HOLMI, 1996 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1. szám - Szabó Magda: Nemzeti énekünk: a „Szózat”
20 Szabó Magda NEMZETI ÉNEKÜNK: A „SZÓZAT” A költemények bizonyos hányada egyetlen nekifutás után is elkészülhet, de ez a szerencsés kivétel, a versek megszületését többnyire a tervezett mondanivaló legpontosabb kifejezési lehetőségének keresése, azaz kísérletek sora előzi meg. Vörösmarty SzÓZAT-ja aránylag hamar megtalálta a költői üzenet tolmácsolásának építőelemeit, valódi harcot - a szövegvariánsok mutatják - voltaképpen a vers egészét meghatározó, önmaga felé emelő kulcsszó felleléséért vívott, az első, felbukkanó verssor kétszer is megkísérti, aztán lehull, mint a nem rá szabott öltözék a vers testéről, nem azért, mert tartalmában még nem az, amit mondani szeretne, csak túl köznapi. „Hazádhoz, mint szemedhez tarts híven”, ez egyszerre sok is, kevés is, semmiképp sem az, mint a megtalált kulcsszó, amelynek statikája és ugyanakkor dinamikája van, örök érvényű, de száll, viszi, mint a nemzeti totemmadár csőrében a tizenhárom betű formálta határozat, amely a hazafi magatartás modelljévé csontosul. A versnek két elő- és egy végleges formájú kézirata van, az első csonka, s a SZÓZAT első tervezetének két versszaka van rajta. A kézirat két negyedív alakú oldalon helyezkedik el pár epigramma, humoros széljegyzet s a TÚLVILÁGI KÉP című versből kihagyott néhány sor kíséretében. „Hazádhoz, mint szemedhez Tarts híven óh magyar! Bölcsöd és sírod az neked Melly ápol s eltakar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra helly, Áldjon vagy verjen a sors, Itt élned halnod kell. ”* A második kézirat négy negyedív alakú oldalból áll. A vers három oldalt foglal el. Címe ennek sincs még, de strófaszám, szerkezet, költői üzenet tekintetében már a még cizellálást igénylő, de kétségen kívüli SZÓZAT. Áthúzva: „Hazádnak rendületlenül Légy híve,1 óh magyar; Bölcsőd az s egykor sírod is 2 Melly ápol s eltakar. 1 Hazádhoz mint szemedhez Tarts híven 2 [Az] bölcsőd az s majdan sírod is sírod egykor 3 A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely: Áldjon vagy verjen a sors. Itt élned, halnod kell. * Közli Gyulai Pál is. I. 412. o. 3 Ezen kül 4 Áldjon vagy verjen sors keze