Hitel, 2010. július-december (27. évfolyam, 7-12. szám)

2014 / 9. szám - Lengyel György: "Utazás Németh László színházában (Emlékezés Németh László-rendezéseimre, drámáinak előadásaira, és arra is, ami közben az életemben történt)

kérte a nemzetközi segítséget.) Hat év börtönre ítélték, amelyből korábban szabadult. A bör­tönben több értékes drámát írt. Később Svájcba emigrált. 15 Gyárfás Miklós dramaturg, kritikus, regény- és drámaíró, filmforgatókönyv-szerző. Filmjeit ma is nagy sikerrel vetítik. (Butaságom története, Tanulmány a nőkről stb.) A Színház és Film­­művészeti Főiskolán (ma Egyetem) pedagógiai munkássága rendkívül jelentős volt, évtize­deken át tanított dramaturgokat, rendezőket, színészeket az egyetemes és kortárs drámairo­dalom értésére, elemzésére. Mint a Forradalmi Tanács elnöke 1956-ban és a forradalom leverése után bátor és a növendékeket összetartó emberi magatartást tanúsított. 16 Németh László művei közül még a Széchenyi-könyvtárból ismertem a VII. Gergely, a Villám­fénynél, a Papucshős, a Cseresnyés című drámáit. Érdekes története volt számomra a Széchenyi megismerésének. Somlay Artúr - szüleim jó barátja - éjjeliszekrényén pillantottam meg egy látogatás alkalmával. Mikor kéreztem őt, hogy tanulja-e, borúsan így felelt: Tanulnám, ha engednék, de csak olvasom. De majd egyszer eljátszom, Németh László nekem írta... (Köl­csönadta egy hétre a gépelt példányt, s így ismertem meg a drámát.) 17 Szendrő József (1914-1971) színész, rendező, színházigazgató. A mai tévénézőkben mint ka­rakterszínész, a „kövér Szendrő" és már csak az 1945 utáni magyar színház egyik legsokszínűbb, érdekes, nagy tudású színházi szakembere. Nehéz sors jutott számára, szókimondása, reni­tens, önálló ízlése és magatartása miatt gyakran ütközött az 1949 utáni politikai funkcioná­riusokkal és a színházi élet korifeusaival. Vezette a József Attila Színházat, rendezett a Víg­színházban, magas színvonalú színházakat teremtett nagyszerű társulatokkal Pécsett, Debrecenben, Szegeden. Fiatalon költő és szerelmes színész volt, középkorban a Falstaff elját­szására vágyott. Hiába. „Kövér" színészként fejezte be keserűen a pályáját a Nemzeti epizó­distájaként. Főiskolásként diplomarendezési vágyaim listáján többek között szerepelt: Karinthy Frigyes Holnap reggel, Németh László Villámfénynél, Papucshős, Hunyady Sándor Pusztai szél című drá­mái. Végül a javasolt szovjet darab helyett Gribojedov Az ész bajjal jár című klasszikus komé­diáját rendeztem meg. 18 Taar Ferenc megyei művelődési előadó, szociográfikus író váltotta le eredményes „fúrással" a nagyszerű rendező-színész igazgatót. Egyvégtében a leghosszabban vezette a Csokonai Színházat több főrendezővel is. Nem hiszem, hogy még a sok káderigazgató korában is lett volna hozzá hasonlítható óvatoskodó, a színházhoz kevésbé értő, ugyanakkor mindenbe beleszóló i­gazgató a hatvanas-hetvenes években. A spenót kötésű Debreceni színészet története (szerk. Bényei József) nagyon elnézően és ezért hamisan ítéli meg munkásságát. Filep Tibor tanulmánya az interneten is megtalálható: Tóthfalusi ügynök jelentései a debreceni irodalmi életről címmel. (Nem tudtuk, de igazgatónk III/III-as tevékenységet is folytatott.) 19 A debreceni színészet története című könyv (Debrecen, 1976) fejezetírója, Bényei József nem tar­totta alkalmasnak Novák Istvánt az Utazás főszerepére. Ez volt ennek a rendkívüli karakter­­színésznek talán az első főszerepe, éppen úgy, mint Makláry Zoltánnak is Budapesten ugyan­ebben a szerepben. Szerintem Novák István Makláryéval egyenértékű alakítást nyújtott. Egyébként annak idején a Hajdú-bihari Napló (Alföldi Napló?) vitát is kezdeményezett a darab­ról és előadásáról. 20 A Villámfénynél rendezésének elmaradásának története: Félni kell a farkastól - fejezet. In Lengyel György: Színházi emberek. Corvina, 2008. 21 Kovács György az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő művésze (Kolozsvár, 1910 - Kolozsvár, 1977). Játszott Nagyváradon, Kolozsvárott, 1945 után egy ideig Marosvásárhelyen a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja volt. Bár később ismét a kolozsvári Magyar Színházhoz került, de a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főisko­la tanára volt nyugdíjazásáig. A romániai magyar színjátszás több nemzedékét nevelte fel. Budapesten egy ízben vendégszerepeit a Nemzeti Színházban, Caragiale Elveszett levél című komédiája főszerepében. A Győzelem főszerepe érdekelte Kovács Györgyöt, minden készen állt a próbakezdésre, amikor a színház igazgatója visszalépett - egyeztetési nehézségekre hivatkozva - a meghívásától. (Ennek okát máig sem tudom.) Németh drámáinak színházi előadásai, értelmezésének lehetőségei hálás feladatot adnak mindenkor a rendezői megközelítések, a remekül megírt szerepek eljátszása pedig a színészek számára. Annak idején ki gondolta volna, hogy Latinovits Zoltán fogja megtalálni Németh 2014. szeptember 11.

Next