Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-22 / 84. szám

falod jön ; a különvéleményt pártolók pedig még ezen keze­lésből is ki akarják zárni a kormányt, tehát sehol nem léte­zed theorial status hiperbolákba az egészet öltöztetni, mi­kép csak igen igen gyenge kormány adhatná arra sanctióját. Ez in ultima analyst az országos választmányi és a külön­vélemény közötti különbség. A szóló távol van szerelmes, sympathiás, sőt még csak különös őszinteséget követelni akarni a kormánytól, melly iránt mi is illyenekkel nem viseltetünk; st­a­tus viszony­unka­t kölcsönös és közérdek alapjára állítja a szóló és ehhez képest e tekintetben nem látja más kelléknek elkerülhetlenül szükséges létét, mint érdekeink megismerését. A közállodalom érdekében van, Magyarországot fölemelni, erősítni; és hogy ha ezen érdek kormányunk főemberei előtt talán eddig olly világos azért nem volt, mert a nemességnél­, melly az ország­­ részét birja,de a közszükségek fedezéséhez nem járult, felemelése és erősítéséből a közállodalomra semmi haszon nem három­­lott, már most midőn a nemesség saját erszényével virág­zásra akarja emelni honunkat, ezen ok megszűnte után, nem csak Magyarországnak, de magának az ausztriai birodalom­nak érdeke azt követeli, hogy felemelésünk és felvirágzá­sunk ügyében velünk a kormány kezet fogjon, és vetett vállal rajtunk segítsen. A­ki pedig még most is némi félté­kenységtől habozva, még mindig retteg ezen pénzekkeli visszaéléstől a kormány részéről, az vagy eszelősnek tartja a kormányt, vagy attól fél, hogy honunkat felvirágzásra csak azért segíti, hogy azt annak idejében jól megfejhesse. Esze­­lősséget feltenni kellene, hogy ha a kormány azon első alkalommal, hol a nemesség a státus érdekében zsebébe nyúl, visszás kezelés által, a további teherviseléstől azt el­ijesztené; a­mi pedig a későbbi kizsákmányolási félelmet illeti, szóló azt gondolja, hogy mit ma vetendünk el ho­nunk felvirágzására őszintén , azt jövő nemzedékek az erő­sített honban még nagyobb erővel meg fogják tudni minden veszélytől őrizni. Miután tehát a kormánynak átlátni kell, hogy még nagyobb súllyal léphet majd fel Európa mérlegé­ben, ha Magyarország valódi lényegéhez képest kifejtve lesz, nekünk pedig szintúgy átlátni kell, hogy kormányunk­­h­ozi közelítés és azzal a kézfogás szerencsés átalakulásunk­ra elkerülhetlenül szükséges: hosszasabb és részletesebb e bokros kérdés körül lenni nem akar a szóló, ki érteni akar érteni képes is, az bizonyosan fogja tudni, mit vagy a szóló felvilágositni, és az daczban ujhuzásokban idejét, erejét élni nem fogja, de midőn itt reggel akarna viradni honunk fölött, a szólóval kezet fogva az országos választmány véleményét pártolandja. — T. megye követe ezután röviden a collegia­­lis rendszer ellen nyilatkozott, s mindkét oldalról szavazat sürgettetett; elsőben tehát azon kérdés volt szavazatra ki­tűzve, kívánják-e a BR. a választmányi szerkezetet elvileg elfogadni vagy nem? 31 megye 14 ellenében nemre szava­zott; a kisebbségben maradt megyék: Zemplén, Sáros, Szatmár, Szepes, Ugocsa, Krassó , Bars, Győr, Baranya, Esztergom, Árva, Turócz, Pozsega, Szerém. Nem szava­zott: Nyitra, Sopron, Veszprém, Fehér. Azután azon kérdés támadt, kivánják-e a különvéleményi szerkezetet elvileg elfogadni vagy mást? 26 megye 19 ellenében igenre szava­zott. A kisebbségben maradott megyék, mellyek módosítani kívántak: Trencsin, Vas, Győr, Baranya, Esztergom, Árva, Turócz, Pozsega, Szerém, Zemplén, Sáros, Ungh, Szatmár, Szepes, Ugocsa, Marmaros, Csanád , Temes, Krassó ; nem szavazott az előbb említett 4 megye ; az idő későre haladta miatt a különvéleményben foglalt törvényjavaslat tárgyalása jövő alkalomra halasztatott. Kétszáznegyvennyolczadik országos ülés oktob. 