História 2000

2000 / 5-6. sz - NŐK A TÖRTÉNELEMBEN - BALOGH MARGIT: A "keresztény" feminizmus

NOK A TÖRTÉNELEMBEN A „keresztény” feminizmus Sita Margit (1884-1974) Életútja A Belügyminisztérium hírhedt III/III-as osztálya 1958-ban kise­lejtezte a Slachta Margitról ad­dig gyűjtött iratokat. Az Egyesült Álla­mokban élő politikai ellenfél már nem volt veszélyes az „épülő szocializmus­ra”... Feledésbe merülő alakjából az el­múlt évtizedekben csupán egy szélsősé­gesen reakciós, „bigott apáca” mestersé­ges képe élt. De ki volt valójában Slachta Margit? Hogy nem mindennapi egyéniség, az bizonyos. Ha az lett volna, ellenfelei sem foglalkoztak volna vele annyit. A gyermek- és fiatalkor A jómódú, lengyel nemesi származású zadieli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála boldognak nem nevez­hető házasságából hat lány született, má­sodikként - 1884. szeptember 18-án - Margit. A vallásos buzgalmat ellenző apa 1907-ben még a Kassai Takarék­­pénztár vezérigazgatója, ám ekkor a ta­karékpénztár válsága miatt családja anyagi helyzete megroppant, így felesé­gével és három kisebb gyermekével 1908-ban kivándorolt Amerikába. A Kalocsai Miasszonyunk Nővérek Tanárképzőjében német-francia-törté­­nelem szakos polgári iskolai tanári diplo­mát szerzett Margit nem tartott vele, mert megérintette egy életre szóló hiva­tás: a keresztény alapú szociális nővédel­mi munka. E munka inspirálója (is) a Rerum novarum kezdetű pápai encikli­­ka (1891) volt, amely a katolikus egyház részéről először ismerte el a munkások szervezkedési jogát érdekeik képvisele­tére. Mondanivalója tenni akaró úrhöl­gyek szívében is visszhangra talált. Az öz­vegy gr. Pálffy Pálné (szül. gr. Károlyi Géraldine) 1897-ben szervezte meg Bu­dapesten a Katolikus Munkásnők Védő- egyesületét az Európában már bevett, ún. patronázsok mintájára. Ebből fejlő­dött ki 1906-ra az Országos Katholikus Nővédő Egyesület. Pálffy grófné megbí­zásából a nemesi származású Farkas Edith tanítónő járta az országot és munka­társakat toborzott a nővédő munkához. Slachta Margit tanítóképzős évei alatt hallotta előadni Farkas Edithet a patronázsról, a munkásnők védelméről. A karizmatikus egyéniség és nagyszerű szónok igen nagy hatást tett rá. Majd megismerkedett Korányi Saroltával, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakjával. E két nő tevékenysége és szellemisége el­térítették eredeti hivatásától: bekapcsoló­dott a patronázs munkába, majd megvált a tanítástól, hogy minden erejét a szoci­ális munkának szentelhes­se. 1908. november 19-én elsőként lépett be a Farkas Edith által alapított Szociá­lis Missziótársulatba, mely­nek pártfogója Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök volt. A nő szerepe a történelemben ki­emelten áll a nemzetközi törté­nettudomány érdeklődésében. különösen az Egyesült Államok­ban. A magyar történetírásban évszázados hagyomány a kiemel­kedő hölgyszemélyiségek bemuta­tása. Az 1980-as években nálunk is megindultak a modern társa­dalomtörténeti kutatások. „Asszonysorsok a 20. században” címmel 1999. november 25-26- án az MTA Történettudományi Intézete és a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Kara rendezett konferenciát. Az ott elhangzott előadásokból köz­lünk következő számainkban is részleteket, már tettek. (Ez utóbbi két elemét, az en­gedelmességre és a szegénységre vonat­kozót bármely pap feloldhatta, csak a tisztasági fogadalom feloldásáért kellett Rómához fordulni. Nyilvános fogadal­mat csak a kongregációk, illetve a rendek tagjai tehettek, feloldozást kizárólag Ró­ma adhatott.­ Slachta egyéniségének épp egy ilyen közösség felelt meg, közel Isten­hez, de közel a világi élethez is. Szociális missziós nő­vérként tartotta első na­gyobb hatású előadásait. Az 1909. évi szegedi kato­likus nagygyűlésen - az akkori divatos ruhában és hatalmas kalapban - a munkásnők helyzetéről és a magyar katolikus női összefogás szükségessé­géről beszélt. Az ekkor 25 esztendős ifjú nőből az elkövetkezendő kilenc év alatt a keresztény nő­védelem és a katolikus szociális munka ismert szereplője lett. Fáradha­tatlanul tartotta egyik előadókörutat a másik után, adományokat gyűj­tött, építgette a Szociális Missziótársulat erdélyi szervezeteit. 1915-ben szociális iskolát nyitott, szerkesztette az Értesítőt, A Keresztény Nőt, mely utóbbi 1918 márciusától Magyar Nő elnevezéssel jelent meg. Slachta Mar- A missziós nővér Slachta Margit élete a Szo­ciális Missziótársulattól haladt a politika felé. Tud­ni kell, hogy a missziótársu­lat nem szerzetesrend, ha­nem a világi és a szerzetesi élet között helyet foglaló egyházi szervezet (a mai egyházjogi fogalom sze­rint: apostoli életre egye­sült közösség, 1922-től püs­pöki joghatósággal bíró kongregáció). Tagjai nem nyilvános fogadalmat, ha­nem ún. magánfogadas-Slachta Margit, 1900 körül

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék