Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-02-18 / 14. szám
ök elestek, midőn mellettetek harczoltak. Felsegítettünk benneteket hervadhatlan borostyánok nyerésére, halhatatlan diadalaitok kivivására. S most béke idején kérünk benneteket visszaállítására azon parlamentnek, mellyet tinmagatok törvényeitek s nyelvetekkel ide tltetétek, s melly később történetünk szomorú szakában, a rémület pillanatában, tőlünk elvetetett. Ha valaha vétket követtünk el, úgy meghasonlásunk és gyengeségünk voltak azon vétkek.“ Végül igy fejezé be: „Önök türelme, uraim, kimerítve; ha a tárgyhoz illőleg szólottam, kivánalom teljesült; ha hiányosan beszéltem, úgy a képesség hiánya volt az, nem pedig az ügy iránti lelkesedésemé. Sime uraim, mondják ki ítéletüket, melly önöknek a szerint, mi mondatott, s azon jobb alapokok szerint, mellyeket saját becsületes keblükben találandnak, igazságosnak látszik. Bármiét fog is az hangzani, jogszerű jellemét soha kétségbe nem vonandom; mert azon Férfiú, ki a jury itélelmondásában kétséget helyez, meggyalázza országát s megsérti a biró fedhetlenségét. Hozzanak ítéletet, melly az igazsággal megegyeztethethető lévén, a szabadság felé hajoljon; ítéletet, mellyet az igazság sugal, de melly a vádlott férfiaknak kedvezzen, kiknek a korona nyomatéka, hatalma, befolyása, s a tán még hatalmasabb előítélet ellen kell küzdeniük; ítéletet, melly tán bizonyos pártnak váratlan leend, mellyet azonban a keblükben részrehajlatlan intő helybehagyand. Ítéletet, illőt a nagylelkű ir gentlemanhoz, illet egy szabad nemzet jogai és szabadságai méltó és rettenthetlen őreihez.“ (A beszéde végszakasza alatt hangtalan csend uralkodott, s a szónok köt tetszésmoraj között ült le, mellynek hangos kitörését csupán a főbírónak előbbi intése akadályozás . Utána O’Donagh úr kezdé Barrett a Pilot szerkesztője védelmét, melly az időnek előrehaladta miatt nem sokára félbeszakasztatott, s folytatása a következő ülésre halasztatott. A febr. 3—ki ülés kezdetén O’Connell megkérte a bírókat, hogy azon tekintetből, minthogy ő különös, a többi ügyvédekétől eltérő irányt szándékozik követni, s azonfelül is O’Donagh előadása csaknem az egész ülés idejét igénylendi, neki megengedtetnék, hogy nem ma, hanem csak hétfőn szólalhasson fel. Viszont ígérheti a törvényszéknek, hogy azt, mit mondani akar — s az nem sok — még inkább megrövidíteni s egybeszorítani fogja, ha tudja, hogy előadásának hétfőig halasztása megengedtetik. A főbíró O’Connell kérelmét készséggel fogadta, s kérdezte, valljon Steele úr szót emelend-e, mire O’Connell tagadókig válaszolt. M’Donagh ,folytató tovább Barrett ur védelmét s a baltinglaszi, mullaghmaszi s egyéb repealgyülésekröl felvilágosítást nyújtott, kiemelvén azoknak békés, rendszerető, törvényes jellemét. Áttért azután a „Pilonban megjelent czikkek védelmére, s végül azon meggyőződését fejezé ki, hogy a jury igazságos ítéletet hozand, s ezen ítélet védenemét ártatlannak nyilvánitandja. — Utána még Heimur védelmezte röviden Steele urat, minek végeztével az ülés jövő hétfőre halasztatott. A torylapok előkészíteni kezdik pártjukat a dublini vádlottak felmentésére, s a Morning Post íratja magának Dublinből, hogy Whiteside ar igen kedvező benyomást okozott a vádlottak részére, s hogy jobban kételkednek, mint valaha, hogy a vádlottak elítéltessenek. A Dublinben január 13-kán tartatott katolikusok nagygyűléséből kiküldött biztosság közönségessé