18-kan a t­­RRnél. Miután a két­ elnökség a legkö­zelebb hitelesített munkálatokat beadta, és a FRRröl átkül­dött viszontzenetek bemutattattak, tárgyalás alá vétetett, a h­ajdiikerületi szerkezetben a követválasztásra nézve tett mó­dosítás, azután pedig a városi reformügyben 8-dik üzenete a RRnek. E tárgynál a nm. kir. Személynök ezúttal követ­kezőleg nyilatkozott: Eddig minden czélzalom oda ment ki, hogy a sz. kir. városok elrendezése megtörténjék, úgy most is. Ha a t. RR. ezen városi tárgynak elrendezését össze nem kötötték volna a szavazat kérdésével, hanem külön vették volna fel mind a rendezést mind a szavazatkérdést, ezen tárgy már el volna intézve legalább az érdekesebb ré­szeire nézve, én nem tartom ezen két dolgot egymással összefüggésben , azonban a­mennyiben nemcsak a t. RR. hanem a m. FRR. is ezeket egymással összefüggésbe tet­ték, már most az a kötelességünk, hogy ezen főtárgyhoz kötött két feltételt lehetségessé tegyék a RR.,hogy a meny­nyire lehet, a czélt a főbb pontokra nézve elérjük. A különb­ségek ha vesszük nem nagyok a t. RR. és a m. FRR. között, kivévén az utolsó kérdésre nézve ; mert ha felvesszük a házbirtok értékét, a t. RR. magok is megegyeztek abban, hogy birtoktól függjön a polgári név. De, hogy a ház mellett ne legyen a birtokra főtekintet, s hogy akármelly kis ház mindjárt polgári jogot­ adjon, azt nem látom következetesnek; továbbá szinte nem látom okát, hogy az iparűzők miért ne mutassanak ki bizonyos értéket; ez is o­lyan, melly szinte hátráltatja a két tábla közti megegyezést. Mi illeti a harma­dik t. i. a tanácskozási kérdést: én soha nem voltam azon vélekedésben e tekintetben is, és most sem vagyok, hogy illy tanácskozó testületekre szükség legyen, de ha már meg van ez is, ám legyen. Mert ha már bizonyos szám megálla­­píttatott, miért ne lehetne ezt kevesebbre alá szállítani, mert 350 tag mégis sok egy városban, mi a felügyelőket illeti: meggyőződésem szerint ezeknek állapotja sem ma­radhat igy; őket nem tarthatom másnak mint a főispánt; mert ez azon eszköz,melly által a fejedelem összeköttetés­be jön a várossal. S igy azon jussokkel kell felruházni a fel­ügyelőket is, mint a mellyekkel a főispánok bírnak. S ha a f. RR. jövendőre a főispánoknak jogait törvényesen megszo­rítani kívánják, ám legyen, de mindaddig, míg megszorítva nincsenek, egyebet nem tehetek következetesen, mint ha azt mondom, hogy a felügyelőket is azon kellékekkel kell felruházni, mint a mellyekkel a főispánok vannak a várme­gyékben. S ennek következtében , ha a főispánoknak jogai terjedni vagy összeszánttalni fognak, azonképen fognak a felügyelők is korlátoztatni. Én ezen igazságos szempontból menve ki, nem látok semmit e tekintetben, mi az elrendezés­re nézve a megegyezést hátráltatná. R. városa követe oszlá a nm. elnök azon véleményét, hogy a városok elrendezése és az országgyűlési szavazat két külön álló kérdés, s mind­egyiket, úgymond, külön kellett volna tárgyalni, mivel 1825. és 1832. országgyűlésen , midőn a városok szavazata elő­fordult, senkinek sem jutott eszébe az, hogy a városoknak azért nem kell szavazatot adni, mivel nincsenek elrendezve; e két kérdést nézetem szerint csak azért kapcsolták össze, hogy legyen ürügy a városi szavazatokat tovább is megta­gadni; annálfogva szóló a szavazatot a coordinatiotól elvá­­lasztatni s városának múlt évben beadott sérelmét orvosol­hatni kívánta. Ellenben egy tiszamelléki város követe e tár­gyat kétfelé választatni nem kívánta, hanem a főrendi táblá­nak eljárása ellen keserű panaszokban nyilatkozott, hogy a 600 ezer polgár jogait, mellyek életben és kiváltságokban egy iránt gyökereznek, kellőleg nem méltányolják, stb. To­vábbá