Magyar Nemzetőr, 1921. október (51. évfolyam)

1921-10-14

Száteczfly&Járk­foly, 1321 ok­tó­bar 14. 51-ik évfolyam.­­Politikai napilap. Egres szám­ára 2 K. Telefonszám 44. Felelős szerkesztő: ROTH ANTAL. Szerkesztőség és kiadói hivatal: Kossuth-tér. ev. református templombazár H­egéd­esés a nyugat—magyar kérdésben. Olasz-magyar szövetség ? Velencéből jelentik. Az osztrák és magyar delegáció Della To- Testa olasz külügyminiszter közvetítésével tegnap megegyezésre ju­­­tott a nyugatmagyarországi kérdésben. A részletes tárgyalások még folynak. Schöber kancellár kijelentette egy újségk­erek, hogy a végleges megegyezést mindenáron siettetni fogja.­­ Bécsből jelentik . Az Abend szerint Della Toretta nyilvánvalóan kedvez Magyarországnak, hogy a délszlávokkal szemben támaszté­kul használhassa a magyarokat. Arról is megemlékezik, hogy Olasz- és Magyarország között szerződés jött létre, mely szerint Olaszország biztosítja Magyarországot, hogy vele szemben a lefegyverzés kérdé­sében a legmesszebbmenőbb előzékenységet fogja tanúsítani. A kisgazdapárt kitart a 10 pont mellett. A kivételes k flipet megszüntetését kívánják. Budapestről jelentik. A kisgazdapárt tegnapi ülésén, melyen mintegy hetven képviselő vett részt, Nagyatádi szólalt fel először. — Nekünk, mint az ország legnagyobb pártjának, akár új koalíció, akát új egységes párt alakul a régi vagy új kormánnyal szemben tisztáznunk kell előre, milyen álláspontot foglalunk el vele szemben. Addig, míg Nyugatma­gyarország kérdése nincs tisztázva, nem akarjuk a kormány mellének szegezni a 10 pontot, de ha ez a kérdés megoldást nyer, egy percet sem habozunk. Ezután 56 szavazattal 14 ellen elfogadták a kisebb stiláris módosításokkal a 10 pontot, melyet pár nappal ezelőtt közöltünk. Kidomborítja a 10 pont, hogy a szebad királyválasztáshoz feltétlenül ragaszkodik a párt és ennek törvénybe iktatását követeli. A Habsburg restaurációt, károsnak és veszedelmesnek tartja. Követeli az általános titkos községenkénti választójogot és,a választások szabadságát a bíróság hatásköre alá kívánja helyezni? Követeli a takarékosság elvének kérlelhetetlen keresztülvitelét, a tisztviselő létszám csökken­tését és a megmaradó tisztviselőknek tisztességes fizetésadását. Kívánja a teljes szabadkereskedelmet és a nemzetközi forga­lomba való bekapcsolódást. A földbirtokreform végrehajtása és a házhelyekre vonatkozó törvény rendezését is a legsürgősebben ke­resztül akarja vinni. Az állami és társadalmi béke biztosításának érde­kében feltétlenül szükségesnek tartja a kivételes állapot alapján hozott rendeletek azonnal hatályon kívül való helyezését. Végül kimondja a határozat, hogy a 10 pont teljesítése nélkül a párt egy kormányt sem támogat. k népszövetség elítéli­ Samsgat. — Döntés a felt­ősziléziai kérdésben. — Génfből jelentik. A népszövetség meghozta döntését a felső­sziléziai kérdésben. A döntés nem tartja ugyan helyesnek az ipar­vidék kettéosztását, de tekintettel kíván lenni a népszavazás ered­ményére. Az új határok szerint egyes városokat nemcsak a vasúti összeköttetéstől, hanem a vízellátástól és egyéb fontos életszükség­lettől is megfosztja ez a határozat. Königraetzet és Kattewitzot Len­gyelországnak itéli. Hangsúlyozza a tanács, hogy a döntés nem a legideálisabb. Ezzel kimondja a népszövetség az ítéletet saját műve felett. Berlinből jelentik: A felsősziléziai kérdésben minisztertanácsot hívtak össze Éber elnöklete alatt. A német kormány a felsősziléziai kérdés jobb megoldását remélte. Az Írók Szövetsége a keresztény lapok trónváltoztatása ellen. Budapestről jelentik: A Magyarországi Írók Szövetsége Milotay István elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott a Központi Sajtóvál­lalat egyes lapjainak frontváltoztatása tárgyában. Több keresztény jelszóval dolgozó lap ugyanis megunta a kurzus dicséretét és min­den átmenet nélkül máról holnapra szembehelyezkedett a mostan uralmon levőkkel. A szövetség elhatározta, hogy bár nem akar az egyes lapoknak irányába beleszólni, mégis híven kíván őrködni a keresztény erkölcsiség felett, ezért elítéli ez említett lapok pálfordulá­­sát s szolidaritást vállal az ezektől az újságoktól elbocsájtott kar­­itársakkal. . . Rend van Bécsben. Bécsből jelentik: A múlt nap teljes nyugodtan telt el. A rend­őrség intézkedése, mely a zsidóünnepek zavartalan lefolyását* igye­kezett biztosítani, feleslegesnek bizonyult. 