História 1998
1998 / 7. szám - ÉLETUTAK - NIEDERHAUSER EMIL: Erzsébet királyné élete és halála
tott leveleiben a megszólítás mindig magyarul volt, és Ferenc Józsefnek is így kellett írnia. 1864-ben egy köznemesi magyar hölgy, Ferenczy Ida lett a tanára, hamarosan a bizalmasa. Az ő révén még inkább megismerkedett a korabeli magyar politika problémáival. Ferenczy Ida révén kapcsolatba került a magyar liberális politikusokkal, Deák Ferenccel, Eötvös Józseffel. Magyar tanára ekkor Faik Miksa, a kiváló újságíró volt. 1865-ben megint fordulat következett be az osztrák politikában. A kormányzat úgy látta, a legerősebb ellenzékkel, a magyarokkal kell kiegyezni. Erzsébet lelkesen támogatta ezt a politikát. Ha Bécsben volt, személyesen, ha utazott, vagy éppen Magyarországon volt, akkor levélben. 1866 januárjában a császár fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, természetesen Erzsébet is ott volt, és magyarul társalgótt a megjelent urakkal. Köztük Andrássy Gyula gróffal, aki 1849-ben a magyar forradalmi kormány konstantinápolyi követe volt, és akit ezért in effigie, képletesen fel is akasztottak. Végül amnesztiával hazatérhetett, ő is a kiegyezésen munkálkodott. Szép férfi volt, 14 évvel idősebb Erzsébetnél. Már akkor és azóta is sokat pletykáltak arról, hogy Erzsébet beleszeretett Andrássyba. Legbizalmasabb feljegyzéseiben sincs ennek nyoma, de ha így is lett volna, tényleges kapcsolatba semmiképpen sem kerülhettek. Erzsébet tehát sokat tett a kiegyezés előmozdítása érdekében, ezt tudták is róla. Ezért is volt nagy a lelkesedés a koronázás alkalmából. Erre 1867. június 8-án került sor. A szertartás olyan bonyolult volt, hogy előtte való nap főpróbát kellett tartani. Régebben az esztergomi érsek és a nádor helyezte a koronát a király fejére és — egy pillanatra — a királyné vállára. Most nem lévén nádor, a feladat a miniszterelnöknek jutott, ez pedig ekkor már Andrássy Gyula volt. Az ünnepi mise zenéjét Liszt Ferenc szerezte, azóta is Koronázási mise címen ismerik. Az ország százezer arany koronázási ajándékot adott. Ferenc József az összeget a honvédárváknak adományozta. Osztrák körökben persze óriási felháborodást keltve ezzel: a mellette harcolók nem kaptak semmit, az Erzsébet királyné összeesik a merénylet után. 1898. szeptember 10. Erzsébet Királyné Emlékmúzeum Magyarország mély fájdalommal élte meg Erzsébet királyné meggyilkolásának hírét. A már életében is érezhető kultusz halálával még jobban megerősödött, és már 1898 decemberében elkezdődött egy leendő emlékmúzeum emlékanyagának összegyűjtése. Ekkor a királyné leányai, Gizella bajor királyi hercegnő és Mária Valéria főhercegnő ajándékoztak emléktárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeumnak, majd a budai királyi várkapitányság adott át tárgyakat és dokumentumokat. 1899-ben a kis gyűjtemény kiegészült azzal a fekete díszruhával, amelyet a királyné utolsó magyarországi közszereplése, a millenniumi ünnepségek alkalmával viselt. Mindezeket a Nemzeti Múzeum régiségtárában állították ki 1907 októberéig. 1907 novemberében Ferenc József egy hölgybizottság kérésére az összegyűjtött emlékek bemutatása, őrzése és továbbiak gyűjtése céljából megalapította az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumot és a budai várpalota két termét ennek céljaira engedte át. A termeket Hauszmann Alajos tervei alapján alakították át és rendezték be, a kiállítás rendezésében rajta kívül Ferenczy Ida, őrgróf Pallavicini Edéné, gróf Batthyány Lajosné és Szalai Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója vettek részt. Az egyik helyiség a királyné budai írószobájának hű mása volt saját bútoraival, képeivel és számtalan apró tárggyal, melyet Ferenczy Ida rendezett el. A másik teremben szekrényekben, vitrinekben és a falakon állították ki azt a több száz ábrázolást, emléket és személyes tárgyat, mely a királyi család, a királyné magyar környezete és más magánszemélyek révén a továbbiakban is egyre bővült. A múzeum egészen a második világháború végéig működött és fogadta a látogatókat, ápolva ezzel a királyné emlékét. Tárgyai az ostrom idején szétszóródtak, a maradék 1947-ben került vissza a Magyar Nemzeti Múzeumba, melynek révén ma a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum Erzsébet királyné emlékkiállításán láthatóak KOVÁCS ÉVA Gödöllő Az Ezsébet Királyné Emlékmúzeum egyik terme 33