teszi most az akkor hozott végzések következtében tervezett, a királyné és két parlament házhoz felterjesztendő kérelmeit, valamint egy 3—400 városok és helységek névjegyzékét, mellyekben már a katolikusok hasonló gyűléseket tartottak, és a nagygyűlésben hozott végzések iránti megegyezésüket kimondták. Francziaország, Páris, febr. 7. Francziaország kanczellárja, báró Pasquier, súlyos betegségben fekszik, s igen kételkednek felgyógyulásán. Életének 77 évében van. Máris Broglie, Malé, sőt az idősb Dupin is neveztetnek, mint e fényes és fontos méltóság után vetélykedők. Berryer, Valmy, Larcy, Larochejacquelin és Bourdon urak helyébe követválasztási napul Marseille, Toulouse, Montpellier, Ploermel és Doullensben kbr.rendelet által legközelebbi mart. hó második napja hatáoztatott. A kamarának a másod oktatás iránt előterjesztett törvényjavaslat 28 szakaszban következő lényeges határozatokat foglal magában: A másod oktatás magában foglalja: az erkölcsiség és vallás, ó és uj nyelvek, philosophia, történet, földtan és mathematica tanítását. Minden franczia, ki 25. évét elérte, magánintézetet állíthat a másodoktatásra, vagy annak egyes részeiből előadásokat nyithat, ha 1) maiejétel erkölcsisége felől jó bizonyítványt mutathat, 2) ha a tudományokból tanári oklevéllel bír 3) ha bebizonyítja, hogy semmi fel nem hatalmazott egyházi gyülekezet vagy társulathoz nem tartozik, s 4) tanulmányi és helyi tervet nyújt be, s egy e czélra rendelt jury vizsgálatát kiállja. Egy illy jury minden akadémiában létezik, s képeztetik: az akadémia igazgatójából, a státusügyvéd, a maire, egy kath. papból a kit a közoktatási minister a püspök javaslatára választ. A vizsgálatok nyilván történnek, a vizsgálat tárgyait a tanulmányi főtanács határozza meg. A magánintézetbeli tanítóknak erkölcsiség fölötti bizonyítványra és tanári oklevélre van szükségük. Illy intézetek tanulói a statuscollegiumokéval egyenlő joggal bírnak, azaz két évi tanulás után tanári vizsgálatra bocsáthatók. A közoktatási miniszer a magánintézeteket bármelly órában, s hányszor akarja, megszemléltetheti. A 12—15 czikkek büntetéseket határoznak e szabályok áthágói ellen. Azután a számarányra vonatkozó határozatok következnek, melly arányban t. i. papi másod oktatási intézetek növendékei a vizsgálatokhoz bocsáttathatnak. Egyébiránt az utóbbiakra nézve az 1828-ki jun. 16-ki rendeletek épségben tartatnak. Mária Krisztina királynő Spanyolhonbai elutazása ismét elhalasztatván, febr. 15-kére tűzetett ki. Algíri január 19-ki tudósítások következtében hallik: „•Itt az utczákon sok szerencsétlen gyarmatosokat látunk, kik gyakran munka és kenyér nélkül csavarognak, t. i. mivel felette sok embert jegyeztek föl Toulonban a gyarmat-uti levélben és ide hozták, úgy hogy koldusokkal felette terheltetünk. Néhányan, kik még egy kevés pénzt takarítottak, semmi illendő munkát nem találnak, mert a kormány mit sem készített elő, hogy ezen új jövevényeket foglalkozással ellássa, nehogy tehát a nyomornak ezen jelenetei Algírben igy magukra hagyassanak, a gyarmatosok Algír környékeibe szállíttattak át. Spanyolország. Jan. 31 -ki madridi hírlapok jelentik, hogy don Francisco infans leányainak egyike szintazon betegségben szenved, melly anyát ragadá el. A herczeg nejének vesztessége által mélyen megilletődött. Az infánsnő holtteste gazdag ékességü koporsóra tétetett, melly négy alabárdos és két kir. testőrtiszt által folyvást