Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-22 / 84. szám
falod jön ; a különvéleményt pártolók pedig még ezen kezelésből is ki akarják zárni a kormányt, tehát sehol nem létezed theorial status hiperbolákba az egészet öltöztetni, mikép csak igen igen gyenge kormány adhatná arra sanctióját. Ez in ultima analyst az országos választmányi és a különvélemény közötti különbség. A szóló távol van szerelmes, sympathiás, sőt még csak különös őszinteséget követelni akarni a kormánytól, melly iránt mi is illyenekkel nem viseltetünk; status viszonyunkat kölcsönös és közérdek alapjára állítja a szóló és ehhez képest e tekintetben nem látja más kelléknek elkerülhetlenül szükséges létét, mint érdekeink megismerését. A közállodalom érdekében van, Magyarországot fölemelni, erősítni; és hogy ha ezen érdek kormányunk főemberei előtt talán eddig olly világos azért nem volt, mert a nemességnél, melly az ország részét birja,de a közszükségek fedezéséhez nem járult, felemelése és erősítéséből a közállodalomra semmi haszon nem háromlott, már most midőn a nemesség saját erszényével virágzásra akarja emelni honunkat, ezen ok megszűnte után, nem csak Magyarországnak, de magának az ausztriai birodalomnak érdeke azt követeli, hogy felemelésünk és felvirágzásunk ügyében velünk a kormány kezet fogjon, és vetett vállal rajtunk segítsen. Aki pedig még most is némi féltékenységtől habozva, még mindig retteg ezen pénzekkeli visszaéléstől a kormány részéről, az vagy eszelősnek tartja a kormányt, vagy attól fél, hogy honunkat felvirágzásra csak azért segíti, hogy azt annak idejében jól megfejhesse. Eszelősséget feltenni kellene, hogy ha a kormány azon első alkalommal, hol a nemesség a státus érdekében zsebébe nyúl, visszás kezelés által, a további teherviseléstől azt elijesztené; ami pedig a későbbi kizsákmányolási félelmet illeti, szóló azt gondolja, hogy mit ma vetendünk el honunk felvirágzására őszintén , azt jövő nemzedékek az erősített honban még nagyobb erővel meg fogják tudni minden veszélytől őrizni. Miután tehát a kormánynak átlátni kell, hogy még nagyobb súllyal léphet majd fel Európa mérlegében, ha Magyarország valódi lényegéhez képest kifejtve lesz, nekünk pedig szintúgy átlátni kell, hogy kormányunkhozi közelítés és azzal a kézfogás szerencsés átalakulásunkra elkerülhetlenül szükséges: hosszasabb és részletesebb e bokros kérdés körül lenni nem akar a szóló, ki érteni akar érteni képes is, az bizonyosan fogja tudni, mit vagy a szóló felvilágositni, és az daczban ujhuzásokban idejét, erejét élni nem fogja, de midőn itt reggel akarna viradni honunk fölött, a szólóval kezet fogva az országos választmány véleményét pártolandja. — T. megye követe ezután röviden a collegialis rendszer ellen nyilatkozott, s mindkét oldalról szavazat sürgettetett; elsőben tehát azon kérdés volt szavazatra kitűzve, kívánják-e a BR. a választmányi szerkezetet elvileg elfogadni vagy nem? 31 megye 14 ellenében nemre szavazott; a kisebbségben maradt megyék: Zemplén, Sáros, Szatmár, Szepes, Ugocsa, Krassó , Bars, Győr, Baranya, Esztergom, Árva, Turócz, Pozsega, Szerém. Nem szavazott: Nyitra, Sopron, Veszprém, Fehér. Azután azon kérdés támadt, kivánják-e a különvéleményi szerkezetet elvileg elfogadni vagy mást? 26 megye 19 ellenében igenre szavazott. A kisebbségben maradott megyék, mellyek módosítani kívántak: Trencsin, Vas, Győr, Baranya, Esztergom, Árva, Turócz, Pozsega, Szerém, Zemplén, Sáros, Ungh, Szatmár, Szepes, Ugocsa, Marmaros, Csanád , Temes, Krassó ; nem szavazott az előbb említett 4 megye ; az idő későre haladta miatt a különvéleményben foglalt törvényjavaslat tárgyalása jövő alkalomra halasztatott. Kétszáznegyvennyolczadik országos ülés oktob. 