Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-26 / 24. szám
Pest, mart. 19-kén. Ma kezdődvén e megye közgyűlése, a BR 5 cs. k. Főhgsége mélyen s méltán tisztelt föispánjok névnapján össze nem gyűlhettek a nélkül, hogy mindenek előtt tiszta őszinte szívből fakadott jó kivánatukat ne nyilvánítanák , mi Patay József t biró ur indítványára a cs. kir. Fölgségének írásban is kijelentetni határoztatott. Ha igaz, hogy megye nem lehet boldog és szerencsés, mellynek főkormányzói sébei közt a jogi törvényesség kölcsönös méltánylatán alapuló legszivesb egyetértés nem uralkodik, úgy Pest megye méltán a legszerencsésebbnek vallhatja magát. Örvendetes viszonyának e mai nap is tanúsága jön, miután a közelgő május hónap elején lefolyandván a tisztválasztási törvényes időszak, hálás köszönettel volt alkalma tapasztalni, mikint főispáni hzt,és ar ő maga a nádor-főispán ő Fensége nevében, semmi emlékeztetést nem várva, önkint sietett a RR-ket megkérdeni: kívánják-e, hogy e törvényes időben tisztválasztás tartassák? A RR. azonban Patay fb. indítványára oda nyilatkoztak, hogy a tisztválasztást az orsz.gyűlés berekesztéséig halasztani tanácsosnak vélik, egyszersmind azonban Enzsel tb. indítványára a szükséges előkészületeket, t. i. a szavazattal birók összeírását elrendelék. — Majdnem a BR. sajnálattal értvén, hogy Ruttkay János tb. hosszu időkön át szeplőtelen hűséggel s legbuzgóbb szorgalommal vitt főgyámnoki (generális tutor tisztségét tovább viselni csakugyan nem akarja; helyébe a megyebeli árvák főgyámnokának díszes hivatalára közakarattal s egyetemes birodalommal Halász Boldizsár t birót elválasztották; főisp. helyettes , maga pedig Halász Gedeon és Beniczky Ödön urakat tisztile. aljegyzőkké nevezte ki. Egyébiránt a mai napon az országyűlési tárgyakkal megbízott választmány minden pontjaiban helyeslett javaslatai nyomán, a megyekkel a hon közszükségeinek fedezése tekintetéből nélkülözhetlen országos kincstárnak országos kölcsön útjáni előteremtését újólag határozatba tevék, s annak fedezésére a már anyautasításukban kijelölt indirect kútfők használatán kívül, az ország minden lakosai által együtt viselendő egyenes fizetésre magukat teljes kézséggel felajánlották, tehát a telekdíjat elvben elfogadták; az elv gyakorlati kivitele, nevezetesen a törvényhatóságok közt, s ismét azoknak kebelébeni kivetés iránt terv készítésére választmányt nevezvén. A KK. és RRet, ezen Pest megye szabadelmű szelleméből önként következett határozatra más egyebek között azon ok is vezérlő, hogy mind a javaslattevő választm. jelentéséből, mind a tanácskozás közben kifejtett nézetekből tökéletesen meggyőződtek, mikint a telekdíj elfogadása által a közös teherviselés nagy elvének életbeléptetése (mi nélkül e honra nincs üdvösség) nemcsak nem hátráltatik, sőt az egy részben valósággal életbe léptetik; más részről pedig, nevezetesen a házi adó köz elfogadása is könnyítetik,é s hatalmasan előmozdítatik. Az indítványt egy igen érdemest.biró úr hosszas joghistóriai fejtegetésekkel ellenzé, mire két részről, s különösen részünkről is czáfolat következvén,ezt csak azért említjük, mert az ellenző, de legjobb szándékú I. biró úr személye iránti tiszteletünknek tartozni vélünk, annak nyílt férfias kijelentésével, mikint czáfolatunk a discussio hevében — élesebbé vált, mintsem hogy azt itt a hideg asztalnál magunk is egészen helyeslenek. — Egyébiránt a telekdij pártolására emelt hoszas szózaton kívül, a dolog érdeméhez még csak ketten szólottak. M. t.biró úr, egy indirect kútfőt javasolva— minek gyakorlatibb kifejtésére a választmányban annyival inkább alkalma leend, mivel a telekdíj elfogadása, minden más használható indirect kútfők