História 1981
1981 / 1. szám - FUX KORNÉL: A budai ostrom érmeken
A budai vár visszavételéhez kapcsolódó érmeket már 1686-ban, az ostrom évében is készítettek. Több helyen, több fajta anyagból (az aranytól a préselt fáig) születtek, különböző felkészültségű mesterek keze alatt, ezek a jól sokszorosítható kisplasztikák. Az érmek ilyen gyors megjelenését nem pusztán az európai összefogásból eredő hadi siker indokolta. Az érem, könnyen hordozható, fémre rögzített hírforrás volt, a kor kommunikációs eszközeinek egyike. A török hosszú időn át nagy veszélyt jelentett „egész" Európára, és a budai győzelem is bebizonyította, hogy a szultáni sereg sem legyőzhetetlen. Egy-egy ilyen siker valamiféle rögzítése tovább buzdított a török elleni harcra. Ezt igazolja az is, hogy sok, elsősorban olcsóbb anyagból készült érmet találtak hadifelszerelésre erősítve illetve fülekkel ellátva: a katonák a további harcokban védelmet nyújtó, szerencsét hozó amulettként viselték. Ilyen csoportos jellegű éremtömeg a numizmatikában igen ritka, magyar vonatkozásban pedig egyedülálló. Ebből a nagy sorozatból most csak néhány, az ostrom egy-egy fontos eseményét bemutató darabot emelünk ki. JÚNIUS 18. PEST ELFOGLALÁSA. (Martin Brunner nürnbergi vésnök munkája.) A bajorok, veszteség nélkül, megszállják Pest városát, amelyet a védők, jó taktikai érzékkel, harc nélkül kiürítettek és a dunai hajóhidat megrongálva a budai főerődbe vonultak. Az éremképen az erődítménybe rendezetten bevonuló török gyalogságot látjuk, amelyet lovon ülő parancsnoka irányít. A mester időben és térben eltérő eseményeket tömörít egy képbe, így például a tüzérség még ekkor nem vehette körül a várat és a híd sem volt még egészen lerombolva. JÚNIUS 24. VÍZIVÁROS ELFOGLALÁSA (Martin Brunner munkája.) Az éremkép jobb oldalán egy szabályos négyszögbe rendeződött rohamoszlop hatol be a Víziváros falán lőtt résen át. (A támadás valóban este történt, de a nap a kép bal oldalán — délen — megy le.) A védők egyetlen sortűz után elvonultak a több méter széles nyílástól. A gránátosok és gyalogosok egy-egy tisztje mellett hat külföldi önkéntes lett a roham áldozatává. A tüzérség már a várat is támadja, egyik állása a négy tornyú pesti erődítménynél, a másik a főparancsnok több zászlóval díszített, fallal körülvett harcálláspontja mellett látható. A vár fölött lebegő szimbolikus sas osztrák jelkép, csőrében babér- és pálmaág. JULIUS 13. ES 22. A külső erődítmények úgyszólván vér nélküli megszállása és a felvonulási terület kijelölése után elkezdték az árkok és sáncok földmunkáit, a gyalogsági és tüzérségi támadástól is védett ütegállások telepítését, a felszíni ostromművekből pedig a földalatti alagutak (aknák) ásását. Az érem jobb oldalán az osztrákok egy felrobbantott akna és ostromágyú segítségével kialakított résen át támadnak. A bal oldalon, a félholddal díszített templomtorony mellett egy kilenc nappal későbbi esemény látható. Ekkor a bajorok robbantottak: nyolcezer mázsa lőpor vetette szét a királyi palotában levő legnagyobb török tüzérségi raktárt és a vár falát. Az osztrák tábor megfigyelőpontjáról látjuk a bal oldali mezőben Zsigmond palotájának pusztulását. A külső védművön túlra vezetett áltámadásra felsorakozott csapatok a török felmentő erők visszahúzódása után nagyerejű tüzérségi előkészítéssel megrohanják a várat. A falakon történő, közel egyórás kézitusa után a harc az utcákon, a házakban folytatódik, majd a kinyitott fehérvári kapun át beözönlik a bajor lovasság. Több ezer török mellett már a vár parancsnoka is elesett, a védők a déli oldalon levő erődszerű épületekbe zárkóznak és itt megadják magukat. A képen a Budát övező hegykoszorút és a visszahúzódott felmentő sereg csapatait jelző lándzsaerdőt látjuk. A külső, ellenük épített sáncrendszert vonal jelzi. A vár felé zegzugos nyomvonallal futnak az ostromsáncok. A rajztechnika, a nézőpont és a feliratozás térképjelleget ad az éremképnek. Az előtér perspektivikus ábrázolása viszont már metszethez hasonló: az ismeretlen vésnök a megforduló gyalogságot ábrázolja. A lovasság továbbvonul az esetleges külső török támadás kivédésére. A tiszt, lovával már egy negyed fordulatot téve, a vár felé fordítja fejét A döntő roham előkészítésére nyit tüzet a három ágyús üteg, mögötte a gyalogos hadoszlop eleje a roham megkezdéséhez sorakozik. Itt a részben felülnézeti, részben oldalnézeti ábra kapcsolata távlati eltolódást okozott. Az érem hátlapjának latin nyelvű felirata Thökölyt tatár kánként a vert török sereghez sorolja a következő részletben: LEOPOLDI DECIDIT VICTRICIBUS ARMIS: TARTARUS. HAN (kán) TEKELI. TURCA. RUERE SIMUL... (BUDA LIPÓT GYŐZTES FEGYVEREI ALÁ KERÜLT: A TATAR KAN, THÖKÖLY. A TÖRÖKSÉG MEGDŐLT. . .) FUX KORNÉL :