18-kan a tRRnél. Miután a két elnökség a legközelebb hitelesített munkálatokat beadta, és a FRRröl átküldött viszontzenetek bemutattattak, tárgyalás alá vétetett, a hajdiikerületi szerkezetben a követválasztásra nézve tett módosítás, azután pedig a városi reformügyben 8-dik üzenete a RRnek. E tárgynál a nm. kir. Személynök ezúttal következőleg nyilatkozott: Eddig minden czélzalom oda ment ki, hogy a sz. kir. városok elrendezése megtörténjék, úgy most is. Ha a t. RR. ezen városi tárgynak elrendezését össze nem kötötték volna a szavazat kérdésével, hanem külön vették volna fel mind a rendezést mind a szavazatkérdést, ezen tárgy már el volna intézve legalább az érdekesebb részeire nézve, én nem tartom ezen két dolgot egymással összefüggésben , azonban amennyiben nemcsak a t. RR. hanem a m. FRR. is ezeket egymással összefüggésbe tették, már most az a kötelességünk, hogy ezen főtárgyhoz kötött két feltételt lehetségessé tegyék a RR.,hogy a menynyire lehet, a czélt a főbb pontokra nézve elérjük. A különbségek ha vesszük nem nagyok a t. RR. és a m. FRR. között, kivévén az utolsó kérdésre nézve ; mert ha felvesszük a házbirtok értékét, a t. RR. magok is megegyeztek abban, hogy birtoktól függjön a polgári név. De, hogy a ház mellett ne legyen a birtokra főtekintet, s hogy akármelly kis ház mindjárt polgári jogot adjon, azt nem látom következetesnek; továbbá szinte nem látom okát, hogy az iparűzők miért ne mutassanak ki bizonyos értéket; ez is olyan, melly szinte hátráltatja a két tábla közti megegyezést. Mi illeti a harmadik t. i. a tanácskozási kérdést: én soha nem voltam azon vélekedésben e tekintetben is, és most sem vagyok, hogy illy tanácskozó testületekre szükség legyen, de ha már meg van ez is, ám legyen. Mert ha már bizonyos szám megállapíttatott, miért ne lehetne ezt kevesebbre alá szállítani, mert 350 tag mégis sok egy városban, mi a felügyelőket illeti: meggyőződésem szerint ezeknek állapotja sem maradhat igy; őket nem tarthatom másnak mint a főispánt; mert ez azon eszköz,melly által a fejedelem összeköttetésbe jön a várossal. S igy azon jussokkel kell felruházni a felügyelőket is, mint a mellyekkel a főispánok bírnak. S ha a f. RR. jövendőre a főispánoknak jogait törvényesen megszorítani kívánják, ám legyen, de mindaddig, míg megszorítva nincsenek, egyebet nem tehetek következetesen, mint ha azt mondom, hogy a felügyelőket is azon kellékekkel kell felruházni, mint a mellyekkel a főispánok vannak a vármegyékben. S ennek következtében , ha a főispánoknak jogai terjedni vagy összeszánttalni fognak, azonképen fognak a felügyelők is korlátoztatni. Én ezen igazságos szempontból menve ki, nem látok semmit e tekintetben, mi az elrendezésre nézve a megegyezést hátráltatná. R. városa követe oszlá a nm. elnök azon véleményét, hogy a városok elrendezése és az országgyűlési szavazat két külön álló kérdés, s mindegyiket, úgymond, külön kellett volna tárgyalni, mivel 1825. és 1832. országgyűlésen , midőn a városok szavazata előfordult, senkinek sem jutott eszébe az, hogy a városoknak azért nem kell szavazatot adni, mivel nincsenek elrendezve; e két kérdést nézetem szerint csak azért kapcsolták össze, hogy legyen ürügy a városi szavazatokat tovább is megtagadni; annálfogva szóló a szavazatot a coordinatiotól elválasztatni s városának múlt évben beadott sérelmét orvosolhatni kívánta. Ellenben egy tiszamelléki város követe e tárgyat kétfelé választatni nem kívánta, hanem a főrendi táblának eljárása ellen keserű panaszokban nyilatkozott, hogy a 600 ezer polgár jogait, mellyek életben és kiváltságokban egy iránt gyökereznek, kellőleg nem