Hitel, 1998. július-december (11. évfolyam, 7-12. szám)

1998 / 12. szám - MŰHELY - Jászberényi József: A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség

nek Abafi munkájában, így kutató keveset kezdhet vele. Ha pedig fellapozom a Kölcsey-köte­­tekben az 1811-ben írt Akáczfa című verset, nem látok mást, mint egy klasszicista közhelyek­kel megírt szerelmes epigrammát, amelyben nem mutatkozik semmiféle utalás a mozgalomra. 7. Csokonai Vitéz Mihály szabadkőművességéről sem találtam konkrét adatot. Egyetlen ko­molyabb felvetéssorozatot is csak Szilágyi Ferenc 1985-ös cikkében olvastam,35 ahol a szerző egy 1792-es verses levélre (melyben Csokonai arról ír, hogy ő is Orpheus, majd Arión néven szólíttatott), Fráter István lakhelyére (a Kazinczyt a mozgalomba beszervező Fráter Csokonaiék szomszédja volt), Földi János egy sorára (melyben azt írja, hogy az akác alatt szeretne pihenni, amely szabadkőműves jelkép) és a szabadkőműves opera, a Varázsfuvola Csokonai általi fordítá­sára hivatkozva feltételezi, hogy Csokonai a mozgalom tagja volt. Magam e hipotézisből súlyo­sabb érvként a Zauberflőrére vonatkozó utalást fogadom el, s ennek jegyében mondom ki, hogy Csokonai szabadkőművességének feltételezése nem zárható ki, de egyelőre nem is igazolható. Szintén — bár nem számottevően — e gondolatot erősítheti a Csókok című szépprózai szöveg, illetve a hozzá tartozó vázlatokban meglelt utalás. A látomásos, erős motivikus terheltségű mű­ben több szabadkőműves-rózsakeresztes szimbólum (Rózsa-motívum, beavatás, Foszfor mint isten, quinta essentia stb.) is előkerül, a vázlatok között a Csókok nemei alegységben a listán a „Freymaurer csókok” kifejezés is megtalálható 36, mindazonáltal ezek fakadhatnak a mozgalom laikus ismeretéből és abból is, hogy a művészi köznyelv ilyen szimbólumokkal is rendelkező volt e korban. 8. Kármán József Abafi Lajos többször idézett kötete szerint (383.) 1792-ben lépett be a Hét csillaghoz nevű pesti páholyba. Ugyanerről a témáról Abafi egyébként 1881-ben is írt egy cikket, ami szerint viszont ez az Uránia egyik szerkesztője 1793-ban lépett be a pesti Sándor-páholyba, s felvételi irata a Bölcsészeti végrendelet című filozófiai eszmefuttatás volt.38 Szintúgy Kálmán nevéhez fűződik a főmesteréhez írott Sejtelmei egy fiatalabb testvérnek a szabadkőművesi rend céljairól. Irodalmi műveiben sajnos nem találtam szabadkőműves nyomokat. Kármán kapcsán fontos megemlíteni azt, hogy folyóiratbéli szerkesztőtársa, a jogász-orvos Pajor Gáspár is szabadkőműves volt. Abafi szerint (408.) az Egyesüléshez tagja lett 1794-ben. E páholynak Kármán szintén tagja volt, mivel a Hét csillaghoz 1794 májusában fuzionált az Egyesüléshezzel. 9. A felvilágosodás korában élt íróink közül Kazinczy Ferenc és a szabadkőművesség kapcso­lata talán a legösszettebb. Mint ismeretes, Kazinczy 1784. január 16-án lett szabadkőműves,39 tagja a miskolci Erényes kozmopoliták páholyának. A beavatás során az Orpheus nevet kapta, s rítusvezető főmestere az az alkimista Török Lajos volt, aki később apósa lett. Kazinczy a miskolci páholyban fontos tisztségre jutott, erre bizonyság az a levél, amit Busa Margit adott ki a Széphalom 3. számában: e szöveg bizonyítja, hogy Kazinczy a miskolci meste­rek között páholya titkára lett, s így a levelezés ügyei rá bízattak. A fiatal Kazinczy — mint említettem — egyszerre több páholy tagja is volt. Feltételezésem szerint 1784 és 1794 között négy, talán öt páholy tagja (vagy azok egyes szertartásainak résztve­vője) — ezek közül négyről (Miskolc, Zalaegerszeg, Álmosd, Pest) már tettem említést. Az ötö­dik páholy Abafi könyve szerint (302.) az a kassai Égő bokorház volt, amely valószínűleg 1787- től működött, s merész feltételezése szerint orgánuma a Magyar Múzeum volt. A páholy talán 1794-ig állt fenn, a miskolci páholy reaktivációjáig. Abafi Lajos feltételezi, hogy Batsányi, Dayka és Baróti Szabó Dávid is páholytag volt itt — erre azonban szintén nincs meggyőző filológiai adata.

Next