 11-kén. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Palóczy, Ghiczy, Szentki­rály­i és Vukovics. Az igazoló választmány jelentésének fel­­­ovasása után, melly szerint Szabolcs megye, a bemutatóit követi megbízó levele által tudatja a Illlér, hogy követi pá­lyájáról lemondott Bónis Sámuel helyébe Bay Ferenczet vá­lasztotta; a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában, úgy a harminczadnak országgyűlésen leendő meg­határozása iránt, s végre a szabad községek elrendezése tárgyában ké­szült második szenetek hitelesíttettek; végeztével pedig ta­nácskozás alá vétele­it a m. FRBnek az egyházi áldásnak a vegyesházasságok­ból a r.kath. papság által lett megtagadása tárgyában átküldött 3-dik válaszizenete. Azon gyermekek­­nek mellyek nem a katholikus lelkész által összeadott veggyesházasságból születtek, jövendőbeli állapotuk biz­tosítására, hogy az illető anyakönyvbe mennyire beiktatva nem volnának, bizonyos határidő alatt beiktassanak, meg­történt a két tábla közötti egyeség , azonban a határidőnek megszabását a fenálló táblai gyakorlat nyomán, akkorra vél­ték halasztandónak,midőn ereszben a törvény szentesittetni fog. E tárgynál 7. megye követe előterjesztő, miképen me­gyéjében történt azon botrányos eset, hogy a r. kath. pap egypár vegyes vallásu­ jegyeseket össze adni vonakodott, s azoknak összeadásától a prot. pap is felsőbb helyről eltil­­tatván, máig sincsenek meg esküdtetve, s ezen botrányos állapotban együtt élni kénytelen i­letök két gyermeket nem­zettek, mellyeket a t.hozásnak szerencsétlen és törvénytelen állapotban hagynia nem szabad. Továbbá megtörtént az egye­ség arra is, hogy az 1647: 14. f. alapján inditott perek ő Fel­ségétől vissza keressenek. Ellenben az izenetben foglalt azon pontra nézve, hogy mikép és ki által történjék a vegyes há­zasságbeli összeadás, a vélemények többfelé ágaztak, né mellyek ezen kérdés feletti tanácskozást addig, mig a sza­bad átmenetre kir. válasz érkezik, fölfüggesztetni kívánták és az előbbi határozat fentartását szolgálták. Voltak kik a felírástól is elállani kívántak, mivel az innen származható kérdések és súrlódások jövendőben a transitus állat ele­nyészőinek. Egy tisza megyei Ősz követ úgymond, a fel­írástól elállani nem lehet, mert általa elismernék, hogy az áldás megtagadása által, nem történt sérelem, e tábla ön­ma­gával jönne ellentétbe, ha attól, mit két országgyűlésen foly­tonosan súlyos sérelemnek vallott és orvoslását sürgette, elállana; egyébiránt a szőnyegre került kérdést az 1790: 29. t. némi m­agyarázatával könnyen elintézhetőnek vélem; ugyan­is a törvény ezen szavaiból „matrimonia coram rum cath. parocho iiieantur,“ ezen szó „romano“ hagyattassék ki és a házasulandóknak hatalmában áljon akármelly tör­vényesen bevett vallás lelki­pásztora által magukat meges­­küdtetni. Ezt azonban egy másik megyei követ veszedel­mesnek vallván, mert ha a törvény demarcationális lineát e tárgyra nézve nem volna, az egybekerülendők között súr­lódásokat és ingerültségeket támasztana, mi még a házas­ságokat is akadályoztathatná, mert gyakran megtörténhetnek, hogy mind az egyik, mind pedig a másik fél ön papja előtt kívánná az egybekelést végbe vinni; egyébiránt ezen kérdés még annak elhatározásával is kapcsolatban áll, hogy azegy­­házasságban születendő gyermekek, mellyik vallásban ne­veltessenek, evvel megsemmisittetnék a BRnek azon rende­leté, hogy a gyermekek apjuk vallásába neveltessenek, mert a pap addig a házasulandókat össze nem adná,miget a gyer­­meknek milly vallásban leendő neveléséről nem biztosítaná. Többen nem látták szükségét annak, hogy miért álljanak el a RR. azon határozattól, melly szerint a vegyes házasság mindig a vőlegény papja előtt rendeltetett eszközöltetni.