méltányolják, stb. Továbbá egy kárpátvidéki megye követe kívánta, hogy a főfelügyelőket őfelsége minden városi befolyás nélkül szabadon nevezhesse ki; ezen utolsó indítványnak bár számos pártfogója találkozott, de a BR. többsége a kéz szerkezetet változatlanul megtartotta. Végre a Vukovártól a magyar tengerpartig vezetendő vasút tárgyában készített szenet és szerződési terv került elő. A vállalat iránt legkevesebb észrevétel sem történt, egyedül az országgyűlés által kiküldendő országos biztosság ellen emelt szót a nm. kir. Személynek s azt ő Felségére kívánta bízatni, mivel a törvény végrehajtása , úgymond, az 1790: 12. t. szerint egyedül ő Felségét illeti, s széles e világon a kormányzat nincs úgy alkotva, hogy a törvényhozó hatalom egyszersmind a végrehajtást gyakorolná stb. azonban a RR. „maradjonával“ a szerkezet megtartatott. Kétszáz negyvenkilenczedik orsz. ülés a m. FRRnél, oct. 19-kén délelőtti 11 órakor. E rövid ülésnek egyik tárgya a f. RR. 8-ik szenete vala a városok elrendezése körül. A m. FRR. ezen szenetben felhozott okok egyikét sem találván elegendően nyomósnak, hogy előbbi véleményeiktől eladjanak, minden lényeges vitatások nélkül előbbi válaszizenetükben kifejlett elvek mellett szárazon megmaradtak. — Napirendre került ezután a hajdúk szabad kerületének elrendezése körüli második rendi izénél, mellynek legtöbb vitás pontjai feleli a kívánt egyesség bekövetkezett esannyira, hogy e munkálat körül a két tábla megegyezésének már semmi lényeges akadály útban nem áll. A gyülekezet már déli egy óra előtt eloszlott. CCCXII. kerületi ülés oct. 19-kén. Elnökök és naplóvivő az előbbiek; jegyzők Ghiczy, Szemere. Hitelesíttetett az erdélyi Részek tettleges visszakapcsoltatása iránti üzenet és felirási javaslat. Azután a börtönrendszer tárgyában a FRRtől átküldött 5-dik válaszizenet került tanácskozás alá. A kétjegyző előadó, mikép az országgyűlés teendői közt a nemzetnek alig volt más iránt nagyobb reménye, mint hogy a büntető törvénykönyvi javaslat, mellyet az ország legnagyobb kapacitásai dolgoztak ki, törvénybe fog iktattatni; hittem, úgymond a szónok, hogy ha a második részre nem is, de az első és harmadikra, minthogy Magyarországban a mellett hogy a börtönök a legroszabb állapotban vannak, még a büntetések nemei sincsenek maghatározva, a két tábla közti egyeség meg fog történni, de a nemzetnek ezen méltán várt reménye meghiúsítva van ; nincs tehát egyéb mód, miután az országgyűlés már csak 20 napból áll, s az első részre a két tábla közötti egyeség olly távol van, hogy azt ezen rövid idő alatt eszközölni teljes lehetetlen, mint ezen első részt a jövő országgyűlésének átadni. Ellenben a 3dik részből talán lehet még valami, ebben az egyeség már a legnagyobb részben megtörtént, ezen munkálatban tehát czélszerűnek látnám a magánrendszer és az ideiglenes büntetés közt az arányosítást meghatározni, mihez magukat a bírák alkalmazhatnák. Németországban midőn valakit 3 hónapi magánrendszerben töltendő fogságra ítélnek, akkor hasonló büntetésre 12 hónapi közönséges börtönrabságot szoktak szabni, de erre nem lehet menni, mert a néperkölcs csaknem mindenütt változik. Francziaországban a büntetési arány mint 3—4-hez áll, ezt lehetne nekünk is alkalmazni, azonban a minimumra, minthogy a Büntetésnek bírni kell bizonyos tartalommal, különbséget tenni nem kellene; nézetem szerint tehát a törvényben ki kellene mondani, hogy fél éven alul elítéltekre nézve a börtönrendszerre különbség nem létezik, azon túl pedig azon arány fog finormértékül szolgálni, hogy ha például valaki 4 évi fogságra büntektetik, akkor magánrendszer mellett 3 év elegendő; egyszersmind azt is ki kell mondani, miszerint