alkalmazását is teljeséggel ki nem zárja; más pedig, a részleteket kidolgozandó küldöttséget oda figyelmeztette, hogy a teherben ne egyedül a földbirtokosok, hanem minden mások is osztozzanak. Ez természetes, s már a telekdijat haszadalmasan pártoló szónok által is érintetett, mikint a földbirtok csak kulcs a törvényhatóságok közti kivetésre, s ezért neveztetik telekdijnak; de a törvényhatóságok kebelében, a teher bizonyosan nem csak a földbirtokra fog kivettetni. — Különben ezen észrevételeken kívül több elő nem fordult, s a számosan egybegyült Rt. egyéb összesége a telekdijat közértelemmel elfogadta. — Egyébiránt Pest megye apró részletes utasításokkal nem igen szokta teljes bizodalmát biró követeit a népszerűségig megkötni, s elégnek tartja a vezérelveket elejékbe szabni, azoknak bő következetes alkalmazását tőlük várván, s nálunk hálás elismeréssel fel is találván. A megyei választásokat és tanácskozásokat szabályzó munkálatra nézve tehát a BR. oda nyilatkoztak, hogy a dolgok jelen állásában, midőn a megyei institutio rendszeres elszervezése sem tanácsos, sem lehetséges, elégnek vélték volna egyrészt a titkos szavazatot törvénybe tenni, a politikai jogokat, az értelmiség és községi képviselet hasisán, a nemességen kívülre is kiterjeszteni, másrészt pedig a büntetőtörvény súlya alá eső kicsapongásoknak s vétségeknek gyors és bizonyos megbüntetésére esküttszéki alakba szerkezendő ítélőszékről gondoskodni; de a mennyiben az ország őrei részletes szabályokra csakugyan kiterjeszkedtek, követ urak az anyautasításban feltalálandják, a mint eddig is feltalálták a vezéreszmék fonalát, melly őket a megye szellemével megegyező ösvényen eddig vezérlelte, s az országgyűlési tárgyalás még hátralevő phasisaiban is vezérlendi. — Még adatott utasítás a verificatio iránt, amelly (értvén a törvényes formák megtartása feletti bíráskodást a megyék választási szabadságának s visszahívási jogának teljes épségben tartásával, természetesen a követi karra, azaz a megyék egyetemére bízatott, nemkülönben Zeng városa, a határőrvidék állapotának megvizsgálása s a magyar nyelv iránt. P. H. . .. ' Szabolcsból, mart. 1. Évnegyedes közgyűlésünkön először a keleti tudósítások olvastattak föl. Szinte sejdíteni lehetett hogy i.'.'idén az országgyűlés kezdetén ezen „verifi (,a „Vvje még aMor fest "élkül keletkezett: az olt me nem állapodik merő Műnevek lajskrimzásánál , hantmeg ...„ássd tovább halad, hs ez »•lm koveteink « pontban utasítási kének..........nálunk pártolásra nem talált; e kiegye alkotmányunk szeglelke.11 ‘'Hia a venlicatio által megtámadtatva lenni, és követeinek e pont e szellemben s okokkal átszőve kérdő következő utasítását. Miután a kérdés alatti esetben való bíráskodás a büntetendő tény fölötti vizsgálódást föltételezi, a BR. táblája pedig, mellynek minden tagjai törvény szerint is együtt jelen lenni tartoznak, a netalán előfordulható több esetek vizsgálására tagjait szét nem küldhetné; a vizsgálattal együtt járó, sokszor több százaknak,sőt talán ezereknek szükséges kihallgatása, és ennek ítélethozás végetti mghitelesítése a BR. táblája által nehezen eszközöltethetnék; ezen kívül az országgyűlést eredeti rendeltetése ellenére bíráskodással terhelni, a tömérdek idővesztés s a honnak nagyobb érdeke tekintetéből sem lehetne: a megye eme verificationális indítványt elfogadhatónak annyival inkább nem látja, mivel az által az ingerültség és pártérdek a Bt. teremébe átültettetnének, s a követek is, midőn politikai hitvallásuknál fogva pártjukhoz tartozó egyénről volna szó, nem lennének egészen függetlenek. De továbbá emez indítványt támogató okok között nyíltan kifejeztetik, hogy általa a megyei hatóság jogaiban épen