História 1996
1996 / 1. szám - HORDALÉKOK - CSUKOVITS ENIKŐ: Necpáli Zsófia házassága
A költözés azonban nem ment zökkenőmentesen: augusztus 23-án, vasárnap Cecei Máté liptói ispán tucatnyi familiárisa, valamint egyéb fegyveresek rárontottak a Juszok kezén lévő necpáli kúriára, szétszedték a kerítést, betörték a kapukat, az ott talált napszámosokat megverték, és a ház felgyújtásával fenyegetőztek, ha Borbála asszony nem adná ki nekik Zsófiát. A támadásban két rokon nő, Hatnai Rafael özvegye, Erzsébet és Hatnai Zsigmond leánya, a hajadon Margit is részt vett. A sikeres akció után Zsófia az ő házukba került, a fegyveres támadás azonban nem az ő ötletük volt. Az akció kitervelője Cecei rokona, Koromházi Korom Bálint volt, aki hamarosan feleségül is vette Zsófiát. Házasságuk minden bizonnyal szerelmi házasság volt. Korom Bálint néhány falunyi vagyona mind a Necpáliakétól, mind a Justokétól elmaradt, Zsófia választását tehát anyagi érdek semmiképpen nem indokolta. Az apja halála előtt kötött zálogszerződés értelmében ráadásul családi öröksége is a Juszok kezén maradt, és a későbbiekben sem sikerült visszaszereznie. Zsófia szíve választottja, Korom Bálint pedig a fegyveres leányszöktetéssel vállalt nagy kockázatot kedveséért. A hoppon maradt Just János élete hátralévő néhány évére (1495-ben már néhai) II. Ulászló király apródjaként a királyi udvarban talált vigaszt, a Just András és Korom Bálint közti harag ellenben halálukig tartott. Az ifjú pár a zálogjogon birtokolt Blatnica várába költözött, innen intézett számos fegyveres és bírósági támadást Just András és birtokai ellen. Amennyiben Necpáli Zsófia az apai szándék szerint felcseperedve férjhez megy Just Jánoshoz, élete semmiben sem különbözött volna a többi nemeslányétól. Azzal azonban, hogy az apja életében kötött eljegyzést felbontva, szabad akaratából szerelmi házasságot kötött, s ráadásul fegyverrel ragadták ki a necpáli kúriából, minden bizonnyal hosszú időre nyújtott ideális pletykatémát a Turóc megyei nemesi udvarházak lakói számára. CSUKOVICS ENIKŐ Eljegyzés, 15. század Lányszöktetés, 15. század E SZÁMUNK SZERZŐI BÓNA ISTVÁN régész, akadémikus, tanszékvezető egy. tanár (ELTE BTK); BORHI LÁSZLÓ tud. mts. (MTA TTI); CSUKOVICS ENIKŐ tud. mts. (MTA TTI); GAZDAG FERENC kandidátus, igazgató (Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Bp.); HATHÁZI GÁBOR tud. titkár, régész-muzeológus (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága); KAKOSY LÁSZLÓ a tört. tud. doktora, egy. tanár (ELTE BTK); PÉTER KATALIN a tört. tud. doktora, tud. tanácsadó (MTA TTI); SALLÓ LÁSZLÓ tanár, közíró (Kazincbarcika); STEMLERNÉ BALOG ILONA osztályvezető (MNM Legújabbkori Történeti Múzeum); SZULOVSZKY JÁNOS néprajzkutató (Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ, Bp.); TILKOVSZKY LÓRÁNT a tört. tud. doktora, tud. tanácsadó (MTA TTI); VÁMOS GYÖRGY osztályvezető (Magyar Rádió). Rövidítések: egy.: egyetemi; ELTE BTK: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest; MNM: Magyar Nemzeti Múzeum; MTA TTI: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet; mts.: munkatárs; tört. tud.: történelemtudomány; tud.: tudományos, 31