magánrendszerben a testi büntetésnek nincs helye. M. m. követe küldői fájdalmát fejezé ki, hogy a FBR. 18 hónap lefolyta alatt a személy és vagyonbátorság biztosítására igen kevés időt fordítottak, s hogy a büntetőtörvényköny felterjesztésébe meg nem egyeztek; minthogy pedig Magyarországnak büntetőtörvénykönyve nincs, nem akarja szóló ezen munkát az utolsó pillanatig letenni, s ha ezen országgyűlésen a nemzetnek ezen munkálathoz csatolt reményei hajótörést szenvednének, hogy annak nem a RR. táblája, hanem a FRR., kik ezen munka törvényesítését akadályoztatják, az oka. E véleményben a RR. átalános többsége osztozott, s az első résznek tárgyaltatása továbbá is szorgalmaztatik ; különben is az arány meghatározása az 1-ső rész törvénybeiktatása nélkül sem lehetne eszközölhető ; annálfogva határozatkép kimondatott, miszerint a BR. az arány meghatározásába bocsátkozni nem kívánnak, egyébként a III. részből törvényt óhajtanak, s hogy ott, hol magánrendszer leszen behozva, a testi büntetés nem alkalmaztathassák. Melly átalános kijelentés után a börtönrendszerről szóló válaszizenet tárgyaltatd. A kerületi börtön tiszti személyzetének kinevezésére nézve a FRR. javaslata a börtönrendszer átalános elrendezéséig elfogadtatott, a többire pedig a RR. előbbi nézeteiket tartották meg Ezen tárgy befejeztével felvétetett a pénzügyi munkálat, mielőtt azonban a tegnap megszakadt fonalon a tanácskozás moly lattatott volna, a RR. közakarattal következő indítványokat fogadtak el: 1 G. m. előterjesztésére a váczi püspök által az országnak ajándékozott tébolyodottak háza megvizsgálása, melly intézetnek létesítésére számos megyék már segedelemmel is járultak, a pénzügy kezelésének felügyelésével megbízandó országos biztosság teendői közé sorozta kért, hogy ezen épületet megvizsgálván, a jövő orsz.gyűlésére tervet készítsen, mennyire szaporodott az ajánlatok útján öszszejött tőke, mennyi kívántatik az épület kiigazítására és az intézet életbehozatalára. 2) B. m. követe indítványára a siket némákra, kik hazánkban mintegy 9000re szaporodtak, s közülök csak 42 nyer oktatást; úgy 33 P. m. indítványára a szerencsétlen vakok intézetére is figyelem fog fordittatni és az országos biztosság hasonló tervadással lesz megbízandó. Továbbá Cs. m. követe javaslatára a Budovicea tárgyában, minthogy az épület fenáll, ő Felsége felírás által az iránt megkéretni rendeltetett, hogy miután a nemzet az intézet létesítésére azon föltétel mellett, hogy a nevelési rendszer megállapításában az országgyűlésének is befolyása legyen, 300 ezer forintot ajánlott, a tanítási rendszer terve minélelőbb közöltessék. Végre a hajókázás előmozdítására, szükség esetében a gátul álló épületek és gyümölcsösök, a Tiszánál a Tisza, a Duna és egyéb folyóknál a Duna s egyéb folyók szabályozására ajánlott pénzöszvegből fognak kibecsültetni. Ezután a különvéleményben foglalt pénzügyi kezelési rendszerről szóló törvényjavaslat jött vizsgálat alá, melly egész kiterjedésében csekély módosítással helybehagyatott ; élénk vita támadt azonban a 2-dik fejezet 4 §-nál, mellyben a fő és aligazgatók kijelölésére megbízandó országos választmány száma terveztetik, hova t. i. a FRR. 15, a megyék 24, a városok 6, a szabad kerületek 1 és Horvátország szinte 1 tagot választanának. Egy káptalant követ ezen választmányban a káptalanokat is, mint mellyek a törvényhozásnak szinte kiegészítő részei, a méltányosság, igazság és törvényesség szempontjából részesíttetni kívánta. Ez azonban mind a két részről éles vitatkozást idézett elő ; a káptalanok és pártolói részéről előadatot , miképen a káptalanok státustörvény-adta jogaiknál fogva eddig minden választmányba