Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-29 / 86. szám
jtik-e tagadni? De bízom végre a balparti vasútigazgató mérnök saját aláírásával ellátott ajánlkozásában, mellyben kész a vukovár-fiumei vasút, építését magára vállalni. Meg kell itt még jegyeznem, hogy a vaspályáknak hegyes vidékekben építése az utóbbi időkben igen könnyebbítve lett, és hogy a müértök örömeslebb épilnek vaspályát a hegyek közt mint mocsáros vidékeken. így ezelőtt 8 évvel 300 ölnyire egy öllel eső emelkedettség, legyőzhetetlen akadálynak tartaték ; most épült Glasgownál egy vaspálya, mellynek emelkedése úgy van, mint 19 140hez, és a Brittishh-Almanach szerint of useful knowledge London 1844, a Baltimore-Marylandy vasútnál az emelkedés úgy van mint 1830, sőt mint 1827 Cpag. 1190; de még további fokra hozta a művészet a hegyek közti akadályok legyőzését, mert ugyanazon almanach közlése szerint Cpag. 124.) a Mohawk és Hudson vaspályánál úgy van mint 127. — Akármelly társaság fogja tehát építeni a fiumei vaspályát, mindezen találmányokat s tapasztalásokat, mellyek nemcsak a munka kivitelét könnyítik, de azt olcsóbbá is teszik, bizonyosan használni fogja; és igy a hegyek miatt előgördített nehézségeket igen is legyőzhetőknek vélem. — Jelenkezett ezek után az eszék-broodi csatornatársaság. Bizodalmas utónérzésemre esett, miszerint ezen társaság csak azért vala buzdítva terve benyújtására az országgyűléséhez, hogy a vukovár-fiumei vasutvágyat mérsékelje; de azok, kik a helybeli viszonyokat ismerik, önmaguk átlátták, hogy képtelen s méltatlan volna a nemzeti kereskedést azon szolgabilinccsel terhelni, miszerint a Vukovárra kényelmesen érkezhető hajókat, a Dráva vize ellen fölfelé költséggel, s idővesztéssel kelljen vontatni, s kénytelenek valának tapasztalni a tervezők s buzdítok, miszerint eszméjüket maga Verőcze vármegye sem pártolá. Némellyek az ajánlkozó fiumei társaságot önző érdeke miatt vádolák ; de meg kell itt jegyezni , miszerint ugyanezen társaság mindenekfelett a vasútnak státusköltségein építtetését óhajta, s miután most a BR. nem kizárólag az említett társasággal i egyezkedést javasolják, hanem a vállalatot a concurrentia útjára bizandónak vélik, a nehézség magában megszűnik. Az utóbbi időben egy gőzhajónak a Száva folyamán történt megjelenése használtatott azon figyelmeztetésre, miszerint a vaspályát már most még könnyebben nélkülözhetni. De hiszen a dunai gőzhajózási társaságnak egy gőzöse már ezelőtt 5 évvel tett egy próbautat a Szávára Sziszekig, s ennek folytatásával felhagyott, valljon nem azért-e, mivel állandó vízre a Szávában számot nem tarthatott? Lehet igen ősszel s talán tavasszal gőzhajóval Sziszekig jutni, de egy állandó szabályzati közlekedésről le kell mondani. És valljon ha gőzhajóval az utasok számára néha a Száván járni lehetne is, elégségesnek tartjuk-e mi ezt egy rendes közlekedés létrejutására? Jelenleg ugyanazon gőzös, melly a Száván megjelent, gépei megromlása miatt Zimonyban vesztegel. Létetett még azon lényeges észrevétel, hogy illy nagy terjedésű vaspályán eddigelé nyers termesztmények nem szállíttattak; nem vagyunk ugyan hiányával egyes eseteknek, hogy a külföldön csakugyan nagyobb terjedésű pályákon is történnek illyetén szállítások; igy az éjszak-amerikai státusokban a Michigans Monroig 150 — 200 angol m.földre ; Nord Carolinában Wilmingtontól Potomaszig 100 mérföldre, Éjszaki Georgiában, Alabama Missisippi és Dél-Carolina felé 200 mérföldnél, tovább Pensylvániában Portsvillétől Philadelphiáig 100 mérföldre terjedő vaspályákon nyers termesztmények szállíttatnak. New York és