HOLMI, 2014 (26. évfolyam, 1-12. szám)
12. szám - Wilheim András: Költészeti Holmi
Wilheim András: Költészeti Holmi • 1521 két írta Vargha Balázs. Szépirodalmi Magvető, 1973. Magyar Remekírók. 6. Egy Tulipánthoz: Csokonai Vitéz Mihály. Költemények 4. 1797-1799. Sajtó alá rendezte Szilágyi Ferenc. Akadémiai, 1994. 6. A szövegre vonatkozó kritikai apparátus: 267-278. Tartózkodó kérelem: Csokonai Vitéz Mihály: Költemények 5. 1800-1805. Sajtó alá rendezte Szilágyi Ferenc. Akadémiai, 2002. 230. A szövegre vonatkozó kritikai apparátus: 864-867. 7. József Attila: Ütem és fogalom. József Attila összes művei. III. kötet. Akadémiai, 1958. 269- 271. 8. Nemes Nagy: i. m. 155. 9. [A MAGYAR PROSODIÁRÓL.] . CSOKONAI VITÉZ Mihály összes művei. Tanulmányok. Akadémiai, 2002. 22. 10. L. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Feljegyzések. Akadémiai, 2002. 267., illetve 269. lapon. 11. Uo. 11. tábla. 12. Költemények 5. Id. kiadás: 865. 13. Vita tárgya lehet, hogy a hiányjeles névelő /г-val kezdődő szó előtt rövid vagy hosszú. Nem járatos lévén történeti verstanban, s különösen nem történeti hangtanban, csak a szakirodalomra hagyatkozhatom. Úgy tűnik, nem született csalhatatlan érvényű döntés a kétféle lehetőség felől - van olyan nézet is, mely szerint éppen Csokonai volt az, aki valóban mássalhangzóként értelmezte a h hangzót, mások nem fogadják el szótagképző szerepét. (L. erről legutóbb Büky László: A „Tartózkodó Kérelem” ritmikájáról. Magyar Nyelv, 106/4. [2010.] 450-454.) Megkockáztatnám azonban azt az állítást, hogy a költői hallás - minden szabály ellenére - elfogadtathat olyan megoldásokat, amelyek az adott helyen lehetővé tesznek az általam fent javasolthoz hasonló értelmezéseket is. 14. Nem változó csillagok. Szűcs Imre látogatóban Weöres Sándornál [1974]. Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai. Összeállította, szerkesztette, sajtó alá rendezte Domokos Mátyás. Szépirodalmi, 1993. 257. 15. Weöres Sándor kézírásos könyve. Szépirodalmi, 1981. 16. Üdvözlet Nimolitániából. Weöres Sándor kiállítása. Helikon Galéria, 1982. július 1-15. (Nem mellékesen említendő, hogy a katalógusban Tandon Dezső két, másutt közöletlen szövege is megtalálható.) 17. A Hexameter első sorvége: „Igenn ellankadnak a léptek”, a titkosírásban így módosult: „Lenn ellankadnak a fények. ” — A Kürt harmadik sora: „zenévé váljatok”, múlt idejű alakban jelenik meg. Az Arról című vers - „Arról lehet tudni, hogy tavasz van, /ha élednek a bogarak ” - szövegváltozatában a „ha” szócska helyett ismételten „hogy” áll. 18. Weöres Sándor: Áthallások. Magvető, 1976. [3.] 19. Weöres Sándor: Kútbanéző. Magvető, 1987. 20. A lejegyzés természete folytán nincs lehetőség igazi szövegkritikára. Mindenesetre hallgatólagosan pótoltuk a vélhetően elmaradt írásjeleket, s hallgatólagosan javítottuk a nyilvánvaló betűhibákat. A sor eleji nagybetűket, Weöres kései költészetének gyakorlatát követve, a föltételezett mondatok elején tettük ki. 21. Az utolsó sor furcsa neologizmusa, a„baltüzü” csak nehezen olvasható, de más megoldás nem kínálkozott. 22. Weöres Sándor átírásairól, mintául vett versek „kisajátításairól” Lőcsei Péter legutóbbi kötetében (Weöres-mozaik. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014) és kötetben eddig sajnos meg nem jelent tanulmányaiban (elsősorban a Vasi Szemlében) lehet fontos dokumentumokat találni. 23. Weöres Sándor: A lélek idézése. Műfordítások. Európa, 1958. 887. 24. Milyen szerepe van a költő életében a fordításnak? Vitaelőadás és Kardos Tibor beszélgetése Weöres Sándorral [1972]. Egyedül mindenkivel. Id. kiadás (1. jegyzet), 200.