História 2000
2000 / 2. szám - NŐK A TÖRTÉNELEMBEN - SIPOS PÉTER: A kormányzó hitvese
hogy a Melczer-kúriában egy másik vendéget is talált. Purgly Jankának, a háziasszonynak Magdolna húga szintén ezt az időpontot választotta családi látogatásra, így került sor a megismerkedésre. Horthy délceg, kisportolt férfiú volt, jól mutatott rajta az uniformis. Horthyt azonban nem csupán a császár és király különleges kabátja tette érdekessé. A bemutatkozást követő beszélgetések folyamán kiderült róla, hogy egy vérbeli globetrotter, világutazó, aki oly messzi tájakon járt a világóceánon, melyekről egy magyar vidéki leány még csak nem is igen hallott. Horthy ahhoz is értett, hogy színesen szóljon élményeiről, tapasztalatairól, lebilincselő társalgónak bizonyult. Hamar elbűvölte Purgly Magdát, aki még soha nem találkozott ilyen érdekes emberrel. A vonzalom kölcsönös volt, mert Horthy úgy érezte, hogy rábukkant valakire - akit eddig igazán nem is keresett. A nősülés ugyanis nem állott szándékában, mert a szabad, sőt szabados hajós életformával nem találta összeegyeztethetőnek Hymen kötelékeit. Ámorral persze nem állott hadilábon. Egy bennfentes később írott emlékezése szerint „intim körökben nagyon is ismert volt, hogy Horthynál erősen ki van fejlődve a világjáró tengerészek bűne: a szoknya”. Eljegyzés, esküvő Purgly Magda egyszeriben olyan hatással volt Horthyra, hogy az ő kedvéért kész volt lemondani a legényéletről, és feladta a nősülést kizáró, vagy legalábbis azt a távoli jövőbe kitoló véleményét. „Tulajdonképpen [...] azt éreztem, hogy tengerésztisztnek sohasem kellene megházasodnia. »Tulajdonképpen«, mondom, mert ez a meggyőződésem amaz elsietett elvi állásfoglalások közé tartozott, amelyek nyomban meginognak, mihelyt megjelenik ő: »az igazi«”. - emlékezett vissza Horthy öniróniával az „elvfeladásra”. A megismerkedésre következő esztendő farsangján Magda részt vett a miskolci nagy bálon. Ezúttal már nem véletlenül, Horthy ismét a húgánál tartózkodott, és természetesen ő is megjelent az esztendő tánceseményén. Az ismeretségből most már a kor normáinak megfelelő kapcsolat lett. Az 1900-as évben Melczerné a húgával együtt a velencei Lidóra utazott nyaralni. A fiumei vasútállomáson mindenki nagyon „csodálkozott”, amikor felbukkant Horthy, aki nem is titkolta, hogy idegenvezetőnek kíván szegődni a hölgyek mellé. Ez nyilvánvalóan ürügy volt, mert még sohasem járt a gondolák városában, viszont a cicerone szerepkörére alkalmassá tette, hogy egyéb nyelvek mellett az olaszt is bírta. A Purgly-dámák útitervéről nyilván Erzsébet húga értesítette, aki szerette volna összeboronálni a „fiatalokat”. Az út folyamán véglegesen kialakult mindkettőjükben a visszavonhatatlan elhatározás. A döntő lépést Horthynak kellett megtennie, aki nem is habozott tovább. Egyáltalán nem zavarta egyiküket sem a vőlegényjelölt református volta. Horthy röviddel az utazás után édesapja, Horthy István társaságában megjelent a Purgly-birtokon és megkérte Magda kezét. Az eljegyzés egyelőre családi titok maradt, mert Horthyt tengerre szólította a szolgálati kötelesség. Az esküvőre visszatérte után, 1901. július 22-én került sor Aradon, fényes külsőségek között. Felvonultak a déli végek előkelőségei, családjukkal együtt. Még az élénk, forgalmas megyeszékhely is régen látott annyi pompás négyesfogatot és káprázatos díszmagyart, mint a fiatalabb Purgly-leány menyegzője napján. A tengerészfeleség sorsa Nászútjukat a divatos ausztriai üdülőhelyen, a Semmeringen töltötték. Horthy Miklósné ezután osztozott a tisztfeleségek hagyományosan közös sorsában: mindenüvé követte férjét szolgálati állomáshelyeire. Sőt, külön tehertételként, meg kellett szoknia a tengerészetnél szokásos több hónapos utak miatt a tartós egyedüllétet. Horthy Miklósné első saját otthona Pólában volt, az osztrák-magyar hadiflotta fő támaszpontján. Az adriai kikötőváros San Policarpo nevű részén, a tengerésztisztek exkluzív villanegyedében kertes házat építtettek. Itt született két leányuk, majd két fiuk: 1902-ben Magdolna, 1903-ban Paula, 1904-ben István és 1907-ben Miklós. A gyermekáldás mintha baljós csillagzat alatt történt volna. Az édesanya soha nem heverte ki a nevét viselő leánya elvesztését 16 éves korában, a nagy spanyolnáthajárvány idején. Nem volt egészséges Paula sem, akinek válással végződött első házassága szintén megviselte Horthynét. A második házasság ifj. gróf Károlyi Gyulával, gróf Károlyi Imre fiával jobban sikerült, de az asszony életét az állandó gyógykezelés sem tudta megmenteni, 1940-ben elhunyt. István végzete 1942-ben a keleti fronton közismert. Az A kormányzó családjával Kenderesen, 1930-as évek. Balról: Horthy István, Károlyi Gyula (wd), Horthy Miklósné, Horthy Miklós, Horthy Paula, ifj. Horthy Miklós 21