őriztetett. Az udvari gyász 31-kén kezdődött. Madridi legújabb tudósítások szerint febr. 1-ről tegnap estre a kormány tudósítást von, hogy Alicanteben felkelés ütött ki. Forradalmi junta állíttatott fel. A főkapitány és a politikai főnök a felkelők által véletlenül megrohantattak, az alicantei őrségben fekvő tartományi ezred főtisztje elfogatott s a lázadók kezeiben van. Az ezred maga, melly nem akart a mozgalomhoz csatlakozni, lefegyvereztetett s a városból eltávolíttatott. A junta elnökévé bizonyos Pantaleon Bonnet ne- i németorzág. A lipcsei hírlap Wiesenthalból, a szász érezhegységekben, febr. 5-ről jelenti: F. év jan. 5-ke óta a mai napig nálunk még nem szűnt meg egészen a havazás. Azért utczáink és utainkon hegyekké tornyosult iszonyú hótömegek hevernek, úgy hogy a hó e rendkívüli nagysága miatt majdnem senki sem volt képes lakásából kijöni, mielőtt nagy erőlködéssel órákig tartó munkával a havat széthányta s magának rést tört. Több ház egész a födélig hó alatt fekszik, s majdnem minden lakások az első emeletig hóba temetvék. A kertek sövényeit már nem láthatni, ugyszinte az ültetett fákat sem, főleg azon emelt utón, melly Gottesgabe felé vezet. A közönséges posta már több ízben elsülyedt a nagy hóban, s úgy kellett kiásatnia. Minthogy a hó tömérdeksége miatt senki nem képes az erdőbe menni a szükséges fáért, főleg szegényebb lakosaink nagy szükséget szenvednek, mivel egyszersmind a hideg is igen nagy. J Amerika: Uj-yorki jan. 48-ki tudósításuk szerint a tarifa remélt megvizsgálása bajosan történendik meg, minthogy Pensylvania status, eddig legszilárdabb képviselője a szabadkereskedésnek, határozottan a védrendszer javára, e szerint a tarifa szabadabb megállapítása ellen nyilatkozott. Azon üzenetben, mellyel Tucker kormányzó Missisippi status törvényhozását megnyitó, a nép adóssága fizetésének megtagadása miatt nyilván dicsértetik, s ezen cselekedet mint jogszerű és alkotmányos, magasztaltatik. — Egy cincinatii gőzös törésénél 30—40 személy vesztette életét; mintegy hason számmal csak nagy bajjal menekülhettek meg. 1 ro «I st í o au. „A magyar szókötés főbb szabályai. — A magyar tudós társaság külön használatára. Budán, a m. kir. egyetem betűivel. MDCCCXIIII.“ (Folytatás.) 21 1. „tied, tiednek stb.“ teed, teednek h. minden bizonnyal hibás szokás; s így hát elhagyandó; te, meg ti vagy ti nem egy. 23 1. A 3 alatti első példa, mivel kétfelé magyarázható, hibás: „te és Pál előre mentek1, így is érthetem: tu, et Paulus praecesserunt, meg igy is: tu, et Paulus praecedilis; megmondja ugyan a szabály, hogy az ige a méltóbb személlyel (9 1. szerint a másodikkal egyez meg, de írásmódunk hiánya, melly a két különféle rövid e hangot egy azon jeggyel teszi ki, a „mentek“ igét kétes értelemben hagyja. 26 1. „nagyon tiszteltem hősötöknek stb.” Ezek ötök vagy csak tök rag egyáltalán korcs magzatnak látszik, s második személyi birragul épen nem helyes. A második személy többes számú birraga a te névmás többese, s így nem lehet tök, hanem tek (te-ek, tök helyett, melly néha segéd előhangzóval (e, e)ragad a birtoknévhez, p. o. kép-e-tek, vér-é-tek, hös-e-tek. Mikor ezen rag igékhez, főleg a t végzetü múlthoz, járul, könnyen összetéveszthető, mivel egészen egyenhangu, ugyanazon igének létező alakú s jelentő jelenidejű egyes első személyével, p. o. kedveltetek, nem tudom, ha én kedveltetek-e jelenben, vagy ti kedveltetek múltban valamit. Illy esetben, gondolnám, úgy kellene e kettőt megválasztanunk, hogy a múlt idejű s második személyt értő igében a végső tek szótag e-jét visszadülő íkkelé jelöljük. — Ad vocem: ík „No már hogyan van ez a szó írva?