egy kárpátvidéki megye követe kívánta, hogy a főfel­ügyelőket ő­felsége minden városi befolyás nélkül szabadon nevezhesse ki; ezen utolsó indítványnak bár számos párt­fogója találkozott, de a BR. többsége a kéz­ szerkezetet vál­tozatlanul megtartotta. Végre a Vukovártól a magyar ten­gerpartig vezetendő vasút tárgyában készített szenet és szerződési terv került elő. A vállalat iránt legkevesebb ész­revétel sem történt, egyedül az országgyűlés által kikülden­­dő országos biztosság ellen emelt szót a nm. kir. Személy­nek s azt ő Felségére kívánta bízatni, mivel a törvény vég­rehajtása , úgymond, az 1790: 12. t. szerint egyedül ő Fel­ségét illeti, s széles e világon a kormányzat nincs úgy alkot­va, hogy a törvényhozó hatalom egyszersmind a végrehajtást gyakorolná stb. azonban a RR. „maradjonával“ a szerkezet megtartatott. K­étszáz n­eg­yvenkilenczedik orsz. ülés a m. FRRnél, oct. 19-kén délelőtti 11 órakor. E rövid ülésnek egyik­ tárgya a f. RR. 8-ik szenete vala a városok elrende­zése körül. A m. FRR. ezen szenetben felhozott okok egyi­két sem találván elegendően nyomósnak, hogy előbbi véle­ményeiktől eladjanak, minden lényeges vitatások nélkül előbbi válaszizenetü­kben kifejlett elvek mellett szárazon megmaradtak. — Napirendre került ezután a hajdúk szabad kerületének elrendezése körüli második rendi izénél, melly­­nek legtöbb vitás pontjai feleli a kívánt egyesség bekövet­kezett esannyira, hogy e munkálat körül a két tábla meg­egyezésének már semmi lényeges akadály útban nem áll. A gyülekezet már déli egy óra előtt eloszlott. CCCXII. kerületi ülés oct. 19-kén. Elnökök és naplóvivő az előbbiek; jegyzők Ghiczy, Szemere. Hitelesít­tetett az erdélyi Részek tettleges visszakapcsoltatása iránti üzenet és felirási javaslat. Azután a börtönrendszer tárgyá­ban a FRRtől átküldött 5-dik válaszizenet került tanácsko­zás alá. A két­­jegyző előadó, mikép az országgyűlés teen­dői közt a nemzetnek alig volt más iránt nagyobb reménye, mint hogy a büntető törvénykönyvi javaslat, mellyet az or­szág legnagyobb kapacitásai dolgoztak ki, törvénybe fog ik­­tattatni; hittem, úgymond a szónok, hogy ha a második részre nem is, de az első és harmadikra, minthogy Magyarország­ban a mellett hogy a börtönök a legroszabb állapotban van­nak, még a büntetések nemei sincsenek maghatározva, a két tábla közti egyeség meg fog történni, de a nemzetnek ezen méltán várt reménye meghiúsítva van ; nincs tehát egyéb mód, miután az országgyűlés már csak 20 napból áll, s az első részre a két tábla közötti egyeség olly távol van, hogy azt ezen rövid idő alatt eszközölni teljes lehetetlen, mint ezen első részt a jövő országgyűlésének átadni. Ellenben a 3dik részből talán lehet még valami, ebben az egyeség már a legnagyobb részben megtörtént, ezen munkálatban tehát czélszerűnek látnám a magánrendszer és az ideiglenes büntetés közt az arányosítást meghatározni, mihez magukat a bírák alkalmazhatnák. Németországban midőn valakit 3 hónapi magánrendszerben töltendő fogságra ítélnek, akkor hasonló büntetésre 12 hónapi közönséges börtönrabságot szoktak szabni, de erre nem lehet menni, mert a néperkölcs csak­nem mindenütt változik. Francziaországban a büntetési arány mint 3—4-hez áll, ezt lehetne nekünk is alkalmazni, azonban a minimumra, minthogy a Büntetésnek bírni kell bizonyos tartalommal, különbséget tenni nem kellene; néze­tem szerint tehát a törvényben ki kellene mondani, hogy fél éven alul elítéltekre nézve a börtönrendszerre különbség nem létezik, azon túl pedig azon arány fog finormértékül szolgálni, hogy ha például valaki 4 évi fogságra büntektetik, akkor magánrendszer mellett 3 év elegendő; egyszersmind azt is ki kell mondani, miszerint