História 2000
2000 / 5-6. sz - NŐK A TÖRTÉNELEMBEN - BALOGH MARGIT: A "keresztény" feminizmus
NOK A TÖRTÉNELEMBEN A „keresztény” feminizmus Sita Margit (1884-1974) Életútja A Belügyminisztérium hírhedt III/III-as osztálya 1958-ban kiselejtezte a Slachta Margitról addig gyűjtött iratokat. Az Egyesült Államokban élő politikai ellenfél már nem volt veszélyes az „épülő szocializmusra”... Feledésbe merülő alakjából az elmúlt évtizedekben csupán egy szélsőségesen reakciós, „bigott apáca” mesterséges képe élt. De ki volt valójában Slachta Margit? Hogy nem mindennapi egyéniség, az bizonyos. Ha az lett volna, ellenfelei sem foglalkoztak volna vele annyit. A gyermek- és fiatalkor A jómódú, lengyel nemesi származású zadieli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála boldognak nem nevezhető házasságából hat lány született, másodikként - 1884. szeptember 18-án - Margit. A vallásos buzgalmat ellenző apa 1907-ben még a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, ám ekkor a takarékpénztár válsága miatt családja anyagi helyzete megroppant, így feleségével és három kisebb gyermekével 1908-ban kivándorolt Amerikába. A Kalocsai Miasszonyunk Nővérek Tanárképzőjében német-francia-történelem szakos polgári iskolai tanári diplomát szerzett Margit nem tartott vele, mert megérintette egy életre szóló hivatás: a keresztény alapú szociális nővédelmi munka. E munka inspirálója (is) a Rerum novarum kezdetű pápai enciklika (1891) volt, amely a katolikus egyház részéről először ismerte el a munkások szervezkedési jogát érdekeik képviseletére. Mondanivalója tenni akaró úrhölgyek szívében is visszhangra talált. Az özvegy gr. Pálffy Pálné (szül. gr. Károlyi Géraldine) 1897-ben szervezte meg Budapesten a Katolikus Munkásnők Védő- egyesületét az Európában már bevett, ún. patronázsok mintájára. Ebből fejlődött ki 1906-ra az Országos Katholikus Nővédő Egyesület. Pálffy grófné megbízásából a nemesi származású Farkas Edith tanítónő járta az országot és munkatársakat toborzott a nővédő munkához. Slachta Margit tanítóképzős évei alatt hallotta előadni Farkas Edithet a patronázsról, a munkásnők védelméről. A karizmatikus egyéniség és nagyszerű szónok igen nagy hatást tett rá. Majd megismerkedett Korányi Saroltával, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakjával. E két nő tevékenysége és szellemisége eltérítették eredeti hivatásától: bekapcsolódott a patronázs munkába, majd megvált a tanítástól, hogy minden erejét a szociális munkának szentelhesse. 1908. november 19-én elsőként lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba, melynek pártfogója Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök volt. A nő szerepe a történelemben kiemelten áll a nemzetközi történettudomány érdeklődésében. különösen az Egyesült Államokban. A magyar történetírásban évszázados hagyomány a kiemelkedő hölgyszemélyiségek bemutatása. Az 1980-as években nálunk is megindultak a modern társadalomtörténeti kutatások. „Asszonysorsok a 20. században” címmel 1999. november 25-26- án az MTA Történettudományi Intézete és a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Kara rendezett konferenciát. Az ott elhangzott előadásokból közlünk következő számainkban is részleteket, már tettek. (Ez utóbbi két elemét, az engedelmességre és a szegénységre vonatkozót bármely pap feloldhatta, csak a tisztasági fogadalom feloldásáért kellett Rómához fordulni. Nyilvános fogadalmat csak a kongregációk, illetve a rendek tagjai tehettek, feloldozást kizárólag Róma adhatott. Slachta egyéniségének épp egy ilyen közösség felelt meg, közel Istenhez, de közel a világi élethez is. Szociális missziós nővérként tartotta első nagyobb hatású előadásait. Az 1909. évi szegedi katolikus nagygyűlésen - az akkori divatos ruhában és hatalmas kalapban - a munkásnők helyzetéről és a magyar katolikus női összefogás szükségességéről beszélt. Az ekkor 25 esztendős ifjú nőből az elkövetkezendő kilenc év alatt a keresztény nővédelem és a katolikus szociális munka ismert szereplője lett. Fáradhatatlanul tartotta egyik előadókörutat a másik után, adományokat gyűjtött, építgette a Szociális Missziótársulat erdélyi szervezeteit. 1915-ben szociális iskolát nyitott, szerkesztette az Értesítőt, A Keresztény Nőt, mely utóbbi 1918 márciusától Magyar Nő elnevezéssel jelent meg. Slachta Mar- A missziós nővér Slachta Margit élete a Szociális Missziótársulattól haladt a politika felé. Tudni kell, hogy a missziótársulat nem szerzetesrend, hanem a világi és a szerzetesi élet között helyet foglaló egyházi szervezet (a mai egyházjogi fogalom szerint: apostoli életre egyesült közösség, 1922-től püspöki joghatósággal bíró kongregáció). Tagjai nem nyilvános fogadalmat, hanem ún. magánfogadas-Slachta Margit, 1900 körül