História 1993

1993 / 2. szám - BURUCS KORNÉLIA: Nők az egyesületekben

18 volt a Leányotthon), 1926-ban Debrecenben (Horthy Miklósné Leányotthon) kollégiumot hoztak létre, Szegeden pedig 50 „elbukott le­ány” lelt menedéket az Átmeneti Leányotthon­ban. A gyermek- és családvédő bizottságok ta­nyai internátusokat állítottak fel, szeretet­­csomagokat, vándorkosarakat, tanszersegélyt juttattak a rászorulóknak, tejellátást, felruhá­zásokat szerveztek. A magyar háziipar támogatására szövőte­lepeket létesítettek — a leghíresebbet Horthy Miklósné rendezte be a budai Várban—, ahol vásznat, gyapjúszövetet, nyersselymet állítottak elő. Tevékenységük nyomán újra divatba jött a magyaros hímzés és a csipke. 1929-ben a Vi­gadó épületében Magyar Boltot nyitottak. Támogatói voltak a nőnevelésnek: az elemi iskoláztatás mellett nagyobb teret kívántak a leányok számára a gazdasági, az ipari, keres­kedelmi szakoktatás terén, szorgalmazták a le­ánygimnáziumok, leánylíceumok, tanítónőkép­zők felállítását, a nők egyetemi képzése lehetőségeinek bővítését. Lapjuk: A Magyar Asszony (1921). Egyetemet és Főiskolát végzett Magyar Nők Egyesülete 1925-ben alakult, elnöke Magyary Zoltánné volt. Az egyesület magas színvonalú irodalmi, zenei és tudományos előadásokkal, aktuális kérdések megvitatásával tagjainak szellemi ér­deklődését kívánta ébren tartani. Emellett fi­gyelemmel kísérte s regisztrálta a női tudo­mányos munka produktumait. Lapjuk: Magyar Női Szemle. Pro Hungária Nők Világkongresszusa A trianoni békeszerződés revíziójáért való küz­delemre és a magyar igazság külfölddel történő megismertetésére 1928 augusztusában Réthey Ferencné elnökletével alakult meg. Fővédnö­kül lord Rothermere-t nyerték meg. Külföldi nagy nőegyletekkel vették fel a kapcsolatot, ahova francia és angol nyelvű röpiratokat, Ma­gyarország történetét és feldarabolását bemu­tató térképeket juttattak el. 1929 októberében Rétheyné Párizsban, Londonban és számos amerikai városban tartott revíziós előadóköru­­tat. A külföldi propaganda mellett a hazai szer­vezet kiépítése is folyt (Pest környéki szerve­zetek, Pécs, Ungvár, Kassa stb). A Pro Hungaria-tagok már külső megjelenésükben is ki akarták fejezni magyarságukat: 1928-ban tri­anoni fekete magyar ruhát terveztek — meg­előzve minden későbbi magyar ruha mozgal­mat. A Zeneakadémián márciusonként hazafias ünnepélyt rendeztek, irredenta délutá­nokat, felolvasó üléseket tartottak. 1949-ben az egylet megszűnt. Egyesült Női Tábor 1940-ben, szakítva az addigi karitatív segélye­zéssel, a nőtársadalom szociálpolitikai munkás­ságának megszervezése, irányítása végett csúcsszervként alakult meg. Feladatai között szerepelt a női honvédelmi munka organizálása (betegápolás, irodai, gyári, mezőgazdasági munkában való helyettesítés stb.), gyermek­­gondozás (felruházás, nyaraltatás, bábjátékok népszerűsítése), szociális segítés, cselédelhelye­zés. Munkájában támaszkodhatott a hivatalos szervek, valamint a nagyobb nőegyesületek (MANSZ, Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége, Magyarországi Nőegyesületek Or­szágos Szövetsége) támogatására. Összeállította: BURUCS KORNÉLIA Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) főzőtanfolyaménak oktatói és résztvevői. Szeged, 1934. február-március A MANSZ kongresszusa, 1934. október

Next