Philadelphia közt tengeri hajókázás s csatorna vagyon, mégis mindemellett 2 vaspálya létez, a mellyeken kivált télen termeszményeket is szállítanak. De ha a külföldnek példái némellyek véleménye szerint hazánkra alkalmazhatók nem lennének, legyen szabad számokkal előállani. Ha igaz az, a mint fájdalom igaznak kell elismernem, hogy jelenleg a szállítás, Becsétől a tengerpartig, számtalan nehézségek, s bizonytalanságok közt, a legkedvezőbb esetekben, mellyek az egész vonalt összevéve alig fordultak s fordulandnak elő, mérönkint 66 krba vagy mázsánkint 1 fr. 30 krba telik, holott ez a vaspályán 1 forint s néhány krra talán legfelebb 12 krra leszállihatnék; ha igaz az, mit szinte tántoríthatatlannak tartok, hogy egy részint vizi, részint vaspályás, s részint szárazföldöni közlekedés útján, ha a szállítás kötségéhez, még a mellékkiadásokat az átrakodásokért, letárolásokért, provisiókért, expeditiókért stb. számítom, a szállítási bér kétségen kívül 1 forint 12 krajczárnál szinte többe kerülend; ha ezenkívül arra figyelmezek, hogy a vaspályán a szállítások határozott idő alatt fognak következni, mi egyik fő kelléke a kereskedésnek, mert gyakran drágábban is megvennék termesztményeinket, ha azokat bizonyos idő alatt a tengerparthoz szállítni képesek volnánk, mi azonban a részletes vizi, vaspályás s szárazalom vonalakon elévetni nem fog; ha továbbá még tekintetbe vesszük, hogy a vaspályán mindenféle hamisítása a termesztményeknek s áruknak el fogna mellőztetni, mi szinte nem csekély javára szolgáland a kereskedésnek, akkor én bátran merem álítani, hogy a nyers termesztmények szállítása a jelen kiterjedésű pályán az országra s kereskedésre nézve a meghatározandó árszabály szerint jutányos , s hasznos lészen. Némelly igen érdemes férfiak azon véleményben vannak, miszerint a jelen körülményekben elég volna a Lajosalját megváltani, az utivámot legoltan leszállíttani, Károlyvártól Sziszekig vasutat építeni, egyébkénnt pedig megvizsgáltatni: valljon Sziszektől Vukovárig, vagy valamelly dunamelletti más pontig vízszabályozás, csatorna, vagy vasút építtessék-e? Ezen véleményre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy illyformán az áruk szállítása Sziszektől Károlyvárosig biztosittatnék ugyan, és az alvám a Lajosutján leszállitatnék; de sem az előadotiak szerint a Száván létező nehézségeken, sem a Lajosutján a fuvarosokra nézve előforduló hiányon, az itteni szállítási bér változékonyságán s túlságos mértékén, sem végre a gyakori átrakodásokkal járó költségeken, s csalásokat segítve épen nem volna. Én azt hiszem, a dolgok olly ponton állanak , hogy el lehet bátran határozni a vízi közlekedésnek, vagy a vaspályának kívánnak-e elsőséget adni. Egy Vukovártól Broodig építendő csatorna iránt, Vásárhelyi igen érdemes mérnöke hazánknak tervet készített, s a költségeket 1,563,000 forintra számítja. A Szávát s Kulpát félszázadnál tovább szabályzó kir. commissiók, a szabályzását ezen folyamoknak folyvást kivihetőknek nyilvánították ; terveket tervekre készitenek, mellyek felsőbb helyen ismételve megvizsgáltattak . Vásárhelyi úr a Szávas Kulpa szabályozását egy terjedelmes jelentésében szinte javalja, s a kettős czél elérésére 1,250,000 ft. kivan. Kérdem: mire szolgálnának az ujabbi vizsgálatok, s ha a Kulpát is lehet szabályozni? miért kellene építni Sziszektől Károlyvárosig vasutat, s miért nem inkább használni, talán átrakodás s az egyéb mellékköltségek nélkül a vízi közlekedést? Kit fog az ország az utóbbi vizsgálatokkal megbízni? Saját vagy idegen vizi mérnököket, ha ezeket, ők bizonyosan a vizek szabályozását fogják