História 2000
2000 / 1. szám - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - KRISTÓ GYULA: Az első magyar királynék
Az első magyar királynék 11. század A nők szerepe gyökeresen más volt a nomád korban, mint a kereszténység térhódítását követően. Sok adat maradt ránk arról, hogy a steppén a nomádok különböző korokban egyaránt igényt tartottak a fiatal nők fegyveres szolgálataira, s mivel a férfiak gyakorta távoli portyákon vettek részt, a szolgák mellett a nőknek is szerepet kellett vállaniuk az állatállomány ellátásában, illetve a legelő- és szállásterület megvédésében. A nomád fejedelemasszony Hogy a nomád politikai alakulatok fejedelemasszonya milyen életvitelt folytatott, gyakorta mekkora aktivitást fejtett ki, arra jó példát nyújt Géza nagyfejedelem felesége, Vajk anyja, Sarolt, aki formálisan ugyan keleti rítusú (ortodox) keresztény volt, különböző források révén megismert cselekedetei azonban nem a hit buzgó követőjeként, a keresztény életeszmény propagálójaként mutatják be, hanem egy tipikus nomád nagyasszony képét vetítik róla elénk. Az egyik kortárs nyugat-európai kútfő szerint „szerfelett ivott, és férfiasan ülte meg a lovat, s egy alkalommal kilovagolva annyira fejébe szállt a harag, hogy megölt egy férfit. Illőbb lett volna, ha kezét nem vérrel szennyezi be, hanem orsót pörget vele, és alázat zabolázza szertelen indulatát.” Az utolsó mondat a keresztény szerző megvetését fogalmazta meg a más értékrend szerint élő fejedelemasszonnyal szemben. Egy másik egykorú, szintén nyugati szerző azt adja hírül, hogy Adalbert püspök követeket küldött a magyarok nagyfejedelméhez, „helyesebben az ő feleségéhez, aki az egész országot kezében tartotta, férjét és ami a férjéé volt, maga kormányozta”. Sarolt temperamentumának, férfiasan erős akaratának tudható be, hogy bár Géza (jóllehet formálisan) felvette a latin rítusú kereszténységet, az Sajátos történetírói kísérlet az, amikor valaki nem egy „korszak”, hanem egy évszázad történelmének megírására vállalkozik. Hiszen köztudott, hogy a történettudomány által használt korszakmeghatározások kötődhetnek gazdasági, társadalmi, szellemi folyamatok kezdetéhez, zárulásához, de nem évszázadhatárokhoz. Az újkorkutatásban már ismert kísérletet most a középkorkutató Kristó Gyula is elvégzi. A tizenegyedik század története című most megjelent monográfiája egyedülálló horizontális áttekintését adja a hűbéri társadalom, a feudális tulajdonformák kibontakozásának. Minden történelem iránt érdeklődő számára javasolható „ keresztmetszet”- történet. Árpádok törzsi államában, a Kárpát-medence nyugati felében mégis Sarolt „vezetése alatt kezdődött meg a kereszténység”, annak keleti rítusú változata. Ezek a forrásmorzsák Sarolt jellemén túl abba is bepillantást engednek, hogy milyen viszonyok közepette élte le gyermekéveit fiuk, Vajk, a későbbi Szent István. Vele és a keresztény Magyar Királyság megteremtésével a fejedelemasszony Sarolt-féle rusztikus figurája, nomád habitusa egy csapásra múlttá vált. 10