História 2000

2000 / 1. szám - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - KRISTÓ GYULA: Az első magyar királynék

Az első magyar királynék 11. század A nők szerepe gyökeresen más volt a nomád korban, mint a keresz­ténység térhódítását követően. Sok adat maradt ránk arról, hogy a steppén a nomádok különböző korok­ban egyaránt igényt tartottak a fiatal nők fegyveres szolgálataira, s mivel a férfiak gyakorta távoli portyákon vettek részt, a szolgák mellett a nőknek is sze­repet kellett vállaniuk az állatállomány ellátásában, illetve a legelő- és szálláste­rület megvédésében. A nomád fejedelemasszony Hogy a nomád politikai alakulatok feje­delemasszonya milyen életvitelt folyta­tott, gyakorta mekkora aktivitást fejtett ki, arra jó példát nyújt Géza nagyfejede­lem felesége, Vajk anyja, Sarolt, aki for­málisan ugyan keleti rítusú (ortodox) keresztény volt, különböző források révén megismert cselekedetei azonban nem a hit buzgó követőjeként, a keresz­tény életeszmény propagálójaként mu­tatják be, hanem egy tipikus nomád nagyasszony képét vetítik róla elénk. Az egyik kortárs nyugat-európai kútfő sze­rint „szerfelett ivott, és férfiasan ülte meg a lovat, s egy alkalommal kilovagol­va annyira fejébe szállt a harag, hogy megölt egy férfit. Illőbb lett volna, ha kezét nem vérrel szennyezi be, hanem orsót pörget vele, és alázat zabolázza szertelen indulatát.” Az utolsó mondat a keresztény szerző megvetését fogal­mazta meg a más értékrend szerint élő fejedelemasszonnyal szemben. Egy má­sik egykorú, szintén nyugati szerző azt adja hírül, hogy Adalbert püspök köve­teket küldött a magyarok nagyfejedel­méhez, „helyesebben az ő feleségéhez, aki az egész országot kezében tartotta, férjét és ami a férjéé volt, maga kormá­nyozta”. Sarolt temperamentumának, férfiasan erős akaratának tudható be, hogy bár Géza (jóllehet formálisan) fel­vette a latin rítusú kereszténységet, az Sajátos történetírói kísérlet az, amikor valaki nem egy „korszak”, hanem egy évszázad történelmé­nek megírására vállalkozik. Hi­szen köztudott, hogy a történet­­tudomány által használt kor­szakmeghatározások kötődhetnek gazdasági, társadalmi, szellemi folyamatok kezdetéhez, zárulásá­­hoz, de nem évszázadhatárokhoz. Az újkorkutatásban már ismert kísérletet most a középkorkutató Kristó Gyula is elvégzi. A tizen­egyedik század története című most megjelent monográfiája egyedülálló horizontális áttekin­tését adja a hűbéri társadalom, a feudális tulajdonformák kibonta­kozásának. Minden történelem iránt érdeklődő számára javasol­ható „ keresztmetszet”- történet. Árpádok törzsi államában, a Kárpát-me­dence nyugati felében mégis Sarolt „ve­zetése alatt kezdődött meg a keresztény­ség”, annak keleti rítusú változata. Ezek a forrásmorzsák Sarolt jellemén túl abba is bepillantást engednek, hogy milyen vi­szonyok közepette élte le gyermekéveit fiuk, Vajk, a későbbi Szent István. Vele és a keresztény Magyar Királyság megte­remtésével a fejedelemasszony Sarolt-fé­­le rusztikus figurája, nomád habitusa egy csapásra múlttá vált. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék