Hitel, 2013. július-december (26. évfolyam, 7-12. szám)

2013 / 9. szám - Gyüszi László: Jókai a zsidókérdésről ("A nagy per...")

Gyüszi László Jókai a zsidókérdésről „A nagy per..." A dualizmus korabeli újságok lapozása közben Jókai Mór országgyűlési beszédén akadt meg a szemem. Az Egyetértés című lap 1883. január 24-ei száma az ország­­gyűlés vitájáról tudósított. Élénk, szenvedélyes vita alakult ki a zsidókérdésről, s ehhez Jókai, mint kormánypárti képviselő szólt hozzá. Rövid beszédét teljes terjede­lemben közölték a lapban, zárójelben a közbekiabálásokat is. Egyik képviselőtársa köz­beszólására válaszolva az író-politikus kijelentette: „Én meg vagyok győződve, hogy a jövő században nem lesz Magyarországon zsidókérdés."­ Nyilván volt alapja Jókai meggyőződésének, és nem egy nagy író nagy tévedéséről van szó. Jókai Mór a magyar romantika legjelentősebb regényírója volt, írói hírnevét, népszerűségét fordulatos cselekményű, kiváló hősöket, különös alakokat ábrázoló re­gényeinek köszönhette. Újságírói és politikusi tevékenységét, cikkeit, beszédeit azon­ban alig ismerjük. Jellemző, hogy politikai beszédeinek kiadása csak születésének szá­zadik évfordulóján, 1925-ben kezdődött. Ez alkalomból Takáts Sándor terjedelmes tanulmányt írt a politikus Jókairól. Részletesen foglalkozott országgyűlési szereplésével is, de a nemzetiségekről és a zsidókérdésről szóló beszédeit figyelmen kívül hagyta. Kemény G. Gábor hívta fel a figyelmet Jókai nemzetiségpolitikájára, majd Csukás Ist­ván 1973-ban Szegeden megjelent tanulmányában elemezte részletesebben ezt a témát. A zsidókérdésre itt is csak utalás történt. Az idézett országgyűlési hozzászólást nem találtam az író beszédeinek eddig megjelent köteteiben. Ezért gondoltam, hogy érdemes lesz ismertetni, noha nem tartozik a legjelentősebbek közé, mégis hozzájárulhat az író politikai szereplésének teljesebb megismeréséhez.­ Az „álmodozó" író politikusként és újságíróként is az illúziók rabja volt. A politi­kus Jókai számára az volt a legfontosabb kérdés, hogy a szabadságharc bukása után hogyan alakul a magyarság helyzete és a nemzetiségekhez való viszonya. Gondolat­rendszerében a nemesi nacionalizmus és a liberalizmus eszméi keveredtek. Egyik prog­rambeszédében ezt mondta: „nem titkolom, hogy én az általános választójognak híve nem vagyok [...], mert ha az Magyarországon behozatik [...] államot többé alkotni nem tudunk".­ Az erősödő pánszlávizmusban nagy veszélyt látott, ezért utasította el Kossuth föderációs tervét. Ragaszkodott az ország területi egységéhez, s ennek garanciáját az Ausztriával való szoros barátságban látta. Bízott a nemzetiségek asszimilációjában, de Gyüszi László (1929) újságíró, tanár. Tatabányán él. Több helytörténeti monográfiát írt. 2013. szeptember 9.

Next