­­ Ha ezen kérdés tárgyalásába úgymond egy megyei követ, be kívánnak a RR. bocsájtkozni, akkor szükséges a március 25-röl kelt k. k. válasz egyes pontjait is felvenni, s mint­hogy ez többek által helyeseltetett, azon kérdés tűzetett ki szavazatra: valljon kivánják-e a BR. legközelebb a k. k. le­íratott tárgyalni ? 32 megye 15 ellenében nemmel szavazott; a kevesebbségben maradt megyék: Abauj, Zemplén, Sáros, Ungh, Szathmár, Szabolcs, Bihar, Temes, Pozsony, Nyítra, Sopron, Trencsin, Fehér, Mosony, Pest. Ezen határozat foly­tában a BB. ezen kérdés elhatározását a többi vallásbeli pon­tokkal a szabad átmenetre érkezendő, k. k. leirat tárgyalá­sáig felfüggesztették. —­ Továbbá tanácskozás alá került a görög n. egyesült vallásuak ügyében tett 3-dik válaszüze­nete a FRRnek; erre nézve a RR. előbbi nézeteik mellett maradtak; a kalendárium dolgát pedig, a vallásbeli tár­gyaktól kiszakítva külön kívánják a RR. átalános határozat következtében orvoslás végett ő Felsége eleibe terjesztetni, mert, úgymond egy megyei követ, a kalendáriumban legki­sebb dogmatikus kérdés sem rejlik, az egész csak puszta nem akaráson alapszik. F. kérdés bár csekélyszerűnek lát­szik, nagy fontosságú, mert az i­lyen kalendáriumok, rituá­lék Oroszországban nyomatnak, s abban olly irány van fek­tetve, melly Magyarország érdekébe ütközik; ez ügyet mi­­nél elöbb eldönteni szükséges éspedig annyival inkább, mert azoknak behozatása és használása Rudolf alatt törvény ál­tal ezer forint büntetés alatt megtillatott. Végzéskép még kimondatott az is, hogy eddig a BR. a tárgynak ő Felségéhez leendő felterjesztését szelidebb módon óhajtották volna esz­közölni, de azt most a hon érdekének fentartása mellett kö­vetelik.­­ Ezután a ki­szemelt indítványok jöttek tanácsko­zás alá; a 21 pont, melly szerint indítványoztatott, hogy a nagyobb vizi munkákról szóló 1836: 36. t. rendelete min­den birtokosra átalánosan kiterjesztessék. Cs. m. követe indítványa folytában a financiális választmánynak , a köz­munkákról szóló javaslata tárgyalásáig felfüggesztetett.­­ A 74. pont szerint a mások birtokába­ni vadászatnak min­denkire nézve általános eltilalmazása szorgalmaztatik. Egy kárpát vidéki követ előterjesztő a BBnek, miképen G. m. kö­vete e tárgyban törvényjavaslatot készített, a tanácskozás könnyebbítésére jónak vélte, ha az érdemleges tárgyalás elött köziratra adatni rendeltetnék. — Mire egy duna me­gyei követ kinyilatkoztata, miképen az idő rövidsége miatt, nem lehet vadásztörvényeket, melly hosszas tanácskozást igényel alkotni, ha csak azon roppant és nagy fontosságú teendőket, mellyektöl a hazajövendő boldogsága feltételez­­tetik, háttérbe szorítani nem akarjuk; egyébiránt nem is látja a kérdés elhatározásának sürgető szükségét; a tulajdon­jog által a legkevésbé sem sérlelik, mert eddigi törvényeink szerint a vad senkijé, res nullius volt és nincs ok mién kel­lene azt most a birtokosoknak ajándékozni, tudom én — úgy­mond — hogy más országokban e részben szigorun korlátozó törvények léteznek s hogy egykor nálunk is szükséges lesz az industriának oltalmazására megszorító törvényeket hozni, de jeleimen annak, sem idejét, sem szükségét nem látom. E tárgy hosszas és minden oldalról­ komoly megfontolást igényel, nem elég itt csak a nagy­birtokosok jogait tágítani, hanem még arról is szükséges rendelkezni, hogy a vadak elszaporodása miatt, ha a szegény jobbágynak kára történik, ki és mikép fogja megtéríteni; továbbá büntetést kell szabni még a vadárulókra és sanctio nélkül a vadászatot korlátolni