magánrendszerben a testi büntetésnek nincs helye. M. m. követe küldői fájdalmát fejezé ki, hogy a FBR. 18 hónap lefolyta alatt a személy és vagyon­­bátorság biztosítására igen kevés időt fordítottak, s hogy a büntetőtörvényköny felterjesztésébe meg nem egyeztek; minthogy pedig Magyarországnak büntetőtörvénykönyve nincs, nem akarja szóló ezen munkát az utolsó pillanatig letenni, s ha ezen országgyűlésen a nemzetnek ezen mun­kálathoz csatolt reményei hajótörést szenvednének, hogy annak nem a RR. táblája, hanem a FRR., kik ezen munka törvényesítését akadályoztatják, az oka. E véleményben a RR. átalános többsége osztozott, s az első résznek tárgy­al­tatása továbbá is szorgalmaz­tatik ; különben is az arány meghatározása az 1-ső rész törvénybeiktatása nélkül sem lehetne eszközölhető ; annálfogva határozatkép kimonda­tott, miszerint a BR. az arány meghatározásába bocsátkozni nem kívánnak, egyébként a III. részből törvényt óhajtanak, s hogy ott, hol magánrendszer leszen behozva, a testi bün­tetés nem alkalmaztathassák. Melly átalános kijelentés után a börtönrendszerről szóló válaszizenet tárgyaltatd­. A kerületi börtön tiszti személyzetének kinevezésére nézve a FRR. javaslata a börtönrendszer átalános elrendezéséig el­fogadtatott, a többire pedig a RR. előbbi nézeteiket tartották meg Ezen tárgy befejeztével felvétetett a pénzügyi munkálat, mielőtt azonban a tegnap megszakadt fonalon a tanácskozás moly lattatott volna, a RR. közakarattal következő indítványo­kat fogadtak el: 1­ G. m. előterjesztésére a váczi püspök által az országnak ajándékozott tébolyodottak háza meg­vizsgálása, melly intézetnek létesítésére számos megyék már segedelemmel is járultak, a pénzügy kezelésének felügye­­lésével megbízandó országos biztosság teendői közé soroz­ta kért, hogy ezen épületet megvizsgálván, a jövő orsz.gyűlé­sére tervet készítsen, mennyire szaporodott az ajánlatok útján öszszejött tőke, mennyi kívántatik az épület kiigazítására és az intézet életbehozatalára. 2) B. m. követe indítványára a si­ket némákra, kik hazánkban mintegy 9000re szaporodtak, s közülök csak 42 nyer oktatást; úgy 33 P. m. indítványára a szerencsétlen vakok intézetére is figyelem fog fordittatni és az országos biztosság hasonló tervadással lesz megbízan­dó. Továbbá Cs. m. követe javaslatára a Budovicea tárgyában, minthogy az épület fenáll, ő Felsége felírás által az iránt megkéretni rendeltetett, hogy miután a nemzet az intézet létesítésére azon föltétel mellett, hogy a nevelési rendszer megállapításában az országgyűlésének is befolyása legyen, 300 ezer forintot ajánlott, a tanítási rendszer terve minél­­előbb közöltessék.­­ Végre a hajókázás előmozdítására, szükség esetében a gátul álló épületek és gyümölcsösök, a Tiszánál a Tisza, a Duna és egyéb folyóknál a Duna s egyéb folyók szabályozására ajánlott pénzöszvegből fog­nak kibecsültetni.­­ Ezután a különvéleményben fog­lalt pénzügyi kezelési rendszerről szóló törvényjavaslat jött vizsgálat alá, melly egész kiterjedésében csekély mó­dosítással helybehagyatott ; élénk vita támadt azonban a 2-dik fejezet 4 §-nál, mellyben a fő és aligazgatók kijelölé­sére megbízandó országos választmány száma terveztetik, hova t. i. a FRR. 15, a megyék 24, a városok 6, a szabad ke­rületek 1 és Horvátország szinte 1 tagot választanának. Egy káptalant követ ezen választmányban a káptalanokat is, mint mellyek a törvényhozásnak szinte kiegészítő részei, a mél­tányosság, igazság és törvényesség szempontjából részesít­­tetni kívánta. Ez azonban mind a két részről éles vitatko­zást idézett elő ; a káptalanok és pártolói részéről elő­­adatot­­ , miképen a káptalanok státustörvény-adta joga­iknál fogva eddig minden választmányba befolytak, s