nem csonkittalik, s hogy az utasítási és visszahívási jog a hatóságoknál sértetlenül maradván, a követeknek küldőiktőli függésök veszélyeztetni épen nem fog; e megye azonban úgy vélekedik, hogy a követ elmozdítása s illetőleg a választás érvénytelensége fölötti bíráskodása, egy részről a BR. táblájánál, más részről pedig a hatóságok kezében a visszahívási jog egymással szemközt nem állhatnak. Mert mi a RR. táblájának verificatiója: ha azon követel, kit verificált, küldőinek legközelebbi gyűlése visszahívja? akkor ismét lépcsőnként azon jogot fogja a RR. táblája követelni, hogy a visszahívás helyes vagy nem helyes oka fölött ítéljen. És így van, a RR. táblájának verificationális joga fogná a megyei hatóságok visszahívási jogát, vagy viszont a hatóságoknak visszahívási joga a RR. táblájának verificationális jogát megsemmisíteni. E megye a helyhatóság egyik legszebb kifolyásának és életerének ismeri az utasítás-adást, annak pedig, hogy a követek az utasítást megtartsák, legfőbb biztosítékot a visszahívási jogban találván, midőn ezen joghoz féltékenyen ragaszkodik, az eme indítvány azon lehető következéseitől tart, hogy a választásnak érvénytelensége miatti bíráskodást a visszahívás helyes vagy helytelen volta fölötti bíráskodás követné; mi is az utasítási jogot — megtartásának biztositékától megfosztván — megsemmisítené. S igy ez a verifícatio egy olly idegen növény, melly gyökereit e honban ki nem terjesztheti, a nélkül hogy a helyhatósági élet virágait, gyökerét éltető nedvének elszívása által el ne fonynyassza. Az indítvány által eldöntetni czélba vett kérdéses bíráskodás iránt tehát az a vélekedése e megyének, hogy ha a tisztválasztások érvényessége fölött az egész tiszti kar személyzete ellen való bíráskodás a megyei hatóság által a szintúgy fönálló pártérdeki szempont mellett is eszközölhető, nincs elegendő ok, hogy a követek ugyanazon bíróság alól kivétessenek. Országgyűlési követeink tehát oda utasítatnak, hogy a BR. táblájának a kiegészítés körül eddig gyakorlott, és semmi esetben tovább nem terjesztendő jogait épségben tartsák; az indítvány el nem fogadásával minden megyéknek pártolás kérése mellett pedig okcús utasításunk megküldetik. A népnevelésnél annyi csatlakozott remény, melly az e tárgyban munkálkodó kerületi választm. dolgozata elébe tekintett, megyénk végre e munka elveit ismeri, és sokan a mesterképző-intézetek vallásonkinti elkülönzés elvét örömmel üdvözöltük benne. De Szabolcs megye ezen véleményünkben, — melly a józan politica s békeohajtás alapján nyugszik, melly az egyesülést óhajtja, de nem úgy, hogy általa a hit typusát veszítse, és a közönyösségben eggyé forrassza, összehozza a nemzet tagjait a nemzet kárára — nem osztozott, s azt el nem fogadta. Híven kívánjuk ide jegyzen határozatát a kerületi munkálatra, melly követeinknek utasításul megküldetik. „A megye rendei a kerületi választmány ezen munkálatában elsőben is egy olly elvvel találkoztak, melly az egész szerkezeten keresztül van szőve, t. i. az elkülönzés (vallásokra) elvével, mindjárt a népiskola tanítóképző intézeteknél minden vallásbelieknek külön intézetei és azokra külön felügyelés terveztetvén. A népnevelés jól választott iránya kétségkívül az, mi a közállománybeli közboldogságnak leghatalmasabb eszközlöje, de a Separatismus elvét magában rejti és táplálja a más vallás gyülölségének s a viszálkodásnak magvát, mellynek pedig az egész emberiségre nézve sajnosan tapasztalt kinövései szomorú emlékeikkel a megye rendeiben erős meggyőződést fejtettek ki az iránt, hogy a népnevelésnek felekezetességet nem ismerő irányt kell kijelölni, hogy ezáltal a vallások közti súrlódás kiküszöböltetvén, minden vallásbeli