nem lehet. Ellenben az indítványozó S. megye követe által előadatott, mikép a szabad vadászat által a tulajdon­jog sér­­tesik, s azt más kára nélkül gyakorlani nem lehet; nincs is Európában más mivelt nemzet, melly e részben nem rendel­kezett volna, ez történt némi részben nálunk is, s azon ál­lítás hogy a vad hazánkban rés nulliusnak tekintetik, nem áll, mert törvényeink ellenkezőt tanúsítanak, midőn a vadá­szat jogát egy részben földesúri tu­ajdonná tették. Eagymás megyei követ pedig úgymond, a tulajdon­jog bitorlása a szá­zad szellemével sem egyez meg, mi a földbirtokosoktól a haza javára áldozatokat kívánunk, s a birtokot megőrzeni vonakodunk ; különben is hogy áll jelenleg a vadászat sza­badsága hazánkban, törvény által van a szegény jobbágy eltiltva, a jog csak a nemességnél hagyatott meg; a jobbágy joga legkevesebbé sem fog korlátoltatni, sőt nyer, mert a ne­mes vadászok által nem fog birtokában kárt szenvedni. — Erre az ellenzék részéről még megjegyeztetek hogy 1802- ben, midőn a nemzetnek szabadságot kellett volna kérni, az ország rendei a vadászati törvényei bíbelődtek, úgy most is, mit fognak mondani küldőink, mit Európa, hogy akkor, midőn a hon jart­ására a számtalan teendők előttünk álla­nak, az országgyűlés utolsó napjaiban azokat háttérbe szo­rítva, vadászati törvények felett tanácskozunk mál. Végre a vélemények elágazása miatt azon kérdés, valljon tárgyalás alá vétessék-e S. megye indítványa 28 megye 18 ellené­ben igennel szavazott. A kevesebbségben maradt megy­ék : Nyírra, Zala, Liptó, Komárom, Mosony, Pest, Tolna, Abaúj, Szabolcs, Borsod, Beregh, Bihar, Mármaros, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál; s e kép a gömöri törvényjavaslat kéziratra bocsájtandó lesz. Kétszáztizenkilenczedik országos ülés a t. Annél September 11-kén. — Mindenekelőtt az igazoló két­ választmánynak Ungh és Szabólcs megyék követi meg­bízó leveleire tett kétrendbeli jelentése olvastatván fel, azokra legkevesebb észrevétel sem fordult elő. — Ezután tanácskozás alá került a katonai élelmezés és szállásolás, — továbbá a szabad községek elrendezése tárgyában, — valamint a harminczadnak országgyűlésen leendő meghatá­rozása iránt készült második üzenete a BRnek. — A szabad községek felvétele alkalmával a nm. kir. Személynök felhivá a BRket, hogy az országgyűlés vége mindinkább közeled­vén, üdvös siker elérése tekintetéből csupán olly tárgyakra szorítkozzanak, mellyek ez országgyűlés alatt a tanácsko­zások legfőbb tárgyai valának. B. duna megyei követ pe­dig a szabad községek elrendezését már azért sem kíván­hatja úgymond, mert azok a megyei hatóságokban tetemes változást okoznának s ez okból a megyék elrendezésére kí­vánta halasztani; a BR. többsége ezen fontos ügyet más szempontból tekintvén, a két­ határozatot megtartotta, s mind ez, mind pedig a napi­renden volt más két szenet a FRRhez minél előbb átküldetni rendeltetett. Kétszázhuszadik országos ülés a méltóságos FRRnél, sept. 12-én délelőtti 11 órakor. A napirend meg­nyitása előtt felolvastattak s köziratra utasittattak következő főrendi válaszüzenetek: a) a jobbágyok által gyakorlott sza­bad szarulás, b) az úrbéri czikkelyek némelly szakaszai­nak módosítása, s c) a jászkunkerületek elrendezése tár­gyában. — Tanácskozások tárgya volt a katonai élelmezés és szállásolás körüli második rendi szenet, mellyhez a 3. tábla hozzájárult. Ezt követék a harminczadnak országgyű­lési elrendezése iránti 2-ik rendi izenet feletti tanácskozá­sok, mellyek eredménye szinte a két tábla közli tökéletes megegyezés jön, mi szóval szentelett a t. RRnek. — Végre a szabad községek elrendezése körüli 2-ik rendi szenet tárgyaltatott s a m. FRR. egy m. gróf és főispán indítványára hosszabb és pótlólag közlendő vitatkozások után előbbi né­zeteiknél megmaradtak. — Az ülés folytában még megké­szült válaszüzenet a katonai élelmezés iránt felolvastatott s a t. RRhez átküldetett, a mire az ülés eloszlott. CCLXXXIII. kerületi ülés sept. 12-kén. