História 2005
2005 / 10. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - F. DÓZSA KATALIN: Szőrmekabát, prémsapka, csizma
Szőrmekabát, prémsapka, csizma A hideg elleni védekezés és e divat Az ausztriai Schnals/tali gleccserben .A 1991-ben találta meg egy síelő házaspár azt a több mint 5000 éves múmiát, akit azóta Ötzinek becéznek, és a bozeni múzeumban őriznek. Az Alpok havasában élő és ott jégbe fagyott rézkori ember nem volt meztelen, nagyon is melegen volt öltözve, bár a rajta lévő ruhadarabok nem szövött anyagból készültek. Prémsapka volt rajta, és bőrből szabott ruhái felett egy fűből fonott vállgallér mozgó sátorként védte a hideg ellen. Még ennél is szellemesebb csizmája, amelynek két rétege között szárított fű biztosította a hőszigetelést, ahogy egy mai hótaposó csizmában a habszivacs. Gyapjúnemez Ha nem is a gleccserek havasában, de a sztyeppéken, mezőkön és erdőkben honfoglaló őseinknek is alkalmas ruházata volt a téli hidegben, mert alapanyaga gyapjúnemez, ami szintén jó hőszigetelő. A nomád népek szívesen használták ezt a gyapjúfonalat magas hőmérsékleten tömörítő eljárást, amit a ritka korai textilleletek egyikeként Pazarykban, 1600 méter magasan egy kurgánban talált, Kr. e. 5. századból származó szkíta rátétes díszű nemezsátor, faldísz és nyeregtakaró bizonyít. Selyem és gyapjú Egészen más eljárással védekeztek a tél hidege ellen az előkelő kínaiak. Pompás selyemszöveteiket többrétegű gyapjúszövettel bélelték, és hogy ezek ne csusszanjanak el egymástól, egymást keresztező vonalakkal kockákat formálva szorosan összevarrták őket, mai szóval élve, steppelték. Ezt a technikát a 15-16. században Európában is átvették, zekék, ujjasok, a 18. században pedig szoknyák, háziköntösök béleléséhez. Az utóbbi különösen a férfiak számára volt fontos, akik selyemből készült háziköntösükben vendéget is fogadhattak otthonukban. Az Ermitázs orosz kultúra osztályán Nagy Péter cár ruhatárából több ilyen szép háziköntöst is őriznek, ezek két-három centiméter vastagságban béleltek hasonló módon. Ugyanitt Péter cártól egy 1710-20 körüli, prémmel bélelt téli öltözéket, ún. justatcorps-ot is őriznek, ami azért különleges, mert a francia udvarban ezt az elegáns kabátot nem prémezték. Valószínűleg a cár az európainál sokkal hidegebb tél miatt béleltette kabátját szőrmével, de az is lehet, hogy az ötletet a magyar nemesi viseletből vette, amelyben megkülönböztettek nyári és téli mentét, az utóbbit prémmel bélelték. Az ősi orosz viselet is bundázott volt, de Nagy Péter bojárjait arra kényszerítette, hogy a hagyományos viseletét nyugatira cseréljék, átmenetként viszont a magyar viselet hordását engedélyezte. Prémbélés A prémbélés a 14-15. században is divatos védekezés volt a téli hideg ellen, nemcsak a rideg északon, hanem a sokkal melegebb Itáliában is. A keleti eredetű gótikus hosszú kabátot, a redőkbe szedett buggyos ujjú houppelande-ot gyakran díszítette prém, akárcsak 16. századi utódját, a nagy galléros, elől nyitott, bő ujjú humanista köpenyt. Ezt szívesen viselték otthonukban is az írópultjuk mellett álló vagy ülő tudósok, amire a kabát szép magyar elnevezése is utal. A burgundi divatú 15. századi gótikus női viselet felsőruhája szőrmével szegett, és a hölgyek portréin a 15-16. században gyakran láthatunk élő állatkát, pl. hermelint, s ugyanígy előfordul karjukra vetve a halott róka, Ötzi , a rézkori ember viselete. Rekonstrukciós rajz Az eszkimók ruházata mintául szolgált a téli viselethez Nagy Péter cár prémmel bélelt téli justaticorps-ja, 1710-20 körül .