Hitel, 2010. július-december (27. évfolyam, 7-12. szám)
2014 / 9. szám - Lengyel György: "Utazás Németh László színházában (Emlékezés Németh László-rendezéseimre, drámáinak előadásaira, és arra is, ami közben az életemben történt)
kérte a nemzetközi segítséget.) Hat év börtönre ítélték, amelyből korábban szabadult. A börtönben több értékes drámát írt. Később Svájcba emigrált. 15 Gyárfás Miklós dramaturg, kritikus, regény- és drámaíró, filmforgatókönyv-szerző. Filmjeit ma is nagy sikerrel vetítik. (Butaságom története, Tanulmány a nőkről stb.) A Színház és Filmművészeti Főiskolán (ma Egyetem) pedagógiai munkássága rendkívül jelentős volt, évtizedeken át tanított dramaturgokat, rendezőket, színészeket az egyetemes és kortárs drámairodalom értésére, elemzésére. Mint a Forradalmi Tanács elnöke 1956-ban és a forradalom leverése után bátor és a növendékeket összetartó emberi magatartást tanúsított. 16 Németh László művei közül még a Széchenyi-könyvtárból ismertem a VII. Gergely, a Villámfénynél, a Papucshős, a Cseresnyés című drámáit. Érdekes története volt számomra a Széchenyi megismerésének. Somlay Artúr - szüleim jó barátja - éjjeliszekrényén pillantottam meg egy látogatás alkalmával. Mikor kéreztem őt, hogy tanulja-e, borúsan így felelt: Tanulnám, ha engednék, de csak olvasom. De majd egyszer eljátszom, Németh László nekem írta... (Kölcsönadta egy hétre a gépelt példányt, s így ismertem meg a drámát.) 17 Szendrő József (1914-1971) színész, rendező, színházigazgató. A mai tévénézőkben mint karakterszínész, a „kövér Szendrő" és már csak az 1945 utáni magyar színház egyik legsokszínűbb, érdekes, nagy tudású színházi szakembere. Nehéz sors jutott számára, szókimondása, renitens, önálló ízlése és magatartása miatt gyakran ütközött az 1949 utáni politikai funkcionáriusokkal és a színházi élet korifeusaival. Vezette a József Attila Színházat, rendezett a Vígszínházban, magas színvonalú színházakat teremtett nagyszerű társulatokkal Pécsett, Debrecenben, Szegeden. Fiatalon költő és szerelmes színész volt, középkorban a Falstaff eljátszására vágyott. Hiába. „Kövér" színészként fejezte be keserűen a pályáját a Nemzeti epizódistájaként. Főiskolásként diplomarendezési vágyaim listáján többek között szerepelt: Karinthy Frigyes Holnap reggel, Németh László Villámfénynél, Papucshős, Hunyady Sándor Pusztai szél című drámái. Végül a javasolt szovjet darab helyett Gribojedov Az ész bajjal jár című klasszikus komédiáját rendeztem meg. 18 Taar Ferenc megyei művelődési előadó, szociográfikus író váltotta le eredményes „fúrással" a nagyszerű rendező-színész igazgatót. Egyvégtében a leghosszabban vezette a Csokonai Színházat több főrendezővel is. Nem hiszem, hogy még a sok káderigazgató korában is lett volna hozzá hasonlítható óvatoskodó, a színházhoz kevésbé értő, ugyanakkor mindenbe beleszóló igazgató a hatvanas-hetvenes években. A spenót kötésű Debreceni színészet története (szerk. Bényei József) nagyon elnézően és ezért hamisan ítéli meg munkásságát. Filep Tibor tanulmánya az interneten is megtalálható: Tóthfalusi ügynök jelentései a debreceni irodalmi életről címmel. (Nem tudtuk, de igazgatónk III/III-as tevékenységet is folytatott.) 19 A debreceni színészet története című könyv (Debrecen, 1976) fejezetírója, Bényei József nem tartotta alkalmasnak Novák Istvánt az Utazás főszerepére. Ez volt ennek a rendkívüli karakterszínésznek talán az első főszerepe, éppen úgy, mint Makláry Zoltánnak is Budapesten ugyanebben a szerepben. Szerintem Novák István Makláryéval egyenértékű alakítást nyújtott. Egyébként annak idején a Hajdú-bihari Napló (Alföldi Napló?) vitát is kezdeményezett a darabról és előadásáról. 20 A Villámfénynél rendezésének elmaradásának története: Félni kell a farkastól - fejezet. In Lengyel György: Színházi emberek. Corvina, 2008. 21 Kovács György az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő művésze (Kolozsvár, 1910 - Kolozsvár, 1977). Játszott Nagyváradon, Kolozsvárott, 1945 után egy ideig Marosvásárhelyen a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja volt. Bár később ismét a kolozsvári Magyar Színházhoz került, de a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanára volt nyugdíjazásáig. A romániai magyar színjátszás több nemzedékét nevelte fel. Budapesten egy ízben vendégszerepeit a Nemzeti Színházban, Caragiale Elveszett levél című komédiája főszerepében. A Győzelem főszerepe érdekelte Kovács Györgyöt, minden készen állt a próbakezdésre, amikor a színház igazgatója visszalépett - egyeztetési nehézségekre hivatkozva - a meghívásától. (Ennek okát máig sem tudom.) Németh drámáinak színházi előadásai, értelmezésének lehetőségei hálás feladatot adnak mindenkor a rendezői megközelítések, a remekül megírt szerepek eljátszása pedig a színészek számára. Annak idején ki gondolta volna, hogy Latinovits Zoltán fogja megtalálni Németh 2014. szeptember 11.