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Szentkirályi és Palóczy. — A KK. és RR. reggeli 9 órakor titkos tanácskozmányt tart­ván, annak déli 12 órakor telt bevégezte után a kerületi ülésben a vallásbeli sulyok és nehézségeknek, a mult or­szággyűlésen fentartott pontjai tárgyában készült 4-dik ize­net és a túrmezei gróf és követ által beadott panaszos jelen­­tés érdemében tett 3-dik izenet s az ehez kapcsolt felirási javaslat hitelesít­teseit. Ké­t­sz­á­z hús­z­a­dik orsz. ülés a f.­RRnél Sep­tember 12 kén. Legelsőben a katonai élelmezés és szállá­solás tárgyában átküldött FRRdi izenet olvastatott fel, melly­­ben tudatják a RRkel, miképen az átküldött izenetet, a nélkül hogy annak lényegébe ez alkalommal bocsájtkoznának el­fogadják ; — ugyszinte tudatott a BRkel az is, hogy a har­minczadnak országgyűlésen leendő meghatározása tárgyá­ban készített üzenetet és felírási javaslatot egész kiterjedés­ben a FRR. elfogadtak, és a felírás ö­felségéhez minél előbb felterjesztendő; — a másik megállapodás következtében 4­ 5 pedig az országos választmány munkálkodását haladéktala­nul megkezdeni fogja. — Ezután a mai kér­ ülésben ki ele­si­­­e 11 két rendbeli izénél és felirási javaslat vétett fel; a turm­ezei sérelemre úgy a panslavismus és illyrismus tárgyá­ban készült felírási javaslatra, Horvátország egyik követe, hosszas c­áfoló előadással állott elő, de a BR. átalános több­sége a két­ határozatot változatlanul hagyta. Július 26-ai kerületi ülésben, az V-ik osztályú sérel­mek és kivonatok folytatása volt napirenden. 100. A jász- és két kunkerületek, a nm. k. Helytartó­tanács utján 1842. pünkösdhó 3-án kihirdetett postabért terhesnek s nyomasztónak látván, kívánják ezen postabér­­nek alább szállítását törvényszerű módon kieszközölni. — Vélemény: Már a publico-politicumi rendszeres munkálatra van utasitva.— Végzés : Helyes. 101. Miután az 1751. 25. t. sz. által a jászkukell­lelek­­nek dicső emlékű Mária Teresia királynőtől 1745-ik évben nyert k. szabadalmu levél minden pomjára nézve törvénye­­sittetett, azonban a törvénybe annak tartalma nem iktattatott, az egész kiterjedésében törvénybe iktattassék. — Vélemény: Miután a jász -kunkerületek törvényes beczikkelyeztetésük óta az országgyűlésen üléssel s szavazattal bírnak, sőt je­lenleg szabadságaik nagyobb biztosítása végett elrendezé­­sük országosan is tárgyaltatik, különben pedig a szabadalmi leveleknek törvénybei iktatása szokatlan, nem pártolja a vá­lasztmány. — Végzés: Helyes. 102. A k. kincstárból Magyarországnak a választmányi költségek kifizettetésére kölcsön adott pénz subsidium gya­nánt visszafizetessék. Vélemény: Ezen kívánat a k.k. elő­adások között előfordulván, itt elmarad.— Végzés : Helyes. 103. A veszedelmes ősiség eltöröltetésével a fekvő jó­szágoknak szabad vevése és eladása törvény által behoza­­tassék, és a vagyonbeli képesség (capaeitas possessorii) az egész nemzetre kiterjesztessék. — Vélemény: Külön kerü­leti választmány által lévén tárgyalva, itt elmelleztelik. — Végzés : Helyes. 104 Az országgyűlési szállások megfizesse törvény által szabályoztassék. — Vélemény : A k. Előadások közt külön tárgyaltatvák­, itt megszűnik. — Végzés: Helyes. 