0a80 a korona. .Zürichből jelentik: A magyar koronát a nyitáskor 0'80 centi­ménn­a­­ jegyezték. Low Immánuel védője. Tegnap jelentettük, hogy Low Immánuel dr. szegedi főrabbi üdvédje, Baracs Marcell dr érte­sítést kapott, hogy ügyfelének, a szegedi főrabbinak ismert kor­mányzósértési perében a kor­mányzó pertörlést rendelt el. Egyúttal arról is értesítették az ügyvédet, hogy kívánatos volna, ha védence szabadulásának ezt az örömhírét a nagy zsidó ün­nepre való tekintettel — a zsi­dók legnagyobb ünnepe, a „Jóm Kipur“ az „engesztelés napja“ — még ez este telefonon közölné Lew Iménuel úrral. Bizonyos, hogy e hit mögött mély és igaz értelme olvasható ki azoknak a tendenciáknak, melyeket a kormányzó ismételten, különösen pedig a legutóbbi pécsi és szegedi látogatása alkalmával a különböző küldöttségek előtt megpendített. A megértés, a béke és a szeretet igéit hirdette Ma­gyarország kormányzója a fel­szabadult Pécs lakosai, testületei és összes vallásfelekezeteinek képviselői előtt, azt a megértést, békét és szeretetet mely a mai időkben egyedül hivatott közös nagy céljaink megvalósítására Magyarország feltámasztásának szolgálatában. A szegedi főrabbi, kit egy azóta megszökött álhirlapíró val­lomása alapján eleinte hazaáru­lás és lázítés, valamint kormány­zósértés bűnével vádoltak és ki utóbb csupán a kormányzósértés vádjával terhelten nézett a bi­zonytalan időre elnapolt főtár­gyalás elébe, bizonyára nyugod­­tan várta a napot, melyen igaz­sága és ártatlansága nyilván­valóvá váljék az egész nemzet előtt. A kormányzó spontán és nemes elhatározásából fakadt kegyelm­ tény azonban, amellett, hogy a vád bélyegét letörli a szegedi zsidó pap homlokáról, egyúttal ujjmutatósul is szolgál­hat mindazok számára, a­kik még máig sem tudták megérteni, hogy a keresztényi szeretet alapja ,a türelem és a jóság és akik még mindig nem­ látták be azt, hogy a további gyűlöletszítás, elfogult­ság hirdetés és konkolyhintés Magyarországot nem mentheti meg soha. Akkor, amidőn szerte a világon, hogy ellenünk jobban és jobban összefognak régi el­lenségeink és barátaink sem őszinte barátok, akkor leg­alább idebenn kellene, hogy tár­sadalmunk, nemzetünk az erős összetartás, eggyüttes munka és kölcsönös megbecsülés opozáns képét mutassa. A kormányzó pertörlési ténye azt a biztos reményt keltheti ben­nünk, hogy a belőle, mint a ma­gyar állam fejének fényéből ki­áradó és szétsugárzó presztízs, végre meg tudja értetni minde­­­nekkel, akiket illet, hogy a gyű­lölködés és széthúzás ideje lejárt és hogy immár a munka, a béke és a szeretet országába épül megcsonkított hazánkban. Horthy­­ Miklós kormányzó ezen elhatá­rozása nem csupán jogászi szem­pontból való kegyelmi tényt je­lent,­ hanem egyúttal bölcs és nagy kihatású államférfim csele­kedetét is. Baracs Marcell a pertörlésről. A Lőw Iménuel dr főrabbi ügyében elrendelt pertörlés kap­csán különben Barecs Marcell úr ezeket mondotta : — Megerősíthetem, hogy a kormányzó úr a Lőw Imánuel főrabbi ellen folyó bűnpernek törlését elrendelte és megerősít­hetem azt is, hogy ez minden kérés és folyamodás nélkül, tehát a kormányzó legspontánabb el­határozásából történt. Az utóbbi körülmény az, ami a kegyelmi aktusnak a maga nagy emberi és politikai jelentő­ségét megadja. Kétségtelenül a Kormányzónak olyan cselekede­tével állunk szemben tehát, a­mellyel ő példát akar adni arra, hogy a felekezeti gyűlöltség a magyar közéletből végre kikü­­szöböltessék. Ami a legfelsőbb elhatározás erkölcsi értékét ugyan­csak az a körülmény, hogy éppen a zsidók engesztelő ünnepén kö­­z­ölték ezt az üldözött főrabbival. Éppen ezért a legfelsőbb elhatá­rozást nemcsak köszönettel, ha­nem intencióinak kellő megérté­sével és örömmel vettem tudo­másul, mert tudtán­, hogy az íté­let más mint fölmentő nem lehet. Újabb rémhírek Bécsben. A vásárlási rohamok és a mo­­narchista puccskísérletek ijedelme után ma Bécsnek újabb lázas napja volt. A bankok pénztára előtt ezer meg ezer ember torló­dott össze, akik a közeli bank­jegylebélyegzésről, folyószámla- és letétzárlatról elterjedt új híresz­­telés hatása alatt részben értékei­ket akarták kivenni, részben pe­dig készpénzüktől kívántak meg­szabadulni. A tolongás olyan nagy volt, hogy a Gíró és pénztáregylet időn­ként kénytelen volt a felek előtt ajtóit bezáratni. Végre persze ezek a hírek is hamisaknak bi­zonyultak. A pénzügyi bizottság ülésén az új keresztényszocialista pénz­ügyminiszter ismertette terveit.­ Mindenekelőtt ünnepélyes han­gon kijelentette, hogy a kormány­­nem gondol semmiféle kényszer­rendszabályra, amely a nyilvá­nos hitelt és a jogbiztonságba vetett bizalmat megrendíthetné. Különösen nem gondol pénzlebé­lyegzésre, vagy idegen tulajdon elkobzására. Ezzel szemben el­fogadásra ajánlja két törvényja­vaslatát, amelyek egyike az adó­hátralékok beszedéséről, a mási­ka pedig az összes adónemek felemeléséről szól. Az adófizetők ugyanis már rászoktak arra, hogy a pénz fokozatos elértéktelene- Péntek

Next