felekezetnek, mint a közös hon gyermekei egymáshoz való rokon szeretettel igyekezzenek egy czélra — a haza boldogságára. Ezen elvből kiindulva, a kerületi választmány munkálatába beszélt elkülönzés elvét elfogadhatónak nem találják. Minthogy pedig az elv változtával a szerkezetnek nagy részben változni kellene, a szerkezet iránti nézeteiket kifejteni szükségesnek nem találják. Az általuk pártolt közösség elve mellett fölállítandó népiskola-tanítóképző intézetek s küzségenkénti népiskolák mellett különösen a haza jelen pénztelen állapotában azon körülmény is tekintetet érdemel, hogy a népiskola föntartására s a tanítók fizetésére szükséges költségek egyes községek részérül közösen könnyebben előállithatók. A vallásbeli oktatás minden felekezetben lelkipásztorok által az iskolai fölügyelő ellenőrködése alatt gyakoroltatván. A népiskolákban tanítók fizetésére nézve a földbirtokadást azon okon, hogy hivatalának folytatására ,szükséges idejét a gazdálkodásra ne fordítsa, elfogadhatónak nem látják. És ezen elvek elfogadtatásának s ezeknek alapjain a kerületi választmány által újabb rendszeres munka készítésének eszközlésére követeiket utasítják Nyílra, mart. 18. Évnegyedes közgyűlésünket elnöklő ílsó alispán ar üdvözlő szavaival megnyitván, legelőbb t. B. ur, legutolsó követjelentési gyűlésen adott amaz ígéreteövetkeztében, miszerint jelen gyűlésen gr. Széchenyi István első A köve ismeretes két garasos tervének pártolását inditványozandja, szólalt föl ama nyilatkozatával, hogy miután közgyűlésileg az ország közjavai gyarapodását előmozdító eszközüknek létesítésére szükséges költségeknek miutáni beszerezhetése iránt országos választmány már kiküldetett legyen, jelenleg eláll indítványától, föltartván azonban arra való jogát akkorra, midőn a nevezte kiküldött bizottmány javaslatait kiküldőinek átnyujtandja. — Ezután fölolvastattak országgyűlési követeink jelentései, mikből a többi közt hangos éljenezésekben nyilatkozó közörömmel értettük az. táblának köszöntő hódoladát az érdemgazdag hon-nestor, Fenséges Nádorunk születése napjára. Öröm-villany volt ez, mellynek bűve a kedves viszemlék éldeletében ringatá a kebleket, azokat, kik a teljes méltánylat szentségével áldani tudják őt, kit a hon szerencse- vagy vésznapjaiban mindenkor körültekintő, s jogát,javát bokrosbitó atyjául ismert meg. Szinte egyhangúlag határoztunk egy, a közel föltűnő nevenapjára fölküldendő leglángolóbb szerencsekivánatainkkal terhelt föliratot. — E tekintetben kiküldöttük megyei választmányunk beadván a népnevelés ügyében javaslatait, teljesen megnyugodtunk a szebbnél szebb elvekben, mik bennük fölállítvák, ám tetemesb költségekről lévén egyszersmind szó, a megkívánt költség forrása vala hosszabb ideig az, miben öszpontosulának a számosabban nyilatkozók aggodalmai, míg egy érdemes, a megye köztiszteletében álló tbiró ez ügyet elhalasztatni kiváná mindaddig, migaténebb említett országos választmány a tettekbeni haladást eszközlő s siettető forrásokat ki nem mutatandja. — így megyénk a legnagyobb reményekben néz a közel közjövendő eletbe, melly a honatyák által kidolgozandó, bizonnyal üdves forrás-útmutatást megszülemlendi; mire nézve, hatályosan meghagytuk követeinknek, hogy tüszint sürgönyek által siessenek közölni a megyével e munkálatot, hogy mi hova előbb egybegyülhetvén, őket kellő utasításainkkal elláthassuk. Egyébiránt újra és ismét oda utaltuk a követ urakat, hogy bármilly neműs nevű adó, sőt ajánlathoz épenséggel ne járuljanak, a legszorosabban ragaszkodva kapott anyautasításaikhoz, sőt hogy ne csak ne szavazzanak ez ügyben, hanem inkább tiltó szavazatukkal is szaporítsák azon nemes megyék számát, mellyek a terehmentességben