105. Az 1840: 4. t. czikk által kiküldött országos vá­lasztmány Poprád folyóinak szabályozását csak Podolinig indítványozó, mivel, pedig Kézmárk a Galicziába űzött ke­reskedés főhelye, s több ott összefolyó utaknak egyesitő pontja, de különben is Podoliától odáig másfél m­értföldnyi vonalon a szabályozás igen kevés költséggel meglételhet­­nék: az országos választmány javaslata olly formán változ­tassák, hogy a Poprád szabályozása legalább is Kézmárkig kiterjedjen, egyszersmind az e városon keresztül Grn­czia felé vivő postavonal felállítása iránt múlt országgyűlésen felterjesztett kívánat ismét­elletik. — Vélemény: Ezen más­kép igazságos kívánat a folyók szabályozása tárgyában ki­küldött országos választmánynak munkálatához tartozván, itt elmellüztetik. — Vétés: Helyes. 106. Asz. kir. városok polgárai az 1553: 29, 1563: 59, 1647: 15, 1741 : 28 és 1791: 64, szerint úgy mint a ne­mesek, mind személyeik mind áruikra nézve, ha szinte ke­reskednének is, minden vámadózástól szabadok, s e kivált­ságot nem csak az országos Rendek 1827ki ápril 3-án fel­terjesztett sésérelmeik és kivonataik sorában, hanem ő Fel­sége is az e pontra adott k. válaszában megismervén, azt rendelni méltóztatott, hogy azok, kik magokat e részben sértve lennni tartják, panaszukat illető helyen előadhatják; azonban mivel újabban is, és jelesül 1836-dik évben a sértéssel kereskedő soproni polgárokat Vas vármegyében helyezett Rumi vám haszonbérlője vámfizetésre kénszeri­­tette, ámbár Sopron városa ezen séelem orvoslása iránt a m. k. Helytartótanácshoz folyamodott, de arra választ nem nyervén, a sérelem orvoslás nélkül maradt, sőt a legújabb időben is a soproni polgárok a győri püspöki vámon fizetés­re kénszerü­telek. — Vélemény: A panaszoskodó város által egyes eset elő nem adatván, de máskint is ezen sére­lem , ha történt is, magányoson orvosolható lévén , itt elmel­­lőztetik. — Végzés: Holyes. 107. Az ujonczok állítása idején sokszor a polgárok, és egyéb lakosok fiai a papságnak és nemességnek ingyen el­vállalt szolgálatában a katonaállitás ellen menedéket ta­lálván, miattuk legügyesebb kézmives ifjak szorulatnak a sorshúzásra; ugyan azért jövendőre az illy menedékhelyek megszüntessenek. — Vélemény: Az 1808: 6. f. sz. rende­lete világos lévén, ha elegendőnek nem tartatnék, változta­tása külön indítványozandó. — Végzés: Helyes. 108. Esztergom kir. városa ellen a mértékek és nehe­zékek vizsgálata akadályoztatásáért folytatott tiszti perben közbenjött k. rendeletekkel mind azért, hogy az 1659 : 71. és 1729: 28. t. czikk ellenére ezen per a kir. curiához bir­tokon belől felvitel ni rendeltetett, mind szinte azért is , hogy 1659: 71. t. ez. 2-ik §-a értelmében egyedül a szolgabi­­rónak tulajdonított a mértékvizsgálási hatóság, a pert meg­előző gyakorlat szerint végeztetni határozhatván, s igy a ne­vezett város részéről követelt azon visszaélésre, miszerint a megyei tisztviselővel a városi hatóság is közösen kíván eljárni, alkalom szolgáltatott. — Vélemény: A felhozott esetről keletkezett per törvényes biró által el lévén in­ézve, az a múltra megszűnik; jövendőre azonban az eziránti fel­­ügyelés a városi rendszer iránti munkálatban leven tárgyalva, ennek kimenetelétől várni kelletik. — Végzés: Elmellez­­telik. 109. Mivel Szántó mezővárosában a Ferdinand huszár ezredbeli hadfogadó katonák és az ottani lakosok között tör­tént kihágásokra nézve a m. k. Helytartótanácsnak 1843. jul. 181. intézménye által közlött azon legfelsőbb határoza­tot, miszerint az illető tisztviselőknek azon eset alkalmá­­róli helytelen eljárásuk­roszal­assék, Hont megye rendei fo­ganatosítani vonakodtak, s ezen legfelsőbb határozatnak tel­jesítése újabb parancs által, a m­ellyben a megyének ezen

Next