Hitel, 2013. július-december (26. évfolyam, 7-12. szám)
2013 / 9. szám - Gyüszi László: Jókai a zsidókérdésről ("A nagy per...")
Gyüszi László Jókai a zsidókérdésről „A nagy per..." A dualizmus korabeli újságok lapozása közben Jókai Mór országgyűlési beszédén akadt meg a szemem. Az Egyetértés című lap 1883. január 24-ei száma az országgyűlés vitájáról tudósított. Élénk, szenvedélyes vita alakult ki a zsidókérdésről, s ehhez Jókai, mint kormánypárti képviselő szólt hozzá. Rövid beszédét teljes terjedelemben közölték a lapban, zárójelben a közbekiabálásokat is. Egyik képviselőtársa közbeszólására válaszolva az író-politikus kijelentette: „Én meg vagyok győződve, hogy a jövő században nem lesz Magyarországon zsidókérdés." Nyilván volt alapja Jókai meggyőződésének, és nem egy nagy író nagy tévedéséről van szó. Jókai Mór a magyar romantika legjelentősebb regényírója volt, írói hírnevét, népszerűségét fordulatos cselekményű, kiváló hősöket, különös alakokat ábrázoló regényeinek köszönhette. Újságírói és politikusi tevékenységét, cikkeit, beszédeit azonban alig ismerjük. Jellemző, hogy politikai beszédeinek kiadása csak születésének századik évfordulóján, 1925-ben kezdődött. Ez alkalomból Takáts Sándor terjedelmes tanulmányt írt a politikus Jókairól. Részletesen foglalkozott országgyűlési szereplésével is, de a nemzetiségekről és a zsidókérdésről szóló beszédeit figyelmen kívül hagyta. Kemény G. Gábor hívta fel a figyelmet Jókai nemzetiségpolitikájára, majd Csukás István 1973-ban Szegeden megjelent tanulmányában elemezte részletesebben ezt a témát. A zsidókérdésre itt is csak utalás történt. Az idézett országgyűlési hozzászólást nem találtam az író beszédeinek eddig megjelent köteteiben. Ezért gondoltam, hogy érdemes lesz ismertetni, noha nem tartozik a legjelentősebbek közé, mégis hozzájárulhat az író politikai szereplésének teljesebb megismeréséhez. Az „álmodozó" író politikusként és újságíróként is az illúziók rabja volt. A politikus Jókai számára az volt a legfontosabb kérdés, hogy a szabadságharc bukása után hogyan alakul a magyarság helyzete és a nemzetiségekhez való viszonya. Gondolatrendszerében a nemesi nacionalizmus és a liberalizmus eszméi keveredtek. Egyik programbeszédében ezt mondta: „nem titkolom, hogy én az általános választójognak híve nem vagyok [...], mert ha az Magyarországon behozatik [...] államot többé alkotni nem tudunk". Az erősödő pánszlávizmusban nagy veszélyt látott, ezért utasította el Kossuth föderációs tervét. Ragaszkodott az ország területi egységéhez, s ennek garanciáját az Ausztriával való szoros barátságban látta. Bízott a nemzetiségek asszimilációjában, de Gyüszi László (1929) újságíró, tanár. Tatabányán él. Több helytörténeti monográfiát írt. 2013. szeptember 9.