“ fogja valaki mondani, de megkövetem becsülettel, méltóztassék kihallgatni okaimat. Cuneus, der Keil, és ornamentum, die Zierde bizony igen elütő dolgok egymástól, s azért mind a latin, mind a német nyelvben neveik is különösek. Már nem látom, mi rokonságot találunk köztük mi magyarok, hogy mindkettőt ék-nek nevezzük. Népünk csakugyan egyátalán ík-nek mondja a cuneus-t, s igen valószínű, hogy ez az eredeti kiejtés származhatott t. i. ezen név az ij-bólarcus, lí képző által, mikint t, i. ennek szorító, feszítő ereje Kis Futár. van, úgy az ik által, midőn ez a hasadékba beszorul, befeszül, ugyanazon siker eszközöltetik. Ez okon látszik nekem cuneus jelentésre alkalmasnak az ik szó, melly aztán ama vonatkát is jelentheti, mellyel hosszú hangzóinkat megjegyezzük, s mellynek ik alakja vagyon. 30 1. „szélesség“ e h. jobb szélyesség, a szélybőllatitudo, margó, mert szél-ventus. Amabból erednek: elszélyedni-dissipari, elszélyesedni-dilatari, széllyel vagy szélyt-,szétverni-dispellere; szélyesség a széllyel azon értelmű, mint ür, és üresség. A propos ezen a lapon találom a papiros szót, melly tör idegen, 2or még csak messziről sem mutat akár az anyagra, mellyből a mi papirosaink készülnek, akár azoknak alakjára, rendeltetésére vagyis használatára. Bátor vagyok ajánlani kétféle szót: Lrcza vagy Hartyány; amaz jelenti a papirosnak irásra használatát: emez alakját, melly hártyához hasonló. Tehát eme szólásmódot: „de charta ad papyrum describere“, I re zárd hártyányra írni mondanám magyarul. 31. „réf a 13. 1. „rőf”-nek iratik, miért nem egyképen? akár az első, akár a másik alakban; mert mondják így is úgy is. U. ott. ,,hosszúsági' há tán rendesebb a hosszúság, mint lassú-ból lassúság, nem lassúság. Vagy tán /zo^^-ból lett a hosszúság? nem gondolnám, ugyanis ság-ség képzővel egy azon gyükű szavakban nem a fő-, hanem a melléknévből alkotunk újabb főneveket, p.o. ür,üres,üresség, nem ürség, adó, adós, adósság, nem adóság. 34 1. b. és 35. c. A mi e pontokban a só sos egyéb végzetű nevekről a fölső fok (superlat. gradus) képzésére nézve mondatik, jó volna egyéb — főleg rőfös terjedelmű — szavainkra is alkalmazni, p. o. legközönséges, legigazságos, legengedékeny, legmúlhatlan, legengesztelhetlen stb. Mert ha a legeléggé kifejezi a fölső fokot ezekben: leghátul, legesül, legfönt, legfőképen, legszépe, legjava, nem látom, miért volna szükséges mondani: legigazságosabb, legengedelmesebb stb. 35. A névmutatóról szóló a† alatti szabályt tévesztőnek találom. Az mondatik ott, hogy az általános eszme névelőt kíván. Sőt inkább, ha általános, nem kíván névelőt, mert a névelő mindig különös kimutatásra szolgál, s épen ez az oka, hogy tulajdon és birtokragos nevek elől rendszerint kimarad, ezek már amúgy is ki lévén mutatva. Azon példa, melly fölhozatik: „A tűz éget“ kétfélekép magyarázható: sör A tűz (és nem egyéb éget; 2or A tűz éget, azaz: bir égető erővel. Innen kitetszik, hogy valamifelét kellene használni, mellyet a nyomatékos szóra függeszszünk. 