javallani; ha vasútmérnököket, ezek a vaspálya mellett fognak szót emelni; ha mind a kettőt, akkor én az ellenmondások közt a tárgy világosságra nem jövend. Én részemről úgy vagyok meggyőződve, hogy a Szávát egy állandó s biztos közlekedési vonalra használni nem lehet, márpedig ennek felállítására kell intézni törekvéseinket. Ugyanis a Száva egyik partját Zimonytól Jaszenováczig, tehát Broodnál jóval felebb az Unna folyama beszakadásáig a török hatalom bírja, kérdem lehet-e ott egy szabályzást gondolni, hol a folyam egyik partjára nézve kezeink kötvék , de ezenkívül Jaszenovácztól Sziszek felé a viz ágya olly szélesre terjed, hogy itt a hajók gyakran fenakadnak. S azon akadályt le kellene győzni jelesen azon esetben is, ha Vukovártól Broodig csatornát építenénk, s innen Sziszekig a Szávát használnák. E bajon három mód által javasoltatik segitni: vagy mélyebbre ásni a viz medrét, úgy de a legközelebbi zápor azt mit leltünk meg fogná semmisilni, vagy a vizet gátok közé szoritni, ám de a gátok építése mint tudjuk költséges, s szinte pusztulásnak vagyon kitéve, egy nagy árvíz azokat megsemmisüli, vagy egy külön csatorna felépitése, mi a vaspálya költségeit felülhaladja, s késős bizonytalan eredményű; de mindezeken kívül azt, minek hiányával vagyunk, semmi szabályozás által pótolni nem lehet, s minden szabályozások s áldozatok daczára meg fogna történni, hogy a víz szűke miatt a szállítások a rendelt időre , Sziszekre s tovább a tengerparthoz nem juthatnának. Ha tehát illyformán a vízi közlekedés eszméje, azon esetben is, ha Vukovártól Broodig csatorna építtetnék Cmi mint felemüttetett, 10 mértföldre 1,563,000 forintra lévén számitva, ha nem többe bizonyosan annyiba kerülendne mint egy vaspálya építése) egy állandó közlekedési vonalt nem biztosit, fogjunk bátran a vaspálya tervéhez, mellyre nézve előleges munkálatokkal bírunk, Zimpel annak fölépítésére ajánlkozik, s mind az ő nézetei, mind az utóbbi tapasztalások annak kivihetőségét kétségen kívül helyeztetik; és egyébként is, ha valahol vaspályák építtettek, az ezek iránt előforduló nehézségek szerfelett szigorú bírálatra előlegesen nem vétettek, s azoknak legyőzése a végrehajtókra bizatott. De eléggé szólottam a nehézségekről s ellenvetésekről, szabadjon a tárgy lényege iránt igénytelen nézetemet előadnom. Nincsen a művelt világnak egy tartománya is, mellyel nem látta volna, mennyire jótékony hatásúak a vaspályák, a közlekedés, és kereskedés elősegítésére. Az éjszakamarikai státusok 5000 angol mértföldre terjedő vaspályákkal bírnak ; Angol és Francziaország, Belgium és a Némethon vaspályákkal el vannak bonítva. Az ausztriai kormány az előbbi rendszer ellenére, mellynél fogva a vaspályák építése egyedül s kizárólag privát vállalatokra volt bízva, 3 évvel ezelőtt a monarchia 4 fővonalaiban a vaspályáknak a státusköltségein építését nem csekély pénzbeli áldozattal határozta el, és közméltánylat, közhála követi az atyáskodó kormánynak ezen bölcs rendeletét, és máris olly kereskedési czikkeknek, mellyek eddig előforgalomban épen nem valának, messzebb vidékekröli szállítása, s a közlekedésben soha nem tapasztalt kényelem s élénkség mutatkozik. Valljon mellőzhetjük-e mi e honban az illyetén közlekedéseknek jótékonyságát? és nem kellve első gondolatunknak a Duna fele fordulni, melly hazánkat ketté hasítja , s majdnem minden folyamit felveszi? nem kell-e hinnünk, nem kell-e meggyőződnünk, hogy ezen eszme előbb utóbb létre fog jutni? és hogy a mi állásunkban a váltótörvények, a hitelintézetek csak félszeg redelkezések, ha mi mint földmivelők termesztményeinket