História 1981

1981 / 1. szám - FUX KORNÉL: A budai ostrom érmeken

A budai vár visszavételéhez kapcsolódó érmeket már 1686-ban, az ostrom évében is készítettek. Több helyen, több fajta anyagból (az aranytól a préselt fáig) születtek, különböző felkészültségű mesterek keze alatt, ezek a jól sokszorosítható kisplasztikák. Az érmek ilyen gyors megjelenését nem pusztán az európai össze­fogásból eredő hadi siker indokolta. Az érem, könnyen hordozható, fémre rög­zített hírforrás volt, a kor kommunikációs eszközeinek egyike. A török hosszú időn át nagy veszélyt jelentett „egész" Európára, és a budai győzelem is bebi­zonyította, hogy a szultáni sereg sem legyőzhetetlen. Egy-egy ilyen siker vala­miféle rögzítése tovább buzdított a török elleni harcra. Ezt igazolja az is, hogy sok, elsősorban olcsóbb anyagból készült érmet találtak hadifelszerelésre erősítve illetve fülekkel ellátva: a katonák a további harcokban védelmet nyújtó, szerencsét hozó amulettként viselték. Ilyen csoportos jellegű éremtömeg a numizmatikában igen ritka, magyar vonatkozásban pedig egyedülálló. Ebből a nagy sorozatból most csak néhány, az ostrom egy-egy fontos eseményét bemutató darabot emelünk ki. JÚNIUS 18. PEST ELFOGLALÁSA. (Martin Brunner nürnbergi vésnök munká­ja.) A bajorok, veszteség nélkül, meg­szállják Pest városát, amelyet a védők, jó taktikai érzékkel, harc nélkül kiürítettek és a dunai hajóhidat megrongálva a bu­dai főerődbe vonultak. Az éremképen az erődítménybe rendezetten bevonuló török gyalogságot látjuk, amelyet lovon ülő pa­rancsnoka irányít. A mester időben és térben eltérő eseményeket tömörít egy képbe, így például a tüzérség még ekkor nem vehette körül a várat és a híd sem volt még egészen lerombolva. JÚNIUS 24. VÍZIVÁROS ELFOGLALÁSA (Martin Brunner munkája.) Az éremkép jobb oldalán egy szabályos négyszögbe rendeződött rohamoszlop hatol be a Vízi­város falán lőtt résen át. (A támadás va­lóban este történt, de a nap a kép bal oldalán — délen — megy le.) A védők egyetlen sortűz után elvonultak a több méter széles nyílástól. A gránátosok és gyalogosok egy-egy tisztje mellett hat külföldi önkéntes lett a roham áldozatává. A tüzérség már a várat is támadja, egyik állása a négy tornyú pesti erődítménynél, a másik a főparancsnok több zászlóval díszített, fallal körülvett harcálláspontja mellett látható. A vár fölött lebegő szim­bolikus sas osztrák jelkép, csőrében ba­bér- és pálmaág. JULIUS 13. ES 22. A külső erődítmények úgyszólván vér nél­küli megszállása és a felvonulási terület kijelölése után elkezdték az árkok és sáncok földmunkáit, a gyalogsági és tü­­zérségi támadástól is védett ütegállások telepítését, a felszíni ostromművekből pe­dig a földalatti alagutak (aknák) ásását. Az érem jobb oldalán az osztrákok egy felrobbantott akna és ostromágyú segít­ségével kialakított résen át támadnak. A bal oldalon, a félholddal díszített temp­lomtorony mellett egy kilenc nappal ké­sőbbi esemény látható. Ekkor a bajorok robbantottak: nyolcezer mázsa lőpor ve­tette szét a királyi palotában levő leg­­nagyobb török tüzérségi raktárt és a vár falát. Az osztrák tábor megfigyelőpontjá­ról látjuk a bal oldali mezőben Zsigmond palotájának pusztulását. A külső védművön túlra vezetett áltáma­dásra felsorakozott csapatok a török fel­mentő erők visszahúzódása után nagy­erejű tüzérségi előkészítéssel megrohanják a várat. A falakon történő, közel egyórás kézitusa után a harc az utcákon, a há­zakban folytatódik, majd a kinyitott fehér­vári kapun­ át beözönlik a bajor lovasság. Több ezer török mellett már a vár pa­rancsnoka is elesett, a védők a déli ol­dalon levő erődszerű épületekbe zárkóz­nak és itt megadják magukat. A képen a Budát övező hegykoszorút és a vissza­húzódott felmentő sereg csapatait jelző lándzsaerdőt látjuk. A külső, ellenük épí­tett sáncrendszert vonal jelzi. A vár felé zegzugos nyomvonallal futnak az ostrom­sáncok. A rajztechnika, a nézőpont és a feliratozás térképjelleget ad az éremkép­nek. Az előtér perspektivikus ábrázolása viszont már metszethez hasonló: az isme­retlen vésnök a megforduló gyalogságot ábrázolja. A lovasság továbbvonul az esetleges külső török támadás kivédésére. A tiszt, lovával már egy negyed fordula­tot téve, a vár felé fordítja fejét A döntő roham előkészítésére nyit tüzet a három ágyús üteg, mögötte a gyalogos hadosz­lop eleje a roham megkezdéséhez sora­kozik. Itt a részben felülnézeti, részben oldalnézeti ábra kapcsolata távlati eltoló­dást okozott. Az érem hátlapjának latin nyelvű felirata Thökölyt tatár kánként a vert török sereghez sorolja a következő részletben: LEOPOLDI DECIDIT VICTRICI­­BUS ARMIS: TARTARUS. HAN (kán) TE­­KELI. TURCA. RUERE SIMUL... (BUDA LIPÓT GYŐZTES FEGYVEREI ALÁ KERÜLT: A TATAR KAN, THÖKÖLY. A TÖRÖKSÉG MEGDŐLT. . .) FUX KORNÉL :

Next