ezt most annál is inkább igénylik, minthogy a tehernek nagy részét mint birtokosok viselendik. Mire válaszul ada­tott, miszerint a clerus mint főbirtokos nem is ide, hanem a másik táblához tartozik, eddig a financiális ügyekben az egyház soha sem folyt be, s mivel itt fizetés kezeléséről és nem tanácskozásról van szó, ahhoz másnak mint törvényha­tóságnak befolyást engedni nem lehet; a nép a fizetés ter­hei alatt régóta görnyedez, s mivel a nép fizet, az egyházi rend méltányosság, igazság és jogszerűség tekintetéből so­ha sem emelt szót, hogy az a fizetés kezelésébe befolyást nyerjen, egyedül saját jogait igyekszik tágítani; itt e tábla képviselőkből áll s ha a megyék városok és kerületek igaz­­ságosan és törvényesen a milliókat nem is, de a százezre­ket képviselik, s ezek a káptalanokkal, mik csak birtokot képviselnek,úgyis hatalmas befolyást gyakorolnak a megyék­ben, egy osztályba nem jöhetnek sat. Ez ellen ismét elmon­­datott, miképen az orsz.gyűlésen törvényeink szerint a négy rend képviseltetik, s ennek egyik kiegészítő része az egyhá­zi rend, minélfogva őket a választmányból kirekeszteni nem lehet. A hosszas recriminatiókkal vegyített vitatkozás sza­vazat által vágatott ketté, kérdésül az tüzelvén ki, kívánják- e a BR., hogy az orsz. választmányba az egyházi rend is befolyjon? 29 megye 17 ellenében nemmel szavazott. A ki­sebbségben maradt megyék: Sáros, Szatmár, Szepes, Már­maros, Krassó, Trencsin, Liptó, Győr, Veszprém, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Turócz, Pozsega, Verőcze, Sze­rém. Tolna követei egyik a másik szavazatát megsem­misítette. Nyitra és Sopron pedig nem szavazott.­­ Ezen törvényjavaslat vizsgálatának végeztével az orsz. útvona­lak irányzatáról s elkészítésének sorozatáról szóló törvény­javaslat került tárgyalásalé. Némellyek csak azon útvonala­kat, mellyek legközelebb építendők, kívánták kijelölni, nem akarván a jövő törvényhozás kezeit megkötni, szavazat út­ján azonban a választmány javaslata szerint a többség min­den utat kijelölni kívánt. Továbbá a hatósági érdekekből keletkezhető vitályok elkerülése tekintetéből 28 szóval 18 ellenében csupán a végső pontok határoztatók kifüzetni, a középpontok kijelölése az orsz. igazgatóságra, melly a kö­­rülményeket hely­színén legjobban megfontolhatja, bízatott. Minek következtében először a Pestről Fiuméba vezetendő útvonal közegyetértéssel elhatároztatott. Ellenben a Pest­ről Galliciába vezetendő vonal kijelölése felett az előbbi ha­tározat ellenére, a provinciális érdekből kisurgárzó élénk és hosszas vita kerekedett. Némellyek voltak, kik Miskol­­czot azon oknál fogva akarták kijelölni, mivel Miskolczról Galliciába a választmány tervezete szerint 3 itt leszen vo­nandó, s igy Miskolcz mint végpont tekintessék. Azon rész azonban, melly a provincialismus ügyében vívott, csupán Pest és Gallicia megnevezését sürgette, mig végre szava­zat utján 31 megye 14 ellenében ez utóbbit határozta el. Megjegyzendő, hogy B. megye a provinciális érdek kikerü­lése miatt a többséggel szavazott. Azonban ezen vonalnál a végpontok kijelölése még ez­úttal el nem határoztat­ott. CCCXIII. kerületi ülés October 21-kén. Fl­nökök Nikolics Izidor Bács, és Soltész János Tolna megyék köve­tei ; jegyző Ghiczy naplóiivő Komlóssy. Mielőtt a RR. a teg­napelőtt félbeszakadt tanácskozást folytatták volna, felvéte­tett a hitelintézet iránt átküldött válaszüzenete a FRRnek. Miután a FRR. a szerkezetre tett észrevételeik mellett ki­mondották, hogy ha a RR. ahhoz járulni nem akarnak, a munkálat felterjesztését akadályoztatni nem kivánják, a RR. előbbi nézeteiket rövid maradjonnal megtartották. P. m. kö­vete a FRRdi üzenetre megjegyzé, miképen a FRR. ezen 491

Next