biztosan s jobb áron el nem adhatjuk. A magas FRR, a debreczen-bécsi vasútvonalnál öt percentoból kettőt biztosítottak; itt olly szigorúan nem taglaltuk, minő nehézségek léteznek Pest és Debreczen közt, ha valljon mocsárokon, mellyeken át az építés a szakértők véleménye szerint nehezebb mint a hegyek közt, ha futóhomokon, és sivatag vidékeken fog-e a pálya menni? nem vettük fontolóra, ha valljon egy csatorna eszméje, melly a múlt időkben gyakran megpendiltetett, s melly Vásárhelyi számítása szerint 6,057,000 fiba jön, nem érdemelne-e elsőbbséget? nem a pest-szegedi csalódat melly iránt törvény létez, nem azt, hogy Pestel felfelé egy tökéletes közlekedési eszközzel a Dunával bírunk, melly kevés hónapokat kivéve hajókázható, mellyen a szállítás olcsóbb mint a vaspályán teend, mellyen gőzhajók naponkint járnak, s a kívánathoz képest nagy terhű hajók, még pedig 4—5 egyszerre vontatnak; a jelen esetben, sokan a hegyek közt találnak akadályt, mások a Száva szabályozása iránt kívánnak felvilágosítást, valljon ha következetesek, ha igazságosak akarunk lenni, megtagadhatunk-e hasonló biztosítást egy olly vállalattól, melly a hazára nézve sokkal nagyobb érdeket igényel, melly a haza szivét Tiszát, a Dunát, a bő Bánátot, és Bácsot a külfölddel, biztos s mindenesetre a jelennél olcsóbb összeköttetésbe fogná hozni. Azt mondhatja valaki: a debreczen-bécsi vonalra már alakult egy társaság, az ország a terhes szerződésen kívánt segítni , és ezen irányban az összefüggő tervek már elkészítvék. Ámde egy társaságnak alakulása, a netalán legjobb tervek elkészítése, még a vállalat végrehajtását nem biztosítja, s tapasztaljuk, hogy mindezek daczára mindinkább terjed azon hiedelem, hogy a pest-debreczeni vasút felépülni nem fog. A vállalatok végrehajtása azon kölcsönös biztosításoktól függ, mellyeket a kormány vagy az ország, és a vállalkozók viszontnyújtanak egymásnak. Határozzunk kedvező föltételeket, jelöljük ki a főpontokat, és a vállalkozók nem fognak hiányozni, és ezek fognak készíttetni saját érdekükben legjobb terveket, de biztosítsa magát a nemzet más részről, hogy az illető társaság ajánlatának pontosan mégis fog felelni. Valljon minő igazság elve rejteknék abban, hogy miután Debreczen tája kedvére 18 milliót biztosítottunk, ezt az ország által annyira óhajtott, a lehető legtöbb érdekeket magában foglaló vállalattól megtagadjuk, s a dunai s tiszai vidékeket arra kényszerítsük, hogy az illető fizetéshez járuljanak, de az ő hasznokra hasonló sommát ne biztosítsunk, ne biztosítsunk pedig azért, mivel tudni kívánjuk, ha a Szávát, mellynek egyik partját a török bírja, s mellyből nyarankint a viz kifogy, lehet-e szabályozni. Ha valami, bizonyosan az illyetén intézkedés elégedetlenséget fogna az országban szülni, s mindazon megyék, mellyek a debreczeni pályára, saját károkra adóznának, mert eddigi piaczaik alföldi termesztményekkel el lennének borítva, s az ő termesztményeik eddigi ára leszállana, fizetéstől kétségkívül el fognának idegenitzetni. Némellyek a 18 millióra számított sommától ijednek el, úgy de itt néma somma fizetéséről, itt csak a kamatokról van szó, és ha a m.FRR. a kamatbiztosítást ahoz képest akarnák intézni, mint a debreczeni vaspályánál megállapították, és mivel a vállalat kivitele nagyobb nehézségekkel jár, talán 5 perből hármat akarnának biztosítani, akkoron a fizetés 30 év alatt a legroszabb esetben évenként 540 ezer forintra avagy 180.000 írttal többre menne, mint a debreczeni pályánál, de biztos közlekedésünk volna, s a pálya 70 év után ingyen a nemzet birtokába jutna. De valljon fognánk-e mi