legfőbb jogukat ismervén, minden adózás ellen velünk együtt erélyesen tiltakoznak. Továbbá: megkerestetni határoztatott a megye nm. főispánja, hogy miután gondos figyelmeztetése következtében megtettük volna már eddig a szükséges előkészületeket s rendszabályokat, a székujítás határnapját mielőbb kitűzni méltóztassék. — Bihar, Krassó, Pozsony s Ung leveleit választmányhoz utasítottuk, úgy hasonlag egy hazafiasitási kérelmet is, Vasét pedig pártoltuk. — Folyó hó elején tartatott törvényszékünkön következő perek vetettek föl: 5 polgári, 12 urbéri, 25 fölebbvitt úrszéki végzemény, 8 szóbeli, 5 csőd, 1 számadós, 2 nemesedő, 2 ügyészi per. Veszprémből, márt. 8-kán. Januáriusi gyűlésünkben nevezetes határozata volt megyénk rendeinek az, hogy ők az esküdtszékeket elfogadhatóknak nem tartják, s igy követeiket ellenszavazatra utasiták. Ugyane gyűlésben adatott át t. Encz Fer, orvostanárnak azon ezüst emlékpénz, melyed őt a gazdasági egyesület, mint jeles fatenyésztőt megtisztelte. Mi ismerjük Encz ur kertjét, osztozunk a gazdasági egyesület méltánylásában. — Februári gyűlésünkben jelenték követeink, hogy az esküdtszékek ellenszavazatuk daczára is a kérülésben többséget nyertek, s arra kérnek utasítást, kikre lenne kiterjesztendő az esküdtszéki birává választhatás — utasítás jön: a nemesekre és tisztesekre, ha egyébiránt elegendő képességgel bírnak. Ugyan e gyűlésben az országgyűlésnek adatott át a verifícalio , fántartván a modor iránti tanácsolást, és a visszahivhatási, utasítás—adási jogot. — Jelen gyűlésünkben a követjelentések nyomán szilárdan elhatárzák a megye rendei, hogy a zsidó orvosoknak és seborvosoknak választói képességet jelenleg nem adnak. A jelentések után, mellyek többnyire tudomásul vétettek, a szót emelt elnök első alispán ur s mondá: „Egy tárgyat kell most fölvennünk t. Kb., mellyre nézve elmondhatom, s elmondhatjuk mindnyájan, bár múlt volna el e keserű pohár.“ Ezen előzmény után feszült figyelemmel hallgattuk Sz. I. pápai főbírónak hivatalos jelentését azon kihágásról, mellyet a főiskola növendékei elkövettek. E kihágások szigorú megvizsgálására Kun József 2-ik alispán elnöklete alatt választmány küldetik ki, mellynek tagjai: Szabadhegyi Móricz, Kenessey Antal ibirák, Pap János főügyész, Szakonyi Lajos főbíró, Komáromy József esküdt, Huszár Pongrácz jegyző. 142 Vegyes közlemények. Esztergom, márt. 20. Tegnap nagyméltóságu herczegprimás és esztergomi érsek Kopácsy József nevelőapja nagy buzgósággal ünnepeltetett. Már reggel a várhegyen taraczkok durrogtak, s nekünk a fönséges ünnepélyt hirdették. Az ideigi székes templomban, melly előtt a polgári érsekvárosi katonaság állott rendben, s megyei, primatialis káptalani és katonai tisztek, nemesek és polgárok, urak és hölgyek nagy számban gyűltek össze. A nagy misét a felszentelt centuriai püspök, méltóságos keselekeői Majthényi Antal mondotta el. A kar zene és éneklés Seyler Károly egyházi karigazgató alatt szivreható valt. Előtte való napon az esztergomi papnevelő intézetben a magyar jogok rendes oktatója, dr. Rumy Károly, herczegprimás Kopácsy József, és az intézet nagyérdemű rectora, főtiszt, apát és kanonok Dezséri Rudnyánszky József úr néven apja tiszteletére beszédeit tartott, mellyben a régi tornaiak hivatal— és tisztségekerítését (ambitus) eleven színekkel lerajzolta, s a magyarok mai korteskedésével összehasonlította. kiütésen esszé a ott gazdák egyesülete, a szenvedett jégkárok kelvonos fedezése végett. Az abba beállással Imi •*»„élek« különbség nélkül minden mezei termékek* szőlőhegyek terméseit 1S) „egy osztályba téve „zokni ésV m S TILTirrrh1’ '““"J^ol gyökereiké,t'Sz“ok , miyolui. L társulat szakjai a nm. kir. kormányszékhez