36 1. Hogy a névelő (a, az)a közvetlen utána álló névre hat, nem mindig való, p. o. A Krisztus alapította két. anyaszentegyház, az őseinknél divatos vendégszeretet. Ez alább 112.1., érintetik is. 37 1. A b}, c}, d}, valamint a 36.1. c}, d}, a} alatti szabályok véleményem szerint, nem helyesen kezdetnek névmutatós szókkal. Okát a 35 ik lapnál mondottam meg. Ugyanis nem bizonyos és megkülönzött, azaz kimutatott fogadók, házak, tulajdonnevek, puszták stb. értetnek ott, hanem csak általánosan jelentetnek ezek. Azonban megjegyzendő, hogy keresztnevek előtt többnyire ott áll a névmutató, p. o. Ki bántott fiam? Felelet/ A Jancsi, az Őrzsike. 38 1. ez alatt igen helyesen mondatik, hogy a névmutató többnyire kihagyatik közmondásokban is, minek tehát 29 1. „Az ökröt szarvánál, az embert szavánál fogják?“ hiszen nincs itt bizonyos ökörről vagy emberről szó. Sőt a 10.1. sem mondanám: „ne úgy szeresd felebarátodat, mint a farkas a juhokat“ hanem, mint farkas a juhokat. 28. 1. 2) alatt az utolsó példában szinte mindenütt elhagynám a névmutatót. Egyébiránt meg kell vallani, hogy névmutatónk szabatos használatát még nem hoztuk tisztába. 40 1. „Minden egyéb esetekben“ hátán jobb esetben. 45.1. „Jiljüku a német „feyern“ igének értelmében nem helyes, mert üd-salus lévén a gyök (honnan tíd-nap, üd-nep, ünnep), belőle Öl képző által ige alkottatik: üd-öl, s összerántva üll vagy üli; s ettől az ül-sétlét ige egészen különös. Ne is gondoljuk pedig, hogy az ünnepek megüldlése az üléstől smio vette volna nevét: az üd-nek eszméje lappang abban, mert az ünnepek sunt dies salutis, üdvösségünk eszközlésének napjai. Minthogy a 7 alatt a névutóknak csupán egyféle végzetű osztálya említtetik, könnyen olly tévedésre adhatna ez okot, hogy a többiekre e szabály nem illik; pedig nem úgy van, mert ezek is szintúgy ragozhatók, p.o .hídnak alája, bírónak eléje, fának alóla, vezetett, ki hajdan Cabrera alatt parancsnokkodott. Azt is beszélik, hogy Madridban messze elágazó összeesküvés nyomaira akadtak. Az alicantei esemény evvel összeköttetésben lenni mondatik. Máris több elfogatás történt a fővárosban. A bebörtönzöttek közé számítják Manuel Cortina, Joachim Garredo, Antonio Garrica (ki madridi politikai főnök valat és Pascal Madoz urakat. A kormány rendszabályokat tesz az alicantei lázadás elnyomására; egy futár ment Barcelonába, mint mondják, parancsolatot visz Alicante ostromállapotba tételére. A ministerek egybegyűltek; hiteles részről hallani, hogy a cortesfeloszlatási rendelet aláírva. Ha legkisebb békétlenség mutatkozandik , Madrid ostromállapotba fog létetni. A febr. 8-ki Moniteur következő telegrafi sürgönyt közöl Bayonneból febr. 5-ről: „Tegnap a san sebastiani és iráni szabadosok minden nehézség nélkül lefegyvereztettek.“ Az alicantei lázadásról nem tesz említést, jóllehet ennek valamennyi lapok nagy fontosságot tulajdonítanak. Újabb tudósítások szerint jan. 30-kan Alicante még a felkelők kezében volt, Honcali, Valencia főkapitánya seregeivel ellene indult, úgyszinte Concha tábornok is Madridból egy dandárral. Valencia több kisebb városaiban szinte zavarok támadtak, de a seregek és lakosság által legott elnyomattak. Madridban január 22-én végeztetett be a scrulinium a pótlékválasztásokra nézve. A progressisták amint előre látható volt, győztek. A szavazók száma 7013, absolut többség 3507re rúgott. Cantero, Angulo, San Miguel, Lujan követeknek választottak közel 1500 szótöbbséggel, helyetteseknek pedig Mirales, Sagasti és Olozaga urak; ez utolsó csak 3687, tehát legkevesebb szavazatot nyert. A ministerjelölt, ki legtöbb szót nyert, Nocedal úr, csak 2988 szavat egyesíthetett.