befolytak, s ezt most annál is inkább igénylik, minthogy a tehernek nagy részét mint birtokosok viselendik. Mire válaszul adatott, miszerint a clerus mint főbirtokos nem is ide, hanem a másik táblához tartozik, eddig a financiális ügyekben az egyház soha sem folyt be, s mivel itt fizetés kezeléséről és nem tanácskozásról van szó, ahhoz másnak mint törvényhatóságnak befolyást engedni nem lehet; a nép a fizetés terhei alatt régóta görnyedez, s mivel a nép fizet, az egyházi rend méltányosság, igazság és jogszerűség tekintetéből soha sem emelt szót, hogy az a fizetés kezelésébe befolyást nyerjen, egyedül saját jogait igyekszik tágítani; itt e tábla képviselőkből áll s ha a megyék városok és kerületek igazságosan és törvényesen a milliókat nem is, de a százezreket képviselik, s ezek a káptalanokkal, mik csak birtokot képviselnek,úgyis hatalmas befolyást gyakorolnak a megyékben, egy osztályba nem jöhetnek sat. Ez ellen ismét elmondatott, miképen az orsz.gyűlésen törvényeink szerint a négy rend képviseltetik, s ennek egyik kiegészítő része az egyházi rend, minélfogva őket a választmányból kirekeszteni nem lehet. A hosszas recriminatiókkal vegyített vitatkozás szavazat által vágatott ketté, kérdésül az tüzelvén ki, kívánják- e a BR., hogy az orsz. választmányba az egyházi rend is befolyjon? 29 megye 17 ellenében nemmel szavazott. A kisebbségben maradt megyék: Sáros, Szatmár, Szepes, Mármaros, Krassó, Trencsin, Liptó, Győr, Veszprém, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Turócz, Pozsega, Verőcze, Szerém. Tolna követei egyik a másik szavazatát megsemmisítette. Nyitra és Sopron pedig nem szavazott. Ezen törvényjavaslat vizsgálatának végeztével az orsz. útvonalak irányzatáról s elkészítésének sorozatáról szóló törvényjavaslat került tárgyalásalé. Némellyek csak azon útvonalakat, mellyek legközelebb építendők, kívánták kijelölni, nem akarván a jövő törvényhozás kezeit megkötni, szavazat útján azonban a választmány javaslata szerint a többség minden utat kijelölni kívánt. Továbbá a hatósági érdekekből keletkezhető vitályok elkerülése tekintetéből 28 szóval 18 ellenében csupán a végső pontok határoztatók kifüzetni, a középpontok kijelölése az orsz. igazgatóságra, melly a körülményeket helyszínén legjobban megfontolhatja, bízatott. Minek következtében először a Pestről Fiuméba vezetendő útvonal közegyetértéssel elhatároztatott. Ellenben a Pestről Galliciába vezetendő vonal kijelölése felett az előbbi határozat ellenére, a provinciális érdekből kisurgárzó élénk és hosszas vita kerekedett. Némellyek voltak, kik Miskolczot azon oknál fogva akarták kijelölni, mivel Miskolczról Galliciába a választmány tervezete szerint 3 itt leszen vonandó, s igy Miskolcz mint végpont tekintessék. Azon rész azonban, melly a provincialismus ügyében vívott, csupán Pest és Gallicia megnevezését sürgette, mig végre szavazat utján 31 megye 14 ellenében ez utóbbit határozta el. Megjegyzendő, hogy B. megye a provinciális érdek kikerülése miatt a többséggel szavazott. Azonban ezen vonalnál a végpontok kijelölése még ezúttal el nem határoztatott. CCCXIII. kerületi ülés October 21-kén. Flnökök Nikolics Izidor Bács, és Soltész János Tolna megyék követei ; jegyző Ghiczy naplóiivő Komlóssy. Mielőtt a RR. a tegnapelőtt félbeszakadt tanácskozást folytatták volna, felvétetett a hitelintézet iránt átküldött válaszüzenete a FRRnek. Miután a FRR. a szerkezetre tett észrevételeik mellett kimondották, hogy ha a RR. ahhoz járulni nem akarnak, a munkálat felterjesztését akadályoztatni nem kivánják, a RR. előbbi nézeteiket rövid maradjonnal megtartották. P. m. követe a FRRdi üzenetre megjegyzé, miképen a FRR. ezen 491