fizetni ezen 540.000 fiokat évenkint?mindazon akadályok ellenére, mellyekkel a kereskedésnek eddig elő küzdenie kellett, évenkint Horvátországba, Karinthiába, a katonai határszélekre, Zengbe s Fiuméba már jelenleg 2,500,000 mázsa szállittatik ; de vegyünk a biztosság okáért csak két milliót s határozzuk ennek árát mázsánkint 1 írtra; ennek összes jövedelme évenkint 2 millió forintot s ennek felét a kezelési s fentartási költségekre leszámítva, a tiszta jövedelem 1 millió frtot tenne, melly nem 18, hanem 20 milliónak 5 peres kamatja; és valljon ki fogja tagadni, hogy kereskedésünk, ha az eddigi nyomasztó akadályok megszűnnek, növekedni bizonyosan fog. Ha találkozott társaság, melly olly időben, midőn a kamatbiztositás még nem kivántatott, egyedül magasabb tarifta szerint jutalmasnak vélte a vaspályának Károlyvár és Sziszek illetőleg Vukovár s Eszékig fölépítését, és e végre az előleges mérésekre, mellyek Károlyvár és Eszék közt már tökéletesen el is készültek, a Htó-Tanács által fel is hatalmaztatott, a vállalatot magában nem lehet olyannak tekinteni, mellynél sok kamatfizetésre leszen szükség. Én azonban eleve kijelentem, hogy én a vállalat végrehajtását, nem határozottan akármelly társaságra, hanem bizonyos föltételek mellett, a szabad concurrentiára akarom bízni, s legyen a vállalat azé, ki a legkedvezőbb ajánlatokat teendi, s az országra nézve a legkielégítőbb biztosságot nyújtja. Igen tudom én méltányolni a megfontolás eszméje nyomatékét, de tudom egyszersmind méltányolni az idő becsét is, s részemről át nem láthatom, miszerint nekünk 5 év alatt, melly idő le fog folyni, míg a legközelebb országgyűlésének ebbeli határozatai teljesülethetnek, egy Károlyvártól Sziszekig terjedő vaspályánál nem lehetne, nem kellene többet tenni. Én tehát ennél mindenesetre többet kívánok, de kész leszek mint részletes foglalat mindent elfogadni, mi a kereskedés jelen nyomasztó állását, bármikint elősegitendi. Én tehát a födologban t. i. a Dunát a tengerparttal összekötendő vonal iránt jelesen Vukovártól Fiuméig a tR-kel egyetértek, s az egyes pontokra, mellyek a szabad concurrentiára kitüzendők volnának, további felszólalásomat fentartom. 504 Pozsonyi ujdonságok. Pozsony, oct. 28. Országgyűlésünk csakugyan vége felé közéig , a primási belpalota házgondnokához rendelet érkezett, miszerint a termeket czélszerüleg előkészítse, s ha ja küldessék fel a szükséges poggyász és eszközholmiért. Mint halljuk, a nm. cancellaria tagjai közül is már néhányan itt vannak — Szüretünk elvégződést. A bor minőségre nézve jobb a tavakinál, de mennyiségre sokkal kevesebb. A kója 9—11 forinton is kél. — Advinent állatseregletét levitte — itt egy arszlánt sem szeliditett meg, úgy hisszük, Pesten annál kevesbbé fog ez neki sikerülnie, miután ott kissé forróbb s ingerlőbb az éghajlat. — Idejáratunk még sok derengő meleg napokkal kecsegtet. — Az itteni kir. academiában tegnap tartatott érdempénz-átadási ünnepélyről a t. olvasóközönséget jövő számunkban értesitendjük. Megyei tudósitások. Nyitra, oct. 23. Midőn égünk, melly alatt élünk, a késő őszi idő jelleméhez hiven, midőn teremünk, mellyben tanácsainkat üljük, a korunkhoz simuló haladás tekintetéből a jó s rész változatok és változékonyság színképeiül mutatkoznak, ez helyet engedve a női hallgatóknak is, amaz pedig majd szép, tavaszilag derült napokkal gyönyörködtetve majd czikiízó villámlások, s hatalmas mennydörgésekkel, mik e napokban sürkébben rázkódtaták meg lakjainkat, semmint nyaranta, majd hideg, télileg csípős szélrohamokkal ijesztgetve, ki fogja csodálni, ha köbleinket is inogható a